Budapesti Hírlap, 1853. július (153-179. szám)
1853-07-31 / 179. szám
Pest, Vasárnap, PEST, Julius 30. (IV. *) Katholikus államokban , minő Austria, a legfőbb hatalom az egyház - és államfő kezében van. Mindkettő, egyéni körére nézve, egymástól független , de egymást kölcsönösen támogathatják. Azonban a határok nem oly világosak, a nézetek különbözők, s ezért a cullusministerium állása e tekintetben igen nehéz, s e téren Austriában legrégibb idő óta merültek föl olykor igen messze vivő vitálykérdések. Mária Terézia császárnő s II. József császár e fels. alatt e differentiákat az által igyekeztek elhárítani , miszerint 1704. sept. 12-kiki és 1781. márt. 26-ki legf. határozat által a püspökök köteleztettek, minden hozzájok érkező pápai rendeletet kihirdetése előtt az illető politikai országos hatósághoz, a fejedelmi helybenhagyás végett (placitum regium) felterjeszteni , mire nézve a két hatalom egyenlőn járt el, és a vitályok keletkezése megelőzendő volt. Azonban valamint egyfelől a clerűs részéről ez a kormányorgánumoknak tisztán egyházi ügyekbe elegyedése gyanánt magyarázott esetekre szolgált alkalmas, másfelől nem találtatott helyén levőnek, hogy világi erő lépjen közbe a vallási rendszabályok foganatosítására. Ennélfogva 1850 ápr. 18. és 23-án kelt cs. rendelet által megállapittatott, miszerint „mind a püspököknek, mind az alattuk levő hívőknek szabadságukban áll, egyházi ügyekben a pápához fordulni, a pápa rendeletét és intézkedéseit elfogadni, a nélkül hogy arra nézve a világi hatóság előleges engedélyéhez lennének kötve.“ A kath. püspököknek szabadság adatott hivatali hatalomkörükbe eső tárgyakban papságuk és községeikhez, az államhatóságok előleges engedélye nélkül, rendeleteket kibocsátani, egyházi büntetéseket kiszabni, papi hivatalban levőket felfüggeszteni és betenni. Hittanárok és vallástanítók csak az ő felhatalmazásukkal alkalmaztathatnak. Ekkér jen az egyház- és államfő közti viszony az uj birodalomban megállapítva Mi a többi vallásokat illeti, az 1851. dec. 31- diki alaptörvény által minden elismert vallásfelekezeteknek szabad vallásgyakorlat, intézeteik. *) Lásd Budapesti Hírlap 177-ik sz. alapitványaik, tőkéik tökéletes birtoka biztosíttatott. A ministerium alatt az egyházi ügyek vezetését 12 érsek és 61 püspök látja el a róm. kath. — 1 érsek és 6 püspök a gör. kath. — 1 érsek az örmény — 1 érsek és 10 püspök a gör. n. e. vallásuaknál. A protestáns egyház ügyeire nézve 2 consistorium létezik Bécsben, egyik ágostai másik helyét hitv. továbbá 2 főconsistorium, Szebenben ágost. Kolozsvárt helvét hitv. Alárendelt hatóságok a 10 ágostai és 8 helvét h. v. superintendentiák. Az unitáriusoknak egy superintendensük van. Az 1851. novemberi ministeri rendelet által az u. n. német - katholikusok, szabad keresztények (Lichtfreunde) s hasonló vallási egyletek eltiltottak. A valláshoz szorosan csatlakozik a nevelés és oktatás -ügy. A képzőintézetek a cultusministerium alá tartoznak, kivéve a keleti akadémiát, mely a külügyi, a bányásztanodákat, melyek a pénzügyi, mező- és erdőgazdászatiakat, melyek a belügyi, ministériumok alá, és a katonai képezdéket, melyek a főhadiparancsnokság alá tartoznak. Az oktatási intézetek általánosak és különösekre oszlanak, az utóbbiak egyes osztályok, vagy egyes szolgálati ágak számára szánvák. Az elsők feloszlanak: alsó vagy népiskolákra, középiskolákra (melyek vagy reáliskolák, technikai oktatás, vagy gymnasiumok tudományi képzés végett) végre felsőbb iskolákra (egyetemek, polytechnicum). A népiskolákon kívül vannak nagyobb városokban főiskolák, mint a reáltanodák és gymnasiumok előkészítői, és a fővárosokban elemi tanodák, mint mintaiskolák. A nép- és középiskolák vezetése és felügyelete minden koronaországban külön orsz. iskolai hatóságra van bízva, mely a helytartóság egy osztályát képezi. Egyes felsőbb tanintézetek vagy különiskolák igazgatását legtöbbnyire a tanárok testülete, vagy általuk választott elöljáróság vagy igazgatók látják el. A népiskolákra közvetlen a lelkész ügyel föl; egy kerület összes iskolái egy iskolakerületi felügyelő alatt állanak. A gymnasiumok, melyek rendeltetése általános felsőbb képzés a classical nyelvek és irodalom használatával, és az egyetemi tanulmányokra előkészítés, 1849—50-ben újra szervezettek. Egy teljes gymnasium 8 osztályból áll, melyek mindenike egy évfolyamot képez, feloszlik felső és alsó gymnasiumra, mindenik 4 osztálylyal; a kettő egymás nélkül fenn nem állhat, az utóbbi az elsőnek előkészítője lévén. A 8 gymnasiumi év elvégezte után a növendék, az 1851 máj. 26-diki ministeri szabályzat szerint, érettségi vizsgálatot tartozik tenni, hogy felsőbb tudományokra bocsáttathassák. A gymnasium az igazgató vezetése alatt áll, kinek fölöttese az orsz. iskolahatóság. Az egyetemek rendeltetése az összes tudományi ágakat előmozdítani. Ha teljesek, 4 tanszakból állanak, hit-, jog- és államtudományi, orvosi és bölcselmi szakból. Ezenkívül vannak a jogakadémiák, melyek a hivatali szolgálat, jegyzői, ügyvédi és jogtudori rangra készítik az ifjat. Annak , mennyire igyekezik a magas kormány e téren is, a kor és társadalmi viszonyok valódi igényeinek megfelelni, bizonysága a technikai iskolák terjesztésére fordított kiváló gondoskodás, így az 1851 -ik mart. 2-ki legf. határozattal az ipar- és kereskedelmi ismeretek megszerezhetésére több fővárosokban reáliskolák felállítása rendeltetett el. A reáltanodák feloszlanak alsó-reáltanodákra, melyek alsóbb kategóriájú iparokra készítik elő a növendéket. 2—4 évfolyamnak s egyszersmind előkészítenek a felsőre a tanodába léphetésre , melyek ismét a felsőbb technicai tanulmányok előkészítő intézetei. Ily felsőbb technicai tanintézetek (polytechnishi) vannak Bécs , Prága , Brünn , Lemberg, Gratz, Triest, Milano és Velenczében. Legújabb időben tanítóképző intézetek is állíttattak, két évi tanfolyammal. A különiskolákhoz, melyek egyszersmind fi- és nőifjúság növeldéi, tartoznak : a vakok és siketnémák intézetei, kézmű- és ipariskolák, földbánya- erdőmivelési iskolák stb. Az administrativ statistica igazgatóságának közlése szerint 1851 iskolai évben volt az austriai birodalomban 10 egyetem, 5 jogacadémia, 9 sebészi tanintézet, 11 bábaiskola, 4 bányász - és erdőszintézet, 1 mezőgazdasági, 8 felsőbb technicai tanintézet, 3 bányásziskola, 12 gazdasági iskola, 38 reál- és hajózási tanoda, és 262 gymnasium A tanítók összes száma volt 74,613. A tudományos tevékenység előmozdítására létező tudományos akadémiák közt első helyen áll a bécsi cs. k. tudományos akadémia, mely 1847 máj. 14 ikén alakíttatott s költségei fedezésére az államkincstárból évi 40,000 pft. dotatióval bir. Ez akadémiával összeköttetésben áll az 1852-ben állított meteorológiai intézet Bécsben, melynek feladata: a birodalom 100 különböző pontján folyvást észrevételek és tapasztalatokat gyűjteni az égalj és légkör állapotáról s az állat- és növényvilág azzal összefüggő tüneményeiről, úgyszintén a földdelejességről; mindez eredményeket a középpontban összegyűjteni és idegen országokbeli tapasztalatokkal kapcsolatba hozni. Ezenkívül tevékenységüket folytatják a tud.akadémiák Prágában, Pesten, a Johanneum Gratzban stb. valamint általában minden tudományos egyletek és társulatok tág munkálkodási szabadsággal bírnak .ÁB€iyfe. A Gyöngyvirág. II. A békebarát, vagy tiltott szerelem. (Folytatás.) Azon éjjel József azt látta álmában, mintha a roskadt barna iskola felé tipegne , s az előtte haladó Susant hasztalan igyekeznék utolérni, ki egy széles szalmakalapot viselt; majd egy hosszú deszkán hintáztak, s kis arczát föl és lemerülni látá, melynek körüllebegő fürtéi mintha az örömtől elevenséget nyertek volna; majd ismét Vilmos Tamást havazta meg , mivel a Susan bábját kezéből kiütni merészelte, majd egy lóczán ülenek, hol számtani feladatokat segít megfejteni, de az álmok gonosz végzete úgy hozta magával, hogy minél tovább számíta és kivona , az eredmény annál nagyobb s bonyolultabbá vált, s miután a kétségbeejtő számítást legalább is húszszor elölkezdé, mialatt Susan ugyanazon gúnyos, csintalan mosolylyal néze rá, mint az estélyen, fölébredett. „József“ szólt Harapikoma a reggeli mellett „nem láttad, a Jónás-leányok ott voltak-e tegnap az estélyen ?“ „Igen, ők mindketten jelen voltak“ felelt hősünk. „Ugyan — mit beszélsz?“ „De valóban ott voltak, mikor mondom“ erősíté az ifjú. „Bizony — soha se hittem volna, hogy az a vén leány ennyire tudjon menni, — mert hiszen lásd — a dékán s ezen leányok perben állnak egymással.“ „Hogyan?“ szólt József, „soha se tudtam, hogy az öreg dékán valakivel perelt volna.“ „De perel ám vele, a vén Silence, mert lásd, ezen Silence gonosz egy teremtmény .“ s Harapi koma karszékében hátra dőlve nagy önelégedéssel kezde Miss Silence perlekedési hajlama fölött elmélkedni. „De majd megadom én neki“ folytatás „csak én tudom annak a módját.“ „Még ez is újdonság előttem, hogy neked, atyám, pered van velük.“ „Ő hogy ne volna! ugyan hogy ne volna !“ szólt Harapi koma. „Csak halld József , — én téged úgy is törvénykező emberré akarnálak kiképezni : magam sem utolsó törvénytudó vagyok, azok közt t. i. kik nem az egyetemen hallgatták ki a just; — azért hát az egész dolgot elbeszélem neked“ — s itt Harapi koma elkezdé a réz-, malom- stb. ügyet beszélni, — s előadását e szavakkal fejezé be : „No Józsi fiam, ezen per szolgáljon köszörű kő gyanánt neked, melyen eszedet élesítheted.“ Hogy tehát, mint engedelmes fiúhoz illik, atyja tanácsa szerint eszét élesítse, hősünk reggeli után kiindult, alkalmasint a Jónás gazda rétjét és malmát szemügyre veendő, de valami felfoghatlan tévedésből egyszer csak Jónás gazda kapujában találja magát. Az öreg Jónás a falu aristokratiájához tartozott, s a stylt illetőleg legmagasb példánykép volt az egész helységben az ő háza. A terjedelmes fő szoba, ahelyett hogy homokkal hintetnék be, hetenként kétszer jön kisikárolva. — Vörös, sárga és fekete csíkokkal tarkázott szőnyegek disziték. A hely ünnepélyességét növelé az, hogy többnyire az ablakrácsok be valának téve, s csak azok egyikének felső részén jutható be egy kerek lyukon kevés világosság, csupán rendkívüli alkalmakkor valának idegen szemeknek nyitva. József barátunk nem kissé bámult hát, midőn azon szoba ablakait és ajtóit tárva s egyszersmind nyilvános jeleit látta a mindennapi használásnak. A bútorzat mind csak a régi massiv és bárdolatlan alakú volt, de számos nyomai látszanak rajta egy izletesebb rendezésnek, Jónás asszonyság ideje óta. Az asztalon virágos edény, két három csinosan bekötött regény, egy szép kis kosár, melyből némi finom női munka szögletei tűntek elő, s végre, mi egy női gyűjteménynek nem legutolsó tárgya, egy kis iróasztalon egy emlékgyüjtemény állt, melynek a szivárvány minden színeit képviselő papirlevelein biztos férfiúi kézzel írva álltak e betűk : „Susanhoz“, mi arra mutatott, mikép nem csak Józsefünk volt képes a lányka bájait felfogni. „Mindezekből világos“ szólt ő magában,,hogy e kis szelíd leánykának nem kevés bámulói voltak , s erre más kérdés állt elő, ami természetesen egészen közönyös volt reá nézve), ha vájjon a kisaszszony meg van-e már kérve? ezen merengéséből halk léptek ébreszték föl, s Susan szép alakját látá közeledni. „Jó reggelt, Susan kisasszony!“ szólt , meghajolva. Igen furcsán veszi ki magát, midőn oly fiú és leány, kik gyermekkorukban egymással tegeződtek, egyszer csak hosszú idő után, mint most Susan és Józseffel történt , ,,kisasszony “nak és „ur“nak szólítják egymást. Mindkettő vágyik, de egyszersmind fél a régi bizalmas hangon szólam, s mindkettőt egyenlő zavarba hozza az észrevétel, hogy többé már nem gyermekek. Mindketten érezék ezt az estélyen, hol oly nagy társaságban találkoztak , de most midőn négy szem közt álltak, ez érzet még hatalmasabb vala; s miután Susan székkel kinálá József urat , József ur pedig a Susan kisasszony egéssége után tudakozódott, szünet állt be, mely minél tovább tartott, annál nehezebbnek látszik azt félbeszakítniok. Susan szép arcza láthatólag csintalan mosolyba ment át , s az lassanként egy, csak az illedék által visszatartott nevetéssé vált. Adams úr miután előbb az ablakon ki, a kandallóra, aztán a földre néze, végre Susan arczára tekinte. Szemeik találkoztak. A hatás villanyszerü volt. — Mindketten mosolyogtak s végre nevetésben törtek ki, mely minden társalgási nehézségeket végkép megszüntetett. „Susan“ szólt József „emlékezel-e még a régi iskolaházra ?“ „Gondoltam , hogy épen ezen jár eszed“ szólt Susan, „de te annyira megváltoztál , hogy az este csak nagy nehezen ismerek reád , s nem leirok hinni saját szemeimnek.“ „Én sem enyéimnek“ szólt József oly tekintettel, mely a beszélgetésnek hízelgő fordulatot ad a mindkét részről. Képzelhetik olvasóim, hogy a társalgás mindig bizalmasabb és érdekesebbé tön, hogy a gyermeki évek után , az azokra következő évek eseményei lettek beszéd tárgyaivá, melyek elbeszélése folytán mindenik számtalanul megj s szebbnél szebb jellemvonásokat fedezett a másikban fel. Ez alkalommal Józsefnek eszébe jutó, mikép jó lesz, ha Susan egy-két olvasókönyvet keirand tőle, s mivel a készség ily esetekben nagy szokott lenni, megigéri, hogy azokat „holnap“ mindenesetre el fogja hozni. Egy ideig folytatók ismerkedésüket a mi fiatal barátaink a nélkül, hogy találkozásuknál egyéb mint a csupa együttlét öröme, indokul szolgál vala. A hosszú, csendes délutánokon el el sétáltak a sárguló s az enyészethez közelgő év által kivilágított fák közé, hogy ott szabadon ömlengjenek s költeményeket szavaljanak egymásnak. Nem volt nap, melyen József valamely ürügyet ne talált volna e házhoz menni, most Susannak vitt el egy ígért könyvet, majd Silencenak egy csomag gyökeret s füvet vagy pedig valamely igen szép kötőmintát; mindez állandósitott a vén kisasszony kegyében, s kiérdemlé annak méltányló elismerését, mely szerint „Adams Józsi derék egy fiatal ember, kinek a szép magaviseletben alig van párja.“ Mivel Susan a templomi kardalokban primadonna volt, hősünk rendkívüli kedvet kapott a szent zenéhez, minek következtében pontosan eljárt az énekpróbákra, hová a fiatalság kardalokat s solokat énekelni, és almát, meg sült gesztenyét enni gyűlt egybe. Föl se tehetjük, hogy mindezek észrevétlenül maradnak azon éber szemek előtt, melyek figyelemmel kisérik az ily „fényes csillagok“ mozdulatait; s mint az ily esetekben gyakran történik , igen sok oly dolgok jöttek köztudomásra , melyek maguk az illetők előtt titokba valának burkolva. A szép leányok s fiatalok öszve súgtak, fecsegtek, s elcsépelt eredeti elménet megjegyzéseket tőnek; mig az öregebb nők, kö 179 Julius 31-én 1853. Megjelenik e lap , hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudósító“-val együtt : félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben : félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi Tudósítóival együtt: félévre 10 frt, évnegyedre: 5 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért f1 kr. többszöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lapkiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewalderházban, vagy a szerkesszőségnél ugyanott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely, s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasítandók. Levelezések Paris, jul. 25. —S.— A tegnapi lapokból bizonyosan olvasta ön, hogy a semmisítő törvényszék a jegyrendőri és fellebbezési törvényszékek ítéletét Coetlogon, Planhol, Jolandin és Virmaitre ügyében megsemmisítette. Ez esemény nagyfontosságú, s átalában olyan, mi a franczia jelenlegi belviszonyok s az ottani államélet ismertetésére igen nevezetes, azért nem mellőzhető adatot nyújt. Ha a semmisítő törvényszék az első fiók ítéletét megerősíti, oly rendszer nyert volna törvényes érvényt, mely mellett levéltitok biztonságáról szó sem lehetendett. Francziaországban úgy mint mindenütt azon joga van s kell lennie a törvényszolgáltatásnak, hogy a leveleket a postán megállíthassa, ha azt hiszi, hogy ilykép a valamely bűnről vádoltakra ezt bebizonyíthatja, mert a posta nem arra való , hogy törvényellenes cselekedeteket előmozdítson; de a törvénykezésnek, szintúgy mint a rendőrségnek, nem állhat jogában tetszés szerint a leveleket lefoglaltatni azon előföltevésben, hogy ekként valamely titoknak nyomára töend, s azt meg teljességgel meg nem engedhetni, hogy ily lefoglalt levelekre