Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)

1854-04-01 / 383. szám

vényében megmutassák nekik, a katonáknak a színházak ingyen nyitva lesznek stb. — A „Patrie“ egy ily czímű hosszas czikk­­ben: „Oroszország Európa előtt“ azt igyekszik bebizonyítni, mikép nem csak a nyugati hatal­masságoknak, hanem egész Európának érdekében áll, Oroszország ellen tettleg föllépni, a szerződé­sek s a jog védelmére. — Egy más helyen e lap az „Augsb. Alig. Zeitung“ot nyíltan avval vá­dolja, hogy Oroszország által meg hagyta magát vásároltatni, s ezért Németország érdekeit szem­telenül elárulja. (?) . — Tegnap óta nagyon elterjedt itt azon hir, amikép a fekete-tengeren az orosz hajóhad egy része, s egy angol-franczia hajóhad­osztály közt összecsapás történt volna. Mint mondják, két orosz sorhajó elsülyesztetett, s egy angol corvette tetemesen megsérült. — L­­­e v­e­n herczegnőnek egy Brüsselből érkezett levele szintén említést tesz ezen eseményről. Törökország. A „Chronicle“ szerint O­m­e­r pasha, M­e­­hemed Ali pashának a ministériumból eltávolí­tásakor, beadta lemondását, mert a hadsereg e hadügyminiszernek igen sokat köszönt. Ezért küldetett Shekib effendi Shumlába, hogy a hadvezért új czímekkel megengesztelje, mi sze­rencsére sikerült.­­ A hadi rendszabályok hoza­talára széles teljhatalommal kinevezett tanács már elkezdte működését; tagjai: M­e­h­e­m e­d R­u­s­h­d­i­pasha volt hadügyminister és testőrpa­rancsnok, mint elnök; Riza pasha mostani had­ügyminister ; Fethi Ahmed pasha, tüzérség nagymestere s a szultán sógora; R­e­s­h­i­d pasha külügyminister és Szovjeti pénzügy­minister. Az „Alig. 7.“ egy konstantinápolyi levélben a Duna torkolatai elzárásáról, s az orosz gabna­­kiviteli tilalomról ezeket jegyzi meg. E rendsza­bályok többé kevesbbé Európa nagy részét, de legközelebb s leginkább az austriai érde­keket sújtják. A Braila­ és Galaczban levő gab­­na legnagyobbrészt austriai, leginkább bán­sági termés, de mi fődolog, az austriai keres­kedés és hajózás a Dunán szenved ez elzárás ál­tal érzékeny csapást. Egy volt porosz tiszt, Kurigkowsky ez­redes, a­nélkül, hogy hitét megváltoztatta volna, p­a­s­h­á­v­á neveztetett ki, mi csaknem csodával határos esemény. A szultán őt már régebben M­utz- 1 i­s bey czímmel ruházta fel, s most pashává emelte..Egyébiránt Törökország csaknem kizáró­lag ezen tisztnek köszöni, hogy tüzérsége az orosz fölött (mint Konstantinápolyban hiszik) oly nagy felsőséggel bir. Egyike a legnagyobb szolgálatok­nak, miket Kurigkowsky ezredes a szultán­nak tett, Szilisztria és Varna megerősítése. Az ,,Indep.“-nak írják Konstantinápolyból mart. 13-tól. A porta által az angol és franczia követek beleegyezésével a görög határszélen elő­forduló ellenségeskedések elnyomására, és a tö­rökországi görög alattvalók fellázítását czélzó fondorlatok meghiúsítására tett intézkedések nagy lehangoltságot idéztek elő az itteni görögöknél. Mindemellett a felkelőpártiak még nem tekintik magukat legyőzötteknek, s csak óvatosabban mű­ködnek ; az eddigi nyilvánosan történt segélysze­dések most titokban folynak, s a pénzt névaláírás nélkül adják át, mely úton még folyvást jelenté­keny öszvegek gyűlnek be. Többi intézkedések közt a porta azt is megparancsolta, hogy azon fegyver- és lőszerkészletek, melyeket a görögök egy idő óta hitsorsosaik közti kiosztás végett megrendeltek, be ne bocsáttassanak. — Az angol­­franczia segédhad ápril elején érkezik meg.­­ Az ázsiai hadsereg számára nagy mennyiségű fegyver és lőszer elszállítása van munkában. Odesszai levelek szerint a háború fő színhelye Karsz fogna lenni. Oroszország nagy csapattö­megeket küld azon vidékre, melyek egy része Redut-Karénál fog kiszállíttatni, a­mennyiben ezt a feketetenger állapota és az angol franczia hajóhadak megengedendik. Az „Alig. 7.“ valószínűnek tartja Macedonia fellázadását. Fő akadály, mi eddig a felkelés na­gyobb terjedését gátló , a hó volt; ez csak né­hány nap óta kezd olvadni; kivált Thesszáliában roppant hó volt. A felkelők számát Epirusban 9000-re tehet­ni, ők maguk két annyira teszik. A felkelők kül­földről kapnak le-, élelmiszereket, pénzt, sőt még lépést is és gyógyszereket. Az e hó elején megérkezett három török gő­zös 1,500 redifet tett partra Prevesában, s ugyan­annyit 4 ágyúval Sajiadában; az elsőbbek azon­nal Arta felé indíttattak, az utóbbiak pedig Ja­­nina felé vették útjukat. Fuad effendi telje, biztos a felkelés megszüntetésére előbb minden szelíd módot megkísért, de annyira sikeretlenül, hogy kénytelen lesz erőhatalomhoz nyúlni. Pre­vesában 100 angol tengerészkatona elég volt a csend fenntartására. Ugyane gőzössel, mely eze­ket hozta, érkezett Ozmán pasha török főpa­rancsnok is Salaorába. Fuad effendit a róniai szigetek lord főbiztosa meglátogatá. 16-kán újra török csapatok és még egy franczia gőzös érke­zett Prevesába. A kis parthajózásnak elég fogla­latossága van. Az artai erősségbeli helyőrség most az erősítő csapatok oda jutása után 4,000 em­­berre megy, ugyanily szám van Janinában. Pre­­vesa mint a csapatok átkelési pontja, főhadiszál­lásul van kijelölve. Ott tökéletes csend uralkodik. A várakban nagy hiánya van az ágyuknak. A „K. Zig“ írja : Tizenhét orosz alattvaló b. Bruck ő excja kivonatára bizonytalan időre szóló tartózkodási engedélyt nyert. Számtalan oroszok, a kiutasítást elkerülendők, török­ alatt­valókká akartak lenni, de a török kormány őket elutasította. A hivatalos jegyzékek szerint e pillanatban még Peru és Galatában 3,332 orosz van, a tartományokban pedig 4,000, de valódi számukat a tartományokban legalább is 8,000-re tehetni. Mart. 20-ki konstantinápolyi jelentés sze­rint, a nyugati hatalmakkal kötött szerződésnek a ■ keresztények helyzetének javítását tárgysza­m­a csak két pontot foglal magában, t. i. a ke­resztények tanúskodásának a törvényszékek előtt a törökökével egyenlőségét, és a karadzs­nak (fejadó) eltörlését. Athénéi mart. 24-ki tudósítások szerint a görögországi mozgalom folyvást növekedik. Kereskedői levelek szerint, lord Redcliffe szabadalmat nyert angol tőkepénzesek számára a rumeliai egyetemes bányaüzletre, és a tervezett összes­­ vasutak építésére. Rumeliában tudomás szerint megmérhetlen sótelepeket és egyéb bánya­kincseket fedeztek fel. Az alkudozások ez iránt egy évnél tovább tartottak, s most a fermán nem sokára kiadatik. Albániából és Görögországból érkező és mart. 24-éig terjedő minden tudósítások megegyeznek abban, hogy eddig a felkelők, ű­zheti minden erőlködésük mellett is egyetlenegy erősséget sem bírtak elfoglalni. Jeruzsálemben a latinok és görögök közt évek óta fennálló viszálkodás most komoly alakot öltött és vérengző összekapássá fajult. Úgy­szintén a zsidók és angol missionariusok közt is verekedés volt, egy missiószónoklat alkalmával, amit egyik angol missionarius a zsinagógában akart tartani. Az angol próféta veszélyesen megsebe­­síttetett Dunai fejedelemségek A Dunán átkelésről a „Preusz­. Corr.“ ezt írja : Az átkelés három hadoszlopban történt. A főhadoszlop L­ü­d­e­r­s­onok parancsai alatt Ga­­laczból indult el. Egy osztály, A­n­n­e­p­tnok alatt Izakcsa felé indult, ott U­t­s­a­k­o­ff­unok csapa­taival egyesülendő, ki alább Tulcsa és Izakcsa közt kelt át. A harmadik hadoszlop végre egé­szen Braila közelében, e ponton valamivel alább a Duna jobb partján fekvő Gidzedbe (Gedzsid) foganatosítá az átkelést. Az eddigi intézkedések szerint a jobb partra átment orosz haderő állhat 41 zászlóalj gyalog, 3 ezred lovas, 1 ezred kozák és 130—140 ágyúból. A török haderő valódi lét­száma, mely a jobb Dunaparton Tulcsa és Macsin közt fel van állítva, mintegy 30,000 emberre té­tetik 60 ágyúval. A „Lieb. Bote“ Bukarestből mart. 22-ről hoz tudósítást, miből a következőket említjük meg: Egy orosz flottillaosztály megkísértette Galaczból Brailába menni, (mikor­­ a tudósítás nem mondja) de a törökök kemény lövésekkel fogadták. L ü d e r s mnok 1500 embert szállíttatott valamivel feljebb a túlpartra, hogy a törököket szárazon oldalról támadják meg, de e csapat 16- on kívül (?) mind megsemmisíttetett. Mindezek hivatalos megerősítése még bevárandó. Dzsur­­dzsevonál néhány nap óta fegyvercsend van." Ott múlt vasárnap az ágostai hitv. tisztek és közka­tonák a szent vacsorában részesittettek. Az átke­lési előkészületek gyorsan folynak. Három nap óta tart a csapatok menetele a Dunához Braila felé. 19 — 20- ka közt oly nagy hó esett, mint e télen még sohasem volt, itt-ott 2—3 lábnyi ma­gas, de tegnap óta a nap ez egész hótömeget gyors olvadásnak inditá. A gabnaki­vitel a Dunán lefelé már eltiltatott, fölfelé, Austriába, még lehet kivinni.­­ Egy bukaresti kereskedő az orosz katonai parancsnokságtól 14.000 db. kasza szállitását vállalta el a népfelkelés fölfegyverzé­sére, s bizománya foganatosítása végett Sziriába ment. Azonban az első küldeményt a cs. k. ha­tárvámhivatal Orsovánál lefoglalta. — Az ön­­kénytesek toborzása folyton foly. — Az oroszok által Radovánnál elfogott porosz­ és schleswig­­holsteini tiszt, hohenbergi Schütter Oroszor­szágon keresztül Poroszorszországba kísértetett. A „Schles. Z.“ táviratilag a „Moniteur“-nek Belgrádból 27-ről irt azon hírt közli, miszerint Gorcsakofflg mart. 15-ken egy dunai szige­­­tet, Turtukai­aláltal ellenben, el akart foglalni. Az orosz csapatok a közlés szerint már a kész hídon voltak, midőn a törökök a tüzelést megkezdék, és a hidat elpusztították. Az oroszok 2000 em­bert vesztettek, míg a törököknek majdnem sem­mi veszteségük nem volt. Viddinből mart. 19-ről írják, hogy egy rendes hajóhíd építését elkezdették, mely Vid­­dint a dunai szigettel, és ezt a bal Dunaparttal összekötendi. A szultánt Viddinbe májusra vár­ják. Drinápolyba aprilben érkezendik. Jelenléte alatt a próféta zászlója ki fog tűzetni. Br­ailából mart. 24-ről következő to­vábbi részletek közöltetnek: A Brailánál 23-kan átkelt csapatok 24-kén reggel 4 óra Macsin ellen indíttattak, hova ugyanakkor két gőzös és nyolcz ágyúnaszád is elindult, a Macsinnál fekvő dunai szigetet csapatok és ágyukkal ellátni. Macsin a Duna felől igen jól meg van erősítve, és kettős legvastagabb tölgyfaszálakból épített védfallal ellátva, melyeket csak a legnagyobb ágyuk ké­pesek keresztültörni. 24-kén néhány száz éle­­lemszállító kocsi ment el a Dobrudzsába. Csak­nem egyszerre a Dunán átkeléssel, öt orosz gő­­­zös, melyek néhány nappal előbb Szebasztopolból Odesszába jöttek, a Duna torkolatánál megjelen­tek, s ott mintegy 4000 embert, ágyukkal, szállí­tottak partra, kik ellenállás nélkül megszállták a Tulcsán alul fekvő nagy Dunavetz nevű szi­getet. Ezután a hajók haladék nélkül visszatér­tek Odesszába. Úgy hiszik, hogy a franczia-angol mérnök testi biztosok, Bourgogne b­ok és A­r­d­a­n­­ ezredes, kik 14-kén Shumlából az alsó dunai várművek megszemlélésére indultak,­­az oroszok átkelése napján vagy Macsinban, vagy Szakcsában voltak, s hogy még most is ez erős­ségek valamelyikében vannak. Gorcsakofskg 23-kán proclamatiót intézett a Dobrudzsa lako­saihoz. A lakosok, különösen a görögök részéről az oroszok bevonulásukkor semmi akadályra nem találtak. A török-kozák csapatból számosan szök­tek át az oroszokhoz. Legifjabb posta: London, mart. 27. Ma este szokás szerint egy oly királyi üzenet fog a parliament elé ter­jesztetni, mely a háborút kijelentendő s annak szükségét kimutatandja. Ezen k. üzenetet, mint az évenkinti trónbeszédet, mindkét ház válasz­­felirati inditványnyal viszonzandja, s következőleg alkalom leend oly vitatásokra, melyekre a par­liament az ország nevében szíves beleegyezés és áldozat­készség iránti biztosításait megújíthatja, vagy pedig bizalmatlanságát fejezheti ki a mi­­nistériumnak, a háború sikeres folytatásával ké­pessége iránt.­­ A „Globe“ Clarendon lordnak az Olaszországgal kereskedést űző kereskedők előtt az iránt tett nyilatkozatát közli, mikép az állító­lag semleges hajók s hajó­terhekkeli bánásmód­nál nem annyira azon kikötőkre, melyekből az el­kobzott áruczikk kivitetett, mint ennek rendelte­tési helyére, a valódi tulajdonosára leend te­kintet. Par­s, mart. 27. Ma d. u. 2 órakor, épen midőn a törvényhozó­ testület tagjai az osztályok­ban voltak összegyűlve, rögtön felszólíttattak az ülésterembe menni, hogy a kormánynak egy köz­lését meghallják. Tüstént elterjedt azon hír, mi­kép az államminiszer az Oroszország elleni had­üzenetet felolvassa. Alig nyittatott meg a gyűlés, Fould úr ministeri öltözetben, a becsület­rend nagy keresztjével diszítve, a szokásos szer­tartással bevezettetett, s a császár megbízásából következő nyilatkozványt olvasott fel: „a sz.-pé­­tervári kabinet utolsó határozatai Franczia- és Oroszország közt , háborúállapotot idéztek elő, melyért a felelősség egészen az orosz kormányra esik.“ Ezen jelenet, jóllehet tartalmát előre tud­ták, a törvényhozó testet élénkül meghatotta. Az egész kamra fölkelt e kiáltással: „Éljen a csá­szár !“ Az elnök erre kinyilatkoztató, mikép a császár a törvényhozó test és Francziaország köz­­remunkálására számolhat, némelyek egyedül a szerető fiút tolják előtérbe mások pedig a kutató gondolkozót, Dawison egy középet keresett a kettő között. Azon ingatag, s örökké kétkedő lények egyikét­­ látjuk, azon múlt időbeli scholastikust, ama mystikust, ki magával és gondolataival soha sem tud tisztába jönni, az élő „lenni és nem lenni“-t! E lénynyel a szerető fiút hozza viszonylatba s végre különbféle, külső beha­tások által nézletében összezavarva, így fejti ki Hamletből a gyilkost. Gondolható, hogy a különb­féle saját­ságok ilynemű összeolvasztása a legna­gyobb akadályokkal jár, de a részletek folyvást kö­vetkezetes keresztülvitele által a sikernek és ha­tásnak is annál nagyobbnak kell lennie. Meg kell vallanunk, hogy Dawison nehéz feladatát sok sze­rencsével álta meg és valódi­ diadalt aratott. A ven­dég előnyei: igen szerencsés színpadi alak, lágy, behízelgő s mégis erős orgánum, a jellemek tiszta, szabatos előadása, czélzatainak következetes végre­hajtása és az előadásában uralkodó jóltevő nyugalom. Nem lehet tagadni, hogy a vendég még művészi befejezettségének csúcsát nem érte el, hogy még itt-ott észrevehető a salak, mely teljes sikerét csök­kenti, mindazáltal Dawison oly félreismerhetlen tö­rekvést tanusít a magas­ pontok felé, hogy ezen e­­gyenetlenségek és darabosságok, az itt-ott igen vi­lágosan mutatkozó hatás utáni kapkodás, idővel bi­zonyosan meg fognak szűnni. Az előadás sikerült volt, a közreműködők igyekeztek lehetőségig a vendéggel arányos lépést tartani, különösen kitűn­tek Hoffmann­b­a.— Ophelia, — Grill­assz. — ki­rályné, — Berg — Polonius. — Kevésbbé nagy volt Dawison „Robin orvos“ czimű vígj, és az „ő tébolyodott“ czimű színjátékban. — Mi sem a víg­játékot, sem bármely társalgási darabot nem tar­tunk a vendég tehetségéhez megfelelőnek, leg­­kevésbbé alkalmas azonban hozzá a frakkbani sze­replés. Mindkét kis darabban nagy sikert aratott bár, Hamletet el nem érte. A ,,Krcsisek“-en kívül, még a „Mosólány és cziterás“ új bohózat és az „El­adott álom“ fordultak elő, ez utóbbiban Schönau és Gaede komikusok elég alkalmat adtak a hahotára. a­ki csütörtökön mártius 30-án jelen volt a német színházban, hol a Holtei ismeretes drámája „Lorbeerbaum und Bettelstab“adatott, az szemével láthatta, s mi több, egy számos közönség felindulá­sában érezte is, hogy a d­r­á­m­a mennyivel feljebb áll s mennyivel hatalmasabb, mint az opera. Nem lehet tagadni, szép bajló, felséges a Lesniewska L. éneke, s igen természetes azon elragadtatás, me­lyet isteni hangja az egész közönségre gyakorol! De mennyivel magasabb, nemesebb s bátran mond­hatjuk, isteni azon hatás, bámulás, megilletődés, me­lyet Dawison remek sőt classikus játszása előidéz! A ki őt az említett drámában „Heinrich“ író sze­repében látta, s tanúja volt azon általános, nem an­nyira tapsviharban, mint részvétben, érzésben, kö­­nyekben nyilvánult és így a kebel bensőjéből faka­dó tetszésnek — az oly jelenetnek volt tanúja, mit a dráma fényes triumpfausának kell tartani. Nincs az emberi szónál nagyobb, erősebb hatalom: ezt Dawison játéka is elvitázhatlanul bizonyítja! * Most már a kolozsvári „Hetilap“ is hitelesen hirdeti a magyar színművészet egy legrégibb és még mindeddig utolérhetlen tagjának, Kántorné as­­­­szonynak halálát. A­mit a nemzetnek kell vala ten­nie, magán kezek ápolták az aggságában és ezek fontak kicsiny és nem sokára nyom nélkül eltűnen­dő sírhalmára koszorút. *] K­e­r n Leo „Benvenuto Cellini“-je húsvét után fog előadásra kerülni. A fődalszerepek Les­niewska és Füredy kezében lesznek. Az elő­adáshoz kellő új díszítményeket már készítik. A zeneértők és kedvelők feszült várakozással néznek a nevezett dalmű-adatás elé. 2157 Távirati sürgönyök Lo­n­d­o­n, mart. 29. A „London Gazette“ közli az Oroszország elleni hadüzenetet, valamint az azon semleges hajókra nézve követendő eljá­rási határozmányokat, melyeken ellenséges jószág találtatik. Konstantinápoly, mart. 20. Az egye­sült hajóhad szénhiányt szenved, mi­által a tar­tós hadiműködésekben gátolva van. — Epirusi tudósítások szerint oda folyvást erős önkénytes­­csapatok érkeznek. Travellas Suliba ment, a felkelést ott szervezendő. Grivas és Karais­­k­a­k i­s most egyesülve működnek. (E két rendbeli távirati tudósítás röviden lapunk tegnapi számának egy részéhez rendkívüli mellékletben csatolva volt) Vegyes hír 15. — Közelebbről megjelent irodalmi újdonság : „Adatok Magyarország bővebb ismertetésére. F­á­y A­n­d­r­á­s­t­ó­l. Pesten 1854.“ — Derék s az iro­dalmi pályán is dicséretesen ismeretes tudós ha­zánkfiának ez újabb munkája Magyarországot ille­tőleg a népesség­­tanra vonatkozó adatokat foglal magában, jelesen 10 évi­g 1837-től bezárólag 1846-­­ig — életkorról életkorr­a szóló születési és halálozási kimutatásokat. A nagy gonddal és szorgalommal készült és sokoldalú haszonnal biró könyvet ajánla­ni valóban szükségfeletti, mely méltó a figyelmére mindazoknak, kik a kormányzás, népismertetés s közegességi állapot pályáira vannak híva, valamint azoknak is, kik hazájukat bővebben is ismerni sze­retik , általában hazánkra vonatkozó igen becses statistikai munka. * Egy harmadik népies vállalat előfizetési fel­hívása is a közönség kezén forog már, ez a „Ma­gyar nép könyvtára“, szerkeszti Friebeisz, kiadja Müller Gyula. Összesen 5 füzetben, az első füzet 15 nap múlva igértetik, az egész mű ára Pesten 1 ft, vidéken 1 ft 12 kr. pp. Dolgozótársak csaknem ugyanazok, kik a „Magyar nép könyv“ét írják. * Beöthy László „Laczi konyhája“ czim alatt több író közreműködésével humoristikus füzeteket szándékozik kiadni. Ezenkívül több új szépirodalmi lap is keletkezőben van. Úgy látszik, a lant-pengés versenyre akar szállni a fegyverek zajával.­­" Német színház. „Zampa“ tökéletesen elhibázott előadását mellőzve, a múlt játékrendben csupán Dawison vendégszerepeinek megkezdése Shakespeare „Hamlet“jével költött nagyobb érde­ket. Shakespeare Hamletja, egy azon szerepek kö­zöl, melyet jellemábrázolók nagy előszeretettel vá­lasztanak, a játéktér itt igen nagy s a felfogás, va­lamint az előadás egyaránt nincs megkötve. A költő itt a színésznek egészen szabad akaratára bízta a vezérelvül használandó különbféle indokok alkal­mazását, miként azokat egyéni nézlete hozza ma­gával. Magától értetik, hogy Hamletet mindig át kell gondolni, mert azon előadók serge, kik csak a szavakat mondják el s más művészeket utánoznak,­ számításba sem jöhet, ha mindjárt véletlenül sikerült pereseket tüntetnének is elő. Dawison érdeme, hogy magának egy saját Hamletet teremtett, mig kereskedelmi, g­azdászati s ipar­i hírek. Z­al­a-Eger­sz­eg, martius 16. A gabona ára piaczunkon naponként fölebb rúg. Valahányszor lisztszállítmány érkezik lisztkereskedőinkhez — annyiszor drágább és drágább ez. Szerencséje sze­gényebb néposztályunknak, hogy tavaly elég boruk termett, ennek árával pótolja most napi szükségeit. Ha Göcsejben bora nem volna népünknek, nagy szükséget látna, mert most mindennek fel­megy az ára. A kemény hideg több nap óta alább hagyott. Sarunk a hótól, mely földeinket ellepte s nem rég elolvadt, annyi volt, hogy alig járhattunk. *]A müncheni iparműkiállitásra az északi csehországi reichenbergi kerület nagy­számú főleg úgynevezett nagypiaczi készítmé­nyeket küldene a posztó-, gyapot- és vászon­ipar köréből, továbbá kötőáruk, érez fűszerek, aczél- és nürnbergi áruk, üveg- s cserép­árukból, vegytani készítményekből stb. Az e vidékbeli kiállítók száma eddigelő 107-re rúg. Bécs, mart. 30. Agio: arany 45%ezüst 41%. Dunavízállás. Martius 31. (reggel 7 ór.) 5' 6“ 6'" 0 fölött. Bécsi börze martius 31-•röl. Státus kötelezvény 5% • ... • 82 Vs dto 4*4 . . . . . 73 dto 4 ....__ 1834-ki sorsjegyek 500 frtos . 1839-ki „ 350 . . . . . 113% Bankrészvény darabja .*'. * . 1090 Éjszaki vaspálya 1000 ftoB . . . 2150 Amsterdam 100 tallér . . . .' Augsburg 100 tallérért bco. . . 139 Hamburg . . . ... . ? . 104 London 1 ft sterlingért ....­­ 13,42

Next