Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)
1854-05-05 / 412. szám
Anglia, London,april 28. Az pbsház tegnapi ülésében Seymour jelenti, mikép ma a ház figyelmét egy, a „Times“ tegnapelőtti számában foglalt tudósításra hi váníja fel, az angol csapatok ellátása végett Gallipoliban tett intézkedések tárgyában. Graham nem akart válaszolni Gibsonnak egy, az orosz martalékokat tárgyszó kérdésére, mivel e kérdésről nem volt előre értesítve. Ugyancsak Gibson kérdést szedvén Seymournek St. Pétervárott letartóztatott ingóságai iránt, Russell lord erre azt válaszold,migép 10—11 nap előtt érkeztek hozzá e tárgyban a legutóbbi tudósítások, melyek csak annyit jelentettek, mikép az orosz kormány parancsot adott ki az iránt, hogy Seymour ingóságai ne hagyassanak azon hajón, melyre azokat az angol követ felrakatni kívánta. Mihelyt e tárgyban újabb tudósítás érkezene hozzá, azt a házzal közlendi. Erre a ház bizottmánynyá alakulva, az oxfordi egyetem reformjára vonatkozó törvényjavaslattal foglalkozót'* "■ '-*tv o o d a bilit egy, szakértőkből alakított ku.o^.bizottmányhoz kívánta utasíttatni, mivel egy ily bizottmány’ a javaslat különböző hiányait inkább megtudandja orvosolni, mint az egész ház. Ma is, s Newdegate pártolták e módosítványt. Gladstone megjegyzi, mikép talán szerfölött sötét színekkel festék az egyetemek helyzetét, szerinte, a gyakorlati czélt kell szem előtt tartani, s a bilit nem kell a jövő ülésszakra halasztani; már pedig ez lenne annak eredménye, ha a bilit különbizottmánynak adnák át. Russell lord ugyanily szellemben nyilatkozott, s kibékítőleg megjegyzi, mikop a dissenterek bizonyosan nem akarnák önzésből az egész javaslott reformot elmellőztetni. Brights többen az elhalasztás mellett szóltak, azonban a szavazásnál 172 szónyi többséggel 90 ellen, a kormány nézete győzött. Erre a bizottmányi tárgyalás jövő hétfőre tűzetett ki. A „Times“ a ministeri meghazudtolások daczára, ma ismét egy, Gallipoliból ápril 13-ról kelt levelet közöl, mely az előbbi panaszokat ismétli. „Minél több csapatok érkeznek,“ így ir többek közt e levelező, „annál nagyobbak lesznek a legénység nélkülözései, annál elégtelenebbeknek tűnnek föl az előintézkedések. Míg a francziáknál minden a legczélszerűbben van rendezve , itt összesen négy élelmezési tiszt van, s alig képzelhető zavar uralkodik. Csak most küldtek Konstantinápolyba tolmácsokért. A tisztek mindent megtesznek, amit lehet, de nem segíthetnek. A katonák közöl többen azt állítják, mikép kiszállításuk óta nem kaptak élelem-adagokat, s a 93-dik ezredbéli katonák azon ökröket fogyasztják, miket pogyászkocsijaik elé fogtak. Mindnyájuknak,tiszteknek s közkatonáknak sokat kelle a hideg miatt szenvedniük. Legroszabb dolggukvan a betegeknek; kórházaknak nyomuk sincs, és sokan szabad ég alatt feküsznek. A francziák igen nagy kíméletlenséggel segítnek magukon, így p. o. egy temetőn keresztül utat készítettek, s a keletiek—morlemek,görögök és zsidók, kik halottjaikat oly nagy tiszteletben tartják, ott állanak, s égre emelt kezek- s szemekkel nézik az istentelen eljárást. Egyáltalában lehetetlen, e ponton 25,000 embert öszpontosítni. A francziáknak legalább nem kell élelmüket nejeikkel osztaniok meg, ellenben Máltában azon esztelenséget követtek el, mikép 97 nőt küldöttek ide, kik azonban, hála Brown tábornok eszélyének, nem bocsáttattak szárazra. Mindezen sanyaruságok közepett igen szigorúan őrködnek a fölött, mikép az angol katonák naponkint simára borotválkozzanak, s nyakaikat lehetőleg feszesen hordják, mig a franczia szolgálaton kívül mindig kényelembe helyezi magát. — April 29. Az alsóház tegnapi ülésében, O’ Con nem tudni kívánta, ha várjon a hajóhad kath. matrózai még mindig kényszeríttetnek-e jelen lenni a protestáns isteni tiszteleten? Enre Graham azt válaszolá, mikép 100 év óta ez iránt semmi panasz sem emeltetett. Szerinte, soha sem kérdik meg a matróztól vallását, önkénytes szolgálatba lépésekor. Vasárnapokon az egész legénység köteles, a fedezeten tartott isteni tiszteleten jelen lenni, s a szolgálatra nézve nem lenne kívánatos kivételeket engedni meg. A kormány nem szándékozik kath. hajó-lelkészeket alkalmazni. Egy másik, a csapatszállításra vonatkozó kérdésre válaszul ugyanő kijelenté, mikép a gőzösök a lovasság szállítására czélszerűtleneknek találtattak. Dudley Stuart lord a cserkesz parti orosz erősségek elrontását hozá szóba, s kérdé, ha vájjon alaposak voltak-e az e tárgybani hírlapi tudósítások? Graham azt állítá, miképp csak öt kis orosz gőzösről hallott, melyek amaz erősségek helyőrségét fölvették. E gőzösöket a Sampson,s egy franczia gőzös feltartóztatták. Az orosz tisztek, legalább igy beszélik, önmegadás jeléül, Jones kapitánynak át akarták nyújtani kardjaikat; ez azonban nem akarta azokat elvenni, mivel utasításával ellenkezett, oly orosz hajókat venni el, melyek orosz partról orosz kikötőbe tartottak. Ha ház kívánja, szónok kész Jones kapitány sürgönyeit, kinek semmi szemrehányást sem lehet tenni, előterjeszteni, s a ház meg fog róla győződni, mikép azok egészen különböznek az orosz jelentésektől. (Tetszés.) Digby Seymour most a „Times“-nak Gallipoliból kelt, sokszor említett tudósítására tért, s a csapatoknak török földöni élelmeztetését interpellate tárgyává téve. Erre Sidney Herbert, hadügyi titkár azt állítá, mikép a kormány a csapatokról minden tekintetben legjobban gondoskodott; szerinte, a hírlap levelezőknek szokások, csak azt írni meg, mit a 2321 pillanat benyomása állít szemeik elé, anélkül hogy mélyebben vizsgálnák a dolgot. Co b den a ház figyelmét a görögországi eseményekre kívánta felhívni. Szerinte, tényleges bizonyítékok léteznek az iránt, mikép az angol haderőnek részt kelle vennie ama harczokban. Peel kapitány Prevesában szállott ki, s Stratford lord igen élénken vesz részt a török ügyekben. Blunt meglátogatá Larisszát, s más helyeket, hol tényleg kormányzói szerepet játszik, mivel mind a keresztények, mind a törökök nála keresnek oltalmat a hashi-ibezukok ellen. Szónok ezek iránt felvilágosítást kért. Továbbá arra emlékezteté a házat, mikép Russell lord azt nyilvánító, hogy az egész kérdést a görög udvar idézte elő, ezért azt kérdé a nemes lordtól, ha várjon kész-e a házat értesítni, Angolországnak az athénei udvarházi viszonyairól? „Ez fontos dolog,“ —úgymond — ,miután a görögök Törökországból kiüzettek, épen úgy, mint hajdan a protestánsok a nantes - i edictum által Francziaországból. (Rendre utasítási kiáltások.) Már Angolországban a Törökországgal egész kereskedés görögök által,űzetik; ezen kereskedők többnyire Törökországban honosíttattak meg, de a porta alattvalói.Most az a kérdés, hogy ki fogja ezen firmákat Törökországban képviselni, ha a görögök mindnyájan kiüzettek ? Ezért szónok felvilágosítást óhajtott, a görögországi események, s a görög udvarnak a britt kormányházi viszonyai iránt. Russell lord megígérte az illető okiratok előterjesztését. „Minden tudósítás,“ téve hozzá, „mely a kormányhoz görögországi consulaitól érkezett, megerősíti, mikép az athénei udvar egész erejéből szította a lázadást; s mikép még a király udvarához tartozó személyek is mentek át a határon, hogy a keresztényeket a törökök ellen felingereljék. Ezen tényeket a külügyminiszer még csak nem is tagadó, s csupán általános kifejezésekkel szólt a törökországi keresztények iránti természetes rokonszenvről. Kétségkívül számos keresztények nincsenek megelégedve a törökök uralmával, azonban csak a görög udvar emissariusai által hirattak nyílt lázadásra. Ami a britt kormányt illeti, ez hajói által letartóztatott több oly görög hajókat, melyek fegyvert s hadiszereket szállítottak a felkelők számára. A görögök kiutasítása tárgyában csak annyit mondhatok, mikép a szultánnak erre joga van. A nantesi edictum ügyetlen hasonlítás, mivel a jelen esetben a szultán nem saját alattvalóit, hanem veszélyes külföldieket utasított ki. Hogy vájjon e lépés eszélyes is volt-e? ez más kérdés; ennek okai iránt a britt kormányhoz semmi közlés sem intéztetett. Ha pedig a török rendetlen csapatok kegyetlenségéről beszélnek, nem kell feledni, mikép a görögök szintoly barbár eljárást követnek a törökök irányában. Ez csupán Oroszország nagyravágyó megtámadásainak következménye, mely nagyravágyóénak az érdemes tagon (Cobdenen) kívül alig találkozott még védője.“ (Tetszés.) Bright a görögök kiűzetését csupán az angolországi görög firmák érdekében tekinti, s mivel ezek károsodnak , egyszerűen az a kérdés, hogy vájjon az angol kormány nem köteles-e ezen rendszabály ellen tiltakozni. Szerinte ez már rég megtörtént volna, ha Angolországnak oly követe nem lenne Konstantinápolyban, ki nyakig van ezen bonyodalmakban. „Az athénei udvart megtámadták“, — úgymond — „S miért ? mivel a porta kivonatára nem akarta elnyomniGörögországban a szabadsajtót. Amerika irányában udvariasabbak lennénk, mint Görögország irányában ; ez bizonyos. A kormány most arra működik, hogy a görögöket a törökök kezére játsza.“ L a y a rd kifejté, mily helytelenül fogta fel Cobden a törökországi görög kereskedők ügyét. „Cobden“ — úgymond — „azt állítá, mit és ezen urak született törökök lévén, azért lettek angolokká, austriaiakká, vagy oroszokká, mivel a török törvény nem nyújtott számukra elég biztosítékot. De nem ez a valódi ok, hanem az, mivel mint külföldiek, hasznot akartak húzni Törökországból, s e mellett ki akarták magukat vonni a katonáskodás és adó alól. A szabad görög sajtóról is beszéltek. Ez nem létezik, így görög lapokban oly petitiók állottak, mik állítólag Theszszáliából eredtek volna. Azonban épen azok, kiknek neveit ezen petitiók alá írták, 2—3 hónappal előbb Blunt consul által köszönetüket fejezteték ki a szultánnak oltalmáért. A kormánynak igaza van, midőn a lázadás felelősségét főleg a görög udvarra hárítja. Másként áll a dolog azon ministeri fejtegetésekkel, melyek a cserkesz-parti eseményre vonatkoznak. Még ápril 6-kan Clarendon lord kereken tagadá, hogy ilyes valami történt volna, ma pedig orosz kis gőzösökről, s hadüzenet előtti utasításokról beszélnek. Már nekem alapos okaim vannak, inkább hinni a hírlapok, mint a kormány állításainak, s minden esetre menthetlen eljárás volt, az oroszoknak megengedni, hogy helyőrségeiket magukhoz vonják. Ami a Gallipoliban megrótt rész élelmezést illeti, méltán lehet kárhoztatni a kormányt, mivel igen későn tévé meg intézkedéseit, anélkül, hogy a sajátszerű keleti viszonyokat tekintetbe venné.“ — Graham újólag megigéri a sürgönyök előterjesztését; azt állítá, hogy az oroszok nem 5,000, hanem 500 embert szállítottak a cserkesz erősségekből Szebasztopolba; s megjegyzé , mikép azokat nem lehetett megtámadni, mivel sekélyes vízre vonultak vissza. Dudley-Stuart lord erre igen hevesen megtámadó az orosz császárt, s az angol kormányt, mely szerinte nem veszi komolyan a háborút. Végre Russell lord Seymour ingóságai tárgyában előadó, mikép az orosz kormány nem engedé meg, azokat az Ann m’ Alster hajóra szállítni; ezen ingóságok a számon tartatnak egy raktárban, elkobzásról szó sincs; az orosz hatóságok csak az említett hajó kiindulása ellen tettek ellenvetéseket, s még nem lehet tudni, ha vájjon ezek meg fognak-e, s mikor szüntetni ? Francziaország, Pária, april 27. A ,,Patrie“ némely részleteket közöl ama szemléről, mit S t.A r na ud tábornagy Toutonban 24-én a keleti sereg 4-ik, vagy tartalék - osztálya fölött tartott. A csapatok útiöltözetben, hosszú sorban voltak felállítva. Az elléptetés után négyszögbe vonattak össze, melynek közepette St. Arnaud tábornagy következő beszédet tartott : „Katonák! "Néhány nap múlva a keleti, sereghez fogtok indulni. Az angolok, szövetségeseitek oldala mellett, s az oroszokkal szemben, magasan tartandjátok Francziaország zászlaját , mint ezt mindenütt tettétek. Ne véssétek meg azon ellenséget, mely ellen harczolni fogtok ; mindenütt vezéreitek tanácsait s példáját kövessétek. Emlékezzetek atyáitok hőstetteire ugyanezen ellenség ellen; s ha a béke után honotokba visszatérendetek, néhány uj győzelemről fogtok beszélhetni anyáitok s nőtestvéreitek előtt. Mindenek előtt ne feledjétek el, mikép mihelyt az első ágyulövés megtörtént, mindnyájunknak első kötelességünk leendő győzni vagy meghalni, ezen kiáltással.„éljen a császár.“ — Apr. 28. A „Moniteur“ ma így ír : „Miután az orosz kormány a varsói franczia főconsultól, valamint az odesszai consultól is az exequatur-t elvette, s ezenkívül ezeket, valamint a Bukarest-, Jasszy-s Galaczban meghitelesített ügynököket is arra szólító fel, hogy az alájuk rendelt személyekkel együtt, tartózkodási helyeiket 8 nap alatt elhagyják, ennélfogva a császári kormány több Francziaországban levő orosz consuli ügynökök irányában hasonló intézkedést tett, s a Marseilleben levő orosz főconsultól, valamint a Toulon-s Cette-ben levő orosz alconsuloktól is az exequatur élvéve. Ezen ügynökök, s az alájuk rendelt hivatalnokok már kikapták útleveleiket. A havreis bordeaux i orosz consulokra vonatkozólag hasonló intézkedések fognak tétezni.“ — A „Moniteur“nek ,a balti-tengeri orosz tartományokból ápr. 20-ról így írnak: A legutóbbi bécsi értekezlet-jegyzőkönyvnek Poroszország által aláiratásáróli tudósítás Sz. Pétervárott mély benyomást tett. A légmérséklet állása remélni engedi, mikép az öböl még ápril vége előtt megtisztulandó jégtől. — 10,000 font lőpornak egy kronstadti laboratóriumban fellobbanása 44 munkás életébe került.“. — A „Moniteur“ által közlött, Bukarestből kelt sürgönynél következő sajátszerű esemény történt: A consul sürgönyében azt mondja, nakép a török fegyverek sikeréről tudósítás azon perezben érkezett hozzá, midőn asztalhoz akart ülni Már e sürgöny Drouyn desHuys-hez szintén azon perezben érkezett, midőn asztalhoz hivatott. E szerint e sürgönynek, hogy Belgrádból Párisba érjen, csak azon csekély időkülönbségre volt szüksége, mely a két hivatalnok ebédlési órája közt van, tehát két óránál semmi esetre sem több időre. Perzsia. A perzsiai legutolsó posta meghozta a perzsa udvar hivatalos semlegességi nyilatkozatát, mely igy szól: * „(Rebi al akhyr, 26. 1270. — Jan. 26. 1854.) Az orosz és ozmán kormányok közti viszálkodások kezdetétől fogva várta és remélte a perzsa kormány a két magas állam közti békét; de most, némely alaptalan hírek megczáfolása végett, s hogy részrehajlatlanságát és semlegességét megújítsa, nyíltan kijelenti, miszerint semmi módon és semmi körülmények közt nem fog a török és orosz magas kormányok közti viszályba beleelegyedni. Noha a perzsa kormánynak kötelessége volt, rendkívüli hadikészületek által előbb saját határait biztosítani, de ami a szomszéd kormányoknak ,az itteni kormánynyal és ez ország lakosaival barátságát és jó egyetértését, valamint azon újabb biztosításokat illeti, miket azok követői e fővárosban a végett tettek, világos, miképen a perzsa kormány most szintén nyílt bizonyítványait adá a barátságos kormányok iránti őszintesége és becsületességének, hogy némely alaptalan híreket, melyek európai hírlapokban fölmerültek, megcáfoljon és megmutassa, hogy határai megszállása által teljességgel nem táplál azokon túlmenő gondolatokat, és hogy saját ürügyeivel fog foglalkozni. Ezen jó egyetértés és határtalan bizalomból, melyet a perzsa kormány barátságos kormányok iránt fenntart, világosan kitűnik, hogy e kormányok egyike ellen sem táplál gyanút, és hogy teljességgel semmit nem teend, mi náluk valami kétséget vagy kedvetlenséget támaszthatna. Ezért Az arkhan generalissimus parancsot kapott, mihelyt a határszemlét Choinál bevégzé, s azon belül mindent elrendelt, azonnal Tübrisbe visszatérni. Mert mivel a generalissimusnak semmi oka sincs a határnál tétlen vesztegelni elhatároztatott, hogy a határ és csapatok megszemlélése után a sah udvarához az újévi ünnepre (mart 21.) térjen vissza.“ Távirati sürgönyök Triest, máj. 3. Diamond angol fregat ma ide érkezett, Cambridge herczeget elszállítandó, alig azonban már egy Lloyd gőzösse Corfuba elment. Konstantinápoly, april 24. Austriai Császár ő Felsége egybekelési napja itt fényesen megünnepeltetett. Az orosz ütegeket Szulina torkolatnál az egyesült hajóhadak egy osztálya lődözte. Franczia csapatok e városba még nem érkeztek. Athene, aper 2,7- Detát april .-kép-a törökök elfoglalták Ozmán pasha 30001 féttellt, Karaiskaki és Zavellas alatt, megvert. Karaiskaki titkárja e harczban elesett. . . _ Apr. 28. A franczia hajók által elfogott számos egyének, kik,a felkelőkhöz ügyekettek,J Fuád effendinek kiadattak, kelési kísérlet elnyomatott. Hantosban egy fel-A „Budapesti Hírlap*“ szerkesztőségéhez tegnap csütörtökön d. u. 30 óra 50 perczkor következő, távirati magán tudósítás érkezett: Pár is, ápr. 4. A „Moniteur“ mai száma egy rendeletet hoz, mely szerint a törvényhozótest által megszavazott 140000 emberből 80,000 fegyverbe szólíttatik. Vegyes hirló. * F. hó 7-kén a nemzeti színház első énekesnője Lesniewska Lujza k. a. jótékony hangversenyt rendez a Lloydteremben, több helybeli szegény család javára. E czélra a nevezett művésznőn kivüli, Téli Róza k. a., .Stéger Ferencz, a nemzeti színházi zenekar s ugyanezen színház több magánénekese ajánlák föl szíves közreműködésüket, s a Loydtársaság termét ingyen engedte át. * Az operai játékrendünket illetőleg többen csodálkoztak,hogy abból a drámai nagyobb dalművek jelenleg száműzve vannak, hogy a „Próféta“ , „Hunyady László“ „Ördög Róbert“ stb nem kerülnek színre, holott például az első Stégernek egyik leghatalmasabb szerepe s ezekben a jelenleg itt mu-- lató magyar énekesnőt Toperozerné asszonyt színházunknak jó alkalma lenne bemutatni. * Közelebb az Europa teremében Singer és Wolf urak búcsú-hangversenyt adtak, úgyszintén Seidner pesti német journalista, egy humoristikai fölolvasással összekötött akadémiát, melyekről társaséleti szemlénk bővebben fog szólani, valamint azon pókhálóra festett olaj-tájképről is, mely 10 pkr. bemenet mellett Péter Vendel úr zongoratárában a Dorottya- utczában látható. * Néhány,folyóirat Londonból egy új találmányról tesz említést, mely abban állana, hogy a nehéz lövegeket, főkép a várágyukat és mozsarakat a villanydelej alkalmazása által lehessen használni. E gép a villámnak művészi utánzata. * Römers ur, bécsi gyufagyár-tulajdonos, egy igen czélszerű találmánynyal lepte meg a közönséget. E szerint a phosphor a gyufagyártáshoz nem szükséges többé. A Römers ur által föltalált' gyuanyag ásványokból áll, melyek az egésségre nem kártékonyak és kellemetlen illatot sem terjesztenek, minden nedves helyen tartathatnak és kevésbbé tűzveszélyesek mint a kéngyufák. ~ * Bauer K. bajor kapitánynak a katonaságra nézve igen fontos találmánya van. I Áll ez egy hordozható konyhából, melyben az ételeket a katonaság számára menet közben meg lehet főzni. A próbák tökéletesen sikerültek. * Wagner műárusnál Pesten, azon óriás hajó, melyen Napier angol admirál lobogója leng, kül alkatára, mint egész belszerkezetére nézve, ha rajzban látható. E hajó, az első osztályú csavargőzös „Wellington herczeg“ 131 ágyúval, ezer főnyi legénységgel és 4209 tonna teherrel. A hajó hossza 280 láb, szélessége 60 láb, előrészének mélysége 57, a hátsóé 67 láb, és az egész hajótest tartalma egy millió köbláb. *] Az austriai államvaspályák üzleteredménye lefolyt évnegyedben (nov. jan.) az előbbi évi ugyanazon évnegyedhez képest igen nagy haladást tanúsít. Az északi állam vaspálya teher- és személyszállítása az 1854-ki első évnegyedben 1,000,539, 1853-ikban 899,203 pft bruttó jövedelmet, e szerint 101,336 ft többletet mutat fel. Ezen haladás a többi vasutágazatoknál is tapasztaltatott. * Míg nálunk a császárfürdői csirke-költőintézet még mindig tojásban szendereg, addig Bécs közelében egy gazda már egy oly intézetet állít, melyben hasonló gyári módon halakat fog művészileg termelni. Hogy ez nem agyrém, kitűnik abból, miszerint a múlt évben a franczia ministerium egy ily vállalkozót, Berthold urat, 30,000 frankkal segített, hogy tervét létesíthesse. * Monzában a paulinus atyák nyomdájában közelebb „Montalembert“nek magyarországi „Sz. Erzsébet czímű munkája fordításban jelent meg. Szerzője a cs, felsége Ferdinánd könyvtárnoka, Negrelli Miklós apát,s a munka nagy szorgalommal és tudománynyal van készítve. * A Rothschild-ház vagyonát egy félmilliárd forintra teszik, hitelét pedig kétszer ennyire. Állampapirosokban és különbféle részvényekben a Rothschild testvérek több mint 300 millió forinttal bírnak, az egyes testvérek magánvagyonát uradalmaikat és házaikat stb. ide nem számítva, valamint azon összegeket sem, melyek a londoni, párisi és bécsi bankban vannak letéve, vagy saját pénztáraikban mindennapi használatra készen feküsznek. in —a«—— A külföldi, posta Bécsbe tegnapelőtt a szokott órára nem érkezett meg. Börzei árfolyamot tegyestve nem kaptunk. Bécs, május 3. Agio : arany 40l/a ezüst 36. Duna víz állás. Május 4. (reggel 7 óra) 68, Q11,1 U fölött.