Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)

1853-09-01 / 204. szám

terv érkezett. Ha a porta azt ismét elveti, akkor a hatalmak Törökországot saját sorsára fogják vala bízni. Ő cs. k. Felségének egy kéziratá­ban a szultánhoz, mely K. Bruckhoz érkezett, a jelen állapotokra és azok gyanítható követ­­e­léseire a szultán ismét sürgetőleg figyelmez­etve van. A kiegyenlítési javaslat tulaj ellen. ]nem­i az, hanem csak a sokat emlegetett e­n és­­­o féle jegyzékterv alapján készült válasz,rat az orosz ultimátumra. Benne azon cseke a változ­­tatás találtatott jónak, miszerint e helyett: La Maiesté le Sultan s’engage“ (kötelezi magát) ez tétetett: „declare“ (kijelenti) Oroszország az uj tervvel tökéletesen meg van elégedve. _ _ a nemzeti bank fiók-beszamitoló intézete Triesztben sept. 1-jén kezdi működését. __ A Fröhlich Betty és Mária kisasszo­ok álal vezetett tan­­s nevelő intézet leányok számára Bécsben, biztos értesülés szerint, a leg­­inl­bb ily intézetek közé tartozik, és szülők és gyámok, kik leányaikat az idő szellemének meg­felelő nevelésben akarják részesíteni, e czéljokat a Fröhlich-féle intézetben teljes megelégedésük­re érhetik el, melyben már most is számos ma­gyarországi előkelő családból találhatók növen­dékek. A Szebenen át Bukarestből aug. 21-ről érkező tudósítás szerint ott sürgöny útján e napon már tudták, hogy a porta az austriai kiegyelenlí­­tési javaslatokat elfogadta. Az orosz tisztek azt állítják, hogy a császár szavát beváltandja s a du­nai fejedelemségekből sergeit kivonandja, ha a javaslatok a kívánt garantiát megadják. G­or­es ak­o­rf hg­épen a dunai vonalon tett szemle utat , midőn a tartalomdus sürgöny érkezett, s haladéktalanul a főhadiszállásra tért vissza, hon­nan még éjjel nyolcz futár indíttatott el külön­böző irányban. __ Az ,,Austria“ irja. Tudomás szerint az ottomán kormány egy idő előtt azt rendelte, hogy éjjel a fekete tengerről a Bosporusba egy keres­kedőhajó se mehessen , kivéve a tűzifával meg­­terhelteket. Tudva van az is , hogy K. Bruck cs. k. internuntius­­ excra a magas portánál lé­péseket tett az iránt, hogy a tilalom hatálybalép­­tének határnapja (júl. 9.) tovább halasztassék, vagy legalább vihar esetében kivétel tétessék. E fellépés következtében a porta megengedte, hogy a fekete tengerről jövő kereskedő­hajók éjjel a Bosporusba bemehessenek és Szarajevóig (Bujuk­­dere tőszomszédjában) mehessenek, hol a vihar el­len biztos horgonyhelyet találhatnak. (Külföldi napló.) London, aug. 26. — Jól értesült körökben azon hír szárnyal, mikép a kabinet jövő február előtt, két uj taggal, Can­ning algrófi Cardwell-el fog szaporodni _Tegnap hirdettetett ki az India kormány ■ zására vonatkozó új bili, mely jövő ápr. 30 -án fog életbe léptetni. — E bili értelmében, Angol- India, a parliament újabb határozatáig, az indiai társulat kormánya alatt m­aradandó a biliben meg­határozott föltételek alatt.­A jelen igazgatók ha­tósága ápril második szerda napján fog megszűn­ni, s akkor a társulatnak 24 helyett, 18 igazgatója lesz. Az uj igazgatók közöl hármat a királynő ne­vezend ki. Pár­is, aug. 26. A Parisban jelenlevő mi­niszerek tegnap, az igazságügy-minister elnöklete alatt, tanács­ülést tartottak. _ A franczia Guyanában levő csendőr­csapat létszáma császári rendeletnél fogva, 250 főre emeltetett föl. — A Palais - Royal kertje legközelebb Charpentier építésznek engedményesítetett, hogy ott kristály palotát készítsen. — Az enged­mény 36 évre adatott , mely idő eltelte után, a kert ismét nemzeti tulajdonná leend. __Legközelebb három előkelő családbeli fia­tal abyssinai jött Parisba, hogy a hittani pályát itt végezzék. Frankfurt, aug. 25. A szöv.­gyűlési szü­net befejezte után Austria és Poroszországnak a bűnösök kiadatását illető közös indítványa képe­­zendi a tanácskozás első tárgyát. Dessau, aug. 20. Legf. parancsra ezidén oct. 17-re,mint III. György herczeg halálának 300-dik évnapja, meg fog ünnepeltetni. E her­czeg a reformatioban oly jelentékeny szerepet játszott, mikép Luther egyszer azt monda felőle: „Ha György herczeg menyországba nem jut, úgy senki sem.“ Az itteni vártemplomban Cranach Lukács két festvénye őt életnagyságban és papi ornátusban ábrázolja. Dolgozó szobáját Warms­­dorfban, hol szívesen mulatott, most újra helyre állítják. Roma, aug. 22. A „Bilancia“ írja, mikop a republikánus párt ismét politikai manifestatiót kí­­­sértett meg, melynek a múlt hó közepe táján kel­lett volna kitörni. Számos Mazzini-féle emissa­riusnak sikerült a városba bejutni. A hatóság a­zonban még jókor tudomást nyert a complotról. állítólag az összeesküvés egy bűnbánó tagja ön­maga szolgáltatta magát át a hatóságnak, mire szá­mos befogatások következtek. A mazzinisták azon­ban még­sem álltak el a demonstrátió megkísérlé­sétől, a napóleoni napot szemelék ki, s bárha e terv részleteit még nem ismerjük, mégis előre fel lehet tenni, hogy mily rendetlenség, mily páni félelem s mily szerencsétlen katastrophák fordul­tak volna elő azon tömeg közepett, mely a fran­czia helyőrség által rendezett ünnepélyeken az utczákon tolongott. De ezen terv sem maradt föl­fedezetlen, s 14. 15. és 16-án számos befogatások történtek, köztük a gazdag ékszerész Castelloni fia is, Petroni ügyvéd, a volt forradalmi kormány hivatalnokai stb. befogattak, mindössze mintegy 30-an ......... - -------­napóleoni nap azonban hála a római és franczia kat. rendőrségnek, háborutlan múlt el. (W. Z.) Varsó, aug. 26. Paskievits hg 50 éves tiszti jubilaeumára az itteni zsidóközség önkény­­tes adakozások utján egybegyűjtött 3750 ezüst rubelt tett le a bankba, azon rendeltetéssel, mi­­kop annak kamatjai évenként egy szegény ara ki­­házasítására fordíttassanak, még pedig egy évben zsidó ara, a következőben keresztény ara számára. AUSTRIA, B­é­c­s, aug. 30. (D. C.) A fényes ünnepélyek Brüsselben elmúltak, de azok emléke kitörölhetle­­nül fenmaradand a kortársaknál. Nem voltak azok mélyebb háttér nélküli üres fény és pompa-­mene­tek; az eszme, mely azon ünnepélyek alapjául szolgált, legnagyobb figyelemre méltó és az ér­zelmek, melyek azokat dicsérték, a legszebb és legőszintébb jellemüek. Legelőbb is minden jóérzelmű austriaira nézve ép oly örvendetes mint lélekemelő tény, egy a felső császári házból való herczegnőt ar­ra meghivatva látni, hogy egykor Belgium ki­rályi trónját ékesítse. Oly országról van szó, melynek geographiai kiterjedése nem nagy ugyan, de helyzetének fontossága, a kebelében levő gaz­­dagság, és népessége magasztalásra méltó ipar­szorgalma által nagyobb jelentékenységet nyert. Mióta Belgium általános népjogi kötvényeknél fogva az önálló európai államok sorába lépett, igyekeznie kellett, minden részről biztosított neutralitása mellett is, legközelebbi szomszédai­val lehetségig benső és barátságos viszonyt fen­­tartani. Midőn legújabban összeköttetései körét Austriáig kiterjesztő, abban annak világos belá­tása vezető, mily nagybecsű előnyül szolgál egy eleitől fogva a legmagasb és legtisztább családi erényekben kitűnő uralkodóházzal rokonsági vi­szonyba lépés. Austria állandó, bölcs és igazságos politikája, változhatlanul a jogosan fenállónak, az általános békének és európai rendnek fentar­­tására irányozva, ezenfelül lényegesen alkalmas­nak látszott, a fiatal Belgiumnak, melynek fenál­­lása annyira összefügg az európai súlyegyen­es világbéke megtartásával, egygyel több kezessé­get nyújtani. De van még egy tekintet, mely a brüsseli családi ünnepet különösen fontossá és örvende­tessé teszi. S ez a monarchiai érzelmek ereje s teljének látása, melyek ott minden szivemelő al­kalommal nyilatkoznak. Belgium népessége, mely tiszta erkölcse, józan esze által erős, és ősei tisz­­teletes hitéhez szilárdul ragaszkodik, a rendezett monarchiai államlét minden föltételeivel bir, s e­­zek elég erősek, hogy a forradalmi láz leket to­vább is távol tartsák tőle. E félreismerhetlen tényben nagy nyereség fekszik általában a mo­narchiai Európára nézve. A szeretet és őszinte ragaszkodás, melylyel ez ország uralkodóházán csügg, a herczegnőnek, ki bizalomteljesen sorsá­hoz csatlakozott, derült és boldog jövőt ígér, és a megindító emlékezések, melyek ez alkalommal a dicső Mária Terézia császárnő uralkodásá­ról oly sokfélekép és hatalmasan történtek, a je­lenkor körére vonatkozólag kétszeresen szép je­lentőséget nyernek. Német-­s Angolországgali összeköttetéseire ala­pítja országának függetlenségét, s dynastiájának fennmaradását. Noha Francziaországgali viszo­nyai látszólag barátságosak, és sokáig ilyenek ma­radhatnak, mégis ezen oldalról némi aggodalmat érez. Az Austriávali szövetség Belgiumnak új tá­maszt adhat, azonban ha Francziaország részéről létezik valamely titkos vágy, politikai független­ségének megszüntetésére, ezen szövetség e vá­gyat még inkább élénkítheti. A véderő talán na­gyobbá lehet, de a megtámadtatás veszélyei é­­pen nem csökkentek. Képtelenség lenne ezen há­zasságot az európai hatalmasságok részérőli meg­támadásnak, s ama kötelék felbontásának tekin­teni, mely Francziaországot s Belgiumot 1830 óta egyesité. Ezen kötelék akkor bontatott fel, midőn a Bourbonok ifjabb ága megszűnt ural­kodni , s midőn Francziaország egy Bonapartét választott fejedelmévé; mivel Belgium megtart­ván szabadelvű intézményeit s dynastiáját, lehe­tetlen volt szintoly szoros egyességben lennie egy korlátlan s függetlenségét fenyegető kor­mánynyal, mint volt amaz alkotmányos kormány­­nyal, melynek saját politikai létét főleg köszön­hető. Semlegességének elvei ugyan azt kívánják, hogy ne támaszkodjék kizárólagos szövetségekre; de megengedik neki, hogy azokat válaszsza barát­­jaivá, kikben leginkább bízik, s a belgák e há­zasságot kétségkívül függetlenségük újabb zálo­gának tekintik.“ KÜLFÖLD. Anglia, London, aug. 25. A „Times“ ma a b­r­a­­banti herczeg összeköléséről többek közt igy nyilatkozik: „A brabanti herczegnek Maria-Henriette austriai cs. főherczegnővel­ összekelését a belga lapok oly részlet-bőséggel s bő lelkesedéssel ír­ják le, melyek még nagyobb államnak s régibb udvarnak is becsületére válnának. Leopold ki­rálynak kétségkívül az volt szándéka, hogy e­­zen házassági ünnepélyek népies ovatio, s egy nagyhatalmassággal a szövetség színében tüntes­senek föl Európa előtt. A belga nép oly lel­kesüléssel felelt meg a hűségéhez intézett felhívásnak, melyből mindenki átlátható ezen házasságnak egész históriai jelentőségét. No­ha szinte 60 év folyt le azóta, hogy az austriai ház elveszte Németalföldet, s noha ezóta mindenkép igyekeztek őket franczia flandriabeli szomszédaikkal összeolvasztani, mégis öröklött szabadsági s függetlenségi szellemük megtaníta őket arra, hogy századok óta más országoknál keressenek támaszt azon veszély ellen , mely szüntelen fenyegeti nyugati határaikat. Mária­­ Terézia hazafias kormánya kitörölhetlen nyomo­­­kat hagyott e tartományokban, s legközelebb jó függel utczain egy üdvkiáltás sem talált kedve­zőbb fogadásra, mint az, mely ama fiatal herczeg­nőt, ki egykor a belgiumi trónra ülend, a csá­szárnő s királynő tisztelt nevével kapcsolá össze. Flandria a szárazföldi Európa bármely más ré­szénél inkább megőrzé helyi hagyományait s his­tóriai emlékeit. Ezért reá nézve nem lehet közö­nyös azon tény, mikép ezen házasság nemzeti dy­­nastiáját ismét összecsatolja ama háznak egyik ivadékával, melyből egy herczegnő először hozá Flandriát hozományul a birodalomnak. Midőn Sz. Gudula templomában az austriai sasok a belgiu­mi zászlók közepett tűzettek föl, ezen váratlan összeköttetés a kedélyeket ama jelképek szövet­ségére emlékezteté , mely­ek sohasem szűntek meg jelentőséggel bírni az európai politikában. Flandria fontossága az előbbi századokban épen nem állott arányban, területe­­s népének jelen fontosságával, mivel a mérleget Franczia­ es­ett. levelek Az összeesküvők egy sajtója is fölfedezte-­­ Németország közt ingadozásban tartá. Leopold lvelek és más okmányok is találtattak. A­­ király eljárása által világosan bebizonyitá,­rdskép Francziaország. Páris, aug. 26. Hir szerint ma az orosz követséghez Bécsből újabb sürgöny érkezett, melyből az tűnnék ki, mikép mind az orosz csá­szár, mind a szultán hajlandók, nem térni el a kibékülés útjáról. Még ugyan semmit sem lehet hivatalosan tudni, azonban minden értesítések oda mutatnak, mikép a béke tökéletesen bizto­sítva van. A közén is ma kissé nyugottabb han­gulat uralkodott. A gabna-kérdéssel, mely az üzleteket folyvást megakasztja, a kormány gon­dosan foglalkozik, s azt hiszi, hogy legközelebb képes leene oly okiratokat tenni közzé, melyek a közvéleményt e tárgyban tetemesen megnyugta­­tandják. A termés különösen a keleti s déli me­gyékben ütött ki roszul; a nyugati s éjszaki me­gyéknek sokkal kevesebb okuk van panaszra.­­ Mint mondják, a sajtóperek még nin­csenek bevégezve, s a kormány, kivált a szemé­­lyes gyanúsításokat illetőleg, nagy szigort akar kifejteni. Az úgynevezett Opéra - Comique­­féle ügyben, a vizsgálatok titokban még mindig folynak. Azonban úgy látszik, hogy ismeretesebb egyének nem fognak, — mint eleinte állíták — sú­lyosan compromittáltatni; legfőlebb levelezések által constatírozott közvetett bűnrészesség miatt fognának némely fensőbb osztályokbeli személyek a vizsgálatba bebonyolíttatni.­­ Noha Konstantinápolyból újabb tudósí­tások nem érkeztek, az „Assemblée nationale“ folyvást azt hiszi, hogy lehetetlen komolyan ké­­­telkedni az iránt, mikép a szultán elfogadandja a Bécsben megállapított jegyzéket. — Szerinte, a porta félreismerné legvilágosabb érdekeit, ha O­­roszországgali viszályainak békés megoldását nehezítné. — Másrészről e lap tudni hiszi, mikép a múlt héten Páriz-­s Londonból a franczia s an­gol követekhez utasítások küldettek az iránt, hogy egész befolyásukkal igyekezzenek siettetni ezen ügynek a bécsi egyesség értelmébeni be­végzését. — E szerint épen nem lehet komolyan kétségbe vonni a szultánnak a bécsi jegyzékhezi csatlakozását. — A vidéki lapok Mathieu bibornok s besançoni érseknek egy beszédét közük,me­lyet a tudós főpap az ezen városbeli kath főis­kola díjainak kiosztása alkalmával tartott, amely­ben igen hevesen megtámadja F­o­r­t­o­u­­ okta­tásügyi ministert, s a közoktatásban általa kez­deményezett újításokat. Mathieu­e ministert a meghasonlás vak párthivének nevezi. Németország, Berlin, aug. 26. Azon tárgyak közé, me­lyek jövő hóban az itt tartandó egyházi gyüleke­zeten tárgyaltatni fognak, tartozik azon kérdés is, miként lehetne legjobban a mindinkább elhara­pódzó hitszakadásoknak elejét venni. Ez ügyet már az eisenachi egyházi értekezlet is tárgyalta, de nem oly kimerítőleg, hogy határozott indít­vány vagy általában indítvány terjesztethetett volna a kor­mány­ok elé. A közelgő gyűlésen ezen ügy határozottan s bizonnyal czélra vezető módon fog tárgyaltatni. Nem kényszerítő rendszabályok fog­nak ja­vasoltatni azok ellen,kik az evang.egyházból ki akarnak lépni,vagy már kiléptek, hogy valamely felekezethez csatlakozzanak. Hanem a számos ki­lépések okai lesznek fölkutatandók, hogy ez után lehessen kellő gyógyszert találni. A tapasztalás mutatta, hogy azon községekbe, hol a lelkészség szükséges erővel nem bír, vagy a lelkészi tevé­kenység csak a hitszónoklatra korlátozódik, a sed­ák ügynökei legkönnyebben befurják magu­kat. Ezért indítványoztatni fog, annak eszközlé­se, hogy a papok a lelkiügyet nemcsak a szószék­­rőli beszédek, hanem a községi tagokkal szemé­lyes érintkezés által is mozdítsák elő, s ott, hol a szükséges erők hiányzanak, azokról gondos­kodás történjék. Weimar, aug. 18. Az egyházkormányok legutóbbi eisenarchi értekezletében a felekezetek irányábani eljárást illető legfontosb határozatok szó szerint így hangzanak: „Az újonnan fölmerülő felekezetek elleni minden rendszabályokra nézve, az államkormányi rendszabályok kibocsátása előtt azon egyháznak, melyhez a felekezetalkotók előbb­­ tartoztak, véleménye kívánandó, és a követendő Spanyolország,. Madrid, aug. 21. A népesség folyvást na­gyobb részvétet tanúsít a „szent sír ügye“ iránt, s általános óhajtás, hogy Spanyolország a szent helyek fölötti egykori protectorátust ismét vegye át. A legtöbb kathol. lelkészek, kik keleten a la­tin rítust, és az ahhoz tartozók lelkészi ellátását kezelik, spanyol franciscanusok voltak. 1825 óta az ország többé nem küldött oda papokat, mint­hogy akkor történt a papi rendek eltörlése; a spanyolok egy része olaszok által helyettesítte­­tett. Most az úton állított san Pasqual ferencz­­rendi kolostor fogná ismét illetékét Jeruzsá­lembe szolgáltatni, ott, valamint Jaffa, Ramla és Aleppoban consulságok állíttatnának, s a költ­ség azon tőkésített öszvegekből fedeztetnék, me­lyeket III. Károly a vallási alapítványok számára keleten, hagyományozott E tőke kamatai 20 év óta nem fordíttattak az érintett czélra, hanem a bankban halmoztattak össze, s már az alaptőkét (30 mill. reál) megközelítik, úgy hogy az most már meg van kettőztetve. A 2­0/a perc. kamatok egy harmada a consulságokra, a többi a cultusra fordíttatnék. 1136 eljárásra nézve zsinórmértékül tekintendő s hasz­­nálandó.Ott ahol valamely felekezet csírái fejlődnek de az országvallástóli elválás formaszernű­ ki­lépési nyilatkozat által még meg nem történt, az egyházi kormányok részéről a magukat elkülönzők iránt minden lehető kímélet és szelídség gyakorol­­­tassék ugyan, felvilágosítás, intés és türelmes várakozás alkalmaztatván, de a­mennyiben azt a rend és az egyház fentartása kívánja, erélyes és erőteljes fellépés történjék, különösen vándorló hitszónokok és külföldi küldnökök szoros felügye­let alá vettessenek, s csak a felsőbb egyházhatósá­gok előleges engedelmével bocsáttassanak be az evang. községekbe.Az állam mint keresztény állam a vallási községektől általában a nyilvános eltüze­­lést tagadja meg, ha azok hitvallásuk szerint a keresztény kijelentett hit terét egészen elhagy­ják, és épen azért többé nem nyújtanak egyforma kezességet a polgári társaságbeli rend és békére nézve. Legújabb posta: Páris, aug. 27. A „Patrie“ Jassyból 12ről kelt levél után irja,mikép az orosz sereg már készületeket tesz a fejedelemség elhagyására. — A főparancsnok a moldvai hatóságokat értesité arról, mikép önkényt visszavonulván, betegeit s gyógyuló­félben levő katonáit a város kórhá­zaiban hagyandja. — Ugyane lap Máltából kelt levelek u­­tán azt állítja, mikép D­u­n d­a­s admirál Septem­ber első napjaiban visszatérend Máltába. — Az „Assemblée nationale“ így ír : „Úgy látszik, hogy a börzén nyugtalanságot okozott a „Moniteur“ azon közlése, mikép a porta a jegy­zék­tervet csak némely szerkezeti módosítások­kal fogadta el. Ezen aggodalomban a diplomatia épen nem osztozik. Egyátalában nem kételked­nek az iránt, mikép a sz.-pétervári kabinet kése­delem nélkül beleegyezend ezen tisztán formai módosításokba. A fejedelemségek elhagyása pe­dig, — a­mint ezt nem lehet elég gyakran ismé­telni, — ezen jegyzék elfogadásának természetes következménye.“ Távirati sürgönyök. London, aug. 30. Napier meghalt. Páris, aug. 30. Marseillebe nagy mennyi­ségű gabina vitetett be; a börzén az oroszoknak a dunai fejedelemségekből mielőbbi kivonulásá­ról beszéltek. Brüssel, aug. 30. Tegnap Lüttichben kenyérdrágaság miatti nyugtalanság ütött ki; a csendőrségnek, mely föllépett, eleinte ellensze­gültek. Ma csend uralkodik. Genua, aug. 27. A csend nem háborítta­­tott; Peghiben egy nekravallt könnyen elnyomtak. Az „Avenir“ nizzai lap a gabnabeviteli vámok ideiglenes megszüntetését javasolja. Madrid, aug. 27. A belügyminiszer egy új sajtó-törvényjavaslattal foglalkozik. A „Budapesti Hírlap“ szerkesztősé­géhez tegnap szerdán délelőtt 11 óra 50 perczkor következő távirati magán tudósítás érkezett. Bécs, aug. 31. (d. e. 11 óra 30 perczkor) Ruff ezredes ma Triesztbe megérkezett és a szultántól Császár Ő Felségéhez sajátkezüleg írt levelet hoz. A bécsi javaslatok elfogadását a szultán akarata döntötte el. Bécs, aug. 30. Agio: arany 14 és ezüst: 8% A mai számhoz fél iv melléklet van csatolva- Bécsi börze augustus 31-ről. Status kötelezvény 5°/o • . . 94 dto 4% . ■ • 84V,6 dto 4 . . --- | 1839-ki sorsjegyek 250 ftos . . 138 1834-ki „ 500 . . . 9 — Bankrészvény darabja . . . . . 1390 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . . 2334 Boos-Gloggnitzi 500 ftos . . . . 856­­4 Dunagőzhajózási részvény . . . 773 Amsterdam 100 tallér— Augsburg HÉ* 108% Hamburg 100 boo tallérért . . 1 80% London 1 ft sterlingért . . . 10,37

Next