Budapesti Hírlap, 1854. október (534-559. szám)
1854-10-03 / 535. szám
Pest, Kedd, Megjelenik a Up, bftfSt s a főbb ünnepek utáni napokat kiirtva, mindannap reggel. BlSfizetési dl]: Vidékre : féli vf * : 10 írt., évnegyedre: & fr. 20 kr. Helyben : 1 6 1 évre: 8 írt., évnegyedre: 4 írt. — A hirdetései DtíiBr hatélozott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr, többezSr lért pedig 4 kr. szimíttatik. — Egyes szim 30 pkr. Kldfsznthietni — helyben a lap k 1 a d 6 hivataliban Herz János kflnyvnyomda Jibsti (Országai Kunévalderbit), vidéken minden os. kír. postahivatalnál. — Az elfifizetést tartalmazó levelek a csim. lakhely a utund posta (eljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalba* ata- V ., ' r eszandék* BUDAPESTI HÍRLAP ' Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6.„sz- a- (Kunevalderházi 2-ik emeletben.. Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP“ October-decemberi évnegyedére. Helyben : 4 ft pp. Vidékre : 5 ft 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdájában, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb beküldését kérjük. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. a cs. k. Apostoli Felsége f. é sept. 14-ki legfelsőbb határozata által Giovanni Rodani és Noziczka János politikai foglyoknak büntetésidejök hátralevő részét, Fodor Antal szintén politikai fogolynak pedig a rámért fogságbüntetés felét legkegyelmesebben elengedni méltóztatott. a cs. k. Apostoli Felségei, c. sept. 14- ki legi határozata által a pozsoni jogakadémia rendes tanárát dr. Konek Sándort a Statistika rendes tanárává a pesti egyetemnél, továbbá az austriai közigazgatási- és Vráncztörvényisme rendes tanárát a kassai jogakadémiánál, Konopásek Augusztát ugyanazon tanszakok rendes tanárává a pozsoni cs. k. jogakadémiánál, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. [ minden oldalróli határozott cselekvésinek percze elérkezett. #) | Párté, sept. 26. —S.— A császárné tegnap Boulogneba utazszott, honnan rövid tartózkodás után Compiégnebe I ’ menend. A hadügyminister a császárné elutazásénak pillanatában közlé vete St. Arnaud magyar erődről kelt sürgönyét s egyszersmind állítá, miszerint maga is erősen meg van győződve arról, hogy Szebasztopolt meg fogják venni. A legközelebbi jövő ki fogja mutatni, vájjon alapos -e Vaillant tábornagy meggyőződése: a közönség a krimi tudósításoknak feszültséggel néz eléje, s minél inkább közeledik az eldöntés órája, annál nagyobb mértékben kezd az aggódni. Innen az árkeletek lanyhasága is, mik csak kevéssel szálltak fölebb. Minthogy nem tartozik hozzánk, a stratégiával foglalkozni, ennélfogva az oroszokat és a szövetségeseket a Krímben önsorsukra bizzuk és csak azt jegyezzük meg, miképp, „Moniteur de l’ Armée“ azt állítja, hogy az ő-erőd a valamita öbölben fekszik 25 kilometrenyire dél felé Bupatoriától. A diplomatiai harottért is egyeőre mellőzhetjük. „Tout est en suspens“ (minden függőben van)“ — mondá előttem legközelebbről egy itteni diplomata, s valóban a dolog természetében fekszik, miszerint a diplomatiai alkudozások is csak a krimi dolgok eldőlése után juthatandnak határozott eredményre. Azonban mégis képesek vagyunk a kölni hírlap azon tudósítását, miszerint az austriai követség a „Moniteur“ egy czikke ellen, melyben „Krim meghódításáról” volt a szó, felszólalt volna, egyáltalában alaptalannak nevezhetni. Nápolyból úgy értesülünk, miszerint az orosz követ folytatólagos tiltakozásai az orosz kölcsön eltiltása ellen siker nélkül maradtak legyen A nápolyi kormány nyilván a nyugati hatalmak rész kedvétől tart. A párisi rendőrség újabb szervezetet nyert a személyzet tetemesen megszaporíttatott, és pedig 750 minden fokú hivatalnokról 2992-re emeltetett. Ez évenként mintegy 5 milliónyi kiadási többletet okozna, minek V3-át az állam, odát a város fogná átvenni. A miniszer tudósításából kiviláglik, miszerint e munkálatnál a londoni rendőrség szervezetét használták előképül. A szervezést nyomban meg fogják kezdeni, s a belügyminiszer számára e végre már a folyó évre mintegy félmilliónyi rendkívüli hitel nyittatott meg, „mivel,“ mint a rendelvényben áll, „a legközelebbi tavaszon tartandó iparműkiállítás rendkívüli mennyiségű idegent vonand maga után.“ Úgy látszik, a kormány épen nem is tartja lehetségesnek, hogy az iparműkiállítás nem létesülene. Jól teszi, hogy a közönségben bizalmat iparkodik gerjeszteni a jövőre nézve, de nem teszszük, hogy maga is úgy meg volna nyugtatva, miként azt mutatni iparkodik. Ha a háború tovább is foly, akkor mindenesetre ennek daczára is meg lehet az iparműkiállítást tartani, de nagyon kétkedünk, hogy azon esetben az nagy jelentőséggel bizand-e? Hogy ily nagyszerű vállalatoknak óhajtott eredményei legyenek, béke által kell azoknak megszenteltetniük. A béke pedig még hihetőleg igen nagy távolságban, áll, akár elésnék Szebasztopol akár ne. Végre egy párisi lap félbeszakítá napisajtónk hallgatását a strassburgi St. Thomas-féle protestáns városnegyed ügyében. Minthogy e lap az „Univers.“ nem szükség még előbb mondanunk, hogy az a strassburgi polgármester részére nyilatkozik. Az „Univ.“ azonban e hatósági személy eljárását semminy okokkal nem tudja igazolni,s nem tesz egyebet,mint úgy szólva lemásolja bizonyos H usold röpiratát, ki protestáns iskolatanítóból buzgólkodó ultramontán s a protestánsok elleni keresztes hadjárat főnöke lett Elsassban. A „Budapesti Hírlap“ olvasói már régóta ismerik a tényállást, s ennélfogva nem szükséges őket az „Univers“ czikkéről bővebben tudósítanunk Spanyolországban semmi más híreket nem kaptunk, mint a párisi lapok levelezéseiben foglaltakat. A választási mozgalom igen élénk, s nem érdektelen a nagy „szabadalmi egylet 11 tanácskozása a de l’ Oriente színházban. A demokrat progressisták pártja nyilván túlsúlylyal bír a mérsékelt párt fölött, és igen jelentékeny, de valóban sajnos, és az ottani helyzetet jellemző azon tény miszerint a gyűlés legmélyebb hallgatást tanusított, midőn a választási programmot olvasó tag azon szakaszhoz ért, melyben ez áll: „Izabella királynő trónja fenntartandó.“ So ué úr, amerikai követ Madridban, Párisba érkezett. Hallomás szerint Pierce úrnak itt mulató titkárával Dudley Mann úrral értekezni fog a cubai ügy felől. Az egyesült államok a spanyol kormánynak 120 millió dollárt kértek Gubáért. A spanyol kormány ezt visszautasító, de egy csapás az amerikaiak részéről Cuellen mindinkább valószínű. Lizbonai levelekből olvastuk, miszerint ott bizonyos izgatás vehető észre. A földadó fölemelését a demokraták a nép fölingerlésére használják fel, a mignelisták maguk részéről élet jeleit kezdik adni s az ibériai párt republikánus része hirtelen ismét nagy munkásságot fejt ki. Bánffi-Hanyad, (Erdélyben) sept. 25. Azt kell hinnünk,hogy a nap lovainak gyeplője megint a Phaeton kezébe került, ki gyenge lévén azokat kormányozni, hol igen fenn, hol igen alant jár. Közelebbi levelemben ugyanis azt írtam volt, hogy vidékünkön hó esett, sem most már oly rekkenő meleg napok vannak, hogy a nyáron hasonlók bizonyosan nem voltak. Úgy látszik, nem csak a politikai, de a természeti időjárás is kijött a kerékvágásból, és ellenkező végsőségbe bukott. Folyó hó 20-kán a három vásár itt meglehetősen ütött ki, marha és vevő elég volt, de a marhának ára nem igen valt, s ezt annak tulajdonítatjuk, hogy széna csak félannyi termett majd mindenütt, mint tavaly. A vásárról lévén szó, lehetetlen elhallgatnom derék alkerületi biztosunk azon bölcs intézményét, hogy a baromvásár a városon kívül tartatott meg s fog tartatni ezentúl is; ki eddigi vásárainkon a szűk utczákban mozgott, vagy mozgott volna, ha lehetséges lesz valaaz, lehetetlen hogy köszönetet ne mondjon biztosunknak e rendszabályért. Ismét egy újabb bizonyságát kell még megemlítenem a fejedelmi magas hegynek, mit mindig tapasztaltunk eddig is, s mit Császár Ő Felsége velünk éreztetni méltóztatott, hol arra csak alkalom nyílt. Valóban nincs ember, kinek szive örömmel ne telnék el, látva a kölcsönös bizalmat s gyámolítást a nép és kormány között, a miből természetesen egyéb nem következhetik, mint a haza felvirágzása. Közelebbről ugyanis az Erdélyből Magyarhonba vivő s jó karba hozott töltött út conserválására csődület nyittatott azon világos meghagyással, hogy mindenütt a községeké az elsőség s nem egyeseké; azon okból, mivel az ebből háramló haszonból az államkölcsönre aláirt öszvegeket a helységek annál könynyebben fizethessék, mi ebből szintén kitelik. Íme itt a kormány et magasztos intézményével hány czélt ért el: először az utak nagyon jók lesznek, mi a kereskedésre nézve okvetlenül szükséges; másodszor a helységek ép oly munka által szőnek pénzt, mit apródonkint végezve meg sem éreznek; harmadszor e pénzt oly helyre fektethetik, hol észre sem veszik, midőn már egy szép tőre gyűlt össze. Legyen a magas kormány e népboldogító működése az Istentől megáldva! 1. 1. Levelezések. Bécs, sept. 29. Hl A közoktatási magas, ministerium legujabb rendelete, mely az egyetemek s felsőbb tudományos intézetek kötelezett tantárgyait illeti, a tanári s tanulói körökön kívül az egész miveit osztály ügyeimet is magára vonta. Annak legfőbb pontja:a természeti jognak, jogphilosophiának, az államvizsgálatokból s így a tanköteles tárgyak sorából kihagyása, illetőleg a romai jog általi pótoltatása — az, melyre nézve a vélemények észrevehetőig szétágaznak — a megszokás különös kegyeletet s tiszteletet gyökereztetvén meg a természeti jog iránt, mint a melyet minden jogtudomány alapjául tekinteni tanult az élő nemzedék, a jelen iskola. — Helyesen-e vagy nem? azt nem vitatjuk, mert nem ezen szempontból kell az illető rendszabály megítélésénél kiindulnunk; a jogphilosophia lehet alapja a jogtudománynak, mint az elmélet a gyakorlatnak anélkül, hogy annak azért az államvizsgálatok tárgyává kellene válnia, vagy annak maradnia. Aki magában hivatást érez az államhivatali, bírói,ügyvédi, szóval gyakorlati életszükségen túl mélyedni a jogtudomány finom szövevényébe — arra alkalma marad; de ezen kitűnő képességek ritkábbak, mint a gyakorlati jogászok megkívántató száma egy államban, s mindenütt, azt látjuk, hogy ezen nagy számú — ha szabad úgy szólnunk — jogüzér a jogphilosophiát vagy csakhamar elfeledé, vagy azzal csak jogeszméit megzavará a helyett, hogy tisztába hozta volna. Azonkívül ki nem tapasztalá önmagán, mily nagy az ifjú elmében azon küzdelem, mely a jogphilosophiából vont maximák, s a gyakorlati jog elvei között gyakran létező, néha szinleges ellentét által előidéztetik, oly időben, midőn az ifjú a gyakorlati életviszonyoknak, az állam különösségeinek, temérdek és semmiféle elmélet által ki nem meríthető esetlegességeinek egész horderejét, szükségét eléggé méltányolni nem képes ?! A gondolkodó azonnal fölfedezendi itt azon fonalat, mely korunk gyakorlatiatlan s végeredményben antisocialis s fölforgató elméleteihez vezet. — De vájjon a római jog hivatva van-e tehát amazt kipótolni ? — A római jog három részéből kettő—az Ln személyjog (mely rabszolgaságot s gyermekgyilkos apai hatalmat ismer)s a 111-ik,a végrendelkezésről szóló nem szintoly haszonvehetlen-e s gyakorlati fontossággal bir - e egyéb, mint a birtokról szóló U-dik része ? igy hangzik az ellenvetés, — melyre — a nélkül, hogy a római jog bámulatos tökélyeire hivatkoznánk, elég azon megjegyzést tennünk, mikép a római jog valami pozitív, létezett állami s társadalmi viszonyokat szabályoz s az eszmény elérhetlen vágyai helyett megismerni tanítja az ifjút, mennyire függ épen a gyakorlati viszonyok ezen árnyéklataitól a gyakorlati jog, — mint lehet az, mit az elmélet nem helyesel, bizonyos időben, bizonyos társadalmi s országos viszonyok között helyes, jótékony, s ennélvalami, ily tanulmány neveli azon gyakorlati szellemet, mely például kitűnőn gyakorlati angol nép egy kitűnő férfiéval Russellel mondata : „ellenvethetni (a pair kamara ellen), hogy eszélytelenség egy bárgyú vagy kicsapongó embernek helyet adni a lordok házában csak azért, mert apja lord volt! — mi arra azt feleljük : az elmélet ugyan rész lehet — de eredményei igen jók.“— Mi itt, mint mondok, csak azon nézpontot jelöltük ki, melyből ezen intézkedés tekintendő, s sok szépet,mi még e tárgyról jobbra balra fölhozható, mellőzni vagyunk kénytelenek, s még csak azon megjegyzést teszszük, hogy ha nincs is elérve általa mind az mit czéloz, legalább némely résznak, s a kor ferde irányának egy oldalról ellene következései felől. Hogy e világot meglepő nagy |“c, ‘f»“/1*11»11 egy és ritka szerencsés csapásnak, ha csakugyan meg-1 d°lgozik,s így valódi conservatív szellemek történt volna, párját alig lehetne a haditettek sorában találni, és oly bizonyos, mint az, hogy annak erkölcsi hatása az anyagi tömérdek vesztésnél Oroszországot erősebben sújtandja. De hogy az a békét siettetendőe, vagy a háborúnak még nagyobb kiterjedést fog adni? ez a jövendő titka. Annyi minden esetben bizonyosnak látszik, mikép annak messze kiható horderével bíró politikai következései leendőek, kivált a német hatalmak jövő állására nézve. A nagy dráma most alkalmasint új és igen nevezetes fordulási pontra jut, oda, hol a által örömmel üdvözlendő. * A fennebbi czikk még tegnap íratott, a hít első ide érkezésének benyomása alatt. Bécsből vasárnap délig terjedő legújabb hiteles tudósítások szerint, addig, sőt mint alább megmutatva van, hétfőn délig még semmi hivatalos közlés a nagy esemény felől oda nem érkezett. Minden esetben azért a dolog valódi mibenlétére nézve a további tudósításokat be kell várni, mik hogy nem sokáig késnek, azt az előzmények világosan mutatják. Szerk. PEST, oct. 2. Szebasztopol az összes őrséggel és flottával együtt magát a szövetségeseknek feladta. Így hangzik azon óriási hir, mely tegnapelőtt szombaton, a császári székvárosba érkezve, tegnap nálunk is a kedélyeket kirekesztőleg foglalatoskodtatá. Hogy sept. 20-kán az Alma vizénél az orosz elsánczolt tábort az angolok és francziák csak három órai mérges viadal után szuronyszegezve rohammal bevették, minden esetben tehát, hogy akkor egy Szebasztopolt megingató nagycsapás történt — ez, úgy látszik, semmi kétséget nem szenved. De a mondott várnak csakhamar azután — a nap nincs tudva — a győzedelmes sergek kezébe esése, még pedig mesésnek tetsző körülmények kíséretében, — jelesen, hogy az egész flotta kézre került, s az őrség a fogságot az ellenségnél, eléje tette volna haza bocsáttatásának, de valóban óriási hir még eddig csak egy Várnába evező franczia hajóskapitány tudósításán alapul, ki egy Krímből s viszonyosan netve jövő franczia hajó által a roppant esemény felől I f°gv® igazságos, ha jövő értesíttetett, s ennél hihetőleg Várnába hamarább érvén, innen futár és távirati sürgöny útján a tudósítás Bécsbe küldetett. Megtörtént-e valóban az Európát kérdésen kívül villanyerő hatásával megrázó nagy csapás, vagy a hír még csak, úgy szólva, a jövő esemény előre nyúló árnyéka? ez kevés idő alatt megválik. Minden oda mutat azonban, hogy ha e tudósítás még tán kieső korán volna is , a feketetengeri sziklavár nem sokáig állhat ellent a colossalis ostrom- és rombolóeszközök birtokában levő válogatott szárazi és tengeri szövetséges sereg vitézségének. Épen azért hamar volna beszélni egy még teljes valósulásra váró esemény '[October 3-a 1854. Austriai birodalom. Bécs, sept. 30. A „CZC.“ mint írja, hitelt érdemlő forrásból, a következőt közli: „Az austriai cs. k. és porosz k. kabinetek köztfolytatott tárgyalások, a keleti kérdésben a német szövetségnél teendő előterjesztéseket illetőleg, devégeztettek. Az austriai cs. kabinet a Poroszország által egytólszor adott nyilatkozatokkal egyetértését kijelentette, s az erre vonatkozó jegyzéke e pillanatban Berlinbe már alkalmasint megérkezendett. ‘Oroszország kijelenti, hogy a grantiapontokhoz, mint a békealkudozások alapjához változhatlanul agaszkodik,és azok Oroszország általi elfogadtatását minden alkalommal „erkölcsieg“ támogatandja. De Poroszország egész fegyvererejét használni fogná, ha szükségessé lenne, Oroszországot a Duna fejedelemségekbe benyomulásabb megkísérlésétől közös erővel visszatartani.“ Ez egy lépéssel közeledés lenne azon álláshoz, melyet Poroszországnak, mint német nagyhatalomnak el kellene foglalnia. Az ügy e szerint most mégis olystádiumban van, hogy a szövetséggyűlés elé lehet azt terjeszteni. — Albert főlig 6 cs. fens. Krákéból Bécsbe megérkezett, és egéssége teljes helyreállítása végett Weilburg kastélyba költözött.