Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)
1853-05-28 / 124. szám
Pest, Szombat, HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyi ministernek 1853-iki ápril 18-án kelt rendelete, kiható Magyar- , Horvát- és Tótországra, a Szerb vajdaságra s a temesi bánságra, mely által az említett koronaországokban a telek- és betáblázási könyvek készitése végetti előmunkálatok a nemesi földbirtok különös tekintetbe vételével rendeltetnek el. (Folytatás.) III. A telekkönyvi jegyzőkönyvek megőrzése, ezek megtekintése s a másolatok kiadása. 41. §. A telekkönyvi jegyzőkönyvek mindaddig, míg a telekkönyv készítése folyamatban van, az e végre rendelt hivatali irodákban megőrzendők. A nemesi fekvő jószágokról a telekkönyvi jegyzőkönyvek (15. §.), melyek iránt a további tárgyalás a megyei törvényszékeknél fog történni, az ennek székhelyén meghatározott hivatali irodába átadandók. A többi telekkönyvi jegyzőkönyvek a járási biróságok számára rendelt hivatali irodákban, és pedig a birói kerületek és községek szerint elkülönítve, megőrzendők. 42. §. A feleknek szabadságában áll, a telekkönyvi jegyzőkönyveket épen úgy, mint a már szerkesztett lapokat és bejelentési jegyzőkönyvekket a hivatali irodában a hivatalnok jelenlétében megszemlélni. Azon napok és órák, melyekben ezen megszemlélés a hivatali ügyletek háborítása nélkül megengedhető , kifüggesztett hirdetvény által közzé teendők. A jegyzőkönyvekről és lapokról, ha kívántatik, az irodai ügyletekkel megbízott hivatalnokok által egyszerű vagy láttamozott hivatalos másolatok kiadandók, mi végre a felek kötelesek a bélyegiveket benyújtani. A hivatalnoknak, szigorú felelősség alatt, sem a megszemlélést vagy a másolatok kiadását megtagadni, sem pedig azért valamely illetéket vagy jutalmat elfogadnia nem szabad. Továbbá a másolatok azon sorban adandók ki, melyben megrendeltettek. A megrendelések folyó számok alatt a megrendelőnek s a benyújtott bélyegiveknek előadása mellett lajstromba iktatandók, melyben a másolatok s a föl nem használt bélyegivek kézbesitése is a fél által elismerendő. IV. A telekkönyvi jegyzőkönyvek birói kihirdetésének eszközlése. 43. §• Mihelyest az egy megyei törvényszék kerületében fekvő minden jószágokróli összes telekkönyvi jegyzőkönyvek a hivatali irodákba (41. §•) beadvák, a telekkönyvi igazgatóság köteles ezeknek a megyei törvényszék általi kihirdetését a ministérium jóváhagyásának kikérése után eszközölni. 44. §• Ha a telekkönyvi jegyzőkönyvek be- f fejezése, a megelőző szakaszban megjelölt kiterjedésben , el nem hárítható akadályok miatt, ugyanazon időben közelítőleg sem létesittethetnék, a telekkönyvi igazgatóság köteles a jószághitel szükségleteinek s a földbirtokosok kivonatainak tekintetbe vételével a) egyes járásokra, vagy b) több oly községekre, melyekben nagyobb jószágtestek léteznek, végre c) egyes városokra nézve is a jegyzőkönyvek kihirdetését javaslatba hozni. V. A telekkönyvi jegyzőkönyvek birói kihirdetésének czélja és módja. 45. §. A telekkönyvi jegyzőkönyvek birói kihirdetésének czélja , hogy a) a telekkönyvi jószágok fölvételének megtörténte s az ezekre nézve illető birtokjogok köztudomásra juttassanak; b) ezen fölvétel helyessége megállapittassék, és c) a betáblázott követelések a telekkönyvekbe leendő átírás végett fölszámittassanak, sorrendük kinyomoztassék, a az átalános betáblázások részlegeztessenek, azaz meghatározott telekkönyvi jószágokon fekvő zálogjogokká (jelzálogokká) változtassanak. 46. §. A kihirdetésnek hirdetvények által kell történnie. A hirdetvénynek magában kell foglalnia : a) azon közzétételt, hogy az N. megyében (s az N. adóközségekben, 44. §a) fekvő ingatlan javakról A telekkönyvi jegyzőkönyvek az N. hivatali irodákban mindenki általi megtekinthetés végett készen állnak; b) azon felszólítást, hogy mindazok, kik a telekkönyvi jegyzőkönyvekben fölvett birtokállapotot vagy az arra beiktatott birtokjogokat megtámadhatni vélik, ebbeli igényeiket legfölebb .. ig jelentsék be, ellenkező esetben a birtokállapot helyesnek s. a beiktatott birtokos tulajdonosnak tekintendő; továbbá c) azon fölszólitást, hogy azon hitelezők, kik a beiktatott telekkönyvi jószágokra nézve már megtörtént vagy .... máig kieszközlött betáblázások által elsőbbségi jogokat nyertek, ebbeli követeléseiket ezen határidő alatt az elsőbbség különbeni elvesztése mellett jelentsék be; s hogy ugyanezen határidő alatt azok is, kik azt vélik, hogy az 1840-dik évi XXII. törvényczikk 37-ik §-nak értelmében dologbani haszonbéri jogokat szereztek, ezen jogokat jelentsék be a végre, hogy ezeknek a még folyó haszonbéri időre nézve, a haszonbéri jószág teherállapotáral átruházása,és pedig — ha a haszonbérbe adás 1853-iki május 1-je előtt történt —e fölhívott 37-ik §-ban kimondott jogkövetkezménynyel; ellenben az ezen nap óta kötött haszonbéri szerződéseknél az átalános polgári törvénykönyv 1095 és 1121 §-ban meghatározott hatálylyal eszközöltessék, ellenkező esetben az ilynemű haszonbéri jogok csak dologhözi jogoknak tekintendők. d) Továbbá közhírré teendő: 1. Hogy a bejelentési kérvények a polgári perrendtartás szabálya szerint keresetek formájában szóval vagy írásban, és pedig a nemesi fekvő jószágokra nézve a megyei törvényszéknél, s a többi fekvő jószágokra nézve a járási bíróságoknál nyújtandók be. 2. Hogy a hitelezők bejelentéseiben a kérvény csak a követelés helyességének s az elsőbbségi jognak elismerésére intézendő s egyszersmind kijelentendő, melyik telekkönyvi jószágra vétetik a zálogjog (jelzálog) igénybe, s hogy a fizetésre vonatkozó kérvény ezen tárgyalásnál figyelembe vétetni nem fog. 3. Hogy a kijelentési kérvényekkel együtt a bizonyítéki okiratok s a betáblázási előjegyzettel ellátott adóslevelek másolatai benyújtandók, s hogy azok, kik nem a bíróság székhelyén vagy ennek közelében laknak , a bejelentéssel egyidejűleg, egy a bíróság székhelyén lakó meghatalmazottat kötelesek megnevezni, ellenkező esetben saját veszélyükre s költségükre fog képviselő rendeltetni; és 4. Hogy a bejelentési határidőnél sem halasztásnak, sem az előbbi állapotban visszahelyezésnek nincs helye. e) Továbbá a hirdetményben világosan kijelentendő, hogy az abbani felszólításban s az ennek folytán benyújtott bejelentésekben mindazon jogok és tárgyak, melyek tekintetében az ősiségi viszonyok iránt 1852-iki nov. 29-én, s az úrbéri viszonyok iránt 1853-iki mart. 2-kán kelt nyiltparancsok kibocsáttattak, nem érintendők, s belőlük kihagyandók. f) Végre a hirdetményben azon felszólítás teendő, hogy azon nemesi telekkönyvi jószágok birtokosai, melyekkel az 1848. évig a törvényhatóság gyakorlása volt összekapcsolva, ezen körülményt a c) alatt előadott határidőben a megyei törvényszéknél mutassák ki, s hogy azon telekkönyvi jószágok, melyeknél ezen kimutatás meg fog történni, a megyei vagy kerületi telekkönyvekbe , a többiek pedig a járási telekkönyvekbe fognak bejegyeztetni. 47. §. A hirdetményi határidő a fenebbi szakaszban megjelölt fölszólitásban b) alatt kilencz s c) alatt tizenkét hónapra, és pedig akkép tűzendő ki, hogy annak utolsó kalendáriumi napja kifejeztessék s ez azon idő figyelembe vételével számíttassék, melyben a hirdetvény az országos hírlapban először megjelenendik. 48. §. A hirdetvények a koronaországnak birói hirdetésekre rendelt hírlapjaiban s a bécsi hírlapba, és pedig a hírlap nyelvén ezen fölirat alatt: „a telekkönyvi jegyzőkönyvek kihirdetése“ egymás után háromszor beiktatandók, s ezen háromszori beiktatás körülbelül a kilencz hónapra kiszámított határidő felében ismétlendő. A megyei törvényszék szigorú felelősség alatt köteles ezen beiktatások eszközlését haladéktalanul elrendelni s ellenőrizni. Ha a hirdetvény csupán a koronaországbeli hírlapokba, vagy pusztán a bécsi hírlapba iktattatott, 124. Május 28-án 1853. HI NI LAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut,6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lap, hátfét s a főbb finnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési dij : Vidéken : félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országát Kunewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesitendők, avagy ha a beiktatásnak az egyik vagy másik hírlapbani ismétlése elmulasztatott, a hibás megyei törvényszék költségén uj hirdetés eszközlendő. 49. §. Ezenfölül a megyei törvényszék köteles intézkedni az iránt, hogy kerületében a hirdetmények a törvényházakra, s egyház-ajtókra kiszegeztessenek s a falusi községek lakosai ezek tartalma iránt fölvilágosittassanak, shogy a határszéli járásokat tárgyazó hirdetmények a szomszéd külföldön is a hírlapokba beiktattassanak. VI. A birtok megtámadása végetti bejelentések körüli eljárás. 50. §. Minden bejelentési kérvény iránt, amely a 46. §-ban b) alatt megjelölt fölszólitás folytán nyújtatik be, a polgári perrendtartás szerint a leggyorsabban kell eljárni. Egyszersmind a telekkönyvi jegyzőkönyvben azon körülmény, hogy a birtokállapot vagy birtokjog megtámadtatik és ki által, a bejelentési kérvény benyújtási napjának és számának előadása mellett följegyzendő. 51. §. A jogérvényes ítélet nyomán a per följegyzése kitörlendő, s ha az felperesre nézve kedvezőleg ütött ki, egyszersmind a birtokállapot megigazítása s az odaítélt jog beigtatása hivatalból eszközlendő. Erről a felek értesitendők. (Vége következik.) A cs. kir. magyarországi pénzügyigazgatóság a cs. kir. sarkadi adóhivatalhoz II. oszt. ellenőrnek Andrasits József szalontai adóhivatali tisztet, II. oszt. adótisztnek Brachtl József telekadó szabályozási ideiglenes tollvivőt Budán, mindkettőt ideiglenesen nevezte ki. A cs. kir. országos magyar pénzügyi igazgatóság a kőbányai cs. kir. fogyasztási adóvonal-hivatalnál Pesten az ideiglenes beszedői állomásra Weiss Károly kerepesi cs. kir. fogyasztási adóvonal hivatalnáli ideiglenes ellenőrt nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. London, május 19. A felüdült királynő Wight szigetén, a kormány s parliament tagjai s átalában a városi gentlemanek falun, a falusi urak városokban tölték csendesen pünköst ünnepeit, melyeket a nép zajjal ül meg falun s városban, hol t. i. a vigságot közelebb éri. A continensis különösen a franczia finomabb népvigadalmakhoz szokott idegen, sehogy sem lelheti kedvét az angol népmulatságokban. Tarkák ezek, de lelketlenek, szellem nélküliek; tömöttség s darabosság itt is a fővonások, mint az angol jellem minden nyilvánulásaiban. A népvigalmaknak ez országban következők elemei: nyersen harsogó zene,* csaló sorsjátékok minden nemes; hintázás s körforgás falukon; Puisch and Judith, nyelvünkön: Hüvelyk vagy Paprikajancsi, vagyis szin-szekrény, melynek bábjai kegyetlenül botozzák s csonkítják egymást; harcos gyilkos verekedési festvények nagyitó üvegen át nézve; kísérletek gépen: ki mennyit nyom ki mennyit tud kézzel vagy tüdejének fuvása által emelni ? czélhajgálás, vagyis czélba tűzött botoknak dorongokkali leütése ; czéllövöldözés két lábnyi távolságról, diónyi nagyságú körvonalban; kétgarasos szin-előadások, melyek ha komikusak, ízetlen életeikkel csak a testet s nem a lelket nevettetik, s ha drámaiak, Shakespeare nagy szellemét sírásra kényszeritik; mindenek fölött pedig evés ivás nagyban; ízlés, elmésség s finomság számüzvék e mulatságokból, melyekben számos nő bajuszt, még több férfi álorrt tűz fel, s úgy járják be az ünnep vásárát. E vásáron csak ócska öltözetben tanácsos megjelenni, mert összetépi a mulatozon a jót a sok „kerecső“ vagy „lánykinzó“ egy kerékkel ellátott durva kézi boszantó, melylyel leány s legény felfegyverzetten jelen meg a vásáron, s azt minden átmenő házán keresztül recsegteti. Ezer ily megkevecseltetésnek úti fájdalmát még ma is érzi e sorok írója, ki pünköst hétfőjén Greenwichbe tön kirándulást, a londoni nép vigalmait jellemük megitélhetése tekinteteből megszemlélendő. E lap politikai leven, elég volt azokat csak megemlítenem. *) De melyre az angol csak serezésre snemtanczra hevül, bár különben pénzén tánczmutatványokat, (melyekben csak a lábak járják) nézni szeret. Lev. _ A parlament, mint olyan is szünidőt tart, mégpedig nem mint rendesen, másodszor harmadszor az ez évi ülésben, miután ez rendkívüli körülmények miatt még a múlt karácson előtt vette kezdetét. De bár ha kilenc hónap óta ülnek együtt a törvényhozók, teendőiknek még mindig hosszú a sora. Tanácskozásuk eddigi eredménye: a szabad kereskedés elvének végdiadalra segítése; a szárazi s tengeri haderőnek öregbítése s pénzszükségének bőkezű megszavazása, minek folytán a nemzeti védelem minőségileg is gyarapult; üdvös törvénykezési reformok szentesítése ; a gyarmatoknak s különösen Canadának megnyugtatása független szabadság utáni igényeikben s megkiméltetése azon érdeküknek, mely ellenzi azt, hogy területük az anyaország bűnöseivel elárasztassék. Ezek a nevezetesebb tárgyak, melyekben a parliament ez évi ülése fáradozott s határozott. Hátra van még számos apróbb kérdéseknek megoldása, a budget két fő pontjának, a jövedelmi s örökösödési adó kiterjesztésének végképeni elfogadása, mindenek fölött pedig a kelet-indiai birtoknak új alkotmánya. — Üdvös volna ugyan e nagy fontosságú tárgyban nem sietni, miután alapos megvitatására az ez évi ülésnek sem elég ereje , sem elég ideje; de a kormány támaszkodván pár szép sikerrel vívott csatáira, más részről pedig jövőjében nem lévén biztos, igyekszik érdemet s nevet szerezni magának, e nagy kérdés mielőbbi megoldatása által. A 37 év előtt alakult békeegylet, mely össze nem zavarandó a nagyobb tekintélyű békecongressussal, tegnap tartó évi ülését. Magának érdemül tulajdonítja az egylet, hogy befolyván izgatásaival a múlt nyári közválasztásokba, az alsóházban ülő sok katona-követek számát apasztotta. A béke-egylet továbbá karöltve járt a Cobdenről híres béke-congressussal,háború ellen buzdító röpiratok kibocsátása s meetingek rendezésében. E czélban itt két értekezés, Bunsen lovag porosz követnek bíráló ítélete után mondatott ki pályanyertesnek. Gondja volt szintén a békeegyletnek arra, hogy a béke-congressus a szükséges 10 ezer fontnyi adakozás összegyűjtésében mielőbb czélját érje. A béke-szellem terjeszkedésének adatául felhozatik végre, hogy az éjszakamerikai senatus, a végrehajtó hatalomhoz intézett egy újabb statusiratában, elismerte a közbejárás (arbitratio) elvét; s hogy lord Clarendon is a Cobden által bevezetett küldöttségnek, mely minden Anglia s Amerika közt jelenleg fenforgó s jövőben kötendő szerződéseknek a közbenjárásról szóló záradékkali elláttatását kívánta, ígéretet ten az illető amerikai státusirat figyelmes átvizsgálása s szellemének lehetőleges tekintetbe vétele iránt. A nagy költségű angol-afrikai véres harczoknak végre végük szakadt. Miután ugyanis Cathcart angol főparancsok győzelmi fegyvere kiűzte vidékeikről a háborgó nemzetségeket s főnökeiket, ez utóbbiak egyenként s legközelebbről maga Sandilli is, a kafferek Abdelkadere, megadta magát. Megadása következő feltételek mellett fogadtatott el : Sandillis nemzetségének egy uj terület adatik tartózkodásul, a korábbi hegyes vidékek, melyeket lakott, az angol korona közvetlen birtokában megmaradván, a főnök felelős lesz nemzetségéért s a kitűzött terület országainak biztosságáért; végre a királynő felsősége elismertetik. — Kár, hogy az eredeti hazájoktól a megfosztott nemzetségeknek kijelölt uj terület szűken méretett ki, mert e körülmény jövő ellenségeskedéseknek magvát rejti magában, vagy mint Sandilli magát kifejezé: „kénytelenek leendőnk fűért harczolni egymás között.“ Míg az angol birodalom ekként déli Afrikában fegyverrel,nyugati Afrikában,Ashante és Dahome királyságokban kereskedelmi befolyás útján terjedő Ashante királyság egy része önkényt életét , fegyverét ajánlá fel az angol hatalomnak; Dahome királyával pedig, kit minap Liverpool kereskedői egy szép értékű ajándékkal tiszteltek meg, az összeköttetések napról napra tágulnak. Egyveleg. Lord Harrowley elnöklete alatt tegnap a cityben gyűlés tartatott, egy kereskedelmi és tengerészeti tanintézetnek megalapítása iránt, melyben tudományos s rendszeres ismerete adassék a kereskedelem s hajókázatnak. Nem csak Amerika, de az európai szárazföldnek néhány országai is megelőzék e téren Angliát, mely e nemben csak egy s már elavult tanodával bír, s ez is egy magán kereskedő Greham Tamás által alapittatott, miután a kormány, mely