Budapesti Hírlap, 1853. október (231-256. szám)
1853-10-01 / 231. szám
fiai által megkísértett megmérgezéséről. Ezek egy benszülött aranymívest megvesztegettek és a megmérgezést egy általa Abbasz pasha számára készített theafindzsa által kísértették meg ; azonban a theaöntésnél felfedeztetett. Tény, hogy az aranymíves befogatott, s Abbasz pasha néhány napig igen beteg volt, most azonban már ismét Sinaiba utazott, hol maga számára palotát építtet. Boszniából 14-ről érkezett tudósítás szerint a török kormány a lőportermelést felszabadította. Nemrég a tartományi kormányok azon utasítást kapták, hogy mielőbb 3000 erszényt küldjenek Shumlába és 1500-at Ruméliába, hol 15 zászlóalj redit tétetik mozgóvá. Azonban a kormánypénztárak üresek, s a polgári hivatalnokok s a katonaság havak óta nem kapott zsoldot. A kukoricza, a nép e fő tápszere már a búzával egy áron kel. i AUSTRIA, Olmütz, sept. 26. A mai díszszemléről ezeket írják : A 3 hadtest 5 hadoszlopot képezett. Az 1. és 2. oszlopban csak gyalogság és vadászosztályk állottak; 3 dikban a tüzérség, s a 4. és 5-ikben a lovasság. Felségeik a császárok, porosz hg . k. fens., s a többi jelen volt legmagasb és magas uraságok és katonai nevezetességek a homloksorok előtt ellovagoltak s aztán a kápolnasátorhoz mentek, hol a tábori főpapság által egyházi öltönyben fogadtattak. Nagyszámú mindenrendü közönség sűrű tömegben segélyzé be északi oldalról a tért. Tábori mise után a császári felségek, a porosz hg . k. fens., s a többi vendégek a katonai kísérettel lóra ültek s a diszoszlopok jobb szárnyánál foglaltak állást. Pompás fényes csoportozat volt ez, melyben az európai hadseregek minden egyenruhái láthatók voltak. Ő csak Apostoli Felsége kivont karddal a csapatok élére állt s azokat orosz császár a fels. előtt elvezető, 25. század, 76 eskadron és 32 félüteg elléptetése 2 óránál tovább tartott. Ez pompás, nagyszerű hadi látvány volt. Először a gyalogság vadászokkal vegyest lépdelt el, aztán a tüzérség, aztán a dragonyosok, vértesek, dzsidások és huszárok. Ő cs. k. Apostoli Felsége a fehér bagyi egyenruhán a kék rendszalagot, orosz császár ő feli. a saját nevét viselő lovasezred vértje fölött a vörös szalagot viselé, s ez ezredet, kivont karddal élére állván, Ferencz József Császár Ő Felsége előtt, háromszor tisztelkedve, elvezető.Úgyszintén Miklós nhg öcs. fens a nevét viselő huszárezredet; porosz hgő kir. fens.,hg Paskievits magy ő magassága, J e 11 a c ic bán íszn . excja illető ezredesi egyenruháikban elvezeték ezredeiket. 3 óra volt, midőn Ő Felségeik s a többi uraságok a városba visszakocsiztak. Utjokban a csapatok, melyek sátorsorai közt elhaladtak, lelkesedéssel üdvözlék. Ebéd után, mely alatt katonai zenekarok játszottak, Ő Felségük ismét a táborba kocsiztak, meglátogatók s szemlélék annak minden egyes részeit, s a katonák örömkiáltásait és üdvözléseit fogadák. Prerau, sept. 25. Tegnap 20.1 órakor d. u. Ő cs. k. Apostoli Felsége a vasúton ideérkezett, orosz császár ő felségét várván. Félnégykor érkezett külön vonattal gr. Nesselrode orosz államcancellár ő exoja, kinek Ő Felsége a személycsarnokig eléje ment, s vele, valamint b. Meyendorff orosz követtel a cs. k. udvarnál, elutazásukig beszélgetett. Ő Felsége ezután rövid időre visszavonult, s később orosznoki egyenruhában jelent meg. A nagyszámban egybegyült közönség férfiainak, kik az Uralkodó szent személye iránti tiszteletből, fedetlen fővel állottak.Ő Felsége tudtul adata, hogy fövegeiket tegyék fel. 5 órakor orosz császár ő felsége a két nagy es. fenségeikkel és fényes kísérettel megérkezett. Miután mindkét Uralkodó egymást szívélyesen megölelé, ő felségeik az egész környezettel együtt a pályaudvartérre mentek, hol a Zanini-gyalogság tisztelgő százada volt zászló és zenekarral felállítva, mely utóbbi az orosz néphymnust játszó, Miklós császár ő feli. az őt kisérő magas katonai egyéneket O cs. k. Apostoli Felségének bemutatá, mire mindkét Uralkodó, kíséretükkel Olmützbe folytatók utjokat. Oderberg, sept. 24. Ma d. u. 3 ór. érkezett ide Miklós császár ő felsége, a trónörökös és Miklós négek ő cs. fenségeikkel, hgy a fakówitz cs. k. altn. és osztályparancsnok, gr. Montenuovo vezérőrnagy s több más törzstisztek kíséretében, kik ő felsége üdvözlésére Csakováig eléje utaztak. Az itteni pályaudvarban Szilézia cs. k. főnöke mély tisztelettel fogadó ő felségét, ki a tiszteletörségül zászló- és zenével felállított Erneszt félig gyalogezredbeli gránátos századot megszemlélni méltóztatott, s aztán útját tovább folytatá. — Gr. Nesselrode orosz cs. államcancellár és b. Meyendorff orosz cs. követ a cs. k. udvarnál, két órával előbb különvonattal Olmützbe előre utaztak. Temesvár, sept. „W. Z.“ Elvitázhatlan tény, hogy délkeleti Magyarországnak s a szomszéd szerb vajdaság és bánságnak a Maros környékében fekvő vidékei, eddig nem emelkedhettek az anyagi jóllét azon fokára, melyet földjüknek a dús termelés minden eszközeivel bírásánál fogva a kedvező égalji viszonyok befolyása alatt elérni képesek. E vidékek felvirágzásának kiváló akadályaiul kell a Maros gyakori kiöntéseit és alkalmas közlekedési eszközök hiányát tekinteni. Az első nagy kiterjedésű földet von el gazdászati használat alól, s nem ritkán a legdúsabb vetést elpusztítja, míg másfelől czélszerű összeköttető KÜLFÖLD, Francziaország, Páris , sept. 24. A „Pays“ ma azon véleleményét fejezi ki, mikép a keleti kérdésre vonatkozólag a politikai sajtónak most csak szemlélő állást kell elfoglalnia, mivel most nincs többé mit vitatni vagy tárgyalni, hanem csak nyugodtan nézni s várni kell. — Szerinte Törökország, mely önkényt Európa oltalma alá helyezé magát, most nagy hibát követ el, midőn défavouálja azt, mit a négy nagyhatalmasság rendelt meg számára. „Ez által“— úgymond —„megváltoztatta a harcz tervét, mely mostantól fogva a helyett hogy a szerződésekre s minden államok érdekeire vonatkoznék , csupán a fekete-tenger partjain levő két kormány közti viszályra fog szorítkozni Most csak egyetlen biztos eredmény van, s ez abban áll, mikép a keleti kérdés bonyolultabbá lett ugyan, de szűkebb térre szorult, s azon arányban, amint az Orosz és Törökország közti béke nehezebbé látszik lenni, az európai háború is lehetetlenebbé lesz. Oroszország, a bécsi jegyzék elfogadása által önmaga szabott határt nagyravágyásának. Ő csupán ezen jegyzéket, azaz egyszerű erkölcsi elégtételt kíván, ha ezt alkudozások által nem nyerhetné meg erőhatalommal tudandja megszerezni — Oroszországnak az európai értekezlethezi hozzájárulása minden lehetőséget elhárított az iránt, hogy ezen hatalmasság a nyugati államokkal, s különösen Angol- s Francziaországgal háborúba bonyolódhassék. Ebben áll a fő eredmény, mely a helyzetből ered, úgy a mint ez az érdeklett felek illető szerepei által föltüntetik. — Már váljon abból, mikép Oroszország csatlakozik a bécsi értekezlet határozataihoz, következik-e az, hogy Európa e határozatokat ráerőszakolhatja Törökországra, ha ez utóbbi állhatatosan vonakodnék azokat elfogadni ? Mi azt véljük, hogy ez abból nem következik, s csak azt hisszük, hogy Európának nem kell többé hatályos közremunkálás által beavatkoznia a történhető eseményekbe, s csupán azon esetre kellene a szemlélő állást cselekvő állással cserélnie föl, ha ezt saját érdeke vagy becsülete kívánná.“ — Sept. 25. A „Journal des Débats“ ma igyir: , , ,, . . „A jelen perczben, az atalanos európai politikára nézve fontos események történnek Konstantinápolyban. Már két mp óta Párisban bizonyosnak tartják, a franczia s angol hajóhadaknak a Bosphorusba bemenetelét. Az angol lapok szerint e tudósítás most már a bevégzett tények sorába tartoznék. Egy sürgöny jelenti, mikép a szultán kormányának felszólítása következtében mindkét hajóhadból két-két hajó ment Konstantinápolyba, az ottlakó francziák s angolok oltalmazása végett. — Egy más sürgöny szerint, három-három hajó ment be, a hajóhadak többi rése parancsot kapott, e hajók követésére, a e perczben az egyesült franczia s angol hajóhadak már Konstantinápoly előtt horgonyoznának. — Mi részünkről csak másodrendű fontosságot tulajdonítunk a Dardanellákon átment hajók számának. E szám természetesen a helyzet szükségeihez képest fog szaporíttatni, vagy kevesbíttetni. A fődolog az, mikép most idegen hadihajók vannak a Bosphorusban, s következőleg a szerződések által megállapított rend felbomlott. — A Dardanellákom átmenetei oly tett, mely a Pruthom átmeneteinek felel meg. A fennálló szerződésekben egyrészről kiköttetett, mikép egy idegen hadihajó sem mehet be a Bosphorusba mindaddig, mig a porta békében lenne; s másrészről ugyanazon szerződésekben a Pruh a török terület természetes határául jelöltetett ki. Ezért arra is emlékeznünk kell, mikép a fejedelemségek megszállása ellen tett tiltakozásokban az mondatott, hogy a nyugati hatalmasságoknak jóuk lenne a Bosphorusba bemenni, válaszul a fejedelemségek megszállására. Még eddig e hatalmasságok minden demonstrációtól tartózkodtak. De jelenleg az események s az évszak által sürgettetve,őszintén elfoglalták állásaikat. Ezen várakozó helyzet mindkét részről huzamosabb ideig tarthat, mivel az előhaladott évszak, amely csakhamar nem engedendi meg többé az oroszoknak a fejedelemségek elhagyását, — az angol s franczia hajóhadakat is telelésre a Bosporusba vezetendi. Kétségkívül ezen újabb bonyodalmaknak kell tulajdonitni az angol állampapírok tetemes csökkenését. — Azonban mi ezen aggodalmakat nem tartjuk eléggé alaposaknak. Valóban megjegyzendő, mikép még eddig a szövetséges hajóhadak bemenetelének közvetlen czélja nem az, hogy az orosz invasióra válaszoljon, hanem az, hogy a török fölkelést elnyomja. Ezen beavatkozás még mindig a béke fentartására van irányozva , mivel a szultánt akarja oltalmazni egy oly párt ellen, mely őt háborúba kívánná sodorni. E tekintetben Konstantinápoly megszállása, — ha ezt a körülmények szükségelnék, — némileg hasonlítna Róma megszállásához; mindkét esetben a fegyveres beavatkozás oly czélból történt volna, hogy a béké s rend fentartassék, s hogy a fenálló kormányok számára cselekvési szabadságuk biztosíttassék. Valóban semmi sem bizonyíthatná be inkább minden kormányoknak a béke fentartása iránti óhajtását, mint ezen részrehajlatlan protectio, mihelyt a szultán nem lesz többé a népszenvedélyek nyomása s zsarnoksága alatt, — az alkudozásokat — remélhetőleg nagyobb sikerrel újra meg lehetene kezdeni.“ — Ma a „Constitutionnelben“ , és én a a keleti kérdésről egy oly czikket közöl, mely az itteni politikában Törökország javára történt fordulatra látszik mutatni. E czikkben, a bécsi jegyzék sorsának tárgyalása után, azon állítás foglaltatik, mikép Nesselrode grófnak legújabban közzétett sürgönyén kívül, még egy más okirat is létezik, melyben a kanczellár fejedelmének valódi szándékait nyilvánitja. Ezen okirat kifejti azon indokokat, melyek lezárt a bécsi jegyzék föltétlen elfogadására, valamint azokat is, melyek őt a porta által kívánt módosítások elvetésére indították. „Oroszország“ -- úgymond —■ „azért elégedett meg a bécsi jegyzékkel, mivel azt saját óhajtásai s szándékai szellemében Magyarázta, Orosz és Törökország egészen egyformán gondolkodnak a jegyzék eredeti szövegéről; mindketten ugyanazon szellemben magyarázzák azt, s épen ezért nem követhetnek egyforma eljárást. Ezen okirat, úgy látszik, tetemesen felvilágosítandja ama váratlan jellemet, mit a keleti kérdés vesz föl. Oroszország valódi szándékait s érzelmeit fölfedezi, s míg a bécsi jegyzék szerkezete fölött támadt vitát felvilágosítja, egészen új helyzetet állít elő, mely viszont a nyugati hatalmasságok elé új kötelességeket szabhatna.A 1293 sok hiánya miatt a nyert földtermények a világpiacára csak nehezen juthatnak. Mindkét hátrány fő oka a Maros rendkívül kanyargó folyásában rejlik. A kanyarulatok a vizár lefolyását és a jégtömeg eltakarodását gátolják, miáltal a vészes kiöntések származnak, továbbá azok hosszabbítják a víz útját és lassítják folyását, ezáltal a szállítást tovább tartóvá s drágábbá teszik, a sekélyes helyek képződését elősegítik, mik a hajózást igen megnehezítik, sőt gyakran lehetlenné teszik. Már ismételve ki jön emelve azon élénk figyelem, mit a kormány, átlátván a czélszerű folyamszabályozásoknak a mezőgazdászati, ipari s kereskedelmi érdekekre kiszámíthatlan befolyását, ily czélszerű folyamszabályzások és partgátépítések létesítésére , továbbá új vízutak készítésére s a létezők javítására Magyarországban és a Vajdaságban fordít. Azon hátrányok elhárítása végett, melyeket a Maros kanyarulatai okoznak, a kormány azoknak eltávolítását, Szeged és Arad közti átmetszések által, elhatározta. Mily gazdagon meg fogja e szabályzás magát jutalmazni, kitűnik azon következések tekintetbevételéből, melyek az átmetszések megtételéből, szükségkép folynak. Nem csak a vízáradás veszélyei, miknek az alacsonyartvidék és az azon fekvő helységek ki vannak téve , elháríttatnak , és a termékeny földterület rendes mivelése lehetséges leend, hanem a hoszszu folyamot is megrövidittetik s ekkér a közlekedés kívánatos gyorsítása eszközöltetik e vizvonalon, valamint a szállítási költségek kereskedése; végre a folyam medre elegendő mélységet nyer, s ez által a Maros mind rendes járművek mind gőzhajók által járhatóvá lesz Németalföld, Hága, sept. 23. Az első kamra mai ülésében szinte vita nélkül, s egyhangúlag megszavazá a válasz-föliratot, mely haladéktalanul át fog nyujtatni a királynak, s erre határozatlan időre elnapolá magát. A külpolitikára vonatkozó fejezet így hangzik: „Örvendünk azon, hogy felséged kormánya folyvást jó egyetértésben van a külhatalmasságokkal , s teljesen méltányoljuk azon bölcs politikát, melynél fogva a kereskedés kifejlése a szabad-kereskedelmi rendszer által előmozdíttatik.“ — Azon fejezet pedig, — mely a jelen ülésszak folytában előterjesztendő javaslatokat tárgyazza, igy hangzik : — „Örömmel hallottuk felséged által kifejeztetni az az iránti bizalmat, mikép a jelen ülésszak alkalmat nyujtand, több fontos tárgyak megoldására, s azon óhajtásunkat fejezzük ki, mikép felséged kormánya folyton éber gondossággal készítse el azon törvényjavaslatokat ,amiknek az alkotmány értelmében elő kell terjesztetniük, valamint a közérdek által szükségelt többi javaslatokat is.“ A második kamrában kimerítőbb tárgyalást várnak. A hajdani ministérium valamint a históriai reformátusok pártjainak közlönyei is, pontosabb értesítéseket kívánnak, a ministérium által előterjesztendő javaslatok iránt. A budget holnap fog a második kamra elé terjesztetni, úgy látszik ezen előterjesztést néhány nappal siettették oly czélból, hogy a válasz-felirati viták ne szakasztassanak félbe. Törökország, Konstantinápoly sept. 19. A Kurbam- Bairam ép oly csendesen folyt le, mint hetek előtt a nagy burám, s korábban a görög húsvét. Erre kétségtelenül sokat tett az itteni kormány erélyes magatartása a főváros harczias és, mit nem tagadhatni — forradalmi hangulata ellenében. A keresztény külvárosokban tett erélyes elővigyázati rendszabályok a fővárosi nagyszámú póttömeget kellően féken tartották. Másfelől az audientia, melyet a sheik- ul-Izlam a szultánnál nyert, s melynek tartalma köztudomássá lön, sokat tett a hangulat megnyugtatására. Midőn t. i. a porta módosítási javaslatainak elvehetése tudva jön, a sheik ul Izlam egy nagytanácsi ülés után a szultánhoz ment, őt még egyszer a nép hangulatáról értesíteni. Ez audientián a szultán kinyilatkoztatá, hogy kész önmaga a nép élére állani, ha a vallást veszély fenyegeti, de ő még e veszélyt nem látja. Eddig a vitály még mindig politikai jellemű maradt, s mig a dolog igy áll, jobbnak látja a vitály kiegyenlítésére mindent elkövetni, mi trónja becsületével összefér. — Ez értekezlet következtében, mit a sheik ul Izlam a porta többi nagyméltóságaival azonnal közlött, a harcz- és békepárt abban egyezett meg, miszerint az új sürgönyöket, melyek az idegen hatalmakhoz f. hó 23-áig alkalmasint megérkeznek, bevárandják. — Lord Redcliffe most ismét gyakran értekezik Reshid pashával, és szintén igen sokat a fő szemaszkerrel. Tudni akarják, hogy ő is a maga részéről e két férfi közti bensőbb egyetértés előidézésében fáradozik. A csapatküldések a Duna felé megszűntek ; a rumeliai hadsereget már elég erősnek tartják a Balkán megvédésére; ellenben az ázsiai hadsereg folyvást erősíttetik, s a Kaukázus határánál már 109.000 ember mondatik állam, többnyire nem törökök által vezényelve. („Presse“) Odessából azon hír érkezett, hogy ott a cholera, még pedig nagy dühhel, ütött ki. Omer pasija már parancsot kapott, hogy a Dunánál őrvonalat húzzon ellene, s az odessai érkezmények itt ötnapi vesztegzár alá vettettek. Az „Oss. Triest.“ az angol lapokkal egybehangzólag jelenti, hogy 11 -kén egy a fehér tengerre szánt franczia gőzös, és 12-kén egy Konstantinápolyba szánt angol gőz fregát ment át a Dardanellákon; az angol fregátot „Tiger“ angol hadikorvett követé, mely már régebben a Dardanellákban horgonyzott. Ugyan e nap (12- kén) két franczia gőzfregát is átment a Dardanellákon, melyek egyikén az ellen-admirált lobogó volt, szintén Konstantinápoly alá menvén. Mind e hajók az erősségi parancsnokkal minden előleges értekezés nélkül haladtak át a szoroson. Az ezen erősségek egyikében levő nehéz ágyak Battumba fognának szállíttatni. Az „Imp. de Smyrne“ f. hó 17-ei száma Írja: Ménesikoff hg,ki eddig „Gromonossetz“ gőzfregátot el nem hagyá, azt most Szebastopolba küldé vissza, s maga „Nikolai“ kis gőzösön Odessába ment, hol partra szállott. Legújabb posta: Bécs. Az „Ost. Deutsche Post“ egyik konstantinápolyi levelezője f. hó 19-től megerősíti, mikép a warezpárt ingerültsége a legmagasb fokot érte el. 60,000 ulema és szofti Konstantinápolyból és környezetéből állítólag aláírás által kötelezte magát, mindent elkövetni, az Oroszország elleni ellentállás élesztésére. A tartományokból folyvást özönlenek utonezok a zászlókhoz.“ London, sept. 26. Lajos Fülöp özvegye, a viharos időjárás miatt családja tagjaival együtt kénytelen volt iss aboni útját felfüggeszteni, s Londonba visszatérni. A „Times“ a börzei közönséget megnyugtatni igyekszik, mint amelynél rendkívüli aggodalmat gerjesztett azon tudósítás, mikép néhány hajó bement a márvány-tengerre. A „Globe“ szintúgy mint a „Times“ e ténynek semmi fontosságot sem tulajdonít, s azt csupán elővigyázati intézkedésnek tekinti, az angol s franczia alattvalók oltalmára. Szerinte e rendszabály oly kevéssé érdekli az 1841-ks szerződés érvényét, mikép nem is lárták szükségesnek előbb nagyúri firmánt kérni ki. — Az úgynevezett csatornái hajóhadnak, — mely a spithead-i szemle után gyakorlati kirándulást tett, — egy dublini lap szerint, — egy része a keleti tengerre fogna indíttatni. Brüssel, sept. 27. C h i m a y herczeg, ki a király által a francziák császárjának üdvözlésére küldetett, 24-én Killeben a császár által ünnepélyes audientián elfogadtatott. Távirati sürgönyök. Oderberg, sept. 29. Orosz császár őfelsége, Miklós ahg ő cs. fend. kíséretében Olmützből visszautazva éjjeli 1 órakor ide érkezett s mély tisztelettel fogadtatott. A tiszteletőrségül felállított b. Jelacic cs. k. gyalogezredbeli század megszemlélése után útját ő felsége tovább folytató. Krakó, sept. 29. Orosz császár ő felsége ma reggel Szerakovába megérkezett, ott a polgári s katonai hatóságok által alázatosan fogadtatott, s 7 percznyi mulatós után útját Maczkin át Varsóba folytatá. Páris, sept. 23. Némely hírek nyomasztólag hatottak az árfolyamokra. Bern, sept. 27. A szövets. tanács kijelenti, miszerint a ressini küldöttséget tartozó figyelemmel fogadandja, és missiója sikeréhez lehetségig járulni iparkodandik. Bécs, sept. 29 Agio:arany 143/*ezüst: IQ1/« Bécsi bone September 30-ró!. Status kötelezvény 5% .... 922 dto 4% .... • 82% dto 4 . . . — 1839-ki sorsjegyek 250 fitos . 135 1834-ki „ 500 . . . . . 223/4 Bankrészvény darabja . . 1329 Éjszaki vaspálya 1000 fitos . . 2240 Bécs-Gloggnitzi 500 ftos . . . . 830 Dunagőzhajózási részvény . . 648 Amsterdam 100 tallér .... — Augsburg................................... 1093/s Hamburg 100 boo tallérért . 81% London 1 ft sterlingért .... . 10,45