Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)
1854-06-04 / 437. szám
Pest. Vasárnap, HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felsége f. é. máj. 25 - ki legf. határozata által a pécsi székeskáptalannál nagypréposttá Kelemen József olvasókanonokot; olvasókanonokká Farkas József éneklőkanonokot; éneklőkanonokká Daróczy Zsigmond archidiaconus cathedralist, archidiaconus cathedralissá Kral József tolnai főesperest, végre tolnai főesperessé Peifter Antal kanonokot legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A magyarországi cs. k. pénzügyi orsz. igazgatóság Mozer Frigyes és Györfy István volt ideig, kincstár-kerületi felügyelőket pénzügyi fogalmazókká, és pedig az elsőt az I., a másikat a II. osztályba kinevezte. F. 1854. jun. 2-kán a bécsi cs. k. udvariállamnyomdában megjelent és szétküldetett a birod. törvénylap XL VIll. darabja, következő tartalommal: 133. sz. A pénzügyministerium 1854. máj. 27- ki kibocsátványa, mely által a rozs, árpa, zab, búza, lencse, borsó és bab vámmentes bevitele a szczako■wai vámon f. évi jun. végéig megengedtetik. 134. sz. Az igazságügyi ministerium 1854 máj. 29-ki rendelvénye, mely a katonai végvidék kivételével az egész birodalomra nézve érvényes, — ama kétség eldöntését illetőleg: várjon azon esetekben, midőn az 1852. máj. 27-ki,büntetőtörvényben valamely vétség vagy kihágásra a jogok, engedélyek vagy különösen az ipar elvesztésének büntetése további hozzátétel nélkül rovatik, e jogok, engedélyek vagy ipar állandó elvesztését kell- e végzésbe hozni. 135. sz. A kereskedelmi s pénzügyministerium 1854.máj.31-ki kibocsátványa, a fegyver- és lőszer ki- és átvitelének tilalma iránt. NEMHIVATALO8 RÉSZ. PEST, jun. 3. A keleti ügy és az austriai-porosz szerződés. — A világrázó és véres keleti drámában a legközelebbről köztudomásra jött, s idei ápril 20-kán Berlinben aláírt austriai- porosz szerződés — az események ez állítást alkalmasint igazolni fogják — fő és végczélra vezető befolyást gyakorland. Uj s igen nevezetes adat ez többször kifejtett azon nézetünk megerősítésére, hogy a keleti kicsisben a döntő szó és elhatározás az öszszes német hatalmat,különösen az austriai császári udvart illeti, mint amely abban legközelebbről s legmélyebben van érdekelve s helyzeténél, tekintélyes állásánál, mint a politikai viszonyok természeténél fogva ily hatásra hívatva van. Ha az austriai-porosz szerződést európai szempontból tekintjük, annak ilyen jelentőségét különösen a pó 11 ék-cikkben látjuk kifejezve, hol világosan kimondatott, hogy a dunai fejedelemségeknek Oroszországba kebeleztetése, mint szintén, e hatalom által a Balkán ellen intézendő megtámadás vagy e hegyen átmenetei által mindkét szerződő udvarnak offensiv fellépése, s igy a hadban tettleg részvéte eszközöltetnék. Világos tehát, hogy a török porta területének épsége, s igy Oroszország minden további terjedésének meggátlása európai czél, miután e pontban a két fő német udvar és a nyugati hatalmak teljesen megegyeztek. Oroszországnak tehát e pusztító és költséges had folytatására többé semmi czélja és bármi az által nyerhető sikerre kilátása nincs, mert Európának ily egyetértő és szükség esetében fegyverrel is gyámolítandó akaratjával és határozatával Oroszország úgy mondott óriási ereje s hatalma mellett is, nem mérkőzhetik, valamint világos, hogy a hadnak netalán tovább folytatása és jogtalan állásában megmaradása által magát mind bonyolódottabb és nehezebb helyzetbe ejteni. Ha továbbá az austriai-porosz szerződést mint németországi tényt tekintjük, annak e részbeni nagy fontossága is szembetűnő. Austria e Poroszország egyetértése a keleti kérdésben — a berlini hajlamokat és viszonyokat, ismerve — bizonyosan a legnehezebb, s épen azért kétszeres jelentőséggel bíró diplomatiai sikernek mondható, midőn annak egyszersmind természe- tes eredménye — az öszszes német hatalom egyesítése,s egy nagy czélra működésben,úgy szólva egybeolvasztása. A sokfejű, sok különböző és férevonó érdekektől mozgatott német szövetségi testületnek mintegy európai hatalommá felavatása mellett annak a fennforgó nagy kérdésben együtttartása ez által biztosítva van, s Austria és Poroszország egy irányban kezetfogó akaratja mellett lehetlenné vált a kisebb német államoknak szét- vagy különváló érdeket hajhászni s az egészet megbontó vágyaknak hódolni. Hogy ez eredményt, az öszszes német hatalomnak e szilárd egyességét épen Francziaország és Anglia eszközlék a keleti ügyben fellépésük és szövetkezésük által, ez a mondott meglepő eseményekkel gazdag,s minden viszonyokat, mint szintén az eddigi politikai dogmákat felforgató Világkérdésnek úgy szólva a végzések által a tettek színhelyére tolásából fejlődött anomáliák közé méltán sorozható. Ha mellőznék is azon kártékony és szétszaggató befolyást, mit a múlt században a spanyol és austriai következési háborúban a német római szent birodalomra a franczia politika gyakorolt; elvitázhatlan történeti tény, mikép I. Napóleon universális monarchiája, tehát úgy szólva Európán uralkodása leginkább csak a német egység megbontása és Németország leigázása által sikerült, s annál bámulandóbb, hogy a nagy császár koronáját fejére tett unokaöcscse legalább eddig ező egészen más és ellenkező politikai irányban működik. Ha végre az austriai-porosz szerződést az orosz udvar irányában tekintjük, ez oldalról is fontos,igen érdekes és mondhatjuk, Európa sorsával szoros kapcsolatban álló észrevételekre nyílik rés, mint alkalom előttünk. Midőn a nyugati hatalmak az Oroszország és porta között tavaly kiütött háborúban tettleg résztvéve a harcz mezejére léptek, a német két főhatalmak kárhoztatva az orosz kormány által a dunai fejedelemségeknek megszállását, kezet fogtak ugyan az angol és franczia udvarokkal a jog, de nem a csata terén, s a közös bécsi értekezletben a sz.pétervári kabinet eljárása irányában még eddig az erkölcsi, de nem a fegyveres súly képviselői. Természetes , hogy az oroszoknak minden országokban és osztályokban tagadatlanul nem csekély számú ellenségei óhajtják és nyugtalanul várják a német főudvaroknak, kivált pedig Austriának mielőbbi tettleges és fegyveres beavatkozását a keleti hadba, de épen oly természetes, hogy egyedül a bécsi császári udvar ítélheti meg, hogy a közbirodalom érdekében igen bölcsen választott szabad és független állásban meddig maradjon, s abból a netalán szükségessé tehető kilépés pillanata mikor érkezik el. Ha Anglia és Francziaország maguk belátását és érdekét követve a keleti ügyben saját útjukon járhatnak , e jog és szabadsággal élést Austriától sem lehet megtagadni. Nem vitatjuk, várjon és mennyiben fér össze a német főudvarok érdekével a Stambulban megingatott orosz befolyás helyébe az angol udvar döntő akaratát léptetni, azonban nem hallgathatjuk el, hogy miután a közös czél megállapítva van, az arra sietésben az egyes udvaroknak külön utat is lehet választani, valamint a harcz terén történt közelebbi események mutatják, mikép Austria erkölcsi fellépése bizonyosan nem maradott hatás nélkül a dolgok legközelebbi fordulatára, s tán mondhatnék az orosz hadiműködések paralyzisára. Van azonban az ügynek az orosz udvar irányábani felfogása következtében egy kivált nálunk széles körben elterjedett, csaknem divatossá vált téveszme, mi a keleti kérdésnek helyes és fogulatlan szempontból megítélését, általában A pünkösti szent ünnepek miatt a jövő szám szerdán junius 7 -kén jelenik meg. 437. Ssgjelenik» 1»P0441CI« 4 Jobb ünnepek utáni napokat kivtve , mindennap reggel. nSftsetásl dl : Vidékre: f 4 I 4 t• •: M irt., tfvnegyedre I fr. 10 kr. Helyben :(41- 4* t • : 8 fit., *4 »negyedre: 4 ftt— Aklrd«t 4*«k lúiCr hulbeiott sornak egyetert beiktatásért 6 kr, több«»örlfrt pedig 4 kr, lilslitlk. — Ügyi*. uin 20 pkr. UOfisethetiil — i) e I y i» e'n a lep Iliéi filvst Sal Sbas, ' Lakiee L. teáré könyvnyomdájába! (Orsiégnt Kone»»ldrrh asbiui, rt di Sancl aden oj. kbr. poet uhiva- ' lein 4 L — Re «lensetist tartalmas/) levelek a nsfen, lakhelyi ntolee port« seijsgystkv /welle«, « pilissel «gyűtt' hilBsnlshtva «sy«n«o»n wkledC hivatalhoz ótatmodok. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Orszég-ut, 3. sz. a (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Felhívás a magyar irodalmi ügy érdekében. Miután sajnos tapasztalás mutatja, hogy sok jeles és egész éltét s munkásságát a közjónak szentelt magyar iró, hanyatló korában gyámoltalan állapotra jut, halála után pedig hátramaradottjai nyomor és szegénységgel küzdenek, ez irodalmunkat nyomó rész enyhítésére czélszerű lenne egy magyar írói nyugdíjalapítvány létesítését eszközölni. E jótékony czél előmozdítására vagyok bátor a t. cz. magyar olvasó közönséget és a magyar irodalom minden barátját felhívni. Tervem igen egyszerű, s remélem, magát épen az által fogja ajánlani. A bekövetkező 2-ik félév elejével egy külön álló, de a vezetésem alatti „Budapesti Hírlap“-hoz is melléklendő, s a nőnemnek is kedves olvasmányt nyújtó irodalmi vállalatot akarok a mélyen tisztelt olvasó közönség kegyes pártolásának biztos reménye alatt életbe léptetni. Ez egy 10—12 ívből álló, a társas életből merített, jeles és finom franczia regény, igen csinos és nagy gonddal készült fordításban, e czím alatt : „PontftUgeS marquisné“ írta Girardin Emilné. A munka jövő július közepén teljesen készen lesz, és azt a „Budapesti Hírlap“ minden t. ez. előfizetője, kinek e regényt megszerezni tetszenek, 30 (fiUSZ) perért, melyet előfizetése mellett beküld, rögtön díjmentesen megkapandja. De a hírlap előfizetői számán felül is lesznek más olvasók által is megszerezhető példányok nyomva, s az ily külön példány alapírt leend. Mindkét rendű t. ez. olvasók által netalán beküldendő külön nagyobb adományok a lapban lelkiismeretesen közzététetnek, s az irt czélra hálás köszönettel fordíttatnak. A regény nyomtatási költségein felül megmaradó vagy bejövő egész összeget a magyar írói nyugdíjalapítvány kezdetéül ajánlom fel. E hazafi czél pártolását és az általam előterjesztendő számadás megvizsgálását, a bejövő összegnek átvételét és kamatozásra a pesti takarékpénztárba betevését két köztiszteletben álló írónk és hazánkfia, t. ez. Fáy András és Szemere Pál urak valának szívesek elvállalni, kik egyszersmind az alapítvány tervének czélszerű létesítésére is segédkezet nyujtandnak. A t. ez. olvasó közönség pártfogásával a vállalatot évnegyedenként hasonló- czélbón folytatni szándékozom. Hogy az első összegből a költségek által tetemes levonás ne eszközöltessék, azért választottam most kevesebbe kerülő külföldi regényt, de későbben a vállalat gyarapodásával eredeti művek is lehető megválasztással fognak adatni. Szerény és igénytelen kezdet ez, de pártfogás által szép gyarapodást nyerhet, se pártfogás eszközlendi, hogy a vállalat a magyar írói nyugdíjalapítványnak folytonos és bő forrása legyen. A czél szentsége s korszerűsége, remélem, a tisztelt magyar irók és hazafiak szíves részvétével és pártfogásával fog találkozni, s forró óhajtásom, hogy a vállalaton az Isten áldása nyugodjék. Pest, junius 3-kán 1854. Szilágyi Ferencz, a „Budapesti Hírlap“ szerkesztője, s magyar tudós társaság levelező tagja. guffi. Alulírtak az ügy szentsége tekintetéből, a bennünk helyzett bizalmat szívesen elfogadjuk. Fáy András s k., Szemere Pál s. k. Junius 4-én 1854