Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)
1854-04-01 / 383. szám
zolgálati rang okát és az azzal egybekötött ozimet megtarthatják, de azon megszorítással, hogy a ozim megtartásának kedvezménye, azon ozimzetekre, mik az új szervezés következtében többé fenn nem állanak, ki nem terjeszthető. Azon tisztviselők, kik az újon szervezett törvényszéki és államgazdászati hatóságoknál eddigi állomásuknál kisebb szolgálati állomásra alkalmaztatnak, eddigi napdijosztályuknak megfelelő egyenruhát viselhetnek ugyan, de az azon osztálybeli napdíjra igényük nincs. — B. Bourqueney franczia követ a bécsi udvarnál szerencsés volt kedden mart. 28—kán déli 2 órakor Császár ő Felsége által külön audientián fogadtatni, mely 3 óráig tartott. — A görög kormány Bécsben követségi állomást állitana. S ki in a s ur, ki néhány nap óta itt mulat, van ez állomásra kijelölve, és szerencséje volt megbízólevelét ma átnyújthatni. Ugyanő fogja Bécsen kívül a követségi ügyeket Berlin és Münchenben is ellátni. — A Verona, Brescia és Coccaglio közti uj vasutvonalon , a lombard—velenczei királyságban, mart. 23-kan 40 kocsival az első ut szerencsésen megtétetett. — Tegnap François J. franczia kabinetfutár Párisból b. Bourqueney urnak szóló sürgönyökkel ide érkezett. * A „Hetilap“ Kolozsvárról mart. 24-ről írja Rom. kath. püspök Haynad Lajos ur ő excja néhány napig városunkban mulatott, hol legfelsőbb kinevezés következtében f. hó 22-kén a belső titkos tanácsosi esküt hg főkormányzónk ő magassága kezébe, a városunkban mulató négy b. titk. tanácsos jelenlétében ünnepélyesen letette. — Garay özvegye és árvái javára f. hó 25-kén szavalati, énekes és zenészeti akadémia rendezteték a kolozsvári színház dal- és színjátszó tagjai, valamint több műkedvelő közreműködésével. *Károly-Fehérvár, mart. 19. ő felsége az anya-császárné, kinek áldásosztogató keze a nagy császári birodalom végső határáig ér, a b. Jósikáné ő excja által kegyes adományokból alapított s ő felsége az anya-császárné legmagasb védnöksége alatt álló s évenkint gazdagon megajándékozott kolozsvári kath. kisdedóvó és bölcsőde-intézet javára nemcsak a néhány év óta hátralékban levő összes adókat kifizette, hanem még az utóbbi évek számadásaiból kitűnt hiány fedezésére is, az erdélyi püspök ur utján, 108 oftot ajándékozni kegyeskedett. A szegény gyermekek és árvák, kik az intézetben nevelést és ápolást nyernek, ő felsége valóban anyai fejére, imáikban az ég áldását kérik. (Külföldi napló , London, márt. 25. A ,,Chronicle“ szerint a Raglan lord alatti angol expeditionális sereg öt osztályát a következő tisztek vezérlendik: Brown, Cambridge herczeg, Lacy Evans, England Richards Luoan gróf tábornokok; ez utóbbi a lovasság parancsnoka. A dandárok parancsnokai pedig következők : Bentinek, Colin Campbell, Pennefather, Cardigan gróf (lovasság), Alrye, Adams, Scarlett, Buller,Eyre, Estcourt s Ross lord tábornokok. — Cambridge herczeg, számos táborkarral együtt, tegnap keletre indult. Francziaországon keresztülmenetében, a herczeg a császár által a Tuileriákban el fog fogadtatni. Brown tábornok már előbb elindult keletre-Páris, mart. 25. Hír szerint a nancy-i püspök, Murat Joachim sarájának megáldása alkalmával igen világos célzást tett volna ama fényes jövőre, mely a fiatal házaspárra Európa egyik trónján várakozik. E hír azonban, noha nagyon elterjedt, nem igen valószínű. — Montalembert neje, mint mondják, férjének ügyén annyira megilletődött, hogy ágyban fekvő beteggé lett. — A keletre induló csapatok mindenütt igen ünnepélyes fogadtatásban részesülnek. Több helyekről írják, hogy a nemzetőrség zeneszóval ment eléjök, hogy a lakosok a szállásadásban vetekednek, hogy borral teli hordókat visznek laktanyáik elé stb. Berlin, mart. 26. E czim alatt: „Előszó a jövőhöz (Vorrede zur Zukunft)“ egy uj röpirat jelent meg, melyben ez mondatik: „Poroszország a vetélkedő felek közt fekszik, s ha jelen pillanatban tüzet oltania, forradalomtól félnie nem kell is, de fennmarad számára annak belső szükségessége , jövőjét, azt helyesen felfogva, előkészíteni. E csata népek csatája, azok mentő- vagy irtócsatája, a véres koczkavetés a civilisatioért és a jogért. Poroszország úgy áll e harcz kezdetén , mint egy ifjú, kinek alárendelt helyzet és önállóság közt kell választania. — A „Corr. B." úgy hallja, hogy a kormány a franczia és angol hajóknak porosz tengeri kikötőkben élelemmel ellátását nem fogja akadályozni. .— Mart 28. A király őslgét ért szerencsétlenségről következő részleteket közölnek: Ő felsége még estvéli szürkületkor, szokás szerint, a várkertben sétát tett, a mint hirtelen forgószél támadt. Ez által ő felségének arczához a szél egy tüskeágat csapott, mely a bőrt a szemen alul mélyen felhasitá. Ő felsége eleinte ezt nem vette figyelembe, és folytatta sétáját; később azonban, magát roszul kezdvén érezni, visszatérésre határza el magát, midőn aztán észrevétetett, hogy ruhái véresek voltak, és erős vérzés történt. Pontosabb orvosi vizsgálatból kitűnt, hogy egy kis véredényt a tövis keresztülszakított, mire a szükséges gyógyintézkedés azonnal megtétetett. _A . N. Pr. Z.“ azon Berlinben több nap óta keringő hírt említi, miszerint egy a baloldalról eredő felirat a kamráknak 4 hétig elnapolását, tehát a hitel megszavazásnak is addig elhalasztását kéri, mivel akkor a külviszonyok állását határozottabban át lehetest tekinteni. — A „N. Pr. Z.“ szerint közelebbről végb fog menni Luiz a porosz hgnő ő k. fégének, Károly porosz hg 6 k. fens, legidősb leányának egybekelése Alexis hessen-philippstal-barchfeldi hg£el, ki most a 2-ik testőrdzsidás ezredben kapitány. — Porosz hg ő kliens, tegnapelőtt több óráig értekezett Boninnok hadügyminiszerrel. Tegnap a hg a bnoki és összes főtisztikarhoz egy tisztelgési alkalommal, beszédet tartott , melyben kiemelő, hogy bármi nézete legyen is neki a keleti kérdésben, ő, valamint a hadsereg oda induland, hova a király parancsa hivandja. Az összes hadseregre nézve a királyi parancs az egyetlen zsinórmérték. Az Austria és Poroszország közti egyességről itt nem kétkednek, csak hogy azt hiszik, hogy a Dunánál bekövetkezett fenyegető fordulat, minőnek az oroszok átkelését tekintik, az egyezkedési pontokban változtatásokat idézhetend elő. München, mart. 26. Skhinas, görög k.követ az itteni udvarnál tegnapelőtt Bécsbe utazott, hol hosszabb ideig mulatand, hogy a görög ügyekbeni minden eventualitásra nézve az austriai ős kormánynál a szükséges lépéseket személyesen megtehesse. — Mart. 27. Ma d. u. 3 órakor történt az itteni k. udvarnál, a legfőbb uraságok jelenlétében kir. ház hgnőinek külföldre férjhezmenetelükkor szokásban levő ünnepélyes lemondása Erzsébet lgnő ő hir- fenségének, austriai Császár ő Felsége arájának összes esetleges örökségi igényéről Bajorországban. Az erre vonatkozó esküt a hgnő ő k.fens, a münchen-freisingi érsek kezébe tette le. Ez Ünnepélyes tényt nagy ebéd követé. Magdeburg, mart. 28. Ma estve egy orosz tengerészosztály, állítólag 7 tiszt és 140 közkatonából álló, fogott itt keresztülvonulni. Thüringen, mart. 23. „H. N.“ Legjobb kútfő szerint az itteni vasutigazgatósághoz, valamint a többiekhez is Poroszország keleti határától a nyugatiig ez utóbbi ország részéről azon felszólítás intéztetett, haladéktalanul rendelkezni, hogy naponkint 12000 főnyi katonát szállíthassanak el illető pályáikon. Turin, mart. 23. A képviselőkamra a kormány által kívánt 35 millió frank hitelt 113 szóval 45 ellen megszavazta. — A „Corr. Ital.“ szerint külről történt igen nagybefolyású előterjesztések következtében a zárdajavak elkobzását illető rendszabály fölfüggesztetett. Csak a turini püspöki seminarium marad lezárolva s az abban talált öszveg, mi hiszerint 1 millió frankra megy, mint egy turini lap tudni akarja, a kormányi pénztárba tétetett le. A piemonti marina jelen állása az „Oss. triest.“ és „Tr. Z.“ egybehangzó előadása szerint következő: 4 fregat u. m. Des Geneys 44, San Michele 42, Beroldo 44, Euridice 32 ágyúval. 3 korvett: Aquila 18, San Giovanni 32, Aurora 12 a. 3 brigantine: Eridano 16, Colombo 16, Davio 8 á. 2 gabarre: Staffetta 12, Azzardoso 8 á Egy 1 ágyús Celere nevű futárhajó. 3 gőzfregát: Constituzione 10, Governolo 12, Carlo Alberto 51 ágyúval. Carlo Emanuele építés alatt van. 3 gőz brigantine: Tripoli 5, Malfatano 5, Monzambano 6 ágyúval. 3 postagőzös: Gabara 2, Johnusa 3, Authion 10. Összesen 23 hadihajó. Nápoly, mart. 14. Tegnap Fridrik Vilmos porosz hg Ő k. fensége legjobb egésségben elhagyta e várost, és „Roberto 11 gőzösön Siciliába elutazott. Parma, mart. 23. Don Vincenzo Massoni, pápa őszentsége házi praelatusa, pápai Ügyviselő a toskanai udvarnál stb. 17-kén ide érkezett némely egyházi ügyek elintézésére. Ez mindkét fél megelégedésére megtörténvén, a praelatus ma Florenzbe viszszatért. Bern. Az Austriávali viszály tárgyában a tessini nagytanács elé terjesztett okmányokból kitűnik, hogy az államtanács a nagytanács által Bernbe küldött küldöttség munkáját nem ratifikálta,hogy Austria az ostromzár megszüntetésének föltételéül, legutolsó jegyzékében a politikai menekültek fölötti ellenőrködés jogot kívánt, hogy gróf Brembau közbenjárása által közeledési kísérletek létettek Austria és Tessin közt, és ezen kísérletek következtében az államtanács a szövetségi tanácstól azt kívánta, hogy biztosokat küldhessen Milanóba, mely kívonatot azonban a szöv.tanács teljesíthetőnek nem tartott. Madridból jelentik, hogy Prim spanyolnok mart. 30-kan Konstantinápolyba elindult, onnan Shumlán át Viddinbe menendő, Omer pasha egy levélben meghizta őt az april hóban kezdődő dunai hadjáratban részvételre. Madrid legjobban értesült köreiben bizonyosnak tartják, hogy Spanyolország a nyugati hatalmak szövetségéhez csatlakozni fog. Kopenhága, mart. 26. Odin angol gőzfregát ide érkezett. Tegnap d. u. 20 angol hadihajó, többnyire gőzös, Langelandtól Sprogee északi részéig horgonyzott, köztük 10 sorhajó s egyiknek fedezetén Napier admirál. Buchanan angol követ „Mercurius“ gőzösen Napiernek látogatására ment. Sz.Pétervár, mart. 21. Magánlevelek szerint a külügyi kereskedelmi hivatal, egy hozzá intézett kérdésre azt válaszolá, miszerint az orosz kormány a gabna kivitelét a keleti tengeri kikötőkből eltiltani nem szándékozik. Varsó, Paskievics hg, ki f.hó 26-ka óta itt mulat,előkészületeket tesz Bukarestbe utazásához. Montenegróba, mint az „Agr. Z.“-nak Írják, Sz.Péter várról azon utasítás érkezett volna a fejedelemhez és Kowalevski ezredeshez, hogy az ellenségeskedéseket a törökökkel haladéktalanul kezdjék meg a határon. A montenegrói senatus KÜLFÖLD. Anglia, London. A legújabban közzétett bizalmas levelezésben a 4. sz. sürgöny, mit Russell lord a Foreign-offíce-ból 1853. febr. 9-től intézett Seymour-hez, igy hangzik : Uram! Vettem, s a királynő elé terjesztem önnek jan. 22-től kelt bizalmas sürgönyét, ő felsége ez alkalommal is, mint máskor örömmel ismerő el ő és felségének mérsékletét, őszinteségét, s barátságos indulatát, és meghagyá nekem, hogy arra ugyanezen mérsékleti, legális és barátságos vitatás szellemében válaszoljak. Az ő és felsége által megpendített kérdés igen fontos. E kérdés ebben áll: Föltéve, hogy a török birodalom szétbomlásának eventualitása valószínű, sőt közellevő, vájjon jobb lenne-e előre intézkedéseket tenni ily eventualitás tekintetéből, mint a haos, zavar, s európai háború bizonyosságának tenni ki magunkat, mely eseményeknek szükségkép kisérniök kellene a katastrópba, ha ez véletlenül s előbb állana be, mintsem a továbbra követendő politika megállapittatott volna? A királynő kormánya ezen fontos kérdést fontolóra vevőn, először is azon észrevétel merül föl előtte, mikép jelenleg semmi oly kicsit sem támadt, mi ezen nagy európai feladat megoldását szükségelné. Támadtak ugyan nehézségek a szent helyek tárgyában , de ezek a kormány belügyein kívül esnek, s inkább Orosz-s Francziaországot, mint a portát érdeklik. A Törökország s Austria közti viszonyok némileg megháboríttattak ugyan, a törökök által Montenegro ellen intézett megtámadás következtében , azonban ez szintén inkább az austriai határra vonatkozó veszélyeket, mint a szultán tekintélyét biztonságát illeti, úgy hogy nincs elegendő ok arra, hogy a szultánnak kijelentsük, miképp nem képes a belbékét, vagy a szomszédaival barátságos viszonyokat fenntartani. Ezenkívül ő felsége ministereinek elméjében még azon észrevétel is fölmerül, mikép az előre föltett eventualitás időpontja épen nincs meghatározva. Midőn III.Vilmos és XV. Lajos szerződésileg rendelkeztek II. Károly spanyol király örökségéről, oly eventualitásról intézkedtek előre,mely nem lehetett távol. A spanyol király gyengélkedése, s az emberi élet bizonyos határa, ezen eventualitást biztossá s közellevővé tevék. Az osztozási szerződés nem siettető a spanyol király halálát. Ugyanezt lehet mondani, amaz intézkedésekről, melyek a múlt században Toskánára vonatkozólag a Medicis-házbeli utolsó herczeg halála esetére tétettek. De a török birodalom szétrombolásáva a kilátás egészen másnemű; e szétbomlás létesülhet húsz, ötven, vagy száz év múlva. Ily körülmények közt nem igen hangzanék össze a császárnak s a n.-britanniai királynő ő felségének a szultán irányábani barátságos indulatával, előre rendelkezni oly tartományokról, melyek ez utóbbinak sajátjai. De ezenkívül még megjegyzendő, mikép egy ily esetben létrejött egyesség kétségkívül azon eventualitás siettetésére lenne irányozva, mely iránt előre intézkedni óhajtanak. Legális eljárással, Austria s Francziaország előtt nem lehetne titokban tartani egy ily egyességet, s a titokban tartás által nem éretnék el a kitűzött czél, t. i. az európai háború kikerülése. Sőt ily hallgatás nem is lehet szándékában ő és felségének. Föltehetjük, mikép mihelyt Orosz-s Angolország meg fogtak egyezni a követendő politika iránt, s el fogják határozni annak létesítését, határozataikat közölnék az európai nagyhatalmasságokkal. Egy ekkép létesült s közlött egyesség nem maradhatna sokáig titokban; s ugyanekkor, midőn az a szultánt felriasztaná s elidegenítőé, ennek köztudomásra jutása a szultánnak minden ellenségeit erőszakos tettekre ingerelné. Ezek a diadal bizonyosságával harczolnának , míg a szultán vezérei s katonái éreznék, hogy a közvetlen siker nem menthetné meg ügyüket a megbukástól. Ekképpen azon anarchia idéztetnék elő, mitől félnek, s a beteg barátjainak nagy előgondoskodása, a beteg halálának okává lenne. Az angol kormánynak nem szükség hosszasan tárgyalni ama veszélyeket, mik egy ily egyesség végrehajtását kisérnék. A spanyol öröklési háború példája eléggé mutatja, hogy mily kevéssé tartatnak tiszteletben az ilynemű egyességek, midőn igen erős kisértés ösztönöz azok megsértésére. Az orosz császárnak, mint Konstantinápoly letéteményesének helyzete számtalan véletlenségnek lenne kitéve, mind országának régi nagyravágyásánál, mind Európa versenyzéseinél fogva. A végleges tulajdonos, — bárki legyen is az — nem elégedhetnek meg II. Mohamed utódainak tunya s indolens állásával. Konstantinápoly urának, mint aki birtokában van a földközis fekete-tengerek kulcsainak, természetesen nagy befolyást kell gyakorolnia kelet ügyeire. Egy ily befolyást Oroszország javára, valamint hatalmának gyöngítésére is lehetne használni. Egy oly erélyes s nagyravágyással teljes állam, mely Törökországot helyettesitné, Oroszország részéről a császár vagy utódaira nézve a háborút szükségessé tehetné. Ekképpen amaz intézkedésekből támadna európai háború, melyek annak elhárítása végett léteznének, mivel sem Angol-, sem Francziaország, sem hihetőleg Austria nem egyeznének meg abban, hogy Konstantinápoly véglegesen Oroszország birtokába jusson. Tehát N.-Britanniát illetőleg az angol kormány tétovázás nélkül kijelenti, mikép minden, Konstantinápoly birtoklása iránti szándékról lemond. Ez iránt ő cs felsége tökéletesen nyugott lehet. Az angol kormány szintén kész biztosítást adni az iránt, mikép semmi, a török birodalom bukásának eventualitására vonatkozó egyességre sem lépend, az orosz császárral előleges közlés nélkül, *ila ’ aZ anS°l kormány meg van róla győződve mi p nem lehetne bölcsebb, önzetlenebb, s Europara neve Üdvösebb politikát követni, mint a mit s°káig követett, s mely nevét di ?* . fTj.j1, a ^eSbiresebb fejedelmekénél, kik jogtalan hódítások s ephemer dicsőség által igyekeztek maguknak halhatatlanságot szerezni. Ily politika sikerének biztosítása végett, óhajtandó lenne, hogy Törökország irányában legnagyobb mérséklés tanusittassék , hogy az európai nagyhatalmasságok által netalán előhozandó reclamatiók inkább barátságos alkudozások, mint határozott követelések tárgyai legyenek, hogy a szárazi vagy tengeri demonstrátiók, — mint a szultán irányábani kényszerítő eszközök , — lehetőleg kikerültessenek * végre hogy a Törökország ügyeire vonatkozó viszályok, a nagyhatalmasságok közti egyetértés következtében határoztassanak el, ahelyett, hogy a török kormány gyöngeségére ráerőszakoltatnának. Ezen észrevételekhez az angol kormány még azt is hozzá akarja tenni, mikép véleménye szerint, szükséges, hogy a szultánnak azt tanácsolják, mikép keresztény alattvalóival ama vallási méltány s szabadság elvei szerint bánjék, melyek az európai felvilágosult nemzeteknél átalánosan érvényesek. Minél inkább elfogadandja a török kormány a részrehajlatlan törvényhozás s a mindenkire nézve egyenlő közigazgatás elveit, annál kevésbbé leend szükséges az orosz császárnak ama kivételes protectiót gyakorolnia, mit ő felsége már most is oly terhesnek talál, noha az kötelességei által van eléje szabatva, S szerződéseken alapul. — Mart. 25. A „Sun“ így ír : „Raglan lord tábornok, a keleti szárazi haderő parancsnokságát átvevén, mint meghatalmazott és generalissimus, teljhatalommal fog elláttatni, hogy így saját belátása szerint működhessék, a nélkül, hogy valamely követ ellenőrködése alá lenne helyezve. — A hadügyi kormány végre elhatározá, fikép a lovasságot Francziaország- s Marseille-en keresztül küldendi keletre. Az első század Dover- vagy Folkestone-ban apr. 1-én ülend hajóra. — Az Economist a háborúról következő nézeteket fejez ki: „A háború csak akkor olcsó, ha rövid; csak akkor hajt hasznot, ha végeldöntésre vezet. A háborúbani takarékosság, az esztelenség fokozatára nézve csak a pazarlással egyenlő. Egy gazdag nemzetre nézve nyomorú gyöngeség lenne, takarékos háborút folytatni; egy kereskedő s békeszerető nemzetre nézve valódi őrültség, a háborút hosszúra nyújtani. Minden okunk s minden eszközünk meg van arra nézve, hogy ezen háborút röviddé tegyük. A háború, ha rövid s heves leend, aránylag kevésbe fog kerülni; bármely nagyszerűek legyenek is hadkészületeink s hadműködéseink. Ekkor a háború kevés alkalmat nyujtand bonyodalmak, fölkelések, szövetségesek közti viszály s hidegségre, s nagy valószínűséget nyujtand az iránt, mikép ellenségünket gyorsan föltételeink elfogadására birhatandjuk. Mindazt, mi szükséges, tüstént meg kell tenni, s meg kell adni. Egész ellenállhatlan hatalmunkat tüstént mozgásba kell tennünk ; egész erőnket az első csapásra kell öszpontosítnunk, hogy így ne legyen szükség második csapásra. Hacsak lehet, egyetlen hadjáratban kell bevégeznünk a háborút, s ez lehetséges, ha egy hadjáratban megteszszük azt, mit tennünk kell.“ — 1256 hajlandónak mutatkozik a déli Albániában támadt felkelést támogatni, s így közelebb ezen oldalról is új mozgalmak lennének várhatók. Francziaország, Páris, mart.26.A„Toulonnais“ 24-ről így ír : „Azon csendőrcsapat, mely a tartalékosztályhoz tartozand, szinte teljes számmal megérkezett városunkba. Hírszerint a touoni kikötőben három új hajót szándékoznak fölszerelni. A hajóhadi szolgálatra szánt tengerészek szedése szakadatlanul foly; naponkint számos ily tengerészcsapatok érkeznek Francziaország különböző pontjairól. A városunkban állomásozó 74-dik sorsezred tegnap este parancsot kapott, hogy készen tartsa magát az indulásra. Mint mondják, e szép ezred holnapután fog elindulni.“Az „Indepbeige“ párisi levelezője szerint múlt pénteken újabb rendeletek adattak ki a csapatok hajóraültetésének siettetése végett. Azonban Saint-Arnaud tábornagy nem induland el 20—25-ke előtt. A Ministen rendelet szerint ma kell tengerre indulásra készen lenniök mindazon gőzösöknek, melyek expeditionális csapatok szállítására rendeltetnék. Ezen hajók egy része Marseillebe menend, azonban a hajóraültetésnek szükségkép ápril elejéig kellene tartania. — A Montalembert-féle ügy folyvást szakadásra ad alkalmat a törvényhozó testület keblében. Mig egyrészről a kormány elszánt állása számos tagokat a perbefogási engedély megadására bír, másrészről több rendesen igen békés egyének nem akarják tűrni ezen erőszakolást, s nem fogadják el Rouland, az államügyész jogtani nézeteit, ki — mint mondják — a bizottmány előtt tagadá, hogy a kamrának joga lenne Montalembert vétkességét érdemlegesen tárgyalni. Általában a minoritás számra nézve gyönge ugyan, de elszánt leend. A Francziaországon keresztül utazandó 3000 főnyi angol lovasság- s tüzérséget apr 1-re s a kietkező napokra várják Párisba. Már előkészültteket tesznek az angol csapatok fogadására, melyek két napig fognak itt mulatni. Hír szerint a császár a Carousse-téren szemlét tartana a csapatok fölött. A párisi közönség gyermekies kandisággal várja e látványt. A tiszteknek nagy lakomákat fognak adni, s őket a városban kocsiztatni, hogy Pária minden nevezetességeit be-