Budapesti Hírlap, 1853. július (153-179. szám)
1853-07-24 / 173. szám
rest, Vasárnap. Megjelenik e lap , hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudósító“-val együtt : félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben: félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi Tudósítóival együtt: félévre 10 frt, évnegyedre: 5 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lapkiadó hivatalában, (j akáca L a s z, 1 o könyvnyomdájában Országút Kunerralderházban, vagy a szerkesztés ugyanott 2-dik emeletben, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely, s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesitve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasitandók. BUDAPESTI HIRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. HIVATALOS RÉSZ. A magas cs kir. pénzügyi ministerium a Marmarosban létező rónaszéki cs. k. sóhivatalnál megüresült szertárnoki állomásra Jakubinyi Ferenczet, ugyanottani sóaknai felügyelőt kinevezte. NEMHIVATALOS RÉSZ. PEST, jul. 23. C—) II Ha tekintjük az austriai birodalom □agy kiterjedését, annyiféle külön országokbeli conglomeráltságát, azon országok politikai közigazgatási,törvénykezési stb. intézményeinek különféleségét,a birodalomban lakó nemzetek nyelv, szokás,jellem-, műveltség - és erkölcsökbeni egész az ellentétességig menő sokneműségét, s mindezen nehezítő körülményeket egy lehető legdaoticusabb zavarban, melyet egy pusztító belháború, az álladalmi és társadalmi kötelékek fölbomlása vagy legalább a végsőig meglazítása, és a fölkorbácsolt szenvedélyek anarchiája csak előidézni képes — és ily állapotban találta a birodalmat dicsőségesen uralkodó I Ferencz József császár trónralépte (1848. dec. 2.) : — valóban bámulatra kell ragadtatnunk azon, hogy oly rövid idő alatt, melyet alig lehet elégnek tartani az útban levő temérdek rom elhárítására, már nem csak egy új birodalom alaposzlopait fölállítva, de a nagyszerű épületet mármár teljesen s majdnem utolsó reszietemg eia.esz.nvo Egy nagyszerű gépezetet látunk működni, melynek kerekei és alkatrészei egybevágó forgásban vannak, egy mozgató erő által egy czélra irányozva; s ha egy és más mellékrész beillesztése még hátra van is, a gépezet mint organikus műegész, kész és működik. Egy végigtekintés a birodalmi közigazgatás mezején elég e fényes eredményt eltagadhatlanul szem elé állítani. A birodalom létbiztossága fölött kül és belvész ellen egy már önmagában tökéletes műszervet képező katonai institutio őrködik , mely nemcsak a lényét képező hadsereg létszáma s physikai ereje által parancsol tekintélyt, ötszázezer főnyi hadat indithatván szükség esetén bármely ellenség ellen, hanem melyet a fölülről lefelé az igazgatás minden ágát összekötő erkölcsi erő, szigor és fegyelem, s szolgálati pontosság és és buzgalom még egyszer oly hatalmassá tesz. — A bölcsendet, rendet és nyugalmat, valamint személy- és vagyonbiztonságot kitűnő szervezetű rend- és csendőrségi institutiók védelmezik, az állampolgári személy- és jogviszonyokat kimerítő törvénykönyek határozzák meg és otalmazzák; az oktatás és közművelődés ügye korszerű reformok alapján rendszeresítve; a birodalom anyagi fölvirágoztatására nagyszerű államgazdászati rendszer megállapítva, melyben az úrbéri viszonyok megszüntetése, ősiségi és rokon birtokakadályok elhárítása, törvény előtti egyenlőség behozatala, törvényszékek szervezése, a közvámvonalak eltörlése, új vámrendszer behozatala, vám és kereskedelmi szerződések Európa különböző országaival, valamint távirdai, postai és hajózási szerződések, consulságok fölállítása, benn keresk. és iparkamarák, vasútrendszer és távirdahálózat stb mind csak egyes főkerekeit képezik a működő gépezetnek. És mindez institutiók , melyek egymást, mint az óra kerekei, kölcsönösen és egybevágókig hozzák és tartják mozgásban, együtt képezve az állam létműszervét, oly alapelv szerint alkotvák és illesztvék egybe, miszerint egyszer működésbe hozva, folytonosan önmaguk eszközük saját továbbfejlődésük és tökéletesedésüket, anélkül, hogy egyes alkatrészek kivétele s újabbak beillesztése az egész gép működését többé megakaszthatná. Megkísértjük az egész közigazgatási szervezetnek, az egyes ágak szerint, kis rámába foglalt képet adni, a nem érintett részletekre nézve az Az ld51. aug. 20-ki legf. határozatnál fogva minden minister a maga ügyletosztályának, közvetlenül a császár alatt álló legfelsőbb vezetője. A ministerek mellé az 1851. apr. 13-ki nyilt parancs által, a birodalmi tanács adatott, mely a császár és korona tanácsa gyanánt tekintendő, s közvetlenül a császár által a legfontosb ügyekben megkérdeztetik, s igy mintegy ellenőrséget gyakorol az államigazgatás és törvényhozásban. Az administratio feloszlik külső és belsőre. Amaz a külügyministeriumra van bízva; emez ismét katonaira, mely a főhadiparancsnokság alá tartozik, és polgárira oszlik, melynek feladata a polgári élet védelme mindazon viszonyokban, melyekben az államviszonyok arra befolynak; a belső rend és biztosság fenntartása, egyesek és testületek vagyona és jogainak megőrzése, szükséges inségbeni segélynyújtás, szellemi és erkölcsi kultúra előmozdítása, az ipar védelme,ide foglalva a mezős erdőgazdászat bányászat, kézmű-gyár-, és kereskedelmi ipart, s végre szárazi és vízi építész ügy. Mindez ügyletek ellátására következő ministeriumok alkotják: 1 belügyi, mely mellé a közvetlenül Császár Ő Felsége alatt álló legfelsőbb rendőrhatóság van adva. 2. igazságügyi, 3 cultus- és oktatásügyi, 4. kereskedelmi, ipar-és középítészeti, főpénzügyi ministeriumok. A földmivelés és bányaügyi ministerium feloszlattatott, s tárgyai más ministeriumok közt felosztattak. A ministeriumok a különféle ügyletágak szerint osztályokra osztvák, melyek élén egyegy osztályfőnök áll, ki mellé ministeri és osztálytanácsosok advák Az alárendelt hatóságok nincsenek igy elkülönözve A ministeriumok mellett áll a fő számviteli igazgatóság mely a birodalmi számadásügyet vezeti. A felső udvar ügyei az udvari hivatalok , a rendosztás Ő Felsége a Császár számára van fentartva. A külügyi ministeriumhoz utasítvák a császáriház államjogi ügyei is. E minister alatt állanak az idegen udvaroknál levő minden cs. k. követek, rainisterresidensek és ügyviselők, a világ minden részeiben levő consulok, alconsulok és ügynökök, (diplomatiai ügyekben ; a házi- és állami It-w-Ptáiacsa, Hzavan és Kamneti futarok. Víl . jun. 21. ministeri rendeletnél fogva, minden,ki e ministeriumnál vagy külföldi missionál a forgalmazási szakba akar jutni, diplomatiai vizsgálatot kell letennie. Azon nagy tekintély és befolyásnak, melyre Austria az európai ügyek intézésében már is emelkedett, s mely súlyban és fontosságban folyvást növekedik, már eddig is fényes bizonyságául szolgálnak a diplomatiai tárgyalások, melyek a németaustriai válogszövetség ügyében a német államokkal, a montenegrói nyugtalanságok és differenciák miatt Törökországgal szerencsés sikerrel folytattattak, a Schweizzali vitályügyben, mely szintén Austria kivánatainak megfelelő eldöntésnek néz közelebbről eléje, s végül az épen most szőnyegen forgó keleti kérdésben, melyben Irodalom. „Falusi esték.“ Szerkeszti: Vas-Gereben. Első füzet. Midőn még csirájában volt e vállalat, már oly sok szép remény csatlakozott ahhoz, és méltán, hiszen sz. megígérte kibocsátott programmjában, hogy nem egy két ember, de milliókat kell fölemelnünk a földről, hogy e füzetek nem osztályra, hanem mindannyiunkra vannak szánva, hogy ezen könyvecskéknek nem a tréfálódzása czélja s t. e. Mindezen ígéretekben megnyugvást találtunk arra nézve, hogy sz. az Istentől nyert szép tehetségeit véreinek szellemi és erkölcsi nemesítésére fogja fölhasználni szilárd elhatározottsággal. Még inkább megerősített pedig ebbeli hiedelmünkben sznekaprogrammban kifejezett azon buzgó óhajtása: Adja Isten , ne legyen ház, melyből e könyv hiányozzék ; ami világosan, arra mutat, miként sz. e könyvet egy mulattató biblia tekintélyére emelni szándékozók. Mennyire felelt meg legyen szó a várakozásnak, ez iránt jelenleg, midőn az első füzet előttünk fekszik, minden tartózkodás nélkül és egész nyíltsággal mondjuk ki véleményünket, előre is kijelentvén azt, hogy a hiányok kimutatásában nem éles, nem is simogató hangulatot igyekszünk használni, hanem a férfias meggyőződés komoly hangulatát, minőt az ügy szentsége méltán követel tőlünk; mert midőn bizonyos eszméknek számos ezerek közti terjesztése forog szóban, s azok által a néptömegre gyakoroltatik befolyás, minden szót, sőt minden betűt latba vetni nem tarthatja eléggé lelkismeretes kötelességének az illető. De térjünk a dologra. Mindenekelőtt, hogy biztos szempontból indulhassunk ki, az iránt kell tisztában lennünk: tulajdonkép kinek számára vannak a füzetek szánva? Sz. erre akképen felel : mindenki számára, és azért egyedüli írásforma a népies nyelv, igy megért bennünket minden ember.—Igen helyesen ! de ha most ismét azt kérdenék : a népies nyelv szükségképen olyan-e, mint a minő e füzetben főleg szől foglaltatik ? mi egész őszinteséggel azt feleljük rá, hogy a pórias és népies nyelv között nagy a különbség. Vagy talán az egyházi szószékekről a néphez intézett beszédeket, anélkül,hogy a legegyügyűbb falusi ember szavajárásaként mondatnának el, nem érti meg minden ember, kivéve természetesen, ha bizonyos műveltebb kör számára valaki különösen tartana fellengőbb szerkezetű beszédet ? Mielőtt azonban további észrevételeinket elmondanék, lássuk a czikkek sorozatát, tartalmát és nyelvezetét. Első czikk Vas Gerebentől. Mikor teremtette Isten a magyar embert, és miért teremtette? (Allegória). Igaz ugyan, hogy humoristica, de hogy tanulságos volna, azt nem igen mondhatjuk. Van benne szép, van benne túlságos, mondhatnánk rá egyetmást, nehogy azonban félreértessünk , annyiba hagyjuk a magyar erényeket, a búzakalászokat és a pipacsot és csak az előadás modorát vizsgáljuk. Sz. „elejéről kezdi a dolgot, épen ott, hol Ádám apánk kezdődött, — boldog Isten! de meglátszott szegény öregen, hogy ő volt az, kit az Isten utoljára teremtetett“ továbbá : „Ádám feszetlen légy, mert ha egyszer kiteszik a szűrödet, azaz, hogy akkor olyanfélét még nem viseltek“ — „dehogy volt nyugta a sok vásott gyerek miatt“ — „hasztalan beszélt,’ mindjárt előállt valamelyik borzal, és Káinról beszélt“ — „képzelem a jó úristen keseredettségét“ — „majd betereltem volna én ezt a vásott népet a semmibe, hogy még mai napig sem érne keresztül rajta“ — „az Isten a fejét busán meg meg csóválgatta“ stb. Mit akart elérni sz. ily sületlen humoristicával, vagy mint helyesebben lehet mondani — „rudas witz“zzel? bajos volna rá felelni. S Így látszik semmi egyebet, mint azzal produkálni magát, hogy lakik benne egy kis képzelő tehetség, s hogy a falusi együgyűbb népnek szójárását elsajátította magának, s annak módja szerint tud valamit előadni; már hogy az alkalmazás helyes-e, vagy helytelen, azzal sz. nem sokat gondol; a mint a nyelvére jön valami, úgy adja; előtte szent tárgy nincs; a teremtés dogmája az uz isten, az első ember, a vízözön pórias élceskedés tárgya, amit csak úgy könnyedén profanálni lehet Ezt ugyan megérti mindenki, de hogy minő hasznot von belőle? az már más kérdés. A mivelt embert, kiben egy kis vallásos érzet van, sérti az ilyes profanatio, a köznép pedig, mely nem sodortatott még a hitetlenség örvényébe, észrevétlenül szívja magába a mérget, kivált ha ismételt adagokban nyújtatik neki. Mi ugyan nem teszszük föl sz.-ről, miként már itt-ott hallok, hogy a bibliát szándékoznék gúny tárgyává tenni, inkább hiszszük, hogy a csillogni vágyás vakitá meg öt, azonban meg nem bocsátható gondatlanság egy olyan egyéntől, ki a népnek tanítója akar lenni! A második czikk egy „falusi leánynak“ czimzett versezet Tóth Kálmántól. A falusi gyermekből vált urfi a falusi leányt, ki a városba kosárban gyümölcsöt hoz, examinálja a többi között: van-e szeretője, a versnek vége: Ne fordulj el édes bugám ! mintha épen fennél. Azért hogy nincs rajtam suba. Nem lesz e szív másé soha, csak mindig a népé !! Hiszi ez hogy lesznek majd elég falusi apák, kik e sorok értelmét kitalálják ? Van e ezen versezetben egy balzsam csepp a jámbor nép számára ? „Egy falat kenyér“ mulatságos elbeszélés Vas Gerebentől, mind a mellett tévesztett modor és irányban. Az ily elbeszéléseknek nem az volna czélja, hogy csupán a miveltebb közönségnek szolgáljanak kedvtöltésül, hanem hogy nemesitő irányban hassanak a népnek szivére és kedélyére. E szempontból véve föl a dolgot egyátalában nem lehet helyeselnünk, hogy mindig csak a falusi nép beszéljen egymás közt a maga eszejárása szerint, mert így a milliókat nem fogjuk a földről felemelni, ha mindig csak közéjök szállunk le, szükség, hogy az író egyszerű tiszta okoskodással vegyítse a nép gyermekeinek párbeszédeit, s oly nyelven is szóljon hozzájok, mely őket kiemelve együgyüségükből, kissé miveltebb gondolkozás és beszédmódhoz szoktassa. — E részben Szabó Imre népies elbeszélései által sz -nek hasonlíthatlanul fölötte áll. Még kevésbbé hagyhatjuk szó nélkül, hogy a gróf, meg a tisztelendő úr szinte azon nyelven beszélnek egymással, mintha művelt emberek közt sem forogtak volna, mintha ők is csak a falunak együgyü lakosai közöl valók volnának. Ezt is meg fogja érteni mindenki, de aligha fog okulni belőle. Az olyan „kedves papom, édes papom“féle megszólítások egy fiatal gróf szájába a falu papja iránt, ki már embernyi ember volt, egyáltalában nem illenek, a nép művelésére szánt füzetekben pedig nagyon is botránkoztatók, mert a pap iránti tiszteletet ingatják meg a nép szemében, mely Vas Gereben könyvét majdnem evangeliomnak tartva azt hiendi, hogy a grófok és urak csak olyba veszik a papot, mint mikor a gazda azt mondja cselédjének : „Gyere csak szagám!“ Megbocsáthatlan gondatlanság sz.-től az egyház iránti tiszteletet a pap személyében ekképen profanálni: „Édes papom, hallgassa meg önt a magyarok istene.“ Mire való az ilyphrasis? Eddig a magyar ellenfelét, akire haragudott, a magyarok istenére szokta megtanítani, vagy legfölebb azt, mondta : megemlegeted a magyarok istenét. Óhajtandó volna, hogy az ily dölyfös kifejezésektől szokjék el a nép, s nagy tapintatlanság sz.-től a magyarok istenét emlegetni, főleg pedig azt kívánni, hogy egy papot az hallgasson meg. Különös fogalma lehet sz.-nek a vallásról annyit minden esetre az erkölcsiség és a nép érdekében igényel- 173 Július 24-én 1858 Austriának épen a legentiusabb pillanatban föllépése a mármár harcztérre lépett ügyet ismét a diplomatiai alkudozások békés mezejére visszavitte, s mindenesetre egyik főtényezője a kölcsönös kibékülésről határozott , még engedékenységre is kész törekvéseknek. Levelezések. Bécs, jul. 22. ]] Egy cs. kir. kabineti futár, mint hallik, Stettinen át nagy gyorsasággal Sz Pétervárra küldetett. Kétség kívül nagyfontosságu sürgönyeinek tartalma mély titok. Azonban gyanitják, mikép a Reshid pasha által szerkesztett jegyzéktervet vagy más fontos okmányt a porta vagy a cs. k. kabinet részéről visz magával. Konstantinápolyból érkezett biztos hírek szerint a porta a kiegyezésre folyvást hajlandó. Az e hét folytában naponkint tartott ministeri tanácsban, melyeknél Ő és kir. Apostoli Felsége személyesen elnökölni méltóztatott, ismét több fontos törvények kerültek tanácskozás alá, melyek közöl elég legyen csak a házassági törvényt, mint, értesülésünk szerint, a legfelsőbb tanácskozások folytonos tárgyainak egyikét említeni. Konstantinápoly, jul. 12. Mióta az orosz seregeknek a fejedelemsé«»«malátyi kmotalna utnn kK*turmmástn Is»ttL a fegyveres erőnek a Duna felé szállításával, maguk a csatornán szolgálatot tevő gőzösök is igénybe vétettek a kormány által, ezek közöl csak három hagyatván a közönség rendelkezésére, a többi szakadatlanul jól távozik újoncz, redif és sorkatonasággal terhelten; a múlt hét folytán közel 400 nehéz ágyú szállíttatott a feketetenger sziklás torkolatát védelmező várak és citadellákba , csak maga a Madzsár káleszi, frangyalvár) egyike a Bospor fekete tenger felőli oldalát védő várak legrégibb s legerősebbjeinek, fontos fekvése tekintetéből 2 zászlóalj vadászőrséggel, és 70 darab ágyújához még hetvennel rakatott meg; a tartományi puskákhoz külön-külön futárok küldettek, s minden oldalról nagy erő fejtetik ki szükség esetére. Mi ma leginkább mozgalomban és feszült figyelemben