Budapesti Hírlap, 1853. november (257-281. szám)

1853-11-01 / 257. szám

s az új év bekövetkeztével frisekkel szokás he­lyettesíteni, hogy mi e kedvezményben olvasóin­kat még jóval újév előtt részesítjük, arra kiváló fi­gyelmünk mellett, melylyel t. ez. olvasóink iránt mindig viseltetünk, másrészt az e lap nyomdájának tulajdonosi viszonyaiban történt változás is jó al­­kalmul szolgált; az új firma valamint egyébként úgy ez által is buzgó ügyekezetét tanúsítja, hogy ügy­­barátai s a közönség kegyét kiérdemelje. Az ezelőtt „Lukács László“ jelenleg „Lukács L. és T­á­r­s­a“ nyomda, mely eddigi helyiségén megma­radva működik, a már régebben működő gázsajtó mellett, újabb nyomdai fölszerelvényekkel is ellát­va, mindent el fog követni, a mit vállalata becsüle­tére, a nyomtatványok gyors, csinos és változatos kiállítására s ezzel a könyvipar előmozdítására ten­nie lehetséges. * Öcs. k. Apostoli Felséget, é. oct. 7 - kén legmagasb elhatározásával a nagyváradi hely­tartósági osztály közigazg. területére Nagyváradon egy ker. törv.szék s Debreczenben, Szatmár-Néme­tiben, Gyulán és Aradon négy megyei törvényszék fölállítását jóváhagyni méltóztatott. A pályázat a nevezett első folyamodást­ törvényszékeknél betöl­tendő állomásokra f. é. dec. 1 -ig van kitűzve. * A soproni helytartósági osztály közigazg. területére nézve Ő cs. kir. Apóst. Felsége kö­vetkező első folyamodv. törvényszékek fölállitását méltóztatott jóváhagyni. Egy kerületi törvényszéket Sopronban, továbbá megyei törvényszékeket Kő­szegen , Zala-Egerszegen , Kaposvárott, Pécsett, Szekszárdon, Veszprémben, Győrött. A hivatalos állomások betöltését tárgyazó hirdetés a napokban bocsáttatott közre. •**■] A cs. k. magyaróvári gazdasági intézet igazgatósága Köhler intézeti kertészt az itteni terménytárlat pontos megszemlélésére küldé, mely intézkedéséért az igazgatóság méltó dicséretet ér­demel, s vajha minden nagyobb gazdaságok részé­ről szakemberek küldetnének a terménytárlat gya­korlati előnyeinek kitanulására. Ugyancsak nevezett kertész 2 faj burgonyát s 6 —­8 faj tengerit hozott az intézet részéről a kiállításba. A beküldött burgo­nya Magyaróvárott azon két fajból termesztetett, melyek tavai a newyorki nagy kiállításban első ju­talmat nyertek. A kukoriczafajok pedig, néhányat kivéve, melyek szemei déli Németországból hozat­tak, a két év óta termesztett számos amerikai fajok közöl a legkitűnőbbek. * Az 1854-ik közigazgatási évre az országos- és földtehermentesítési igények fedezésére a külön­böző koronaországokban az egyenes adó minden fo­rintjától következő pótlék hajtandó be: Magyaror­szágra nézve: a pest-budai kerület az országos tar­tozásokra 31/1 krt, a földtehermentesítésért 10 krt. Pozson 4 és 10, Sopron szintén 4 és 10, Kassa 5 és 10 Nagyvárad 4yi, és 10, Erdély 4­­ és 63/1­. Horvát és Tótország 11 és 3. A vajdaság 21/1 és 8 krt . Féltoronynál elkezdődtek a rókavadá­­­szatok, rendesen négyszer kergetnek egy héten. Egy részvény ára 250 ft. Az aláirás három évre kötele­ző 1853. junius 1 -jétől kezdve. (Közbirodalm­i napló.) B­é­c­s , oct. 30. Császár Ő Felsége, a búza, kukoricza és zab beviteli vámjának a lombardvelenczei tartomá­nyokba 1853. dec­. végéig leendő megszüntetését helyben hagyta. E rendszabály azon időponttól kezdve lép hatályba, midőn azt minden egyes hi­vatallal a fölöttes hatóság közlötte. — Császár Ő Felsége, b. Perglas Károly al­nagyot a Konstantin nhg gy. ezred, és Bor­dél­y János al­nagyot a Fridrik Vilmos po­rosz hg gy. ez­ed másod-tulajdonosaivá nevezte ki. — A hannoverai király ő fels. a Karlsbadban tervezett protestáns imaház építésére 500 tallért ajándékozott. — A tiroli Radeczky-album mint a „Schütz. Ztg.” jelenti, egy nagybecsű lappal gazdagodott, melyre a császári ara Erzsébet hgnő ő kir. fens, következő sorokat irá: „Boldognak érzem magamat nem sokára oly országhoz tartozhatni, mely azon szép előnynyel bir, hogy egy tetterős Császárt, egy hős Radeczkyt és egy gyakran bebizonyított tiroli hűséget magáénak nevezhet. Erzsébet, bajor hűnő.“ — Az „Ö. C.“ a „Budapesti Hírlap legutóbbi számában a „Moniteur“ után közlött távirati sür­gönyre nézve következő felvilágosítást ad : „Pontos tudomás szerzése után úgy hiszszük, hogy a „Moni­teur“ sürgönyében, mely az Irakzsánáli esemény­ről szól, ezen tétel: „Passage de Danube“ helye­sebben „a Dunán elmenetel“-nek mint „átmene­teidnek forditandó. Midőn az orosz járművek a tö­rök erősség lőtávkörébe jutottak, ennek helyőrsé­ge alkalmasint lövést intézett rá, mit amaz viszon­­zott, s ez okozható az Irakzsában támadt tüzet. Az „elmenetel“ erőszakolása tehát akkér történt, mi­szerint a járművek útjukat a folyamon tovább foly­tatták , holott a Dunán átmenetel bizonyos czélt tesz föl, mi bizonyosan meg lett volna nevezve, s különben is valószínűtlennek látszik.­­ A ma ide érkezett török futár az angol kö­vet Westmoreland lord számára is hozott hiv. tudósításokat. Mint hallani, a diplomatia egyesült fáradozásának Konstantinápolyban sikerült, a szul­tánt és miniszereit békésebbre hangolni. Ennek bi­zonyságául tekinthető Omer pasimhoz intézett a­­­zon utasítás, hogy az ellenségeskedések megkezdé­sével még várjon. — Az angol-francz­a hajóhad, oct. 20-ai tu­dósítások szerint , Konstantinápoly alá ment s a márvány tengeren horgonyt vetett. Itt azon nézet­ben vannak, hogy ezen manoeuvre az európai béke fentartására szolgáland. — Gróf O’Sullivan de Gr­asz belga k. követ Brüsselből állomására Bécsbe visszaérkezett. — Gr. Mensdorff-Pouilly austriai cs. kö­vet a sz. pétervári udvarnál , elhagyta Bécset, s morvaországi jószágára Boskovitzba utazott, hol egy hetet szándéka tölteni.­­ A konstantinápolyi hirek oct. 21-ig terjed­nek. Lord Redcliffe a fényes portát rábírta, hogy parancsot adjon az ellenségeskedésnek rövid időre megállítására, mely idő a béke-alkudozások újra megnyitására fog használtatni. Ezen tegnap d. k. elterjedt hir az északi vaspálya-részvényekre igen kedvező benyomást tett, melyek tegnap estre 226-an keltek. Oct.30. Az ,,U.C.“mai száma meg­erősíti újabb biz­­­tos tudósítások után az Izakcsánál­ eseménynek ál­tala tegnap közlött (fennebb olvasható) magyará­zatát. T. i. orosz g­yögök több tüzérnaszádot von­tattak a Dunán fölfelé Braila és Galiczba. Midőn Szakcsa erősségnél elhaladtak, tüzeltek rajok, s ők a lövést viszonozták. De a tüzelés nem gátolta meg a flottillát, utjának fölfelé folytatásában. — Orosz cs. hadnagy b. M e­y­e n­d­o­r­ff Ru­dolf, ma állomására a kaukázusi sereghez elutazott . A kat. és polg. kormányzóság helyett Bor­dó 1­o a. t. n. ur aláírásával a „Siebenbürger Bote“ két hirdetvényt közöl hivatalos részében : Az 1853. sept. 6. legfelsőbb patens következtében, melylyel az egyenes adók kiírása 1854-re elrendeltetik, a cs . k. pénz­ügy­ministe­rium f. é. sept. 25-kén jóváhagy­ta, hogy a föld- és a személy-­adónak 1854-ik év­­rei kivetése lehetőleg siettetendő, uj rectificatio nélkül, a múlt évi adó­munkálatok és táblázatok alapján megtörténjék. E magas rendelet alapján s a cs. k. pénzügyigazgatósággal egyetértve a politikai hatóságok fölhivatnak az adózókat felszólitani, hogy netaláni reclamatiójokat a föld- és személyi-kereset - adónak — a múlt évi mérv szerint történt kivetése ellen legtovább december végéig 1853. beadják. Továbbá a politikai hatóságok a lelkészi hivatalt és községi elöljárókat felszólittatják, hogy az elsők az adózók halotti bizonyitványait s az uj házasok név­jegyzékét beküldjék; a községi elöljárók pedig az adózók házicselédségében és marhatartásában tör­tént változásokról adandnak pontos kimutatást s az adóhivataloknak legtovább f. é. november végéig fölterjesztendik. A másik ugyancsak a fenebbi utón kelt hivatalos hirdetvénye következőkép hangzik : A magas cs. k. pénzügyministerium f. é. máj. 1 -ji kibocsátványával elrendelé , hogy Maros - V­á­­s­á­r­h­e­ly városában, az eddig fenállott házosztály­­adó helyett az 1854-ki közigazgatási év kezdetével a házbéradó hozassák be. Ezen adó ennélfogva Ma­ros-Vásárhelyen 1853. novemb­ elsejétől kezdve, ugyanazon módon, mint Nagyszeben, Brassó és Ko­lozsvárra nézve egy 1851. febr. 1-jén kelt itteni hirdetvény utján elrendeltetett, ki­vetendő és behaj­tandó. * A cs. k. nagyszebeni katonai kér. parancs­nokság részéről a ,Sieb. Boteg 169-ik számában egy felhivás közöltetik az ember-barátokhoz , melyből értjük, hogy f. é. febr. 7-én Strugar és Felső-Pián községekben 22 embert és 32 darab marhát hara­pott meg egy veszett farkas, s a sebesülések követ­keztében, hab­ár rögtön alkalmaztatott orvosi segély, 15 ember halt meg, s a megharapott marhát mind ki kellett irtani. Azon körülményből, hogy a sebe­sülteknek 40 napi veszteg­ időt kellett tartaniok , s ez alatt családjuknak nem kereshettek , gazdaságuk félbe szakadt, ezenkívül a bekövetkezett halálos e­­setek folytán 14 árva kesergő egy borzasztó sze­rencsétlenség által elvesztette gyámolát — a felne­vezett katonai parancsnokság minden emberbarátot felszólít adakozásra és segélyre, a szerencsétlenek részére befolyó adományok a ,Sieb. Botel szerkesz­tőségéhez utasít adók Nagyszebenbe. (Külföldi napló.) London, oct. 26. A J­óreményfokról sept 23-ról kelt tudósítások szerint, a gyarmat határain túl, a helyzet nem igen kielégítő, a katonaság visszavonulása, s az oran­­ge-i fejedelemség elhagyása elégületlenséget oko­zott . — Macomo az amatolai hegyek birto­kát követeli, de Cathcart tábornok ezt tőle megtagadá. — Múlt hétfőn a prestoni munkások, szám­­szerint 12.000-en, ünnepélyesen kijelenték azon megmásíthatlan határozatukat, mikép nem kezden­­dik meg újra munkáikat, hacsak munkabérük 10 pd­-el fölebb nem emeltetik. — A belgák királya, családjával együtt rövid időn visszainduland a szárazföldre. — Pimlico­s Westminsterben tegnap este orosz - ellenes meetingek tartottak, s oly tartalmú határozatok hozattak, mint a finsbury-i meeting­­ben, úgy látszik, egyetlen befolyásos notabilitás sem volt jelen. P­á­r­i­s , oct. 26. A császár s császárné C­o­m­­piègneből ma térnek vissza Párisba. — Az élelemszerek kérdésére vonatkozólag, folyvást kedvezőbb tudósítások érkeznek; — a Seine megyei tanács jövő hó 10—15-kén ülend össze, hogy e kérdéssel foglalkozzék. — Napoleon herczeg Compiègneből visszatérvén, ma este Stuttgartba induland, — a württembergi király meghívása következ­­­tében, ki a herczeg anyjának testvére. — Mint mondják, Girardin Emilhez inté­zett félhivatalos megintés következtében, a „Presse“ félbenh­agyandja Dumas Sándor emlék­jegyze­teinek közlését. Berlin, oct. 27. Az államministérium hallomás szerint legközelebbi ülésében fog a k­am­­r­á­k megnyitásáról tanácskozni. — Közvetlen azután, hogy a kormány azon kér­déssel foglalkozott, váljon czélszerű-e, a szesz­­égetési adónak teljes visszatérítését e téren is a kivitelnél megengedni, a szesz ára azonnal tetemesen felhágott. E jelenséget következőleg magyarázzák : Az itteni üzérek azon kérdés meghányásánál, miként fog a szesz kerete külföldön a kiviteli kárpótlás megszüntetése után alakulni, azon meggyőződést nyertek, hogy a kül­földnek a maga szeszét Poroszországból kell ven­nie, s ekkor kényszerítve lesz, azt annyival drá­gábban fizetni, mennyit az adó­kárpótlék kitesz. S ezen meggyőződés idézte elő a szesz árának emel­kedését.­­ Minthogy pedig a kiviteli­ kárpótlás ellen ekkorig főkép azon aggodalom szólt, hogy azon esetre a szesz kerete külföldön nem lenne e­­léggé biztosítva, ennélfogva ama nyert meggyő­ződés, ha csak meg nem c­áfoltatik, mindenesetre befolyással lesz a kormány elhatározására. — Oct. 28. B. Manteuffel ministerelnök Letzlingenből ma visszaérkezett. — D­r­u­ff­e­l második kamrai követ Aachenből bizományát letette. Ő a katholikus töredékhez tar­tozott. Coburg hűségben az ottani kormány engedé­lyével „bibliatársaság“ alakíttatott, melynek czélja ingyen bibliákat osztogatni, egyelőre „jegyes pá­roknak.“ — Szintúgy több weimari lelkészek is a nhgség számára „bibliatársulat“ot alapítottak. Turin, oct. 24. A nyugtalanságok megújí­tása, mitől tegnap terjesztett hirek után tartottak, nem történt meg. Florenz, oct. 25. A „Mon­­tose.“ jelenti, miszerint nhg ő k. fens tegnap gr. Pitigliano név alatt a trónörökös hg kiséretében Nápolyba eluta­zott. Egy nhgi rendelet intézkedik, hogy ő k. fen­ségének a ministerek azon okmányokat utána küld­jék, melyek fejedelmi szentesítést kívánnak ; azon esetre, ha egy minister elmaradását indokolja, tör­vényes tanácskozásra négy minister jelenléte e­­legendő. Par­ma, oct. 24. Ok. fensége a hgné Styr­iá­ból ki­ánt egézségben visszaérkezett. T­ifli­s , sept. 24. Mingrelia uralkodó fejedel­me hg Da­dián Dávid vezérőrnagy, hosszas be­tegség után Gorliban nyári lakán sept. 12-kén meghalt. . . A kaukázusi orosz hadsereg’egész létszámát a „Nr. Pr. Zt.“ hiteles adat után 183.000 emberre teszi 250 ágyúval, s megjegyzi, hogy ha az egész mozgó gyalogság, tehát mintegy 85000 ember, 160 ágyúval, a törökök ellen fordíttatik is, mégis a hegyilakók fékentartására 98,000 ember marad fenn. Az 1828/6 - ki háborút 20—30,000 emberrel foly­tatták, pedig tudva van, minő sikerrel. Sz. Pét­er várról oct. 21-ről kelt tudósítás szerint, mit a „Preus. Adler“ hozott, ott azon véle­ményben voltak, hogy a török hadüzenetre válaszul csak azon hg Gorcsako­ffh­o­z szóló utasítás a­­datott volna, hogy a török főparancsnoknak jelentse ki, mikép orosz császár ő felsége nem szándékozik a dunai fejedelemségekből kivonni seregeit, s hogy ennélfogva e seregek parancsnoka utasíttatott a tö­rök részrőli ellenségeskedéseket saját belátása sze­rint viszonozni. E szerint azt hivék, hogy az orosz hadsereg egyelőre csak védelemre szorítkozandik. Sajátképi hadimanifestumot nem vártak. New­ York, oct. 11. Az amerikai demo­krata párt viszályai mindinkább fenyegetik Pierce tábornok kormányát.­­ A New­ York Herald ma sürgetőleg felszólítja az elnököt, hogy tüstént bocsássa el miniszereit, kik minden hivatalokat sa­ját teremtményeik közt osztottak fel, s hogy újra kezdje a közigazgatás szervezését. E lap szerint csak ekkér lehet a nemzetet a rendetlenségtől meg­menteni, s a kormányt megerősítni.­­ A Washingtonban levő m­e­x­i­c­ó­i követ egy a lapokhoz intézett levélben megc­áfolja, azon híreket , melyek az egyesült­ államokban Santa­ Anna harczias tervei iránt terjesztettek el E diplomata azt állítja, mikép kormánya csupán a határszéli indiánok becsapásai ellen akarja magát megvédeni,­­ mikép Santa­ Anna őszintén bé­kében akar élni az egyesült államokkal. 1433 AUSTRIA, B­é­c­s, oct. 29. „O. C.“ Mint nyilvános la­pokban, melyek azon helyzetben voltak, misze­rint tárgyismerettel nyilatkozhassanak, már említ­­ve volt, a f. é. oct. 2-diki cs. rendeletet az izrae­liták birtokképességét korlátozó, 1848. év előtt fennállott szabályok ideiglenes hatályát illetőleg, azon eltérő nézetek, melyek a törvényszékeknél a birtokátruházási esetek megítélésében előfor­dultak, tették szükségessé, és annyiban ter­mészetes következése volt a viszonyoknak, a mint azok egyfelől az alaptörvények és a bírákó alkot­mány, másfelől azoknak az 1851. dec. 31-diki nyilt parancscsak­ megszüntetése által előidéztet­tek. Ugyanazért az csak ideiglenes intézkedés jel­lemével bír, és előre felteszi az izraelita lakosság jogviszonyainak végleges szabályozását polgári állásukra s név szerint birtokszerzési képességük­re nézve.­­ Mint halljuk, ez rövid időn meg fogna történni, s közelebbről egy az illető mi­­nistériumok képviselőiből alakított bizottmány ülend össze, az említett viszonyok végleges sza­bályozása fölött tanácskozandó és az indítványo­kat e kérdés végmegoldására előkészítendő.­­ Meg vagyunk győződve, hogy a cs. k. kormány ezen ügynek, az egyes koronaországokban erre nézve fennforgó igen különböző viszonyok tekin­tetbe vételével eszközlendő elintézésénél a min­den részrőli jogok és érdekeket ép oly igazságos mint jó akaró méltánylásban részesitendi. — „D ..“ A közönség nagyobb részére, mely a Keleti vita­kérdés fejlődését jogos érdek­kel kíséri, az időnkint feltűnő események annál élénkebben hatnak, minél kevesbbé van az oly helyzetben, hogy az egyetemes helyzetet átte­kinthesse. Nyugtalanítva mindaz­által, mi csak tá­volról is kérdésessé tenni látszik az európai bé­kének háborútlan fennállását, mit Európa ural­kodói mérséklete­s bölcseségének köszön : az il­lető érdekek részéről azon óhajtás és kívánat in­­téztetik a diplomatiai tárgyalásokba beavatott államférfiakhoz, hogy minél gyakrabban tesz­­­­letes és tartalék nélküli felvilágosítást adja­nak a viszonyok állásáról. A nélkül hogy ez igé­nyek igazságos oldalát tagadnék, szükséges még­is a diplomatia feladatát és hivatását, valamint annak eredménydús működésének feltételét kö­zelebbről szemügyre venni, hogy azon mérték és korlát megállapíttassék, melyeken belül az általuk eszközlött tények tüsténti közzétételét illető óhajtásoknak megfelelhet. Egészen egy­­behangzólag az általános és mindenütt túlu­­ralkodó óhajtással, az európai udvarok az általá­nos béke fenntartását legfőbb és legszentebb fel­adatuknak ismerik el. Hivatása lévén a külön­böző országok egyes jogait és különérdekeit az általános államcsalád elvével és egyetemes javá­val öszhangzásban tartani, a diplomatának kü­lönös feladata, az ellenkezéseket kiengesz­telni , a jogtalanságot távol tartani, el nem kerülhető roszét pedig lehetségig egy kör hatá­raihoz kötni le, hol az az egésznek létét nem ve­szélyezteti, és legkönnyebben elháríttathatik. E felelőségteljes állásban nem lehet kikerülni­­oly tekintetbevételeket, mik maguk a tárgyalásoknak sikerét feltételezik, és gyakran okvetlen szüksé­ges, vagy legalább fölöttébb kívánatos, hogy csak a hatalmak közt már megállapított vagy közmeg­egyezéssé érlelt felfogás bocsáttassék a nyilvános vitatás alá. Bármily kívánatos is, az ország véle­ményét mindig és minden közbeeső pontra nézve felvilágosítani, a valódi ügyállást leplezetlenül előterjeszthetni, de az állam magasb java, sőt Európa általános érdeke kívánja, hogy függőben levő államtárgyalásoknál gondosan kerü­ltessék az, miszerint egyoldalú nyilvános felvilágosítások és jelentések által a remélt általános megegye­zésnek netán akadályok gördíttethetnének útjá­ba.­­ Ezen, a dolog természete által feltételezett tartózkodást minden belátással bíró kormányok gyakorolják, s tapasztalni lehet­, hogy azon or­szágnak államiratai, melyben a legnagyobb nyil­vánosság uralkodik, a keleti kérdést illető angol államiratok később jutottak nyilvánosságra, mint más abban érdekelt kormányokéi. Ezen megjegyzéseknek a jelen keleti vi­szályra tanulságos alkalmazása nem nehéz. Mi is­mételve tettük azon, a viszonyok ismeretén ala­puló biztosítást, hogy az összes nagyhatalmak, Oroszország épen úgy mint Franczia- és Angol­ország, Austria és Poroszország, a világbéke fenn­tartását legfőbb feladatukká tevék, s hogy e ma­gas és becses birtokot meggondolatlan vagy sér­tő lépés által veszélyeztetni egyiküknek sincs e­­szében. Hozzátehetjük, hogy e viszonyon a porta által Oroszországnak tett hadüzenet semmit sem változtatott; hogy az összes Európának törekvé­sei a békének helyreállítására keleten, ugyan­azok ; hogy a Páni és Londonban nyert meggyő­ződés Austria és Poroszország semlegességéről a kabinetek általános bizalmát növelő, és így az Orosz- és Törökország közti viszály békés vég­megoldásának reményét megerősíté. Mindamellett hogy a háború keleten formailag megkezdődött, s a­nélkül, hogy a két sereg közti ellenségeske­déseknek netán lehetséges elkezdődése miatt igen nagyon aggódnék — mely egyébiránt újabban elhal­as­ztatott — az európai diplomatia béketörekvéseit folytatja. Ámde a ki­egyezés és értesülés e munkáját nem lehet a pár­tok izgatásainak, sem a napi­lapok pillanati vita­tásainak kitenni. Az orosz cs. udvar nagy mér­sékletének köszönhető, hogy a nyert diplomatiai tér csorbítatlan megmarad, és ha a másik részről oly elemek, mik az államférfim befolyásuk alá nem esnek, az egész Európa által óhajtott mielőb­bi kiegyenlítésnek ellenszegülnek, mégis a kabi­netek anyagi egybehangzásánál, valamint egyet­értő törekvésüknél fogva átalános összecsapáso­kat mindenesetre eltávolítani, a diplomatia hig­gadt magatartása minden elfogulatlan és belá­tással bíró előtt tökéletesen indokolva leend. Hi­ába törekednek pártorgánumok vagy magánczél­­zatok e vagy ama szin alatt, egyoldalú adataik hitelességének igényével vagy a nélkül, az euró­pai udvarok kölcsönös bizalmát aláásni. A nagy­hatalmak kabinetei lelkiismeretesen és gondosan fentartják a kölcsönös jó egyetértést, és ha ez, mint bizton hisszük, egy szilárd és tartós béke­állapotnak keleten is végzes helyreállítására ve­­zetend, azzal az államok és nemzetek oly jótéte­ményben részesíttetnek, melyet a pillanati tud­­vány kielégítésével, vagy az aggódó érdekek ide­iglenes lecsendesítésével távolról sem lehet ösz­­szehasonlítani. K­ÜLFÖLD. Anglia, London, oct. 26. A parliament, mely leg­közelebb nov. 29-ig elnapoltatott, hihetőleg nov. végétől karácsonig ismét el fog napoltatni, mivel a titkos állam­tanács elnapolási rendeletében nem fordul elő ezen kifejezés : „nov. 29-én sür­­getős ügyek elintézése végett.“ Ma az „Adver­tiser­s Herald“ e fölötti heves boszúságukat fe­jezik ki. Ez utóbbi lap már előbb kijelente, minő következtetést fog hozni a windsori tanács­kozás negatív eredményéből, s most úgy találja, mikép a múlt hétfői titkos tanács­ülés valóban csupán üres formaság volt. „Tehát a ministerek­nek még most sincs politikájok“, így kiált fel, „ők nem mernek a parliamentnek szemébe nézni.“ Szerinte, most Angol-­s Francziaország belee­gyezésével, Poroszország veendi át a közbenjárói hivatalt, s ezen közbenjárás választott bírósági ítélet erejével birond. Ha a „Mom­­ Post“nak föltétlenül hitelt adhatnánk, a „Herald“ aggó-

Next