Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)

1853-05-05 / 107. szám

Pest, Csütörtök, BUDAPESTPHIRLAR Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e­pp, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési dij : Vidéken : félévre: 10 frt., évnegyedre: 7 fr. 10 kr. Helyben: fél­évre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdeté­sek ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, I.akáca László könyvnyomdájában Országút Kunewal­­derházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik e­­meletben, vidéken minden cs. kir. postahivatal­nál.— Az előfizetést tartalmazó levelek bérmente­­sitendők. HIVATALOS RÉSZ. A magyarországi cs. kir. pénzügyi igazgató­ság cs. k. pénzügyőri felügyelő Strecker Er­nőt, továbbá csász. kir. pénzügyőri főfelügyelő Schwartz Jánost, és cs. k. pénzügyőri felügye­lő Arzenovits Györgyöt a pesti főharminczad cs. k. raktársegédeivé kinevezte. Katonai rögtönbirósági ítélet. Dicső­ Gábor József, szegedi Csongrádm. szül., 40 éves, egy gyermek atyja, már ötször törvényes vizsgálat alatt állt, az ellene vitt rög­­tönbírósági vizsgálatban törvényesen megállapí­tott tényállás alapján hites tanuk által rábizo­nyult, hogy az általa elhírált rablónak ismert go­nosztevő Pesser Ábrahámnak, ki Freior és Juhász neveket is viselt, többször menhelyet adott; e mellett legközelebb rábizonyult, hogy azt f. hó 5-én, miután itteni tanácsnok és városkapitány Farkas János elleni legközelebbi gyilkossági kisérletben bűnössé lett, házába befogadta; továbbá hites tanuk által teljesen rábizonyult, hogy egy állitólag szolgaként nála tartózkodó betyárnak 21—22-ke éjjelén az azt nyomozó cs. k. csendőr­ség s az ahhoz rendelt katonai segély elől csalárd módon megszökési alkalmat nyújtott­ vádlott Dicső­ Gábor ennélfogva rablók befogadása által elkövetett kétszeri előmozditás bűnéért a magas cs. k. kat. és polg. kormányzóság 1852 jul. 5-ki 1440/3375 sz- alatti hirdetménye 2. §-ának alapján egyhangúlag lőpor és golyó általi halálra ítélte­tett, s ez ítélet 1853 april 30-án d u. 3 órakor végrehajtatott. Szeged, april 30. 1853. . Cs. k. katonai rögtönbiróság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Buda, máj. 3.­0 cs. k. Apostoli Felsége lábaihoz kö­vetkező további hódolati és szerencsekivánati fel­iratok tétettek le : Felső­­dél- Biharmegye követ­kező községeitől: Szőllős, Csehi, Rontó, Hajó, Betflja, Székelytelek, Sályi, Bikats, Nyárszeg, Gyires, Sz.-András, Uj-Palota, Tarján, Vizes­­gyán, K.-Ürögd, N.-Ürögd, Körösszeg, Harsány, Ugra, Rojti, Barakony, O. Sz. Miklós, Gyapjú, Less, Pocsa, M.-Lazur, Dohányasd, M.-Gyepes, Hosszuliget, Jáncsesd, Mihelly, Dragonyesd, Bun­­tyesd, Szód, A. és F. Poény, Fericse, Kocsuba, Gurány, Petrón, Belényes-Lazur, Dombrovány, Rieny, Lunka, Rézbánya, Kristyor, Kalugyer, Vaskó, Madarász, Szalonta, Árpád, Homorog, Ká­vász­, Cséffa, Görbéd, Jánosda, Atyás, Marcziháza, Vasand, Hosszuaszó, Oláh-Gyepes, Rózsafalva, Tulka, Méhkerék, Anthon, K.­Gyán, Okamy, Baji, Táta, Hlye, Tamás, Geszten, M.-Gyán, Zsa-­­dányi, Keresztur, Pestes, Élesd, Tötös, Örsi, Ti­nód, Gégény, Lok, N.-Patak, K.-Bárod, Körös - topa, Cséklye, N.-Bárod, Korniczel, Fekete-Pa­tak, Beznyó, Fekete-Tó, Csarnóháza, Buzsa, Brát­­ka, Kakuts, Ürgeteg, Dubricinest, Krajnyikfalva, Galosháza, Rikosdés, Pestere, Esküllő, Kálóti, Keszteg, Czétzke, Telki, Pósalaka, P.-Ujlak, Ka­­baláspatak, Örvénd, Alsó-Lugos, Belényes, Rabo­­gány, Budaszász, Remete, Tárkány, B.-Újlak, Ni­­maesti, Gebesd, Szék, Arkus, F.-Báthor, Orszád, Tenke, Rippa, Mocsár, Beél, Gyánta, Hagymás, Nagymaros, Bélfenyér, Kissháza, Ökröss, Mocsis­­la, Koraj, Krajova, Tagadó, Kissház, Kápolna, Széplak, Györös, Kocsuba, Peteg-Karaszó, Siád, Kalocsa-Olcsa, Szuszág, Vásárhely, Kiss-Jenő, Telegd, Szakadát, Alpár, Zaránd, Serges, Sz.­­Elek, Tasádfő, Drág-Cséke, Meske, Papmező, Nánhegyesy, Szombatság, Farkas-Patak, Budará­­sza, Karbunár, Szakai, Teleki, Szelestye, Talpi, Nyimaesd, Kuraczél, Pocsanelesdi, Burdás, Kre­­szulyó, K. Belényes, Tárkány, Fencs, Tüzegy, Tarkacz, Meracz, Tatárfalva, Kebesd, Gurberd, Sz.­Lazur, Meziad, Rossia, Albesdi, Hegyes, Ros­­tyán, Pokolai, Szokány, Sólymos, Dragoklany, Feneres, Gyalány, Marsony, B.-Újlak, Preszáka, Valányi, Bors, Sonkoros, Jánosfalva, Petrány és Venter. Selmecz és Zólyom városoktól, és Bucza, Breznica, Kozelnik, Túróvá, Trna, Lehotta, Bu­­dicska, Kovácová, Muotyova, Ljeskovecz, Podza­­mo, Kékesi, Alsó-Felső-Szelény, Sirák, Gyürki, Terbegecz, Ipoly-Balog, Inám, Nagyfalu, J.Vecze, Palánk, Drégely, Hidvég, Hont, Felső-Thur, Pa­­lastfalu, Közép- és Kis-Thur, Deménd, Százd, Alsó-Szemered, Viske, Gyerk, Pereszlény, Szalat­­­nya, Horváthi, Tompa, Felső - Szemered, Kelenye, Fődimes, Szecsenke, Nyék,U­jfalu, Apáthi, Zabas­­ka, Zahora, Podluzsány, Szelestyén, Bátorfalu, Lukanénye, Házasnénye, Sulyk, Dazsó, Ipolyság és Tesmagh hontm. községektől. Kapolapojana, Szlatina, Técső, Gánya,Bustya­­háza, Vajnágh, Ujbárd, Urmező és Talaborfalva marmarosmegyei községektől. S. A. Ujhely város, Lúcz, Kesznyétem, L. Bénye, Rátka, R. Csetz és Girints zemplénmn, közs. Korláth , Sima és Szánthó abauj - tornai, továbbá sárosra. Lófalva, Fulva, Keresztesi, Oszi­­ko, Fricske, Vanyiokosz, Ternye, Kapi, Lapos­falu, Asguth, Hradiszko, Kaprotícza, Harhaj, Szal­­mány, Hertnek, Resso, Posfalu, Felső-Valya, Né­­methfalva, Tölcsék, Roszlavicz és Demétrie köz­ségektől. Újra Baranyam, Mágocs, Pusztafalu, Kátoly, N. Hajmás, Köblény, Bikás, Mocsolád-Pécsi, Kis- Varasd, Harsányi, Haraszti, Old, Tapolcza, J. Botján, Nagyfalu, Kassád, Torianor, Ozdi, Ro­­nápfa, Vejti, Séllye, Oszró, Bükösd, Cserek, Dennye, N. Csányi, K. Csányi, Sz. Erzsébetit, Kis- Aszonyfa, Gilvánfa, Kis-Teleki, Ózdi, Tésényi, N. Váty, Baksa, Sz. Dienes, Sz. Peterd, Képek, Bogadics, Irányi, Büdösfai, Karádfa, Beczefa, Bogdás, Kákics, Dentőháza, Mecske, Botyka, Iba­­fa, Hertelend, Gyürüfü, Csebény, Korrád, Lukafa, Sz. Király, Sz. Iván, Sós-Vertike, Zalató, Luzsok, Piskó, Bizsérd, Görcsöny, Okorág, Bodony, Kemse és Sz. Lőrincz községek és testületektől. Nógrád m. Fülek, Kiss-Terenye, Nemti, Ho­mok, Novák, Szele, Pálfalu, Tarja, Baglás, An­­drásfalva, Zagy, Kazár, Csered, Pogony, Gajdár, Ó-Bást, Vecseklő, Hidegkút, Terbeléd, Rapyi, Mucsinyi, Mulyadka, Lázi, Püspöki, Ragyolics, Csákány, S.-Ujfalusy, Somoskeö, Pencz, Bolyk, Nyitra, Galsa, Perse, Darótzy, Keresztur, Sávoly, Bolgárom, Karamkeszi és Korlát községeitől. Pest-Soltm, Nagy-Kőrös, Töthel, Alpár, Czegléd, Uj-Récske, Rékás, Abony, Ujnász, Ó­­Récske, Dömsöd­, Dab, Tass, Szalk-Sz.-Márton, Dunavecse, Apostag, D.-Egyháza, Solt, Hajós, Császártöltés, Nádudvar, Csanád, Sükösd, Szent- Istvány, Szeremle, Dusnok, Fájsz, Bogyiszló, Izsák, Kis-Kőrös, Reczel, Akasztó, Vadkert, Ka­locsa, Battya, Dunapataj, Miske, Fogly, Sz.-Be­­nedek, Lak, Ordas, Úszód, Harta és Kecskemét községeitől. Alsó (észak) Biharm. Bakonszeg, B.-Újfalu, Tépe, Henczida, Derecske, Sáránd, M. Pércs, Ba­gos, H.-Páli, M. Páli, Konyár, Esztár, Gáborján és Sz.-Péterszeg községeitől. Biharm. n.-váradi casinotól; a felsőmagyar­országi bányavárosok senioratusától; a kassai ke­­resk. és iparkamrától; a szigeti ref­ lyeeumtól; a pesti jótékony nőegylettől; Erdőd, Szinyér-Vár­­alja, Felső-Bánya, Girodtóthfalu és Jósefháza szathmári; Kökényesd, Kaszon, Zápszon, Som, Cs.­­Pápi, Hetyen, R.-Ujfalu, Zsedenyva, Ibuni, Ro­­mánóczi, Zagyilszka, Serboczi, Bukoczi, Pásko­­czi, Podpoloczi, Pictorva, Perekresna, Jalova, Nagy - Abránka, Kiss-Ábránka, Nagy- és Kiss- Rosztoka, Felső-Hrabonicza, Alsó-Vereczke, Ti­­sova, Metversa, Katilincza, Bisztrai, Bilaszovicza, Miskerovicza, Borsucsma, Laturka, Uj-Rosztoka, Bablyuk, Verblász, Hlubokpatak, Zivádka, Pere­­sitova, Timsori, Lázárpatak, Felső-Verecske, Be­­regoczi, Almamező, Valoczi, Kanorai, Talamás, Hukliva, Vezetecső, Szkotárszka, Szvályávka, Drahusoczi, Pakna, Rustánfalva, Kálnik, Kövesd, Bilke, Drágabártfalva, Rákos, Tiszaújlak, Halmi, Alsó-Karaszló, Nagy-Szőlős, Veresmart, Ölyvös, Szalánki és Keresztényi beregh­ugocsai; végre Gömörm, Renuci, Murány, Pohorella, Sumjácz, Telgárt, Verhár, Polonka, Lovadka, Helpa, Dob­­­schau, Jolsva, Csetnek, Welko, Dolamszka, Mala, Polszka, Lubeniczke, Opraka, Teplicza, Zete­­lomszka, Ohtinska, Rochnowszka, Nabos, Lehocz­­ka és Rima-Breza községektől. SÁHOJSA* Szépirodalmi lapszemle. I. Január hóról. Mint minden nép — úgy a magyar nemzet történetével is testvérileg van összeforrva irodal­ma, melynek irányára és jellemére az időnek szel­leme, eszméi, eseményei koronként kimutatják a haladás ösvényét. És ily tudattal pillantva szép­­­irodalmunk mezejére, — úgy találhatjuk, — hogy ama derült rövid, de virágzó tavaszra, — melyben szépirodalmunk a múlt évtized utószaká­­­ban szellemi czéljainak megközelítése felé oly if­júit eleven és erőteljes léptekkel haladott, csak­­­hamar egy igen mostoha kezdetű korszak kelet­kezett; annyira,­­ hogy ha e gondolatnál sza­bad lenne a komolyság hangulatát mellőznünk , szójátékkal méltán kor­­szaknak nevezhetnők azt, mert a csatazaj elnémulása után a zsibbadás és ziláltság, mely kezdetben a kedélyeken jobba­dán uralkodott, merev elfogultságba ringatta át ébredező szépirodalmi termékeinket — egész az egyoldalúságig,oly mértékben,—hogy szellemünk elhagyva az isteni ihletés fénysugáros egét, egye­dül csak — politikai majd túláradt hazafias pa­­thosznak, majd később a világfájdalomnak — a szenves érzelmek ezen másik szélsőségének élt, — míg ezen beteges vajúdásokból legújabban ki­­­labbadozni nem kezdtünk. Az 1­853 - dik év első hajnala ö­t magyar szép­­­irodalmi lapra derült fel, — hogy ugyanannyira fog-e ez év utolsó eszkoránya leáldozni, — az a jövő titkainak egyike; de mindenesetre kedve­­­sen­ illetheti a magyar kebelt ezen közelebbről ismét vidor új életre indult elevensége, sza­­porasága szépirodalmunknak; s még inkább az, hogy szépirodalmi lapjaink kezdik, bár még min­dig sok határozatlansággal, ha eltalálni nem is — de sejteni az igazi utat, t. i. a tisztult ízlés s ér­zület alapján iparkodnak felvenni a gyakorla­­ti nemzeti irányt és keresni a költői művek objectív oldalát, melyekkel legsikereseb­ben haladhatunk irodalmunk nemzeti ön­állása s ez által a hon szellemi művelődése fe­lé, mely nagy czélnak — miért az utóbbi évti­zedben a magyar múzsák bajnokai annyit fáradtak, — vajha adná az ég, hogy ezen uj időszak lenne megalapítója! — Azért e tekintetben legfőbb kö­zegekül szolgálható szépirodalmi lapjaink feletti — öt év óta a tárgyak egymást érő fontossága miatt valóban elhanyagolt — ügyelés és szemle lesz ezután havonként tiszte e rovatnak. És most lássuk külön külön betűrenddel szépirodalmi közlönyeink januáriusi folyamát, mely az irói nevek s a lapok belszerkezetének egy­­­szer mindenkorral megismertetése által, — a kö­vetkezőknél kissé hosszabb rovatot igényelt. 1. A Szilágyi Virgil ur által szerkesztett, de április elejével megszűnt Budapesti Visz­­h­ang, mint már megboldogult halott felől ter­jedelmesen szólni szükségtelennek tartjuk, de az ily eseményeket az irodalom és írók érdekében is sajnálni lehet. A „Viszhang" a múlt évben he­tenként egyszer két ivén s elég tartalomdúsan jelent meg, az idén hetenként kétszer adatott, de kevesebb változatossággal és gondossággal vala szerkesztve, s kivált műtára, melyben néha még a szó is megszakasztva volt, czélnak megfelelő é­p­pen nem volt. A lap pedig, ha annak a folyó év elejével megjelenő, tagadhatlanul sok erőt sejtő új versenytársai a derék szerkesztőt inkább buzdí­tották mint kitűzött szép pályáján ellankasztot­­ták volna — már csak dicséretes kezdeténél s előzményeinél fogva is hosszabb életre lett volna jogosítva. 2. Családi lapok. Tudományos és szép­­­irodalmi folyóirat, a vallás, erkölcsi műveltség és katholikus népélet emelésére. Kiadja a jó és ol­csó könyvkiadó társulat, szerkeszti Klezsó Jó­zsef. A családi lapok csin és ízléssel kiállított külső alakjukat ez évre is megtartották. Kül czimjére nézve lehetne tán azon szerény és igénytelen észrevételt tenni, miszerint e kifejezést „a kath. hitélet emelésére“ tán jobb lett volna vagy más­sal, mely a vallásos vagy szent hitéletet átaláno­san fejezze ki, cserélni fel, vagy egészen el is mellőzni, minek az a haszna lett volna, hogy más hitfelekezetüek közé is könnyebben becsúsztak volna a tartalomdús lapok, melyekben főként egy családi kör sok eldeletet és tanulságost találhat fel, kivéve némely kiveendőket, midőn t.i. a czikk - író elragadtatva tárgyának nemességétől, buzgó­­ságában a határon kissé túlárad. Áttekintve röviden ez évi január hóban meg­jelent két számot, belőle bízvást ítélhetünk mind e lap körül jelentkező szellemre, mind tartalmá­nak minőségére. — Mindjárt az első szám homlo­kán áll: „Olvasóinkhoz“, melyben szerkesz­tő a nevelés keresztényítéséről hosszasan elmél­kedik, utoljára ekként kiáltván fel: „rajta tehát, bátran , csüggedés nélkül, van hatalmamban mennykre is, mely lerontsa ez oltárt (azaz a bűn oltárát) s kezemben villám, mely e vakító füst­­ködöt eloszlassa.“ — Valóban ez nemes szán­déka szerkesztőnek. Ezen újévi előszót kö­veti: „a képzelő tehetség fejlesz­tés­é­r­ő­l“, melyben Somogyi Károly a képzelő tehetség fejlesztéséről értekezik. — E czikk a második számban végződve , utána mindjárt megemlítendő a szintén két számban he­lyet foglaló ,Perui, történeti, földrajzi s népis­­mei vázlatok érdekes összeállítása Lonkai An­taltól. — Továbbá, ,Kebelrém" Ney Fe­­r­en­ct­t­ől, még a második számban is bevégzetlen beszély, minélfogva róla ítéletünket végéig fel­függesztjük. — Hoz a második szám, mindjárt az irányczikk után egy ,Árpádok versenye" czimü költői képet is, Paulikovics Lajos­tól, mely a Családi lapokban mind a tárgy al­­kalomszerüsége, mind annak hazafiai tűzzel s szabatos csinos nyelven­ feldolgozásánál fogva nagyon megjárja. Költeményt ir az első szám­ban Császár Ferencz ,A bizalomhoz­ óda, eléggé talált hangon s magas nyelven, de kevésbbé könnyű menettel; — továbbá Árva Imre,,Három sir" czimmel, valóban árva egy ballada , teljesteli reminiscentiákkal ; — egyébiránt a rithmus és a rímek meglehetősek. A második szám csak egy verset közöl: ,Az anya", családi kép G­a­r­a­i Alajostól. — A Családi la­poknak második fő részét teszi a „Szemle", közlöny az élet, irodalom és művészet terén. A jelen számok elseje hoz itt egy folytonosan élénk kitartással írott utazási vázlatot s a kath. hitélet terjedésére vonatkozó közleményt Óceániá­ból. Ezt követi Szabókynak egy olvasásra méltó közleménye : „Appert lovag tapasz­talataiból", ennek a foglyokkali magnetikus ihletű bánásmódjáról a lipcsei „111. Ztg" után; a czikk két számra terjed, melynek első fele után van még az „Irodalom" rovat alatt egy rövid szemle a Religio lap felett,s korunk,,fő tévedései a religio körül" czimü könyv­ és Alban Stolz német legendáinak ismertetése ; továbbá bí­rálat a „szinház" és „koldusnő"-ről , s végre „Esti olvasmányok" vannak záradékul az 1-ső szám végére iktatva. A második szám „Szemlé­je" mindenekfelett Berecz Imrétől a ,,Nepo­m­­u­ki sz. J­ámos társulatának" temesvári maradványait ismerteti. Eztán jön „Appert lovag tapasztalatiból", mit követ a „vakok ügye" H­al­vány­i János a pesti vakok intézete igaz­gatójától, e czikk csak a vakok körüli eljárást tárgyazó történetet adja elő, megemlítvén, hogy vakok léteztek a pogány korban szintúgy, mint a keresztény világban, s meg hogy Haüg Bálint vaknevelő ki volt , a miket már mindenféle nyelven számtalanszor s még a ,Fillértár' s ,Je­lenkor' lapokban is eleget tárgyaltak; hanem egy talpra esett s a dolog lényegéhez szóló érteke­zés valóban inkább helyén lenne ezen kivált ná­lunk kevesbbe ismeretes tárgy felett.— ,Iroda­­lom'­ jUtazási töredék Elbából'; — ,H­á­z­i t­a­n­á­c­s­a­d­ó' fagydaganat, megégetés ellen,s a nadálylyali bánásmód iránt.,Kalászat a történetből', Attiláról, midőn Leó pápa Roma megmentését tőle kikéri, a mindenható se­gedelmével. Úgy hiszem nem kell fejtegetni s elég világos színben áll mindenki előtt ez egy­havi tartalomból itelve a ,Családi lapok­ iránya és szelleme. (Folyt. köv.) i .r. 107. A mai szent ünnep miatt 1 Dlnap lap nem jelenik meg. Május 5-én 1853. Levelezések. Bécs, iuájus 3. KI Több monarchák nem sokára bekövetkező ittlétének megünneplésére fővárosunkban t. k. a laxenburgi cs. k. mulató kastélyban egy fényes, keresztes vitézek és szaracénusok közti harczot áb­rázoló lovagjáték fog előadatni, melyben ma­­gasrangu nemesek és tisztek veendnek részt.­­ Egy milánói tudósítás szerint ott gr. Radetzky m­agy­r.excja rendeletére az ostromállapot sze­­lidítése oly módon léptettetett életbe, hogy a vá­ros kapui, kettőt kivéve, reggeli 4 órától esti 10 óráig nyitva maradhatnak, s az azóta felfüg­gesztett, különben azonban törvényesen fenálló egyletek és testületek ismét rendes gyülekeze­teket tarthatnak.­­ Itt a politikában teljes csend uralkodik. A Kossuth ellen Angliában megindí­tott törvényes eljárás most nagyon elfoglalja a

Next