Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)

1853-05-01 / 104. szám

Pest, Vasárnap, A „Budapesti Hírlap“ a kormány magyar hivatalos közlönyére az előfizetés vi­­déláS*© félévre I© pfrt., évne­gyedre $ pft kr. Helyben félévre @ pfrt., évnegyedre /­ pft Előfizethetni helyben a lap kiadó­­hivatalában, vagy a szerkesztőségnél, vidéken a cs. k. postákon. HivAAtcoS rész:­­ Buda, május 1. Albert Főherczeg, katonai és polgári kor­mányzó Ur ő cs. fensége holnap május 2-dikán szemleutra induland az ország délnyugoti részeibe. A magyarországi cs. k. katonai és polg. kormány. NSHIVATALOS RÉSZ: BUDAPEST, május 1. A nap, melyre ma felviradtunk, oly neve­zetes tényeket jelölenk hazánk történetében, me­lyek noha közvetlen hatásukban csak Magyaror­szágra terjednek ki, de fontosságuknak hordere­­je nem csak a közbirodalomra, de egész Európá­ra kihat. Ma május 1-jén lép tudniillik életbe az új austriai polgári tör­­­vénykönyv Magyarorsz­ágban, —ma lép hatályba az ő­s­i­s­é­g­i és egyéb viszonyo­kat rendező m. é. nov. 29-kén kelt legf. nyiltparancs, — és ma szűnik meg az eddigi budai magyar helytartóta­nács. Az 1852 dec. 31. cs. nyiltparancs elveiből kifolyó e tények által két leghatalmasb kapocs illesztetett be a közbirodalom egy­ségi szerveze­tébe : a törvénykezési és közigazga­tási egység kapcsai. Nem c­élunk itt akár az uj törvénykönyv­nek, akár az uj közigazgatási rendszernek hosz­­szas panegyrisét írni; azokat részint eléggé mél­tányolta bel és külföldi szakavatott s illetékes férfiak tekintélyes szava, részint a gyakorlatnak van fentartva azok előnyeit s jótékonyságát az állam minden rétegzetein át a legutolsó kunyhó­ig, eredményükben kitüntetni. Sem a mai nappal félretett Corpus juris és Tripartitum fölött halotti beszédet nem tartandunk. Ama tisztes kötetek­nek azon érdemüket legalább senki sem fogja el­vitázni, hogy a tör­vény tudományt a magyar nem­zetben kifejteni s meggyökereztetni segiték , azt az uj törvény malasztjainak felfogása s méltány­lására képesiték, s igy annak behozatalára az utat előkészítették. S midőn az említett intézményeknek szorosan vett hazánkrai üdvös voltát meggyőződésünknek valljuk, nem jut eszünkbe e meggyőződés alapjául akár egyik akár másik intézményt magában i­s mintegy az egész szerkezetből kiszakítva állítani föl, mert tudjuk, hogy valamint a legtökéletesb művű kerék is nem magában, hanem a gép min­den többi részeivel egy szerkezetté illesztve ké­pes csak a kívánt eredményt előidézni: ez az ál­lamszerkezetben sincs máskép. Nem egyes insti­­tutio, hanem minden intézmények együtt és egy­más általi rendszeres hatásban képezik ama szer­vezetet, melynek az egyénekre közvetve vagy közvetlenül kiható működése a közjóllétnek és államvirágzásnak szülője. E fölfogásban leli alapját felebbi meggyő­ződésünk , de abban találja magyarázatát egy­szersmind azon szükségesség is, melynek régi, a szervezetbe nem illő, és annak működését meg­akasztó egyes intézmények itt ott áldozatul es­nek , a józan ész törvénye parancsolván, hogy ha egy új gépszerkezetnek járását egy abba nem alkalmas kerék gátolja, ne a gép vettessék el, hanem a gátló kerék pótoltassék mással. Ily szerves együtthatásban üdvözöljük a mai nappal életbelépő fontos intézményeket. Sza­bad föld, czélszerű­ törvényhozás és törvényszéki institutiók a jog és igazság, személy és vagyon védelmére, és a bűn büntetésére, egyenlő köz­teherviselés , és egybevágó pontos közigazgatás­t— ezek együtt képezik, és képezték mindig és mindenütt, a közfelvirágzásnak alapját, s ezek­nek Magyarország számára biztosítása lön ma be­fejezve, azon intézmények organikus szervezéei, melyekre a közbirodalom már is oly nagyszerű lendületnek indult fölvirágzása fektetve van, Ma­gyarországon is végre van hajtva. De midőn e számunkra fényes jövő zálogául szolgáló eredményt, mint ama közbirodalmi egy­ségnek köszönhetőt, melyben hazánk is befog­lalva van, föltüntetjük, nem feledjük ki ama biz­tosítékokat sem, miket e birodalmi egység hazánk anyagi erejének kifejtésére nyújt, a febr. 19-kén Austria és Poroszország közt kötött vám és ke­reskedelmi szerződés által. Ennek, s a német vám­egyletnek az u. n. adóegylet hozzákapcsolásával, újra alakítása következtében Austria az ösz­­szes Németországgal egy kereskedelmi terü­letet képez, melynek határait három tenger mossa.­­ Az egységi kapocs által az ipari és kereskedelmi fejlődésnek ama nagyszerű és gaz­dag előnyei, miket az emlitett szerződés­ nyújt, Magyarországnak is biztositják. Ekkép lesz le­hetségessé, hogy hazánk, mig a közbirodalmi egy­séges intézmények aégise alatt anyagi és szellemi erejét békén és bizton kifejtheti, egyszersmind munkatőkéjét a világforgalomban lehető leggaz­dagabb kamatig értékesíthesse. Tekintve az austriai befolyás és tekintélynek Németországon ez összeköttetésből eredő üdvös sikerét hazánkra, és egy pillanatot vetve a szom­széd keletre, hol Austria legújabban szintén jelen­­­tékeny előhaladást tett azon befolyásban, mi­nt geographiai helyzete mint hatalmassági rangjá­nál fogva illeti, s hol az úgynevezett keleti kér­désnek, előbb utóbb, talán nem­sokára bekövet­kező megoldásakor Austria e növekedő tekinté­lye, a birodalomra és így hazánkra nézve is nagy­­fontosságú eredmények nélkül maradni bizonyo­san nem fog . ily kapcsolatokban a ma életbelépő intézmények fontossága sokszorozódik, mert a bi­rodalmi egység azok általi bevégeztetésével vég­­kép jogot nyertünk a fényes jövőhöz, melynek Austria, egy ész- szellem- és jóakaratban gazdag, az ifjúság terhetlen erélyével s valódi uralkodói hivatással biró Fejedelem alatt, e­­léje néz. 1853. május 1-jét tehát nem csak mint az évtavasznak, hanem mint hazánkra nézve egy új aera kikeletének is első napját, méltán üdvö­zölhetjük. Levelezések. Bécs, april 29. 13] A májusi napok fényesek lesznek Bécsre nézve. Bizonyosnak mondják, hogy a porosz ki­rály ő flge ez időre ide érkezendik. A bajor ki­rály ő figének megérkezését is mielőbb várják.— D­a­n­i­­­o montenegrói fejedelem mindenütt, hol megjelenik, nagy figyelmet ébreszt. Úgy hiszik, hogy az ő tiszteletére katonai szemle fog tar­tatni. D. Császár ő Felsége által igen jó­­akarólag fogadtatott, s ma Ferencz Károly főherczeg ő Fenségénél mutatá be magát.­­ A nyugtalanító konstantinápolyi hirek utolsó nyoma is eltűnt az itteni börzén. Várjon azok könnyelmű­­­leg vagy számított rész akarattal terjesztettek-e, ez még nincs eldöntve; ez által egyesek minden­esetre nem jelentéktelen anyagi veszteségeket szenvedtek, s a közérdeknek és a hitelállapotok biztosságának megfelelne, ha az eredeti terjesz­tők a következményekért is felelősekké tétetné­nek, hogy ilynemű eset többé elő ne fordul­hasson. Bécs, ápril 28. A Zordon novemberi idő jár, nem annyira május elseje az, a­mi ezúttal a bécsi közönséget aggasztja, esős szeles hideg napjainkat látván, mint inkább a várt nagyszerű ünnepélyeknek sikerülte. Ugyanis a legmagasb vendégek egész koszorúja fogja a legközelebbi hetekben a felsé­ges udvar vendégeként Bécset szerencséltetni.­­ A montenegrói vladika tegnap óta itt van, s holnap lesz szerencséje Ő Felsége a Császár­nak személyes hódolata mellett köszönetet nyil­vánítani a vett segélyért. A jövő hét elején vá­­ratik a görög, valamint a bajor király is, s né­hány napra reá a porosz király és orosz czár ő felségeik, végre némelyek állítása szerint Wür­­temberg királya is, ide érkezendnek. A legna­­gyobbszerű katonai s egyéb ünnepélyek készül­nek, s Bécs az 1815-ki fénynek egy viszsugárát láthatni ígéri magának. Nagyon természetes, hogy ily hatalmas fejedelmek gyülekezete, tekintve a világ helyzetét, nem puszta mulatság által előidé­­zettnek látszik sokak előtt, é­s egyforma sze­rinti fejedelmi congressus eszméje szájról szájra kering. Mi avatatlanokul nem akarjuk az eszme alapos voltát erősíteni, sem kétségbe vonni, az utóbbit annál kevesbbé , mert azt fölötte termé­szetesnek látjuk, hogy ezen fejedelmeknek, kik Európa kormányzatába egyenesen, sőt rendkívüli tehetségeik s­zellemüknél fogva mondhatni sze­mélyesen befolynak, együttléte, ha puszta mu­latság lenne is , a czél nem maradhat hatás nél­kül a politikai világra, a­mennyiben a baráti kö­­­teléknek egymás közti szorosabb összefűzése ma ■ gában világfontosságúvá válhatik.­­ A konstan­tinápolyi rémhírek iránt egészen megnyugodott a mindennemű hirek és puffok által sokat zakl­­­atott közönség. Az ezüst agrója tegnap óta 9 Vire­sre van szállva. A három év előtt sokat vitatott bankreformügy ismét szőnyegre hozatik; — bi­zonynyal jobb időpont van reá most, midőn az agro 9—29 ellenében, s az európai államrend megszilárdult. — Az asztaltánczoltatás már di­vaton kívülivé s unalmassá kezd válni. Paris, april 24. —S.— A kormány késztetve látá magát, a közönséget figyelmeztetni, hogy a távirás már nem monopóliuma a kormánynak, hanem mindenkinek rendelkezésére áll, hogy ennélfogva a távirati sürgönyöket csak nagy vigyázattal kel fogadni. E közlés épen jókor jött, mert a távirati sürgönyök Bécsből és Triestből a legnagyobb bonyodalmakat hirdették a keleti kérdésben. A Moniteur e köz­lésének köszönhető, hogy az árfolyamok, melyek tetemesen leszálltak, ismét emelkednek. Minda­mellett a közönség nyugtalansággal néz ama kér­dés végleges megoldatása elé, mert azon aggo­dalomtól nem tud menekedni, hogy valamely ki nem számítható közbejövő esemény erőhatalmi kicsist idézhet elő Ezen aggálynak kell tulajdo­­­nítani, hogy a legmeseszerűbb hírek terjesztetnek és találnak hitelre. Még ez is : Úgy látszik, mint­ha a belga ügynök Konstantinápolyban Menesi­­koff herczegnek feltűnő módon udvarolna, és hogy a franczia követség ez iránt Párisba jelen­tést tett. Ez ép oly kevéssé lehetséges, mint hogy az itteni külügyminiszer e dolgot egy félhiva­talos értekezlet tárgyává tette a belga követ­tel ; de hihetetlen az is, hogy e miatt hivatalos jegyzéket intézett Brüsselbe, melyben t. k. mon­datik : Ezen magaviselete (a belga ügynöknek Konstantinápolyban) annál feltűnőbb, minthogy minden belga államférfiunak fel kell fogni, mikép ugyanazon nap, melyen Konstantinápoly bevéte­lének hire orosz csapatok által ide érkezik, egy franczia hadsereg a belga határokon át fog lépni. Az új spanyol ministerium programmja meg­lehetősen színtelen. Több sark kérdések érintet­­­len hagyattak ez okmányban, így nem világlik ki abból, hogy váljon a kabinet elődeinek tervével az alkotmány absolutistikai értelemben módosí­tását illetőleg felhagyott-e. Csupán a decentra­­lisatio és a napisajtó iránti törvények az egyetlen tényleg bejelentett tervek. A kabinet ígéri, hogy a hitelt és a nemzeti segédforrásokat lehetségig kifejtendi, s azon akadályokat mellőzendi, me­­­lyek az ország tevékenységének ellentállnak. Ez lényeges tartalma azon nyilatkozványnak, me­lyet a spanyol levelezések a kibékítés programja­­ jának neveznek. Én kételkedem a kibékülés őszin­teségében , mert ugyanazon igények, ugyanazon ambitiók, ugyanazon zavarok léteznek ma is úgy mint azelőtt. A nemzet átalában véve keveset tö­­­rődik az alkotmánynyal, a vaspályák jobban szí­vén fekszenek mint a szószék és a sajtószabadság, de épen azért, mert mindenek felett nyugalmat óhajt, fél a statusquo módosításától, nem magá­nak a statusquonak kedvéért. Mert mintegy nem­zeten kívül ütköznek össze a sok pártok cselszö­­vényei; itt az any­a-király­nő, ki egyenlőtlen ran­gú gyermekeit minden áron infáns­okká akarja tenni; amott a progressisták, kik köztársa­ságról álmodoznak; Montpensier hgnő pártja, mely régensséget szeretne , s végre a carlisták, kik Spanyolország sok részeiben bírnak követőket. S mind a pártok irányában oly kormány, mely maga is forradalmi eredetű. Itt le kell mondani minden számításról. De mi belső helyzetét külö­nösen nehézzé teszi, az egy előkelő spanyol ál­lamférfiú megjegyzése szerint, kivel e napokban szerencsém volt beszélni, nagy száma az ifjú tá­bornokoknak , kik közül az egyik dicsvágyóbb a másiknál. A császár azon jogát, mely szerint középítési vállalatokat a törvényhozás beleegyezése nélkül engedélyezhet, körülmények szerint használja vagy nem. Míg bizonyos vaspálya-vonalak a tör­vényhozó gyűlés elé terjesztettek, addig a nagy központi pálya engedélye a kamrák mellőzésével rendelvényeztetett. Morny egyike azoknak, kik­nek az engedély szól. Ön tudja, hogy ő nem vá­lasztatott meg bureauja elnökévé. Azon emberek, kik még egy ellenzéknek lehetségét a kamrákban hiszik, állítják, hogy a kormány nem merészelt a Morny peres ügyei felett boszankodó tisztesb­­bekkel daczolni, s ezért vonta el az engedély­e­ző rendelvény tárgyalását a törvényhozó gyűlés­től. Ön látja, hogy itt Párisban még mindig nem vagyunk naiv emberek híjában. A Véron-Aguado per előjátéka tegnap Vé­­ron és Mires ellen döntetett el. Ez utóbbiak til­takozása ellenére a törvényszék magát illetékes­nek nyilatkoztatta. Az ítélet indokai erős kifeje­zésekben vannak szerkesztve s Véronnak semmi jóra sem látszanak reményt nyújtani. E perbe is bele volt Morny keverve, minthogy a Constitu­­tionnelből kirt részéért 500,000 frankot kapott. Hogy Véron lehető megveretésében osztozni ne legyen kénytelen, sietett ugyan azon pénzt Vé­­ronra átruházni s ez az oka, miért nyilatkoztatta a törvényszék Mornyt ,,az ügyön kívülállónak“, de az erkölcsi megrovásban mindenesetre oszto­zik volt társával a szóban forgó lap birtokára néz­ve. Nem sokára fogok önnek részleteket írni ezen felvilágosításokban oly gazdag perből. Mára még csak ezen megjegyzést, hogy Véron feje fö­lött zivatar gyűl össze a kamrában; több követek azon véleményben vannak, hogy bizománya leté­telére kényszeríttessék. Falragaszokon olvashatni a rendőrfőnök hir­detményét, mely szerint a ,,statistikai bizottmá­nyok“ e naptól kezdve Párisban is megkezdik te­vékenységüket. E bizottmány czélja, a megyék­ben az ország terményző erejét, a városokban az ipar állását ismerni. Közlöm már önnel, hogy e rendszabály a parasztok közt nagy elégületlen­­séget idézett elő. Párisban sem részesült jobb sorsban. A belügyminiszer azon nyilatkozata da­czára, hogy semmi fiscusi jellemmel nem bír, a közönség mégis az adók szaporíttatásának tervét nézi ki belőle, még­pedig annál inkább, minthogy ép most csak a lakbérek, ingó - és személyadók e­­melkedéséről van szó. A legközelebbi napokban ismét számos be­­fogatások történtek. Passyban egy dohányzó­szo­bában létező személyek mind befogattak. A Berlinbe kinevezett követ Moustier, mar­quis legközelebb állomására elutazand. Ő nem első családjában, ki Francziaországot Berlinben képviseli. Nagyatyja atyai­ és nagyatyja anyai részről már követek voltak a berlini udvarnál, az első II Fridrik Vilmos korában, a másik, gr.La­­forest 1802 és 1803-ban. Moustier még fiatal ember s házassága foly­tán rokon Montalembert és Mérodé- dal. A júli­usi kormányhoz sohasem akart csatlakozni. A porosz kormány úgy látszik a franczia ka­binet iránti előzékenységét messze kívánja vinni. A Saint-Germain külvárosban beszélik, mikop a berlini rendőrség több ott élő legitimistákat kiu­tasítással fenyegetett, ha hogy ezután is a társa­ságokban a császárról illetlenül nyilatkoznának. Egy másik kedvetlen esemény a legitimistákra nézve, hogy egy itteni egyház lelkésze, Noirlien Márton a császárnál magát bemutattató, Noirlien gr. Chambord nevelője volt. A mai Moniteur felvilágosításokat ad a kor­mány szándéklatairól a tengeren túli postahajózási vonalakat illetőleg. Az ez ügy vizsgálatával fog­lalkozott bizottmány három nagy vonalnak felállí­tását tartja szükségesnek, melyek havonként két­szer Francziaországot összeköttetésbe hozzák az egyesült államokkal,az Antillák,Mexikó, Cayenne, Brazília és la Plataval. De minthogy számos okok, kivált finanszügyiek , meg most nem engedik meg a kormánynak, a vállalathoz egész kiterje­désében hozzá­fogni, ennélfogva a kormány ideig­lenesen csak a Braziliával közvetítő vonal fel­állítására szorítkozandik. Konstantinápoly, ápr. 15. () A görög nép között itt egy S­e­r­i­ff által szerkesztett munka kering ezen czim alatt : ,,A­z orthodox nép kiáltása,“ ebben sok szép s többek között az is mondatik, hogy „Mencsikoff a Sant-Agatangelos jóslatát teljesíteni jött közé­tek, s ezen év t. i. Stambul elfoglalásának 400-ik éve az, melyen azt nektek vissza kell foglalnotok.“ I .,ze,I1.,mn?unk*101 Montenegróba s Bulgáriába is sok küldetett; de emissáriusaik minden ügyes­sége mellett is néhány példány a kormány kezébe 104. Május 1-jén 1853. H­ÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : f­é­l é­v­r­e: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 80 kr. Helyben: fél­évre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdeté­se­k ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewal­­derházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik e­­meletben, vidéken minden cs. kir. postahivatal­nál.—Az előfizetést tartalmazó levelek bérmente­­sítendők.

Next