Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)

1854-05-05 / 412. szám

Anglia, London­,­april 28. Az p­­­b­sház tegnapi ülésében Seymour jelenti, mikép ma a ház fi­gyelmét egy, a „Times“ tegnapelőtti számában foglalt tudósításra hi ván­íj­a fel, az angol csapa­tok ellátása végett Gallipoliban tett intézkedé­sek tárgyában. Graham nem akart válaszolni Gibson­nak egy, az orosz martalékokat tár­gyszó kérdésére, mivel e kérdésről nem volt előre értesítve. Ugyancsak G­i­b­s­o­n kérdést szed­vén Seymournek St. Pétervárott letartóztatott ingóságai iránt, Russell lord erre azt válaszo­ld,­­migép 10—11 nap előtt érkeztek hozzá e tárgyban a legutóbbi tudósítások, melyek csak annyit jelentettek, mikép az orosz kormány pa­rancsot adott ki az iránt, hogy Seymour ingósá­gai ne hagyassanak azon hajón, melyre azokat az angol követ felrakatni kívánta. Mihelyt e tárgy­ban újabb tudósítás érkezene hozzá, azt a házzal közlendi. Erre a ház bizottmánynyá alakulva, az oxfordi egyetem reformjára vonatkozó tör­vény­javaslattal foglalkozót'* "■ '-*tv o o d a bilit egy, szakértőkből alakított ku.o^.bizottmányhoz kívánta utasíttatni, mivel egy ily bizottmány’ a javaslat különböző hiányait inkább megtudandja orvosolni, mint az egész ház. M­a i­s, s Newde­­gate pártolták e módosítványt. Gladstone megjegyzi, mikép talán szerfölött sötét színekkel festék az egyetemek helyzetét, szerinte, a gya­korlati czélt kell szem előtt tartani, s a bilit nem kell a jövő ülésszakra halasztani; már pedig ez lenne annak eredménye, ha a bilit külön­bi­­zottmánynak adnák át. Russell lord ugyanily szellemben nyilatkozott, s kibékítőleg megjegyzi, mikop a dissenterek bizonyosan nem akarnák ön­zésből az egész javaslott reformot elmellőztetni. Bright­s többen­ az elhalasztás mellett szóltak, azonban a szavazásnál 172 szónyi többséggel 90 ellen, a kormány nézete győzött. Erre a bizottmá­­­­nyi tárgyalás jövő hétfőre tűzetett ki.­­ A „Times“ a ministeri meghazudtolások daczára, ma ismét egy, Gallipoliból ápril 13-ról kelt levelet közöl, mely az előbbi pana­szokat ismétli. „Minél több csapatok érkeznek,“ így ir többek közt e levelező, „annál nagyobbak lesznek a legénység nélkülözései, annál elégtele­­nebbeknek tűnnek föl az előintézkedések. Míg a francziáknál minden a legczélszerűbben van ren­dezve , itt összesen négy élelmezési tiszt van, s alig képzelhető zavar uralkodik. Csak most küld­tek Konstantinápolyba tolmácsokért. A tisztek mindent megtesznek, a­mit lehet, de nem segít­­­hetnek. A katonák közöl többen azt állítják, mi­­­­kép kiszállításuk óta nem kaptak élelem-adago­kat, s a 93-dik ezredbéli katonák azon ökröket fogyasztják, miket pogyász­kocsijaik elé fogtak. Mindnyájuknak,tiszteknek s­ közkatonáknak sokat kelle a hideg miatt szenvedniük. Legroszabb dolg­guk­­van a betegeknek; kórházaknak nyomuk sincs, és sokan szabad ég alatt feküsznek. A fran­­cziák igen nagy kíméletlenséggel segítnek magu­kon, így p. o. egy temetőn keresztül utat készí­tettek, s a keletiek—morlemek,görögök és zsidók, kik halottjaikat oly nagy tiszteletben tartják, ott állanak, s égre emelt kezek- s szemekkel nézik az istentelen eljárást. Egyáltalában lehetetlen, e ponton 25,000 embert öszpontosítni. A francziák­­nak legalább nem kell élelmüket nejeikkel osz­­taniok meg, ellenben Máltában azon esztelensé­­get követtek el, mikép 97 nőt küldöttek ide, kik azonban, hála Brown tábornok eszélyének, nem bocsáttattak szárazra. Mindezen sanyaruságok közepett igen szigorúan őrködnek a fölött, mikép az angol katonák naponkint simára borotválkoz­zanak, s nyakaikat lehetőleg feszesen hordják, mig a franczia szolgálaton kívül mindig kénye­lembe helyezi magát. — April 29. Az alsóház tegnapi ülésében, O’ C­o­n n­e­m tudni kívánta, ha várjon a hajóhad kath. matrózai még mindig kényszeríttetnek-e je­len lenni a protestáns isteni­ tiszteleten? Enre Graham azt válaszolá, mikép 100 év óta ez iránt semmi panasz sem emeltetett. Szerinte, soha sem kérdik meg a matróztól vallását, önkénytes szolgálatba lépésekor. Vasárnapokon az egész le­génység köteles, a fedezeten tartott isteni­ tiszte­leten jelen lenni, s a szolgálatra nézve nem lenne kívánatos kivételeket engedni meg. A kormány nem szándékozik kath. hajó-lelkészeket alkal­mazni. Egy másik, a csapat­szállításra vonatkozó kérdésre válaszul ugyanő kijelenté, mikép a gő­zösök a lovasság szállítására czélszerűtleneknek találtattak. Dudley­ Stuart lord a cserkesz parti orosz erősségek elrontását hozá szóba, s kérdé, ha vájjon alaposak voltak-e az e tárgy­­bani hírlapi tudósítások? Graham azt állítá, mikép­p csak öt kis orosz gőzösről hallott, me­lyek amaz erősségek helyőrségét fölvették. E gő­zösöket a Sampson,s egy franczia gőzös fel­tartóztatták. Az orosz tisztek, legalább igy be­szélik, önmegadás jeléül, Jones kapitánynak át akarták nyújtani kardjaikat; ez azonban nem akarta azokat elvenni, mivel utasításával ellen­­­kezett, oly orosz hajókat venni el, melyek orosz partról orosz kikötőbe tartottak. Ha ház kívánja, szónok kész Jones kapitány sürgö­nyeit, kinek semmi szemrehányást sem lehet ten­­­­ni, előterjeszteni, s a ház meg fog róla győződni, mikép azok egészen különböznek az orosz jelen­tésektől. (Tetszés.) Digby Seymour most a „Times“-nak Gallipoliból kelt, sokszor említett tudósítására tért, s a csapatoknak török földöni élelmeztetését interpellate tárgyává téve. Erre Sidney Herbert, hadügyi titkár azt állítá, mikép a kormány a csapatokról minden tekintet­ben legjobban gondoskodott; szerinte, a hírlap­ levelezőknek szokások, csak azt írni meg, mit a 2321 pillanat benyomása állít szemeik elé, a­nélkül hogy mélyebben vizsgálnák a dolgot. C­o b d­e­n a ház figyelmét a görögországi eseményekre kí­­vánta felhívni. Szerinte, tényleges bizonyítékok léteznek az iránt, mikép az angol haderőnek részt kelle vennie ama harczokban. Peel kapitány Prevesában szállott ki, s Stratford lord igen élén­ken vesz részt a török ügyekben. Blunt megláto­­gatá Larisszát, s más helyeket, hol tényleg kor­mányzói szerepet játszik, mivel mind a keresz­tények, mind a törökök nála keresnek oltalmat a hashi-ibezukok ellen. Szónok ezek iránt felvilágo­sítást kért.­ Továbbá arra emlékezteté a házat, mikép Russell lord azt nyilvánító, hogy az egész kérdést a görög udvar idézte elő, ezért azt kérdé a nemes lordtól, ha várjon kész-e a házat érte­­sítni, Angolországnak az athénei udvarházi vi­szonyairól? „Ez fontos dolog,“ —úgymond — ,­miután a görögök Törökországból kiüzettek, épen úgy, mint hajdan a protestánsok a nantes - i edictum által Francziaországból. (Rendre utasí­tási kiáltások.) Már Angolországban a Törökor­szággal­­ egész kereskedés görögök által,­űzetik;­ ezen kereskedők többnyire Törökországban hono­síttattak meg, de a porta alattvalói.Most az a kér­dés, hogy ki fogja ezen firmákat Törökországban képviselni, ha a görögök mindnyájan kiüzettek ? Ezért szónok felvilágosítást óhajtott, a görögor­szági események, s a görög udvarnak a britt kor­­­m­ányházi viszonyai iránt. Russell lord meg­ígérte az illető okiratok előterjesztését. „Minden tudósítás,“ téve hozzá, „mely a kormányhoz gö­rögországi consulaitól érkezett, megerősíti, mikép az athénei­ udvar egész erejéből szította a láza­dást; s mikép még a király udvarához tartozó személyek is mentek át a határon, hogy a keresz­tényeket a törökök ellen felingereljék. Ezen té­nyeket a külügy­miniszer még csak nem is taga­dó, s csupán általános kifejezésekkel szólt a tö­rökországi keresztények iránti természetes ro­­konszenvről. Kétségkívül számos keresztények nincsenek megelégedve a törökök uralmával, azonban csak a görög udvar emissariusai által hi­­rattak nyílt lázadásra. A­mi a britt kormányt il­leti, ez hajói által letartóztatott több oly görög hajókat, melyek fegyvert s hadiszereket szállítot­­tak a felkelők számára. A görögök kiutasítása tárgyában csak annyit mondhatok, mikép a szul­tánnak erre joga van. A nantesi edictum ügyet­len hasonlítás, mivel a jelen esetben a szultán nem saját alattvalóit, hanem veszélyes külföldie­ket utasított ki. Hogy vájjon e lépés eszélyes is volt-e? ez más kérdés; ennek okai iránt a britt kormányhoz semmi közlés sem intéztetett. Ha pedig a török rendetlen csapatok kegyetlenségé­ről beszélnek, nem kell feledni, mikép a görögök szintoly barbár eljárást követnek a törökök irá­nyában. Ez csupán Oroszország nagyravágyó megtámadásainak következménye, mely nagyra­vágyóénak az érdemes tagon (Cobdenen) kívül alig találkozott még védője.“ (Tetszés.) Bright a görögök kiűzetését csupán az angolországi gö­rög firmák érdekében tekinti, s mivel ezek káro­sodnak , egyszerűen az a kérdés, hogy vájjon az angol kormány nem köteles-e ezen rendszabály el­len tiltakozni. Szerinte ez már rég megtörtént volna, ha Angolországnak oly követe nem lenne Kon­stantinápolyban, ki nyakig van ezen bonyodalmak­ban. „Az athénei udvart megtámadták“, — úgy­mond — „S miért ? mivel a porta kivonatára nem akarta elnyomni­­Görögországban a szabadsajtót. Amerika irányában udvariasabbak lennénk, mint Görögország irányában ; ez bizonyos. A kormány most arra működik, hogy a görögöket a törökök kezére játsza.“ L a y a r­d kifejté, mily helytelenül fogta fel Cobden a törökországi görög kereskedők ügyét. „Cobden“ — úgymond — „azt állítá, mi­t és ezen urak született törökök lévén, azért lettek angolokká, austriaiakká, vagy oroszokká, mivel a török törvény nem nyújtott számukra elég bizto­sítékot. De nem ez a valódi ok, hanem az, mivel mint külföldiek, hasznot akartak húzni Törökor­szágból, s e mellett ki akarták magukat vonni a katonáskodás és adó alól. A szabad görög sajtó­ról is beszéltek. Ez nem létezik, így görög lapok­ban oly petitiók állottak, mik állítólag Thesz­­száliából eredtek volna. Azonban épen azok, kik­nek neveit ezen petitiók alá írták, 2—3 hónappal előbb Blunt consul által köszönetüket fejezteték ki a szultánnak oltalmáért. A kormánynak igaza van, midőn a lázadás felelősségét főleg a görög udvarra hárítja. Másként áll a dolog azon minis­­teri fejtegetésekkel, melyek a cserkesz-parti ese­­ményre vonatkoznak. Még ápril 6-kan Clarendon lord kereken tagadá, hogy ilyes valami történt volna, ma pedig orosz kis gőzösökről, s hadüze­net előtti utasításokról beszélnek. Már nekem ala­pos okaim vannak, inkább hinni a hírlapok, mint a kormány állításainak, s minden esetre ment­­hetlen eljárás volt, az oroszoknak megengedni, hogy helyőrségeiket magukhoz vonják. A­mi a Gallipoliban­ megrótt rész élelmezést illeti, mél­tán lehet kárhoztatni a kormányt, mivel igen ké­sőn tévé meg intézkedéseit, a­nélkül, hogy a sa­­játszerű keleti viszonyokat tekintetbe venné.“ — Graham újólag megigéri a sürgönyök előter­jesztését; azt állítá, hogy az oroszok nem 5,000, hanem 500 embert szállítottak a cserkesz erőssé­gekből Szebasztopolba; s megjegyzé , mikép azokat nem lehetett megtámadni, mivel sekélyes vízre vonultak vissza. Dudley-Stuart lord erre igen hevesen megtámadó az orosz császárt, s az angol kormányt, mely szerinte nem veszi ko­molyan a háborút. Végre Russell lord Sey­mour ingóságai tárgyában előadó, mikép az orosz kormány nem engedé meg, azokat az Ann m’ Al­­­s­t­e­r hajóra szállítni; ezen ingóságok a szá­mon tartatnak egy raktárban, elkobzásról szó sincs; az orosz hatóságok csak az említett hajó kiindulása ellen tettek ellenvetéseket, s még nem lehet tudni, ha vájjon ezek meg fognak-e, s mi­kor szüntetni ? Francziaország, Pária, april 27. A ,,Patrie“ némely rész­leteket közöl ama szemléről, mit S t.­­A r n­a u­d tábornagy T­o­u­tonba­n 24-én a keleti se­­reg 4-ik, vagy tartalék - osztálya fölött tar­tott.­­ A csapatok úti­­öltözetben, hosszú sor­ban voltak felállítva. Az elléptetés után négy­szögbe vonattak össze, melynek közepette S­t. A­r­n­a­u­d tábornagy következő beszédet tar­tott : „Katonák! "Néhány nap múlva a kele­ti, sereghez fogtok indulni. Az angolok, szövet­ségeseitek oldala mellett, s az oroszokkal szem­ben, magasan tartandjátok Francziaország zász­laját , mint ezt mindenütt tettétek. Ne véssétek meg azon ellenséget, mely ellen harczolni fog­tok ; mindenütt vezéreitek tanácsait s példáját kövessétek. Emlékezzetek atyáitok hőstetteire u­­gyanezen ellenség ellen; s ha a béke után ho­notokba visszatérendetek, néhány uj győzelem­ről fogtok beszélhetni anyáitok s nőtestvérei­tek­­ előtt. Mindenek előtt ne feledjétek el, mi­kép mihelyt az első ágyulövés megtörtént, mind­nyájunknak első kötelességünk leendő győzni vagy meghalni, ezen kiáltással­­.„éljen a császár.“ — Apr. 28. A „Moniteur“ m­a így ír : „Mi­után az orosz kormány a varsói franczia fő­­consultól, valamint az odesszai consultól is az exequatur-t elvette, s ezenkívül ezeket, vala­mint a Bukarest-, Jasszy-­s Galaczban meghitelesített ügynököket is arra szólító fel, hogy az alájuk rendelt személyekkel együtt, tartózko­dási helyeiket 8 nap alatt elhagyják, ennélfogva a császári kormány több Francziaországban levő orosz consuli­ ügynökök irányában hasonló intéz­kedést tett, s a Marseilleben levő orosz fő­­consultól, valamint a Toulon-­s Cette-ben levő orosz alconsuloktól is az exequatur­ élvéve. Ezen ügynökök, s az alájuk rendelt hivatalnokok már kikapták útleveleiket. A havrei­s bor­de­a­u­x i orosz consulokra vonatkozólag hasonló intézkedések fognak tétezni.“ — A „Moniteur“nek ,a balti-tengeri orosz tartományokból ápr. 20-ról így írnak: A legutóbbi bécsi értekezlet-jegyzőkönyvnek Poroszország által aláiratásáróli tudósítás Sz. Pétervárott mély benyomást tett. A légmérséklet állása remélni en­gedi, mikép az öböl még ápril vége­ előtt meg­­tisztuland­ó jégtől. — 10,000 font lőpornak egy kronstadti laboratóriumban­­ fellobbanása 44 munkás életébe került.“­­. — A „Moniteur“ által közlött, Bukarestből kelt sürgönynél következő sajátszerű esemény történt: A consul sürgönyében azt mondja, nakép a török fegyverek sikeréről tudósítás azon perez­­­ben érkezett hozzá, midőn asztalhoz akart ülni Már e sürgöny Drouyn d­esHuys-hez szin­tén azon perezben érkezett, midőn asztalhoz hi­vatott. E szerint e sürgönynek, hogy Belgrádbó­l Párisba érjen, csak azon csekély időkülönbségre volt szüksége, mely a két hivatalnok ebédlési órája közt van, tehát két óránál semmi esetre sem több időre. Perzsia. A perzsiai legutolsó posta meghozta a per­zsa udvar hivatalos semlegességi nyilatkozatát, mely igy szól: * „(Rebi al akhyr, 26. 1270. — Jan. 26. 1854.) Az orosz és ozmán kormányok közti viszálko­­dások kezdetétől fogva várta és­ remélte a perzsa kormány a két magas állam közti békét; de most, némely alaptalan hírek megczáfolása végett, s hogy részrehajlatlanságát és semlegességét megújítsa, nyíltan kijelenti, miszerint semmi módon és semmi körülmények közt nem fog a török és orosz magas kormányok közti viszályba bele­elegyedni. Noha a perzsa kormánynak kötelessége volt, rendkívüli hadikészületek által előbb saját határait biztosítani,­ de a­mi a szomszéd kormányoknak ,az itteni kor­mánynyal és ez ország­­ lakosaival­ barátságát és jó egyetértését, valamint azon újabb biztosításokat il­leti, miket azok követői e fővárosban a végett tet­tek, világos, miképen a perzsa kormány most szin­tén nyílt bizonyítványait adá a barátságos kormá­nyok iránti őszintesége és becsületességének, hogy némely alaptalan híreket, melyek európai hírla­pokban fölmerültek, megc­áfoljon és megmutassa, hogy határai megszállása által teljességgel nem táp­lál azokon túlmenő gondolatokat, és hogy saját ür­ügyeivel fog foglalkozni. Ezen jó egyetértés és ha­tártalan bizalomból, melyet a perzsa kormány barátságos kormányok iránt fenntart, világosan ki­tűnik, hogy e kormányok egyike ellen sem táplál gyanút, és hogy teljességgel semmit nem teend, mi náluk valami kétséget vagy kedvetlenséget tá­maszthatna. Ezért A­z a­r­khan generalissimus pa­rancsot kapott, mihelyt a határszemlét Choinál be­­végzé, s azon belül mindent elrendelt, azonnal Tübrisbe visszatérni. Mert mivel a generalissimus­­nak semmi oka sincs a határnál tétlen vesztegelni elhatároztatott, hogy a határ és csapatok megszem­lélése után a sah udvarához az újévi ünnepre (mart 21.) térjen vissza.“ Távirati sürgönyök Tries­t, máj. 3. Diamond angol fregat ma ide érkezett, Cambridge herczeget elszál­lítandó, a­lig azonban már egy Lloyd gőzösse Corfuba elment. Konstantinápoly, april 24. Austriai Császár ő Felsége egybekelési napja itt fé­nyesen megünnepeltetett. Az orosz ütegeket­­ Szulina torkolatnál az egyesült hajóhadak egy osz­tálya lődözte. Franczia­ csapatok e városba még nem érkeztek. Athene­, aper 2,7- Detát april .-kép-a tö­rökök elfoglalták Ozmán pasha 30001 féttellt, Karaiskaki és Zavellas alatt, megvert. Karaiskaki titkárja e harczban elesett. . . _ Apr. 28. A franczia hajók által elfogott számos egyének, kik,­a felkelőkhöz ügyekettek,J Fuád effendinek kiadattak, kelési kísérlet elnyomatott. Hantosban egy fel-A „Budapesti Hírlap*“ szerkesztősé­­géhez tegnap csütörtökön d. u. 30 óra 50 perczkor következő, t­ávi­rati magán tudósí­tás érkezett: P­á­r i­s, ápr. 4. A „Moniteur“ mai száma egy­ rendeletet hoz, mely szerint a törvényhozótest által megszavazott 140000 emberből 80,000 fegy­verbe szólíttatik. Vegyes hirló. * F. hó 7-kén a nemzeti színház első énekes­nője Lesniewska Lujza k. a. jótékony hang­versenyt rendez a Lloydteremben, több helybeli szegény család javára. E czélra a nevezett művész­­­nőn kivüli, Téli Róza k. a., .S­t­é­g­e­r Ferencz, a nemzeti színházi zenekar s ugyanezen színház több­­ magánénekese ajánlák föl szíves közreműködésüket, s a L­oydtársaság termét ingyen engedte át. * Az operai játékrendünket illetőleg többen­­ csodálkoztak,hogy abból a drámai nagyobb dalmű­vek jelenleg száműzve vannak, hogy a „Próféta“ , „Hunyady László“ „Ördög Róbert“ stb nem kerül­nek színre, holott például az első Stégernek egyik­ leghatalmasabb szerepe s ezekben a jelenleg itt mu--­ lató magyar énekesnőt Toperozerné asszonyt színházunknak jó alkalma lenne bemutatni. * Közelebb az Europa teremében S­i­n­g­e­r és Wolf urak búcsú-hangversenyt adtak, úgyszintén S­e­i­d­n­e­r pesti német journalista, egy humoristi­­kai fölolvasással összekötött akadémiát, melyekről társaséleti szemlénk bővebben fog szólani,­­ vala­mint azon pókhálóra festett olaj-tájképről is, mely 10 pkr. bemenet mellett Péter Vendel úr zongo­ratárában a Dorottya- utczában látható. * Néhány,folyóirat Londonból egy új talál­mányról tesz említést, mely abban állana, hogy a nehéz lövegeket, főkép a vár­ágyukat és mozsara­kat a villanydelej alkalmazása által lehessen hasz­nálni. E gép a villámnak művészi utánzata. * Römers ur, bécsi gyufagyár-tulajdonos, egy igen czélszerű találmánynyal lepte meg a kö­zönséget. E szerint a phosphor a gyufagyártáshoz nem szükséges többé. A Römers ur által föltalált­' gyuanyag ásványokból áll, melyek az egésségre nem kártékonyak és kellemetlen illatot sem terjesz­tenek, minden nedves helyen tartathatnak és ke­­­vésbbé tűzveszélyesek mint a kéngyufák. ~ * B­a­u­e­r K. bajor kapitánynak a katonaságra nézve igen fontos találmánya van. I Áll ez egy hor­dozható konyhából, melyben az ételeket a katona­ság számára menet közben meg lehet főzni. A pró­bák tökéletesen sikerültek. * Wagner műárusnál Pesten, azon óriás ha­jó, melyen Napier angol admirál lobogója leng, kül alkatára, mint egész belszerkezetére néz­ve, ha rajzban látható. E hajó, az első osztályú csa­vargőzös „Wellington herczeg“ 131 ágyúval, ezer főnyi legénységgel és 4209 tonna teherrel. A hajó hossza 280 láb, szélessége 60 láb, előrészének mély­sége 57, a hátsóé 67 láb, és az egész hajótest tartal­ma egy millió köbláb. *] Az austriai államvaspályák üzleteredménye lefolyt évnegyedben (nov. jan.) az előbbi évi u­­gyanazon évnegyedhez képest igen nagy haladást tanúsít. Az északi állam vaspálya teher- és személy­szállítása az 1854-ki első évnegyedben 1,000,539, 1853-ikban 899,203 pft bruttó­ jövedelmet, e szerint 101,336 ft többletet mutat fel. Ezen hala­dás a többi vasutágazatoknál is tapasztaltatott. * Míg nálunk a császárfürdői csirke-költőin­té­­­zet még mindig tojásban szendereg, addig Bécs kö­zelében egy gazda már egy oly intézetet állít, melyben hasonló gyári módon halakat fog művé­szileg termelni. Hogy ez nem agyrém, kitűnik ab­ból, miszerint a­ múlt évben a franczia ministerium egy ily vállalkozót, Berthold urat, 30,000 frankkal segített, hogy tervét létesíthesse. * Monzában a paulinus atyák nyomdájában közelebb „Montalembert“nek magyarországi „Sz. Erzsébet­ czímű munkája fordításban jelent meg. Szerzője a cs, felsége Ferdinánd könyvtárnoka, Negrelli Miklós apát,s a munka nagy szorgalommal és tudománynyal van készítve. * A Rothschild-ház vagyonát egy fél­milliárd forintra teszik, hitelét pedig kétszer ennyire. Ál­lampapirosokban és különbféle részvényekben a Rothschild testvérek több mint 300 millió forinttal bírnak, az egyes testvérek magánvagyonát uradal­maikat és házaikat stb. ide nem számítva, valamint azon összegeket sem, melyek a londoni, párisi és bécsi bankban vannak letéve, vagy saját pénztá­raikban mindennapi használatra készen feküsznek. in —a«—— A külföldi, posta Bécsbe tegnapelőtt a szokott órára nem érkezett meg. Börzei árfolyamot tegy­estve nem kaptunk. Bécs, május 3. Agio : arany 40l/a ezüst 36. Duna víz állás. Május 4. (reggel 7 óra) 6­­8, Q11,1 U fölött.

Next