Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)
1854-01-17 / 321. szám
nézve. Hír szerint a porta Reshid pashát küldené az újabb értekezletekre, ha ugyan az újabb alkudozások folytatása sikerülne. Úgy látszik, Khosrew pasha az oroszok iránti részrehajlás gyanújában állott. Azon közlés is" valósul, mikép a perzsa udvar s az angol ügyviselő közti diplomatiai összeköttetés újra megkezdődése daczára, Perzsia hévvel folytatja Törkország elleni hadkészületeit.“ — Egy félhivatalos franczia levelezés Chimay herczeg küldetéséről következő felvilágosítást ad . ..Úgy hiszszük, a Leopold király által tett lépés hasznos, sőt talán szükséges volt, a két kormány közti barátságos viszonyok fentartására nézve.“— A „Pays“ szerint, Konstantinápolyban azon hir terjedt el, mikop a Szinopénál egyedül megmenekült „Taf‘‘ hajó parancsnoka halálra ítéltetett, de a szultántól kegyelmet nyert. Azt is állítják, hogy Ázsiában Abdi pashát saját katonái elfogták. — A „Patrie“-nak Sz. Pétervárról dec. 25- ről írják, mikép ott íveli évszak igen fényes ünnepélyekkel kezdődött meg. A tánczvigalmak soasem voltak oly számosak s népesek. Ez országban minden kicsis alkalmával szokásos dolog oly czélból, hogy a közfigyelem a külpolitika komoly eseményeitől elvonassék. — Jan. 11. A „Moniteur“ ma így nyilatkozik : „Egy Konstantinápolyból dec. 31 -től kelt távirdai sürgöny jelenti, mikép a díván a négy hatalmasság mi minden javaslataihoz hozzájárult.“ — Másrészről a „Pays“-ben ezt olvassuk : „A ma Marseillebe érkezett „Chaptal“ hajó Konstantinápolyból dec. 31-ig terjedő tudósításokat hozott. Még ekkor az egyesült hajóhadak az erős szelek miatt nem mehettek be a fekete-tengerre, azonban készen tárták magukat, kedvezőbb idő beálltával,tüstént elindulni. A hajóhadakhoz küldetett parancsok igen jó hatást tettek Konstantinápolyban. E városban, a „C h a p t a 1“ elindulásakor, legnagyobb csend uralkodott. ■ A „Patrie“ szerint, az egyesült hajóhadak jan. 3-án nem egyedül mentek volna be a fekete-tengerre, hanem ugyanezen napon több török hajók is indultak ki Konstantinápolyból, tetemes haderő kíséretében, 15.000 főnyi erősbítést szállítván az ázsiai sereghez, hogy azt J Batumban szállítsák ki, s az egyesült hajóhadak rendeltetése nem csak abban állana, hogy az orosz hajóhadat ezen szállítóhajók megtámadásában gátolják, hanem abban is, hogy ne engedjék meg, mikép az orosz hajóhad a kaukázusi sereghez ,élelemszereket szállíthasson Az „Indépendance beige“ ez utóbbi állításnak nem adhat hitelt, mivel ez szerinte annyit tenne, mintha Franczia- s Angolország forma szerint hadat üzenne Oroszországnak. Végre a „Patrie“ fűég azt is állítja, mikép a törökök Ázsiában,az akhaltzikis alexandropoli baleseteik óta, ismét szerencsésebben harczoltak, s mikép legközelebb S hamy egy követe által a szultánt s kormányát határozottan biztositá buzgalma s rokonszenve iránt, s köszönetét fejezé ki a hozzá küldetett fegyverek s hadiszerekért. — Ma Párisban azt látszottak hinni, mikép a czár talán nem adand a bécsi javaslatokra oly határozottan tagadó választ, minőt a legutóbbi napokban vártak. Azonban mégis attól féltek, hogy a czár nem lesz hajlandó, meghatalmazottat küldeni a tervezett congressusra. Egyébiránt naponkint várják az orosz császár válaszát. Oroszország. Sz. Pétervárról Írják a „Württ.Staats.“ stuttgarti hivatalos lapnak . Hiteles tudósítások erősítik, hogy az orosz császár minden idegen közbenjárást, különösen az austriai részről legsürgetőbben kijelentett óhajtást is a bécsi értekezlet közbenjárási kísérleteihez csatlakozás iránt, leghatározottabban visszautasította. A jelen viszály csak Oroszország és a porta közt létezik. Oroszország semmit sem kíván attól, mit a régóta fenálló szerződések szerint kívánni joga nem volna; ha Törökország ezt el akarja ismerni, akkor küldjön egy teljhatalmazottat az orosz főhadiszállásra (Bukarestbe). Oda a szükséges, utasítások már el is küldettek, de oly értelemben, mikép Oroszország eddigi követeléseihez lényegesen ragaszkodik. E közben orosz részről a hadi készületek nagy kiterjedésben folytattatnak. Az „A. A. Z.“-nak írják Páriából jan. 9-ről Állítják hogy Castelbajac visszahivatása Sz- Pétervárról elhatároztatott volna. Gr. Reiser, első köv, titkár, fogná őt pótolni A legfelsőbb elégedetlenség oka abban állana, miszerint Castelbajac a szinopei győzedelemhez Mikós császárnak következő szavakkal kívánt szerencsét : „Sire, nem mint követ, hanem mint katona fejezem ki ma szerencsekivánatomat.“ Midőn Napóleon császár ezt meghalta, azt mondta volna: „Jobban megfoghatnám, ha Castelbajac az orosz császárnak mint diplomata mondott volna bókot.“Tudniillik a tuilleriákban a szinopei csatáról nem igen kedvező véleménynyel vannak. Dana feje emsépli. A Csetate (Cetate, törökül Istas, egy Kalafáttól balra 10 verstnyire vagy is körülbelől 1 g0 rész mfdnyire (7 vereti német mfd) fekvő helység egy kis folyónak a Dunába szakadásánál) mellett jan. 6. s 7-kén történt összecsapásról, biztos részleteket még nem adhatni, mert az ütközet a második napon még határozott eredményre nem vezetett, s a harcz bevégzetlen maradt. A leguolsó tudósítások elindulásakor Viddinből (8-kán) az oroszok folyvást Csetate birtokában voltak. Az ütközet mindenesetre véres volt. A különféle lapok ez ütközetrőli jelentései e következők: A „Cop.Z.C.“ ezeket írja: A Kalafat és Viddinnél állott mintegy 40000 embernyi török hadsereg előőrsei már több nap óta csatárzásokba voltak keveredve az orosz szemlészcsapatokkal. A kalafáti parancsnok, Özeim pasha (renegát), Jan I. Shumlából parancsot kapott, hogy az oroszokat Kalafátot fenyegető állásukból nyomja vissza. Miután 10,000 ember Viddinből Kalafátba küldetett, Szeimpasha az országúton az Anrep hadtest jobb szárnya ellen nyomult, s azt leggyengébb álláspontján 6-kán reggel 18,000 emberrel megtámadta. Az ütközet elején a győzelem a törökök részére hajlott, minthogy az oroszok részéről csak 6 '000 ember állott a harczban. Belgát demnok, ki a jobb szárny középpontját képezte, erősítő csapataival épen az eldöntő pillanatban érkezett, s egy merész mozdulat által sikerült neki a törököket oldalról s hátulról megtámadni, s egy órai makacs harcz után fölhangzott az oroszok hurrája A törökök megverettek. Rendes visszavonulás veszteségüket sokkal csekélyebbé tette volna, de az csakhamar formaszerinti futássá fajult. Mily nagy volt a törökök vesztesége , kitetszik abból, miszerint halottjaik és sebesültjeik száma 3000-re megy. A szétszórt hadosztályok egybegyűjtésére néhány nap lesz szükséges. Még 6-kán a törökök Viddinbe Szófiából tartalék csapatokat kaptak erősítésül, továbbá a rendetlen csapatokat a kalafáti táborból mind visszavonták Viddinbe, a helyükbe rendes, leginkább egyiptomi katonákat küldöttek. Midőn az oroszok részére újabb erősítőcsapatok érkeztek, a harcznak már vége volt. De a fris csapatok kitűnő szolgálatot tettek a törökök üldözésében ; egyes kozák lovas őrcsapatok egészen Kalafátig merészkedtek előre. Orsovai távirati tudósítások szerint 8-án ismét 16,000, török, Szelim pasha személyes vezénylete alatt, kemény megtámadást intézett az A n r e p-hadtest jobb szárnya ellen, melyet A nr e p unok maga vezényelt. Mindkét fél elkeseredéssel harczolt, és ütközet után mindenik, korábbi állomását foglalta el. A „Cop Z. Corr.“ már jan. 10- ről is hoz tudósítást ; e napon az oroszok egész szárnyukkal egy haránt kanyarulatot tettek , a Kalafáton kívül állott török csapatokat egyszerre több ponton támadták meg, s rövid csata után a kalafáti táborig nyomták vissza azokat. A „Lieb. Bote“ jan. 11-ei száma írja. F. hó 6-kán az oroszok és törökök közt csata keletkezett Csetaténál, mely az elsőbbekre nézve kedvező sikerű volt, mert a törököktől hat lovaságyút vettek el. Mindamellett az oroszok, nem gyanított okból, Radovanba vonultak vissza s a törököknek engedték át Csetate birtokát, azonban 7—8-ka közti éjjel a törökök az oroszok részéről tett mozdulatok következtében nem csak az említett helyet, hanem Skasza, Vracsa és Oburszin helységeket is sietve elhagyták s Kalafátba viszszavonultak, miáltal Csetate ismét az oroszok kezébe került. A csetatei ütközetben a törökök 16 ezer emberrel vettek részt, s 400 halottjuk, több mint 1000 sebesültjök volt, ez utóbbiak közt Izma i pasha. Az oroszok számát nem mondhatni még meg, de az ő veszteségük is tetemes volt. 600 sebesültről beszélnek, köztük egy bnok, ki már Krajovába el is vitetett. Az ütközet egész nap tartott.A „Krönst. Ztg.“ jan. 9. igy tudósít: 6-kán Csetaténál 7 óráig, azaz reggeli 8 órától délutáni 3-ig, legnagyobb elkeseredettséggel folyt a harcz. A törökök, kik már 3. és 4-dikén Pojana, Maglavita és Humánál állomást foglaltak, a mondott órában nagy dühhel és erős ágyutüzzel újra megtámadták Csetaténál az oroszokat, de mivel e helységnéli állomásukban egy Motzatzayba előnyomuló orosz hadosztály által jobb szárnyukban sőt hátulról fenyegetve látták magukat, kénytelenek voltak a kalafáti sánezok felé visszavonulni. A veszteség mindkét részről igen tetemesnek mondatik. A törökök most nemcsak az erősen felfegyverzett hatalmas kalafáti sánczok mögött állanak, hanem minden falut és védhető pontot azon nagy ivón belül, melyben itt a Duna keleti irányba kanyarodik, elsánczoltak. A „Wiener Ztg.“-ban ezen (legutóbbi lapunkban már nagyrészt közlött) részleteket olvassuk: 6-kán az Antepnok hadosztályának jobbszárnyát Csetaténál több mint 18009 török 24 ágyúval megtámadta. Három orosz zászlóalj Baumgarten ezredes alatt 6 ágyúval, 1 esk huszár s 1 szoma kozák, a túlnyomó ellenséget több óráig feltartóztatták, míg Belgardenak 4 zászlóaljjal annak jobb szárnyánál megjelent és az ellenerő egy részét foglalkoztató. Több órai makacs harcz után a törökök Kalafát felé visszavonulásra kényszerittettek. Veszteségük több mint 3000 halott és sebesült, 6 ágyú fogatostul, 2 zászló s nagy mennyiségű fegyver. Halottjaik közt egy puska is van. Az oroszok vesztesége, mint oly makacs ütközet után könnyen magyarázható, szintén nem csekély Az orosz császári csapatok az ütközet után állomásaikat megtartották, ellenben 7-kén Csetatét elhagyták , és Radovanba húzódtak vissza. Végre a „Dresdn Journ.“ következő távirati sürgönyt hoz Bécsből jan. 13-ról : Egy ütközet Csetaténál jan. 6-kán, biztos tudósítások szerint, jelentékeny s az oroszokra nézve kedvező volt. Egész 8 -kán makacs uj támadás a törökök részéről, kik 9-kén Csetate birtokában voltak További biztos tudósítások hiányzanak. Orsovából írják, mikép a törökök által az ' ^?re? hadtest jobb szárnya ellen 6 - kán tett nem ■ sikerült támadást ugyanazon időben a Duna több pontján eszközlött hadiműveletek támogaták. Ezbizonyossággal tudva van, hogy a Rahovánál álló 2.000 főnyi rendetlen csapatok mozgásba tétettek, szmnleges átkelési kísérlet tétele s az Anrep- hadtest balszárnyának nyugtalanítása végett, hogy Dannenberg tánok figyelmét ’ Kalafátra ne fordíthassa. De néhány szállító naszád, a nélkül hogy az oláh partra érhetett volna, visszamenni kényszerittetett. — Jan első napjaiban 50 legnagyobb fajta ostromágyu ment el Krajovából Radovánba, melyek a kalafáti török sánczok ellen fognak használtatni; továbbá te -mérdek tábori sátor van Krajovában felhalmozva Bukarestből jan. 5-ről Írják: F. hó 3-kán az Izlam és Turnu közt álló 10,000 főnyi orosz csapatok előőrsei egy török czirkáló csapattal, mely a nikápolyi réven átkelt, s mintegy 500 emberből állt, összeütköztek. A törökök néhány halottat vesztve, félóra múlva visszamentek a Dunán. Az utóhad csak nehezen menekült, s kicsibe múlt, hogy el nem jön a főcsapattól vágva. Ugyaninnen írják: Milos herczeg Szerbia közelében fekvő kis-oláhországi jószágaira utazott, s ott néhány vele barátságos viszonyban álló szerbek látogatását várja. A Shyl folyam torkolatánál az oroszok állandó ludat építettek s az általa Shyl két partján álló hadak közt az összeköttetést helyreállították. Belgrádi jan. 9éki tudósítások egyhangúlag azt jelentik, miszerint a fejedelem a hozzá érkezett két török fermánt,melyek Oroszországnak Szerbiáhozi véduli viszonyát megszüntetnék, nem fogja közzétenni. Azonban a fejedelem, visszatérte után, a határhelységek elöljáróit felszólíttató, hogy a törökökkel minden összekapástól őrizkedjenek, mert minden oly lépés szigorúan büntettetni fogna. A hadi készületek Szerbiában még folyvást tartanak. A török tekintélyek nem szűnnek a fejedelmet a porta nézeteihez hajlóvá hangolni azon erősbitések, melyek a keleti-tengerről küldettek hozzá. Azonban az oroszok ezen erősbitésekkel igen szerencsétlenül jártak. Az első erősbitési hajó megrongáltatván nem mehetett ki az Archipelagusból; a második az angol parton szenvedett hajótörést; a harmadik, egy 60 ágyús fregát, nem mehetett tovább Norvégiánál, ott megfeneklett, s népe csak egy szerencsés eseménynek köszönheti megmenekülését! 1787 Amerika. A „New York Tribune“ egy ily czímű czikkében : „Oroszország a csendes-tengeren“. Oroszországnak a keleti s nyugati nagy tengerekre vonatkozó tervét tárgyalja. „1789 ben Sz. Pétervárott egy orosz-amerikai társulat alakult oly czélból, hogy az Amerikától éjszak-keletre eső kurili s aleuti szigetekkel kereskedelmi összeköttetésbe lépjen. Ezen társulat, melynek elnökségét maga a czár vette át, a legújabb időben tetemes kiváltságokat nyert, hogy így működéseit China s California, szóval a csendes-tenger felé lehető legmesszebbre kiterjeszthesse. E társulat főügynöksége Szitkaban,egy az éaz.szélesség 59 ik fokán fekvő szigeten van, mely sziget nagy mennyiségű építési anyagszerekkel bír, kisebb hajók számára. Két év előtt ott több hajók szereltették föl, s rakattak meg árukkal oly czélból, hogy azokat az európai közlekedésnek nyitva álló chinai kikötőkbe szállítsák. A chinai hatóságok nem engedték meg ezen hajóknak, hogy az illető kikötőkbe bemenjenek; ezen tilalom okául azt hozván fel, mikép Oroszország régi külön szerződések értelmében, a mennyei birodalommal közvetlen közlekedésben áll, Mai-ma-tsin és Kiachtán keresztül, az éjszaki határon ; s mikép China alaptörvényeivel ellenkezik, a világ bármely népének, a birodalom különböző pontjain, több közlekedési bejárásokat engedni Midőn a dunaiakat semminemű előterjesztések sem birták engedésre, Sz. Pétervárott elhatároztatott, mikép az angolok s francziák példájára, némely lehangolási eszközök fognak megkísértetni. Ezen czélból küldetett Putlatine admirál egy hajóhadosztálylyal a csendes - tengerre. Ez utóbbi júniusban Hongkongba jött, s egy emlékiratban megmutatá a mandarinoknak, mikép Oroszországnak, mely szintúgy nyugati európai, mint keleti ázsiai hatalmasság, joga van bemennie amaz öt országos kikötőbe, miket Angolország a na n k i n i szerződésben, „az összes nyugati hatalmasságok“ előtt megnyitott. A mandarinok nem akarták ezt elismerni, mivel így okoskodtak „a többi európai nyugati hatalmasságok, Francziaország, Hollanddal stb., s Amerikával előbb nem voltak külön szerződéseink; ellenben Oroszország előtt 1728. jan. 14-ke óta, az éjszaki határt megnyitottuk.“ Erre Paatine jelentést tett Sz. Pétervárra, s úgy látszik, parancsot kapott az iránt, hogy fenyegető modorban nyilatkozzék; legalább erre mutatnak a Távirati sürgönyök Konstantinápoly, jan. 5. F. hó 3-kán az egész angol és franczia hajóhad elment a fekete-tengerre. „Retribution“ angol hadigőzös előbb az angol és franczia adrabálok leveleivel Szebasztopolba küldetett, ott jelenteni, hogy hajóhadaik a fekete-tengerre mennek, a török terület és a török lobogó védelmezése végett. Az admirálok irata továbbá azon megjegyzést tartalmazza, fajkép az (orosz és. tengerügyi hatósághoz intézett) irat czélja, minden collisiot megelőzni, mely a barátságos viszonyoknak, melyeket fenntartani óhajtanak, árthatna. (E tudósítás már röviden a „Budapesti Hírlap 11 vasárnapi, jan. 15-ki számában közölve volt.) Turin, jan. 12. Itt tetemes bukások történtek; a passivákat 4 millió lírára teszik. Genuában a börze páni félelméből, a Marseilleből érkezett megnyugtató hírek következtében felüdült. Madridi tudósítás szerint a jan. 5 én született infánsnő ott 8-án meghalt. Pária, jan. 12. A mai „Moniteur“ hivatalos részében a császárnak Ducos tengerészministerhez intézett kézirata olvasható, melyben ez utóbbinak a becsületrend nagytisztjévé kineveztetése jelentetik. Az irat e szavakkal végződik: „Nem fejezhetem ki eléggé köszönetemet, hogy oly korlátolt budgettel oly segélyforrásokat készített elő, melyek megengedik, hogy hajóhadunkat bármely napon kétszer vagy háromszor anynyira emeljük. Vegyes hír 16. * Színházi előadások : a német színpadokon f. hó 16-kán Pesten : „Der Freischütz“ bohózat, és Cottrely. Budán : „Die Räuberherberge“ regényes dráma. * Rachel k. a. a Nevatól szakadást sürget a Theátre francais múzsájával. Corneille és Racine árnyai hasztalan várakoznak éjjenként levett löveggel s rövid nadrágban a nagy művésznő alvóterme előtt, ő makacsan megmarad határozata mellett, hogy homályba vonuljon vissza Rachel egyébiránt nem rég nagy veszélyben forgott. Classikus hermelinbe öltözve bátran halad Sz. Pétervár utcáin lefelé. A metsző szél csípősen érinté a delnőt, mint Jules Janin kritikái. Ő többet gondol a híres íróra, mint a rideg léghuzamra. Egyszerre egy „ismeretlen“ veszi őt szemügyre, egy férfi, ismeretlen mint egy német hős valamelyik német drámából, s nem sokára az ismeretlen keze, hóval tele, azon részét fogja meg gyöngéd érdekes vonásainak, melyet különben csak ambra és mosodás szoktak táplálni. A művésznő meghökken; csakhamar egy szerény közönség csoportosul körűlé, mely bemenetet nem fizetett s több ismeretlen szorgolódva csatlakozik az első ismeretlenhez. Végre az ultimatum a hó részéről s a talány megfejtése : „Rachel k. a. arra veszélyben forgott, hogy megfagy.“ Az ismeretlen, csak egy szokásos szives szolgálatot tön neki. Csirádzó anyag az egykor átalakulandó franczia nép társaséleti regénye számára. Bécsi börze január 16-tól. Bécs, jan. 14. Agio: arany 263/4 ezüst 21. Státus kötelezvény 5°/o . .■’ . 92'/, dto 4% , • - , 81,8/1# dto 4 . . • • * --1839-ki „ 350 . . . . 1328 1834-ki sorsjegyek 500 ftot . . . 228% Bankrészvény darabja . . 1332 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . 2309 Dunagőzhajózási részvény . ... 633 Amsterdam 100 tallér • • — ■ Augsburg.......................... . . 1223/g Hamburg 100 tallérért boo. • • • 90Vs London 1 ft sterlingért . . . 11,54 Meteorológiai észleletek. Pest január hó 15-én. 1854. Az észlelet ! Hévmérő a lég-suly mérőn Légsúly állás Légnyo. O-nál Száraz Nedves Páranyomás Nedvesség Felhőzés Szél iránya és ereje Felhők iránya Lecsapódás 1 Megjegyz. Ideje:' cél 'O Hévmérő Regg 16 2 10 + 11 0 336 4335.34+ 08 + 0.1 1.79 83 2 — ' — ■ — . —. Köd Délután +11 9 336 7335 60+ 2.0 + 1 5 2.13 88 7 réteges 4 lejjel +12 0 337.1 33602+ 2 0 + 1.92 35 97 9 réteges 4 ’.+ Köd Az észlelet közép száma: 335.65+ 1.6s 2.09 89.9 2.6— —