Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)

1854-11-01 / 560. szám

Pest, Szerda, BUDAPE HÍRLAP. Szerkesztői iroda van. Ország-ut. 1.. az. a. (Kulevaldarház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lep, hétfőt a­­ főbb ünnepek utáni napokat ki­véve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre : félév­re: 10frt., évnegyedre: * fr. 20 kr. Helyben: fél­­­évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdet­és­ek ötször hasíbzott sorinak egyszeri­ beiktatásaért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. szémíttatik — Egyes síim 20 pbr Előfizethetni — helyben 1 lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyom­dásában (Országút Kofianak derház), vidéken minden cs. kir. posták íve - tálnál. — Az előfizetést tartalmaid levelek a film, lakó hely a utolsó poata feljegyzése mellett, a pénzzel agyflti birmentesítve egyenesen aki. adeblvatsjhns ett­­- jj aftrndek VtSJUBg-7£fcyss Eőfizetési feltételek A „BUDAPESTI HÍRLAP*. October-decemberi évnegyedére. Helyben : 4 ft pp. Vidékre : 5 ft 20 kr. pp. Az előfizetés Pesten a lapkiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdá­jában, vidéken minden cs. k. postánál történik, tt Az előfizetésnek mielőbb be­küldését kérjük. SZERK HIVATALOS RÉSZ 1.854 sept. 27-kén kelt császári nyiltparatics, *) kiható a bírod­alom egész területére, mely ált­al az 1855. közigazgatási évre az egyenes adók hirdet­­tetnek ki. b -Mi Első Ferenc/. József, Isten kegyelmé­ből austriai Császár stb. stb. Az 1855. közigazgatási évbeli álladalmi szük­ségletek fedezése végett, ministereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után, következendőket rendeljük : 1. Az 1855. közigazgatási évben a földadó, az épületadó, a kereseti adó és a jövedelmi adó, az ezen adókhoz­ pótlékokkal együtt az 1854. közigazga­tási évre kiszabott mennyiségben és határozatok szerint fizetendők, a­mennyiben jelen nyílt parancs következő határozatai által más intézkedés nem lé­tezik. . 2. Az­on koronaországokhoz és országrészekhez, melyekben a földadó az állandó adósorzat eredmé­nyei szerint a tiszta jövedelem száz forintja után tizenhat forintjával rendes adókép vetendő ki, szá­­míttatik az 1855. köigazgatási évre nézve Cseh­­országunknak az egykori ohrudimi és czaslaui ke­rületeket magában foglaló része is, melyben az ál-­ landó adósorzat már befejeztetett. 3. Horvát- és Tótországban, 1853. sept. 6-kán kelt nyiltparancsunkba­ lépest, a földadó az 1855. közigazgatási évben, az ideiglenes adósorzat szerinti tiszta jövedelem száz forintja után tizenhat forint­jával vettetik ki. 4. Erdélyi nagyfejedelemségünkre nézve az ott még egyelőre divatozó adózási viszonyok figye­lembe vételével rendeljük, hogy a földadó, az 1855. közigazgatási évben, a földadó-provisorium szerinti nyomozások által kitud­ott tiszta jövedelem tiz szá­zalékával szabassék ki, s hogy ellenben 1854 nov. 1 -jétől kezdve szűnjenek meg : a) az appsrtinentialis taksák ; b) a marha taksák azon marhától, mely nem külföldön legel; c) a magánjövedelmek töli taksák. Ezen jöve­delmek azonban, a mennyiben azok a földadó által nem érintettek, 1854.nov. l-jétől fogva a jövedelmi adó alá vetendők ; d) az erdők jövedelmezésétőli jövedelmi adó. A többi itt elő nem sorolt, az eddigi erdélyi adórendszer­en, vagy későbbi rendeleteinken alapuló egyen­es adózások ellenben egyelőre, mind szerkeze­tükben, mind ped­g eddigi mennyiségükben válto­zatlanul maradnak. Jelen rendelkezéseink foganatosításával pénz­ügyi ministerünk bizatik meg. Kelt fő- és székvárosunkban Bécsben,~ ezer nyolczszázötvennegyediki September 27-kén, ural­kodásunk hatodik évében Ferencz József s. k. (P. H ) Gr. Bud­-Scharnstein s. k. Báró Baumgartner s. k. Legfelsőbb rendeletre: Ransonnet s. k. , cs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 3-ki legfelsőbb határozat által pénzügyi főtanácsosokul s magyarországi financzügyészségnél a rendszere­zett fizetésekkel ezen financzügyészség pénzügyi tanácsosait dr. Gödi Ármint, dr. Ajt h Alajost Vajay Andrást és Kossalka Jánost kinevez­ni m­élt­óz­tat­ott. Edvárd aligazgatót a fennállott királyi ügyek igaz­gatóságánál, nemes d­r. G­s­c­h­m­e­i­d­­­e­r Au­guszt­­ m­egye törvényszéki tanácsost Pécsett, dr. Pawlik András erdélyi fínanezügyészségi segédet s Far­kas Lajos magyar finanezügyészségi segédet, — segédekké a nevezett finauezügyészséghez: Go­­c­zigh Ignácz magyar pénzügyi orsz. igazgatósági fogalmazót, dr. Prasznovszki János ügyészt a fennállott királyi Ügyek igazgatóságánál, dr. Wos­­laczek Tódor járásbirósági segédet Auspitzban Morvaországban, dr. Mayer József austriai pénz­ügyi orsz. igazgatósági fogalmazót, s Gombos András hradeki s likavai ügyészt,­­ s a kezelési hivatalok elöljáróiul ugyanezen finanszügyészségnél Kruszlits J­ózsef kiadót a fönnállott kir. ügyek igazgatóságánál, Lovász József lajstromozót a nevezett igazgatóságnál, s Haumann László és Freudhofer Ján­os kezelési hivatalsegédeket a budai és soproni pénzügyi orsz igazgatósági osz­tályoknál kinevezte. A pénzügyministeriumnak 1854. aug. 30-kán kelt kibocsátványa,*) kiható mind a koronaországo­kra, az 1853. febr. 19-kén kelt kereskedelmi és vámszerződvány 18. §. foganatosítása folytán a gyárosok , kereskedelmi utazók és iparűzók számára szükséges igazolási okiratok bélyegkezelése iránt. Azon kérdés folytán, hogy az 1853. febr. 19- kén kelt kereskedelmi és vámszerződvény 18. §­­nak fogan­atositása iránt 1854 jan. 21-kán kelt hirdetvény (hírod. törv. 1. 1853. évfolyam 207. sz., és 1854 évfolyam 18 sz.) szerint a gyárosok, kereskedelmi utazók és iparfszök számira Austriá­­ban kiadandó, vagy az általuk fölmutatandó, kül­földön kiadott A., B , C. és D igazolványok a bá­­lyog tekintetében az 1850. febr. 9-kén és aug. 2- kán kelt törvények szerint mikép kezelendők, kö­­vetkezendők tétetnek közhírré: 1. A C. minta szerint a német vámegyleti ál­­ladalmakbeli gyárosok , kereskedelmi utazók és iparűzők számára au­striai hatóságok által kiadandó igazolványok, az 1853. aug. 19-ki szerződvény 18 czikkének 3 kikezdését tekintve, a bélyegdíj­­szabás 49/7 téteének i) bet szerint bélyegmen­tesek. Azoknak kiadására írásból­ kérvény nem szük­séges; s ha kérvény nyujtatik be, arra bélyeg nem szükséges. 2 A belföldi gyárosok, kereskedől m­ utazók és iparűzők számára belföldi hatóságok által ki­adandó, A., B. és D. minta szerinti igazolványok mint bizonyítványok a 23/n6 dijszabási tétel a) bet. szerint 15 kros bélyeg alá vetsék. Azoknak kiadására írásbeli kérvény nem szük­séges, ha azonban írásbeli kérvény nyujtatik be, úgy az a ,s/43 díjszabási tétel a) bet. szerint 15 kros bélyeg alá esik. 3. A német vámegyleti áradalm­ak hatóságai által saját álladalmi alattvalóik számára kiadott A , B. és D. bizonyítványok, az 1853. febr. 19 -kén kelt szerződ­vény 18. czikkének 3. kikezdése alatt biztosított adómentességet tekintve , akkor is bé­lyegmentesen kezelendőt, ha azok a C. igazolvány kieszközlése végett valamely autrui hatóságnál nyujtattak be. A C. igazolvány kiadása szóval és írásban s ez utóbbi esetben bélyegzetten beadványnyal ké­rethetik. Baumgartner s. k. Gál Lajos nyugalmaz­­t tanár a f-n­­á'lett kol'Zi- vári lyo'-umnál, Szabó Károly is. törvényszéki tanácsos Sulágy-Somlyón, S­an­d­­o­r István is. tör­vényszéki tanácsos Szep­.­ S­órgyörgyön, Glaub­­recht József ds. k. főhadnagy-hadbiró, Ponts Ábrahím id­­antes titkár a szebani megyatörvény­­széknél, utóbbi mint álomügyész, Brecht János batzai id. j­rásbíró, a károlyfehérvári kor. terv­­széknél , Kontz Lajos il. törvény­sz­éki tanácsos Marosvásárhely is, Kain Frigyes id. ol-Vadó a ká­­rolyfehérvári m­egy­etör­vényszék­nél, dr Schlosser Károly cs. k. járási jár­­aibírósági ülnök S­.ernberg­­ben , S­e 1f­n­e­r Ferencz id. törvényszéki tanácsos Szepsi Szentgyörgyön, utóbbi mint államügyész, S­o­hu 11 e­­ József id. előadó a szászvárosi törvény­széknél, Macellariu Illés 1 1. törvényszéki taná­­­csos Máros vásárló o­ylt. — a szászvárosi kef. tör­vényszéknél :K­le­­­bel Antal és Do­mzs­a György id. törvszéki tanácsosok ugyanott, Schn­eider Jó­zsef id. törvszéki tanácsos Brassóban, utóbbi mint államügyész; Láday Auguszt id. törvényszéki tanácsos Kolozsvárott, Mangesius Gusztáv id. törvszéki tanácsos Szászvárosban, M­i­k­ó Ferencz dicsőszentmártoni id. járásbiró, Beldovitz Tó­dor id. tanácstitkár a deézsi megyetör­vszéknál. Tanácstitkárokká: a szebedi országos törvszéknél: Henrich Károly id. tanácstitkár ugyanott, Rodler Auguszt és dr.R­ott József id. törvényszéki segédek ugyanott, utóbbi mint állam­­ügyészhelyettes; — a kolozsvári kerületi törvszék­nél : Szász János gyalui id. járásbiró, és P­­­u­n­­k ul Ábrahám számosuj­vári id. törvszéki segéd, u­­tóbbi mint államügyészhelyettes ; — a brassói ker. törvszéknél: V­aj­d­a Simon és R­a­n­z­o­ni Vilmos, amaz hosszúfém­­, ez brassói törvszéki segéd, Kré­­mer Lipót erdélyi figyelő, utóbbi mint állam­­ügyészhelyettes, — az udvarhelyi ker. törvény­széknél: Kovács Antal nyugalmazott bányatör­vényszéki ülnök, és Peschek Ferenc, szepsi­­szentgyörgyi törvszéki id. segéd, utóbbi mint ál­­­lamÜgyészhelyettes; — a beszterczei kér. törvény­széknél: Schmidt Ferencz szászregeni id. jbiró, és Rácsay Károly id. törvszéki segéd Beszt­er­­czén, utóbbi mint államÜgyészhelyettes ; — a deé­zsi kér. törvszéknél: Gergely­fi János kézdi­­vásárhelyi id. jbiró és Csarnolas-Racibors­­ki Bódog deézsi törvszéki id. segéd, utóbbi mint államügyészhelyettes; — a zilahi ko­r. törvszéknél: Kabos László bánfifihunyadi id. jbiró és Bau­­kal Antal dicsőszentmártoni törvszaki id. segéd, u­­tóbbi mint államügyészhelyettes; —a károly­fe­hérvári kor. törvszéknél: Formánok Károly d­. k. főhadnagyhadbiró és Sch­u­s­t­er János id. ta­nácstitkár a­­sepsiszentgyörgyi m. törvszéknél, u­­tóbbi mint államügy és a helyettes; — a szászvárosi ker. törvszéknél: Kaufmann Károly és Mit­­terbacher Gyula id. törvszéki segédek, amaz Szepsiszentgyörgyön, emez Szilágysomlyón, utóbbi mint államu­­gyészhelyettes." (Vége követi.) A pénzügyminister a magyarországi financz ügyészséghez pénzügyi tanácsosokká : Fluc] *) Birod. törvl. 1854. oct 12. LXXXV.db 256 sz­ á­mai szent ünnep miatt legközelebbi számunk pénteken novemberi­kán jelenik meg. (Az erdélyországi törvényszéki kinevezések folytatása.) Kerületi tanácsosokká kinevez­­tettek továbbá a beszterczei kerületi törvény­széknél; dr Jung Bálint cs. k. államügy. helyettes Imstben, Kovács Istvár id. megyetörvényszéki tanácsos Beszterczén, C­r­o­n­e­r Károly id. törvény­széki tanácsos Bsézsán, Berger Károly id. tör­vényszéki tanácsos Beszterczén, G­r­i­s­s­e­n József id. törvényszéki segéd Kolozsvárott, Orbsass Mihály id. törvényszék tanácsos Bisztercsén, — a deézsi kerületi törvényszékhez : M­ed­v­es Mihály id. tanácstitkár a kolozsvári megyetörvény­s­zéknél, P­ap­p Alaj.id.törvsz. tanácsos Deézsen Schwartz János id. törvényszéki tanácsos Szepsi - Szent- Györgyön, Fischer Ferancz id. törvényszéki ta­nácsos Deézsan, utóbbi mint államügyész, Mezei István id előadó a deézsi megyetörvényszéknél, Henning Jak. id törvszéki tanácsos Sz­epsi-Szent- Györgyön, Moga Dsmotar id. megyetörvsz. taná­­r esős K­ároly fehér várott. — a zilahi ker. törvszéknél.­­ Bírod. törv.lap 1854 September 7.LXXV111.­­ db. 224. sz.­­ ,­­ F. hó 25-kén 16,824. sz. a. ke­t igazságügy­­ministeri bocsátvány által az ügyvédség id. gya­­korlására a pesti orsz. fótörvényszéki kerületben hivatali székhelylyel Váczon Micsinyey Antal kineveztetett. A , Budapesti Hírlap“ 525 dik (sept. 21-dik') számának hivatalos részében a kinevezett ügyvé­dek közt Bachó Lajos mint Vágujhelyre kineve­zett hibásan emlittetvén, helyreigazít­ólag megje­­gyeztetik , miszerint Vágujhelyre nem Bacho Lajos, hanem Jeszenszky Lej­a nevezt­te­ ki. Katonai rörtönbirósá­gi ítélet Broda József misko­lcsi, borsodmegyei, m. o. szül., 33 éves, gör. n. egy., nőtlen, hányilgő fog­­lalkodás nélkül, és Csákváry Lukács, született a k­unszentmiklós -kerek egyházi pusztán, 21 éves, reform., nőtlen, csikósbojtár Hsztány községben Pestm­egyében, f. é. okt. 15-kén Terézia napján összebeszélték, hogy Egyed Sándor jószágbérlőtől a Monor mellett fekvő vasadi pusztán pénzét elra­bolják, a gonosztevő czélra magukat ló­val látták el, az utóbbi a harlányi ménesből a szükséges lovakat kifogván, ezenfölül az elsőbbik egy töltött pisz­­tolylyal fegyverzé föl magát. így jelentek meg együtt f. hó 15 ről 16 ra menő éjj­e éjfél tájban Egyed Sándor jószágbérle magánosan fekvő maj­orjává­, az istállók előtt sz­abad ég alatt őr­ködő bérest Dobos Pált azzal ijesztették meg, hogy vádlott Broda József vádlott Csák varr­nak színből, mintha még több társuk !s November 1-n 1854. ezt parancsolta, mondja míg a többieknek, hogy azalatt csendesen viseljék magukat, mit Csákváry • m­eg is tett/néhákig lépésnyire bátramén véti ^ és a 'nevezett bérek által hallhatólag a sötétbe ezt kiált—- i ' ván : „C»en­desen legyetek*1'! mialatt Brod * vádlott .-rS a bérest káromkodások közt és egy szemet«ött el­­sütött lövéssel kényszerítő Egyed földbérlőhöz men­ni, s neki megmondani, hogy kesztőröknek 2000 fo­rintot adjon ki, különben egész­­ mén ősét­ el kél­li­­k hajtani. Ezalatt vádlott Broda pisztolyát új­ra azon szándékból megtöltötte ,jó, hogy a­­ pénz kiadását magától a földbérlőtől kicsikarja, s az u­­tóbbira lakásából kiléptekor eléje tartott pisztoly­nál fenyegetőleg rákiálta : ,,ki ne lől, mert meg-­" ‚ halsz!”. De­ ezen pillanatban Egyed kétcsövű­ fegy­­verét,melylyel magát védelem végett ellátt­a, Broda a vádlottja elsütötte és annak épén jobb kezét ta­­­lálta, melylyel a pisztolyt rá felhúzva tartá, miáltal az a pisztolyt elejté, és az Egyed lövése által szin­tén megsebzett bűntársával Csákváryval futásnak t" eredt, mígnem az eseménynek a cs. Csendőrségneli följelentése után kevés nap múlva az elfogatttssíkra kiindult csendőrök által­­ fölkutattattak, elfogattak és múlt hó 26-kán délelőtti 10 órakor katonai rögö­­­tönbiróság elé állíttattak. Miután Broda Józsefre és Csákváry Lukácsra min­dez törvényesen meg­állapított tényállás mellett hitelesen rájuk­ bizo­nyult, annálfogva ők, a fölöttük tartott katonai rögtönitélőszéken szavazategységgel rablás bűné­ben elmarasztaltattak, és a 35. haditörvénycznkk.­l az 1802. oct. 16-ki rablási nyiltparaimi értelme­­i­ben, egybeköttetésben a magyarországi cs. k. ka­­­­tonai és polg. kormány 1854. már.t. 25-ki 7So/s 431 sz. a. magas rendeletének 3.­ szakaszával,'Iéleték ál­tali halálra ítéltettek, mely fötörvényurilag meg­erősített ítélet f. hó 27-kín Monoron Pest-Pilis­­megyében d. u. 3 órakor végrehajtatott. Pest, oct. 28. 1854. Cs. k. haditörvényszék. F. 1854. oct. 28-kán a bécsi cs.­ k. udvari s államnyomdában megjelent és szétküldetett a bi­rod. törvénylap XCI. darabja, következő tarta­lommal 1­275. sz. A belügyministerium 1851.­oct. 20- ki kibocsátványa, mely valamennyi korona­ országra nézve érvényes, az austriai Pharmakoposus kiadását illetőleg. 276. sz. A pénzügy min­is­tarium 1854.­ oct. 20- ki rendelvénye, a vámhivatalok eljárását illetőleg erkölcsiséggel ellenkező minőségű tárgyak előfor­dulása esetében. 277. sz. A pénzügy mini­sterium 1854. oct. 20-­ ki kibocsátványa, a sebastiansbergi vámhivatal ide­iglenes áttételéről Komotauba, és a reutgenhaini­­ vámhivatal jogositványi kiterjesztéséről. Hétfőn f.­­ oct. 30-án a budai cs. k. egyete­mi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar orsz. kormánylap . első­­osztályánnak XXI. darabja német egyedüli és összes kettős kia­dásokban, s tar­talma következő: 231 . sz. A pénzügyministeriumnak 1854. aug. 30-kán kelt kibocsátványa, kiható minden korona­országokra, az 1853. február 19-kén kelt kereske­­delmi és vámszerződ­vény 18. §. foganatosítása folytán a gyárosok, kereskedelmi utazók és iparűzök számára szükséges igazolási okiratok bélyegbead­ésa iránt, 232. sz. Az igazság- és pénzügyi ministriumok­­nak 1854 September 2-kán kelt rendelnte, kiható­­Magyar-, Horvát-, Tótországra, Erdély­re, a Szerb­­vajdaságra, s a temesi bánságra, a hadi törvényszék által elítéltek elkóboroltnak nyilvánított vagyo­nához­ magán-igények kiegyenlítőkét tárgyaló sza­bályok értelmezése végett. ■ mm­­ 2-33., sz. Az igazságügyi ministeriuenni­k ,1854. September 4. kati rendelet*, melylyel a tiszta igaz­­ságügyi hatóságok s az­ igazságügyi szervezettel kapcsolatban álló törvények hatályosságának agli'r­­*i és gradiskai, irczegítei grófságban, az is­.triai őr­­­grófságban s Trieszt városában és v'alókéb'ni kez­detpontja állapittalik meg. 234 sz. Az igazságügyi, m­.Lit­teriumnak 1854. September 9. költ rendelet*, kihaló a görzi­­és gra­­diskai herciegizett grófságra, Isztriára a Triászt vá­rosára vidékével­ együtt, mely által az 1852. nov. 20.-kán k­irt törvény hatósági, szabály (birod törv. lap 251. sz.) 14. e) bel. 5,1),­­73, 78. és 84. §§-j­an előforduló ezen szavaknak „országos birtokkönyvi­­­irtok“1 ér .elme , a, go* „­ országos­­ birtok )iöny­vbe Hu­ggyzSttw ingatlan javakra vonatkozólag jaegm­a­­gyaráztatik, I 235. sz. An igazságügyi m­ umterm­mna’t 1854. september 9. kelt rend dele­ m dyiyel a pes­ti fárstság.a

Next