Budapesti Hírlap, 1853. október (231-256. szám)
1853-10-02 / 232. szám - 1853-10-04 / 233. szám - 1853-10-05 / 234. szám - 1853-10-06 / 235. szám - 1853-10-07 / 236. szám - 1853-10-08 / 237. szám - 1853-10-09 / 238. szám - 1853-10-11 / 239. szám - 1853-10-12 / 240. szám - 1853-10-13 / 241. szám - 1853-10-14 / 242. szám - 1853-10-15 / 243. szám - 1853-10-16 / 244. szám - 1853-10-18 / 245. szám - 1853-10-19 / 246. szám - 1853-10-20 / 247. szám - 1853-10-21 / 248. szám - 1853-10-22 / 249. szám - 1853-10-23 / 250. szám - 1853-10-25 / 251. szám - 1853-10-26 / 252. szám - 1853-10-27 / 253. szám
mert ő az államokon belül nem az állami élet formájának megváltoztatását, hanem az általános érvényben álló politikai, vallási és társadalmi elvek megbuktatását akarja, az államon kívül pedig utópiai államtagozást, bizonyos határ és czél nélkül. Nem lehet félreismerni, hogy a keleti krcsis a forradalmi fieziók gonosz óhajtásait s reményeit föléleszté. A vad szenvedélyek tüze csendben felgyuladt, és különféle ürügyek alá rejtve folyvást ég. De bizton, és anélkül hogy az események általi meghazudtoltatástól félnénk, ismételjük, hogy e gonosz remények nem fognak teljesülni; minden kormányok bölcsesége, szövetségben a rendezett és békés állapot minden barátainak megszámlálhatlan többségével, őket elnémítandja, a jog, elismert jó és a törvényes hatalmak kényszerítő szükségességével. KÜLFÖLD. Anglia, London, oct. 20. A „Times“ konstantinápolyi levelezője így ír : „Európában mély tudatlanság, uralkodik a cirkassiai, vagyis inkább daghesztáni háború tárgyában. Rendesen még a földirati helyzetet sem veszik tekintetbe, s a fekete tengerrel határos Cirkassiát tüntetik föl harczi színhely gyanánt. Ezen vidéken sajátkép igen kevés, vagy épen semmi kitörés, vagy razzia sem történik. A partvonal az oroszok birtokában van, valamint egy földöv is, mely Cirkassiát Törökországtól elválasztja, míg amazt keleten Daghesztántól, a harcz valódi színhelyétől, 150 mérföldnyi járhatlan, s az oroszok uralma alatt álló vidék választja el. Daghesztán szintén orosz birtok által környeztetik s hasonlókép orosz partvonal által vágatik el a káspi tengertől. Mindemellett is e tartomány eddig elő folyvást erélyesen, noha sikeretlenül harczolt. A daghesztáni rablási expeditiók gyakran sikerrel történnek, a szerzett zsákmány tekintetéből, de Oroszországnak a Kaukázusbani állását nem képesek megingatni. E szerint az Ardaban-s Karszban levő török hadtestek a daghesztáni fiarcosokban csak gyönge szövetségesekre találandnak, föltéve, hogy átalában egyesülhetnek velük. Sőt Oroszország még vissza is vonhatandja szemlélőseregének nagyobb részét, anélkül, hogy az által bármely veszélynek kitenné magát , némely oly razziákon kívül, melyek több kárt tennének a segélytelen falvaknak, mint az orosz kormánynak. A georgiai lázadás a török sereget legfölebb néhány ezer rendetlen katonával szaporítná. Az orosz tábornoknak nem lenne oka, a lázadás miatt aggódni, mivel azt az első eldöntő csata után elnyomná. A gondolkozó egyének kevés hitelt adnak a törökök reményeinek, vagy a hontalan menekültek gyanús erősítéseinek ; s erre nézve a legutóbbi háborúban Erzerum elfoglaltatását,s az oroszoknak Trebizond felé nyomulását hozzák fel. A kiolvasta valaha Fentonnak ama hadjáratróli emlékjegyzeteit, elismerendi, mikép azon egyedüli török csapatok, melyek a csatatéren a katonák nevét megérdemlik, a rendes katonaságból, s a szervezett néphadból állanak; s ezek közöl még egyik sincs megpróbálva, s mikép a basi-bozonkok, spahik és kurdok retentő hősök ugyan a falvak kirablásánál, de a tüzérség s rendes puskatüzeléssel szemben, igen óvatos harczosok.“ — Oct. 21. Noha az egyesült hajóhadaknak a Bosporusba érkezése, mely már annyiszor jelentetett, ezúttal úgy látszik, valóban megtörtént, Angolország mégis igen messze áll attól, hogy a sz.pétervári kabinettel komolyan s forma szerint meghasonljék. Ha szinte a jelen percben az alkudozások talán fel vannak is függesztve, de azért mégsem mondtak le azon reményről, mikép alkudozások útján előbb-utóbb czélhoz jutandnak. Néhány Kisázsiában teendő ágyulövés nem háborítandja meg a diplomatiát, s legfölebb talán sietésre serkentendi. Mindaddig, míg a Duna választja el egymástól a harcz feleket, a nyugati hatalmasságok nem tartandják magukat véglegesen ellenséges lépésre felhivatottaknak. Márpedig azon nézet úgy látszik mély gyökeret vert, mikép tavaszig Oroszország nem gondol a Dunán átmeneteire, s mikép Törökország nem merészelhet ily bátor vállalatot, így látjuk , hogy a „Times“ ismét amaz erkölcsi benyomásra számít, mit Európa magatartásának szükségkép elő kell idéznie az eszélyes orosz császár kedélyére. Egyszersmind sokat remél „Poroszország önálló közbenjárásától.“ — Még maga a „Chronicle“ is, mely a legutóbbi időben szinte harczias szellemben nyilatkozott, most sokkal szelidebb modort vesz föl. „Minden esetre“, úgymond, „előbb utóbb békének kellene létesülni Török és Oroszország közt, már a szükséges alkudozások akár megelőzzék, akár kövessék a valódi ellenségeskedések kitörését, s minden államférfi, kinek az emberiség érdekei szivén feküsznek, azon ügyek rend , hogy tüstént létesittessék az, mi több hónapi vagy évi nyomorú szenvedések után utoljára mégis kikerülhetlen lenne.“ A „Times“ párisi levelezője így ír : „Mindannak daczára, mit egy hadtestnek Törökországba küldetéséről beszéltek, most arról értesültem, mikép e terv, mint jövőbeli események által talán szükséglendő lépés , valóban tárgyaltatott ugyan, azonban a kormány még eddig ez iránt semmi határozatot sem hozott, s valóban mindaddig, míg Kisseleff ur párisi állomásán van, e terv kivitele igen valószínűtlen , mivel ez egyértelmű lenne, Oroszország elleni közvetlen hadüzenettel. Hír szerint Kisseleff úr már ki is jelenté, mikép ezen esetben kikérné útlevelét. Ugyanezen okból azt hiszik, hogy a kormány nem járulhat a szultán azon kérelméhez, miszerint néhány tábornokok s tisztek küldessenek, a dunai s ázsiai táborkar számára. Azonban mégis megtörténhetik, mikép némely félzsoldot hozó tisztek közvetve engedélyt fognak nyerni arra, hogy a török seregben szolgálatot vállalhassanak, s mikép csekély számú szolgálatot tevő tisztek is nehézség nélkül szabadságot fognak nyerni.“ Francziaország, Páris, octob. 21. A „Pays“ ma egy oly czikket közöl, mely ama passiv szerepet jelöli ki, mit Franczia-s Angolország jelenleg, az orosz - török seregek közti összeütközés alkalmával megőrizni szándékoznak. E lap ismétli azon állítását, mikép most a porta hadüzenete után a háború kikerülhetien, mivel Oroszország többé nem léphet vissza. Most tehát az a kérdés, hogy váljon a kikerülhetlen harcznak minő jelleme , s minő következményei leendőek ? A „Pays“ nem hiszi, hogy Oroszország irtó háborút akarna folytatni, mint ezt egy angol lap, s utána több franczia lapok álliták, mivel Oroszország jól tudja, mily nagy fontosságú európai érdekek vannak összecsatolva a török birodalom fennmaradásával. Szerinte, Európa nem hagyandja Törökországot megsemmisíttetni, s ha jelenleg a kibékítési eszközök kimerítése után, a két ellenfél számára szabad tért nyit, s ha egy perezre felfüggeszti békés közbenjárását, a harcz kikerülhetlen szüksége előtt — el van tökélve arra, hogy az első harczi hév csilapultával újólag közbevesse magát. Mint a hajdani fegyver -hírnökök, békebotját vetendi a harczolók közé, a hasztalan vérontás meggátlása végett. — A „Journal des Dubats-nak egyik szerkesztőtársa, Raymond Xavér, Konstantinápolyból pct. 6-ról így ír : „Legközelebb a syriai seregnek egy 7—8,000 főnyi osztálya érkezett ide, s tüstént a Dunához fog küldetni. Itt kételkednek arról, hogy az ellenségeskedések megkezdésére kitűzött határidő elteltével, t. i. oct. 25 én Omer pasha képes lehessen támadólag lépni föl, s komolyabb vállalatot kezdeni; a legközelebb beállandó téli évszak igen megnehezítné a hadi működéseket. Mit teendnek tehát? Tudjuk, hogy az orosz sereg meg lévén elégedve jelen állomásával, türelmesen védő helyzetben maradand. Vájjon tavaszig kellend-e várni a komoly háború megkezdésére, addig csupán néhány ágyúlövés váltatván, a Duna egyik partjáról a másikra ? De vájjon ezen idő alatt a török sereg, melyet a kincstár helyzete miatt nem lehetne addig fentartani, nem lenne - e kitéve azon veszélynek, hogy az élelem- s pénzhiány miatt tetemesen meggyöngülne ? Mint mondják ,törökök érzik ezen helyzetet, ezért Ázsiában a Kaukázus vidékén akarják megkísérteni a szerencsét, az ottani harczias hegylakosok segélyére számítván. Itt igen el van terjedve azon vélemény, mikép a háború valóban ott fog megkezdődni, s úgy látszik azt az oroszok sem tartják lehetetlennek, mivel a legutóbbi időkben kaukázusi seregüket tetemesen erősítték. Bizonyossággal állítják,mikép a sztebastopoli hajóhad néhány nap előtt 10 —12,000 főnyi hadtestet szállított ki Potiban, mely a fekete tengeren legközelebbi pont a török határhoz, s a fontos batumi kikötőhöz.“ — A „Presse“ következő sorokat közöl, mint kivonatot egy Bezikából oct. 7-ről kelt, s a hajóhad egyik tisztje által irt levélből : „Ma reggel a szultán felhívására 4 franczia hajó indult el Konstantinápoly felé; az angolfranczia hajóhadban azon hít szárnyal, mikép holnapután fogunk Konstantinápoly felé indulni, s mikép a ma reggel előhívott négy hajó előhadunkat képezi. E hírt megerősitni látszanak némely oly előkészületek, melyek ma reggel rendeltettek meg, s melyek a két admiráltól erednek.“ A Compiègneből békés szellemű hírek érkeznek, így azt állítják, mikép a császár, Picard a saint-quentin-i kereskedelmi kamra küldöttje előtt kijelenté, hogy jól tudja, mily nyomasztólag hat az üzletek s a közjólétre, a keleti kérdés megoldatásábani késedelem, azonban teljes oka van remélnie, mikép rövid időn kielégítő megoldás fog bekövetkezni. Továbbá azt hírlik, mikép a franczia kormány Angolország javaslatára, tagadó választ adott a török követ Velypasha azon kérelmére, miszerint franczia tábornokok helyeztetnének a török sereg élére. Sokat beszéltek az orosz császár manifestumáról is, mely állítólag már megérkezett volna Parisba. Az „Echo agricole“ szerint a párisi pékek ügyviselősége már megkezdi azon kármentesítés kifizetését, mely a pékeket September második felére illeti. A kenyérnek valódi, s közigazgatási után megállapított árai közti különbség, a kenyér kilogramme-jától 6 cent.-ot tett. Az ekkép kifizetendő összeg 393,363 ft.-ra megy föl, mi két hétre 6,556,000 kilogramme-nyi, s naponkint 437,066 kilogramme-nyi kenyér-fogyasztást tesz föl. E szerint September második felében a kenyér-fogyasztás szinte egyenlő marad a sept. első felébeni kenyér-fogyasztással. Azonban megjegyzendő, mikép a kenyér kilogrammejának árában, minden egy cent.-nyi különbség fél hónapra Páris városának 65,500 fr.-jába kerül. Németország, München, oct. 20. Ma reggel 81/* órakor ment itt keresztül legszigorúbb incognitoban Ferencz József Császár Ő Felsége, Possenhofen kastélyból államaiba visszautazván. Ő Felsége négylovas hintóban utazott, kisérve gróf Grünne azn. fősegédtiszt ő excja által; egy másik kocsiban,volt Lajos bajor hg . k. fens., ki Császár Ő Felségét egy darabon elkísérte. Ő Felsége ma reggel 6 órakor hagyá el Possenhofen kastélyt, az első állomásig Max hg. s Luiza és Erzsébet hgnő ő k. fenségeik által kisértetve. Ott, a forstenriedi park vadászlakánál történt a szives bucsuvétel, mely után ő k. fenségeik Possenhofenbe visszatértek, Császár Ő Felsége pedig útját tovább folytatá. Dánia, Kopenhága, oct. 16. A volksthing 14-ben az esetleges külön dániai alaptörvény bizottmányi tárgyalását bevégezte. A tegnapi ülésben a belügyminiszerhez különféle kérdések intéztettek, többi közt Tscheming azt kérdé, várjon az egyházközségi elöljáróságokat, valamint a tiszti tanácsok alakítását illetőleg szándékozik - e a kormány törvényjavaslatot előterjeszteni ? A minister erre nemmel válaszolt, mivel nem várhatná az országgyűlés beleegyezését oly törvényjavaslatba, minőt ő fogna előterjeszteni. Az ellenzék a ministerelnök ellen igen hevesen kikelt,többi közt Hansen I. G. kijelentette, mennyire kívánatos volna, hogy lelépjen. A tegnapi bizottmányi ülésben az esetleges alaptörvény második tárgyalása kezdődött. Ebben Tscherning következő ideiglenes §.—javaslatot terjesztett elő. E §. minden benne foglalt határozmányaival együtt megszűnik,ha a következő 3 feltétel valamelyike teljesül: 1. Ha vagy király ő fele a dán monarchia számára észalkotmánytörvényt bocsát ki, melyben a dániai alaptörvényből az 1.4. 5. 6. 7. 8. 9. stb.§-ok, továbbá a 2.51. 52. 53. stb -okban foglalt határozmányok a szükséges formai változtatással felvétették,s mely egyszersmind azon határozmányt tartalmazza,hogy az összes monarchia képviselete,mit a fenebbi Öszsdkotmány léptet életbe, oly arányban alakittatik, mely megfelel annak, mi az egyes országrészeknek az államszükségletekhez járulása hányadára nézve meg van állapítva, és a királyságot illetőleg vagy a számára fenálló választótörvény szerint, vagy a dán országgyűlés által a landsthingnak egyharmada, és a volksthingnak kétharmada az illető thingek tagjai közöl választatik. Vagy ha a dán országgyűlés, a király által kibocsátandó őszalkotmány vele közöltetvén, ez ideiglenes felvetését elhatározza. 3. Vagy ha egy gyűlés, mely a monarchia külön részeinek követeiből, és pedig az 1. sz. alatt kijelölt módon választva, a kormánynyal egy öszalkotmányra nézve megegyezett,s azt ő felsége törvénynyé emelte.E javaslat, valamint két másik erre vonatkozó indítványa Tscherning és Monradnak, a dániai királyság külön alaptörvényének czímét illetőleg, hosszú vitát támasztott, mi csaknem az egész ülést elfoglalta.Ezután az alaptörvény egyes mai vitattattak, a gyűlés a 26 §-ig haladt, consulsági épületet is kövekkel dobálták. A parancsnoki pasha a tettben részt vett katonákat megbotoztatás aztán vasra verette. Ez használt, mert a csend azóta nem zavartatott.“ Shumlában Omer pasha az oda érkezett Tefk pashát fényesen fogadta. A hadüzenet hírét a tisztek és közkatonák nagy lelkesedéssel fogadták. Több hadtest rendeletet kapott a Duna felé közeledni, s csak Gorcsakoffág válaszára látszanak várni, hogy a háborút komolyan elkezdjék. Kivr Hasszán pasha, ki Szófiában állomásoz, 25,000 fris sereget nyert erősítésül; másik 25,000 Izmail pasha alatt Szisztovot,Rakovát és környékét szállja meg. Halim pasha 30,000 emberrel Karasszánban áll, a Traján sáncznál. A sereg többi része a második és harmadik vonal mentében van elhelyezve. A Drinápoly körül alakított tartalék 40,000 emberből álland. Primbnok a seregnél van, s egy előcsapat parancsnokságát kéri. A szárdiniai követ kormánya nevében a szultánnak több szárd, tiszteket ajánlott, s mivel sem az austriai internuntius, sem a franczia követ nem tett ellenvetést, a portakormány az ajánlatot alkalmasint elfogadandja. A „Presse“-ben f. hó 18-tól Bukarestből kelt levelet olvasunk miniszerint Omer pasha (xor csak a ír válasziratára azt felelte volna, mikép a szultán jogszerinti földjét harczosaival azonnal megszállandja, azt a szomszéd ellenséges megtámadásai ellen biztosítandó. De mivel beátja, hogy a fejedelemségek tökéletes elhagyása e pillanatban lehetetlen, az oroszoknak addig, míg a Pruthon átmenetei lehetséges lesz, megengedi, hogy Moldvaországban maradjanak.Omer pasha továbbá egy levélben Szirsaey fejedelemnek Bukarestbe nov. 1-re megérkezését jeentette volna. Kis-Oláhországot az oroszok nem hagyták el egészen. Beszélik, hogy hg. Gorcsakoff egy 11 -én tartott haditanácsban elhatározta, Kis - Oláhország déli vidékeit elhagyni, hogy a törököket a túl a dunai elsánczolt táborukból átcsalja. Konstantinápoly, oct. 17. Giorcsax o ffánok válasza több portatanács tárgyául szolgált. Várnába új csapatok küldettek. Az ismeretes Primnok a török hadseregben alkalmasint parancsnoki állomást nyer. A portakormány a gabnakivitelt Konstantinápolyból eltiltotta. A firneves rabló Yanni Katardzsi, mint Smyrnában beszélik, ott elfogatott. A .A. Z. C.“ írja: Musztafa pasha f. hó 10-kén a görög határra elutazott, az ott felállított figyelő hadtest parancsnokságát átveendő. A görög alattvalók elhagyók Konstantinápolyt,minthogy bizonyosnak tekintik, miszerint a helyzet Török- és Görögország közt folyvást ellenségesebbé válik. — Cs. kir. internuntius b. Bruck a Konstantinápolyban levő austriai alattvalók f.le 11-kén nála volt küldöttségének kijelentette, miszerint intézkedés történt, hogy az austriaiakat, kik Törökországban vannak, legkisebb veszély se érje. — Azon sziget, melyet Viddinnél a törökök elfoglaltak, körülbelül 18 mföld kiterjedésű ; a Duna ott nem igen széles; az átelleni part orosz csapatokkal erősen el van látva.—Biztos tudósítások szerint, melyek ma Bukarestből érkeztek, azon hír, miszerint a hadjárat sem török, sem orosz részről tavasz előtt meg nem kezdetnék, nem látszik nagy valószínűséggel bírni. 1409 Törökország, Konstantinápoly, oct. 13. A nagyhatalmak követei folyvást értekezleteket tartanak Reshid pashával. Ez hallomás szerint az austriai és porosz követeknek kijelentette volna, hogy jelenleg sem módosítások, sem garantiáról nincs szó, hanem az orosz császárnak, ha a békét óhajtja, nem szükség egyebet tennie, mint sergeit a dunai fejedelemségekből kivonni. Az egyesült angol-franczia hajóhad egyelőre, további eventualitásig Gallipoliban fog horgonyozni, de mivel e kikötő az éjszaki szeleknek, szakértők szerint, igen ki van téve, azért úgy vélekednek , hogy a hajóhadak nem sokára csakugyan Konstantinápoly alatt vetenének horgonyt. Az „ODP“ szerint a franczia kormány minden Törökországban létező franczia tiszteket felszólított volna, hogy a török hadsereget hagyják oda. A törzskar főnökévé közelebbről kinevezett franczia törzstiszt Magnan tegnap váratlanul ide érkezett, nem tudni, váljon e felszólítás következtében-e , vagy más okból.—Daghesztánból azon harczi hír érkezett, miszerint Shamyl és az oroszok közt véres csata lett volna, melyben az utóbbiak, noha nem csekély veszteséggel, a csatatér urai maradtak. — Legújabban tetemes csapaterősítések indíttattak a Kaukázus felé. -A ,,C. Z. C.“ írja. A török dunai várakból legutolsó portábal érkezett egybehangzó tudósítások szerint Omer pasha megtette intézkedéseit az ellenségeskedéseknek oct. 25 -dikén megkezdésére. — Hir szerint az orosz manifestumnak a Mencsikoff-féle ultimátum szolgált alapul. A szultán egy második manifestumot bocsátott ki, melyben a megtámadás napja kitüzetik. A jelen pillanat nem látszik épen kedvezőtlennek Omer pahára nézve; mind az idő , mind a miatt, miszerint Gorcsakoff liga varsói két hadtestet, mely útban van, nov. 15-ke előtt nem csatolhatja sergeihez. A szultán a gabnakivitelt egész birodalmában eltiltotta. A „Tr. Ztg.“ a néhány nap előtt jelentett konstantinápolyi kicsapongásról ezt írja : „Az orosz alconsul, Fonton ur, nemzeti lobogóját levétetvén, mint a svéd alconsulság ügyvezetője svéd lobogót tűzetett fel. Erre néhány katona és gyerkőcz a czimert f. hó 7- kén kövekkel kezdte dobálni, a gyorsan ott termett fegyveres erő azonban a rajongókat csakhamar szétoszlatá , s további kicsapongás elkerülésére két csendőr állőtt az épület előtt. Egyébiránt e napon, a britt Legújabb posta, London, oct. 22. A belgák királya tegnap délben Doverbe, s esti 1 7 órakor a windsori kastélyba érkezett. Szinte az egész belga királyi család kiséretében van, nevezetesen a brabanti herczeg s herczegnő, Sarolta herczegnő, saflandriai gróf. — Mária orosz nagyherczegnő,Miklós császár legidősb leánya, tegnap Torquayból Doverbe utazott, hogy ott hajóra ülvén, viszszatérjen a szárazföldre. Páris, oct. 22. Az „Ind. Belg.“ ragaszkodik azon nézetéhez, miképpa szintén Orosz és Törökország közt háborúra kerülne is a dolog,— a keleti kérdés a nagyhatalmasságok közbenjárása által rövid időn békésen fog megoldatni. — A Toulonnais 19-ről újólag azt állítja, mikép Párisból semmi utasítás sem érkezett Toulonba az iránt, hogy fregátok szereltessenek föl, hadcsapatoknak keletre szállítása végett. — Toursban s környékén némely befogatások s házmotozások történtek, melyek eszköztetésben állnak a fővárosban eszközlött hasonló rendszabályokkal. Több vidéki városban ugyanez történt. Távirati sürgönyök. London, oct. 24. Az idegen búza 3, liszt 5 shillinggel kelt drágábban mint múlt hétfőn. Páris, oct. 24. A „Constitutionnel“ egy czikke, mely mielőbbi békés megoldást igér, az árfolyamok felszökkenését eszközli. Zürich, oct. 24. A szövetségi biztosság a határzárnak utóbbi időben állítólag történt szigorítását jelenti. Mazzini-ügynökök ismét gyakrabban kezdenek Schweizban mutatkozni. Bécsi hdrce October 36 -----Dr Bécs, oct. 25. Agio : arany 19% ezüst, 14. -ról. Status kötelezvény 5% .... • 90% dto 4% .... . 80 Vs dto 4 ... — 1839-ki sorsjegyek §50 ftos . . . 131V8 1834-ki „ 500 . . . . — Bankrészvény darabja .... . 1284 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . . 2185