Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)

1853-05-01 / 104. szám

jutott, s a porta az orosz követségtől a szerző megbüntetését követelte. A követség a szerző iratait elkobozva, őt őrültnek nyilvánította, s a török birodalomból kitiltotta, most mégis iratait több orosz lap közli, minden oroszok a szent val­lás védelmére hivatván fel, sőt mondják, hogy Ser­iff könyveiből több százezer példányt ho­zott volna magával a Bessarabia nevű hadi gőzös , s ezek itt titokban, Athénben pedig nyil­tan osztattak ki a népség között. Kristoforos ezredes, kilencsikoff által Montenegróba volt kiküldve, a napokban jött vissza. Odessából kapott hirek tudatják, ho­l Bronzoff herczeg, a kaukázusi hadsereg ősz vezére meghalt. Damaskusból érkezett hireink csak szó­montó képét adják a horáni dolgoknak ; a keres­kedők minden irányban elköltözködnek azon vi­dék­ről, hol nekik minden működési terük el van vágva. a múlt hó 26-kán egy gazdag kereske­dőkből álló karaván, meglehetős fedezettel indult Bajrátba, magukkal vivén mindenüket, Szambul­ba költözendők, de az Audi-el-burn szorosnál megtámadtattak a drúzok által, s miután a fede­zet rögtön megfutamlott, a karavánt mindenétől kifosztva küldötték Bajrutba, tiszteletet üzenvén a kormányzónak. Alexandriából vett hireink tudatják, hogy Abbasz pasha visszatérvén felső egyiptomi útjából, jelenleg Adfében mulat, s abból, hogy az alexandriai és kairói kormányzókat magá­hoz hivatá, azt lehet következtetni, mikep huza­­mosb ideig teend itt. Továbbá tudósító írja, hogy Stambulból vett rendelet következtében, a katonai mozgalmak és készületek, a legnagyobb szorgalommal és siet­séggel történnek, s néhány nap alatt 30,000 em­ber parancsoltatott be a szabadsággal otthonn levőkből az ezredek tökéletes kiegészítésére. Nem kisebb erély fordíttatik az arzenál előtt hor­­gonyzó hadihajók fölszerelésére is. Tuniszból írják m. hó 26-ról, hogy a bey kirándulási teend Francziaországból, légváltozta­tást ajánlván neki az orvosok. A Dardanellákon a szelek folytonosan dühöngnek s rombolnak a hajók serege között: a múlt hó 23-, 24- és 25-én uralgott dühös sirocco számos hajókat hajtott az ázsiai partra. ,Neu­vin­ orosz hajó, a barberi-fokon szétzúzatott, másik orosz scooner pedig a galatáni fok szirtei közé hányatott; ezen három napi vihar alatt többnyire minden hajó kisebb nagyobb kárt szenvedett. — A 18 hó óta távol volt angol consul, Calvert ur. m. hó 27-kén megérkezett a „Tigeren“,­az összes európai népesség nagy lelkesedéssel fo­gadta. Szabadka, april 25. *) Az önmozgó asztal szarkatánczát megkisér­­ték itt is azon türelem s kitartással, melyet egy *) Közöljük derék levelezőnknek fönebbi írásában foglalt s a „table mowing“-ot illető nézeteit, mint a nagy többségtől e kérdésben eltérőket, tehát mint egyik ellenkező szózatot. Az igazság úgy is vitatás s az eszmék súrlódása ál­tal jöhet világosságra. De sem a provinciális, sem a fővárosi tudós és bölcs, jelenleg csak törpe minoritás — bármely zajt ütött is — a győzelem babérját magának még teljességgel nem vívta ki. A jelenet sokkal újabb, s tán le­hetne mondani, fontosabb, az annak kutatásába bele vegyült tudós szenvedély és önhittség sok­kal ingerlékenyebb, mintsem hogy még most a higgadt és józan megfontolás czéljához eljutást egyhamar várni lehetne. Harcz és háború a jelszó, az asztaltáncz valódiságát erősítők, va­lamint azt szemfényvesztésnek és gyermekjá­téknak kiabálók közt. — Két ellenséges tábor­ra oszolva, mérgesen szemben állnak a h­ivők és hitetlenek, s­ egymásnak dühösen op­ponálnak. Azonban bármit higyyen a tu­datlan és avatatlan nagy többség, (mint az adeptusok mondják) vagy bármeny­nyire tagadja a látható és érezhető jelenséget, magát a természet minden titkai kulcsának bir­tokában vélő tudós czéh néhány tagja — az igazság előbb utóbb magának utat tör, s egyaránt megszégyeníti az emberi könnyenhi­­vést mint a tudós gőgöt és makacsságot. Mi — a tudatlan osztályba tartozván különben is, _sem „pro“ sem „contra“ véleményt nem nyilvánítunk, mire úgy is képeseknek magun­kat nem érezzük, de azért még sem helyeseljük az olyan „de tripode“ lesujtását s korholását sok oly derék, értelmes és becsületes embernek, kik ha nem nyelték is tán a bölcseséget kalánnal mint némely tudós opponáló urak , de még­is józan észszel, felfogással bírnak , s szándékos­­ csalás vagy értetlen csalódás vádja alá nem es­hetnek. Azért csak bátran, nyomozni, vizsgálni, kutatni kell, a természetben még sok titkos, nem is sejtett erő létezik , s ha úgy szólva 30 rövid év leforgása alatt lehetséges lett, hogy az ember ma „gőzzel utazzék, világos­sággal rajzoljon, és villámmal ír­jon“ miért ne volna lehető egy még nem ismert s az élet nagy processusához tartozó új erő lé­tezése is? Majd minden új felfedezés p. o. könyvnyomtatás, földforgása, gőzhajózás stb. épen a tudós czéh keblében talált mérges el­lentmondásra sőt üldözésre,­­ mivel a tudo­mányt monopolizálni akarók nem­igen szeretik s nem örömest vallják meg, hogy az í­­s szellem hatalma az ék bölcseséget tul­­is valamit tagadni, vagy ne­­könnyebb mint kima­szárnyalta, v­agy vetségessé tenni sokkal új szokatlan eszme kölcsönöz a kétely s hivés közt hullámzó kebelnek, azonban a próba sehol sem sikerült, mi természetesen egynémely kön­nyebben hivőt azon gondolatra hozott, hogy tán itt általában a fluidum­ hiánya okozta a sikerte­lenséget, vagy hogy az illetők nem érték mester­ségüket, mindenesetre sajátszerű, hogy nálunk olyasmi sehogy sem akart sikerülni, mivel egypár fővárosban dicsekedni szeretnek az emberek. Részünkről azt tartjuk, az egész asztaltáncz nem egyéb volt a világ könnyenhivőségének meg­kísértésénél, mi tökéletesen sikerült is, ha az volt a czél. Vagy legfelebb egy mechanikai já­tékmutatványt akart az illető elénk tálalni, miben azonban a képzelet egy egész bűvösszerű talál­mányt festett magának. Jellemzetes a korra, melyben ily eszme ke­letkezhetett, de még inkább, hogy annak minden physikai ok tekintetbe vétele nélkül (?) annyi könnyenhivője találkozott , miben részünkről egyszersmind kotforrását látjuk mindazon hiszé­kenységnek, melylyel a politikai világ legbada­­rabb hívei iránt is viseltetünk. Meg van-e átkozva e kor könnyenhivősége által, avagy előérzete, előjele-e az egy oly álla­potnak, mely az eszmék zavartságából önként következhet reánk ? nem tudjuk megmondani; — de sejtjük, mintha nem azon fogalmaknak men­nénk eléjök,melyek egy jobb, nemesebb kort szok­tak megelőzni — hanem oly kicsisnek, — melyen át kell esnünk, hogy egyszer állandó béke s jóllétre jussunk. Minden kornak megvan saját kedvencz esz­méje, mint volt hajdan a hit, később a nemzetiség­i égre a szabadság mániája, de a legújabb kor, úgy látszik, leginkább szeret hinni a váratlan, nagyszerű csodás események jöhetésb­­en , melyeknek formájáról azonban gondolkod­ni sem szeret, mintha attól tartana, hogy álom­képét a valóság nagyon is devalválni találná, úgy hogy végkép meg is semmisítené ! Mit jelent ez egyebet, mint azt, hogy egy átalakulás küszöbén lévén, ezúttal nem bizonyos irányt adó, határozott uralkodó eszme által vezet­­tétünk? Vagy ellenben azt jelenti , hogy tán té­vesztett irányt vett a világ, mióta az asztaltén­­­czok, s ezeket sorban követni szokott egyéb bal­véleményeknek hitelt adni készek vagyunk ? Göthe szerint a világ mivelődése spiral for­mai alakban megy hol előre hol hátra — de még­­azért többet előre hatolva. Aligha­nem tehát abban van megfejtése a mi mostani hát­­­ramenetelünknek is. Talán oly kornak megyünk eléje, melyben sok hihetlenségnek látszó dolgokat mint valószí­­nüeket elfogadunk, csak azért, mert egyes tekin­tély szavai után nem félünk a kinevezéstől. De a fürkésző, előbb a kor üterére fog ta­pintani s a szerint mérni a tekintélyek szavait, melyek bizonyos időben, bizonyos czélok kivite­lére akarva is eltérhetnek a rendes útról, s még­is az igazság és civilisatio előmozdítását eszközük. A politikában ugyanis minden szabad — de leginkább a kedélyeknek oly dolgokkal elfoglal­­tatása, mi az uralkodó téveszméktől, balvélemé­­nyektől és szenvedélyektől az embereket távol vezeti. Miért ne lehetnénk tehát hason helyzetben, midőn meglehet a jövendő méhében nagy dolgok készülnek előre ? s ha nem ? miért boszankod­­nánk oly ártatlan ügygyei elfogla­lásért, midőn azon az ész, ha akarja, túl is te­heti magát ? Ezek egyszerű kérdések — de ha akarunk, gondolkodhatunk róluk többet,mint az asztaltáncz, meg a keleti kérdésről, melyek úgy is csak sok fejtörés­i kételyt támaszthatnak fel lelkünkben, a­nélkül hogy kielégitnének. összeg iránt rendeltetéséhez képest történt intéz­kedés. * A váczi­ utczában a korona-kávéházzal szemben, egy sajátszerűleg készített festvény von­ja magára a figyelmet. E kép Juditot és Holo­­fernest ábrázolja; a modor, melyben e festvény készült, középet tart az olajfestés és a legjobb színezett lithographia közt s azon uj művészetnek eredménye, melyet Gaillard úr, Párisból, talált fel s Papyroleographiának nevezett el.E figyelem­reméltó találmánynyal minden táj,arcz,bel- s ten­geri képeket a legkifejezőbb s eclatansabb szinte­­tü olaj festvény - másolatban lehet reproducálni,s a mi legkülönösebb, e művészet gyönyörét Gaillard urnái, ki jelenleg Pesten mulat (József tér gr. Czi­­rákyház 2. em.) mindenki megszerezheti magának a leczke alatt, a­nélkül hogy a rajzolásban előis­meretek igényeltetnének. Másik hat óra alatt, ugyanezen modorban az üvegrej rajzot is meg le­­het tanulni. Addig is, míg bővebben lenne alkal­munk e jeles találmányról szólani, megjegyezzük, miszerint e festés nem kész lenyomatok, hanem szili és ecset által történik. Bácskából, ápril 23. Fontosabb politikai újdonságaink hiányában ezennel egyszerű napi eseményeinket sorolom elő röviden: Megyy­énk rövid idő múlva változáson menend keresztül, mert egykori megyeházunk adósok börtönévé fog átalakíttatni, hova az oly adósok, kik tarto­zásaikat leróni nem bírják — bezáratnak; — to­vábbá a napi­renden levő asztaltáncz nálunk is e­­leinte a kiváncsiak által nagy hévvel felkarolva megkisértetett, azonban különbféle általuk előa­dott okok miatt nem sikerült, későbben más e­­gyének által próbáltatott, de ezek is ámbár a le­hető legczélszerűbb mód és béketűréssel tették a kísérletet, szándékuk kivitelében hajótörést szen­vedtek, innen aztán sokan az asztaltáncznak le­hetőségét kétségbe vonják. — Tavaszunk kelle­metlen, mert a csaknem mindennapi esőzésen kí­vül pár nap előtt derekasan megfagyott, s így a már részint jól kibimbózott, részint kivirágzott repcze megfagyván, a tulajdonost nem igen nagy reménynyel kecsegteti. Vetéseink ugyan szépen zöldülnek, azonban ha a folytonos esőzés meg nem szűnik , aggodalommal nézhetünk a jövő aratás elé, s a gabona ára máris emelkedik. 1. 1. (Közbirodalmi napló ) Bécs, april 29.­sászár Ő Felsége, felgyógyulása után ma adott először ismét nyilvános audientiát, melyre számos mindenrendü kérvényzők jelentek meg . Az „A. A. Zignak“ egy bécsi levelezése a londoni lőszer-fölfedeztetésről többek közt ezt írja : „Mondok, hogy az angol ministérium a me­nk­ültek szigorú felügyelet alatt tartását forma szerint megígérte. Ez nem puszta gyanítás, hanem hivatalos bizonyosság. A lapok már is közlötték a szöv­­gyűlésnek. Austria indítványára az angol­­austriai menekült kérdésben hozott határozatát a következő szerkezetben : „A hesszeni nhgi kor­mánynak indítványa a politikai bizottmányhoz u­­tasíttatik, és ez megbizatik, hogy fontolóra vegye azon rendszabályokat, melyeket a szöv­­gyűlés­nek azon esetre foganatosítani kellene, ha vára­kozás ellenére, a nagyb­ritanniai kir. -k­o­r­­mány által kijelölt eszközök nem aka­dályoznák meg, hogy a politikai menekültek a vendégjoggal a német szövetség kárára visszaélje­nek, melylyel Nagy-Britannia barátság­ és szövet­ségben él.“Az e határozatban említett,a n.b­r­i­t­a­n­­niai k. kormány által kijelölt eszkö­zöket mint tudva van egy Berlinben a f. é. jan. 23-án a szövetséghez intézett angol válasziratban foglalt azon nyilatkozat sorolá el: „hogy minden kísérletet a politikai menekültek részéről Angliában, illető hazájok kormányai ellen láza­dást idézni elő, nemcsak sajnálna, hanem vég­kép rászalna, ily magaviseletét a vendégjog, melyet e személyek él­veznek, nyílt megsértésének te­k­i­n­t­e­n­e,és minden rendelkezése a­­latt álló eszközzel meggátolni ü­­gyekrendik, hogy a menekültek a vendégjoggal amaz országok és kor­­mányok kárára visszaéljenek, me­lyekkel N.-Britannia barátság- és szövetségben él.“ Midőn tehát Palmerston lord az alsóházban minap azt mondá, hogy a fegy­verkészleteknek lefoglalása Rotherhitheben nem a külföld követelései kedvéért történt, hanem csupán a vendégjoggali visszaélés miatt, úgy ez csak félig igaz, minthogy arra nézve, mi történt, az angol kormány formaszerinti kötelezettséget vállalt.“ ’’’Kolozsvár, ápril 23. A „Heti­lap“ egy különös színpadi eseményről tesz említést. „A ko­lozsvári színházban ,Lammermoori Lucia’ dalmű előadása alkalmával Táborszky Gabriela k. a. ruhája, ki a czímszerepet énekelte, a prosceniumi fedetlen lámpáktól meggyűlt és sebes lánggal csapott fel feje fölé. A közönség elrémült, az é­­nekesnőhöz közel álló dalnokkal szoborrá válto­zott. A művésznő elragadtatásában tovább éne­kelt, s csak akkor eszmélt, mikor a zene megál­­lott, s a növekedő zajban egyik színész , Rónai ■ a színfalak közöl berohant s derékon ragadva a földre terítette. A szerencsés ötlet s oda gyűlt színs­zemélyzet véget vetett a kétségbeejtő hely­zetnek. Az énekesnő alig fejte ki magát az őt á­­poló karok közöl, intett, hogy a már leindult füg­gönyt húzzák fel, s h­alálsápadtan szerepét tovább folytatta. Az őrült jelenet végével, mely alatt e szerencsétlen intermezzo történt — a közönség tapsvihar közt háromszor hívta ki a kedvelt éne­kesnőt. Ez intő példa színházunkra nézve is, hogy sugalyuk előtt levő lámpák üvegborítékkal lát­tassanak el, mert egyszer e szerencsétlenség ná­lunk is megtörténhetik. Ugyancsak a „Hetilap“ színházi rovata egy másik szerencsétlenségről is ír, az ifj. Lendvai Hamletben lépvén föl először, s szerepet a birálók szavai szerint egészen elej­tette. * Tor­da, ápril 11-kén, N. M. ur kertében csemetéket ásatván ki, szobor­darabokra találtak; a többi közt egy nyakában eltörött művészileg vésett Bachus-főt, egy fehér márvány férfidere­­­kat, egy nő­ derekat fej és láb nélkül, melynek öltönyén igen szép a redőzet. Az ásatás folyvást tart. — (Külföldi napló), Páris, april 25. Ma este a tuileriákban tánczvigalom fog tartatni, me­lyen azonban a császárné nem lesz jelen. — A császár tegnap jelen volt a Mars-mezőn tartatott lóversenyen. Tudjuk, mikép Strassburg városa egy palotát helyezett a császár rendelkezésére. Lyon­, Bordeaux-­s Marseilleben is hasonló pa­loták építésével foglalkoznak. A börze palotájában tegnap nyittattak meg a kölcsönös segélyzési társulatok. — Tegnap Plánból, C­hét­logon Al­fréd, Viremaitre­s Rovigo,­­L­a P­i­e­r­r­e s Flan­din példájára fölebbvitték az úgyneve­zett külföldi l­eve­lezők ügyében hozatott ítéletet. Különösen feltűnik azon jó egyetértés,­ mely a császári pár s Cowley lord és neje közt uralkodik; az angol képviselő nejével együtt gyakran megjelenik a bonapartista salonokban. — Saint-Arnaud tábornagy már tökéle­tesen ismét átvette a hadügyi tárcza kezelését, s ma az összes hadügyministériumi személyzetet el­fogadta. — Legközelebb a rendőrminister minden la­poknak hivatalosan meghagyá, mikép, midőn va­lamely, nem a kormánytól eredő távirdai sür­gönyt igtatnak be, világosan kijelentsék, hogy az magántávir­dat után érkezett. Berlin, ápril 29. A pénzü­gyministériumba, mint hallani,magyar száraz sem­ek próbái érkeztek, hogy annak adótétele meghatároztassék. Szán­dék azt ide behozni. A sárgás tömeg felolvaszta­­tik vízben s palaczkokba öntetvén, hallomás sze­rint bevégzett forrás után igen jószű­ sert szol­gáltatott. Másutt is hallani austriai, föllép bécsi gyám­okok előkészületeiről, kik itt körül, nézték magukat, hogy áruiknak a­ február 9 -i keresk. szerződés határozmányainak életbe lépte után te­lepeket állítsanak. — A „C. B.“ írja: Midőn némely lapok ál­lítják, hogy a hesseni vál. fejedelem az itteni ud­vartól Schaumburg grófnővel­ házasságából szár­mazott gyermekeinek a magas nemesi rendbe föl­­vétetését illetőleg közremunkálását kérte ki, mi azt halljuk, hogy az nem történt, hogy a vál. fejedelem semmi ilynemű óhajokat nem nyilvání­tott,és hogy látogatása a politikát nem érdeklette. Mi nem tartjuk légből kapott állításnak, hogy a vál. fejedelem, kivéve azon audientiát, melyen Manteuffert fogadta, semminemű politikai értekez­letet nem vitt.­­ Ugyanezen lap biztos hallomása szerint az austriai kormány a schweizi szövetséggel folyta­tott sürgönycseréiben kijelente, mikép Schweiz­­nak jelenlegi, a Sonderbund-harcz óta támadt ál­lapotát törvényesnek ekkoráig el nem ismerte. — A „N. P. Ztg“ szerint 24-én a többi vám­egyleti államok összes meghatalmazottai az adó­­egylet kormányaival együtt az erősítő okmányo­kat az uj vámegyleti szerződést illetőleg elkül­­dötték. Schwerin, ápril 20. Az A. A. Ztgnak ír­ják innen: „A lóvásárokat, melyek jelenleg itt tartatnak, feltünőleg sok franczia lókereskedő lá­togatja, kik a karabélyos ezredek s a császár újon­nan állított guid­e-jei számára lovakat szándékoz­nak vásárolni. Az árak, melyeket fizetnek, igen magasak s egy teljesköru, a nehéz lovasság szol­gálatára alkalmas lóért 28, 30—32 louisdort is fi­zetnek ; ha ehhez a szállítási költséget Párisba 7—8 louisdorra számítjuk, úgy az új pótlovak ott 35—40 louisdorba jönnek, mindenesetre nagy ár egy katonalóért. Különben az innen Francziaor­­szágba utolsó időben kivitt lovak derék és erős állatok. E katonalovakon kivü­l a franczia lóke­reskedők a császár udvara számára még luxus lo­vakat is igyekeznek venni s egy pár jó fajta ko­csi-lóért szívesen adnak 150 —180 louisdort; kü­lönösen izabellaszinü nagy és nemes lovakat tö­rekszenek venni, minthogy a császár néhány iza­­bellafogat beszerzését rendelte meg; itt azonban nemigen érikezél sokat, mert eszin itt igen ritka.“ Hamburg, april 21. A „W. Zig“ írja: „A socialistikus író Althusen Kielben közzé teszi, hogy ő az amerikai szárazra, még pedig Venezue­lába megy­, ott egy ikariai, azaz : communistikai respublikát alkotandó. Ennélfogva a lapokban fel­szólítja a távoli és közel rokonérzelműeket, hogy vállalatában részt vegyenek. Ő nem az első német, ki a vagyonközösség elvének alapján alakít gyar­matokat. Előtte már az ismeretes socialista Rapp Württembergből a véres rend ugyanazon zászlaja alatt gyűjtött maga köré 60 családot s az U­nió földén két gyarmatot, „Harmony“ és „Soar“ alakitott. Ezek — mi nevezetes — még mindig fenállnak sőt bizonyos socialis virágzásban élnek, mig a franczia Cabet és az angol Owen rokon­ vállalatai meghiúsultak. Ez mutatja, hogy a német találós­ész még az őrültségnek is feltalálja módszerét. Azon­ban A.-nak nem sikerült, honfitársai józan felfo­gását elfátyolozni, bárha elárasztotta iratokkal, hogy őket új társalmi hitczikkeiről meggyőzze. Ugyanő hálóját Német és Francziaországon keresz­tül a tuileriákig vetette, mert egyikét legutóbbi hirdetményeinek , napóleoni nézetekkel megrak­va, Lajos Napóleonnak ajánlá, bárha a száműzött Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Május 1. — O cs. kir. Apostoli Felsége szerencsés megmentetése alkalmából a bugganzi község 30 pártnyi összeget adományozott a Milanóban meg­sebesült cs. kir. harczosok számára , mely hazafias cselekedet a legforróbb köszönet nyilvánítása mellett azon hozzáadással juttatik köztudomásra, hogy ez összeg rendeltetése helyére fordittatott. * A soproni cs. kir. kerületi kormány a katonai és polgári kormányzóságnak, a kismar­toni kerületben a milánói helyőrség javára a la­kosság saját ösztönéből rendezett gyüjteléke foly­tán 214 pftot adott át. Ez összegbe adakoztak : A kismartoni várallyai község 10 ft, a vár­község 2 ft, a zsidóvárosi község 10 ft; továbbá a kö­vetkező községek : Szent-György 12 ft, Schiertz 12 ft, Fejéregyháza 12 ft, Feketeváros 13 ft, Széleskút 12 ft, Kis-Höflein 10 ft, Nagy-Höflein 10 ft, Szárazvám 10 ft, Szarvkő 10 ft, Wimpas­­sing v. Virapácz 10 ft, Lajta-Pordány 10 ft, Sto­­tzing 10 ft,Loretto 1 ft, Trauersdorf 10 ft, Czink­­falva 10 ft , Klimpa 10 ft ,­­Cz.­Margita 12 ft, Oszlop 10 ft és Oggau 10 ftot. E hazafias cselek­­vény a leghőbb köszönet kifejezésével s azon hozzáadással juttatik köztudomásra, hogy e pénz­gyarázni. A tudós világban nem új jelenet, s az operentián túl és innen megtörténik, hogy egy hegyre felmászó s magát ott óriásnak vélő tudós ura hegy aljában állókat pulyáknak nézi és ki­abálja. Az ilyen, ki nagy gyönyörűséget érez, hogy a költőként „fejével ezer felett áll“ é s szánakozva néz le a tudatlan tömegre , vigasz­talja magát Saphir életével, miben legalább a jóizű falatokat kedvelők körében ellenzékre úgy sem talál : „Reh rücken wäre mir lieber als Tisch r­ü­ck­en.“ Szerk. 512

Next