Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)
1853-05-05 / 107. szám
Pest, Csütörtök, BUDAPESTPHIRLAR Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik epp, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési dij : Vidéken : félévre: 10 frt., évnegyedre: 7 fr. 10 kr. Helyben: félévre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, I.akáca László könyvnyomdájában Országút Kunewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.— Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesitendők. HIVATALOS RÉSZ. A magyarországi cs. kir. pénzügyi igazgatóság cs. k. pénzügyőri felügyelő Strecker Ernőt, továbbá csász. kir. pénzügyőri főfelügyelő Schwartz Jánost, és cs. k. pénzügyőri felügyelő Arzenovits Györgyöt a pesti főharminczad cs. k. raktársegédeivé kinevezte. Katonai rögtönbirósági ítélet. Dicső Gábor József, szegedi Csongrádm. szül., 40 éves, egy gyermek atyja, már ötször törvényes vizsgálat alatt állt, az ellene vitt rögtönbírósági vizsgálatban törvényesen megállapított tényállás alapján hites tanuk által rábizonyult, hogy az általa elhírált rablónak ismert gonosztevő Pesser Ábrahámnak, ki Freior és Juhász neveket is viselt, többször menhelyet adott; e mellett legközelebb rábizonyult, hogy azt f. hó 5-én, miután itteni tanácsnok és városkapitány Farkas János elleni legközelebbi gyilkossági kisérletben bűnössé lett, házába befogadta; továbbá hites tanuk által teljesen rábizonyult, hogy egy állitólag szolgaként nála tartózkodó betyárnak 21—22-ke éjjelén az azt nyomozó cs. k. csendőrség s az ahhoz rendelt katonai segély elől csalárd módon megszökési alkalmat nyújtott vádlott Dicső Gábor ennélfogva rablók befogadása által elkövetett kétszeri előmozditás bűnéért a magas cs. k. kat. és polg. kormányzóság 1852 jul. 5-ki 1440/3375 sz- alatti hirdetménye 2. §-ának alapján egyhangúlag lőpor és golyó általi halálra ítéltetett, s ez ítélet 1853 april 30-án d u. 3 órakor végrehajtatott. Szeged, april 30. 1853. . Cs. k. katonai rögtönbiróság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, máj. 3.0 cs. k. Apostoli Felsége lábaihoz következő további hódolati és szerencsekivánati feliratok tétettek le : Felsődél- Biharmegye következő községeitől: Szőllős, Csehi, Rontó, Hajó, Betflja, Székelytelek, Sályi, Bikats, Nyárszeg, Gyires, Sz.-András, Uj-Palota, Tarján, Vizesgyán, K.-Ürögd, N.-Ürögd, Körösszeg, Harsány, Ugra, Rojti, Barakony, O. Sz. Miklós, Gyapjú, Less, Pocsa, M.-Lazur, Dohányasd, M.-Gyepes, Hosszuliget, Jáncsesd, Mihelly, Dragonyesd, Buntyesd, Szód, A. és F. Poény, Fericse, Kocsuba, Gurány, Petrón, Belényes-Lazur, Dombrovány, Rieny, Lunka, Rézbánya, Kristyor, Kalugyer, Vaskó, Madarász, Szalonta, Árpád, Homorog, Kávász, Cséffa, Görbéd, Jánosda, Atyás, Marcziháza, Vasand, Hosszuaszó, Oláh-Gyepes, Rózsafalva, Tulka, Méhkerék, Anthon, K.Gyán, Okamy, Baji, Táta, Hlye, Tamás, Geszten, M.-Gyán, Zsa-dányi, Keresztur, Pestes, Élesd, Tötös, Örsi, Tinód, Gégény, Lok, N.-Patak, K.-Bárod, Körös - topa, Cséklye, N.-Bárod, Korniczel, Fekete-Patak, Beznyó, Fekete-Tó, Csarnóháza, Buzsa, Brátka, Kakuts, Ürgeteg, Dubricinest, Krajnyikfalva, Galosháza, Rikosdés, Pestere, Esküllő, Kálóti, Keszteg, Czétzke, Telki, Pósalaka, P.-Ujlak, Kabaláspatak, Örvénd, Alsó-Lugos, Belényes, Rabogány, Budaszász, Remete, Tárkány, B.-Újlak, Nimaesti, Gebesd, Szék, Arkus, F.-Báthor, Orszád, Tenke, Rippa, Mocsár, Beél, Gyánta, Hagymás, Nagymaros, Bélfenyér, Kissháza, Ökröss, Mocsisla, Koraj, Krajova, Tagadó, Kissház, Kápolna, Széplak, Györös, Kocsuba, Peteg-Karaszó, Siád, Kalocsa-Olcsa, Szuszág, Vásárhely, Kiss-Jenő, Telegd, Szakadát, Alpár, Zaránd, Serges, Sz.Elek, Tasádfő, Drág-Cséke, Meske, Papmező, Nánhegyesy, Szombatság, Farkas-Patak, Budarásza, Karbunár, Szakai, Teleki, Szelestye, Talpi, Nyimaesd, Kuraczél, Pocsanelesdi, Burdás, Kreszulyó, K. Belényes, Tárkány, Fencs, Tüzegy, Tarkacz, Meracz, Tatárfalva, Kebesd, Gurberd, Sz.Lazur, Meziad, Rossia, Albesdi, Hegyes, Rostyán, Pokolai, Szokány, Sólymos, Dragoklany, Feneres, Gyalány, Marsony, B.-Újlak, Preszáka, Valányi, Bors, Sonkoros, Jánosfalva, Petrány és Venter. Selmecz és Zólyom városoktól, és Bucza, Breznica, Kozelnik, Túróvá, Trna, Lehotta, Budicska, Kovácová, Muotyova, Ljeskovecz, Podzamo, Kékesi, Alsó-Felső-Szelény, Sirák, Gyürki, Terbegecz, Ipoly-Balog, Inám, Nagyfalu, J.Vecze, Palánk, Drégely, Hidvég, Hont, Felső-Thur, Palastfalu, Közép- és Kis-Thur, Deménd, Százd, Alsó-Szemered, Viske, Gyerk, Pereszlény, Szalatnya, Horváthi, Tompa, Felső - Szemered, Kelenye, Fődimes, Szecsenke, Nyék,Ujfalu, Apáthi, Zabaska, Zahora, Podluzsány, Szelestyén, Bátorfalu, Lukanénye, Házasnénye, Sulyk, Dazsó, Ipolyság és Tesmagh hontm. községektől. Kapolapojana, Szlatina, Técső, Gánya,Bustyaháza, Vajnágh, Ujbárd, Urmező és Talaborfalva marmarosmegyei községektől. S. A. Ujhely város, Lúcz, Kesznyétem, L. Bénye, Rátka, R. Csetz és Girints zemplénmn, közs. Korláth , Sima és Szánthó abauj - tornai, továbbá sárosra. Lófalva, Fulva, Keresztesi, Osziko, Fricske, Vanyiokosz, Ternye, Kapi, Laposfalu, Asguth, Hradiszko, Kaprotícza, Harhaj, Szalmány, Hertnek, Resso, Posfalu, Felső-Valya, Némethfalva, Tölcsék, Roszlavicz és Demétrie községektől. Újra Baranyam, Mágocs, Pusztafalu, Kátoly, N. Hajmás, Köblény, Bikás, Mocsolád-Pécsi, Kis- Varasd, Harsányi, Haraszti, Old, Tapolcza, J. Botján, Nagyfalu, Kassád, Torianor, Ozdi, Ronápfa, Vejti, Séllye, Oszró, Bükösd, Cserek, Dennye, N. Csányi, K. Csányi, Sz. Erzsébetit, Kis- Aszonyfa, Gilvánfa, Kis-Teleki, Ózdi, Tésényi, N. Váty, Baksa, Sz. Dienes, Sz. Peterd, Képek, Bogadics, Irányi, Büdösfai, Karádfa, Beczefa, Bogdás, Kákics, Dentőháza, Mecske, Botyka, Ibafa, Hertelend, Gyürüfü, Csebény, Korrád, Lukafa, Sz. Király, Sz. Iván, Sós-Vertike, Zalató, Luzsok, Piskó, Bizsérd, Görcsöny, Okorág, Bodony, Kemse és Sz. Lőrincz községek és testületektől. Nógrád m. Fülek, Kiss-Terenye, Nemti, Homok, Novák, Szele, Pálfalu, Tarja, Baglás, Andrásfalva, Zagy, Kazár, Csered, Pogony, Gajdár, Ó-Bást, Vecseklő, Hidegkút, Terbeléd, Rapyi, Mucsinyi, Mulyadka, Lázi, Püspöki, Ragyolics, Csákány, S.-Ujfalusy, Somoskeö, Pencz, Bolyk, Nyitra, Galsa, Perse, Darótzy, Keresztur, Sávoly, Bolgárom, Karamkeszi és Korlát községeitől. Pest-Soltm, Nagy-Kőrös, Töthel, Alpár, Czegléd, Uj-Récske, Rékás, Abony, Ujnász, ÓRécske, Dömsöd, Dab, Tass, Szalk-Sz.-Márton, Dunavecse, Apostag, D.-Egyháza, Solt, Hajós, Császártöltés, Nádudvar, Csanád, Sükösd, Szent- Istvány, Szeremle, Dusnok, Fájsz, Bogyiszló, Izsák, Kis-Kőrös, Reczel, Akasztó, Vadkert, Kalocsa, Battya, Dunapataj, Miske, Fogly, Sz.-Benedek, Lak, Ordas, Úszód, Harta és Kecskemét községeitől. Alsó (észak) Biharm. Bakonszeg, B.-Újfalu, Tépe, Henczida, Derecske, Sáránd, M. Pércs, Bagos, H.-Páli, M. Páli, Konyár, Esztár, Gáborján és Sz.-Péterszeg községeitől. Biharm. n.-váradi casinotól; a felsőmagyarországi bányavárosok senioratusától; a kassai keresk. és iparkamrától; a szigeti ref lyeeumtól; a pesti jótékony nőegylettől; Erdőd, Szinyér-Váralja, Felső-Bánya, Girodtóthfalu és Jósefháza szathmári; Kökényesd, Kaszon, Zápszon, Som, Cs.Pápi, Hetyen, R.-Ujfalu, Zsedenyva, Ibuni, Románóczi, Zagyilszka, Serboczi, Bukoczi, Páskoczi, Podpoloczi, Pictorva, Perekresna, Jalova, Nagy - Abránka, Kiss-Ábránka, Nagy- és Kiss- Rosztoka, Felső-Hrabonicza, Alsó-Vereczke, Tisova, Metversa, Katilincza, Bisztrai, Bilaszovicza, Miskerovicza, Borsucsma, Laturka, Uj-Rosztoka, Bablyuk, Verblász, Hlubokpatak, Zivádka, Peresitova, Timsori, Lázárpatak, Felső-Verecske, Beregoczi, Almamező, Valoczi, Kanorai, Talamás, Hukliva, Vezetecső, Szkotárszka, Szvályávka, Drahusoczi, Pakna, Rustánfalva, Kálnik, Kövesd, Bilke, Drágabártfalva, Rákos, Tiszaújlak, Halmi, Alsó-Karaszló, Nagy-Szőlős, Veresmart, Ölyvös, Szalánki és Keresztényi bereghugocsai; végre Gömörm, Renuci, Murány, Pohorella, Sumjácz, Telgárt, Verhár, Polonka, Lovadka, Helpa, Dobschau, Jolsva, Csetnek, Welko, Dolamszka, Mala, Polszka, Lubeniczke, Opraka, Teplicza, Zetelomszka, Ohtinska, Rochnowszka, Nabos, Lehoczka és Rima-Breza községektől. SÁHOJSA* Szépirodalmi lapszemle. I. Január hóról. Mint minden nép — úgy a magyar nemzet történetével is testvérileg van összeforrva irodalma, melynek irányára és jellemére az időnek szelleme, eszméi, eseményei koronként kimutatják a haladás ösvényét. És ily tudattal pillantva szépirodalmunk mezejére, — úgy találhatjuk, — hogy ama derült rövid, de virágzó tavaszra, — melyben szépirodalmunk a múlt évtized utószakában szellemi czéljainak megközelítése felé oly ifjúit eleven és erőteljes léptekkel haladott, csakhamar egy igen mostoha kezdetű korszak keletkezett; annyira, hogy ha e gondolatnál szabad lenne a komolyság hangulatát mellőznünk , szójátékkal méltán korszaknak nevezhetnők azt, mert a csatazaj elnémulása után a zsibbadás és ziláltság, mely kezdetben a kedélyeken jobbadán uralkodott, merev elfogultságba ringatta át ébredező szépirodalmi termékeinket — egész az egyoldalúságig,oly mértékben,—hogy szellemünk elhagyva az isteni ihletés fénysugáros egét, egyedül csak — politikai majd túláradt hazafias pathosznak, majd később a világfájdalomnak — a szenves érzelmek ezen másik szélsőségének élt, — míg ezen beteges vajúdásokból legújabban kilabbadozni nem kezdtünk. Az 1853 - dik év első hajnala öt magyar szépirodalmi lapra derült fel, — hogy ugyanannyira fog-e ez év utolsó eszkoránya leáldozni, — az a jövő titkainak egyike; de mindenesetre kedvesen illetheti a magyar kebelt ezen közelebbről ismét vidor új életre indult elevensége, szaporasága szépirodalmunknak; s még inkább az, hogy szépirodalmi lapjaink kezdik, bár még mindig sok határozatlansággal, ha eltalálni nem is — de sejteni az igazi utat, t. i. a tisztult ízlés s érzület alapján iparkodnak felvenni a gyakorlati nemzeti irányt és keresni a költői művek objectív oldalát, melyekkel legsikeresebben haladhatunk irodalmunk nemzeti önállása s ez által a hon szellemi művelődése felé, mely nagy czélnak — miért az utóbbi évtizedben a magyar múzsák bajnokai annyit fáradtak, — vajha adná az ég, hogy ezen uj időszak lenne megalapítója! — Azért e tekintetben legfőbb közegekül szolgálható szépirodalmi lapjaink feletti — öt év óta a tárgyak egymást érő fontossága miatt valóban elhanyagolt — ügyelés és szemle lesz ezután havonként tiszte e rovatnak. És most lássuk külön külön betűrenddel szépirodalmi közlönyeink januáriusi folyamát, mely az irói nevek s a lapok belszerkezetének egyszer mindenkorral megismertetése által, — a következőknél kissé hosszabb rovatot igényelt. 1. A Szilágyi Virgil ur által szerkesztett, de április elejével megszűnt Budapesti Viszhang, mint már megboldogult halott felől terjedelmesen szólni szükségtelennek tartjuk, de az ily eseményeket az irodalom és írók érdekében is sajnálni lehet. A „Viszhang" a múlt évben hetenként egyszer két ivén s elég tartalomdúsan jelent meg, az idén hetenként kétszer adatott, de kevesebb változatossággal és gondossággal vala szerkesztve, s kivált műtára, melyben néha még a szó is megszakasztva volt, czélnak megfelelő éppen nem volt. A lap pedig, ha annak a folyó év elejével megjelenő, tagadhatlanul sok erőt sejtő új versenytársai a derék szerkesztőt inkább buzdították mint kitűzött szép pályáján ellankasztották volna — már csak dicséretes kezdeténél s előzményeinél fogva is hosszabb életre lett volna jogosítva. 2. Családi lapok. Tudományos és szépirodalmi folyóirat, a vallás, erkölcsi műveltség és katholikus népélet emelésére. Kiadja a jó és olcsó könyvkiadó társulat, szerkeszti Klezsó József. A családi lapok csin és ízléssel kiállított külső alakjukat ez évre is megtartották. Kül czimjére nézve lehetne tán azon szerény és igénytelen észrevételt tenni, miszerint e kifejezést „a kath. hitélet emelésére“ tán jobb lett volna vagy mással, mely a vallásos vagy szent hitéletet átalánosan fejezze ki, cserélni fel, vagy egészen el is mellőzni, minek az a haszna lett volna, hogy más hitfelekezetüek közé is könnyebben becsúsztak volna a tartalomdús lapok, melyekben főként egy családi kör sok eldeletet és tanulságost találhat fel, kivéve némely kiveendőket, midőn t.i. a czikk - író elragadtatva tárgyának nemességétől, buzgóságában a határon kissé túlárad. Áttekintve röviden ez évi január hóban megjelent két számot, belőle bízvást ítélhetünk mind e lap körül jelentkező szellemre, mind tartalmának minőségére. — Mindjárt az első szám homlokán áll: „Olvasóinkhoz“, melyben szerkesztő a nevelés keresztényítéséről hosszasan elmélkedik, utoljára ekként kiáltván fel: „rajta tehát, bátran , csüggedés nélkül, van hatalmamban mennykre is, mely lerontsa ez oltárt (azaz a bűn oltárát) s kezemben villám, mely e vakító füstködöt eloszlassa.“ — Valóban ez nemes szándéka szerkesztőnek. Ezen újévi előszót követi: „a képzelő tehetség fejlesztéséről“, melyben Somogyi Károly a képzelő tehetség fejlesztéséről értekezik. — E czikk a második számban végződve , utána mindjárt megemlítendő a szintén két számban helyet foglaló ,Perui, történeti, földrajzi s népismei vázlatok érdekes összeállítása Lonkai Antaltól. — Továbbá, ,Kebelrém" Ney Ferencttől, még a második számban is bevégzetlen beszély, minélfogva róla ítéletünket végéig felfüggesztjük. — Hoz a második szám, mindjárt az irányczikk után egy ,Árpádok versenye" czimü költői képet is, Paulikovics Lajostól, mely a Családi lapokban mind a tárgy alkalomszerüsége, mind annak hazafiai tűzzel s szabatos csinos nyelven feldolgozásánál fogva nagyon megjárja. Költeményt ir az első számban Császár Ferencz ,A bizalomhoz óda, eléggé talált hangon s magas nyelven, de kevésbbé könnyű menettel; — továbbá Árva Imre,,Három sir" czimmel, valóban árva egy ballada , teljesteli reminiscentiákkal ; — egyébiránt a rithmus és a rímek meglehetősek. A második szám csak egy verset közöl: ,Az anya", családi kép Garai Alajostól. — A Családi lapoknak második fő részét teszi a „Szemle", közlöny az élet, irodalom és művészet terén. A jelen számok elseje hoz itt egy folytonosan élénk kitartással írott utazási vázlatot s a kath. hitélet terjedésére vonatkozó közleményt Óceániából. Ezt követi Szabókynak egy olvasásra méltó közleménye : „Appert lovag tapasztalataiból", ennek a foglyokkali magnetikus ihletű bánásmódjáról a lipcsei „111. Ztg" után; a czikk két számra terjed, melynek első fele után van még az „Irodalom" rovat alatt egy rövid szemle a Religio lap felett,s korunk,,fő tévedései a religio körül" czimü könyv és Alban Stolz német legendáinak ismertetése ; továbbá bírálat a „szinház" és „koldusnő"-ről , s végre „Esti olvasmányok" vannak záradékul az 1-ső szám végére iktatva. A második szám „Szemléje" mindenekfelett Berecz Imrétől a ,,Nepomuki sz. Jámos társulatának" temesvári maradványait ismerteti. Eztán jön „Appert lovag tapasztalatiból", mit követ a „vakok ügye" Halványi János a pesti vakok intézete igazgatójától, e czikk csak a vakok körüli eljárást tárgyazó történetet adja elő, megemlítvén, hogy vakok léteztek a pogány korban szintúgy, mint a keresztény világban, s meg hogy Haüg Bálint vaknevelő ki volt , a miket már mindenféle nyelven számtalanszor s még a ,Fillértár' s ,Jelenkor' lapokban is eleget tárgyaltak; hanem egy talpra esett s a dolog lényegéhez szóló értekezés valóban inkább helyén lenne ezen kivált nálunk kevesbbe ismeretes tárgy felett.— ,Irodalom' jUtazási töredék Elbából'; — ,Házi tanácsadó' fagydaganat, megégetés ellen,s a nadálylyali bánásmód iránt.,Kalászat a történetből', Attiláról, midőn Leó pápa Roma megmentését tőle kikéri, a mindenható segedelmével. Úgy hiszem nem kell fejtegetni s elég világos színben áll mindenki előtt ez egyhavi tartalomból itelve a ,Családi lapok iránya és szelleme. (Folyt. köv.) i .r. 107. A mai szent ünnep miatt 1 Dlnap lap nem jelenik meg. Május 5-én 1853. Levelezések. Bécs, iuájus 3. KI Több monarchák nem sokára bekövetkező ittlétének megünneplésére fővárosunkban t. k. a laxenburgi cs. k. mulató kastélyban egy fényes, keresztes vitézek és szaracénusok közti harczot ábrázoló lovagjáték fog előadatni, melyben magasrangu nemesek és tisztek veendnek részt. Egy milánói tudósítás szerint ott gr. Radetzky magyr.excja rendeletére az ostromállapot szelidítése oly módon léptettetett életbe, hogy a város kapui, kettőt kivéve, reggeli 4 órától esti 10 óráig nyitva maradhatnak, s az azóta felfüggesztett, különben azonban törvényesen fenálló egyletek és testületek ismét rendes gyülekezeteket tarthatnak. Itt a politikában teljes csend uralkodik. A Kossuth ellen Angliában megindított törvényes eljárás most nagyon elfoglalja a