Budapesti Hírlap, 1853. december (282-306. szám)
1853-12-07 / 287. szám
Pest, Szerda, HIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatási ministeriumnak és a hadsereg főparancsnokságának 1853. oct. 5-én kelt rendelete*), kiható Magyar-, Horvát- és Tót-koronaországokra, a Szerb vajdaságra és a temesi bánságra s a cs. kir. katonai határőrségre, egyházatyák (Epitropi) fölállítása iránt a görög nem egyesült püspökségek tőkevagyonának nyilvántartása és biztosítása végett. Ő cs. kir. Apostoli Felsége 1852. oct. 26-kán kelt legfelsőbb határozványával legkegyelmesebben rendelni méltóztatott, hogy a görög nem egyesült püspökségek tőkevagyonának nyilvántartása és biztosítása végett, a volt magyar udvari kanczelláriának 1794. dec. 22-kén 13,741. sz. alatt kelt rendelvénye által az egyházi rendből kirendelendő két egyházatya (Epitropi) helyébe, mindegyik görög nem egyesült püspökségnél, két ingyen szolgáló egyházatya a világrendből neveztessék ki, kiknek az ide mellékelt utasítás szoros a háztartás végett kiadandó. Ezen legfelsőbb parancs alapján értelmes, becsületes, polgári állásuknál fogva független, és amennyiben lehetséges, a püspöki szék helyén lakó férfiak, arra való tekintet nélkül, hogy azok a polgári avvagy katonai rendhez tartoznak-e, az illető püspök, vagy az O cs. kir. Apostoli Felsége által kinevezett püspöki helyettes vagy ennek hiányában a püspöki egyháztanács által a görög nem egyesült patriárchának, a karloviczi érseknek vagy helytartójának javaslatba hozandók, s ez által a véleményezés a politikai országos hatósághoz terjesztendő, a mely által a kinevezés történendik. Azon esetben, midőn a püspöki megye a cs. k. katonai határőrség vidékére is kiterjed, a politikai országhatóság a cs. kir. katonai kormánynyal köteles előlegesen értekezni és ennek folytán a megtörtént kinevezésről is ezen utóbbi hatóságot tudósítni, minél magától értetődik, hogy amennyiben netalán valamely a katonai rendhez tartozó személy hivatnék meg egyházatyának, a kinevezés az ő elöljáró katonai hatósága által eszközlendő. Thun s. k. Bamberg s. k. vezérőrnagy. Utasítás, melyhez a mindegyik görög nem egyesült püspökségnél fölállított két egyházatya (Epitropi) magát alkalmazni köteles. 1 §. A mindenik görög nem egyesült püspökségnél kinevezett egyházatyáknak, kik teendőiket egészen ingyen végzendik, átalános kötelességük, a püspökkel vagy a püspöki helyettessel egyetem.) Bírod törv. lap 1853. oct. 15-ki LXVI. darab 198. sz. 287. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik epp , hétfőt a a főbb ünnepek utáni napokat kivéve , mindennap reggel. Elöflaetéal díj : Vidékre : félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudósító“-val együtt: félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben : félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi Tudósít0“-val együtt: félévre 10 frt, évnegyedre: 5 frt.— A hirdetések ötször hasíbzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lapkiadó hivatalában, Lukács L. és társ könyvnyomdájában Országot Kunés valderházban , vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-dik enleletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a pzím. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kajdó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP. Előfizetési felhívás. A hivatalos „BUDAPESTI HÍRLAP“ jövő 1854-dik évi folyamára előfizetni a t. ez. közönség tisztelettel felhivatik. A „Napi Tudósító“ jelen év végével megszűnvén, az előfizetési ár a régi marad, mint következik : 1.) Félévre: helyben 8 pft. Vidékre postán küldve 10 pft. 2.) Évnegyedre : helyben 4 pft. Vidékre postán küldve 5 pft. 20 kr. Előfizetni lehet minden cs. k. postán — itt helyben egyedül a szerkesztőségnél (Országút 6. sz. alatt Kunewalderház 2-dik emelet) hová az előfizetési pénzek beküldendők. Az előfizetésnek mielőbbi küldésére és a czimek világos és hibátlan írására a t. ez. közönséget tisztelettel kérjük és figyelmeztetjük. SZERKESZTŐSÉG ben a püspökség azon saját tőkevagyonának, melyből a püspököt csak a haszonélvezet illeti, fentartásáról gondoskodni. 2 §. A mindegyik püspökségnél találtadó és elidegenithetlen ingatlan javak, ezüstnemük, drágaságok, bútorok és gazdasági eszközök, könyvek sat., egy pontosan készült leltárba bejegyzendők és leirandók. 3 §. Ennélfogva mindenik egyházatyának kinevezésekor ezen leltárnak egy hiteles másolata kézbesítendő s általa további használat végett gondosan megőrzendő. 4 §. Ha valamely püspökségnél hiteles leltár nem léteznek, az egyházatyák erről vagy egyenként vagy közösen azonnal az országban létező politikai főhatósághoz jelentést tenni kötelesek a végett, hogy ez által a püspökség újólagos leltározásával intézkedés megtétessék. 5 §. Mihelyt a leltárak az egyházatyáknak kézbesítve lesznek, ők a püspökkel s illetőleg püspöki helyettessel, avvagy valamely ez által kellőleg felhatalmazott egyénnek összejövetel útján, a helyszínen teljesítendő megvizsgálás által kötelesek maguknak meggyőződést szerezni arról, vájjon a püspöki tőkevagyonnak a leltárban fölhozott alkatrészei valóban léteznek-e , és vájjon jó, középszerű avvagy részkarban vannak-e? Egyszersmind azoknak közönséges értéke is kitudandó. Ezen alkalommal a tőkevagyonnak újonnan előforduló, a leltárban eddig föl nem hozott alkatrészei gondosan följegyzendők. 6 §. Minthogy a püspökség tőkevagyonából semminek sem szabad elidegeníttetnie, elzálogosíttatnia vagy bármi módon megrongáltatnia és elvetetnie, hanem az mindig- az átvett állapotban taruyldó iruda !Ugyancö itt az ütőmarc,ennélfogva az egyházatyák, ha különös körülmények gyakoribb összejövetelt nem kívánnak, minden évben legalább egyszer a püspökség székhelyére elmenni, a leltárakat magukkal vinni, és a tőkevagyon állását egyes alkatrészei szerint átvizsgálni és azoknak létezéséről meggyőződni kötelesek. Az ezen alkalommal netalán fölfedezett hiány pedig pontosan följegyzendő, úgyszintén ha a használat által egyes tárgyakban valami elkopott vagy használhatlanná vált volna, a püspöknek avvagy a püspöki helyettesnek, a kötelességében fekvő kijavíttatás avvagy megszerzés végett, a szükséges észrevétel azonnal megteendő. 7 §. Hiány előfordulása esetében az egyházatyák ezen körülményről azonnal jegyzőkönyvet kötelesek fölvenni, melybe a püspöknek vagy helyettesének a hiányzás oka s a hiányzó tárgy újra beszerzése iránti nyilatkozata is beiktatandó. Ha a hiányzó tárgyat azonnal avvagy legfölebb egy hónapi határidő alatt beszerezni kész vagy képes nem lenne, az egyházatyák erről a karloviczi érseknek és patriarchának s egyszersmind az országban létező politikai főhatóságnak azonnal írásbeli jelentést tenni kötelesek, hogy a szükséges intézkedés haladéktalanul megtétethessék. (Vége köv.) A főszámvevői igazgatóságnak 1853-diki September 18-kán kelt kibocsátványa, a) az országbani számviteli ellenőrködés gyakorlatára hivatott álladalmi számvevőség fölállítása iránt Magyarországra nézve. Az 1851-diki május 14-kén és 1852-ki October 1-jén kelt legfelsőbb határozványok folytán, melyekkel a cs. k. Apostoli Felsége Magyarországra nézve az országbani számviteli ellenőrködés gyakorlatára hivatott s a főszámvevői igazgatóság alá rendelt álladalmi számvevőség fölállítását jóváhagyni, s ennek megkivántató személyzeti és fizetési létszámát megállapítani méltóztatott, azóta az ennekelőtte Budán létezett három számvevőség (a kamarai tárgyakra, továbbá az adókra és alapítványokra nézve) az eléje kitűzött hatáskört „magyarországi álladalmi számvevőség“ egyetemes nevezet alatt s az a cs. k. Apostoli Felsége által 1851. május 14- kén kelt legfelsőbb határozványával kinevezett álladalmi számvevő vezérlete alatt folyvást gyakorlottá. A cs. k. Apostoli Felsége továbbá 1853. ápril 17-kén és augustus 8-kán kelt legfelsőbb határozványaival a rendszeresített al-számvevői állomásokat is betölteni méltóztatott s a többi rendszeresi#) Birod. tervlap. 1853 oct. 18-diki LXVII. db. 203 sz. F. é. dec. 3-kán jelent meg az országos konmánylap XXIII. dbja egyelőre német egyes és magyar német kettős kiadásban ; tartalma : 232. sz. Rendelete az igazságügyministeriumnak 1853. oct. 21-ről, az orvosi tanszak tanárai mint szakértők meghivattatásának büntető törvényi vizsgálatokhoz, lehető elkerülését illetőleg. 233. sz. Rendelete a kül- igazság- és pénzügy -ministereknek 1853. oct. 24-ről, mely által az 1853. sept. 30-ki 1. f. határozat folytán a német vámegylet államai vámtörvényeinek áthágásaira büntető határozmányok állapíttatnak meg. 234. sz. Kibocsátványa a pénzügy-ministeriumnak egyetértésben az igazságügy-ministeriummal 1853. oct. 24-ről, a mellék-vitályokbani ítéletek dij kötelezettségét illetőleg, tekintet nélkül a bírói elhatározás formájának különbségére. 235. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak egyetértésben az igazságügyministeriummal 1853. oct. 24-ről, az 1850. febr. 9 és aug. 2-ki dijtörvény 103. tarifatételének alkalmazása iránt. 236. sz. Kibocsátványa a pénzügy-ministeriumnak, 1853. oct. 25-ről,mely által az adóhivatalok jövő elrendezése s személy és fizetési álladékuk j'-v-R»1.alapítása iránt legfelsőbb helyen jóváhagyott tv-... J közzetételnek . 237. sz. Kibocsátványa a bel- és pénzügy ministereknek, és főhadseregparancsnokságnak 1853. oct. 26-ról, a mérföldek hosszúságának meghatározása iránt az előfogatok megtérítésénél. 238. sz. Kibocsátványa a pénzügy-ministeriumnak 1853. oct. 26-ról, mely által az 1853. oct. 24-ki 1. f. határozat folytán a lombard-velenczei királyságba érkező búza, kukoricza és zab beviteli vámjának 1853. dec. végéig leendő ideiglenes megszüntetése megállapittatik. 239. sz. Kibocsátványa a pénz- és kereskedelmi ministeriumoknak 1853 oct. 27-ről, a kanjowi és jezori II. osztályú mellékvám-hivatalok megszüntetése iránt. 240. sz. Császári rendelet 1853. oct. 27-ről, a katonai parancsnokságok eljárásáról becsületsértések eseteiben, melyeket polgári törvényhatóság alatt álló személyek, katonákon őrmestertől lefelé elkövetnek. 241. sz. Rendelete a pénzügy-ministeriumnak 1853. oct. 29-ről, az áru-ellenőri hivatalnak Landeken Tirolban megszüntetése iránt. 242. sz. Rendelete a pénzügy-ministeriumnak 1853. nov. 1 -jéről, a belvámterületen felállított vámhivatalok jogaiban s azokkal egybefüggő rendszabályokban történt némely változtatásokat illetőleg. 243. sz. Rendelete az igazságügy-ministeriumnak egyetértésben a pénzügy-ministeriummal szőszámvevő igazgatósággal 1853. nov. 2-ról, hatályos Galiczia és Lodomeria királyságra, Krakónhgségre és Bukovina hgségre, Lombard-Velencze és Dalmatia királyságokra, mely által az 1851. jan 11-ki rendelet, a birodalmi törvénylap 150. számában, az utrészletek könyvvivőségi egybehasonlitása elleni panaszok kezelésére nézve e koronaországokra is kiterjesztetik. 244. sz. Kibocsátványa a pénzügyministeriumnak 1853. nov. 3., az 1852. mart. 9-i pénzügyministeri kibocsátványban említett halálesetekbeni vagyonátruházások iránti határozmányokat illetőleg. 245. sz. Kibocsátványa a pénzügy-ministeriumnak 1853. nov. 3-ról, mely szerint halálesetekbeni vagyon-átruházásokra, melyek 1853. aug. 31. után történnek, az 1850. aug. 2-ki dijtörvényhez tartozó hirdetési patens IX szakaszának s az 1852 márt. 9-ki pénzügym. kibocsátványnak határozmányai hatályon kívül helyeztetnek. 246 sz. Hirdetménye a pénz- és keresk. ministeriumoknak 1853. nov. 5-ről, mely szerint a csempészetnek a tengerparton leendő megszűntetése végetti néhány rendszabályok határozmányai i. é. dec. 1 -jéig elhalasztatnak. NEMHIVATALOS RÉSZ. PEST, dec. 6. A május 1-jén életbe lépett austriai polgári törvénykönyv. i. n. XIV. Az örökjégról küzlött czikkeinket nem fejezhetjük be illőbben, mint közölve az austriai Codexnek a köteles részről, szükségörökösökről, s a jogszerű kitagadásról szóló rendelkezéseinek fő elveit. A törvényhozások előtt mindig igen fontos vitakérdés volt az: váljon korlátlan rendelkezési szabadság alapíttassék-e meg a halál esetére, vagy az csak bizonyos határokig engedtessék-e meg ? Ez utóbbi mellett igen fontos és többnemű okok harczolnak. Más egyebeket mellőzve, maguk az emberiségnek, rokoni pietásnak, és családi viszonyoknak érdekei is elegendők voltak annak minden Codexbeni elfogadására. Mert lehetetlen a törvényhozónak közönyösen nézni, mint mellőztetett el sokszor végkép a természet legszentebb érzelmei által parancsolt gyermekek iránti gondoskodás, és mint semmisíttettek meg a rokoni érzelmek oly idegen befolyások által, melyeknek igen gyakran a haldoklás végperetében tétetnek ki az örökhagyók, és a melyek által — sokszor tudtán, lelki befolyásán kívül — saját gyermekei, szülei fosztattak meg minden vagyontól. Lehetetlen különösen feledni azon bűverejű csábító befolyást, melyet nők s főkép fiatalok férjeikre s mindenekfelett az élemedettebbekre s vagyonrendelkezéseikre gyakorlanak. Mindennapi tény, hogy ez után a gyermekek öröksége a legcsekélyebb fokra szállittatik, sőt sokszor egészen ki is záratik. A törvényhozások e visszaélések és a...... vétkezéseik eltávolítására a korlátlan végrendelkezési szabadságot megszüntették, és azon elvet állították fel, hogy az örökhagyó összes vagyonáról tetszése szerint ne rendelkezhessék, önkénye szerint összes vagyonát mindenkinek ne hagyhassa, hanem annak egy bizonyos része, akár rendelkezett felőle, akár nem, mindig legközelebbi vérrokonaira t. i. gyermekeire vagy szüleire szálljon. És ezen illeték neveztetik : köteles résznek, s az ily örökösök szükségbelieknek. Ezen elv fogadtatott el az austriai codex által is. A legújabb szász codex-terv még tovább ment, és azon jótékonyságot kiterjesztette az örökhagyó házastársára is, mi azonban már nem bir oly mélyen gyökerezett természeti alapokkal, mint az austriai és francia codex rendelkezése. A franczia codexre e tárgynál a fentebbi okokon kívül eldöntő befolyással volt a polgári egyenlőség és demokrátia iránya is. Erre nézve a convent és consulatus törvényhozói veszélyesnek tartották az örökhagyónak oly korlátlan rendelkezési szabadságát, minélfogva tetszése szerint egy kézben tetemes vagyont központosítható, mi a demokratiának ellenszere. Ez volt oka, miért a codex a gyermekek köteles részét igen nagyra szabta ki. Egy lényeges különbség rejlik itten is az uj európai codifcatio és a mi ős corpus jurisunk rendelkezései között. Az uj codificatio, s tehát az austriai előtt is iránypontul szolgáltak az emberiség érdekei, a családi s rokonsági érzelmek. Ezért nem engedhette a gyermekeket, szülők anyagi jövőjét az önkény ingatagságának kitétetni. Ellenben a mi ősi törvényeink előtt egyedül csak a családok fényének, méltóságának fentartása állt, s azért csak az ősi vagyon feletti rendelkezést zárták ki, míg a szerzett vagyonról korlátlan rendelkezhetést engedtek. Két legroszabb szélsőség alapittatott így meg. A szerzeményekből a gyermekek, szülők tetszés szerint kizárathattak — mi által a pusztán szerzeményekkel birók utódjai véginségre juthattak. Az ősieknél pedig minden rendelkezhetést kizártak, miáltal a vagyonviszonyok a legroszabb nemzetgazdászati kifejlődésre jutottak. A francziáknál is a régi jogállapotban csak az u. n. les propres de succession voltak köteles részre szorítva — de e hiány még a XVIli században pótoltatott. Előbbi törvényeink tehát nem ismerték az u. n. köteles részt, nem a szükségbeli örökösöket. Nem már azért is, mert még az ősiekben sem valósították ez elvet, miután a legtöbb esetben a leányágat egészen kizárták az örökösödésből. tes 1 ' igálati állomások betöltése most van folya-A’nnek folytán az a cs. k. Apostoli Felsége által Magyarországra nézve kirendelt álladalmi számvevőség ezennel teljes hatályba lép s a vojt három számvevőség föloszlattatott. W icz e k s. k. December 7-én 1853