Budapesti Hírlap, 1854. február (334-356. szám)

1854-02-01 / 334. szám

toknak tüsténti fölszerelését rendeli meg. Minden ácsok elvonattak az épülőfélben levő hajóktól, hogy a hajók fölszerelésén dolgozzanak. A szük­séges vitorlákat is bámulatos tevékenységgel ké­szítik stb.“ — Jan. 26. Az „Indépendance beige“ ma így is: ,­ , . „Jelenleg leginkább avval foglalkoznak, mit helytelenül az orosz császár válaszának neveznek, a hajóhadak fekete-tengerre menetele iránti ér­tesítésre. Némelyek szerint, ezen állítólagos válasz utat nyit egy bizonyosan létesülendő kiegyenlí­tésre; mások szerint ellenben, annak egyedüli czélja időt nyerni s a harczot kikerülhetlenebbé tenni. Már mi először is azt hiszszük, mikép tu­lajdonkép nem létezik válasza az orosz csá­szárnak, a hajóhadak bemenetelérőli értesítésre, hanem csupán újabb utasítások intéztettek Nes­selrode gróf által, e tárgyban, a London-i Párisban levő orosz képviselőkhöz, mely­ utasítá­sinkban ezen diplomatiai ügynököknek megha­­gyatik, hogy felvilágosításokat kívánjanak, a ha­jóhadak mozdulatának valódi czélja s jelentése iránt. Ez kitűnik az orosz hivatalos lap január 20-ai számának egy jegyzékéből, melyben kijel­­lentetik, mikép a sz.­pétervári k­binet csupán szóval értesittetvén a hajóhadak bemeneteléről, szükségesnek vélte, a két kabinettől határozott nyilatkozatot kívánni, ezen tény hordereje s­zel­leme iránt, s mikép ezen nyilatkozattól függ­end Oroszország további eljá­rás­a. E szerint Oroszországnak úgynevezett vá­lasza, ellenkezőleg inkább kívánat. Most már az a fődolog, hogy miként fogadta, vagy fogadandja ezen kivánatot ama két kormány, melyhez intéz­tetek? Azt mondják, hogy e kivánat Párisban jobb fogadásban részesült volna, mint London­ban. Már lehet ugyan, hogy némi különbség lé­tezett amaz értekezletek első benyomásában, melyek egyrészről Kisseleff és Drouin de Lh­uys, é­s másrészről Brunnow báró s Cla­rendon lord közt történtek; azonban megjegy­zendő, mikép e különbség nem a két kormány válaszai közt létezik; e válasz még nem adatott ki, s mi azt hiszszük, hogy az ugyanazonos le­­end, Franczia-­s Angolország e kérdésben töké­letesen egyetértőleg működvén. A válasz épen azért nem adatott még ki, mivel Clarendon lord, midőn az orosz követ szóval közlé vele Nesselrode gróf kívánatot, kijelenté az orosz kö­vetnek, mikép nem felelhet neki, mielőtt a fran­czia követtel értekezett volna, s viszont írásbeli közlését kivánta a szóval tett felvilágosítási kí­vánatnak. Ezen írásbeli közlés megtörtént Hi­hetőleg épen úgy történt a dolog Párisban is Kisseleff s'Drouin de Lhuy­s közt, s most a franczia s angol kabineteknek egymással­ meg kell egyezniük az adandó válasz iránt. Minden esetre, azt hiszszük, hogy a Páris­ és Londonban levő orosz követek egy-két nap alatt megtu­­dandják e választ.“ — A „Journé des Débats“ ma így ír: „A Sz. Pétervárról London - Parisba érkezett tudósítások szerint, az orosz császár válasza, a ha­jóhadak fekete tengerre menetele iránti értesítésre, épen nem végleges. Mint az angol lapok állítják, a császár kérdéssel válaszol, s azt kérdi, hogy vár­jon a hajóhadak szigorúan semleges állást fogla­­landnak-e el, vagy pedig közremunkálandnak a török haderővel? — Másrészről hozzá kell ten­nünk, mikép ama válasz,— mely a London­ban tartatott kabineti tanácsban állapíttatott meg, nem igen kibékítőnek tartatik. — Az angol ka­binet , — mint mondják — azt felelné, mikép­p Orosz- és Törökországot nem tekintheti egyforma helyzetben levőknek a fekete-tengeren, mikép az haderőnek,­­ midőn ezen tengeren hajózik, orosz vagy hadiszereket szállít, nincs szüksége oltalomra; míg a török haderőnek arra szüksége van, a­mint ezt az események bebizonyiták.“ Oroszország. Sz. Pétervárról jan. 19-től a „Hamb. N.“nek Írják: E czim alatt: „Egy hőshalál“ a la­pok­ig Orbelian Illés Demetriovics vezér­őrnagynak, Konstantin ahg gránátos-ezrede pa­rancsnokának végperczeit írják le, ki a Bash­ka­­dik-Laránál kapott sebei következtében dec. 21- kén Alexandropolban meghalt. Hogy egyébiránt azon csata igen tüzes lehetett, kitűnik az e rajzba foglalt megjegyzésből, miszerint hg Shalikon zászlóaljparancsnok súlyos sebet kapott. B­u­­­i­g­i­n kapitány és hg Tumanov törzskapitány elesett, hogy hg Orbelian őrnagy szintén megsebesült és a zászlóaljak általában igen sokat szenvedtek. A nekrológhoz a katonai hírlap némely tudósítá­sokat csatol egyes kitűnő hőstettekről, mik a Bash-kadik-larai ütközet alatt előfordultak. Lengyel határszél. Az „Alig. 7.“nak jan. 22-ről Írják: Az orosz hadmérnökügy főnöke s a császár főhadi segéde, Schilder altn. több mérnöktesti tisztekkel, rögtön kapott császári pa­rancs következtében Varsót jan. 19-kén elhagyta, s Oláhországba ment. Rendeltetése lesz a Dunáni hidépitéseket és az e folyamoni átkelést intézni. E nagytehetségű tiszt már az utóbbi időkben a lengyel várakból temérdek hídkészletet, valamint hidász és árkász-osztályokat küldött a dunai fe­jedelemségekbe. A Schilder al­nagyhoz inté­zett parancs Lengyelországban nagy figyelmet gerjesztett, mert abban az orosz császárnak a leg­újabb javaslatokra adott válaszát látják. A csá­szár legnagyobb eltökéltséggel folytatandja a háborút. Hir szerint egy dandár az útonszervezett dragonyos-hadtestből déli Oroszországból szintén Oláhországba küldetik, s e csapatok először har­­czolva lovon és gyalog, itt állandják ki a próbát. Törökország.. A macsini fegyvertényről szóló török hadi­jelentés következő: Az oroszok dec. 24-kén a Macsinnal szemközt fekvő dunaszigetet egész haderejökkel, mely ott rendelkezésükre állt, meg­támadták, katonai őrvonalat felállitandók. Me­­hemet bej ezredes, Szuleiman aga lovas tüzérség­ zászlóaljfőnöke, s Hasszán aga őr­nagy Macsinnál azonnal öszpontositák a szüksé­ges csapatokat és ágyukat s két hadoszlopban előnyomultak, melyek egyike a folyam jobb part­ján, másik a szigetnél kezdé működését. Az orosz csapatok nem állhatták ki a nyugati csapatok ro­­­hamát, és sietve visszavonultak, órával ké­sőbb azonban összegyűltek megint s vitézül tá­madni kezdtek. A nagyúri csapatok szintén ret­­tenthetlenül megállottak helyükön, öt órai harcz után az oroszok egészen megverve futottak el a csatatérről, sok halottat hagyva ott. Több kato­náik fegyverrel kezükben elfogattak. A törökök aránylag keveset vesztettek s minden dicséreten fölül álló vitézséget tanúsítottak. Egy másik török hadijelentés dec 20-ról azt jelenti, hogy 250 dorobanzok (lovas csendőrség a fejedelemségekben), Fischbach orosz­ánok által a kalafáti előőrsök megtámadására küldettek volna, de alig látták meg a török csapatokat, mi­dőn mintegy 200-an mindenestül átmentek a tö­­­rökökhöz, a többiek pedig az oroszok által meg nem szállt járásokba széledtek el. Főnökük B­u­­­r­­­­­e a n­u főbe lőtte magát stb. Szófiából jan. 15-ről írják, miszerint 12-kén a hivatali épületben (konak)a rablás el­len intézett nagyúri fermán ünnepélyesen felol­­vastatott. A rablók üldözésére a háború ideje alatt minden milish (községtanács) felhatalmazványt nyer; ha a helybeli rendőrségi erő elég nem len­ne, minden rendes katonasági állomásparancsnok köteles a szükséges segélyt szolgáltatni. A nem­rendes katonaság e köteleztetés alól ki van véve. Dana­ fejedelemségek. Krajovából, jan. 18-tól a „Wand.“ le­velezője ezeket írja : Grorcsakofs­ág tegnap törzskara nagy részével ide érkezett, s az itt mű­ködő hadtest különféle elhelyeztetését szemléli meg. Szemle után itt vagy Radovanban nagy ha­ditanács fog tartatni,melynek határozataitól függ­­­nek majd a Kalafát elleni további működések. — F. hó 27-kéig összesen 43,000-re gyülend a kis— oláhországi orosz csapatok száma, ebből levonva az ötnapi csetatei veszteséget (több mint 4­­00) s a korábbi kisebb nagyobb ütközetbelit (össze­sen 1500) s végre a betegeket és sebesülteket, mégis a Kalafát elleni hadiműködésre több mint 36,000 emberből álló sereg marad. E hadtest jobbszárnyának főállomása Plenizza környékén van, középpontja Radovanban, a balszárny dél­­felé hajlik a Shyul és Duna által képezett há­romszögbe, s feladata e szerint részint a törökök mozdulatait Oreavából (Rahova) szemmel tarta­ni, részint Balta járásban a kalafáti török állomá­sok keleti oldala ellen működni. Ez a tulajdon­­­képi Kalafát ellen rendelt hadtest. Azon orosz csapatok, melyek alább a Duna és Olt által ké­pezett szög, azaz Izlas felé működnek, a nagy távolság miatt a Kalafát ellen rendelt hadtesttől némileg független állásúak, s feladatuk inkább az avval által ellenben Nagy-Oláhországban Tur­­nu felé álló orosz csapatokkal közösen működni. Hogy az oroszok a Duna jobb partjának a dühös törökök általi elfoglaltatását nem tartják épen lehetetlennek, és e veszélyt nem tekintik csekélységnek, mutatják a csapatok gyors átke­lései Bukaresten a Duna felé, mik az orosz előtt legszentebb ünnepen, a vízkereszt napján sem en­gednek pihenést, így péld. jan. 18 (6)-kán, az említett ünnepnapon is vonultak itt keresztül csapatok. Az egyházi körmenetnél az ország bo­járjai hiányzottak, a katonai kiséret csak két szá­zad orosz gyalogságból s kevés, oláh katonából állott, tüzérség egészen hiányzott, és a salvelö­­vések elmaradtak. Az „Alig. org“ írja a Duna mellől jan 23-ról, miszerint a csetatei jan. 6-ki ütközetben a törökök részéről az egyiptomi dandár legtöbbet szenvedett. Az illető egyiptomi pasha makacsuk vonakodott sebesült katonáit a harcztéren segély nélkül hagyni. De visszavonulásra korántsem az oroszok, hanem a futásnak iromlott arnauták által kényszeríttetett. E derék törzstiszt sürgette, hogy kén az oroszok által elhagyott faluba előnyo­muljanak, látni, nem lehetne-e még ott emberi kötelességet teljesíteni. Maga O m­e­r pasha e fu­tásszerű visszavonulást nem csak gyávaságnak, de embertelenségnek nevezé. Ezen nyilatkozat szivének becsületére válik. A viddin-kalafáti tö­rök csapatok közt — úgymond tovább a czikk — harczias szellem uralkodik, de az egyiptomi tisz­tek, kik még a nisibi napokban nyerték rangjai­kat, hol I­b­r­a­h­i­m pasha alatt a török hadsere­get félig megsemmisíték, nem igen pajtáskodnak mostani barátaikkal, s többen közülük a renegá­tok nem muzulmán magaviseletét igen észreve­hetőig lenézik. Az itt-ott emelt védművek nem mindenütt összefüggő egészet képeznek, s a sán­­czolatok egy megerősített táborhoz hasonlítnak, mi azt gyaníttatja, hogy Kalafát ostroma egy­szersmind jeladás lesz egy nagy csatára. Török csapatok czirkálnak a­­jzsibra-palankai révig, hol az orosz balszárny áll; a parancsnokló pusha úgy látszik itt akar támadólag fellépni. Az oroszok még csak a védelemre szorítkoznak. A bal (oláh) dunaparton négy révben állanak hídkészletek, úgymint Reni, Kalarash, Dzsurdzsunál és a Shyul és Olt közt. Az orosz dunai flottilla Reninél, föl­felé mentében Szakcsa és Macsin közt néhány partüteget elrontott. Jas­szy, jan. 23. F. hó 20-kán gr. Osten- S­a­eken orosz cs. vezérőrnagy ide érkezett, a a közigazgatási palotában von szállást, az alelnöki hivatalt átveendő. A csapatok egyre folyvást ér­keznek, s tovább mennek Oláhországba. Egy ily naponkint érkező csapat rendszerint két zászló­aljból áll. — Biztos kútfőből írják a ,,Presse“nek, miszerint a macsini török csapatok előbbre nyomultak, egy részük 15-bén egész a nagy Du­­náig lővén Brailával átellenben, s ott az orosz ágyuütegekkel szemközt kezdték a maguk ágyúit felállítani. Jasszyban csend uralkodik. Az oláh határszélről írják januarius 23-ról . Bukarestből januarius 8-ról jelentve volt, hogy Philippescu György nagybán,a közigazgatási tanács elnöke, ki az oláh katona­ságnak az orosz hadseregbe besorozása ellen nyilatkozott, elfogatott, úgy­szintén b. B­elu, de más okból. Ma azon hir terjedt el, hogy az első bujában meghalt. — Solomon, ismeretes ex­­ezredes,folyvást tobort Kis - és Nagy-Oláhország­ban.­­ A Braila és Macsin közt fekvő Skurtu nevű dunai szigeten 13-kán keletkezett csata igen véres volt, s estve mindkét félnek a partokra visszavonulásával végződött. 15-én Bukarestben tudni akarták, hogy a csetatei ütközetben 8-kán az Odessza-ezrednek egész osztályát a törökök be­kerítették, s részint leölték, részint elfogták, s hogy az utóbbiak közt oláh sorkatonaság is lett volna. A „Cop. Z. Corr.“ következő legújabb híre­ket hoz: Bukarestből írják jan. 21-ről, hogy a Besszarábiában téli szálláson volt négy lovasosz­tály és négy kozákezred 18-kán parancsot ka­pott a legrövidebb útán a fejedelemségekbe a Dunához vonulásra, a helyüket pótló seregek északról már útban vannak. Viddinből jan. 23-ról szóló levél érkezett. Oda a franczia követet várták Konstantinápoly­ból, ki a török tábor megszemlélésére oda uta­­zandik. A szultán elfogadására a készületek foly­vást nagyszerűebbekké válnak; a ház körül, melyben lakni fog, kertet alakítanak. A bulgáriai kereskedőség felszólittatott, hogy a várandó köl­csönre előlegezzenek. A viddini sánczokon, hogy egy elsánczolt tábor a várat, az oroszok átkelése esetében, oldalról is védelmezze, legtevékenyeb­ben dolgoznak. Bukuresti jan. 24-ei tudósítások szerint a dunai orosz hadsereg parancsnokságát Schil­der orosz cse­tlnok venné át, Osten-Sacken tánok pedig Besszarábiában maradna. (A fennebbi jasszyi tudósítás szerint, Osteo-Lacken­e városba már megérkezett.) Boszniából a főkormányzó az előkelőbb kereskedőktől tetemes pénzkölcsönt kért, s részint nyert is a hadi költségek fedezésére. Az eddig Besszarábiában állott orosz csapa­tok bevonulása Leován keresztül jan. 28-kán ve­­endi kezdetét. Jasszyban az elszállásolás iránt már gondoskodnak. Schilder orosz cs.­tlonok jan. 20-kán fon­tos megbízásokkal Sz. Pétervárról az orosz főha­diszállásra megérkezett. A dunai orosz cs. sergek parancsnoka ezentúl a 3. 4. és 5-dik hadtestek parancsnoka czünével élend. A harcztéren jan. 26-káig semmi jelentékeny esemény elő nem fordult. Az apróbb előőrsi csa­ták folyvást tartanak, s az előőrsök Kis-Oláhor­­szágban egymástól két puskalövésnyire állanak. Balchan hadnagy, ki a dorobanzok egybe­gyűjtését oly nagy buzgalommal eszközlő, orosz császár ő­felségétől érdempénzt és tetemes pénz­ajándékot kapott. A „Srbski Dn.“ írja, hogy a montenegrói po­litikai menekültek Kowalewsky, orosz ezre­dessel hazájukba visszatértek, s most a viszály mielőbbi elintézését várhatni. Ugyanie lap szerint Szerbiába orosz katonaság vonult volna. (E hir azonban még kétségbe vonható) Török hadtestek concentricus működését jelentik Montenegro el­len. Hire jár, hogy Milos Obrenovics hű orosz sereg segítségével Kis-Oláhországból Szerbiába nyomulna. Legjabb posta. a L o n d o n, jan. 27. Ma a külügy-ministerium­­ban ismét kabineti tanács-ülés tartatott. — Az „Advertiser“ Westmoreland gróf­nak Bécsből kelt következő nyilatkozatát közli.­; „Uraim! Ma engem az „Advertiser“ f. hó 14-ki számának egy oly helyére figyelmeztettek, mely­ben ezek foglaltatnak: , Ha ezen nemes urak (Stratford s Westmoreland lordok)fel­­szólittatnának annak kimondására, hogy köztük, s egy fenséges személy közt a keleti kérdés tár­,­gyában minő levelek váltattak, oly fölfedezések léteznének, miken az angol nép bizonyosan fel­háborodnék.“ — Sietek önt arról értesíteni, mi­kép az említett sorokban kifejezett gyanítás ,egé­szen alaptalan. Mióta Bécsbe jöttem, az említett „fenséges személy“től sem közvetlen, sem közve­tett közlést nem kaptam. Én sohasem kaptam a herczegtől oly levelet, mely egyetlen szót is fog­lalt volna magában politika, nyilvános jellemek­, vagy nyilvános ügyekről. Azon levelek, mikkel engem ő kir. fensége megtisztelt, csupán művé­szet- s jótéteményre vonatkoznak“ stb. Páris, jan. 27. A „Morning-Post“ párisi levelezőjével ellenkezőleg, az ,,Indep­ beige“ azt állítja, mikép a franczia kormány az angol kabi­nethez csatlakozott, az Oroszország kérdésére adandó választ illetőleg. E szerint Franczia é­s Angolország közösen jelentendik ki, mikép semmi felvilágosítást sem adhatnak. Azonban e válasz oly mérsékleti modorban lesz szerkesztve, hogy az orosz követeknek londoni s párisi állomásai­kat egyelőre nem kellene elhagyniok. 1855 Vegyes hirle. — A pesti bölcsöde igazgatósága saját és­­ nagy­­méltósága, Forray Julia grófnő s választmányi elnökné nevében ünnepélyes háláját fejezi ki azon váratlanul számos látogatásért, melylyel a buda­pesti t. ez. közönség az intézet javára adott nagy hangversenyt megtisztelte; egyszersmind ebben nyilvános jelét látja azon ragaszkodás, szeretet és hódolatnak, melylyel e testvér város lakói a cs. kir. felséges Austriai ház s ennek egyik legmagasb tagja, öcs. kir. fensége, Hildegard főherczegasz­­szony, az intézet legkegyesebb védnöke, valamint azon kegyeletnek, melylyel minden alkalommal ezen ápolda iránt viseltetnek. Pesten, jan. 30.1854. Sujánszky Antal, titoknok. *­ Biztos kútfőből halljuk, mikép a körösi udvar, melyet Marsan vállalkozó kedvező föl­tételek mellett N.-Körös várostól megvett, s azon múlt év derekán „iparcsarnok“-ot épiteni kezdett, miután M. ur a szerződésben kikötött fizetési ha­táridőt kétszer egymásután elmulasztó, előbbi tulajdonosának , II.-Kőrös városnak, törvényesen visszaítéltetett, minélfogva az eddig tett (még ugyan csekély) alapépítés a 100 db arany bánatpénzzel e­­gyütt a nevezett város részére esett. Ezen tény kö­vetkeztében a tervezett „ipar­csarnok“ vállalat egye­lőre egészen dugába dől, jóllehet óhajtanék, hogy a nem helyénkívüli eszmét a tulajdonos város maga ka­rolná fel, a jóváhagyott tervek alapján , mit annál inkább tehetne, mivel teljes biztosságot nyújtó vál­lalkozása, mi az előbbi vállalkozónál épen legna­gyobb hiányul bizonyult be, részvényes társa­ságra könnyen találhatna. Tiszavizállás. Bécs, jan. 30. Agio: arany 31 % ezüst 25 %. a p.Sülyi méretén. 1854-ki jan. l-jéni 3' 3" 8"­99 10-én 4' 6" 10'" 13-án .7' 3" . 8'" 1» 15-én 11' 3" 00" Bécsi börze január 31-röl. Státus kötelezvény 5% t . • . 90% dto 4V» . . . . 80% dto 4 • mt — 1834—ki sorsjegyek 500 frtos . . 133 1839-bi „ 350 . . . • 132% Bankrészvény darabja . . . 1309 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . 2295 Bécs-Gloggnitzi 500 ftos. .11. B­­m2 Amsterdam 100 tallér 4­4- - --­Augsburg.......................... . 126% Hamburg 100 tallérért bc..e *• 933/s London 1 ft sterlingért . . ♦ ■ 12,15 Meteorologiai észleletek. Pest január hó 30-án. 1854. Az észlelet 10 •*© _ • G a *9 so 43 02 •*5 •3 Légnyo. O-nál Száraz Nedves 4 • 0 1 -S PM taO 02 02 *© 02 *© 63 G "CS Felhők i­á­nya 02 O Megjegyz. Ideje. cé u o a -5 3 W * "3" 02bű IS Hévmnérő ©► © 5 K 50 -G© Szél­­ ereje P-4 o302o© Reggel 6+10 0 333.2 332.03—0 .4— 1.0 1.66 86 0 réteges 4 D.Ny.— Délután 2+12.5 332 8 331.46+4 301+2.9 2 14 73.0 pehely 2 É. NyzÉ. Nys— kevés eső hóval Éjjel 10+13.2 333.9 332 55+ 32 — 2.3 2.16 80 8 réteges 4 É. Ny*— — 1 A­z észlelet közép 8Zima. 332.01+ 2.4— 1.99 79.9 3.3— — —

Next