Budapesti Hírlap, 1854. november (560-584. szám)

1854-11-01 / 560. szám

kilátásból, mely meg sem köttetett. Mint mondok, azon társaság, mely a pályákat megvette, attól egészen független. Bécs, oct. 30. Zsófia Jórigné 6. cs. felsége és szász királyné ő felsége holnap Linzbe váratnak. — Császár ő Felsége rendelni méltóztatott, hogy katonai közigazgatási ismeretek terjesztése végett a hadseregnél, Bécsben egy idevágó tanfolyam nyittassák, mely azonnal kezdetét vegye. E tanfolyam czélja, a hadbiztosságoknál időnkint támadó hiányt azonnal alkalmas egyének által pótolhatni. — Ghika fejedelem ma reggel a „Nádor“ gőzösön kiséretével együtt Galaozba elutazott. — A bécsi helytartóság jelentése szerint, a marhavész nem csak Galicziában, Morva- és Magyarországban uralkodik, hanem Alsó-Austriában is kiütött. — V. d. Pfordten bajr ministerelnök látogatásáról, ki ide már szombaton váratott, hallani, hogy az még e hét folytában megtörténendik. Érkezése szerdára van kitűzve. — Porosz részről az épen most Bécsben összeülő értekezletre, a német pénzviszonyok tárgyalása végett, Seidl titkos pénzügyi tanácsos küldetett ki. — Az austriai - porosz kereskedelmi és vámszerződés a szerződő államokat arra kötelezi, hogy egy általános pénzláb iránt alkudozásba lépjenek; az előkészületek erre nézve annyira haladtak, mikép jövő hó elején a tárgyalások Bécsben kezdetüket veendhetik. A pénzügyministérium, egyetértve a békés igazságügyi ministériummal és a legfelsőbb rendőrhatósággal, határozta, hogy ha valamely vámhivatalnál a határon oly tárgyak fordulnak elő, melyek az erkölcsiségbe ütköző minőségűek, a vámhivatal a felet e körülményre, azon hozzátétellel tartozik figyelmeztetni, hogy a vámhivatal részéről ugyan semmi sem gátolja, hogy az oly tárgyak a sajtótörvények határozmányaihoz lépest egy azok bevihetésére felhatalmazó vámhivatalhoz utasíttassanak, de hogy azok bebocsátása a rendőrhatóság részéről nehézségre fogna találni. De ha a félsz intés daczára sem lenne hajlandó az oly tárgyakat a külföldre visszavinni, vagy azokat megsemmisítni, akkor azok egy fővámhivatalhoz utasítandók, hol aztán vagy a helyben levő rendőrhatóság, vagy az illető kerületi hivatal a bevitel megengedhetéséről a fővámhivatallal egyetértőleg határoz. KÜLFÖLD. Tudósítások a harcterekről Délkeleti csatatér. A krimi tudósítások ma oct. 23-ig terjednek, de semmi eldöntő eseményt nem közlenek. A távirati tudósításokban olvasható részletek az ellenfelek kölcsönös veszteségeiről, valamint a kivívott előnyökről, kisebb nagyobb mértékben mind igen szükségük a további hiteles megerősítést. A bombázás 19- től 23-ig szakadatlanul folyt. Az első napok eseményeiről kevés más részlet érkezett. Az egyesültek első támadásukat 17-ben azon külső váradok ellen intézték, melyeket Korniloránok legújabb időben a temetőn fölül állíttatott, s melyek védelmét személyesen vállalta el. E védőmveket a francziák elfoglalták rövid harcz után, melyben Korniloj is elesett. A vitéz vezérétől megfosztott orosz sereg a Wolochow nevű toronyba húzódott vissza, melynek koronáján 30, boltüregeiben pedig 40 nehéz ágyú van. Az egyesültek mostani igen kedvező állomása után e torony látszik kulcsa lenni a város elleni általános megtámadásnak. Canrobert unokalmai sebéből még máig sem gyógyult fel egészen; a seb nem veszedelmes, de még nem hegedt végkép be. — A tengeres bombázás a 10- dik sz. baztéria és a Wolochow-torony ellen volt intézve; hat orosz ágyú itt leszereltetett s a torony erősen megrongáltatott. A harcz színhelye alkalmasint rövid időn egy harmadik világrészre is ki fog terjedni. A Parisból és Londonból érkezett egybehangzó tudósítások szerint t. i. ott úgy szólva bevégzett ténynek tekintik, hogy egy angol-franczia hajóraj Amerika északi partjaira evezend, az ottani orosz telepek elpusztítása végett, mi Oroszországon igen érzékeny sebet fogna ejteni. Oroszország hajóhada az ottani vizeken áll két fregat és három gőzösből (Oroszország birtoka Amerikában 43,000 Pf mfdre terjed, határai keletre Újbritannia, északra s délre a tenger, nyugatra a Behringszotop. E földvonalnak csak déli partjait ismerik. Délen és délkeleten számos apró szigetek feküsznek, köztük a Szitka szigete, melyen Uj-Archangel várad fekszik, Uj-Oroszország főhelye. Egy csukár e birtokokat egy orosz kereskedőkből álló társulatnak adta át, művelés végett. Sok törzs megtartotta függetlenségét. Anglia, London, oct. 26. A ministeriális lapok nagyon meg vannak elégedve a harertéremi események folyamával, s ezúttal épen nem jut eszükbe, a 17-ről kelt MencsikofF-féle sürgöny alaposságáról kételkedni. A „Times“ mai szemléjében, a MencsikofF-féle sürgöny tartalmát „hiteles tudósítás“ gyanánt említi. „Miután“ — úgymond — „az oroszok a 17 ki szárazi s tengeri megtámadás következtében 500 embert s egy admirált vesztettek, most még csak az a kérdés, hogy minő ellenállást fejtendnek ki az orosz külművek. Ha egyszer ezen városok a szövetségesek kezében lesznek, magát a városfalat tekintetbe sem lehetene venni. A győzelmi tudósítás a jelen percben már hihetőleg útban van. Attól épen nem lehet félni, hogy a Krím belsejében levő tetemes orosz erősítések az ostromlókat komolyan megháboríthatnák. Lehet ugyan, hogy az oroszok az angol állomás jobbja ellen megtámadást terveznek, de ennek ha szinte általános kiütés által támogattatnék is, meg kell hiúsulnia, ha pedig térütközetbe mernek bocsátkozni a szövetségesekkel, ennek kimenetele nem csak Szebasztopol, hanem az egész Krím sorsát is megpecsétlendi. Az Eupatoria újra elfoglaltatásáról a tudósítás visszavonatott, azonban annak valósulásán sem lehetett volna csodálkozni. Ezen hely a kiszállás peretében jó szolgálatokat tett, s később egészen nélkülözhetővé lett.“ Erre a „Times“ a Krímről a Dunához fordulván, nem akar hitelt adni a bécsi lapok azon közlésének, mikép az oroszok 30,000 emberrel beütöttek a Dobrudzsába. Szerinte, egy ilynemű mozdulat nagyon elsietett lenne, mivel Omer pasa Galacz és Brailából elvághatná őket működési vonaluktól.Ezenkívül Goresakoff herczeg kénytelen a Galiczia-s Bukovinában levő austriaiakat is szemmel tartani. Miként merészelhetne tehát ő Törökország ellen újabb támadólagos demonstrátiót ? — A nem-ministeriális lapok ellenkezőleg folyvást elégületlenek a krími eseményekkel. A „Daily News“ fejét csóválja a bombázás megkezdetéséről a tudósításhoz. Szerinte, az ostromműködések lassúságát nem csak az oroszok, hanem még inkább a cholera miatt is sajnálni lehet. „A betegek s holtak névsora“ — úgymond — „folyvást rettentő arányban növekszik, s hogyan is lehetne ez másként, midőn a sereg számára a tábori életet szükségtelenül súlyosbítni akarni látszanak? Még 7 kén a katonasátrak jól elpakolva voltak a szállítóhajókon Ló, bors, főzési edények s orvosi szerek, a legritkább fényűzési czikkekhez tartoztak Ha a kormány For és Henderson uraknak szerződésileg bérbe adja Szebasztopol levontatását, e munka hihetőleg már régen be lenne végezve. A kormány a lowi öntödében 100 ritka öblü ágyút készíttet, melyek 94 fontos tojásdad golyót lövendnek ki. Ezenkivül egy magánintézet a kormánynyal oly szerződést kötött, melyben arra kötelezi magát, hogy hetenkint 13 nehéz ágyút szolgáltatand. — Holnap 30 angol orvos s 34 gyakorlott betegápoló-nő induland Marseilleből S kútárba. A „Times“ pénzgyűjtései, az ott elhelyzett betegek és sebesültek számára, már bezárattak, miután 10,018 st. sz.-et hoztak be. — A fogoly orosz tisztek s hadfiaknak megengedtetett, hogy Londonba kirándulást tehessenek. — Oct. 27. A „Morning Post“ következő, ritkított betűkkel nyomatott rövid vezérczikket hoz : „Úgy látszik, ellenmondástól félelem nélkül, tény gyanánt jelenthetjük, mikép az Egyesült államok kormánya sa san-domingoi köztársaság közt alkudozások folytak, s egy oly észak - amerikai protectorátus megalapítására vezettek, mely — ha névvel nem is — de tényleg egyre megy ki San-Domingo szigete azon részének bekeblezésével, mely a hasonnevű köztársasághoz tartozik. Egy ily fontos nyugat-indiai állomásnak, mely a cubaisportorieoi spanyol szigeteket két oldalról fenyegeti, s ekkér nyugat - indiai birtokainkat közvetlenül érdekli, — az Egyesült-államok kormányának részéről! megszereztetését nem tekinthetjük közönyösen. Ez nyilván egyik eredménye ama nagyravágyó s megtámadásszerű politikának, melynek az atlanti óceán mindkét oldalán követésére Észak-Amerika eltökéltnek látszik.“ A császári guide-ezred zenekara tegnap este Páriából ide érkezett, hogy a kristálypalotában holnap tartandó hangversenyre közreműködjék. E hangverseny a sebesült angol katonák javára leend. A zenekar 56 emberből áll, s Vendiére és Vidil bárók parancsnoksága alatt áll. A guideken kívül, holnap a palota s a kertben még 12 angol ezred zenekarai fognak játszani. — Az egyesült királyság al-admiráljának magas állomása, mely Sir B. Martin halálával megürült, Dundonald admirálnak van szánva. Sokan azt hiszik, hogy ez utóbbi veendi át a jövő évben a keleti-tengeri parancsnokságot. A Liverpoolban tegnap becses nagy raktárak közelében tűzvész ütött ki, mit még ma reggel 3 óráig nem lehetett eloltani. Bizonyosan tetemes mennyiségű gyapot emésztetett el. Francziaország, Páris, oct. 27. A „Moniteur“ hivatalos részében egy oly cs. rendeletet közöl, melynél fogva a külföldi hajók számára az iránt adatott felhatalmazás, hogy dec. 31-ig gabnát, lisztet, rizst, burgonyát s hüvelyes veteményeket szállíthassanak Francziaország s Algír közt, 1855. júl. 31-ig meghosszabbíttatik. Az ekkér terhelt külföldi hajók bármikor érkezzenek is meg rendeltetési helyükre, ezen meghosszabbítás jótéteményét élvezendik, föltéve, hogy 1855. júl. 31-ke előtt fogják elhagyni elindulási pontjukat. Az „Indep beige“ levelezője szerint, egy a szebasztopoli táborból 13-ról kelt levél arról értesít, mikop az oroszok sokat lődöztek az ostromlók által felállított tűztelepekre, mint mondják, a nap folytában 1,000 s éjjel ugyanannyi ágyúlövés történt, azonban ezen ágyúzás általában kevés kárt tett a szövetségeseknek. Azon hír szárnyalt, miképp a me i n admirált B r u a t admiral fogná felváltani, még azt is hozzátevék, mikép az előbbi főtisztre céloz ezen kifejezés : „félénk tanácsok“, a császárnak St. Arnaud tábornagy özvegyéhez intézett levelében azonban ha szinte talán Hameyn ad túrát, a rettentő felelősség s emberi erőt haladó akadályok érzetéből, ellenző is az expeditiót, nem igen hihető, mikép ezen nagyon menthető kételyek ily szigorú rendszabály által fognának megfenyíttetni. Több párisi lapok azt állítják, mikép a franczia csapatok, Szebasztopol bevétele után tüstént Skutariban menendnek téliszállásra. Mások ellenben azt állítják, mikép Sebasztopolt megszállandják , a raktárakat ott hagyandják, s ott kórházakat állítandnak fel. Nemcsak el nem hagyandják a Krímet, hanem az oroszokat szakadatlanul üldözendik. Alba herczeg s neje legközelebb Párisba érkeztek, hol 2—3 hónapot töltendnek, a herczeg ma a császárral vadász a saint-germaini erdőben Egyébiránt mindazon személyek, kik ellenparancsot kaptak, újólag meghivattak Compiégnebe, de határozott időpont nélkül. Ma azt állítják, hogy az amerikai követek újabb értekezletet tartanának Coblenzben. — Dudoo, ki a restauratio alatt politikai szerepet játszott, legközelebb egy föltűnő röpiratot adott ki, azon új közigazgatási rendszerre vonatkozólag, mely a zenészeti és. académiát az államminister kormánya alá helyezé. Még több szállítóhajókat várnak Toulonba a fekete-tengerről, melyek szereket szállítandnak a krími sereg számára. Mihelyt a Brestből várt hajók Toulonban egyesülve lesznek, a csapatok elszállíttatása meg fog kezdetni. Már kijelölték azon ezredek, melyek a keletre szállítandó osztályokat képezendik, s a jelen perezben mindnyájan megalakítják hadi zászlóaljaikat. A „Patrie“ szerint, Máltában 21-bén nagy tevékenység uralkodott, 25,000 főnyi franczia hadjutalék oda érkezése következtében. Ugyanazon napon két angol gőzös érkezett oda tüzércsapatokkal. A „Syrian“ csavarnaszád, Liverpoolból szintén oda érkezett. Mint mondják, egy oly hajón, mely Szebasztopolból Konstantin Ipolyba angol sebesülteket vitt, csupán egyetlen sebésznek két nap alatt 20 egyén lábát kelle elvágnia. Megjegyzendő, mikép a szövetséges katonák, az almai csatában nagyrészint lábukon kaptak sebet. Egy paixhans-ágyukkal ellátott mű hatályosan rongálja a vesztegzári tűztelepet. — A „Constitutionnel“ egy franczia tiszttől következő naplót közöl: „Oct. 8. A tegnap éjjeli demonstratio, mit eleinte a segédsereg elővédé előnyomulásának véltek, nem volt egyéb a helyőrség nagyobb szerű kiütésénél Az oroszok szemre akarták venni lánczolatainkat. Ezen munkálatok már be vannak végezve, mintegy 6 kilométrenyi tért foglalnak el, s ekkér a Chersonesus bejárását elzárták, Tsernaya völgyétől fogva a Bilaklavát födöző sziklákig. —Oct.9.A szél észak felé fordul, s rögtön téli légmérsékletet idéz elő. Ezen rögtöni átmenet miatt sokat szenvedünk. Délutáni 4 óra felé a helyőrség kiütött, ez inkább szemrevétel, mint megtámadó mozdulat. A helyőrség csakhamar visszatért. Esti 9 órakor megnyitjuk a futóárkot, a helytől 960 métrenyire. 80 munkás, 3 óránkint felváltatva, egész éjjel dolgozik, s csak másnap nap feljöttekor veszik észre az oroszok munkálatainkat. Ekkor tüzelni kezdenek , de mi födözve vagyunk. Ezen futóárok arra van szánva, hogy tűztelepekké alakíttassák át, az egyik 24, s a másik 16 ágyússá, melyek könnyen erőt vehetendnek a hely várövén. Hátul Lziptén egy 12 mozsárral ellátott tűztelep fog felállíttatni. Az angolok jobbszárnyunkhoz csatlakoznak, rettentő tűztelepeket állítnak fel.— Oct. 10. Folytatjuk tűztelepeink felállítását. Az ellenség szüntelen tüzel, és mégis 24 óra alatt alig sikerült neki 2 emberünket megölni, s 10-et megsebesíteni. —Oct. 11. Tűztelepeink felállítása halad,az oroszok folytonos tüzelése daczára.—Oct. 12. A helyszínére kezdik szállítni ama 40 ágyút, mikkel két tűztelepünk el lesz látva. Az oroszok tüzelése folyvást tart, mindemellett is e nap foly- 3147 » Najdán — sóhajt föl egy jeles történészünk— sz. István lobogója is itt szokott fényleni, de a nagy király hagyománya eltört 11. Károly királyválasztása alkalmával. Így állották főuraink a trónt körül egy-egy ország hatalmával, egy-egy ország hűségével, mint a hét vezér egykor Árpádot, midőn esküjökhöz Vérüket állták. De lássuk az ünnepélyt. A koronát maga a nádor tartá, a kivont karddal Battyán Ferencz, a királyi palotával Frangepán Miklós közelgett, míg az arany alma, mely több vetélyre adott alkalmat, mint egykor Krisó, bársony párnáján oldalt dőlve, Homonnay György kezében nyugodott; a sz. király kardját Dóczy András, a palástot Pálffy István, s az apostoli keresztet Thurzó tartotta. Hosszas lenne a sokáig tartó szertartást részletesen leírni. Csak röviden említjük, hogy a korona két püspök által oltárhoz vitetett, s itt, miután a király sz. István kardját derekára evezte , s régi szokás szerint a nádor ősidőből fennhagyott háromszoros kérdésére : „Akarjátok-e e férfiút királyotoknak ?“ a nép igenlőleg felelt, az a fölkent fejére tétetett. Ezt a király áldozata s majd ünnepélyes egyházi menet követé, a hídon átvonulva a zárdaegyház felé, s ez útban a király emlékpénzt szóratott a nép közé. E processio után sz. István kardja röpült ki hüvelyéből, s minden érintése egy—egy magyar nemest tőn aranyos lovaggá. E műtétel az egyház portálója előtt történt, s a nép folytonosan éljenzé az egyenkint előszólítottakat. A főrangú hölgyek kocsijaikban emelkedtek föl, megjegyzéseket téve az egyes lovagok viselete, arcza vagy öltözete fölött. A lovaggá ütöttek bizonyos önérzettel közeledtek a hölgyekhez s körülfogák a kocsikat, melyekben azok ültek gyöngyrakott magyar öltönyeikkel. Nem messze a templom bejáratától kitűnő négyes fogatú hintó állott, a Thurzó család kék mezejü czimerével. Bakján két gazdag ezüstsujtásos csatlós állott, s a nemes állatok kormányzója e forró napon is oly vastagprémű magyar bekecset viselt, mely Szibéria legkeményebb teleeire is biztositandotta. Az akkori időben mindenkinek föltűnt, hogy a bakon álló két csatlós tarsolyán nem családi, hanem megyepzimer volt: Trencsén megyéé az ágaskodó szarvassal. . . Igen ! mert a kocsiban ülők egyike Trencsén főispánja volt. . . Olvasónőim mosolyognának e merész állításon, ha annak valóságát később be nem bizonyítanám, mert a lebocsátott fedelű s az akkori korhoz képest elég könnyű jármű tágas belsejét csupán két nő foglalá el. A jobb kézre 116 magas barna alak, mintegy 38 éves; vonásai szilárdak, a szemek kevély lángja szerelmet üilt, hódolatot parancsol; a homlokán néha megjelenő redők nem a házi élet aprólékos gondjaira gyaníttatnak. Tagadhatlanul, kevés van ez azozon, mi női szépségre mutatna, s mégis a gyöngéd mosoly, mely ritkán ajkai körül megjelen, gyanittatja, hogy e parancsoló szemek egykor igézni szoktak, s ez ajkak parancsszó helyett csókra valának teremtve. Hasonlitott e nő egy kettős életű alakhoz, melyet Isten nőnek teremtvén, a kor delén változtatott férfivá; egy teremtményhez, mely legszebb korában mint nő meghalt s mint férfi támadt föl. Ha peresre, mint egy a nap előtt sebesen elvonuló nyári felhő,a bánat borúja át látszék villanni arczán , azt követőleg annál szilárdabbakká váltak a vonalak, annál égetőbbek a két napszem sugarai, annál feszültebb jön a márványhomlok. Ily perczek mutaták, hogy itt a kebel sírján ül diadalt az ész. S mégis e méltóságos arcztól annyira távol voltak, azon,a mai férfiasságot szenvelgő hölgyek kiállhatlan vonalai, hogy az ember, mint görög mythosz márvány-istenét órákig bámulta volna. Mindenki sejté, hogy e hideg arcz, e szép emlékkő, nem vétkek hulláit, hanem virágsírt, a szerelem és boldogság temetőjét jelöli. Öltözete gazdag volt, de egyszerű. Fején ezüsttel áttört fekete csipkefekötő díszelgett, nehéz szalagjaival mintegy megfekvve a nő vállait, s csaknem sisak alakot képezve e férfias főn, mely nagyon illett oda. A hollófekete hajat kigyósan meghajtott arany tőröcske tartá, melyre a tulajdonosnő neve szokott volt metszetni, s milyeket régiségtárainkban ma is láthatunk. A déli termetet fekete bársony diszruha önte el, nagyszerű keleti gyöngysorokkal sujtásozva elül, ugyanazok boríták a nő csaknem egészen fedezett nyakát is, de mi egész lényének valódi Amazon rangot adott, az, egy egyszerű ezüstmarkolatu kard volt, melyet kövekkel kirakott antiköv szorított derekához; a nő se nem fitogtató, se nem retté azt, kezei, mint szokott tárgyon játszadoztak a fényes markolaton, mig a hintó körüli nép azomán tisztelettel vegyes bámulat vola kifejezve irányában. Ilyen volt Thurzó nádor özvegye, Trencsénmegye főispánja. Bájos ellentétül szolgált e hősnőnek, a mellette ülő gyöngéd alak. Egy körülbelül 16 éves, gyermeteg szűz volt ez, a sokaságon tévedező szemekkel. Arczán meglepetés és öröm ült, mely oly könnyen megmagyarázható ily ünnepély látásánál egy gyermeknél, kinek kedélyét még egyetlen szenvedély, egyetlen bánatfelleg sem zavará. Lelke nyílt tükörlap, mely minden benyomást és képet együtt és egyszerre fogad el; szemei egyszerre telnek meg könynyel öröm és részvétre; szive egyaránt döbben meg kémpillanat és ágyudörejtől. Mindent olyannak lát, mint ahogy föltűnik, a láng alatt nem keres parázst, s a rózsa leveleit nem elég merész és okos félretolni, nehogy meglássa a töviseket. E gyöngéd lény lelke mint a költő lantja csüng anyja szellemén, s mint épen az, ugyanazon hangot adja mely megpendittetik, csak hogy fokozott minőségben. Hol anyja örül, ő már nem bir keble faltörő öröm érzetével, s hol anyja vonásai a bánat egyetlen vonalát mutatják , gyermekének könybe lábbadnak szemei. Az okos anya tudta, mennyire boldogtalan egy férfias nő, mennyit szenved meg bámultatik, s még sem érez ott, hol más nő lelkesül s mint viseletének vértanúja, egy órai önuralgásért hány kényes éjszakát él át Tudta s akará, hogy Katalin csak nő legyen; olyan, milyennek Isten teremté, gyöngéd, szerető, érzékeny; érezzen örömet, fájdalmat; ne zárja be keblét a nap sugárai: a szerelem égő heve s a női fájdalmak banatosepjei elől, melyek, mint hármat a virágot, képessé teszik érezni, mit az élet elvül nyújt, forrón, igazán, őrületig. (Folyt. köv.) —1