Budapesti Hírlap, 1854. október (534-559. szám)

1854-10-01 / 534. szám

dott volna valamennyi német államok tanácsában,­­ akkor valószínűleg egészen közel állanánk a bé-­­­kés megoldáshoz, és Oroszország nagy áldoza-­­ toktól, valamint Németország nagy veszélyektől kíméltetnék meg. De e felfogás oly okokból, faik a sikerre nézve közönyösök, nem vált általánossá,­­ hanem a másik emelkedett érvényre, s ebből származott a most létező állapot. Vájjon követ­kezik-e ebből Austriára nézve a szükség: fel­hagyni a maga életérdekeivel, mikben Németor­szág jóllétének legalább is nem kis része van ?_ Bizonyára nem! Sőt inkább az következik, min­denesetre egyedül is és csupán a maga ereje s vi­szonyaiból meríteni ez eszközöket, hogy a helyzet kívánalmainak elég legyen téve. Austria kényte-­­ len magában, talán sajnálattal, ezt mondani: O-­­­roszország nem akarja a békét, midőn azt még a legcsekélyebb áron megnyerheti; ezt a maga ro- i­vására teheti; én a magamét megtettem s fegyver közt várom e sajnálatraméltó határozat eredmé-­­ nyeit, részemről elhatározva lévén, magam és Né-­­­metország érdekeit minden viszonyok közt bizto- ’ sítani. Stutt­gart, sept. 23. Ma az itteni lapok­­ hirdetményei közt olvassuk,mikép Gorcsakoff­­ herczeg eddigi lakása bérbe adandó a legközel­­­lebbi negyedre (nov. 11.), miből biztosan követ­­­keztethetni, hogy a herczeg az itteni követségi­­ állomást csakugyan véglegesen elhagyja, s Bécsbe­­ költözik. Utódja valószínűleg T­­­t­o­ff úr lesz, ki­­ itt most csak külön küldetésre nézve van hitele­­­­­sítve. München, sept. 24. A híres, név szerint a­­ szabadságemlékről is ismeretes kedvelt művész Schwanthaler ma reggeli három órakor itt epemirigyben meghalt. Schwanthaler Xav. Fe­­rencz, a müncheni akadémia tanára még erőteljes férykorában, 54 dik évében, családja és számos barátjai legmélyebb fájdalmára, kevés nappal megbetegedése után hunyt el. Súlyos veszteség a német művészetre nézve. Karlsruhe, sept. 21. A Rómában levő badeni követségnél mint titkár működő kormány­tanácsos Turban Rómából ide sürgönyökkel ér­kezett, mik a badeni interimre vonatkoznak. Még nem hiszik ez által elértnek a teljes egyességet ez ügyben a badeni kormány és a római szentszék közt. Weimar, sept. 23. Legközelebb egy érde­kes sajtóperünk lesz. Böhlant, e névtelen irat kiadóját: „Az új por­osz politika jellemzésé­hez. Körlevél Stahl tanárhoz“, az államügyész­ség a franczia császárnak nevezett iratban állító­lag foglalt megsértése miatt bevádolta. A vád­emelést­ maga a franczia követség eszközölte. (A névtelen irat tudomás szerint a porosz minister­­elnök ellen is van irányozva, s Poroszországban lefoglaltatott.) Spanyolország, Madrid, sept. 21. Azon bizottmány, mely az aug. 28-ki események tárgyában jelentés­té­tellel bizatott meg, közzétevé munkálatát, mely­nél fogva Al­b­a­­­d­a marquis, Milans ezredes és testvére, don Sixto Camara, kik legújab­ban egy „La Verdad‘‘ czímű röpiratot adtak ki, s 22 más személy,arra szólíttatnak fel, hogy 30 nap alatt jelenjenek meg a törvényszékek előtt, s iga­zolják magukat az ezen felkelésbeni részvétel vádja ellen. Ezen közbejött esemény miatt, Al­­b­aid­a marquis nem fog követte megválasztat­­hatni, mivel minden oly egyén, ki ellen bűnvád hozatott fel, megválaszthatlannak nyilváníttatott.­­ Az „Indep­ beige“ madridi levelezője ha­tározottan állítja, mikép Soulé sem közvetle­nül, sem közvetve nem vett részt sem a júliusi forradalom, sem az aug. 28-ai felkelésben. Sze­rinte , Soulé tökéletesen ismeri Spanyolországot, már­pedig az épen nem fogná fel ezen nemzet jellemét, ki ott­ a köztársaságot lehetségesnek tartaná. — Salamanca legközelebb az általa meg­kezdetett összes munkálatoknak világos és pontos kifejtését intézi a közmunkaügyi ministerhez, s abban tökéletesen bebizonyító, mikép ő semmi gyalázatos és bűnös nyerészkedésben sem vett részt. Nem kételkedik arról, mikép idővel a spa­nyol nemzet, s különösen a madridi nép, mely az ő lakását kipusztítá, s pompás bútorait elégeté, igazságot fognak neki szolgáltatni.­­ A hivatalos lap egy oly kir. rendeletet közöl, melynél fogva az állam költségén, az ali­­c­a­n­t­e­i alkotmány-téren emlékszobor fog emel­tetni Q­u­i­j­a­d­o, a tartomány kormányzójának, ki­r. hó 15-kén e városban cholerában halt meg, özvegye számára 30,000 reálnyi nyugdíj ren­deltetett. .— Hír szerint a gyengélkedő Dulce tábor­nokot Ros de Olano váltandja fel a barcel­­­­o­n­a­i főparancsnokságban. —Mint mondják, Santa­ Cruz belügy­­minister Terruelben, s O’Donnel Jaen­­ben kitöröltettek a jelöltek névsorából. Ezen ki­zárásokat némelyek a szélső demokrat párt mű­ködésének tulajdonítják.­­ A franczia lapok Madridból 23-ról kelt következő táviraai sürgönyt közölnek: „A hiva­talos lap a birói személyzetben történt változáso­kat, egy a választásokra vonatkozó körlevelet, s több consuli ügynökök számára kiadatott exe­quaturs közöl. — A cholera már szinte egé­szen megszűnt." Legújabb posta. Bécs, sept 30. Az északamerikai államok minister-residenssé kineveztetett eddigi ügyvi­­selőjének Jackson Henriknek szerencséje volt f. hó 28-án,cs. k. Apostoli Felségének a maga megbízó levelét átnyújtani. — A börzén ma azon hir terjedt el, miszerint a hadjárati egyesült seregek Szebasztopol egyik erődét — Konstantint (tudomás szerint a legerő­sebbiket, mely az egész kikötő fölött uralkodik) — elfoglalták volna, azonban e hir semmi későbbi tudósítások által eddig meg nem erősíttetett. Távirati sürgönyök. Pária, sept. 29. A „Moniteur“ egy Ó-erőd­ből 18-ról kelt sürgönyt hoz, mely szerint az e­­gész hadsereg sept. 19-kén volt útnak indulandó. Stockholm, sept. 22. A cholera itt ter­jed, s hir szerint Upsalában is kiütött. Danzig, sept. 29. A „Basilisk" a flottát 26-kán Nargennél hagyta. Napier 23-dikán Sveaborgot kémlelte. A „Neptun, St. Georg, Mo­narch, Prince Regent“ hadihajók Angliába visz­­szaindíttattak. C­o­r­s­o­e­r, sept. 29. Tegnap a „Breslau“ hajó, fedezetén P­e­n­a­u­d ellenadmirállal, a ke­leti tengerről ide érkezett és ma észak felé elvi­torlázott. Az aladmirált a többi vitorlahajókkal holnaputánra várják. Hága, sept. 28. A gabna s egyéb élelmi­szerek beviteli vám­ának leszállítása f. 6. dec. 31- ig meghosszabbíttatott. Kiel, sept. 28. Az „Austerlitz“ itt horgonyt vetett Ezenkívül mintegy 9 sorhajót várnak ide. Sz. Pétervár, sept. 24. Mencsikorf bgnek a császárhoz intézett egy jelentésében ez áll: 13-kan az ellenség Eupatoria láthatárán megjelent, Eupatoria és Kaptugai falu közt a ha­jóágyuk védelme alatt partraszállt, úgy hogy Mencsikoff nem tarta tanácsosnak azt meg­támadni. Azért az összecsapást türelmetlenül vá­ró csapatait összevonta és előnyös állást foglalt. A lakosok egy része elhagyá azon helyeket, hol az angol-francziák kiszállottak. Napi hírek és események. Pest, october 1. * A magyar acadamiai ülések, a szünnapok be­­végeztével, e hó folytában ismét megkezdődnek s már több érdekes tudományos értekezés és tárgya­lás van bejelentve. * Legújabb külföldi regény csarnok czim alatt füzetek fognak megjelenni, melyeknek esélyük a külföld jelesebb regényeit a magyar olvasó kö­­­zönséggel megismertetni; a hír és gyors fordításról kezeskedik azon körülmény, hogy a kiadandó re­gények az eredeti szöveg után Párisban fordíttat­nak. Az első mű, melylyel e regénycsarnok meg­­nyittatik, a „párisi mohikánok“ D­um­as Sándor-­­ tól. 40­50 sűrűn nyomott ívből álló 6 kötetre az aláírás 3 pft, mely vagy előre, vagy a mű átvéte­lével fizettetik le. * A fennebbi vállalat megindítója Friebeisz István, a magyar nép könyvtárában közlendő leg­jobb népies beszélyre és népies elbeszélő költe­ményre 100 és 50 pftos pályadijakat tűzött ki. Az elsőre 7, az utóbbira 3 pályamű érkezett be. A ju­talmazott legjobb beszélyt, melynek czime: ,,Ne hagyd el magad, s nem hagy el az Isten sem“ s jel - igéje: „Az idő pénz, s a szorgalom áldás“ irta Bér­cz­y Károly; ezt legjobban megközeliti s közlésre kitüzetett ily czimü: „A pajtabiró“, jeligéje: „Él egy örök Isten, s előbb utóbb világosságra jó minden.“ A költemények közöl egyik beküldött mű sem talál­tatott a kitűzött 50 pftos pályadíj elnyerésére mél­tónak. A magyar nép könyvtárának hátralevő 4 fü­­­zete f. é. pvt. hó folytán jelenik meg. * Csengery és K­emén­y Jales „Magyar nép könyvé“a­k ötödik füzete ismét b. E­ö­t­v­ö­s­­től fog egy beszélyt hozni, költeményeket Petőfi és Aranytól. Ezenkívül Kemény „Hogy áll a világ“ czimű érdekes csikkeit folytatni fogja, Csengerytől egy természettudományi czikk jelenik meg. * Figyelmeztetjük az illetőket, hogy a pesti egyetemnél két rendszerezett caslos-állomás nyer­hető el, 800 és 700 pft évi illetékkel. A megkí­vánt képességet kimutató folyamodványok f. é. dac. végéig a budai cs. k. helytartósági osztályhoz nyúj­tandók be. * A küszöbön levő szüretről írják, hogy az a tavalyinál csekélyebb lesz s Magyarországban nem fog 7—8 millió adónál többet eredményezni, e sze­rint a termés csak harmadrésze lesz a tavalyinak. Minőségre ellenben kitűnő termést várhatunk. A szöllőkór a magyarországi szöllőhegyek­ és ker­tekben sehol sem mutatkozott. * Az ujtéri sétány részére rég óhajtott padok pár nap óta már fel vannak állítva s azéljoknak tö­kéletesen megfelelnek. A lábak öntött vasból maguk a padok pedig fából vannak. * Egy humorista szerint a szentmihálynapi nagy sorshúzás Pesten megtörtént, mely alkalom­mal azonban csak a háziurak nyertek, miután bizo­nyos , hogy mindig nekik van ,a legjobb sorsuk. * Alter vácziutozai fényes új boltjának pél­dájára a lákóház alatti bolttulajdonosok is verse­nyeznek kereskedéseik külső kidissítésében, csak az kívánatos, hogy e fényűzések ne a vevők rová­sára történjenek. * F&tisztelendő dr. Haas iskolás felü­gyelő úr Szegedre utazott, a jövő héten ott tartandó érett­ségi vizsgálatokon jelen lenni. Kereskedelmi, gazdászati s ipar­­hírek. Arad, sept. 24. Gabonaár. Búza 5 ft 24 kr— 6 ft, kétszeres 3 ft 42—4 ft 12 kr, árpa 1 ft 48 kr, zab 1 ft 48 kr. Beszterczebánya, sept. 25. Búza 6 ft 48 kr, rozs 5 ft 12 kr, árpa 3 ft 24 kr, zab 1 ft 42 kr, kukoricza 4 ft. Sziszek, sept. 24. Búza 6 ft 42 kr—7 ft, kétszeres 5 ft—5 ft 15 kr, zab 2 ft 6—12 kr, ku­koricza 3 ft 36—40 kr. Uj-Verbász, sept. 25. Búza és kétszeres 5 ft 52 kr—6 ft 8 kr, zab 1 ft 36 kr, köles 2 ft 56 kr. Bánffy-Hunyad, sept. 23. Buza 5 ft 36 kr— 6 ft, kétszeres 4 ft 36 kr—5 ft 24, rozs 4 ft 4—52 kr , zab 1 ft 24—30 kr, kukoricza 4 ft 16 kr. Pécs, sept. 27. Buza 5 ft 36 kr—6 f­t, két­szeres 5 ft, rozs 4­­s ft, árpa 2 ft 54 kr, zab 1 ft 42 kr, kukoricza 3 ft. — pozs. mérénkiot­ letis hanyagsága erősebb és nagyobb fajta lovak te­nyésztésére, azt eredményezték, hogy a hadgyakor­lati képesség alant fokon maradt. Ez természetesen a gyakorlási téren, hol a kis tü­zes és kipihent lovak minden kivonatot kielégíteni látszanak, nem tű­nik úgy szembe, de had vonulások után az átalánosan rész utakon, több órai evolútiók után a fogat hiá­nyossága nagyon is szembetűnő, s ha egy ágyú elől csak egy lovat ellőnek a hat közöl, a továbbvitel lehetlenné válik. A töltényszekerek régi porosz al­­katra, valamint a lafetták, igen ügyetlenek és ne­hezek, és némely tábornokoknak azon szenvedélye, hogy minden szükségen kívül hurczolnak magukkal lövegeket, eléggé megmigyarázza , hogy eddig miért esett minden szerencsétlen ütközetben az á­­gyuk nagy része ellenség kezébe. Ehhez az a lya­­kasság, hogy még a hegyi csatákban sem akarnak congrev-röppentyűket használni, habár mint bizo­nyos tudatit, hogy Angliától ilyekkel megkínáltat­­tak. Az Ázsiában működő hadseregre és sikerére nézve mélhatlan föltétel, hogy az ágyuk száma ke­­vesbeztessék, ellenben a különböző röppentyű -tele­pekhez czélszerű­ lovas-tüzérek adassanak. A tüzérek után, a­mi a hedműtani jártasságot és működési képességet illeti, legközelebb áll a gy­a­logság. Fájdalom, fegyverzetük kettős szempontból hiányos; először, mivel a zászlóaljak nyolcz száza­donként tökéletesen egyenlő lőfegyverrel bírnak, s másodszor, mert ezek nagyobb részint rostak. Az utánzási düh Törökországban is egyrészt lőkupakos puskákat hozott divatba, s a rostul szerkezett töl­­­ténytáska itt is mint Európában — egészen visszá­­­san — a háton csügg, s ez az oka annak tulajdonké­pen, hogy a csatamezőn, akár csappantyús akár kovás legyen a puska, eső után s talán alatta is, nem lehet lőni. Itt ott láthatni vadász-zászlóaljakat is karabinokkal fölfegyverezve. De miután számuk még mindig nagyon csekély, okosabb lett volna a zászlóaljak szárnyszázadait e hasznos fegyverekkel ellátni, habár csak a harmadik rendben is. Különö­sen az orosz lovasság ellenében mint a franczia or­­donanczok igen is hű utánzásának szomorú követ­kezményét sajnálni lehet, hogy a négyszög-alakítás nem elég sűrűn esik ki; a csekély rendhez hátrá­nyosan hat minden indómozgásra, és gátolja az any­­nyira hasznos kettős sorok alakítását, melyből a leg­jobb négyszögalakítást lehet fejleszteni. A török sorlovasság legkevésbbé kielégítő a török sereg há­rom fegyverneme közöl. Egészen a franczia lo­vas­vadászok mintája után van szervezve, tehát egy állam könnyű lovasságának előpéldánya után, melynek tulajdonképen nincs könnyű­ lovassága, mert nemzeti lovassága nincs. S egy ily könnyű lo­vasság példánya után alakított csapat az egyedüli sorlovassága Törökországnak. Ha a kis török lovak nagyobb gyorsaságra képesek, mint az orosz lovas­ság nehéz lovai, a hátrány nem általában a török lovasság részén van — ha támad. És hogy a táma­dásban jó szolgálatot tehessen, a kisebb fiata lovak­kal ellátott lovasságnak megfelelő támadó fegyve­rekkel — nehéz lánosokkal — kell ellátva lennie, s a kézviadalban, kiváltképen felülről lefelé ható vá­gások — fejvágások — ellen kell, hogy fedve le­gyen. De mit vihet végbe a török sorlovasság, mely­nek szabály szerint csak egy harmada van könnyű láncsokkal ellátva, s fejek csupán feszszel fedve. Ha továbbá tekintetbe veszszük, hogy ez az egye­dül meglevő sorlovasság folytonosan könnyű lovas­sági szolgálatra is használtatik, s az ezredek, me­lyek különben sem teljes számuak,— mindössze 19 — szakaszok által gyöngíttetnek, hogy ekkép a táma­dó hadműtétekhez Oláhország lapályain stb. a ve­zérnek legfeljebb 6000 főnyi sorlovasság áll ren­delkezésére. Omer pasa genialitásában helyseti ren­dületlen bizalmunkra van szükség, mely oly viadal­formákat fog vele feltaláltatni, mikkel csaknem lo­vasság nélkül is sikert arathat, hogy a hadműkö­dé­sek további folyamin ne kétkedjünk. És általános fejtegetések után még némi részleteket. A török sor­lovasság nyeregszerszáma tökéletesen olyan, mint a franczia könnyű lovasságé, tehát kelleténél na­gyobb. A kormány lovasságát ellátta ugyan frannozia minta szerint nyeregpalotákkal és zablákkal, de a lófajok különbsége mellett egyszerűn kitűnik, hogy esek, miután egy franczia lovas­ vadasa (chasssur)­­lóhoz illenek, ennélfogva egyszerre két­ török lóra is elégségesek lennének. Innen van, hogy a katona­lovak rendesen török kantárral, mely a lovas tu­lajdona, lovagoltalak s e fékezet egyáltalában nem enged semmi vezetést, és igy a lovak iskolázott fé­kezését sem. Innen egyrészt a lovak aránylagos cse­kély tartóssága, s másrészt egy jó lovasság múlha­tatlan alapjának hiánya — az egyeslovazás kikép­zettsége. Megemlítendő még az is, hogy a műveit török magát minden európainál jobb lovasnak tart­ja, habár egy székhez hasonló nyeregbe beszár­t­­va, már egyenes vonalbani sebes futásban is gyak­ran kapaszkodik balkezével a nyeregkápába vagy lova sörényébe. (Vége követk.) 3017 Helyreigazítás helyreigazítása. A „Pesti Napló“ sept. 30- ki számában ezt ír­ja: „Hiteles értesítés következtében sietünk megi­gazítá­s véglegesen szervezett terv. Bécs, septemb. 29. Agio: arany 23 és ezüst 19. Danavízállás. September 30. (reggeli 7 ór.) 4' 4'* 0'“­0 fölött Bécsi börze September 30*rll. Státus kötelezvény 5% • • • ■' • 84'V.o dto 4%­­ . •' . 737.6 dto 4 . . . • . --1834-ki sorsjegyek 500 frtos . r . _ 1834-ki „ 350. . . . . 132*/t Bankrészvény darabja . . . . . — Éjszaki vaspálya 1000 ftoa . . . . 1745 Dunagőzhajózás..................... Augsburg 100 tallérért beo­ . . . 117% Amsterdam 100 tallér . . . • • " C2h Hamburg................................ London 1 st sterlingért . . . f . 11,21 székeknek magyar elnevezését, melyek mind a „Budapesti Hírlap“ mind a „Pesti Napló“,hasábjain eddig hibásan valának feljegyezve. A mi­t eddig „or­sz. fótörvényszék “-nek (Oberlandesgericht) mondatott, annak hivatalos magyar neve: kerüle­ti főtörvény­szék. Az eddig „orsz. törvény­­szék“nek nevezetté pedig „kerületi t. s­z­é­k.“ (A megyei tszék a végleges szervezésig német­ü­l „Landesgericht“-nek mondatott, most annak né­met elnevezése „Comitatsgericht“).“— Nem tudom, honnan vette a „P. N.“ e hiteles értesítést, de bizonyos tét hivatalos tudomás u­­tán írom és álítom, hogy a „P. Naplónak“ e hely­reigazításban nincs igaza. A Bécsben lévő biro­dalmi törvénylap — Reichs • Greitzblatt — szerkesztőségének magyar osztályánál megállapított , nekem hi­vat­alo­s­an és hivatalos hasz­nálatul tudtomra adott, e szerint h­i­v­a­t­a­l­o­s magyar elnevezései a közelebbről véglegesen szer­­vezett magyarországi törvényszékeknek a követ­kezők : O­berlandesgerieht országos fő­­törvényszék; La­n­d­esge­r­ieh­t orszá­gos törvényszék; Comitatsgericht me­­gyei törvényszék; Bezirksgericht já­rásbíróság. — Igaz, hogy eddig, t. i. míg a végleges szervezés megtörtént, az O­er­l­a­n­­­desgericht volt kerületi főtörvény­szék, a L­a­n­d­e­s­g­e­r­i­c­h­t, megyei tör­vényszék, de miután az új szervezés által, Ma­gyarországon megkülönböztetve jön a Landes­­gericht és Comitatsgericht, ezeknek hiva­talos magyar neve Bácsben a cs. kir. igazságügyi ministeriumánál levő birodalmi törvénylap szerkesz­tőségének magyar osztálya által ugy jön megálla­pítva és velem is hivatalos használás végett közöl­ve , mint fennebb írtam, t. i. Landesgericht országos törvényszék, és Comi­,­tatsgericht, megyei törvényszék, kö­vetkezőleg az Oberlandesgericht most már országos főtörvényszék. Történt pedig ez így azért, hogy a Vojvodinában és Erdély­ben az új szervezés következtében fölállított s úgy­nevezett Kreisgerichtek — kerületi törvényszékek — magyar nevezete semmi zavarra ne adjon alkalmat a birodalmi törvényakba bevett magyar Landes és Oberlandesge­­richt­ek nevezetének netalán egyformán hasz­nálása által. Hogy ez igy van, meggyőződhetik leg­közelebbről is a „P. Napló“ a „Budapesti Hírlap“ 516-ik számában olvasható s a pozsoni or­szágos főtörvény­széki kerületben a birói hatóságok életbeléptetését tárgyazó igazság­­ügyminiszeri rendeletből — melynek magyar for­dítása Bé­cs­ből, mint rendesen a birodalmi törvénylap magyar fordításával történik, alulk­lü­l hivatalos utón közöltetett. Világos a fennebbiek­­ből, hogy ha a „Pesti Napló“ nem a kormány által megállapított törvényszéki magyar nevezete­ket használná ezután, hanem maga „hiteles érte­sítése“ után indulna, ezzel csak zavart idézne elő, és olvasóit tévedésbe ejtené. S­z­e­r­k. Hibaigazítás. A tegnapi tárcza 7-ik ha­sábjának 5 - ik sorábani „tán egész sikerű“ helyeit „tán nem egész sikerű“ olvasandó.

Next