Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)

1853-05-28 / 124. szám

ettek, alig egy pisztolylövésnyire a parttól, az árbocz összetörése következtében elsülyedt, csak néhány ember életét lehetett megmenteni. Madrid, máj. 16. A „Times“ párisi leve­lezője szerint azon hidegség , melylyel a spanyol királyné az angol követet fogadta, sok beszédre nyújt alkalmat; lord Howden politikai néze­tei a spanyol királynénak nem tetszenek. KÜLFÖLD. Anglia London, máj. 21. Az alsóház tegnapi il­lésében, Cobden felhozá azon tényt, mikép a birman birodalomhoz tartozó nagy p­e­ru­i terü­let a kelet-indiai angol birtokokhoz, csatoltatott. Nem lehet tudni — úgymond — ha váljon a kor­mány helyessé-e e rendszabályt. E szerint ezen tartomány fél-barbár lakossága az angol alattva­lók jogaival ruháztatik fel, a­miből nagy felelős­­­ség eredhet, s ezért ő e rendszabályt helytelen­nek tartja. — Wood Károly azt válaszolá, mi­kép az angol kormány parancsolta meg az indiai főkormányzónak, hogy a pegui területet az angol birtokhoz csatolja. Továbbá megjegyzé, mikép Pegu a birmán birodalomtól egészen külön álló terület, a­melynek lakosai az angol katonaságot mindig igen szívesen fogadták, s igen örvende­nek a fölött, mikép első hódítóik zsarnoksága a­­lól felszabadultak. — Gibson azt kérdé, hogy váljon az új tartomány képes leend-e saját költ­ségei fedezésére. — Wood kijelenté, mikép ő azt hiszi, hogy erre képes leend. — Bright a­­zonban nem osztozott e hitben; — szerinte, a mi­nisterek eleitől fogva mindig könnyen feleltek ilynemű kérdésekre, s az eredmények utoljára még­is bebizonyíták, hogy a ministerek csalat­koztak. Szónok azon kérdésére, ha várjon ezen terület határai kijelölvék- e,­­ Wood azt vá­laszolá, hogy azokat még most nem lehet ponto­san ismerni. — Erre a jövedelem­adóra vonat­kozó törvényjavaslat, ellenzés nélkül, másodszor felolvastatott. Disraeli kijelente, mikép ő, po­litikai barátjaival együtt, jelenleg nem akarja el­lenzeni e javaslatot, azonban fentartják maguk­nak azon jogot, mikép a harmadik felolvasás al­kalmával, a czélszerűeknek vélt módosítványo­­kat előterjeszthessék. — Russell lord kijelen­té, mikép jövő hétfőn azt indítványozandja, hogy a ház, a királynő születésnapjának megünneplé­se végett, csütörtökig napolja el magát. — Erre a ház bizottmánynyá alakulva, folytatá a bevételi budget tárgyalását.­­ A „Times“ ma a keleti ügyekről többek közt így nyilatkozik: „A Konstantinápolyból ér­kezett legújabb tudósítások nem oly kielégítők, mint az előbbiek. A szenthelyek kérdése nagy nehézség nélkül intéztetett el, mivel az orosz császár követelései nem voltak kizárólagosak, s mivel a franczia kormány maga is elismeri, hogy a latinoknak a szent­ helyeken bizonyos kiváltsá­­gokhozi jogai nem sértettek meg. Azonban alig íratott alá azon firmán, mely Mencsikoff herczeg küldetése ezen részének véget vetett, — midőn az orosz követ oly külön szerződés kötését kí­vánta, melynél fogva a szent­ helyek kérdése, s az orosz császárnak a török birodalomban levő g­örög egyház minden tagjaival, viszonyai pontos iplomatiai okirat által szentesittessenek. Lehet, hogy Mencsikoff herczeg ezen követelései sem nem új, sem nem megtámadó jelleműek, mivel az orosz kormány gyakran kijelenté, mikép e­­gyedüli czélja, fentartani a görög egyháznak régóta elismert jogait. Azonban semmiféle szer­ződés sem foglalja magában ama vallási supre­­matia elismerését, mit Oroszország jelenleg a török birodalom görög népe fölött igényel, s a porta — úgy látszik — átlátta, hogy e kívánat­hoz nem járulhat, saját függetlenségének kára nélkül; azonban sokkal gyöngébb, semhogy kül­­segély nélkül komolyan ellenállhatna. A nagy­­hatalmasságok e kérdéseket mindaddig nyugod­tan tárgyalhatják, mig eltökélvék, azokat közö­sen tárgyalni, s a közérdeket tartani szemük e­­­lőtt; de valahányszor bármelyikük azokat a töb­biek közremunkálása nélkül akarja tárgyalni, s ebből veszélyes következmények eredhetnek. -­- Midőn Oroszország csatlakozott az 1840 - 1841-i szerződésekhez, s lemondani látszott azon önző politikáról, mely az unkiar-skelessii szerződést előidézte, s a többi kormányokkal­ legújabb közléseiben mindig azt erősíté, hogy állhatatosan ragaszkodik e föltételekhez; mi hit­tünk az orosz császár őszinteségében, midőn e nyilatkozatokat téve, az angol kormány nem a­­­kart oly­­intézkedéseket tenni, melyek részéről bizalmatlanságot tanúsítottak volna. Ezért mél­tán megkívánhatjuk, hogy Konstantinápolyban semmi oly kívánat se formáltassék, mely túllép­­­ne a Mencsikoff herczeg küldetése elé elvileg szabott határokon. Még eddig semmi komoly tény sem történt, s csak homályos aggodalom tartja függőben a világot. Ezen kritikus helyzet­­beli kimenekülésre legjobb eszköz a nagyhatal­masságok szilárd egyetértése, s ha ezen egyet­értés valamelyiküknek önző követelései által szerencsétlenül megháboríttatnék, — kétségbe kellene esnünk az iránt, hogy — a Törökország helyzetéből könnyen eredhető nehézségek böl­csen s méltányosan fognak kiegyenlíttethetni.“ — Május 22. A londoni „Court-Journal“ szerint, az újon született királyi herczeg megke­­resztelése s az udvar utolsó tánczvigalma elha­­lasztottak, a belgák királya, a porosz korona­­örökös és neje, a szász-koburgi herczeg s a né­­met uralkodó­házak több tagjainak megérkezé­sig- A királynő, magas vendégei kíséretében, megszemlélendi az ascotti lóversenyt s a Francziaország Paris, máj. 20. A törvényhozó-testület mai ülésében a bevételi budgetet tárgyalván, ez alkalommal Montalembert igen erélyesen tiltakozott, a jan. 22-ki rendeletek ellen. Kije­lenté, mikép szerinte, az 1854-ki évi budget megszavazása, melyben az Orleans-család javá­nak eladásából begyült összeg is benfoglaltatik, azon rendeletek közvetett szentesítésének te­kintendő, melyek ugyanazon javak eladását ren­delték meg; s mikép neki lelkiismerete nem en­gedi meg, hogy részt vegyen e tettben, mely szerinte ellenkezik a magán­tulajdont szabályozó örök jogokkal. Véleményét I. Napoleon, Bossuet s Fénélon nagy neveinek védszárnyai alá helye­­zé. — Az elnök, Billault több ízben félbesza­­kasztó Montalembert beszédét, ki részint bámu­lását fejezé ki a fölött, mikép egy oly egyén által szakasztatik félbe, ki Lajos­ Fülöp és családjának bizalma által megtiszteltetett, s ki Aumale her­­czegnek ügyvéde volt, s akkor szakasztatik félbe, midőn ezen száműzött királyi családot önzetlenül védi. — Erre az elnök felszólítván a szónokot, hogy tisztelje a jan. 22-diki rendeletet, mint a­mely tökéletesen törvény­erővel bír, szónok ki­jelente, mikép ha magát a rendeletet nem támad­hatja is meg, de legalább annak indokolását vitathatja, mely indokolásban egyik védvül az hozatik fel, mikép az Orleans-család, habár 200 milliótól megfosztatnék is, még elég gazdag ma­­radand. Szónok ugyane védvet hallá a consti­­tuanteban, midőn az anarchicus szenvedélyek fenyegetéseiket formulázták. — Montalembert­­nek Baroche, s utána Granier de Cas­­sagnac válaszoltak. — Baroche külö­nösen azon tényre támaszkodott, mikép az Or­leans-család javainak eladása törvény értelmében történt, s mikép a kamrának nincs joga, ezt szen­­tesitni vagy kárhoztatni. — Cassagnac sze­mélyesen megtámadván Montalembert-t, s annak megbánásáról szólván, ez utóbbi heves válaszá­ban megemlité, mikép nála senki sem szolgált buzgóbban a jelen kormánynak, és senki sem tett többet a társadalmi rend helyreállítására; mikép­p tökéletesen elismeri ama kitűnő szolgálatokat, miket a köztársaság elnöke a rend, vallás, tulaj­­­don s polgárisodás ügyében tett; de lelkiismerete nem engedi meg neki, hogy ily tettet helyesel­jen. — Szavazásra kerülvén a dolog, a budget 233 szavazattal 4 ellen elfogadtatott. — Máj. 21. Ma a senatus azon bizottmány jelentését tárgyalta, mely a tengerészeti tábor­karra vonatkozó törvény­javaslattal foglalkozott, s mely a javaslat elvetését kívánta. Delangle ellenző, M­a­t­h­i­e­u bibornok pedig támogatá a bizottmányi jelentést. Az érdemes főpap igen ér­dekes statistikai adatokat hozott fel, s egy Soult tábornagy által Lajos Fülöphez intézett jelentés­­­ből is idézett kivonatokat. — Las Cases heve­sen kikelt az agg admirálok ellen, mint a­kiknek régi routine-ja nem tud megbarátkozni az újabb találmányokkal. — Larochejaquelein azt ál­­lítá, mikép a senatus a javaslatoknak csupán al­kotmányosságát, nem pedig czélszerűségét vitat­hatja. — Erre az elnök, Troplong megjegyzi, mikép a viták irányát ő ítéli meg, s mikép sze­­­rinte, a szónokok nem léptek túl a határon. — Ő a­z­­ admirál törvénytelenség gyanánt jelölé ki azon tényt, mikép az admirálsági tanács nem kérdeztetett meg a törvény­­javaslat iránt; azon rendelet ellenére, mely e tanács jogkörét szabá­­lyozá. — Erre Baroche azt válaszolá, mikép az admirálsági tanács csak rendelet által alakít­tatott, s mikép az, ki a rendeletet kiadta, nincs megkötve annak szavai által. Ezután hosszasan igyekezett bebizonyitni , mikép a javaslatnak igen számos előnyei vannak. — Mack­ay admi­rál, mint bizottmányi előadó, szigorúan bírálta a javaslatot, s azt állítá, hogy a senatus köteles azt elvetni, mint a­mely komolyan veszélyezteti az ország biztonságát. Erre nagy többséggel elhatá­­­roztatott, hogy a tárgyalás folytatása hétfőre halasztassék. Több mint száz senator volt jelen az ülésen.­­ Hír szerint legközelebb Lyon vidékén egy socialisticus társulat fedeztetett föl, melynek tagjai, s a befogásuk végett oda küldetett kato­naság közt véres összeütközés támadt. Végre a katonaság győzött, s a socialisták elfogatván, számszerint 28-an, Cayenneba szállíttattak. — E hirnek azonban nem lehet föltétlenül hi­­telt adni. — Május 22. Az „Indépendance belge“­­hez Bécsből egy távirdai sürgöny érkezett, mely szerint Törökországban miniszer-változás történt; az új kabinet ekként lenne megalakulva : Mus­tafa pasa , nagy-vezir , Mehemet-Ali pasa, hajdani nagy-vezir, külügy-, Fuad Ef­­fendi hadügy-, s Rifaat pasa, igazságügy - minister. A „Journal des Débats“ melyhez e sür­göny szintén megérkezett, e miniszerváltozást annak jeléül tekinti, mikép a porta Oroszország­nak ellen akar állani, vagy legalább időt akar nyerni. A „Débats“ ezen magyarázatát azon tényre alapoja, mikép az új kabinet tagjai átalá­­ban úgy ismertetnek, mint a reformok párthívei, s mikép Fuad­ Effendi, azon külügyminiszer is köztük van, ki azért mondott le tárczásáról, mivel Mencsikoff herczeg nem akarta őt meglátogatni.­­ Ellenben az „Ind.­beige“ e kabinet-változást , annak bizonyítékául tekinti, mikép a porta hal­ 637 dhobhami tábort. A főparancsnok, a tüzérség nagymestere, s a hadügy­minister a királynő vendégei lesznek Windsorban.­­ Ugyanezen lap szerint, Dalhousie marquis hely­ébe, C­­­a­n­­ricarde marquis neveztetett ki indiai főkor­mányzóvá.­landó, az orosz diplomata feltételeit elfogadni, azon okból, mivel Mencsikoff herczeg különben nem hosszabbította volna meg, az ultimátumra adandó válasz határidejét, s mivel Fuad­ Effendi nem mint külügyminister lépett be az új kabi­netbe, s különben is csak etiquette-kérdés miatt, nem pedig azért lépett ki az előbbi kabinetből, mintha Mencsikoff herczeg kivonatait ellenzette volna. (E ministeri változás mint tudva van, egy későbbi távirdai közlés szerint más neveket foglal magában.) — Az Univers közli azon legutóbbi fir­­mánokat, melyek a díván által f. hó 5-én adattak át a franczia s orosz követeknek, s melyek véget vetnek a szenthelyek ügyében támadt viszálynak. Azonban az „Univers“ ezen okiratokat oly észre­vételekkel kiséri, melyek annak bebizonyítására irányozvák, mikép a „Moniteur“ legújabb nyi­latkozataival ellenkezőleg , ezen firmánok mind a L a v a 1 e 11 e által köttetett, mind a Franczia­­ország s­párta közt létező régi szerződéseket megsértik. Németország, Hannovera, máj. 20. Közlöttük, hogy a bizottmány a nagyobb földbirtok képviselésére nézve az első kamrában teendő változtatásokat illető javaslatot elfogadta; e szerint az 1848. sept. 5 -ei törvénynél fogva választóképes 4315 föld­­birtokosok száma 952-re olvadna le, tehát 120- szal kevesebbre, mint az eddigi szám negyedrésze; — az albizottmány azon javaslatát, hogy a na­gyobb földbirtokosok követévé választhatóság ne csak az illető választó­kerületre szoríttassék, a miniszerek ellenzése daczára szintén elfogadta a bizottmány. Stuttgart, máj. 19. A rendek kamrája ma a második kamra eltérő határozatai felett, a halál és testi büntetés isméti behozatalát illetőleg tanács­kozott. A bizottmány javaslatba hozá, hogy­­fo­gadtassanak el ama határozatok, mikép e törvényt illetőleg a két kamra közt többé semmi vitályok fen ne forogjanak. A fővitáig az állam önállósága és az alkotmány elleni felségsértés két eseteit illető s a második a halálra ítéltek megkegyelme­­zésének határidejét. A bizottmányi javaslatok el­fogadtattak, s ez által a törvény behozatalának többé semmi sem áll ellent. . . — Hannovera, máj. 21. Az alkotmányi bizottmányban tegnap tett azon kérdésre, várjon a kormány adhat-e biztosítást az iránt, hogy ha az ápril 25 -én javaslatba hozott alkotmányi változ­tatásokat a rendek elfogadnák, semmi változtatá­sok többé nem léteznek. Sebele ministerelnök viszonza, hogy a kormány nincs olyan helyzetben, ily ígéretet tehetni. Németalföld, Hága, máj. 20. Brouwershavenből, május 7-kén rokonszenvi nyilatkozat küldetett Thorbeckéhez. — A belügy­miniszer legközelebb elhatáro­­zá, mikép mindenütt, a hol a máj. 10-ki válasz­tások golyószavazást teendnek szükségessé, a választók máj. 31-re újra össze fognak hivatni. Schweiz, D­r­u e­y szöv. tanácsos és szöv. rendőrigaz­­­gató Freiburgba küldetése az ottani állapotok, névszerint a haditörvényszék és kényszerű köl­csön mibenlétének kipuhatolására, közfigyelmet gerjesztett. Mindjárt D­r­u­e­y megérkezése után azon hír terjedt el, hogy a haditörvényszék mű­ködését felfüggesztette; csak annyi volt azonban igaz, hogy Druey az államtanács és nagytanács némely tagjainál látogatásokat tett, és vasárnap d. e. az ünnepélyes isteni tiszteleten jelen volt. A haditörvényszék 14 menekült ellen idéző pa­rancsot bocsátott ki; köztük vannak: Charles, Griset de Forell és Maillard-Forell.­­ Egyébiránt Druey szöv. tan. már Freiburg­­­ból Bernbe visszatért és a szöv. tanácsnak terje­delmes jelentést tett. További határozat a frei­­burgi ügyben eddig nem történt. — A neufeca­­teli törvényhozótest első kísérlete az államta­nácsi többség részére ütött ki. — Annak három zárthive, Grandpierre, Challandes és Rebert - Theurer választattak meg a nagy­tanács elnöke és alelnökeivé.— Perrier a frei­­burgi fegyházból az ottani augustinusok egyhá­zába vitetett, hol a haditörvényszék üléseit tar­tan­dja, kétségkívül, hogy a többi vádlottakkal szembesíttessék. Az államtanács biztonsági rend­szabályokat tett a szökési vagy megszabadítási kísérletek ellen. A „Bund“ írja : Mióta a Zybachra ki­mondott ítélet tudva van, sokfelül hallani e kér­dést : mi sült ki a három eltűnt utazóra nézve ? Tudomás szerint ugyanis egy pár év előtt két fiatal párisi és egy frankfurti nyomtalanul eltűnt; nyomukat bizonyossággal egész a Grimselig le­het kisérni, de tovább nem. Midőn Zybach be­vallotta a gyújtás bűnét, azt kezölték szélü­ben, hogy az említett utasokat is ő tette el láb alól.— Paris és Frankfurtból a rokonok lépéseket tettek az itteni hatóságoknál, az ügy nyomozása végett. Ez most a gyújtogatástól elválasztva, folyamat­ban van, de eddig kevés eredménynyel. Az uta­sok nyomát Obergestelenig Wallisban lehet bi­zonyossággal kísérni, honnan a Griesgletscheren akartak átmenni. Az egész ügyet a thuni eskütt­­szék szóval sem említé, csupán a járásügyész en­­gedé magának azon észrevételt, miszerint Ober­­hasli vidéke Zybach által veszélyesség hírébe van hozva, kivált mivel oly rejtélyes módon több utasok is eltűntek. Törökország: A Konstantinápolyból máj.25-én Tri­­estbe érkezett Lloyd gőzös, onnan 16-áig terjedő híreket hozott. A már szárazi utón tudomásra ju­tott miniszerváltozást a tengeri uton vett tudó­sítások megerősítik. Mustafa Ghritli pa­sha nagy­vezirré, Mahomed Ali pasha had­ügyi miniszerré neveztettek ki, Rifaat pasha a külügyi tárczát a volt nagyvezirnek Reshid pashának adta át., — Mi a jelenleg függőben le­­­vő diplomatiai alkudozások mibenlétét illeti, ál­talános hír szerint, a szent sir tárgyábani nagy­, úri határozatot tartalmazó fermán már kiadatott, mi a többi pontokat illeti, azok a gőzös elindulá­sakor még nem voltak elintézve. Egyébiránt­­fii­gyelmet gerjesztett, hogy Mencsikoff bg. audientiát nyert a szultánnál. Az ,C. C., e híreket következő észrevételek­kel kiséri: „Azon pillanatban, midőn az elhatáro­zások sokképen élükre állíttatnak, nehéz csak né­mileg megállható véleményt is mondani a­ krisis kimeneteléről. Hogy a közönség mind Konstan­tinápolyban mind másutt azon reményt táplálja, mikép a világbéke, e pótolhatlan becses java ko­­­runknak, nem fog zavartatni, ez tény, mely leg­­alkalmasbnak látszik a világbéke megtartásának mély szükségérzetét kitüntetni. Név szerint Kon­stantinápolyban jólértesült körökben azt hivék, miszerint a ministérium újjáalakítása, és a kül­ügyi tárczának Reshid pasha általi átvétele, ki eddig az eseményektől távol állott, s azért egy kis időre lesz szüksége, hogy az ügyállásról áta­­lában és az eddigi alkudozások részleteiről érte­süljön, azon előnyös következéssel bizand, mikép az orosz csász­­követséget a már lefolyt határidő­nek további meghosszabbítására birandja.“ Az új kabinetet általában oroszellenesnek ■tekintik, és új bonyodalmaktól félnek. Azonban Mencsikoff herczeg, ámbár az általa kitűzött és 14-kéig meghosszabbított határidő eltelt, és ő már a gőzhajóra is elment, nemcsak el nem uta­­­zott, hanem a szultán által magánaudientián fo­­­gadtatott, s egyszersmind jelenti a „Journ. de. Const.“ hogy a szent­ helyek kérdése a nagyur­­nak két fermánja által, az érdekeltek megelége­désére intéztetett el. A franczia hajóhad Szalamiszba visszatért. Amerika, New­ York, május 7. Az elnök Mere­­vethert nevezte ki Új-Mexico kormányzójává Lone helyébe,ki hihetőleg azért mozdíttatott el, mivel legújabban M­e­x­i­c­­ a mexicói várost ok nélkül elfoglalta. A Texasból kelt legújabb tudósítások szerint, Caravajas még mindig fogva tartatott Brownsvilleben. A Buenos-Ayresból vett tudósítások megerősítik a forradalom bevégződését. A béke feltételei ugyan még nem tudattak, de azt állí­t­­ták, hogy azok igen kedvezők a buenos-ayresi lakosokra nézve. A bizottmánynak márt. 11-én kelle összeülnie, a béke­feltételek megerősítése végett. Az ostromlottak több ütközetekben meg-, győzték az ostromlókat. — 134 különböző nem­zetbeli hajó volt a kikötőben.­­— Santa­ Anna ápril 17-én­ tarta dia­dalmi bemenetét Mexicoba.—A mexicóiak,­ úgy látszik, attól félnek, hogy Raousset- B­o­u­­­b­o­n újólag megtámadandja Sonorát.A mazatlani kikötő kapitánya Sina­­­ra­­kor­mányzónak azt írta, mikép egy angol brigg Sa­n­ Franciscoból tényleges értesítéseket hozott e tárgyban­,­ e szerint Raousset 1,000—1,500 főnyi expeditiót alakítana, már két hajóval ren­delkeznek, s rövid időn Gaymas felé indulna. Keletindia és China. Bombay Lloyd gőzös máj. 25-kén reggel ér­kezett meg Alexandriából Triestbe. Az általa ho­zott hírek közöl kiemelendő, hogy a birmán bé­keküldöttség minden alkudozást megtagadott; azt kívánta, hogy a britt csapatok a birmán terü­letről vonuljanak ki, de pénzbeli kárpótlásra késznek nyilatkozott. A birmánok Bedinget visz­­szafoglalták. Az ott állomásozó britt katonai csa­pat azonban nem nagy veszteséget szenvedett. G­o­d v­i­n tirnok tüsténti csapaterősítést kívánt Kalkuttából. Egy osztály európai gyalogság in­díttatott oda. A chinai császár legfőbb hivatalnokai közöl sokakat letett. Nankingot a felkelőkben fenye­getik ; úgy látszik egész erejöket Peking ellen irányozzák. Az ópiumtermelés Chinában terjed.­­ Az amerikaiak proclamatiót bocsátottak ki, melyben kijelentik, hogy Japánt kényszeritni akarják kikötőinek a világkereskedés számára megnyitására. Távirati sürgönyök. Drezda, máj. 24. Ma reggel 9 órakor a bel­gák királya ő felsége és a brabanti herczeg ő kir. fens. Gothába elutaztak. Bern, máj. 24. Gr. Karnicky austriai cs. követ Schweiczban, innen visszahivatott. B 6 o *, május 25. Agio: arany 0% ezüst Bécsi börze május 27-ről. Statia kötelezvény 5% *1 TM 91 ' * '94% dto 4% . . 84y&xt ,’dto 4 . 1 .. ■ . 74% 1834-ki ,, 500 . . . Mr 1S39-ki sorsjegyek 250 ftos Bankrészvény darabja­­ .1418/ Éjszaki vaspálya 1000 ftos. . 2250 Bécs-Gloggnitzi 500 ftos­­ . 800 Dunagőzhajózási részvény. Amsterdam 100 tallér . .. . • — Augsburg .■■•’. " • • 108Va Hamburg 100 boo tallérért. . 160 London 1 fi sterlingért 1 10,42

Next