Budapesti Hírlap, 1854. szeptember (509-533. szám)

1854-09-15 / 520. szám

Pest, Péntek. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb f­nnepek utáni napokat ki­véve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre : félév­­r­e : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: fél­évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések Stazer halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. BUDAP 520. Szerkesztői iroda van: Ország­ut, 6. sz., a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. IRLAP. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút Kuneval­­derház), vidéken minden cs. kir.­ postahiva­tal­nil. — Az előfizetést tartalmazd levelek a czl­r. lak­hely­e utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhea­nte­­sítandók« HIVATALOS RÉSZ. 6 cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 10- ki legfelsőbb határozata által a nagyszombati megyei törvényszék elnökévé kinevezett Zmes­­k­ál Móricznak, kérelmére legkegyelmesebben meg­engedni méltóztatott, hogy ugyanaz mint a Szent Mártonban létező árva-turóczmegyei törvény­szék elnöke, Alsókubinban maradhasson. Ugyanazon legfelsőbb határozat által 0 cs. kir. Apóst. Fel­sége a Szent Mártonban levő megyet­ör­vény­szék el­nökévé előlépett főnökét a leitomisoheli járási tár­­sasbiróságnak Roob Jánost, a nagyszombati me­gyetörvényszék elnökségére­­ legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. F. hó 5 3s 7-kén 15,681 és 17,135 szám alatt kelt igazságügyministeri kibocsátvány által az Ügyvédség ideiglenes gyakorlására kineveztettek : a soproni főtörvénysz. kerületben hivatali szék­­helylyel Szombathelyen L­ip­p­i­c­s Salamon; Szt Gotthárdon Szabady Sándor. F. 1854. sept. 9-kén a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar­orsz. kormánylap 1-ső osztályának XVI. dija, elő­­egesen csupán német nyelven , s tartalma kö­vetkező : 206. sz. Császári nyiltparancs 1854-ki julius 11-kéről, mely áltadl uj törvény hozatik a bécsi kör­­e számára, s 1855-ki január 1-jétől kezdve hatály­­ba léptettetik.­­ 207. sz. Az igazság-, bel-, kereskedelmi s pénzügyi ministeriumok 1854. jul. 25 - ki rendelvé­­nye, mely a lombard-velenczei királyságra érvé­­nyes, s mely által elhunyt mérnökök, épitészek iro­­mányainak a tárgyalási hatóságok általi biztosítása átadása megszabatik. 208. sz. Az igazságügyi ministerium 1854 .ng. 3.ki rendelvénye, mely a katonai határvidék kivételével valamennyi koronaországra nézve érvé­­lyes, az államügyészségek be­rendezését s ügyren­­lét illetőleg. 209­ sz. A pénzügyministerium kibocsátvány­a e­gyetértésben a belügyministeriummal, 1854. aug.­­káról, mely valamennyi koronaországra nézve évényes, s a belépti pénzzel járó nyilvános táncz­enékre, a vendég-, mérő- és kávéházaknak a meg­­rabott rendőri órán túli nyitvatartására, látnivaló evezetességek kiállítására, lovaglási művészetek s más gymnastikai gyakorlatok mutogatására, szinhá­­zi előadások, akadémiák és hangversenyek tartására vonatkozó engedélyeknél­ illeték­­kötelességről szól. 210. sz .A pénzügyministerium 1854. aug. 9.ki­­bocsátványa, a közönséges szárított fehérhalak ’árukezeléséről, Oroszországból Galicziába s Bu­­lovinábai bevitelnél. 211. sz. A hadseregi főparancsnokság 1854.aug. 1-ki körrendelvénye, mely által a cattaroi öbölnek hadikikötővé 1854. máj. 6-ki legfelsőbb határozat­ai történt nyilvánítása következtében némely utó­­lgos határozmányok közöltetnek az idegen hadiha­­jknak a cs. k. austriai kikötőkbe bocsátása s keze­­lse iránti szabályzathoz. 212. sz. Az igazságügyi ministerium 1854. ug. 14-ki rendelvénye, az Alsó- s Felső-Austria s Salzburg számára a bécsi országos főtörvényszék eloszlatásáról. 213. sz. A bel- és pénzügyi ministeriumok 854. aug. 31-ki kibocsátványa, mely által a befi­­etési részletek az 1854. jun. 26-ki (birodalmi tör­­énylap 158. sz.) legfelsőbb nyiltparancs követ­­eztében elrendelt államkölcsönre megállapíttatnak. 214. sz. A pénzügyministerium 1854.aug. 31 -ki­­bocsátványa, a bel- és pénzügyi ministeriumok 854. jul. 5-ki kibocsátványánál fogva (hírod, töv­­énylap 159. sz.) a nemzeti banknál­ államadósság­uk egész 80 millióig kevesbítése végett a kölcsön efolyó pénzeiből kijelölt összegre nézve. Továbbá ugyanott sept. 11-kén megjelent és sétküldetett a magyarorsz. kormánylap II. osztá­sának XVI. darabja, mind német egyedüli, mind sszes kettős kiadásokban, s tartalma következő: 22. sz. A magyarországi cs. k. pénzügyigaz­­atóság 1854. jul. 16-ki 9475. sz. a. rendelvénye, folyó adónak multévi járuléki kiszabás szerinti f­­­izetéséről, mindaddig, mig a folyó adóilleték ki sem vettetik. NEMHIVATALOS RÉSZ. Austriai birodalom. B­é­c­s, sept. 13. A helyzet — Poroszország­ok Austriáha­n folyvást feszül­tebbé válik. A lapunkban közlött 7 pontra vo­natkozólag, melyeket K. Prokescha szöv.­gyű­lés elé terjesztett, porosz lapok tudni akarják, hogy e lépés már az eddigi bensőségben úgyis megingatott viszonyt barátságosabbá nem vál­­toztatá. — A sept. 3-diki köreürgény, melyet Manteuffel a porosz diplomatiai képvise­lőkhöz intézett, s mely mai Németország ro­vatunkban kivonatosan említve van, a ber­lini kabinetnek e 7 pontra adott válaszául tekint­hető. Azonban végelhatározás alkalmasint csak a Szebasztopol elleni expeditió végeztével fog tör­ténni. Jólértesült körökben hir gyanánt emlege­tik, hogy a franczia cs. kabinet részéről nem so­kára egy jegyzék fogna Berlinbe küldetni, mely­ben a béke helyreállításának érdekében azon óhajtás fejeztetik ki, bár Poroszország határozot­tabb állást foglalna Oroszország ellenében, leg­alább Au­striához szorosan csatlakozva működnek, mely utóbbi kijelentette, mikép a nyugati hatal­mak vállalatait helyesli. Ha igaz, mint ma állít­ják, hogy a porosz kir. kabinettől egy jegyzék ér­kezett volna Bécsbe, melyben Poroszország azon nézetét f­or­mulázzal indokolja, mikép az Oroszország elleni háborúban, miután ez utóbbi a dunai fejedelemsé­­gekből kivonul, semlegesen marad­ni, s minden további lépéstől, mely Oroszország ellen létezik, magát ki­­vonni szándéka ,ha ez való, min azonban örömest kétkedünk, akkor a fönnebbi jegyzékre alig lesz szükség, mert a válasz arra már eleve tudva van, mely izoláltság és az austriai politika ösvényétől különválás , hogy lehetséges-e, azon szabadjon kétkednünk, s csak azt megje­gyeznünk, mikép hogy az Németország va­lódi érdekeinek helyesen fölfogásán nyugodjék, a jövő azt alig fogja bebizonyítani. A dolgok ily állása mellett nem meglepő azon hit, miszerint az austriai császári és porosz kirá­lyi udvarok közt az ezelőtti benső és szívélyes e­­gyetértés helyébe bizonyos feszültség lépett, s hogy — jólértesültek szerint — gr. Eszterhá­­zy austriai cs.­követ a berlini udvartól visszatér­: vén, az ügyek vezetése ott egyelőre csak egy kö­­vetségi titkárra fogna bizatni. Szabadjon remél­nünk mindemellett, hogy a 12-dik óra elérkezte előtt a porosz udvarnál sikerülén­ teljes elis­mertetésre jutni azon meggyőződésnek, mikép Németország valódi érdekei biztosítására csak az Austria által követett utón juthatni. L­e t­a­n­g franczia csa­tnok b. Hess tsznagy főhadiszállására elutazását ismét elhalasztó, s Bécsben léte alatt már három futárt küldött Pá­riába; úgy hiszik, hogy küldetése inkább politikai mint katonai jellemű. Mint jólértesültek állítják, az austriai cs. és a török kabinetek közt Stirbey fejedelem visszahelyezését illetőleg azon egyesség létesült, miszerint e kérdés a békekötésig hagyassák füg­­­gőben, és egyelőre Stirbey fejedelem se vissza ne tétessék se ne helyettesíttessék. — Rainer fölig 6 cs. fans. Krakóból Bécsire érkezett. —­­ Mar­i­a-K­ar­o­­­i­n­a fölignő ó cs. fens., ne­je Rainer és nővére A­l­bert fölig 6 cs. fensé­geiknek Weilburgban Baden mellett typhusban betegen fekszik. Azonben remélhető, mikor a ma­gas szenvedőnek ifjú kora (6 fens. 29 éves) diadal­maskodni fog a veszélyes kór fölött, s becses élete meg fog tartatni. — Biztos kútfőből írja a bécsi „Lloyd,“ mi­szerint ő cs. k. Apostoli Felsége az első hadsereg parancsnokát gr. Wratislaw­ Netto-­­­itzky’Eugen lovassági lakot tábornagygyá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. A Krakóból érkezett tudósítások szerint b.­i Hes­z­­szn­­ő excja September második felében in­dul bukaresti szemleútjára, de ott csak két három napig marad, aztán rövid időre egyenesen Bécsbe utazandik. Császár Ő Felségének személyesen jelentést teendő. KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről Délkeleti csatatér. A legutolsó er­délyi lapok az austriai cs. k. seregek Bukarestbe vonulásának részleteivel foglalkoznak, melyeket már mi korábban elmondtunk, s azért ezekben egyéb új részletet nem találunk, mint hogy a „Satellit“ szerint a cs. k. csapatok balszárnyán két török dandár állt 16 ágyúval, 4 eskadron lovasság, és két zászlóalj oláh militzia; továbbá, hogy szemle után az austriai cs. k. csapatok után a török és oláh csapatok is elléptettek a cs. k. almnagy előtt. Végül, hogy az eddig oláh militzia által elfoglalt főőrhelyet azonnal bevonulásuk u­­tán austriai katonák foglalták el. A cs. k. dandá­rok a városban szállásolnak, csak az ágyuk, lő­szerkocsik és hidszerek vannak kellő fedezet alatt a városon kivül. A fogadtatást minden tudósítás lelkesültnek festi. Dervis pasa b. Hess tszn. ismeretes pro­­clamatióját minden hatóságokhoz hivatalosan megküldötte, azon utasítással, hogy a proclama­­tio zárszavainak értelmében „az elfoglaló had­sereget illető minden ügyekben egyenesen a Csá­szár ő Felsége által a fejedelemségekbeli összes cs. k. csapatok főparancsnokává kinevezett gróf C o r o n i­n­i ak­nagyhoz forduljanak.“ Omer pasa sept. 7-kén nagy haditanácsot tartott, a Besszarábia elleni hadjárat tárgyában; annak végeztével tüstént futárok indíttattak a hadtestparancsnokokhoz, mi a működések közel megkezdésére mutat. A Kalaras és Braila közt állott török csapatok a Dobrudzsába vonulnak, úgy szintén a buzeoiak. O­mer pasa főhadiszál­lása csakugyan Brailába tétetik át, de csak octo­­berben Az O­m­e­r táborában szolgált minden nemzetbeli menekültek (tisztek és altisztek) mind az anatóliai sereghez küldettek. Szadik pasa mostani városparancsnok alkalmasint leteszi e hi­vatalát s szintén az ázsiai táborhoz utazandik. — Buzepból a Szerebh vonal mentében kémlőjárat in­­­téztetvén , az oroszok visszavonulásáróli meggyő­­­ződés végett­­ a kémlő csapat az egész vonalon egy orosz katonát sem talált. A Szerethvonalat az oroszok egészen elhagyták. Foksánba a tö­rökök bevonultak. A „Daily Nervs“ egyik bukaresti levelezője aug. 29-ről ezt írja : Walpole őrnagy, ki B­e­­atson ezredes alatt egy csapat basibozukot ve­zényelt, tegnap sürgönyökkel Omer pasához érkezett, melyek jelentik, hogy mindazon, angol gentlemanek, kik azon rendetlen lovasságnál pa­rancsnokságot vállaltak, a francziák példáját kö­vetik, és resignálnak. A basibozukokat saját erszé­nyükből kellett tartaniok, s midőn pénztáruk ki­ürült, a szegény ördögök tíz napig erdei bogyó­val éltek. Általában a basibozukokat igen rágal­mazták. Egy európai csapat sem viselt volna tü­relmesen oly sokáig annyi nélkülözéseket az el­lenséggel szemben. Bulgáriában az ujonczozás foly, két tö­rökre jön egy rája. Az utóbbiak zúgolódás nélkül engedelmeskednek. Közelebbről emlegették a harc­térrőli tudó­sítások , hogy az oroszok és egy segédhadtest közt összeütközés történt volna. Ma ezt a brassói hírlap ismételve említi. Az összeütközés a Dob­rudzsában történt, bol mindez óráig még egy o­­­rosz hadtest áll. Azonban ez eseményről bővebb ,és hiteles­ részletek hiányzanak­ A kri­mi exp­editi­óról a „Soldfrd“ ér­dekes adatokat közöl. Ezek szerint az armáda fő­­tömege a szebasztopoli halmok és a Balaklava melletti kis folyam közt fog megállapodni, hol a partraszállás a hajóágyuk védelme alatt fog tör­ténni. A szükséges támpontok tábori megerősíté­se igen gyorsan eszközöltetik. E végre a szüksé­ges anyagszerekkel és szerszámmal 20 hajó van megterhelve. Ugyanannyi hajó visz hat hétre va­ló eleséget 90,000 ember számára, és lőkészletet. Magától értetik, hogy a kiszállásra nem fog köz­vetlenül valamely különálló erőd ostroma kö­vetkezni. Biztos kútfő szerint Szebasztopol hely­őrsége csak 10,0­00 emberből áll. A krími orosz hadtest dereka, 24,000 ember, Bakczisarainál tá­boroz, Szimferopol, Karasszabar és Feodoziánál másik 24.000 ember áll ; az utóbbi haderő felada­ta azon partpont felé tüstént elindulni, melyet az ellenség leginkább fenyeget. A „pontosflotta“ ugyan Feodosia ellen is teend diversiót, de mi­vel a valódi támadás Balaklavánál történik, az orosz csapatok 24 óra alatt Bakczisarainál fognak összegyűlni, s a tartalékokat magukhoz vonva, az előnyomuló egyesült csapatoknak csatát ajánlani. — A mennyire emberi előrelátás ér, föltehetni, hogy az egyesültek hadereje, mely 75,000 szárazi és 20,000 tengerészkatonából áll, mind legény­sége, mind válogatott hadiszerei tekintetében az oroszoknál erősebb, s rendkívül nehéz feladatát meg fogja oldani. De ha, mitől szintúgy tarthat­ni, visszavonulni kényszeríttetnék, ez esetben mindenesetre csak élet-és erkölcsi veszteség érné őket, a becses hadiszerek pedig a hajókon bizton­ságban maradnának — Odessza mindkét esetben szintén látogatást fog kapni. E fontos állomás megszűnt békés kereskedelmi város lenni. Oly erődítvényeket nyert, melyek stratégiai fontossá­gát mintegy kiemelik. Semmi tekintet nem tar­tóztathatja az admirálokat, hogy ily tárgyat ha­­diműködésük czéljává ne tegyenek. Franczia lapokból a fennebbiekhez még kö­vetkező részleteket szedjük ki: Az átkelésre 3 nap van számítva. Mihelyt az expeditió a kiszál­lóponthoz ér, azonnal 20,000 ember fog partra tétetni. Az első kiszállás után nyolcz napra to­vábbi 24.000 ember száll ki. 45 első rangú hadi­hajó, számos kisebb erejű más hajóval és 120 ágyú­­naszáddal, fogja, a kiszállást fedezni. Egyszers­mind ,(a várnai haditanácsban) elhatároztatott, hogy Ázsiában is demonstrate tétessék, mihely a Szebasztopol elleni expeditió az egész haderő mű­ködését szükségessé nem teszi. Ez esetben egy franczia dandár Batumba megy. Az ostromzarlásra rendelt hajórajon sem tengerészkatona,sem szárazi csapat nincs. Az áll 40 gőzös és 30 két- s három­­fedezetesből A flotta feladata tudomás szerint a szebasztopoli kikötőbe vonult orosz hadihajókat szemmel tartani, és azoknak a tengerre kimene­telét megakadályozni. A „Moniteur“-nek egy konstantinápolyi le­velezője azt erősíti, hogy az orosz pontosparton egy állomás sincs, mely az egyesült sergek és flották támadásának ellenállhatna. Anapa, Caffa, Odessza és Szebasztopol egymásután, sőt csak­nem egyszerre megtámadhatók és kivehetők (?!) A vezeték ügyességétől és okosságától függ, a nevezett helyek melyikének jusson az egyesült sergek általi elfoglaltatás szerencséje, de hogy mindenesetre mind elfoglaltatnak­­, az bizonyos. Az expeditio elindulását illetőleg írják Vár­nából, hogy a h­a­j­ó­r­a s­z­á­ll­á­s­zeptember első napjaiban, ágyuk dörgése közt, a legszebb idő kedvezése mellett szerencsésen megtörtént. Számlál­atlan naptömeg gyűlt össze e nagyszerű látványra, és leghőbb áldáskivonatair­ küldé a csapatok után. Minden templomok, imaházak és másékban ünnepélyes istentisztelet tartatott, ál­dást kérni az egyesültek fegyvereire. N­a­p­o­l­e­­­on és Cambridge hgek sept. 1 -jén mentek a hajóra. St. Arnaud m­agy, kit 4-kén vártak Konstantinápolyból Várnába, őket lord Rag­­lannal, és a csapatok még haj­óraszállítandó részével, haladéktalanul követendő volt. Távirati körés szerint, az expeditio sept. 4-kén csakugyan elindult. Az orosz főhadsereg e pillanatban a Dnies­ter és Pruth közt teltszámban össze van vonva, csak a Lüders hadtest, két osztály által, A s c­h­a­­­k o­ff mnok alatt, erősítve, tartja a dunai vonalat Besszarábiában megszállva. Anatóliából, aug. 28-ki Konstantiná­polyi tudósítások megerősítik az anarchiának ot­tani aggasztó terjedését. A reybek­ek, egy har­­czias rabló török hegyi nép, kik közöl számos ba­­sibozukok kerültek ki, nagyon háborgatják az or­szág biztonságát, használva a rendes csapatok távollétét, leszállanak hegyeikből, a helységekbe beülnek, felszedik a tizedet, kirabolják a lakoso­kat és karavánokat, a nőket nem kímélik stb. Ki a mi pasa, aidini kormányzó nem­ bírva velük, Thyrrhába volt kénytelen visszavonulni, fegyve­res erejük már több ezerre megy. A molláht és muftit megölték. A felkelés forrása, mint látszik, a basibozukok garázdálkodásából ered, a kor­mány azok élelme iránt semmi rendszabályt nem lévén, s igy arra­ lévén szorulva, amít maguk ke­resnek. Az irányukbani későbbi szigor elkeseríté: őket a kormány iránt s a hazatértek most utat nyitnak elégületlenségüknek. Északi csatatér. A „Soldfrd“ a nyu­gatiaknak a keleti-tengerreli visszavonulásáról többek közt igy okoskodik: „Az angol-franczia armada, a keleti-tenger jege közt veszendő hadi­­állás volna. A hadtan szabályai megkívánják, mi­szerint ily tömérdek haderő épségben maradjon, s hogy az ország kormányzói oly pontokon al­kalmazzák, hol a hosszú télen át fontosabb szol­gálatot tehet, mint Oroszország úgyis jégtől kö­­rített hajói. E tétel igazsága oly világos, misze­rint föl nem fogható, hogy lehessen egy Napier- és Baraguey d’ Hillierstől más eljárást várni. Mi­,­dőn az említett híres tengerész e szavakat mond a: „Fenjétek a kést, fiúk!“ az orosz hajók elfogdo­­sását értette, mivel nem hitte, hogy az o­­r­o­s­z hajók egész nyáron át kő elő­deik mögött fognak rejtőzni. Mert akármely hajóhadnak legelső kötelessége a ke­reskedelmi tengerészetet oltalmazni, de az orosz September 15-n 1854.

Next