Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)

1854-08-15 / 495. szám

sség alkotmányát annak minden határozmányaiban kormányzásunk alatt fenntartandjuk és oltalma­­zandjuk. Hogy pedig az igazgatási s törvénykezési ügyek folyama félbe ne szakíttassék, parancsoljuk, miszerint az ország összes államhat­óságai működé­seiket további rendelett­nkig kötelesség szerint és kellőleg folytassák. A nevünk alatt történendő ki­admányokban eczím: Mi­g János, Isten kegyelmé­ből Saxonia királya stb. stb. stb. és az eddigi pecsét mindaddig, mig az uj elkészül, használandó, ellen­ben a hozzánk intézendő előadások és kérvényekben használandó megszólítás, felterjesztés és felirat a fennálló szabályok szerint történjék. Kelt székvá­rosunkban Drezdában sug. 10-kén 1854. János. Dr. Zsobinsky Ferdinánd. Rabenhorst Bernát. Behr János. Henrich Auguszt. Falkenstein János Pál.,­ Spanyolország. Madrid , aug. 5. Hir szerint 01 o­z aga párisi, Rios-Rosas lizbonai, Pastor Diaz turini, s Antonio Gonzales londoni, köve­tekké fognak kineveztetni. Végre I­n­f­a­n­t­e tábor­nok a római követséggel fog megkínáltatok —­ Kir. rendeletnél fogva a helyreállított ka­tonai élelmezési igazgatóság főnökévé Don Fran­­­­oisco Orlando, romerai gróf, neveztetett ki.­­ — Sotomayor herczeg a palota major­­domusává neveztetett ki, s a kir. háztartás igazga­tásával bízatott meg.­­— Br­aser és Vista-Hermosa tábornokok Gibraltárba érkeztek. — Úgy látszik, C o­n­o h a tábornok aug. vége előtt nem induland el C­u­b­á­b­a. — A Cataloniá­ban szétszórt összes csa­patok Barcelonában öszpontosíttatnak ; e rendszabály okát nem tudják. — Nogueraz tábornok legközelebb el­hagyja Madridot, hogy G­a­l­i­c­i­a parancsnokságát átvegye. Tegnapelőtt a torlasz­főnökök üdvözleteit fogadá el. — Espartero többizben elfogada a bar­celonai junta küldöttségét, s annak többek közt megígérte, hogy a miniszeri tanácsban pártolandja a Barcelona kőfalainak lerontása iránti tervet. — Hir szerint az ország déli részében némely junták kikiáltották a köztársaságot. Madrid. Az „Indep­ beige“-nek aug. 4-ről kelt levele szerint, ott még akkor is félni látszot­tak a vérontástól. E napon azon hír terjedt el, mikép Krisztina királynőnek, két előbbi sikeret­­len kísérlete után, éjjel sikerült a palota- s a fő­városból kimennie. (Egy Bayonneból 8-ról kelt, s a párisi lapok által közlött sürgöny ugyan azt állítja, mikép az anya-királynő elutazását el kelle halasztani, a fegyveres nép ezt ellenez­, vén , s annak távozását nem akarván megen­gedni, mig csak tetemes pénzösszegeket vissza nem szolgáltatott a kincstárnak. Azonban az „Indep. beigen" azt hiszi, hogy eze a sürgöny az előbbi meghiúsult eltávozási kísérletekre tesz czélzást, úgy hogy e szerint 4-ben Krisztina ki­rálynő már neib lett volna Madridban, a nélkül, hogy jelen tartózkodási helye tudva lett volna.) Nogueras tábornok bízatott volna meg avval, hogy az anya-királynőt San­ Sebastianba kísérje. Puchetá toreador, mint mondják, Es­­parterotól kabinetjének tüstént­ módosítását szándékozik kívánni, sőt azt i­s kijelentette volna, hogy kész a Tojedo-utc­át, s a lá Cebada városrészt fellázítni, ha követelései nem teljesít­­tetnének. Ama haderő, melylyel Pucheta rendel­kezik, mészárosok, halászok, navatics-kereskedők-­­­ből stb. áll, s nem kevesebb mint 1,200—1,500 főre megy föl. A ministerek kfelől többen még távol vannak. Megérkezésük után tüstént jelen­­tendi a hivatalos lap az alkotmány­készítő­ corr­­tesi gyűlés összehivatását. A félőbb említett, Bayonneból 8-ról kelt távirdai sürgöny szerint Espartero­s O’D­o­n­n­e II közt viszály tám­adt volna. A párisi „Patrie“ szerint a viszály azon alkotmányra vonatkozik, mit az alkotmány­készítő cofricécék összeüléséig életbe kellene léptetni. Espartero az 1837-ki, O’Dornnel pedig a sokkal kevésbbé de­mokratikus szellemű 1845-ki alkotmányt kívánná. A tartományokból elég kedvezőtlen tudó­sítások érkeztek. Barcelonában júl. 30-kan tíz óráig tartott a harcz, a csapatok s a gyárak­­beli munkások közt. Későbbi sürgönyök szerint a csend helybeállítása sikerült Ceneha tábornagy erélye következtében, azonban még folyvást nyugtalanság uralkodott. A „Diario“ szerint a Blaser-féle osz­tály 3-bán Aranjuezben volt, hol a fölött Ros de Cla­no tábornok, a gyalogság főigaz­gatója, szemlét tartott, S azt igen jó karban ta­lálta. Ezen osztály egy része Madridba jövend, másik része pe­dig a vidéken fog­ maradni. — O’D­o­n­n­e 11 osztálya rövid időn szintén Madrid­­ környékébe érkezendik. Schweiz, Bern, aug. 6. A gabnakivitel Lombardiából Tessinbe ismét felszabadíttatott. Angol-­s Fran­­cziaország követei mindent elkövettek, hogy az Austria és a Schweiz közti differentiák elintéztes­­senek, és a két állam közé tartós barátsági vi­szony lépjen. Különösen arról igyekeznek a tes-­­eini kormányt meggyőzni, miszerint csak saját pantonjuk érdekében áll az austriai követeléseket, a capucinus atyák kiutasítása és több a milánói egyházmegyéhez tartozó papi javak elvétele tár­gyában, minél előbb teljesíteni, Görögország. Athénéből írják aug. 3-ról, miszerint a cholera a Piraeusban a franczia s angol csapatok Amerika. A „New- York-Herald" által terjesztett a­­zon hírt, mintha az orosz czár hajlandó volna amerikai birtokát az egyesült államoknak eladni, azon megjegyzéssel kiséri, mikép az nem az orosz czár tulajdona, hanem az orosz-amerikai társa­ságé, mely Sz. Pétervárott székel. Az orosz sena­­tus a magánjog e megsértésébe nem fogna be­jegyezni. Távirati sürgönyök. London, aug. 12. A 2 millió font sz. 6% peres török kölcsön 80-ra megköttetett, további 3 millió fontra kilátás van. A parliamentet a ki­rálynő személyesen napolta el. Beszédében kö­szönetét fejezé ki azon buzgóság és erélyért, melylyel a háború erélyes folytatásának eszközei előteremtve lőnek. Francziaországgal a szíves e­­gyetértésben minden erőfeszítés arra lesz irá­nyozva, hogy Oroszország dicsvágyó megtáma­dásainak szelleme lehűttessék, s Európa csendje jövőre biztosíttassék. A királynő csodálja a török csapatok vitézségét és kitartását, melyet Szilisz­­triában és másutt is mindenütt tanúsítottak. A királynő szerencsét kíván az országnak a part­kereskedés megnyitásához és idegen hajók bebo­csátásához; ezután megemlíti a jelen ülésszak­ban elfogadott törvényeket az adószedés javítá­sára, a dissentereknek az oxfordi egyetembe bebo­csátása és a választójog tárgyában, s végül ki­emelő a virágzó állapotot, melyben állam és nép létezik. Pár­is, aug. 12. Bayonnei aug. 11—ki tudó­sítás szerint az alkotmányozó cortesi gyűlés e­­gyetlenegy kamrában fog összeülni. — Aug. 13. A mai „Moniteur“ jelenti, mi­szerint a császár csak f. hó végén tér vissza; a szemle 14-kén M­a g­n a­n jelenlétében fog meg­tartatni. Bukarestnek 10,000 török által Halim pasa alatt megszállatását megerősítvén, jelenti a hírlap, miszerint egy austriai tiszt küldetett O m­e­r pasához a cs. kir. csapatoknak a fejede­lemségekbe nem sokára bevonulása tárgyában. Bayonneból aug. 12-től jelenti: A királynő következő új követeket nevezett ki: Olozagát Parisba, Gonzalest Londonba és Mon Sán­dort Bécsbe. Turin, aug. 10. A cholera itt igen szelíd lefolyású; legutóbbi 11 nap alatt csak 19 beteg­ségi s 10 haláleset fordult elő. Florenczből 10-ről jelentik, hogy a Livornóban létezett.30 cholera-eseten kívül Toskanában másutt cholera nem mutatkozott. Modena, aug. 8- A cholera-látogatott he­lyekről­ étkezmények ellen itt szigorú veszteg­­rendszabályok alkalmaztattak. Az utasoknak bi­­zonyítványnyal kell bírniük, hogy azon helyen, melyet elhagytak, 15 nap óta nem volt cholera. Futárok és utasok csak az ő költségükön kiren­delt egésségőr kíséretében bocsáttatnak be. Stockholm, aug. 11. Franczia és angol csapatok egész Alandnak birtokában vannak. Az­­ oroszokat a várban aug. 8-ka óta lődözik. Bukarest, aug. 9. Omer pasa üdvözlé­sébe innét egy bojár küldöttség, ment ek Az őr­helyeket a török és oláh katonák közösen foglal­ták el. Z­a­d­i­g pasa a város parancsnokságát át­vette. A törökök kíséretében több renegátok és menekültek jelentek meg, kik azonban gyanítha­­tólag ismét vissza fognak küldetni. Napi hírek és események. Pest, augustus 15.­­] Ma tartatik a plébánia­templomban az úgynevezett áldozati szentjárdalat • csütörtökön,mint acs.k. Apostoli Felségeszül ünnepén az összes templomokban ünnepélyes díszmisék, s végre va­sárnap a Sz.­­István-féle egyházi járdalat fog meg­tartatni. * Budapest magasabb tanintézeteiben már be­végeztettek a próbatétek, a kisebb tanodákban pe­dig most épen java folyamatban vannak. A ki iker­városunk elemi tanodáinak próbatétein m­egjelen, a tantermet édes megelégedés nélkül sehol sem fogja elhagyni. A siker mindenütt megörvendeztető,­­ valamint az iskolai, úgy egyházi életünk is örvendetes jelenségeket mutat föl. A Hermina-ká­­polna zárkövének ünnepélyes letétele és az ahhoz csatolt remény, hogy ott csakhamar nemcsak isteni tisztelet fog tartatni, hanem plébániát is szerve­­zendnek, jótékonyan foglalkoztatja a kedélyeket. A lipótvárosi bazilika óriási dimensiókban emelkedő oszlopai lassan-lassan már fogalmat adnak ez épület leendő nagyszerűségéről, s a híveket még jobban serkentik, hogy az épület befejezésére segélyükkel járuljanak. A bájregényes svábhegy megkezdett kápolnája szintén épülőfélben áll, és e hegy lakói ma holnap betérhetnek annak házába, ki az ember számára a világot oly széppé teremtette. A búcsúk is nagy élénkséget hoznak a főváros egyházi éle­­­tébe. A legközelebb tartott krisztinavárosi búcsú szám nélküli ájtatoskodókat gyűjtött a vérkápolnába és környékére. A vidékbeli csendes falvak bucsu­­ünnepei is kellő figyelemmel tartatnak meg. Így t. hó 6-kán a budakes­zi búcsú, hol a község lelké­sze B­a­c­s­á­k Imre hittudor úr mindent, megtört, hogy e helység búcsúja valódi egyházi ünnep legyen. A szónoklatot R­á­t­h József buda-vízivárosi káplán ur tartotta. Az ünnepélyes körmenet veze­tését s a szent miseáldozat bemutatását Szántó­ffy Antal prépost, pest-belvárosi plébános ur, hat ál­­dozat segédlete mellett azon Mária-csodakép árnyá­ban végezte, mely a közelfekvő Maria-tölgy (Ma­­ria-Eichel) czímű hírneves bucsúhelyről hozatott évek előtt Budakeszre. Az egyházi zene kitűnő volt: Diabellinek A miséje adatott elő. Budekeszt ezúttal nagyszámú pestbudai ájtatoskodók keresték föl. — Scirák úr az úgynevezett Mártonhegyen, mely a budai hegyek egyik szebb táját képezi, egy ká­polnát építtetett, mely a krisztinavárosi plébános ur által a múlt napokban már fölszentelteték. Folyó hó 11-én délelőtt S­e­m­m­­­e­r János ur elemi s gymnasiumi tan­ s nevelő-intézetében nyil­vános szigorlat tartatván, mind elnök­ét. Máj­er István igazgató úr, mind a nagyszámú s fényes vendégkör — többnyire az intézeti növendékek szülői ritka örömet élveztek a növendékek ügyes, értelmes feleleteiből. Semenler úr, nevelő és tanár­társai fáradozásuk legszebb jutalmát aratták e na­pon, s mondhatni, mikép a tapintat a tanulmány megkedvel­tetésében, ügyes ösztönébresztés a szép, jó és hasznos iránt, elmefárasztás nélküli oktatás él­tető szelleme ezen jeles intézetnek. A vizsgálaton kezdettől végig jelen volt Heyntzel altábor­nagynő ő exoja, sőt maga altábornagy úr is egy órai türelmes hallgatás után meleg kézszorítással köszönő mint meghatott atya­i­ urnák két gyer­mekévek­ fáradozását, hasonló megelégedéssel tá­voztak több más szülők is, s a tanítók ketteje pénz­beli ajándékban is részesült.. . Irodalmunk, mely téli fáradalmait a nyári hónapok alatt egy kissé ki szokta pihenni, nem­sokára ismét gyors kerékvágásában fog mozogni, íróink már mindenfelől készülnek nyári gyümölcse­ikkel meglepni a közönséget. Az örökmunkás J­ó­­kay Kárpáty Zoltánját folytatja, s külön kiadásra is készíti. Ke­m­é­n­y egy nagyobb regény befejezé­sén kívül, egy drámán is dolgozik. G­y­u­l­a­y is rej­­­teget valamit íróasztalában, mely Varjú Istvánja után bizonyosan még nagyobb érdekkel fog az olva­sóközönségre lenni. — Buzgó irodalmi ismertetőnk Kertben­ egy felhívást teend közzé, ismét a ma­gyar irodalom érdekében. Du d­um i, a,Sonntagsblatt" munkatársa „Keleti hangok”" czim alatt újabb ma­gyar költeményeink közöl több kitűnő darabnak jó fordításait adandja ki. Beöthy László L a o z i konyháján sürgölődik; namsosára tálalni fog; baja egy kissé mindenesetre meggyül, mert konyháján a főzésen kívül szapulni és mosni is akar — még pedig szerecseneket. * A bájos Margit-sziget Penelope-je: a ven­dégszerető magyar háziné T­a h i n­é asszonyság, mint halljuk, jövőre e tündérkert birtokát gr. Ná- ! d a * d y n­é­val fogja megosztani. E szigetecske je­lenlegi bérlőjének elmés rendezése által oly széppé alakult, mintha az Isten szemének egy mosolygó pillantása le­nne a Duna közepén; van itt fürdő, melyben a festő gyakran találna mintát egy fürdő Venusra ; csónakdal, melyből holdvilágos estéken a legszebb társaság indul ki, föleleveníteni a néma hullámokat. A Margit-sziget szomszédos telepjén, az ó­­budai hajógyárban már elkészült a császári sé­tahajó, s múlt vasárnap próbautat tett; állomáshe­lyéről egész Dunakeszig úszott fel, mint egy fejedel­mi hattyú. . . . könnyen, lebegve, szárnycsattog­tatva. A gép, mely 160 lóerejű, egyenlő erőt és gyorsmozdonyt tüntetett ki a fel- és lefelé hajózás­ban és mindenesetre egyike a legremekebb készít­ményeknek, melyek e gyárt évek óta elhagyók.­­ A hajó belső felszerelése még nincs meg, de hogy nagyszerű fénynyel lesz kiállítva, azt a tervrajzok mutatják. Színf­alak, formák, ízlés, mind versenyez­­­ni fognak e hajó feldíszítésében. Miután már vizek vagyunk, a­nélkül, hogy vízre akarnók vinni olva­sóinkat, elmondjuk azt is, miként egy második híd állításának tervét az Alsó-Dunán egy másik terv szorította háttérbe. A Dunagőzhajó-társaságot t. i. rá akarják bírni, hogy a két város közti aldunai köz­lekedésre egy külön­ hajót jártasson. Minden attól függ, rábírható lesz-e a gőzhajótársaság. * A divat nálunk egy idő óta semmikép sem akar új formákat napfényre hozni, talá­n azért, mert divatlapjaink oly későn hozzák a párisi képeket. A hölgyek alapterülete külföldön, az új behozott szé­les öltözetnél fogva ismét nyolcz négyszögláb, s ná­­­lunk még mindig csak az úgynevezett Diana-nyu­­lánkság szerepel; másutt sokkal ragadósabb a divat, annyira, hogy még a politikából is divatot csinál­nak. Hamburgban például annyira kizsákmányol­ták a keleti kérdést, hogy most ott az ember török „diadal­bálokban“ tánczol, Omer pasa-szivarokat szí, Mussza pasa-potteletet és Szilisztria-toló fán­kot eszik — s erre egy édes liqueurt iszik, mely­nek neve „Harem-örömvíz", természetesen ez csak máslása azon „örömvizeknek“, melyeket az expedi­­tionális sereg szörpölget. A találékonyság azonban* még itt nem állapodik meg, egy szász posztógyár­ban a „Pepita-nadrágok“ mintájára most „Samul­­nadrágokat“ árulnak. * Időjárásunk, mint a jolsvai próféta megjóso­ló, csakugyan elég változatos; a minapi őszi szeleket két napi esőzés követte, mi a tarlón levő gabna be­­hordását egy kissé hátráltatta; tegnap azonban újr­a kiderült s reméljük, hogy a nyári jó idő még nem­ búcsúzik el tőlünk. Az augustusi dinnyevásár al­kalmasint jó lesz. Máris számos idegenek érkeznek. A Szállítmányok hasonlókép halmozvást jönnek. Az üresen álló raktárak közül már­is sokat lefoglaltak. A vásári bódék még mindig ugyanazon rendezéssel állíttatnak fel mint tavaly, legfeljebb az edényvá­sár költözik valamivel feljebb. A vásári köztinység étkezési kényelmére egy szép étteremmel többet fog találni Pesten. A régibb időben annyira kere­sett „S­cinius“ vendéglő ismét megnyittatott. Ven­déglőse Szász Lajos, ki pár hóval ezelőtt az or­szágúton a „Csokonaihoz" czimzett kis vendéglőt nyitotta, csakhamar nagyobb vállalatra kereke­dett kedve: Lic itur ad astra. Azaz magyarul: ven­déglőseink igy szereznek házakat. A Licinius f. hó 12-kén nyittatott meg, S­ár­kö­z­y jó magyar zenéje mellett; a kellemetlen idő dapzára számosan fog­lalták el a csinos terítékű asztalokat. * A nemz. színpadon m. szombaton F­á­n­o­s­y Lajos, jutalomjátékául „Laj­d­ár és R­ur­i­k“o­t tá­masztotta fel, és a vasárnapi ismétléssel csinos jö­vedelmet hajtott a színháznak. Szemlénk talán töb­bet mondhat róla. Leszniowski e délen már valószínűleg föl fog lépni. A halasztás oka , mint halljuk, J­e­kel­fal­us­s­y és Füredy távsiléte." Jekelfalussy hir szerint Hamburgban ven­dégszerepelt. Jókain­é, ki eddig svábhegyi ked­ves villájában töltő szabadságidejét, férje drámájá­ban ,,Manlius Sinisterben“ lép föl először. A drá­mai személyzet ekkép lassankint kiegészülvén, ér­dekesebb játékrendet várhatunk. — Vahot Imre „Huszárcsín­y“ czimü új népszínművét több vidéki színpadra adta el. Aradon nagy kiállítással ke­rül színpadra a napokban. Szerző az előadásra oda­utazott. Bartl Amália b. a. az aradi operához van szerződtetve, ide remélik megnyerni R­é­m­y­t is. * Lászlóné született Da­ray Mária, jelen­leg D­ó­r­y­assz, közelebb Pestre érkezett s a nemz. színpadon föl fog lépni. * Nálunk a színházi ingyenesek ellen egykor roppant felszólalások történtek, pedig ezek ügye­sen alkalmazva és kiosztva, a színháznak nincsenek kárára, mert lelkesítik a közönséget és mindig von­nak m­aguk után befizető nézőket. A párisi nagy operánál, melybe összesen 3100 néző fér be, 1700 ingyenjegy van kiosztva,s tehát a fizetők száma úgy áll a nemfizetőkhöz mint 45yá:54*/V #] Közelebbi időben a múzeumi nemzeti kép­csarnoknak egy kedves naponkinli vendége volt, L­e­a­r­d Róza k. a. britt főconsul leánya a múzeumi igazgató úr szívességéből egy külön­ termet nyert másolásra, s mintegy négy hét alatt öt nagy tanul­mányt és szorgalmat igénylő festvényt másolt le oly. kitűnő hasonlatossággal, az eredeti formák é színek oly hű visszatükrözésével, minővel e szakbai ritkán találkozni. A másolt festvények : Claude L­o­r­r­ai­ne-től két pompás tájkép; Murillétó a paduai sz.­­ Antal; Kovács Mihály­tól egy olasz nő gyermekeivel; Rembrandtól egy fiats férfi arczképe. A jeles műkedvelőnő napokban vet búcsút fővárosunktól. *] A városi adószedő-hivatalnál újabban adó­szedői tisztekül Maszlag­ és Schuller ura alkalmaztattak, K é­s m­á­r kiról írják: A jó akarat és a hű oda adás a közjóért — mily hatalmasan mozdítja elő s uj államkölcsönbeni részvétet,annak közelebb Z­s­a­k­ó­c­z közép Szepes megyében, a késmárki járásba örvendetes bizonyságát adta. F. hó 2-kán a cs. szolgabiró megjelent Zsakóczon, megmagyarázta körűle összegyűlt községi tagoknak e nemzet vállalat czélját és módozatait, s teljes erejökel mért részvétre szólító fel őket. A Felséges Uralko­dóházat egy szívvel lélekkel éltetve e község mosi lakosai azonnal beleegyeztek egy 3000 frtnyi közsé­glap gyűjtésére, s egyes adakozások is 6000 frt gyűltek, úgy hogy az aláírási összeg első napon k­­ülbelöl 9000 ftra növekedett. Zsakócz pedig össz­­en csak 700 lakost számlál,az ottani 32 gazda 69 részenkint termékeny földjéből táplálja magát jelenleg az aratás előtt, még soknak nincs minde napi kenyere. Ez aránylag mindenesetre nagy szó példát követve, a tehetősb és nagyobb szomszé helység Hunsdorf már 10000 ftot irt alá még hasonló összeggeli hozzájárultát remélhetni. * Londonba közelebb 20 Pepita érkez egyszerre s a Haymarket színházban tánczoltak Pepiták közül egy, kinek neve Duena la Ne mint mondják, egyik fő oka, hogy az angolok lanyhán folytatják a háborút, miután a legtisztes­ lordok is elhanyagolják e szép tán­czosné­miai parliamentet. La Neen-nek tánczmenekülése e egér elől, mely mindig fel akar reá mászni, s rzel­e összefogott szoknyácskáival szerencsésen ki­kerülni, megsemmisítőleg hat e hideg urak érzés­ére. Talán ez az egér épen az, melyet a felső alsóház vajúdó hegyei szültek. Helyreigazítás. A múlt vasárnapi­­ szám 2-dik és 2768. lapja 3-dik hasábján a dé levélben fölülről kezdve, 20. és 23-ik sorokb szót szojhai d­r. Sztojhai. 2775 közt folyvást dühöng; múlt héten középszámban naponkint 30 haláleset fordult elő. A nyilvános je­lentésekben e halálesetek nem fordulnak elő, azok csak ezt írják : „A franczia és angol kórházakból nincsenek tudósításaink.“ Mi a görög lakosságot illeti, az orvosi jelentések igen vigaszteljesek, egy­két halálesetet említenek naponkint, azonban u­­tolsó 3 nap alatt 800 útlevél osztatott ki piraeusi görög lakosok közt; a város néhány nap alatt egé­szen ki fog ürülni. vitaMCJ* i- äiifnrn ih>hi Tasannirilirií asiniiManWvrrrririTirTnr-rmmniirurTiTri———— Bécsi börze augustus 14-röl B11SI aug. 12. A g­­­o: arány 26.% ezüst 2 Dana vízállás. Augustus 14. reggeli 7 60 9' 8' 0'00 fölt Mai számhoz fél ív melléklet van csatolva. tátuskötelezmény 5% v .... .4 85? dto 41/v. . . . . 74? dto 4 ... . 1839-ki II 360. . . . . — Bankrészvény darabja .. . . . . 12 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . .174 Dufiagőzhaj­ózás .... . V. 58 Augsburg 100 tallérért beo. .V' 12 Hamburg . . . • , • . ... • . 88 Amsterdam 100 tallér . . . . • London 1 fi­sterlingért. ... . .

Next