Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)
1854-04-26 / 404. szám
Anglia, London, april 19. Azon tény, mikép maga a (iXime“ is kénytelennek érzi magát, az ellenzék zajában részt venni, oda mutat, hogy az ellenzés általánossá lett. A lap még soha sem rova meg oly nyíltan az Aberdeen-kabinetet, mint ezúttal. Bevallja, mikép nem olvashatta ingerültség nélkül a„Russischer Invalid“ diadalmas jelentését, a cserkesz parton eszközlött legutóbbi orosz tengeri expeditióról. Arról természetesen hallgat, mikép Clarendon lord a felsőházban merészen tagadá ezen most már bebizonyult tényt. „Ideje“ — úgymond — „hogy megtudjuk, ha vájjon urai vagyunk-e a fekete-tengernek vagy nem, s ha vájjon ama szép hajóhad, mit oda küldőnk, teljes uralmat engedend-e az oroszoknak ama vizeken, miknek azok előli elzárását igényeljük ? Az ország tudni kivánandja, minő időjárási okok tevék a fekete-tengert hajóhadainkra nézve hozzáférhetlenné, anélkül, hogy Mencsikoff herczeg vállalatainak útjába akadályokat gördítnének? Hát várjon az angolok annyira édesvízi tengerészekké lettek volna-e, hogy az ellenségnek megengedjék a martalékszerzést , mivel nem merik magukat azon elemekre bízni, mikkel amaz büntetlenül daczol ? A fekete-tenger ostromzárolását vállaltuk magunkra, s ezen feladatot, úgy látszik, akkor teljesítjük, hogy kényelmesen kikötőkben horgonyzunk, míg az ellenség egészen másként működik. Mit használ tengeri felsőbbségünk, ha ennek ily hanyagsággalkell a tengert nyitva hagynia ellenségeink előtt, s megengedni nekik, hogy úgy működhessenek, mintha ott sem volnánk? Hajóhadunk tanukép szemlélte a szinopei balesetet, mit ha meggátolni nem, de legalább megboszulni lehetett volna ,s most megengedi, hogy ellenségeink kényelmesen erősbítéseket vonhassanak magukhoz. Jobb lenne hajóinkat a viharok veszélyének tenni ki, mint azokat oly dicstelenség árán tartani biztonságban. Ha nem lehet azokat ellenségeink hadműködéseinek meggátlására, vagy barátink gyöngeségének oltalmazására használni, nem nagy becse van épen maradásuknak. Ha a tengerről a szárazra fordulunk,azt kérdendjük,hogy mit szándékoznak tenni lovasságunkkal ? Vájjon valósággal eltávozand-e az, vagy itt maradand ? Ha a seregnek be kell mit várnia, miért van itt ? Miért vannak a tisztek még Londonban ? Szerfölött számítunk az oroszok engedékenységére. Mozdulataik, akár ügyesek legyenek, akár nem, minden esetre erélyesen s oly módon intéztetnek, mely világosan mutatja, hogy a főnökök méltányolni tudják az idő becsét. Mihelyt az évszak megengedé a hadműködéseket, csapatjaik megkezdék a hadjáratot. Egyetlen napig sem készek átmenni a Dunán, s egy csata elhatárzására bizni az eseményeket. De ezen tevékeny s rettenthetlen ellenségeknek mi oly tábornokokat állítunk ellenükbe, kik nem tudnak megszabadulni a londoni s párisi salonok aranyos köteleitől; oly gyalogságot, mely egy hónapig evett narancsot Málta szikláin, míg szállítóhajók vártak rája; s oly lovasságot, melyből még csak három század tudott hajóra ülni. A közönség ezen sajnos és váratlan lassúságot csak a kormányszakok nagy számának, s ama roppant felelősség szétdarabolásának tulajdoníthatja, mit a hadügy kezelése von magával. A háború eddigelő a kormány saturnaliája volt, a felelősség megtágult, s a közönségnek, mely a harczban főszerepet játszókra fordítja tekintetét, nem igen van ideje, a színfalak mögött működő szint oly hatalmas eszközökkel foglalkozni. De mindezeknek meg kell változniok. A kormányzási gépezetet most már könnyebb felfogni, helyesebben ítélik meg az akadályok legyőzésének eszközeit, s minél nagyobbak a háború segélyforrásai,annál súlyosabb felelősség hárul azok kezelőire. Még csak épen most kezdtük meg a háborút, s már kétszer verettünk meg kardcsapás nélkül, s hajóhadunk és seregünk kényszerített tétlenségben késlekedik ; mig mások játszák végig ama színművet,melyben azoknak kellene szerepet vállalniok.“ — Ápr. 20. A Nile, 21 ágyús csavargőzös tegnap este a keleti-tengerre indult a hajóhadhoz A 16 ágyús Penelope azt néhány nap múlvakövetendi. — A 17-ik dzsidás ezred első s második osztálya tegnap délután Portsmouth-ban hajóra ült, hogy útközbeni megállapodás nélkül török területen szállíttassanak ki. — Lucan gróf, a lovasság parancsnoka, tegnap indult el a keleti harcrtérre; Marseille-en fog keresztül menni. _A „Herald“ hevesen kikel a kormány késedelmezése ellen. — „Az oroszok“ — úgymond — „nagy erővel átmentek a Dunán ; segélyseregünknek most Várnánál kellene állania, e helyett azonban augustus előtt nem lesz képes táborba szállani. Ha pedig őszszel küldetik a Dunához, el van veszve. Raglan lord nyíltan kijelente, mikép a folyó évben nem fog többé ütközetre kerülni a dolog. Attól félünk, hogy ő evvel csak oly tényt mondott ki, mi magától értetik. Seregünk a folyó évben többé semmit sem tehet.“ — A kormány közzétevé, mikép általános * aláírás utján 6 millió ftst.-nyi kölcsön vétetik föl. A kamatláb 3 kalc, a kölcsön 1859-ben visszafizethető. Francziaország, Páris, april 20. A „Moniteur“ jelenti, mikép a balti hajóhad, Parseval-Deschenes aladmirál parancsnoksága alatt a bresti kikötőből elindult, hogy a finn tengeröbölbe menjen. Ezen hajóhad, mely egy tengerész-gyalogság- s tüzérségből álló expeditionális hadtestet szállít, egy 100 ágyús és 540 lóerejü csavar-sorhajó, Legifjabb posta, Bécs, april 24. , cs. k. Apostoli Felségének Erzsébet bajor herczegnő ő kir. fenségével ünnepélyes egybe kelése ma esti 7 órakor a megállapított szertartási rend szerint az Ágoston-templomban szerencsésen végbement. E magasztos, birodalmunk évkönyveiben korszakot képező esemény bővebb részleteit holnap közlendjük. Távirati sürgönyök Páris, ápr. 23. A „Moniteur“ közli franczia-angol szövegét a f. hó 10-kén kötött, és 15 2279 nyolcz 80—100 ágyús vitorlás - sorhajó, egy 14 ágyús és 450 lóerejű gőz-fregát-, két 40— 60 ágyús vitorlás-fregát-, 2 gőz-corvette-, s 4 avisogőzösből áll; összesen 1,250 ágyúval, s 1,790 lóerővel. — Francziaországnak a fekete-tengeren levő tengeri ereje, Hamelin al-admirál parancsnoksági alatt a „Moniteur“ben ma közzétett áttekintés szerint 8 vitorlás-, s 1 csavar-sorhajó-, 7 gőz-fregat-, 1 gőz- s 1 vitorlás-corvette-, 4 aviao-gőzös,s 4 brigg-ből áll, 1,120 ágyúval, s 4,960 lóerővé. Ezen hajóhadosztálytól függetlenül működik a fekete-tengeren, a gallipoli-i vizeken, az archipelagusban, Bruntal-admirál hajóhadosztálya, mely 2 csavar-, s 4 vitorlás-sorhajó, 2 gőz-fregát-, s 2 gőz-corvetteből áll, 622 ágyúval, s 2,880 lóerővel. Ezen három hajóhadosztályon, s a földközi-tengeren csapatoknak keletre szállításával foglalkozó összes gőz-fregátok- s corvetteken kívül, mint a „Monsteur“ megjegyzi, az Antillákban, a csendes-tengeren, az India-chinai-tengeren, s minden oly vizeken levő franczia hajóállomások, bár a tengerihalászat történik, tetemes erősbítéseket nyertek. „A császári tengerészet“, így végzi a „Monsteur“, ezen felszámítást, „a jelen perezben minden tengeren, 56,000 matrózzal van ellátva, s Angolország jelenleg épen ily erővel rendelkezik.“ — Ugyancsak a „Monsteur“ megcáfolja az „Indep. beige“ által, egy párisi levelezés után elterjesztett azon hírt, mintha V olában török csapatok bántalmakkal illették volna különböző hatalmasságok, s különösen Francziaország consuli ügynökeit; szerinte Athénéből semmi oly tudósítás sem érkezett a kormányhoz, mely ezen közlést megerősítné. A hivatalos lap Napóleon herczegnek Toulonbani mulatójáról következő részleteket közöl: „April 15-kén ő és. fensége, ki postakocsin indult el Marseilleből, Toulontól mintegy félmértföldnyire lóra ült. A polgári s katonai hatóságok a „porte de France“ nál gyűltek össze, hogy őt ott fogadják A hivatalos bemutatások ugyanazon napon történtek, a tengeri főnökség salonjaiban. 16-kán húsvét napján, a herczeg reggeli 8 órakor megszemlélte ama gőzöst, melynek őt keletre kell szállítania. 10 órakor misét hallgatott, Sz. Lajos templomában. — Erre tüstént a katonai szemle kezdődött meg. 2 órakor a herczeg a Solon hajón megkerülte a kikötőt, megszemlélte a katonai kórházat, a Kis- Gribraltar erősségét, s ama munkálatokat, miket a császár touloni legutóbbi keresztülmenetele alkalmával ezen város nagyobbitása végett rendelt meg. Este az admiralitásnál nagy lakoma volt, melyen Dubourdieu admirál, touloni tengeri főnök, a császár- s Napoleon herczegért emelt poharat. Erre a herczeg következő toaszot mondott: „A tengerészeiért, szárazi seregünk ezen nemes testvéréért, mely legközelebb oly nagy szerepet játszana, az Oroszország elleni háborúban ! A vitéz Dubourdieu admirálért! Szabadjon őt itt arra emlékeztetnem, mikép atyáink 50 év előtt, a Vétéran hajón együtt harczoltak, a császárság első háborúiban.“ — A „Constitutionnel“ a bálti-s feketetengeri angol-franczia haderők végleges szervezetét, s az ettől várható hatást tárgyalván, czikkét így végzi: „Ezen rettentő tengerierő hatása rövid időn érezhető leend az orosz arsenalokban, miket az admiráloknak kétségkívül meg kellene támadniok. Némelyek azt látszanak hinni, hogy minden orosz kikötők bevehetetlenek; szerintük veszélyes és hasztalan lenne, a balti-tengeren Sweaborgot a Kronstadtot, s a feketetengeren Szebasztopolt megtámadni. Elismerjük, mikép ezen arsenálok rettentően megerősítvék. Mint mondják, Miklós császár, ki személyesen igazgatta Kronstadban az erődítési munkálatokat, így nyilatkozott volna : „Szeretném tudni, miként fognának Kronstadt megtámadásához.“ Azonban De strein tábornok, a polytechnicum ama három növendékeinek egyike, kiket Napoleon Sándor császárnak ajándékozott, midőn ezen erődítvények tervét készíté, nem ismerte amaz új romboló eszközöket, mikkel a jelen tengerészet el van látva. Anélkül, hogy meg akarnák jósolni azt, mit még most senki sem tudhat bizonyosan, úgy hiszszük,ezen eszközök hatása sokkal gyorsabb, s nagyobb teend, mint képzelik. Oroszország tengeri fellegvárai kétségkívül igen erősek, azonban anélkül, hogy különben összehasonlítást akarnánk tenni, ha visszaemlékezünk a Tajo ba bemenetelre , Tanger Mo gador bombáztatására, s St Jean d’ Urro a levontatására, mely három haditett mindegyikét hajóhadaink néhány óra alatt vivék végbe, hajlandók vagyunk remélni,mikép a világ 2 leghatalmasabb hajóhada, a jog s az európai rend védelmére egyesülvén, egy vagy más módon biztosítni tudandják azok diadalát.a két megerősített szövetségi szerződésnek. Az lényegileg így hangzik: A francziák császárja és Anglia királynője, el lévén határozva a szultánt azon háborúban, melyet Oroszország megtámadásai ellen folytat, segíteni; és daczára a béke megóvása végett tett minden őszinte törekvéseinek oda lévén juttatva (amenés), hogy maguk is hadfolytató felek legyenek a háborúban, mely az ő tevékeny közbelépésük nélkül az európai egyensúlyt és érdekeiket fenyegetni fogná, ennek következtében elhatározták szerződvényt kötni, hogy mind szövetségüknek tárgyát, mind a közösen alkalmazandó eszközöket megállapítsák, és e végre teljhatalmazottakat neveztek ki, kik a következőkben egyeztek meg: 1. A hadfolytató felek minden lehetőt elkövetnek, hogy a békét Oroszország és a porta keit szilárd és tartós alapokon helyreállítsák, és Európát hasonló bonyodalmak megújulása ellen biztosítsák. 2. Mivel Törökország integritása megsértetett, annálfogva mindkét fél megegyezett az eszközökre nézve,hogy a porta területe felszabadíttassék (affranchir), kötelezvén magukat e végre mind szárazon mind tengeren a szükséghez képest elegendő haderőt fenntartani (entretenir). 3. A szerződő felek kötelezik magukat semmi javaslatot (proposition) el nem fogadni (accueillir) és Oroszországgal semmi rendezkedésbe nem bocsátkozni, anélkül hogy előbb közösen ne tanácskoznának. 4. Semmi önérdekű (interessé) czélra nem törvén, mindkét fél előre lemond arról, hogy az eseményekből valami külön (particulier) előnyt húzzon. 5. A császár és királynő készséggel (empressement) mindazon európai hatalmakat fölveendik e szövetségbe, melyek ahhoz netán csatlakozni akarnak, ugyanazon czélra együttműködés végett. Ezenkívül még jelenti a „Moniteur“, hogy a britt és franczia teljhatalmazottak közt értekezletek tartatnak, a semleges hajózás ügye, a martalékügy stb.-re nézve szabályzat megállapítása végett. Triest, april 24. A legszebb tavaszi idő kedvezett a tegnapi ünnepi sétának. Sűrű tömegekben hullámzott a gyalognap és a kocsik egymást érték. Zenekarok a járókelő gőzösökön élénk tengeri képet nyújtottak. A kikötőbeli hajók tarka zászlódíszben pompáztak. De mintegy menyaszszonyilag ékítve kitűnt mindnyájok közt az „Imperatrice“ Lloyd gőzös. Ma egyházi ünnepély és színházi kivilágítás. Kegyes adományok dús mennyiségben osztattak ki. Áldást jelentő eső permetez, s fel nem vétethetik. A színházi bizottmány folyamodott kormányzóig Schwarzenberg Károly Ő magasságához, a részvénytőkéknek a fennebb említett módoni gyüjthetésére s hazafi öröm és elismerés őszinte érzetével teszi közzé, hogy kérése meghallgattatott s a kivánt engedély megadatott. Midőn az erdélyi szinház jövője ekkér a nemzet kezébe van letéve, bizton lehet remélni, hogy a választmány lelkes felhívása és buzgó eljárása mindenki keblében méltó viszhangra fog találni, sőt példájával közvetve a pesti nemz. színház pártolására is melegebb részvétet fog eredményezni. Oliva Pepita táncszerepléseit a nemz. színpadon májusra bizonyosnak mondják. Ezenkívül más drámai vendégekről is beszélnek. Igen szívesen látjuk, ha vidéki jelesb tehetségeink néhányan bemutatják képességüket és haladásukat a nemzőszínpadon. Ám tegyék ezt mindazok, kiket a vidék mint jelesbeket ismer. De azt nem látjuk célszerűnek, hogy mások miatt saját fizetéses tagjaink hosszabb ideig pihenjenek és mellőztessenek, s hogy az amazoknak adandó tiszteletdijak miatt oly állandó kisegítő tagokat nélkülözzünk, mint például Bartháné,Szilágyi?, és Sándor, Patakiné és Benkő. *] Közelgvén'május elseje s azzal a zöldbe járási saison kezdete,fővárosi laktársainknak, kik közel eső kellemes fris légü és jóvizü, árnyékos, szép kilátású vidéket keresnek a kirándulásra, emlékezetükbe hozzák a zugligeti „disznó fő“ vendéglőt, hol a’ nevezett élvezményeken kivül ízletes konyhát, józamatu asztali csemege-borokat s névszerint eredeti somlyait is találhatni. 4 Saphir Sopronban egy zenészeti és szavalat akadémiát rendezett az 1852-ben alapított Fe rencz József-alapítvány javára, melynek tiszta jövedelme 201 ft 28 kr. pp. volt. 4 A jótéteményeiről ismeretes Bretschneider Hedwig Mária asszonyság mart. 18-án Bécsben meghalálozott, örököst nem hagyva hátra. Végrendeletében 150,000 pftra becsült vagyonának átalános örökösévé tiz közhasznú intézetet nevezett ki s e czélra ezenkívül még 100,000 ftot hagyományozott. Az említett jótékonysági intézetek közül a végrendeletben hét van megnevezve : u. m. a finövelde, siketnémák intézete, az irgalmas szüzek háza, ösztöndijalapítvány , alt- lerchenfeldi kisdedóvoda, mentőházak fiuk és leányok számára. Minden adóskövetelést, egy pontot kivéve, Bretschneider assz. megszűntnek nyilvánított. Ugyanő volt az, ki két évvel ezelőtt egy büntetőgyarmat alapítására az első igen tetemes összeget adományzá. A Radeczky-egylet, s a jó házi szolganők képzését czélzó Mária-alapítványról is gondoskodott a végrendeletben." A Neumann bécsi gépész egy kocsikat készít, melyek minden veszélyt kikezülhetővé tesznek, mik a kocsizás alkalmával előfordulhatnak. A kocsi első kerekei és falövészeei, egy könnyen kezelhető mód által a kocsi hátulsó részétől egy pillanat alatt elválaszthatók. Neumann ura cs. kir. Fensége Zsófia főherczegnő számára egy Újszerű kocsit készített. Brémában is dühöng a Pepita-lelkesülés. A tánczosnő ott nemcsak gazdagon aranynyal jutalmaztatott, versekkel megtiszteltetett, hanem a fiatal Brémai még a lovakat is kifogta kocsijából, s maga húzta azt. Csakhamar ama kocsivonás után dr. K. egy igen tisztelt és szeretett, de kissé goromba brémai orvoshoz egy fiatal ember jött, ki vérköpésről panaszkodott. Honnan kapta ezt? kérdé az orvos. Húzástól, — felelt a kérdett. Húzástól ? miféle húzástól? — Hát, hisz ön tudja, dr. úr, mi Pepita kocsiját húztuk. Úgy válaszolt az orvos, akkor sajnálom, hogy ki kell önnek jelentenem, mikép az igazi ajtót eltévesztette. Ön téved személyemben, mert én nem vagyok állatorvos. E hónapban épen 300 esztendeje múlt el, hogy az első angol hajó egy orosz kikötőbe, nevezetesen „Szi Miklós“ kikötőjébe bevitorlázott, mi az angol-orosz kereskedésnek első alapját vetette meg, e kereskedés a közelebbi hadüzenetig szakadatlanul háborítlan barátsággal folytattaték. Vegyes hirle. *] Müller Gyula bizományában megjelent „A legújabb úrbéri és földtehermentesitési törvények gyakorlati magyarázata, irománypéldákkal felvilágosítva. Bírák, felek, ügyvédek és mérnökök számára kézikönyvül. Irta Széllő Károly hitép ügyvéd.“ Ezen kézikönyv czélszerű segédeszközt nyújt mindazok számára, kiknek nem volt alkalmuk úrbéri ügyekben bővebb ismereteket szerezhetni, kik az 1853-ki mart. 2-ki legfelsőbb nyiltparancs folytán keletkezendő, az előbbiektől formaságban némileg eltérő e nemű perek folyamára nézve felvilágosítást szükségesnek.Nemzeti színház. Ápr. 22-én Csillag- Hermanné assz. ,Borgia Lucréziában a czimszerepet énekelte. S bárha e szerep hangjához nem illik is oly tökéletesen mint Fides, mindazáltal számos helyei voltak, melyeknek művészeti nagyszerűsége mindenkit elragadott. Csillag-Hermanné asszony mind énekében mind játékában egy igen szép tulajdonnal bír, mit az újkori énekesnőknél ritkán lehet feltalálni; ez a mesterkéltesen nemes egyszerűség. Énekében ritkán hallani tőle ama túlfeszített melismákat, de annál több ép, egésséges és érzelemből fakadó hangot. Játéka hasonlókép mindig a legerőteljesebben kifejezi a helyzetet, melyet előad, anélkül, hogy mint operákban szokás, értelem nélküli mimikával zavarná azt. A közönség ezúttal még zajosabban és melegebben méltányolta művészetét mint múlt alkalommal; sokszor hivatott. Teljes elismerést vívott ki mellette Ács Sarolta is, kinek csak énekmodora ellen van kifogásunk, és azon figyelmetlensége ellen, hogy daczára annak, miként még csak egyetlen szerepet énekelt, ennek játszására sem fordít semmi gondot. Csillag-Hermanné asszony sem ajándékban kapta szép drámai játékát, neki is tanulni kellett; vagy nincs nekünk elég ügyes színészünk és színésznőnk, ki Ács Saroltát a legszívesebben utasítaná ? Dasfi úr, ki a laibachi színháztól ma először lépett föl a herczeg szerepében, eleinte egypár sikerült hanggal maga részére hódítá a közönséget, de később több gyöngéi mutatkoztak. Kar és zene kitűnők. A színház tele. A kolozsvári „Hetilap“ az erdélyi nemz. színház felügyelő bizottmányának mart. 2- én Kolozsvárit tartott üléséből gr. Mikó Imre elnök és Grosz Ferdinánd jegyző aláírásával egy felszólítást közöl az erdélyi nemzeti színház jövőjének biztosítása ügyében. E valóban nemes és Erdély közönségének nemzeti becsületére való őzéi elérését a színházi bizottmány részvények utján, azaz tiz évig kamatozó egy száz ezüst forintos tőkék alapítása által véli elérhetőnek. Kiknek az ügy szívükön fekszik— és melyik erdélyi sőt magyarországi tehetősű honpolgár volna az, ki ne érezné ez ügy fontosságát nyelvünkre és művészetünkre nézve? — hogy tíz év lefolyása alatt a színházi bizottmány rendelkezése alá, természetesen felelősség és évenként közzéteendő számtétel mellett, minden egy száz ezüst forintnak ötös kamatját augustus elsejéig, vagy egyszer mindenkorra az egész 10 évi 50 ezüst forint kamat összeget befizetnék, a részvénytőke alap lenne, mely a kamatok pontos lefizetésével elenyészik Kereskedelmi, gazdászati s iparhírek. Somogyból ápril 15-ről írják : A termékeny ára jelenleg itt így áll : búza rozs. mérője 16—15 , rozs 10—11, kukoricza 10, árpa 8, köles 6, zab 5, burgonya 3 váltó ft. Marhahús fontja falun 19, a székvárosban 20 kr. A marhahús ily magas árára Somogyban alig emlékeznek. Tehát mind a kenyér mind a bus feltünőleg drága, csupán a bor olcsó : 6—7 vít; azért senki ne csodálja, ha a somogyi pór, savanyu kerti borából nagyot iszik és gyakran. Bécsi börze april *25-röl. Bécs, april 24. Agio : arany 42 ezüst 36V* Dunavizállás. April 25. (reggel 7 ór.) V 10" 3'10 fölött Státus kötelezvény 5% . . . . . 85 dto 4%. . . . . 76«/» dto 4 . . ._ 1834-ki sorsjegyek 500 fftos . . .223 1839-ki „ 350 . . . . . 119 Bankrészvény darabja . . . . 1199 Ejezaki vaspálya 1000 ftos . . . 2240 Dunagőzhajózás..................... Amsterdam 100 tallér • . __ Augsburg 100 tallérért beo. . 137 Hamburg..................... London 1 ft sterlingért . . • 13,33*/»