Budapesti Hírlap, 1853. október (231-256. szám)

1853-10-28 / 254. szám

Pest, Péntek. Megjelenik e lap , hátfót a a főbb ünnepek utáni napokat ki­véve , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félév­re: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudó­­sító‘'-val együtt : félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben: félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi Tudósító“-val együtt: félévre 10 frt, évne­gyedre: 5 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorá­nak egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. BUDAPESTI HÍRLAP. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, L­u­k­á c­s L. és társ könyvnyomdájában Országút Krie­­walderházban , vagy a szerkesztőségnél ugyan­ott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czito, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bért mentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasítandó!?. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „Budapesti Hírlap“ és melléklapja „Napi Tudósító“ előfizetési föltételei: A. ) A Budapesti Hírlap“ és „Napi Tudósító“ együtt: Helyben Buda­pesten (házhoz küldéssel) évnegyedre 5 pírt. — Vidékre (postán) évnegyed­re 6 pírt 30 kr. B. ) A „Budapesti Hírlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) évnegyedre 4 pírt. — Vidékre (postán) évnegyedre 5 pírt 20 kr. HIVATALOS RÉSZ. 4853. October 2-kán kelt császári rendelet, kiható minden koronaor­szágokra, *) az 1848-dik év előtt fönállott, az izraeliták birtokképességét korlátoló szabályok­nak ideiglenes hatályossága iránt. Ministereim és birodalmi tanácsom meghallga­tása után következendőket rendelem: I. Ezen rendeletnek a birodalmi törvénylap általi kihirdetése napjától fogva, az izraeliták ál­­ladalmi polgári viszonyainak végleges szabályo­zásáig, mindegyik koronaországban, az ottan 1848. január 1-seje előtt és addig fönállott, az izraeliták birtokképességét korlátozó szabályok, ideiglenesen ismét hatályba lépendnek. II. Azon esetekre, melyekben izraeliták még ezen nap előtt az ingatlan javak jogszerű birto­kát már megszerezték, vagy ott, hol az ingatlan javak jogszerű birtoka csak a nyilvánkönyvekbe iktatás által szereztetik, legalább az azérti folya­modványt már benyújtották, ezen korlátolások nem alkalmazandók. *) Bírod, tervl. 1853. oct. 7-kén LXIII. db. 190 sz. a. Ezek az ingatlan javak tulajdonának meg­szerzésére vonatkozó azon jogügyleteket sem el­lenzik, melyek még ezen nap előtt, valamely közhatóság előtt, jegyzői irománynál fogva, vagy különben közhitelesítés alatt köttettek, ha szinte a birtokba átadás még meg nem történt, vagy a­hol nyilvánkönyvek léteznek, a nyilvánkönyvi beiktatásért­ folyamodvány még be nem nyugta­tott volna is. III. Ezen rendelet végrehajtásával bel- és igazságügyi ministereim bizvák meg. Bécs, 1853. October 2-kán. Ferencz József sk. Gr. Bud­-Schauenstein s. k- Bach s. k. Krauss s. k. Legfelsőbb rendeletre:Ransonnet s. k. F. é. oct. 21 -én jelent meg a birodalmi törvénylap LXIX. dija; tartalma : 209. sz. Hirdetménye a pénzügyministeri­­umnak 1853. oct. 15-éről, mely által 1. f. felha­talmazás következtében 1853. nov. 1 - jétől kezdve Vorarlbergben és a vámegyesült Lichtenstein hű­­ségben a vámegylet intézményei a vámhivatalok és határőrség szervezetét illetőleg némely változ­tatásokkal próbául életbe léptettetnek. 210. sz. Rendelete az igazság és pénzügyi m­i­nisteriumoknak 1853. oct. 15-ről, mely által az 1853. máj. 26-ki 1. f. felhatalmazás folytán, né­mely rendeletek a fegyvernek a cs. k. pénzügy­­őrség által azon határjárásokban leendő haszná­latát illetőleg, melyekben a vámegylet intézményei próbául be vannak hozva, elrendeltetnek, s egye­lőre a vorarlbergi határjárásban 1853. nov. 1-jé­től kezdve életbe léptettetnek. Közlemények a londoni világipar műkiállitás­ról, a­­ kormányhoz érkezett hivatalos jelentések után. (Folytatás.) Bányászati gépek, szerszámok, rajzok és minták. Bányagépekből csak kettő volt a tárlatban : egy angol és egy belga gép. Amaz egy a kőszénásáshoz való vájó és hasító­gép Waringtól, két egymástól független s egymásután működő gépből álló szerkezet, me­lyek egyike vájás, másik hasításra használtatik.E­­­zen gép előnye nem annyira erőkímélésben, mint a közönséges hasítási módnál kárba menő kő­­széntömegek meggazdilkodásában áll, jóllehet alkalmazhatósága még nem egészen kétségen kí­vüli. A belga gép egy szivogatva működő akna­­szellítő Fabrytól, mely az akna torkolatához illesztetvén, 12 lóerővel minden másodperciben 380 köbláb léget szí ki. Szerszámok közt kitűn­tek az angol és franczia fúrószerek. R e d g e r s a guttapercha-csöveknek a vízszivattyúknál al­kalmazása által lényeges idő­­s költségkímélést eszközölt.Nemkülönben czélszerű annak robbantá­si módszere is, miután az által­a kemény kő törésé­nél galváni folyam segélyével egyszerre 4—5 tüze­lés eszközölhető, s ekkor a költség fele s három­negyed rész idő nyeretik meg. Michel mér­nöktől egy két kézre való s kemény kövek vágá­sára használt éles kalapács volt kitéve, mely úgy van szerkesztve, hogy a megcsorbult aczélélek helyébe mindjárt újak alkalmazhatók. A biztos­­­sági lámpák közös legjobbnak találtatott Muse- 1­e­r are Lüttichből, melynek átalános haszná­lata kívánatos, valamint feltűnő, hogy a Buk­­fordféle biztossági gyutacsok, melyekből több példány ki volt állítva, nálunk oly kevéssé hasz­náltatnak. — A bányászati rajzokat már röviden fölebb említettük. — Minták sorában első helyet foglalt egy tárgép Seraingból (Belgiumból), mely a Varoque-féle rendszeren alapulván, egy vízdörzsmű (Bremse) segélyével a lefelé történő mozgást a lejárásnál mérsékli. A kőszéntaligák­­ kiürítésére szintén egy ügyes talál­mányú gép mintája volt kiállítva New­­ Castleből. Hos­­k­i­n­g t­ó­l Cornwallból egy gép mintája volt ki­téve, melynek segélyével egy oda - vissza moz­gó vizgépely váltókerekét s egyszersmind egy mindig előre forgó zuzdagöröndöt mozgat. Egy másik készület a szélajtók kinyitása s bezá­rásánál tesz kitűnő szolgálatot. A szelfítők kö­zöl csupán a Bruntonféle említendő, mely a Her­­burgféle szélkeréktől csak kisebb átmérője s gyorsabb forgása által különbözik; továbbá egy készület, nehéz szivattyúknak a vízből kieme­lésére. A kőszénbányamüvelést ábrázoló minták nagyobb részt tökéletlenek s kevéssé tanulságo­sak voltak.­­ De említést érdemelnek a silány érczek öszpontositására, s a kézzeli mosás meg­­kímélésére szolgáló gép mintái Taylortól. Ez egy zúzógép hengeralakú rostákkal, mely egy óra alatt 150 mázsát zúz­v­a krnyi költséggel raázsánkint ; a mosás egy meglehetős nagyságú gödörben történik, mely elé hengerszerű osztá­lyozó rosta van illesztve. Nem kevésbbé érdekes a palavágó gép, mely a kiállított minta szerint egy ollószerűen működő vágókészületből áll, oly ügyes szerkezettel, hogy a munkás egyik kezé­vel a gépet vezetheti, másikkal a palalemezt ké­nyelmesen kezelheti. Az egész készület egy asz­­­talszerű állványon létezik, s fölötte czélszerűnek látszik.­­ A minták franczia osztályában a szénportéglák s mesterséges kőszenek előállítására használt készületek Popelin - Ducarre-től voltak legérdekesbek ; ezek állanak a zúzó­mű­ből, sajtóból és lángkemenczéből. Kohászati munkák termékei, ide tartozó gép-, szerszám-, rajz és minta - mellékletekkel. Különös , hogy az angol vashámorüzlet nem volt kiterjedéséhez megfelelő mértékben képviselve. Legérezhetőb­ben tűnt föl a walesi és skót hámorművek hiánya. Bird Vilmos és társ Londonban, nyers, rudvas s mindenféle pléhekből álló gyűjteményt állított ki. A világkereskedésben előforduló angol nyers­­vas két főfaja különböztetik meg : a skót és wal­­lisi. Az első négy humor által volt képviselve, úgyszintén a másik is, amaz csaknem átalán véve földolajos sphaerosiderit s nyers kőszénből meleg légnél készült, azért legolcsóbb és silányabb; utóbbi háromféle: világosszürke,felezett és egészen fehér, s értéke a tüziszer és azon körülmény sze­rint: vájjon meleg vagy hideg légnél készült-e, határoztatik meg. — Nagyfontosságu a különfé­le fajú nyersvasak vegyítése mind az öntött­ mű­veknél, mind a rudvaskészítésnél, s csak itt mu­tatkozik teljes mértékben a különböző minőségű nyers­vasak Angliában divatozó szorgalmas osz­tályozása. A nyersvasnemeknél még sokszerűbbek az angol rudvasnemek, azonban nemcsak a sok­­­szerűség, de az egyes fajok jelessége is elismerést érdemel, melyek alig találják párjukat a száraz­földön, hanem aztán áruk is megfelel jóságuknak. A svéd és orosz vas bevitele nem gyengíti e vé­­­leményt, mivel amaz csupán az aczélkészítésre használtatik, mire mesterséges mód által elő nem idézhető tulajdonsága különösen képesíti — mely tulajdonság amaz országok sajátságos érczeiben s jutányos faszenükben fenekük. Más czélokra el­lenben Anglia­ oly vasnemeket nyújt, melyek a svéd és orosz vasnál nem állanak hátrább, s me­lyek egyedül egy tökéletesített készítési mód e­­redményei. Vasnemekbeni jelen gazdagságának köszönheti nagyrészt Anglia gépészeti nagyszerű gyakorlati kiterjedését. A gyakran négyféle ön­tött- és rudvasnak, különböző minőségük szerinti alkalmazása a különféle géprészletekre, képezi a kérdéses iparág főemeltyűjét. De a faszén-vas becsét is ismerik igen jól az angolok, s ezt nyil­ván tanúsítja azon törekvésük, melynélfogva a belföldi termelés hiányát annak a gyarmatokbani előmozdítása által kiegyenlítni sietnek. Azelőtt csak faszén vas tekintetett használhatónak, de leg­újabb időben ez csak a legfinomabb pléhnemekre, é­s másokra kőszénvas fordittatik, mely nagy szorgalommal jó, vékony nyersvasból kavarke­­menezékben készül. A fehérfémlemez hutákban most 3—4 nemű rúd vasat is használnak, melynek azonban min­den salakkeverék és sziporkáktól tisztának s le­hetőleg egyformának kell lenni,—egy kis tüztö­­rékenység nem árt. Minden tüztörékenységi nyom nélküli rudvas Angliában ritka, de ilyen példányok is díszelegtek a tárlatban, s nagy ér­dekkel birt egy 1 */1 vonalnyi átmérőjű hengeri­­tett kerekvas, mely hihetőleg igen apró, gyor­san gördülő hengerek segélyével készült. Nem kevésbbé érdekesek voltak az egymás fölé helyzeti szélekkel hegitett kovácsvascsövek John Fel­by és társtól , azon szabadalmazott mód szerint, melylyel a cső egyszerre hengerittetik és hegit­­tetik, s melynél legfontosb a négy összekapcsolt henger által egy 4—6 uj hosszú tüskén át esz­közölt hengeritése s hegitése a csöveknek. — A föd-pléhet , melyből legjelentékenyebb pél­dányok a yorkshirei művekből voltak kiállítva, Birminghamban hidegen, fogantyúkkal mozga­tott sajtó által készítik elő. A yorkshirei vas je­lessége átalánosan tudva van, s különösen rend­kívüli nyulékonysága miatt dicsértetik; kitűnő­ségét azonban nagyrészt a humorüzlet jelességé­nek köszönheti. Figyelmeztetjük ez üzlet mód­jára, mikép ez jelen első füzetben füzetesen elő van adva, minden vastermelőinket. A katlanpléh egészen azon mód szerint készül, mint Austriá­­ban Neubergben. 20 mázsát felülhaladó nagy kiterjedésű lemezek a lowmoori gyárban nem tartoznak ritkaságok közé. Orom-Aron a déli Walesből néhány óriás nagyságú síneket s jeles minőségű pléhet állított ki. Crom-Aron első pléhhámora Angliának, s évi termelése 30,000 rakaszra rúg. A pléhkészités módja itt szintén sajátságos s figyelembe ajánlható.­­ Egyes meg­lepő nagyságú vas a tárlaton azon 17 láb hosszú s középen 4­­2 1. széles, 23 mázsát nyomó vas­­tábla volt, melyet Derwent Iron Comp, állított ki Causellből. A galvánilag ónított, sa­játkép horganyitott M o r e w o­o d- és Rogers­­féle vaspléhek különös , ér­­eket ébresztettek. Low-Mooron kívül kitűnők név szerint a Tipton melletti seabrooki vas- és aczélhámorok, me­lyekben a cementvas készítés sikerrel űzetik.­­ A sheffieldi aczél- és aczéláru-gyártás tudvale­vőleg legkiterjedtebb egész világon, azonban megjegyzendő, mikép az aczélkészítés módjában 15 év óta semmi észrevehető haladás nem tör­tént. Lényegesen az angol öntött­ aczél jelessége a svéd cementvas használatának úgy, mint a ko­vács- és hengerművek kitűnő szerkezetének tu­lajdonítandó. (Folyt, követk.) NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, oct. 26.­­7 Orosz császár ő­sigének hadi manifestuma állítólag G r­a b b­e orosz cs. futár által napok­ban hozatott meg, de még eddig köztudomásra nem jutott. Új békealkudozások különbnél kü­lönb alakban keringenek sajtó és szelekr után, lé­tezésüknek senki sem ad már hitelt, nem kép­zelhetvén az önmegtagadás oly fokát, mely most békére hajlandóvá tegye az oroszt; sem oly bé­kepontokat, melyeket elfogadhatna a török. A bé­kés kiegyenlítésbeni bizalom hajszála elszakadt.— A német hajóhad feloszlatásának törté­nete a hannover­i újságnak igen hiteles szinű rész­letek kiséretébeni néhány czikke által eddigi ho­mályából kibontakozók — Németország némi meg­lepetésére, a mennyiben kitűnt, hogy a sokoldal­ról gyanúsított Austria épen nem játsza abban a neki tulajdonított szerepet, hogy az minden an­nak föntartását c­élzó rendszabályt magáévá ten, sőt tetemes előlegezéseket is adott oly ezérből, hogy legalább addig fönnállhasson, míg a többi államok fentartása iránt megegyezendnek. A ha­jóhad eladatása iránti javaslat Szász-Weimar, Altenburg, s Meiningentől ered. Dánia (a her­­czegségekért) a Németalföld,Württemberg és kü­lönösen Poroszország fentartása ellen működtek. A vámszerződés foganatosítására ezért a roppant tevékenység naponkinti adatait emlegetni nem győznek ; a vámkezelés gépezeté­nek ezernyi nagy és apró kerekei egyike sem ma­radhatván régi helyén,az újnak létrehozása temér­dek munkát ad, miknek átnézete szakavatottság nélkül úgy is lehetlen,s maguknak az ügy élén álló derek férfiaknak dicsőségére váland. A vámhiva­taloknak a vámegyletiek mintája szerinti átalakí­tása Vorarlbergben veendi kisérletképen kezdetét, (mint a polgári törvénykönyvvel egy­kor Gallitziában létetett az első gyakorlati kísér­let.) A kir. fővárosi sütő ezéh a jelen drágaság­ban (!) pénzszorultságban lévén, 400,000 frtnyai kamatmentes kölcsönért folyamodott a község­­tanácshoz —a közjó nevében. Nem tudjuk, vájjon a községtanács méltányosnak találá-e, hogy a vá­ros pénzén — a sütő ezéh nyerészkedjék. Meg­lehet, miszerint a folyamodás nem is ily naiv tartalmú, mint mire jár, s valami színe a közhasz­núságnak csakugyan fölhozathatott indokul, de ily indokot képzelni nincs elég tehetségünk. — A gazdasági egyletnek tegnap tartott gyűlése semmi tekintetben sem ten reánk kedvező benyomást. A több ízben pana­szolt részvéthiány egy tanúsága, hogy alig 60 tag volt jelen. A várakozásnak meg nem felelt tavali gazdászati kiállítás daczára azonban ugyan­azon alapokon fog a jövő évi rendeztetni;­­ a sorsolás nem felelt meg czéljának, a sorsok na­gyobb része (alkalmasint mert későn adattak ki) nem jutott mezei gazdák kezébe, s a nyeremé­nyek városi lakóknak jutottak, kik is azonnal túl­adtak rajtuk. Mindez vigaszul egy részről, buz­dításul más részről igen apropós jó a magyar gazdászat barátaira nézve, épen most lévén Pes­ten is a gazdászati kiállítás megnyitva. Valamint az is szomorú vigaszul szolgáljon a derék „Gaz­dasági lapok“ iránt érdekelteknek, hogy a bécsi gazdasági lap csak szűk olvasó körre szorítkozik ! annyira hatalmas az önérdekét elhanyagoló indo­­lentia! — e gazd. lap meg is szünendett tán, ha a közhasznú irodalom iránti tevékeny buzgalmá­ról ismert m. belügyministérium 1000 frtnyi se­gélyezését egy további évre nem ajánlta volna! Még egy apropós érkezett újdonság, hogy Berlinben szintén egy angol társulat által létesítendő vízvezetés, mely minden házat a leg­felsőbb emeletekig ellátand vízzel, már munká­latba is vétetett; ez alatt állítólag a bécsi köz­ségtanács elveti az e tekintetbeni ajánlatot, — alkalmasint csak meg akar Berlin példája után győződni annak czélszerűségéről s kivihetőségé­ről. London példája nem elég, hisz London — szigetországban fekszik! Politikai köreinek nagy mulatságára szolgált a ma érkezett „Patrie“ az által, hogy a „Frem­den b­­­a­­­t“nak egy egész czikkét valami tekin­télyes forrásként közli; előre képzelhetni, mily mázsás arczot öltend ezután, s mily méltósággal nézend le a finomságban vetélytársára — a vele örök harczban élő „Pressére.“ Nagy időknek is vannak derült pillanatai! London, October 22. (­ Az ellenzéki sajtó, míg az utóbbi na­pokban némileg megnyugodott, a kormány hatá­­rozottabbnak látszó eljárásában, ismét gyana­­­kodni kezd a transactio elvén alapuló coalitió irányában, így, valamint a „Daily News“ még minap javaslá a töröknek: bízzék önerejében, s ne 254 October 28-kán 1853.

Next