Budapesti Hírlap, 1854. március (357-381. szám)
1854-03-24 / 377. szám
Pest,Péntek, Előfizetési felhívás. A hivatalos „BUDAPESTI 11IRLAP14 folyó 1854 -dik évi april—junius folyamára az előfizetés Évnegyedre , helyben 4 pft. Vidékre postán küldve ft pft. 20 kr. 863s* Előfizetni lehet minden es. k. postán — Pesten a lap kiadó hivatalában Lukács L és társ a könyvnyomdájában (Országút Kunewalderházban földszint), hová az előfizetési pénzek is beküldendők. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. magyarországi pénzügy igazgatóság Münzberg József ösztöndíjas gyakornokot a cs. k. magyar alapítványi főfizetőhivatalnál ideiglenes járulnokká ugyanezen fizetőhivatalhoz 300 pft évi fizetéssel; úgyszintén Münzberger József napdijnokot a cs. k. kincstári főfizetőhivatalnál ideiglenes járulnokká ugyanazon fizetőhivatalhoz kinevezte. . . ... .. 1854. mart. 18-kán a bécsi cs. k. udvari s államnyomdában megjelent és kiadatott a birod. kormánylap XXI. darabja, melynek tartalma következő : 59. sz. A vallás- és közoktatási ministerium 1854. mart. 5-ki rendelvénye, mely minden koronaországra nézve érvényes, s mely által a közpénzalapokból fentartott gymnasiumok tanszemély-*zetének fizetései s fizetési pótlékai szabályoztalak. 60. sz. A pénzügyministerium 1854. mart. 6-ki kibocsátványa, mely az egykori krakói szabadállam területére nézve érvényes, s mely által az»1853. jul. 1-jei legfelsőbb határozat folytán, az 18*13. mart. 13-ki nyilt parancs alapján nyugvó törvényeshatározmányok a lottojövedék elrendezése s kezelése iránt, továbbá az 1835. jul. 11-ki jövedék-büntetőtörvényben a lottoszabályok áthágói ellen foglalt büntető határozmányok, 1854.jun. 1-jétől kezdve, az egykori krakói szabadállam területén behozatnak. 61. sz. Az igazságügyministerium 1854. mart. 12-ki rendelvénye, melylyel az egykori’krakói vajdaság telesebirósági és terrestralis okmányait magában foglaló krakói levéltárnak a cs. k. austriai kormány őrizetes igazgatása alá vétele közzététetik, s egyszersmind egyetértésben a pénzügyministeriummal, a cs. k. levéltártisztek hivatalos tényeiért jövőre fizetendő dijak meghatároztatnak. 62. sz. A pénzügyi s kereskedelmi ministeriumok 1854. márt. 16-ki rendelvénye, mely az átalános vámterületben foglalt valamennyi koronaországra nézve érvényes, az 1854. april hó folytán fizetendő vámagyot illetőleg. Szintén a fönkrt napon kiadatott és szétküldetett az 1850. évi birod. törvénylap román-német kettős kiadásának még nem tökéletesen megjelent darabjaiból a CXXVIII. darab. Végre ugyancsak akkor ugyanott kiadatott és szétküldetett a betűrendszerinti (II.) tárgysorozat az 1852. évi birodalmi törvénylap cseh-német és szerbanémet kettős kiadásához. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Pária, mart. 19. —S.— Hogy a nyugati hatalmak a berlini kabinettől, legalább egyelőre, nem ugyan tevékeny közreműködést Oroszország elleni háborújukban, de igenis azon ünnepélyes nyilatkozatot kívánták, miszerint az a jog és igazságot az ő részükön látja, ezt előbbi levelemben megérintettem. Másnap e közlés megerősítését találtam a félhivatalos „Journal de l’Empire“ban. Hogy a berlini kabinet egy ilyen nyilatkozatra, mely kezeik minden eseményekre nézve meg fogná kötni, nem hajlandó, mintegy bizonyos, s ezt a franczia kormány előtt megfoghatóvá tenni, volt úgy látszik czélja a hohenzollern-sigmaringeni herczeg küldetésének. A „Times“ folytatja kíméletlen czikkeit a poroszországi politika fölött. El kell ismerni, mikép a franczia kormánylapok ilyen kifakadásokra nem vetemednek, de különben fenyegetések által csak ellenkezésbe jőnének önmagukkal, mert csak nemrég is azt nyilváníták, mikép Francziaország s Anglia mérsékletének köszönhetni a német nagyhatalmak semlegességét, s ezen semlegességnek azt, hogy a háború nem válik általánossá , és alig négy hét előtt boszankodva tiltakozott a „Journe de l’Emp.“ azon gyanúsítása ellen , mintha Francziaországnak szándéka volna Poroszországot s Austriát a netalán semlegességbőli erővel kiszorítani.Francziaországi e tekintetben sokkal legálisabb, és sokkal jobban becsüli a nemzetközi jogokat. Ez oly világos,miszerint megbocsáthatni a kormánylapoknak, ha más tárgy hiányában azon állítást fejtegetik s védelmezik, hogy a semlegesség nagy hatalmakhoz nem méltó dolog. Nem merem magamnak tulajdonítani annak tudását, mit fognak a jelen kicsisben Austria s Poroszország valódi érdeküknek tartani, de annyit mondhatok, hogy amaz állítás merő balgaság. Mert épen az által különbözteti meg magát a nagyhatalom az alárendelt rangú hatalomtól, hogy képes saját belátása szerint cselekedni, hogy csupán saját — akár jól akár nem jól értett, de csak általa megítélhető — érdekét szem előtt tartani hivatásának vélvén, magát akarata ellenére háborúba keverni nem engedi. Míg azonban lapjaink — a forradalmi szellemű ,,Siécle“-t kivéve — minden fenyegetőző szavaktól tartózkodnak, kézalatt a legfurcsább hírek terjesztetnek, így például hírlik, mikép Metzben egy 150,000 főnyi hadsereg vonatik össze, s az e fölötti parancsnokságot maga a császár veendi át. Ezen hírek többnyire olyan személyektől származnak, kik úgytettetik magukat, mintha a császár terveibe*-némileg- beavatva lennének,akik azonban csak maguk ruházták fel magukat a küldetéssel, fenyegetéseket bocsátni a világba. Így tehát ne csodálkozzanak önök, ha valahol azt olvasnák, hogy például kényszerítő befolyású rendszabályok léteznének Poroszország irányában, mert e mögött nem rejlik más, mint néhány harczvágyó hadsegéd, kik inspirálnak s néhány könnyfelhivő levelező, kik magukat inspiráltatni engedik. Ma egy röpiratnak kellett volna megjelennie czím alatt: „La carte de PEurope (Europa térképe)“, melyben azt mutogatják, hogy Francziaországot a Rajnabatár illeti. Jóllehet a császár utóbbi trónbeszédében ünnepélyesen kijelenté, mikép a hódítások kora már lejárt, mégis — mivel már sok nyilváníttatott, ami nem jön foganatosítva vagy elmaradt — azon hír, miszerint a röpirat egyenesen III. Napóleon meghagyásából bocsáttatik közre, hitelre talált, és gondolhatják önök, mily türelmetlenül várták annak megjelenését. Azonban tegnap este a rendőrség a röpirat árulását eltiltotta, s azon példányokat, mik a „Siecle“ szerkesztőségében (mely tegnap a könyv tárgyalását mára ígérte) találtattak, szintén lefoglalta. Ezzel a fennebbi ama hír is meg van czáfolva. De ennél még balgább ama hir, mintha a röpirat orosz cselszövény szüleménye lenne, a végből kibocsátva, hogy a franczia kormányt Németország előtt gyanússá tegyék. Az utczákon számos zugban irt gúnydalok árultatnak észak ellen; rosz ízlés a hatóságoktól, hogy e sületlen férerműveket eltűrik. A „Patrie“ meghazudtolja ama hírt, hogy a miniszertanácsban a hírlapok elnyomásáról szó lett volna.Mégis ennek daczára volt valami igaz a dologban, s okat erre — mint hallom — egy speculánsnak javaslata szolgáltatott. De mirevaló lenne is a hírlapok elnyomása, miután a sajtótörvény a kormánynak elég eszközt ad a kihágások akadályoztatására ? Nemcsak gátolhatja a hírlapokat, hogy valami reá nézve kedvetlen dolgot ne írjanak, hanem hallgatásuk félbeszakítására is kényszerítheti, így például több megyei lapok a megyefőnökök által kénytelve lőnek, a nemzeti aláírás egy nekik beküldött kedvező felmutatását hasábjaikba fölvenni. Ezen nemzeti aláírás gyorsan halad előre. Tegnap már 300 millió volt alájegyezve. Angliában 50 millió íratott alá, jóllehet az illető bankárház ajánlatait Páriában még nem létesítette. A helybeli Fould-ház részint maga,részint védenczei nevében, 10 milliót irt alá. Nem oly gyorsan, mint ez ügy, halad a segélyhad elküldése. A hajóraszállítások még csak e héten kezdődnek. *) Tegnap egy zászlóalj a 6-ik ezredből a lyoni vasúton délnek indíttatott. Holnap egy vadászzászlóalj követi. A balti-tengerre szánt, de eddig késett hajóhadosztályra nézve ma a „Presse“ némi gúnynyal azon megjegyzést teszi, mikép főhadipapja már ki van nevezve, tehát az készen is áll az indulásra. **) A keleti segélyhad tábori főpapja Parabére jezsuita. Mint valószínűt jelentem önöknek, mikép a jezsuiták engedélyt nyerenének a saint-etiennei iskolát újra megnyithatni. A közoktatási hivatalos lapból ma láthatni, hogy az engedély csakugyan megadatott. Nem csupán a jezsuitarend, hanem az illető város is tett a császárnál e végre lépéseket. PEST, mart. 23. (Hírlapi szemle.) A „Preusz. Corr.” mart. 19—ki száma következő czikket foglal magában: „Azon parlamentaris interpellation, mely felvilágosítást kívánt a királyi kormány állásáról a küszöbön álló háborúban, a miniszerelnök legközelebbi napokra közléseket ígért ez ügyben, mennyiben az a nyilvánosság elé való. Ezen ígéret legkielégítőbb módon teljesítetett azon nyilatkozatok által, melyek legközelebbi szombaton mindkét kamra elé terjesztettek. Mi a kormány nyilatkozatait kielégítőknek találjuk kettős, okból: először, mivel azok Poroszország jelenlegi állásáról a keleti kérdés kritikus bonyodalmaihoz többé semmi kétséget sem nem hagynak; és másodszor, mivel egyszersmind minden elfogulatlant azon meggyőződésre kell vezetniök, mikép ő felsége kormánya el van határozva, a porosz politika függetlenségét úgy mint Németország érdekeit minden körülmények közt védelmezni. Poroszország eddigi s jelenlegi állásának helyes méltányolhatása végett, mindenekelőtt egy oly szempontra szükség ügyelni, melyet a miniszerelnök úr legutóbbi nyilatkozatai elég világosan kiemelnek: a vita eredeti tárgyát nem hazánk érdekei képezik, hanem azon befolyás és kiváltságok, miket más hatalmak a portánál igényelek. Minden lépések, miket Poroszország tökéletes egyetértésben Austriával s nagyrészt a tengeri hatalmakkal a közösségben eddig előzen, arra voltak irányozva, miszerint az Oroszország és porta közt támadt viszály békésen megoldassék, vagy legalább is annak növekedése európai közháboruvá ne fajulhasson. Miután első tekintetben minden igyekezetek siker nélkül maradtak, s a tengeri hatalmak fegyveres beavatkozása elkerülhetlenné lön, ennélfogva Poroszország előzményeihez egészen hű marad, midőn ernyesetlenül azon törekszik, hogy Németország számára fenntartsa a békét, mit az összes Európa számára fenntartani hiába iparkodott. Egy ilyen politika, távol attól, hogy a bécsi jegyzőkönyv elveivel ellenkezésben álljon, még inkább azoknak természetes eredménye, s ennek következtében mindazon szemrehányások és megtámadásokat, miket netán egy vagy más oldalról tapasztalna, mint jogtalanokat visszautasítja. Valamint Poroszország meghagyja a szomszéd államoknak a határozatot az iránt, minő eszközökkel vélik az európai krcsis megoldását létesíthetni, szintúgy önmaga számára fenntartja a jogot, szabad akaratból választhatni azon állást, mely a német érdekek megőrzése,az európai súlyegyen fenntartása tekintetéből előtte legczélszerűbbnek látszik. Azonban e mellett a porosz politika ép oly kevéssé érdemli meg a közönyösségi és szenvedőlegességi, mint a,következetlenségi szemrehányást , mivel ő felsége kormánya valamint a bécsi tárgyalásokbani részvételével bebizonyító, hogy Oroszország követeléseinek semmi módon pártját nem fogja, úgy a dunai fejedelemségekbőli kivonulást is mintegy az európai jog által követelt rendszabályt sürgető. A porosz politika egyszerűn várakozó, mivel szemközt egy háborúval, melynek horderejét s czélját még meg nem ítélhetni, minden esetlegességet figyelembe veendőnek tart, s nem akarja magát egyoldalú *) Távirati sürgöny szerint az első hadosztály épen mart. 19-kén szállíttatott el Marseilleből. S ze rk. **) Szintén elindult márt 21-kén. Szerk. köteleztetések által azon szabadságtól megfosztani, hogy az európai kérdések eldöntésére a német érdekek szellemében közremunkálhasson, melyek mégis nem minden pontban egyeznek meg a nyugati hatalmak érdekeivel. Egyébiránt a mint bizonyos, mikép a kir. kormányt a maga elhatározásaiban lényegesen Austria s a többi német államok iránti tekintetek vezették, és oly biztosan hihetni véli, miszerint minden további lépéseiben szövetségtársai megegyezését s közremunkálását megnyerendő Erősítve ezen segély, s mindenekelőtt egy hűs vitéz nép örömteljes önfeláldozása által, nyomatékosan lépend föl Németország becsülete s függetlenségéért, ha ezek netán valamely oldalról fenyegettetnének. Ezen eset még távol fekszik, de nem tévesztendő el szem elől, s a kormány e végre, hogy mindenesetre készen álljon, kénytelen egy rendkívüli hitelre felhatalmazást kérni. Egy ilyen kívánat megítélésére nézve — bármennyi részre szakadjanak is különben a politikai vélemények — csak egy szempont létezhetik : az európai háború elháríthatlan közelsége. Meg vagyunk győződve, mikép az ország hazafius érzülete a kamrák szavazatában teljesen kielégítő kifejezést találand “ 377. Megjelenik e lap, hittat » . (fibb ünnepek utáni napokat ki»«re, mindennap reggel, liffflietési díj : Vidékre : fíi vce: 10 írt., évnegyedre: 5 ír. 20 kr. Helyben , félívre : 8 írt., dt negyedre: 4' irt — A hirdetés* 51»18^ bailbaott loraiak egyattal beiktatásáért $kr, tBbb•í ”rlírt pedig 4 kr, eifmlttatik. — ugyen ei&m 20,pk*. BUDAPESTI HÍR Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. ■lfiflxethetnl — 0 •'! Jb a lap kiadó hivataliban, LikieiL 19 tára könyvnyomdájában (Örsziget Kunevalderházban ,) vidéken minden e*. kb. poatahivatalbil. — Az elefietést tartalmaid levelek a film, lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett, a pénnel egyfiti kármentesít»» egyenesen a kiadóhivatalhozatal altandák Martius 24-én 1854. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Martius 24. — A balaton g 6z hajózási társulat folyó hó 20-kán Pesten közgyűlést tartott, melyben azon örömhírről értesült, hogy januári közgyűlése óta az idő rövidsége, a téli közlekedés nehézségei, s más hasonnemű akadályok daczára is oly meleg részvét mutatkozik e hazafi vállalat iránt, hogy ha egyfelől a részvények gyűjtésében, másfelől azoknak eddigi elvállalásában a buzgalom továbbá is kezet fogva működene , a kivánt siker, u. m. 200 részvénynek aláírása vagyis 30,000 pftnak megszerzése, rövid időn múlhatlanul elérve lesz. E biztos reménytől, s a nagyközönség iránti méltányos tekintetektől indíttatva, azt határozá tehát a közgyűlés , hogy a részvény-aláírás még nyitva hagyassék, és hogy ha f. évi június 1-sejéig a beszedendő részvénygyűjtő ívekből tettleg látandja, hogy a szükséges 200 részvény már teljesen aláírva van , ez esetben előre felhatalmaztatik arra, hogy a legmúlhatatlanabb kijavításokat rögtön megrendelvén, még az idén is legalább a fürdőszak alatt a gőzössel utazásokat tétessen a közösség kényelmére, s a közlekedés nagy könnyebbségére, végre a további teendők feletti tanácskozás végett i. é. július 9-kére és folytatólag 16-kára B.Füredre újabb közgyűlés tűzetett ki. * A dunagőzhajózásnak Zimonyból lefelé megnyitása iránt még nem történt határozat. Általában még kétséges, vájjon a járatok az idén megindittathatnak-e. (Közbirodalmai napló.) Bécs, mart. 22. Császár Ő Felsége fenséges arájának ő k. fenségének szülői, Maximilian József herczeg és Ludovika Vilhelmina herczegné ő k. fenségeik leányukat az araberczegnőt Bécsbe kisérendik, és Schönbrunn cs. k. palotába szállatodanak. — Manteuffel porosz k. szárnysegéd vasárnapig mulatand Bécsben. Tegnap szerencsés volt a cs. udv. ebédre meghivatni. — Az állampapirpénzfolyam tett febr. végén 143,194,578 ftot, miután a bank már 6,626,024 -ot beváltott. Ez öszvegben a magyar közjövedelmi utalványok még csak l'/a milliót, és az aprópénzjegyek még csak 7Vs milliót tesznek.— A lombardvelenczei kincstárjegyek kürülbelül 200,000 ftra leszállitvák. — Az is pasha török bnok, ki Arif effendivel a szerb ügyek felől értekezett, holnap Triesten át Konstantinápolyba visszaindul. (Külföldi napló ) London, mártius 17. Clarendon lordnál tegnap fényesestély volt, melyen Londonnak minden diplomatica notabilitásai jelen voltak. — Glovester herczegnő egésségi állapotra tetemesen javult. — Párisba folyvást nagymennyiségű arany küldetik, s tegnap az angol bankból mintegy 150,000 ft. sz. vétetett ki. Páris, mártius 17. Cowley lord ma hoszszas értekezletet tartott Drouyn de Lhuys külügyministerrel, melynek tárgyát, mint bizonyossággal állítják, Angol és Francziaországnak azon közös határozata képezi, mikép többé semminemű békealkudozásokba sem fognak, bocsátkozni.