Budapesti Hírlap, 1854. február (334-356. szám)

1854-02-02 / 335. szám

A „Neue Pr. Z.“ megjegyzi, miszerint a ke­leti kérdés most mindenesetre fontos eldöntés küszöbén áll. Anglia azon határozott nyilatkozat ellenében, melyet Oroszország a combinált hajó­hadak bemeneteléről szóval tett jelentéshez az admirálok utasítására nézve kíván, félhomályából kénytelen kilépni, s ki kellene jelentenie, békét vagy háborút akar-e ? Oroszország követelései az admirálok utasítására nézve arra szorítkoznak, egyformán mind az orosz mind a török partokra nézve kívánni azt, mi az admirálok utasításában egyoldalúlag csak a török partok és hajókra lát­szik szólani. Oroszország tehát azt kívánja, hogy a török hajóknak is tiltassék meg az orosz partok érintése, ha az orosz hajóknak török parthoz kö­zeledni tilos; mindenesetre pedig Oroszország követeli, hogy hajóinak a fekete-tengeren levő kikötői egyikéből másikába menetele ne gázol­­­tassék. Danai fejedelemségek Január 19-kén mind Kalarashnál mind 0l- tenizzánál igen makacs és véres ütközetek vol­tak, melyek részleteit még nem tudni. Az orosz hadvezér, Gorcsakofsky Kra­­jovába érkezése után az összes csapatok felett szemlét tartott, melyek Krajovában és környékén feküsznek, azután tetemes gyalog és lovas had­testtel Radovanba elment. A csapatérkezések Kis- Oláhországba folyvást tartanak. A „C­Z. C.“ írja : Krajovai jan. 24-ki tudósítások szerint e napon S h­i­­­d­e­r­­nok nagy­számú katonai kisérete oda megérkezett. Koráb­ban már gyorsfutárok érkeztek sürgönyökkel Sz. Pétervárról. A czár a csetatei jan. 6—10 - ki vé­res ütközetek eredményével nem igen van meg­elégedve , és az ottani eseményekről pontos és igen részletes jelentést kíván. Baumgart­ner ezredes, ki az ütközetben 6­ kán könnyű se­bet kapott, már felgyógyult, s a parancsnoksá­got újra átvette. Úgy látszik, hogy a dunai had­sereg combinált működésének kezdete Schil­der­­nok megérkezéséig elhalasztatott Egyenesen Karakalból Krajova és Orsován át érkezett jelentés szerint jan. 19-től azon hír, mintha a törökök Turnu birtokában maradtak vol­na, nem valósul; sőt inkább Turnut, hol 18-kán makacs ütközet volt az oroszok és török kémlő­­csapatok közt, most az oroszok erős megszálló­­csapattal látták el. Jan. 19. és 20-kán a törökök Turtukal és Szilisztriánál, alkalmasint kémlési szándékból, át­kelési kísérletet tettek, de orosz erősítések ér­­kezte után visszamentek a túlpartra. L­ü­d­e­r­s mnok főhadiszállását Brailába tette át. Az eddig Rernben állt orosz és. dunai flottilla Galaczba ment. 13-ka óta Galacz és Macsinnál összecsapás nem történt. Legújabb orsovai jan. 28-ai tudósítások szerint ott S­c­h­i­l­d­e­r orosz csa­tnok legnagyobb sietséggel keresztülutazott, s azonnal az orosz cs. főhadiszállásra ment. Általános hiedelem, hogy e­nnek megérkezése fontos változtatásokat eszközö­­lend az orosz hadsereg eddigi dispositióiban, me­lyek szerint a legközelebbi napokban komoly harczias események nem lennének várhatók. Schilder útnok, Paskievitsch hy kedven­­cze, kitűnő bnok ki a hgnek mindig legnagyobb sikerrel állott oldalánál. Feszülten várják a meg­érkezése után Krajovában történendők hírét. Jasszyba gr. aken orosz csa­rnok megérkezett (nem O s t­e n-S­a­c­k e­n gr. főhadi­­segéd, ki Besszarábiában van). Morvaországban tökéletes csend van. Vi­ddinből jelentik 24-ről, hogy O­mer pasha Shumlánál másodvonalban felállított fő­haderejét előbbre mozdítá, miből azt gyanítják, hogy a török hadvezér az oláh fejedelemségek el­foglalását most komolyan megkísértendi, noha nem hiszi, hogy hadserege e feladatot megoldani képes legyem Viddin és Kalafátban az egyiptomi és renegát tisztek közt komoly differentiák tá­madtak, több egyiptomiak kijelentették, hogy a renegátokkal többé nem szolgálnak. Belgrádból jelentik 26-ról, hogy Sán­dor fejedelem az orosz védköteléket feloldó fer­­mán kihirdetése tárgyában Austriától akar taná­csot kérni. Jankovich senator Bécsbe külde­tése e czélból történnék. Macsin és Szakcsa közt a törökök a galaczi jan. 13—ki esemény óta erős csapatosztá­lyokat állítottak fel, melyek mintegy őrvonalat képeznek, e két helyet, vagy Tulcsát is az oro­szok minden netáni megtámadásai ellen megvé­dendők. Legújabb posta: Bécs, febr. 1. A „W. Z.“ közli az 1854. jan. 16 kelt császári nyiltparancsot, mely által azon határozmányok, mi módon és mely forrásokból fizettessék a jogosítottaknak lehető leggyor­sabban a kiszámított úrbéri és tizedkárpótlás, va­lamint a moratorium megszüntetését illetők, Ma­gyarországra nézve; s egy másik ugyané napon kelt cs. nyiltparancsot, mely által ugyané tárgyú határozmányok a szerb vajdaság és temesi bán­ságra nézve, megállapittatnak. London, jan. 28. Liverpoolból ma ismét egy nagy hajótörésről érkezett távirdai tu­dósítás. Az O1 i n d­a­vas csavar-gőzös, mely teg­nap indult Brazíliába, Holyhead-nél éjjel megfeneklett. Az utasok 7-en kívül, szárazra vi­tettek. A posta­ládák nagy része elveszett. Ugyan­ekkor az Anconába szándékozott Lauriston brigg a Holyhead-ben a lángok martalé­kává lett — Lizbanáb­ól 22-ről kelt levelek meg­erősítik a Corry admiral alatti hajóhad kiin­dulását ; csupán az Odin hajó maradt vissza. Pár­is, jan. 28. Az „Indep. belge.” levele­zője szerint, az angol kabinetnek az orosz kor­mányhoz intézett válasza ma Páriába megérke­zett; a válasz igen határozott s élénk­ kifejezé­sekben van szerkesztve. A franczia jegyzék hol­nap fog átadatni Kisseleffnek. Az angol jegyzék már átadatott B r­u­n n o­w bárónak. — Kisseleff Párist nem hagyandja el, oly okok­ból, melyek a kiegyenlítésre még némi reményt látszanak nyújtani. — Igen nagy feszültséggel várják az angol trónbeszédet, s nem kételkednek róla, hogy az igen harczias szellemű lesz, gyakran több tanulságul szolgálhat neki, mint a sokszor elbizakodásra csábító tapsok és koszorúk. Mi, kik az igazat eltitkolni vagy palástolni minden esetben károsnak tartjuk, nem vonakodunk kimondani, mikép a fenozimzett mű sikeretlen kí­sérlet. Ez oly tárgyilagos igazság, mit ha ki nem mondanánk is, maga a dolog s ezen esetben a köz­vélemény is elég világosan kimondana. E kimondás azonban előttünk, valamint a gondolkozó szó előtt, csak mellékes dolog, s kö­zönynyel tekintendő. Egy későbbi mű, mit várnunk a szerző írói szorgalma följogosít, könnyen feledetté teendi az első kísérletet, és ha föltalálandja azon tért, melyen szelleme biztos utat vehet magának, kétségkívül megírhatja saját könyvét. De, ha részrehajlatlan meggyőződésünk nem merő csalódás, e könyv nem leend regény, vagy akármely költői mű. Szerző Bélájában tehetségétől idegen té­ren áll. Az alakító tehetség, mi az eszméket megtes­tesíti, csonttal, izmokkal látja el, okoskodásait ido­mokba, az élet tüneményeit — mi egy történetírói tehetségben is nagy adagban létezik — jelenetek és csoportolatokban állítja elő — sehol sem mutat­kozik művében. Az elbeszélés varázsa titkát nem bírja, — va­lamint a bonyolítás és fejlesztés művészetét sem. Az érzelem, e minden költői mű lelke, még he­lyenként sem ragad meg. Mindez, és még számos egyéb hiány is igazol­ja fenebbi állításunkat, mit hasztalan lenne elő­számlálnunk. * „­­ E mű azt mutatja, mikép szerzőnek az eszmék mezején van valódi hazája — s ezen működve kell valaha megírnia könyvét. E műből tisztán kitűnik az okoskodások iránti elő­szeretet. Hogy azon untató hosszadalmasság, melyre nyujtatnak, egy regényben helyén kivül van, s ezt épen nem teszi ajánlatossá,­­ csak érintjük. De bővebben kell szólanunk ez okoskodások minőségéről, mint melyek iránt szerző különös haj­lammal bir. Mi azokban elismerjük újkorunk azon szelle­mét, mely az élet minden jelenetét, sőt százados szokásainkat is elemezni bátorkodik. Okoskodásaiban gyakran merész függetlenség s önálló gondolkozás nyilatkozik. De ugyancsak jelenkorunk egy másik hibájába esik. Gondolatai nem tartanak egyensúlyt. Ha mások ítéletétől független, gyakran elfogult önma­gáé mellett. A merész állítások önkényesekké válnak, mik­nek szilárd alapjuk nincs. Az eszméknek inkább uj­­­donságán, semmint azok igazságában szeret gyö­nyörködni. Ez irány a másikkal, mi e műben több helyet nyilvánul, s a vizsgálási hajlamban áll, merőben el­lenkezik. Az író nagy hajlamot mutat a mysticismusra. Több helytt fordul elő művében, sőt a mesében fon­tos szerepet játszik a befejezés. Hogy az élet­ben mily szerepet játszik, s mennyiben átalános vagy kivételes, azt nem annyira hely, mint a megál­lapított tények szűkében nem vitatjuk. De szükségesnek tartjuk megjegyezni, mikép a költő vagy gondolkozó nem szorult e csodák föl­használása és tárgyalására. Mi a költőt illeti, bebizonyult, hogy magas művészete nem szorult bárminő machinákra, hogy hatását vagy ön­méltóságát emelje. A gondolkozó, ha figyelmezett korunknak az igazság útjáni folytonos és biztos haladására, minden nyomon belátható annak titkát. Az egész igen egy­szerű és abban áll, hogy a legnagyobb gondolkozók és vizsgálók nem nagy ugrásokban és távolban ke­resik a haladást. A természet járatlan rengetegének titkait nem igyekeznek merészen kitalálni. Az emlí­tett épen nem gyáva hadsereg lépésről lépésre ké­szíti s egyengeti maga előtt az utat a fellegeken felül emelkedő Alpesekre. A haladás lassúnak tetszik, de gyakran egyetlen lépés a legnagyobbszerű és mo­solygóbb kilátást nyitja meg, honnan egész eszme­birodalom egyetlen pillanattal belátható. A kész után addig haladnak, míg csak benne tart, s annak vé­geztével nem látnak más teendőt, mint azt egy ke­véssel tovább minél biztosabban megépítni. E to­­vább­építés gyakr­a óriási szilárd munkákat igé­nyel, melytől a siker öntudata s a kitartás vissza nem ijed. Annyi érdekes, a természet annyi csodája léte­zik közelünkben,hogy nincs miért kalandokra indulni ki, é­s mindig gyanús leend az oly kutatónak e­­gyedü­l az igazság iránti lelkesülése, ki azokat keresi. Nemcsak a befejezésnek fölhozásában, hanem a szerző egy másik kedvence tárgyában is látszik té­­­vesztett és jelenkorunkban meg nem engedhető gondolkozási irány. Az előttünk fekvő műben azon eszme is fejte­getve van, hogy­ nemcsak az ész, hanem az érzet is föltárja előttünk az igazságokat, így szerinte a sejtelem é­s más mysticus érzeteink vezetésére is támaszkodhatunk. Kevés józan , kevés csak vala­mennyire gondolkozó ember van, kibe ne lássa e tan ferdeségét, s merő alaptalanságát. Azért annak tárgyalásába nem bocsátkozunk, csak annyit jegy­zünk meg, mikép ez irány szerfölött veszélyes. Ez legegyenesebben igyekszik visszavezetni a baboná­ra, melynek ködét némileg eloszlatni a közelebbi századok annyi értelmi napja volt szükséges; be­hálóz azon lánczok közé, melyeket széttépni annyi küzdésbe s áldozatba került. De hála az igazság minden napom­ győzelmei­nek,ott állunk,mikép oly könyv,—főként ha az más tekintetben sem képes hatást tenni, — mely ily merőben tényleges vagy meg nem alapított tano­kat hirdet, ezek által önbecsét rontja. Az író ily tanok által minden gondolkozó em­ber előtt veszt hiteléből, a­míg a közönség föl nem világosult részét tévutakra vezetheti. Valamint az eszmék terén működő szerző, úgy az igazság érdekében e megjegyzést tenni köteles­ségünknek véltük. Vajha e szűk körben csak megpendített eszmék legalább némi megfontolásra buzdíthatnának. Nem azok elősorolása, hanem az ügy fontosságára akar­juk vonni a figyelmet. Nem új bölcselmi tanokat akarunk hirdetni. Egyszerűen a közönség azon részéhez kívánunk számíttatni, mely mindig kész a jeles művekre föl­lelkesedni, — mindig kész a jót és szépet megtap­solni, — s csak az fáj, ha nincs elég tárgy, mely az öröm nyilvánítására gyakran adjon alkalmat". Így az olvasók többségével teljesen együttérzünk.; óhajtva várjuk azon írókat, kikről elmondhas­suk, hogy megírták könyvüket ! S. F. Távirati sürgönyök. Roma, jan. 25. A gabnabeviteli vámmen­tesség f. é. ápril végéig kiterjesztetett. London, jan. 30. Mexico az észak-amerikai egyesült államoknak 40 millió hold földet adott el 20 millió dollárért 1859 A „Budapesti Hírlap“ szerkesztősé­géhez tegnap szerdán esti 6 óra 5­5 perczkor következő távirati ma­gán tudósítás érkezett . Bécs, febr. 1. (esti 6 óra 38 perc­) Az an­gol parlament tegnap megnyittatott. A királynő megnyitóbeszédében sajnálatát fejezi ki, hogy a béke megzavartatott, constatírozza az Anglia s Francziaország közti szíves egyetértést, s azt, hogy a szövetségesekkel a törekvések a béke hely­reállítására folyvást tartanak. Mivel azonban a háború tovább tartása Angliának sőt Európának érdekeit komolyan érinthetné, a királynő szük­ségesnek tartja a tengeri és szárazi haderők to­vábbi szaporítását, az által az előterjesztések tá­mogatása és a béke helyreállításának előmozdí­tása czéloztatván. Vegyes hirle. ] A „Pester Lloyd“ febr. 1 -jei száma olva­sóit azon újdonsággal lepte meg, hogy t. i. az iránta mutatkozó részvét következtében alakját tetemesen megnagyobbította. A ferencz­városi kisdedóvoda javára adott tánczvigalom m. hó 25-kén az „arany horgony“nál, 100 pft tiszta jövedelmet eredményezett. A múlt vasárnapi redout a nemz. színházban látogatottabb volt mint az utóbbi, a maszkok közt igen érdekes volt két bagoly a felső páholyok e­­gyikében, kik a nagy világ elől egészen homály­ba vonultak. * Az „ifjak“ első táncfvigalma múlt hétfőn ment végbe az Europa szálloda igen ízletesen díszí­tett teremében. A mulatság és társaság egyaránt fényes volt; fiatal leánykák, fiatal virágok, fiatal öröm közt itt még az öregek is megifjadtak. Nem lehet említetlenü­l hagynunk azt sem, miszerint egy meghivó jegyet láttunk e tánczvigalomra, mely ör­vendetesen tanusítá, hogy előkelő ifjaink egy szép lépést tettek előre bizonyos szűkkeblűséggel épí­tett választófalak ledöntésében. * Mint halljuk, a joghallgató ifjúság engedélyt nyert egy tánczvigalom tartására, s vagy az Europa vagy a Lloyd terem lesz az, melyben ezen a múlt időkből oly híres és fényes tánczvigalom ismét fel fog halottaiból támadni. *] Több orvostudorok és növendékek 6 portos 2—300 részvény alapján a nemzeti színházban egy nagyszerű tánczvigalmat szándékoznak rendezni, melynek tiszta jövedelmét a pesti gyermek­­kórház javára szentelendik; ez alkalommal a szinterem különösen, s főleg virágokkal igen gaz­dagon ki fog diszittetni. * A festész-akadémiai bálok oly élénk és jóté­kony elszóródást szereztek az ott mulatóknak, mi­szerint az első tánczvigalmi cyclus után, minden részről óhajtás támadt, hogy e vigalmak a farsan­gon át tovább folynának, minélfogva Marastoni az aláírás útján még négy bált fog rendezni. Az alá­írás 4, 3, 2, vagy 1 bálra a festész-akadémia szállá­sán történhetik. * Színházi előadások: m. hó 28-kán a nemzeti színpadon új szereposztással először „Afanasia“ ere­deti opera. 29-kén álarczos bál; a német színpado­kon, Pesten: 28. „Indra“ opera, 29. Cottrely,­ Bu­dán 28-kán Cottrely és 29-kén „Onkel Tom.“ * M. hó 30-kán a nemzeti színpadon: „Fog­ház“ másodszor; a német színpadokon, Pesten : „Ein Lustspiel,“ Budán: Cottrely. 31-ken a nemzeti színpadon először: a „Lowoodi árva“ dráma 5 felv. Currer Bel regénye után irta Birch-Pfeiffer Sa­rolta, fordította Szigligeti. A jellemek, drámai hely­zetek és szellemdús eszmékkel bíró mű igen nagy tetszéssel fogadtatott. A német színpadokon, Pesten: Cottrely utólszor, Budán: „Kirchtag in Peters­dorf“ bohózat. Kereskedelmi, gazdászati s ipar­­hirek. *] A „Pester Lloyd“ hirlapi ügyeit vezető Lloyd-bizottmány legközelebb egy határozatot ho­zott, mely a maguk hasznát értő termesztőknél bi­zonyára kedves fogadtatásra találand. A határozat következőleg szól : „Az anyagi érdekek fejlesztése s a kereskedés lehető öszpontosítása tekintetéből la­punk első oldalán, mely az üzleti tudósításoknak van szánva, „terménycsarnok(Produktenhalle“) czím a­­latt egy külön rovat fog nyittatni, melyben vala­mennyi eladó termény ingyen bejegyeztethető. E­­zen intézkedést a termesztőkön kívül kereskedők is használhatják, mindazáltal csak olyan jelentések vétetnek föl, melyek országos termények­re vonatkoznak. Minden hasonló jelentés bérmen­tesen „a Pest, Lloyd szerkesztőségéhez“ intézendő, s azonnal közzé fog tétetni. Hogy e jelentések a czélnak megfeleljenek, kell, hogy a jelentő nevén s lakhelyén kívül a termény minőségét s körülbelül mennyiségét is tartalmazzák. Ezen adatok tehát a je­lentés beküldője által közlendők, azonban az árt is kiteheti, mely szintén közzé fog tétetni.“ Ezen intézkedés által a termesztő az egész kereske­­dőséggel közlekedésbe jöhet, s meg lesz mentve a­­zon egyedáruságtól, melyet eddig elő csekély körű vevői rajta gyakoroltak. Igazítás: A „Budapesti Hírlap“ tegnapi 334-dik számának „Törökország“ alatti rovatában a 12-dik sorban sajtóhibából „nyugati csapa­tok“ áll, e helyett „nagyúri csapatok“, mely hibát az értelmes olvasó, tudván hogy a dunai fejedelemségekben nyugati csapatok nincsenek, bizonyosan úgyis maga kiigazított, annyival in­kább, mivel két sorral alább a „n­agy úri csa­patok“ kifejezés szintén s világosan olvasható. Duna vízállás. Pest, február 1 -jén: 3' 8' 9'" 0 fölött. Bécs, jan. 31. Agio: arany 307/8 ezüst 243/1 Bécsi börze február 1-tól. Státus kötelezvény 5% • . . • . 897/s dto 4V» ...1 . 79/s dto 4 . . . • • 1834-ki sorsjegyek 500 frtos . • . --1839-ki 1 350 . . . - -. 1328/4 Bankrészvény darabja . . . . 1307 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . 2290 Bécs-Gloggnitzi 500 ftos. .­­.­ Augsburg • 126­8 Hamburg 100 tallérért be.. . ■ 935/s London 1 ft sterlingért . . * 12,16 Meteorológiai észleletek. Pest január hó 31-én. 1854. Az észlelet Hévmérő a lég­­suly mérőn Légsuly állás Légnyo. O-nál Száraz Nedves Páranyomás Nedvesség Felhőzés Szél iránya és ereje Felhők irá­nya Lecsapódás Megjegyz. Ideje: 03 4P a O Hévmérő Reggel 6 2 +11.6 333.2 331.92+2.8 + 1.9 2.09 81.3 réteges 4 É. Ny— Eső 0.65'“ Délután +12.8 333 8 332.47+5.5 +4.3 2 55 78.2 pehely 2 É.NyaÉ.Nys Éjjel 10+12.1 334.6 333.37+ 53 +3.8 2.33 72.8— É.Nya— '■ — • Az észlelet közép­száma: 332.59+4.5— 232 77.4 2.0— — —

Next