Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)

1853-09-16 / 218. szám

hegyei között találhatna annyi élvet,mennyi után a continensen hajhász. Okait e sajátságos körül­ménynek abban keresi, hogy az angol is, mint min­den más nemzetbeli, többre becsüli a magáénál mindazt mi külföldi, s hogy olyannyira hideg­vérű, miszerint a westminsteri apátság , sz. Pál székegyháza stb. szomszédságában lakók közöl számosan csak egyszer sem fordulnak meg egész életükön át e nevezetes helyeken. Okát továbbá ezen tüneménynek abban s főleg abban látja, hogy az angol utazás kiváltkép nőkkel drágább s kényelmetlenebb is, mert a vendéglők a sziget­­ország kizárólagos szokásaihoz alkalmazvák, nem bírnak kávéházakkal, ebédlő s közteremekkel, s háló s lakszobáik sem oly czélszerüen rendezvék s butorozvák mint a continensen, melynek „table d’hote“-jai s a feladott ízletes étkek változatossága természetesen, hogy kedvesebbek az utast örökké roast - beef, beefsteak, pie - puddinggal tartó s un­tató angol vendéglőknél. Felhozza végre e lap egy gentlemannek a tárgyra vonatkozó költség-ki­mutatását, ki neje­s lányával 1851-ben hét hetet utazván Belgium s Francziaországban összesen csak 100 font sterlinget, 1852-be pedig csak hat heti utazást révén Angliában, 360 fontot köl­tött. Pedig úgymond az úri utas , takarékosab­­­ban, szűkebben s kényelmetlenebbül élt második utazása alatt. A mai „Morning Herald“ az angol vendéglősök megrontásának gonosz czélját látja a „Times“ czikkeiben, mint a­mely épen az uta­zási saison alkalmával íratott. Elismeri a torylap is az angol vendéglők és szakácsság hátrányait, de ezeknek mint hiszi, okát nem a vendéglők tu­lajdonosai, hanem a népszokásban kell keresni. Az angol zárkózni szerető természeténél fogva, étkeit inkább magányban költi el, mint még pe­dig nejével „table d’hote­“okon megjelenni. Ez utóbbi csak azért sem utaznék Angliában, mert ez a hierarchiai s kaszt különbségek országa. A 30 ezer font évi jövedelmű peer vagy squire az ezer fontos geniny­vel, ez a kereskedő vagy mesterem­berrel, a kereskedő ismét a boltos­al s ez a mű­vészszel, úgy­szintén a jogtudós az ügyvéddel, az orvos a sebészszel vonakodnék közös asztalhoz ülni. Hogy a kávéházak Angliában nem zajos helyei a társalgás­i eszmecserének, hanem csen­des étházak, melyekből az angol, ha bekapta és lenyelte az eléje tálalt anyagi s szellemi eledelt, távozik mint jött, szó nélkül, — ennek oka ismét az angol hallgatag természetében fekszik. Végre hogy nincsenek az angol vendéglőknek társalgási közteremei, ezt is helyen találja a tory közlöny, mert az ivásra hajló John Bull azt csakhamar csapszékké változtatná, nem adván a pinczérnek más foglalkozást , mint a sok „gin-and-water, rum-and-water, brandy-and-water“ felhordását. Egyébiránt a ,,Morning J­erald“ nem várja ko­rajavulását az angol jellem­ez árnyoldalainak, de az angol szakácsságnak szebb jövőt ígér. Ez u­­tóbbi reményre talán következő nem rég megje­lent különöz munka által leivatott: „Pantropheon vagy története az étnemek s készítési módjaik­nak a legrégibb századoktól korunkig.“ E mű írója Soyer szakács, ki azt a „Gastronomia ge­­niusá“-nak ajánlja. Nem tudom, váljon a legtar­tósabb irónedvvel, vagy­is indiai téntával íra­tott-e e nevezetes munka ? A gastronomia ge­­niusa alatt bizonyára senki más nem értetik, mint maga a szerző. A kaffer háborút győzelmesen befejezett Cathcart tábornok, Izland főhadi parancsnokává fog kineveztetni Edward Blackney helyett. D’ Israelt tiszteletére, Buckingham­ grófság választói részéről lakoma terveztetik. Páris, sept. 10. — S. — A kormánylapok egyik a másik u­­tán ügyekeznek a közönséget a dolgok uj fordu­lata iránt, melyet a keleti kérdés venni látszik, megnyugtatni, azt állítván, hogy még a legro­­szabb esetben is, t. i. a módosított kiegyenlítési javaslat absolut elvettetése esetében is, a bécsi értekezlet az alkudozásokat újból megkezdendő Ez igaz, de a közönség tulajdonképi aggodalma abban áll, hogy a törökök részéről egy coup de téte­t legalább is gondolhatónak szabad tartani, bárha az oroszellenes lapoknak a Konstantinápoly­­ban uralkodó izgalomról adott leírásai aligha­nem túlzottak. Ezért a béke fentartása iránti komoly bizalom csak a vitálgkérdés végleges elintézése után fog visszatérni. Politikai köreinkben nem helyeslik hogy a bécsi értekezlet eredeti javasla­tát orosz császár ő­élge elé előleges jóváhagyás vé­gett terjeszte, anélkül, hogy bizonyosságot szer­zett volna magának arról, hogy az a porta tetszését is megnyerendő Az orosz kabinet talán elfogadta volna a kiegyenlítési javaslatot jelen szerkezeté­ben, ha azt terjesztik vala eleinte eléje, de a­mint most állnak a dolgok, Oroszországra nézve nehe­zebb módosításokat elfogadni, melyek ugyanannyi kikény­szerített engedményekül tűnhetnének fel. Hogy oly hatalmas kormány mint az orosz, ily­nemű magyarázatoknak nem teendi ki magát, ez felfogható. A londoni „Times“-ből megismertük azon jegyzéket, melyben Reshid pasha a négy közbenjáró hatalomnak a díván által tett módo­­­sítások indokait előterjeszti. Londonban a poli­tikus férfiakra igen kellemetlen hatást tett e jegyzék. Mindamellett a londoni lapok nem mon­danak le a reményről, hogy minden békésen fog elintéztetni. A „Times“ keserű gunyorral kom­­mentálja a jegyzéket, s főleg azon helyet támadja meg, hol a keresztény egyház szabadalmairól az ozmán birodalomban van szó. Átalában a „Times“ a jegyzéket okoskodás és stylben gyöngének találja, de azt tartja arról, hogy sokkal inkább árul el harczias czélzatokat, mint Reshid pasha más jegyzékei. Az összes 214 franczia lapok azt állítják, hogy kormányunk a dolgok további fejlődése elé a legnagyobb nyu­galommal néz. Bizton állíthatom, hogy ez nem egészen való. A háborútól ugyan nem tart ma, de igen attól, hogy a keleti kérdés megoldásánk elhalasztása a gabna árára hatást gyakorlana, mely mindig ugyanazon arányban szökött fel,­­ mint az árfolyamok a börzén leszálltak, s mer most ismét emelkedni fog, ha a keleti kérdés mi­előbb meg nem szűnik a rente-okát lenyomni. Mint hallik, Anglia Spanyolországgal a rab­­szolgaságnak Cubában megszüntetése iránt szer­­ződést kötött, s ebben az egyesült államokak azon sziget iránt táplált tervei ellenében ellen­­készületet látnak. Átalában azon politikai rend­­szer, mely az egyesült államokban Pierce tábo­r­nokkal uralomra jutott, megérdemli Európa fi­gyelmét, s az itteni politikusok megnyugvásai vették észre egy berlini félhivatalos lapból, hogy több hatalmak el vannak határozva, egy egy ütes jegyzékben az egyesült államok beavatkozási theoriája ellen tiltakozni, mert azon theoria a forradalmi szellem kiirtatásának Európában le­­győzhetlen akadályául szolgálna. A berlini lap állítja, hogy Francziaország is e hatalmakhoz csatlakozik. Mily szükséges, Pierce tbb politiká­jának mindjárt eleitől fogva legnagyobb erélylyel útját állani, ez leginkább kitűnik a „Siécle“ egy forradalmi czikkéből, melyet kétségkívül az itt tartózkodott amerikai követ a spanyol udvarnál, Soulé sugall. A czikk értelme, hogy az egyesült államok mostantól kezdve kötelességüknek és hivatásuknak tartandják, a forradalmi mozgalma­kat Európában elősegíteni. Mi­vés minden lapok hátrészén jelenti, hogy a záloglevél-ígérvények aláírásainak „bezá­rása“ kivontatott. Ebből azt következtethetni, hogy a keret sehogy sem oly nagy, mint Mirés azt várta volna. A kölcsön szervezete a követke­ző : Mirés kötelezte magát a neversi és marseillei földhiteltársulatoknak 4 év alatt 48 milliónyi öszveget szerezni. Ennek ellenében az említett társulatok ugyanazon ősz végig 100 frankos köte­lezvényeket adnak ki, melyeknek kifizetése 4 év­re van felosztva. Ki tehát ily kötelezvényt, vagy ma ily záloglevél-ígérvényt vásárol, az aláírás­nál 25 frankot fizet, s ugyanannyit 1855, 56 és 57. év január havában. De mivel Mires az Ígér­vényeket 10 franknyi jutalomdíjjal adja ki, en­nélfogva az aláíróknak ugyanannyival többet, tehát 35 frankot kell fizetniök. Ezen 10 frank Mires nyereségét teszi, ki tehát e vállalatnál 4,800,000 frankot nyer, levonva a költségeket. A záloglevél-ígérvények azért vannak csak 100 franknyi értékre téve, hogy a szegényebb nép­­osztályok is vehessék. De mivel a kamatok csak 3 fre na centime-fia.zn.k­­bi. +ebá+.kevesebbet mint a takarékpénztárak kamatjai, ezért s­ienat kö­töttek azzal össze, az az: a záloglevél jogot ad a résztvevésre egy sorshúzásban, melyben ismé­telve 360000 foknyi összeg játszatik ki. Ebben fekszik az egész intézmény veszélyessége, mert az a francziák közt annyira uralkodó játékdühöt még növeli. A fogorvosok feje fölött vihar készül. Fran­cziaországban két iparág van, melyet mindenki letett vizsgálat és kinyert oklevél nélkül űzhet: fogat húzni és nyelvekből magánoktatást adni. S ezért a nyelvtanárok és fogorvosok közt a char­­lataneria a legnagyobb fokot érte el. A nyelvta­nárokról máskor. Mi a fogorvosokat illeti, a mi­­nisterium és az államtanács egy tekintélyes orvos kérvényét tekintetbe vette, ki azt indítványozza, hogy a fogorvosok mint minden más orvosok ok­levelet legyenek kötelesek szerezni. Föl lehet tenni, hogy egy rendelet vagy törvény fog meg­jelenni, mely a kuruzslás botrányának véget ve­­tene. A törvényhozó testület egyes választásai mindenütt a kormányjelöltek javára estek ki, de mindenütt nagy közöny is mutatkozott. Orleans­­ban 9300 választó közül 1300 vett részt e műkö­désben, s a mezei járások szavazata nélkül a je­lölt nem nyerte volna ki a szavazatok kiszabott minimumát. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) September 16 . A szent magyar korona és koronajelvények újra megtaláltatásának örömünnepélye tegnap már tömérdek vidéki közönséget csődített a fővárosba. A fontos esemény híre a mily forró örömdobogás­ra inditá a haza szivét, oly villanyhatással járta be a legtávolabbi vidékeket is. Az ünnepélyes tény tegnap f. hó 15-kén vette kezdetét. Az első szertartás az újra megtalált szent magyar korona és koronajelvények valódiságának igazolására tör­tént. D. u. 4 és egy negyed órakor kormányzó Főherczeg Ő cs. Fensége, a bibornok her­­czegprimás ő eminentiája s a hivatalosan közlött szertartási rendben kijelölt egyházi, katonai és polgári méltóságok kíséretében egy e czélra ün­nepien földiszitett s a császári zászlóval az indu­lás perczében ékesített gőzösön, a néphymnus zengése mellett indult el lefelé Promontorra , hol a horgonyt vetett „Albrecht“ hadigőzösön levő szent korona és koronás jelvények valódiságának igazolása volt végbemenendő. A hajó elindulása­kor a budai várból, valamint a gellérthegyi erős­ségekből megdördültek az ágyú-üdvlövések — az utóbbi helyen ez alkalommal először— s ez üdv­­lövések közé vegyült a budai és pesti partok hosszát ellepő roppant sokaság lelkes öröme, mely e nagyszerű ünnepi esemény magasztosságának méltó kezdőbetűje volt. * A magyarországi földesurak és volt jobbá­gyok s úrbéresek közti birtokviszonyok szabályo­zásának végrehajtására hallomás szerint a legfel­sőbb úrbéri törvényszék Bécsben jövő január ha­vában kezdi meg tevékenységét. * A Lajta melletti Brucktól Győrbe terve­zett vasút mérései, valamint az előmunkálatok a győr-budai vonalon, hallomás szerint nem sokára megkezdetnek. Sopron megye, sept. 7. Folyó hó elsején adta székvárosunk színházában Hermann úr, mint magát nevezi, a természetes bűvészet tanára, előre kibocsátott hirdetménye nyomán, első előadását s ezt eddig még négy követte. Közönségünk a zsú­folásig megtelt színházban gyakori tapsok és ki­hívások által jutalmazó a bűvész urat, kinek kü­lönösen kifogyhatatlan tartalmú üvege, melyből a világnak minden liquidumai csörgedeztek, nagy hatást tett. Midőn a tömve volt szinházat elhagy­tuk, akaratunk ellen eszünkbe jutott, hogy Lend­­vai Márton ugyanitt pár hóval ezelőtt üres pa­doknak játszott. Híjában, nálunk is több becse van a bűvészet , mint művészetnek. — Az első folyamodványi törvénykezési és közigazgatási ha­tóságok egyesítése alapján czélba vett definitív rendezés tíz megyére terjedő kormánykerüle­­tünkben legközelebb végeredményre jutand. Az itteni kerületi rendező bizottmány munkálatait bevégezvén, előadásait minap a budai országos bizottmánynak felterjesztő, honnan átvizsgá­lás után a birodalmi kormány elé fognak ter­jesztetni, úgy látszik , hogy e szerint csak­ugyan 1. évi november hó elejéig létesülend e rég várt közigazgatási rendezés. — Az idei termés a középszerűségen jóval alul ütött ki, s legtöbb helyen annak öszvege a közönséges évek termése öszvegének csak harmadát teszi. Természetes te­hát , hogy mindenünnen panaszszal találkozunk. Daczára ennek, a gabona ára közelebbről leszállt. Szőlőink teljes tele vannak fürtökkel, s annyi már bizonyos, hogy borunk elég lesz, de milyen? azt még a jó Isten tudja! 1. 1. (Közbirodalmi napló.) Bécs , sept. 14. Császár Ő Felsége Olmützben léte alatt e város és Bécs közt rendes futár-közlekedés szer­­veztetik, s minden fontosabb elintézendő okmá­nyok a cs. udvarhoz küldetnek. — Orosz császár ő felsége a legutóbbi tu­dósítások szerint legközelebbi vasárnap érkezik meg Varsóba. — Ferencz­ Károly főherczeg ő cs. fens, a Copal-bizottmánynak a cs. k. X. vadász-zászló­alj sörvitézei számára szánt alapítvány gyarapítá­sára 100 pártot küldött át.­­ Az „Ö. C.“ Írja: Sz. Pétervárról érkezett hír szerint az orosz kabinet a porta által a bécsi kiegyenlítési javaslaton tett módosításokat visz­­szautasította, de egyszersmind újólag készségét nyilvánítá annak változtatás nélküli elfogadására.“ ” 7*.«­el Keresk. iin­qieicituini köz­lönye a gabnakérdést tárgyazó egy hosszabb czik­­két e szavakkal végzi: „Habár a hatóság tettle­ges beavatkozása a gabnakereskedésbe némely e­­setekben igazolható, sőt e kereskedési ág szerve­zetének hiányosságánál fogva jótékonynak mu­tatkozik is, de mégis legtöbbnyire annak csak hát­rányos eredményei lehetnek.“ — Czerkoff orosz csa­tlnok ide érkezett. — Lord Westmoreland n.-britanniai k. követ tegnap nagy ebédet adott, melyre gr. Bu­ll­­ Schauenstein külügyminister ur ő excja és számos követek s más nevezetességek meg voltak hiva. — Morvaországi helytartó gr. L­a z­a n­s­z­k­y, a morva határra elutazott, ott Császár Ő Fel­ségét elfogadandó és Olmützbe kisérendő. — B. Meyendorff orosz cs. követ távol­léte alatt a követségi ügyeket Fonton állam- és köv. tan. vezetendi. — Az itteni cs. udvarnál levő cs. orosz kö­vet b. Meyendorff ur elutazása, Miklós császár ő felsége fogadása s Olmützbe kisérése vé­gett, előlegesen szombatra sept. 17-kére van ha­tározva. (Külföldi napló.) Lo­n­do­n, septemb. 9. A királynő s Albert herczeg múlt kedden B­a­­- moralba érkeztek. — A water fordi község-tanácsnak a ki­rálynőhöz intézett feliratát Granville lord nem adá át ő felségének, s ezen okiratot Pal­merston lordhoz küldé, hogy azt saját belátása szerint használja. — Ezen felirat épen nem ille­delmes és tiszteletteljes modorban volt szerkeszt­ve, s többek közt Smith O’Brien, s a többi számüzöttek ügyét is tárgyaló.— A község-tanács egy része tiltakozott a feliratnak ezen helye el­len, s tiltakozását megküldő Granville lordnak. Páris, sept. 9. A „Moniteur“ ma jelenti, mikop tegnapelőtt a Párisban jelen volt miniszerek az igazságügyi ministérium palotájában összegyűl­tek, hogy a „sürgetés ügyekről“ tanácskozzanak. — Saint -Germainben nagy készüle­teket tesznek a holnap s holnapután tartandó had­gyakorlatokra, melyeken a császár is jelen leend. — A császár 20-kán induland el éjszaki kör­útjára . Lillet, Saint-Omert, a helfaut-i tábort, Boulogne-t meglátogatandja, s A­m­i­­e­n­s - e­n át fog visszatérni. Mint mondják, a csá­szárné ezúttal nem kisérendi el férjét. Sept. 10. A satory-i táborban levő katona­ság által tegnap óta végbevitt hadgyakorlatok ma, a programm értelmében, St. - G­e­r­m­a­i­n elfogla­lásával végződtek. — Platón gőz­ korvette legközelebb elin­dult Marseilleből, Maupas-t, a nápolyi udvarhoz kinevezett franczia követet, állomására szállítván. — Egy lille-i lap szerint, a császár 20-án Arras-ban leend, s onnan néhány órai mulatás után Lille-be induland, hol egy egész napig fog maradni. Ezután a helfaut-i tábort, s erre Boulogne-t, Abbeville-t s Amiens-t lá­­togatandja meg. — Orleansban múlt kedden politikai o­­kokból több befogatások történtek. — A befoga­tott egyének szám szerint hatan vannak, s még befogatásuk estéjén a városi börtönbe zárattak. A „Moniteur du Loiret“ mai számában azt állítja, hogy azóta újabb befogatások nem történtek. — A Drome­ megyei főnök megrendelte a kávéházak s korcsmák bezáratását, a vasárnapi s ünnepi istentisztelet alatt. " Halle, sept. 7. Az úgynevezett Luther köpenyek akadémiai ügyében a tanárokhoz még a 40-es években egy ministeri irat intéztetett, mely e köpenynek ünnepélyes alkalmakkor az egyetemi tanítók nevezett osztálya általi viselését ugyszólva szigorú kötelességgé tette, mig a rend­kívüli tanárok és magántanitóknak tetszésükre hagyatott, azt felvenni vagy nem. F. é. aug. 17- ki irat által ama korábbi rendelet meguyittatott Stuttgart, sept. 8. A mai „Beobachter“ a luth. consistoriumnak az esperességekhez inté­zett leiratát közli, melyben a „Das Weltall und die Menschen“ cz. időszaki iratra anathema mon­datik. „Ez az első eset — úgymond a nevezett lap — hogy a legfelsőbb egyházi hatóság a ter­mészettudományt a tilos könyvek jegyzékébe fel­vette és ez által kimondó, hogy az az uralkodó egyházi hittel össze nem fér.“ Felsőrajnai egyháztartomá­n­y sept. 5. A „Fr. J.“ azt erősíti, miszerint a fuldai püspök ellen legújabban követett eljárás, igen ha­tározott felsőbb megállapodás és az ottani bel­­ügyministerium határozatai következtében történt. Brüssel, sept. 11. A király, ki gyöngél­­kedéséből már szinte egészen helyreállott, ma reggel az egész királyi családdal együtt, Na­mur­b­a utazott. Genf, sept. 6. Tegnap érkezett ide déli Francziaországból M­u­r­at L. herczeg, kíséreté­vel együtt, ki mint a „J. de Genéve“-nek Paris­ból Írják , egéssége javítása végett utazott Schweizba. — A Veveybe legújabban érkezett vendégek közt nevezik Ch­angarnier tábor­­­nokot is. — Az 1854—ki szöv. budget szerint a bevétel 13. 768. 500. fr. a gyanítható kiadás 13. 091.483 fr. fölösleg 677. 016 fr. A szöv. állam Valószínű vagyonállapota 1854 végén: összes activák 12. 359. 512 for. 50 c. gyanítható passivák 2. 355. 663 fr. 65 c. tiszta vagyon 10. 003. 848 fr. 85 c. — Jelenleg a szövetség szemei Tessinre irá­­nyozvák. A 12-bén összegyűlendő nagy tanács­­­i. azon fontos kérdést fogja eldönteni, váljon a Lukmanier- vagy a Gotthard-vaspályavonalra adjon-e­­engedélyt. Az egyik vagy másik terv iránt érdekkel viseltető ---------- „u-s. vetnek tervük győzelmét kivíni. Maga a szöv. ta­nács is hajlandónak látszik e kérdést általános szövetségi kérdésnek tekinteni, s ez okból Tessin­­be képviselőt küldeni. — E nagytanács tárgya­­landja a canton politikai helyzeténél fogva alkal­mazandó rendszabályokat is. Stockholm, sept. 4. Az eddigi bejelentett cholera betegek száma 1328, halálesete 650, gyó­gyítás alatt 361, meggyógyult 317. A ragadvány­­tóli félelem oly nagy, hogy még a városban is egyik ház elzárkózik a másiktól. N­e­w­­ Y­o­r­k, aug. 27. A lapok közlik Rus­sell lordnak azon válaszát, mit az angol kormány nevében a Cuba utalmazása végett kötendő szer­ződés iránti javaslatra adott. Russell lord e válasz­ban Angolország számára fentartja azon jogot, mi­­kép akár egyedül, akár a hatalmasságokkal egyet­értőig, a körülmények szerint cselekedhessék. Másrészről azt állítják, hogy Marcy állam­tit­kár kijelente, mikép az egyesült­ államok nem fognak közönyösen tekinteni az európai hatal­masságoknak bármely oly szövetkezését, mely az egyesült­ államok érdekeit illetné. — A washingtoni tengerészeti ministé­­riumhoz Perry commodoretól Sanghai-ból máj. 18-tól kelt sürgönyök érkeztek. A hajóhad helyzetérőli tudósításai kielégitőleg hangzanak. Legközelebb Japánba szándékozott indulni , egy hajót azonban a chinai parton hagyván visz­­sza, az amerikai biztos rendelkezésére. Japánból Sanghaiba érkezett tudósítások szerint, a japániak barátságosan készültek fogadni a hajóhadat, a­­zonban ugyanakkor erődítvényeiket is jobb karba helyezték. Hírszerint Perry commodore először hollandi hivatalnokok közbenjárása útján akar közlekedésbe lépni a japáni hatóságokkal. — Az amerikaiak s mexicóiak közt naponkint újabb viszályok támadnak. — Legközelebb né­hány ökör ellopatása következtében, véres össze­ütközés történt, melyben a californiaiak, a mexi­cóiak által fogságba tétetett bizonyos Mager nevű egyént ki akarván szabaditni, a kerületi ügyvédet megölték. — Nem tudhatni, miként fog végződni ezen sajnos ügy. Mager még mindig fogságban van , s azon hit szárnyal, mikop a ca­liforniaiak haderőt gyűjtenek újabb megtámadás végett. AUSTRIA, Bécs, sept. 14. „D. C.“ Az oly szolgál­­­mányok megtérítéséről szóló vétbizonyitványok, melyeket a büntető perrend azon személyekre ró, kik e szolgálmányokra már hivataluk vagy külön szerződési viszonynál fogva kötelezve nincsenek, ez 1850. febr. 9. és aug. 2-ki dijtörvényekben e­­lősorolt feltétlenül díjmentes vétbizonyitványok közé tartoznak. Tekintettel az 1850. aug. 17-ki igazságügyministeri bocsátványra , és az 1853. jul. 29-ki büntetőperrendre, uj rendeletnél fogva.

Next