Budapesti Hírlap, 1854. december (585-608. szám)

1854-12-01 / 585. szám

— Nov. 27. A „Preusz. Corr.“ újra követ­­­kező czikket hoz, mely a már közlötthez csatla­kozik : „A négy biztosítékpont kérdését eddig­­elé annak a­ jelenlegi politikai helyzetrel általá­­nos vonatkozásaiban tárgyaltuk. Visszatérünk e tárgyra, hogy különösen a német kormányok ál­lását felvilágosítsuk Legelőször is is­mmételjük, misze­rint az augustusi javaslatok alapján mozgó köz­bejárási kísérletek semmiesetre nem engednek helyet azon ellenvetésnek, mintha egyoldalú jel­lemmel bírnának,­­ vagy mintha nem lenne tény­leges alapjuk. Midőn a négy biztosítékpontot legalkalmabb csatlakozásul jelöltük ki a béke­­­alkudozásokra nézve, ezt azért tettük, mivel azok egyrészt a viszály eredeti okával közelebbi vi­szonyban állanak, és mivel más­részt kelet béké­jét az európai nagyhatalmak kezessége által biz­tosítják. A porosz kabinet ismételve kijelentete Sz. Pétervárott azon meggyőződését, miszerint csak egy gyors, őszinte megegyezés ama javasla­­­tokba képes kilátást nyitni békés kiegyenlítésre, és nézetünk szerint semmi elvitázhatlanabb bizony­ságot nem adható ragaszkodásának az Austriával a szövetséghez és egyetértésének a nyugati ha­talmakkal. Vájjon szemünkre hányhatják-e azt, midőn fölteszszük, hogy a négy biztosíték, miu­tán azok (mi mellett hiteles jelek szólanak) O­­­roszország beleegyezését megnyerték, sem Lon­donban, sem Páriában, a­hol felállíttattak, sem Bécsben, hol készen voltak azokat fegyveres kéz­zel támogatni, egyszerű visszautasításra nem ta­lálhatnak? Vagy talán egy új politikai logikával akarnak bennünket megbarátkoztatni, mely sze­rint javaslatok csak addig bírnak érvénynyel, míg el nem fogadtatnak? Mi részünkről helyesnek tartjuk azon következtetést, miszerint a nyugati hatalmaknak az általuk felállított programot álta­lános elfogadásában egyszersmind magas elégté­telt s biztos kezességet kell az európai egyen­súly helyreállítására nézve találniok. Mi a német hatalmakat illeti, világos, mikép ők az orosz kabinet beleegyezését a négy bizto­­sítékpontba csak megelégedéssel fogadhatták. Valóban valamennyi szövetségi kormányoknál föltehetni az őszinte kívánságot egy oly háború mielőbbi bevégeztetése iránt, mely a maga továb­bi folyamában eldöntő események színhelyét a német határokhoz áttenni fenyegetőzik. Másrészt a német államok helyzete a hadfolytató felekhez nyár óta semmi tekintetben nem változott. U­­­gyanazok a nyugati hatalmak által az európai egyensúly érdekében megkezdett vállalatok iránt erkölcsi segélyüket folyvást tanúsították , míg egyszersmind Oroszországgali viszonyaikat foly­tatták, mely a maga, egyáltalában védelmi ma­gatartást hirdető ígéretét eddig elő meg nem szeg­te. Még azon múlékony aggodalmakat is, miket orosz haderőknek az austriai határ közelébeni összehalmozása támaszthatott, áma seregek visz­­szanyomuló mozdulata eloszlatta. Ennélfogva tel­jes joggal fejezhetjük ki azon várakozásunkat, miszerint az összes német kormányok az augus­tusi programainak a sz.­pétervári kabinet általi elfogadásában alkalmas alapot látandnak egy tartós béke helyreállítására s iparkodni fognak, ez után kiegyenlítést eszközölni a had folytató fe­lek közt. Austria buzgó részvételére egy annyira leyális és érdemdús művet illetőleg annál nagyobb bizonyossággal vélünk számot tarthatni, mivel é­­pen a bécsi kabinet a maga politikáját formaszerű kötelezettség által csatolta a 4 bizt­­onthoz, s e föltételeket, mint a német és európai érdekeknek teljes biztosságot nyújtókat, még a jelen pillanat­ban is sürgetőleg ajánlja az összes szövetségnek el­fogadás végett. Hogy valaki az austriai államférfi­aknak hajlamot tulajdoníthasson a háború hosszab­bítására nézve, annak lelkismeretlen könnyelmű­séggel kevésre kellene becsülni azon áldozatokat, miket a császári állam már a jelen körülmények közt is közvetlenül a maga készületei, közvetve a forgalmi a hitelviszonyok megzsibbadása által szenvedni kénytelen, s miket a háborúbani tevé­keny részvétel még csak növelni fogna. Egy oly háború, mely a négy biztosíték tényleges terén túl megy és a zűrzavarban átcsapong, fekhetik u­­gyan az Európában forrongó minden felforgatási elemek óhajtásában , de bizonyára nem fekszik az austriai állam érdekében, sem bármely fenn­álló kormány szándékában. Stuttgart, nov. 22- Ma a követkamra csaknem másfél évi elnapolás után ismét az első ülést tartotta. — Nov. 23. Azon előadások, miket R­osz­­niszt­er tanár (ki az isteni kijelentést illető gyökeres ellenzéséről ismeretes) a földiáméról tartani szándékozott, betiltattak. Altenburg, nov. 19. Az államministerium egy előterjesztést szándékozik tenni, melyben az a szövetségi hadilleték általános mozgóvátételé­nek esetében hitel-jóváhagyást kivánand. Karlsruhe, nov. 23. A régens herczeg ő kir, fensége ma reggel néhány napra Coburgba elutazott. Németalföld, Hága, nov. 25. Az államrendek második kamrája tegnapelőtti, tegnapi s mai üléseit újólag a budget általános tárgyalására szentelé. A tár­gyalás csak a mai ülés végén záratott be. S­tr­e­n s hajdani cultusminister, újólag megpendíté a püs­pöki hierarchia behozásának kérdését,s Meens­s­e­n a kamrát arra kérte, hogy zárja be a vitát ezen közbejött esemény iránt, mely már meg van­­ oldva, s melynek folytonos fölélesztése csak vallási szenvedélyek táplálására szolgálhat. A hadügyminister, F­o­r­s­t­n­e­r tábornok, megczá­folá azon legújabban elterjedt hirt, mintha a ki­rály a hadsereg parancsnokságát, mit előbb át akart venni, egy oly ministeri rendelet következ­tében near vette volna át, mily a­z e­y­s­t­i tábor parancsnokához intéztetett. A minister felolvasta azon levelet, mitő jul. 14-kén Poolsum Booy tábornokhoz intézett, s melyben azt írá, mikép a király a reyati tábort meglátogatni szándékozik, ottsept. 5-től 15-ig maradand, s nem szándéko­zik bárminő parancsnokságot átvenni, s mikép következőleg a parancsnokság ezentúl is a tábor­nokra leend ruházva. Erre a kamra egyhangúlag elfogadá a budget 1-ső fejezetét, s megkezdé a 2-dik fejezet tárgyalását, pasa 2 ezredet Várnából. Smyrnában a cholera kiütött. Tsurukszuból az összes csapatok hajóra ültek, s Krímbe szállíttattak, hova már meg is érkeztek. A Peraiávali közlekedés helyreállt. — Athénében, nov. 24-ki tudósítások szerint a cholera folyvást erősen dúl, Naxos szigeten szá­mos tisztviselők, egy oroszbaráti demonstrátió miatt letétettek. Több rablóbandák ellen katona­ág indíttatott. Spanyolország, Madrid, nov. 21. Az „Indép. belge“ leve­lezője szerint, a cortes-gyűlés mai ülésében az Espartero által tett, talán kissé színpadszerű ismeretes nyilatkozat igen nagy hatást tett. A kamra zajos tetszés-nyilvánításai közepett, egye­dül a szélső­baloldali padok, hol Orense párt­hívei ülnek, maradtak némán. Egyébiránt a véle­ményt­­ igen megoszolják az iránt, hogy minő befolyása maradt Esparteronak a cortes - gyűlés s a nép fölött. Némelyek szerint ő most inkább ura marad a helyzetnek mint valaha; mások szerint pedig, kik E-partérot úgy igyekeznek föltüntetni, mint a­ki egészen a demokraták karjaiba véte ma­gát, egészen ellenkezőleg áll a dolog. Talán a két véglet közt van az igazság, mit a cortes-gyűlés első határozataiból rövid időn bizonyosabban megtudhatandunk. — Nov. 22. (Távirdai sürgöny ) A hivatalos lap csupán helyi érdekű rendszabályokat közöl. Hírek szárnyalnak oly új ministerium alakulásá­ról, melynek tagjai Gurrea, Gaminde, Ar­lende Salazar, Gomez, Oliver, Aguirre és M­a­­­h­e­u lennének. Azonban ezen combinatio igen valószínűtlennek látszik. Amerika, N e­w-Y­o­r­k, nov. 7. Az Egyesült­­ államok és Oroszország közt kötött szerződés lényeges része. Az amerikai Egyesült­ államok és a minden oroszok czárja ő felsége egyiránt lelkesítve azon kívánságtól, hogy a jó egyetértésnek, mely köz­tük és alattvalóik között minden időben szeren­csésen fenntartatott, további megőrzése végett megegyeztek, hogy a tengereni semlegesség jogának alapelveit, melyeket a hajózati szabad­ság elmaradhatlan feltételeikep tekintenek, ün­nepélyes egyezményben, minden idők­ megalapítsák. I-ec czikk. Az egyezkedő felek, a következő alapelveket maradandóknak és változhatatla­­noknak ismerik el: t. i. V) Szabad vagyon sza­baddá teszi a hajót, azaz: hadfolytató államok és hatalmasságok alattvalóinak vagy polgárainak vagyona nem zároltathatik el, ha semleges hajón találtatik, kivéve, ha tilalom alá eső hadiszer volna. 2) Semlegesek vagyona ellenséges hajón is,ha nem hadiszer,nem tartozik lezárulás alá.Köte­lezik magukat ez alapelveket, mindazon államok hatalmak kereskedelmére és hajózatára al­kalmazni, melyek beleegyeznek, hogy részükről ezt maradandóknak és változhatlanoknak fogják tar­tani stb. Legifjabb posta, B­é­c­s, nov. 30.­0 felsége a szász özvegy­­királyné f. hó 28-kán Ferencz Károly fő­­herczeg ő cs. fenségével Prágába érkezett, s f. hó 29-kén 101/* órakor onnan Bodenbachba el­utazott. 2­0 cs. kir. Apostoli Felsége legfel­sőbb helybenhagyásával, a nov. 23-ai pénzügy­­miniszeri rendelet következtében kiadott hirdet­mény közzététele napjától fogva a fegyver és lő­­készlet ki- és átvitelének tilalma az austriai ál­lamnak Moldva­ és Oláhország felőli határain át, megszüntetett. — Báró Bach császári polgári biztos ő exja hó 28 kán este Lembergbe érkezett, s néhány nap múlva onnan útját Bécsbe folytatandja. Berlin, nov. 28. A királyi meghívások az első kamrába, miket nagy feszültséggel vártak, megtörténtek. A meghívottak közt vannak : A­r­­­nim, Alvensleben, Rochow, Savigny, Simons, Stahl, Uhden, Homeyer stb. Konst­an­tinápol­yból közli nov. 22-ről a „Presse“ miszerint a tengeri vihar nov. 19-én l­ecsendesedett, úgy hogy az erősítések e napon Konstantinápolyból elindulhattak. A kár, mit az egyesült hajóhad e vihar által szenvedett, nem oly tetemes, mint eleinte hitték. Az admi­­rálok közelebbről kísérletet szándékoznak tenni egy kikötő erőszakkal elvétele végett, hogy a flotta további viharok ellen biztonságba helyez­tethessék. Távirati sürgönyök. Turin, nov. 27. A „Gaz. Mil.“ jelenti hír­­képen, miszerint néhány sorezred küldetnek Sar­­zanába a piemonti határszélre. Mint ide írják, a párisi kereskedelmi kamra elhatározta, egy pie­monti mellékvasutág építésének maga részérőli elvállalását, vagy pedig egy angol társaságnak erre vonatkozó ajánlatához részvények által já­rulni. Berlin, nov. 29. A „Nevera“ kivándorló­­szállító hajó, mely Brémából elindult, hajótörést szenvedett. Csupán 155 személy menekült meg. Az utolsó levantei posta híreihez pót­lólag még ezeket adjuk: A porta újra 10,000 em­bert küld Krímbe Konstantinápolyból, s Omer Napi fairek és események. Peat, dec. 1. * A tanárjelöltek képzése iránt, két és három osztályú alreáliskolák számára, melyek főiskolákkal vannak egyesítve, egy rendelet bocsáttatott ki, t. i. egy képző tanfolyam rendeltetett, mely két tan­évig tart; a reáliskolák megnyitásával kezdődnek s ezeknek bezárásával végződnek. Ez új határozvá­­nyok mindaddig érvényesek­, míg az összes reális­­kolaügy végérvény­ű szabályozása iránt a felsőbb in­tézkedések meg nem léteznek. Miután eddig még más reáliskolák mint katholikusok, nem léteznek, ennél­fogva nem­ kath. reáliskola-tanítók számára külön képző tanfolyamot e szabályzat szerint rendezni még nem lehet, tehát a más valláshoz tartozó jelölteket a kath. jelöltek számára állítandó képző tan­folyamba kell fölvenni. * Szigmund Vilmos és Huszár Imre ,Történelmi könytár“ czím alatt külföldi történelmi munkákból egy közhasznú gyűjteményt szerkesz­tenek, s közelebb e nagy vállalatra előfizetési fel­hívást bocsátottak ki. A szerkesztők ígérik, hogy e gyűjteményben a külföld legjelebb műveit adandják hű fordításban. Az egész gyűjtemény több munkát foglal magában, melyek füzetekben jelenvén meg minden munkára külön lehet előfizetni. Az első lesz : Poujoulat-nak ,,Az ozmán birodalom törté­nete“, mely 6, 5 íves füzetben jelenend meg, pftnyi előfizetési áron. Az előfizetés f. évi dec.20-ig Müller Emil könyvnyomdatulajdonos úrhoz kül­dendő. Az első füzet 1855 jan. 1-je napján fog megjelenni. * Ad nótám, mint Jókai „Nábob!,jóban mond­ják: Furcsa ember maga Jancsi bácsi! a magyar napikritika egy részére is elmondhatnék, hogy tó­csa ember! — Emlékezhetik a közönség, hogy mit írtak nemz. színházunk volt énekesnőjéről K­a­­­s­e Ernst asszonyról egypár éven át. Egypár méltá­nyos jóakarója hasztalan irt mellette, hogy nagy szerepköre van, hogy fel nem csigázott igények mellett, oly jövedelmű intézethez mint a miénk na­gyon convenable énekesnő, s hogy az igazságnak még több súlyt adjunk, elmondtuk, mert mi is e jó­akarók közé tartoztunk, hogy­­óhazánk leánya,­­ egy magyar operai személyzetbe jobban beillik, mint más idegen, habár az talán nagyobb énekesnő is,­­ nem magyar és drága. Hasztalan, a támadások foly­vást lovagiatlanul tartottak ellene, s mi lön eredmé­nye? a folytonos izgatás következtében e hasznos énekesnő kénytelen volt nemz. színházi állását el­hagyni és mert élnie kellett, átment az ájtéri szín­házhoz, ellenségei diadalt ültek ; később az igazga­tóság átlátta, hogy hasztál­an igyekszik ez el­vesztett tagot pótlani, jutányos díj mellett ily jeles drámai énekesnőt nem kap, Kaiser Ernst tehát újra visszahivatott. S ekkor az intézetünk ügyének haza­fias pártfogásával dicsekvő orgánum újra feltámadt ellene, egy szereplésében sem talált méltánylandót, még derék, hidegvérű műitésztünk Brassai is megsokalta a dolgot s lovagias lándzsát tört mel­lette. Végre a félrevezetett közönség a sokáig ked­velt énekesnőt ellenszenvvel fogadta a színpadon, így folytonos üldözés következtében e derék művésznőnek el kellett hagyni az intézetet; kül­földön nyert koszorúit saját „hazafi“­­ rokonai­nak irigy tépdelésétől meg kellett óvnia. Az igaz­gatóság mit tehetett egyebet, mással figyekezett pótolni, s így a hős énekesnő szakmája folyvást kísérlőknek volt kitéve, Fridrik, Richter, László­­né stb. Mi történik ? a hiba az igazgatás nyakába rovatik, azonban a K­a­i­s­e­r-E­r­n­s­t­­ellen körömszakadatig dolgozott lap, bizonyos fordulatot sejtvén, mely fordulatban az „ildomosság“ azt súgja, hogy jó lesz e művésznőnek egy kissé hízelegni, megtagadta, ember az a — minden művészi érdeme és — ajánlja! Furcsa az a ki elől most előáll kritika ! *] A szerencse istennője, mint látszik, ismét egy magyar írót szemelt ki kegyeneczeül. Erfuttil derék novella- és drámaírónkat Dobsa Lajost érte e jó sors, kinek atyja épen most nyomozza peje (il­letőleg D. L. anyja) részérőli családi igen valószínű összeköttetéseit egy amsterdami pánzkirálylyal, ki másfél század előtt tett végrendeletileg 40 millió frankot tett le az angol bankban oly föltétellel, hogy e roppant összeg kamatait 100 évig (1704 —1804) az amsterdami tengerészeti kórház húzza, ez után pedig az összeg a rokonok közt osztassák fel. 1804- ben a végrendelet nem találtatott meg, s csak most jött újra napvilágra, miért is a rokonok, kik e mesés összeghez igényt tartanak, összehivattak. Az öreg Dubois Francziaországból szakadt Hollandiába szerencsés pénzüzér s hosszabb ideig a batavia szigetek kormányi felügyelője volt. * A spanyol tánczosnők Európa szín­padain folyvást annyira uralkodnak,hogy nem csoda, ha a tapsoló kezekkel együtt, a kritikusi tollakat is mozgásban tartják. Német színházi referensünk kö­zelebb e tárgyban Dolores Monterito-ra vonatkozva igy nyilatkozik: „A vastagnettek csat­togása, mely Pepita „El olé“ és „Madrilenná“-ját kísérte, még nem hangzott el emlékünkből. Mért látjuk a feketeszemü varázs­nőt csábteljes bájaival mint egy Perit előttünk lejteni, s Andalusia, az üde szépségek hazája már új Circét küldött, ki mint elődje hivatva van a közönséget ugyanazon mér­tékben elbűvölni. Sokan vannak hivatva, de kevesen kiválasztva. Dolores Monterito kecses lila lény, tele pajzán bűbájjal, igen jeles, jól tanult tán- c­orosnő.­­ El­­lett Madrilennát tökéletesen tánczol,de nem él bennünk s ennélfogva nem hevít és lelke­sít oly mértékben mint Pepita. Pepita egy lángoló költemény legteljesebb eredetiségébenDolores ugyan a költemény, de józan prózára fordítva. Az eredmény mit:Dolores és Budán kivívott, nagyon kétség­,­ de­ mi­nden e­sét ió nagyobb lett volna, ha minden mellékszemélyzet nélkül jelenik meg, s a kis spanyolnő egypár tánczban egészen gyedül mutatja be magát a közönségnek, akkor ke­­cses egyéniségének érdekessége,egyesül­ve tánczmű­­vészetével sokkal nagyobb eredményt vívott volna­­. Pepita e tekintetben elkényeztette a közönséget Dolores középszerű fogadtatása után bizonyos, mi­szerint ha Pepita valóban eljönne, roppant vonzerőt fogna gyakorolni, mert teljes értékét csak most múlta a közönség ismerni Dolores és Camera által. Hosszabb s­zűk­ét után­ Gundy assz. ismét a “Sevil­lai borbélyban“ hallatá magát. Midőn még a szerző­dők megkötése előtt Gundy ig mellett szót mértünk,_ hitének teljes hitűt adjaks egy kitűnő drámai énekesnőt­­hittünk benne a német színház részére nyerni, ki az operának itt azt a vonzerőt, esz képes megszerezni, mi eddig a játékrend korlátoltsága mellett hiányzott. Gundy assz. eléne­kelte Rozinát, hosszabb időre­ megbetegedett (?) s aztán ismét Rozinát énekelte, holott várt tulajdo­nai szerint, őt a publicum egy drámai szerepben óhajta vala látni. Elismerjük, hogy technikája igen kitűnő, nevezetesen a szappatóban hangja kitűnően képezett, vannak ragyogó műhangjai, de az eddig hallottak után némi kétség támad bennünk, vájjon az énekesnő drámai szerepekben megfelel-e annak, mit róla a hír és jóbarátai elhitetnek. Az az egy­hangú lovaglás egyik erős oldalán a staccatón,az e­­gész előadáson keresztül,a drámai életre nézve igen sovány játék,nagyon kevés reményt nyújt,hogy hatás­­teljes ,,Fides“ „Donna Anna“ és,,Norma“ stb.lehes­­sen. Egyébiránt nagyon fogunk örvendeni, ha te­hetségének e részét későbbre takarította meg.— Ha a czímszerep helyesebben lett volna betöltve, El­­­­in­g­e­r,­­ Binder és Sang­­ió működése mellett az előadással meg lehetünk elégedve. — A főrendező V­a­nini javára először adott farce, borzasztó se­kély­essége mellett is, sok igazat tartalmaz. Az egész semmi egyéb mint paródia a fennálló színpadi viszonyokra, melyek valódi franczia modorban os­­­toroztatnak. E művet mint költeményt s az előadás módját egyátalában nem akarjuk pártfogás alá venni, sajnos hogy ilyen megjelenhetik, de az irány min­denesetre jó, miután a jelenlegi színpadi visszaélé­sek ellen erélyes intézkedés nem fölösleges. * Pesttől keletre mintegy másfél órányira fek­vő Nagy- Tarcsa helység mellett f. é. nov. 7-én az ottani jegyző Takács Pál ur egy másfél éves púp-orra hattyút (Cygnus gibbus s. olor. Hek­­kerschwan -Weibehen előtt és a nemzeti múzeumnak beküldötte. — Habár egyes hattyúknak, sőt egész hattyuseregeknek feltűnése kivált Magyarország vízdús vidékein nem tartozik épen a ritkaságok kö­zé, mindazáltal a nemzeti múzeumunknak beküldött példány madárgyüjteményünk legbecsesebb szer­zeményei közé tartozik. Mig t.­i a másik két európai hattyúfaj, a fekete és sárga orrú (Cygnus melano­ et Cygnus xantho­­rhinus) vadállapotukban minden évben megfordulnak Magyarországban, sőt itt köl­tenek is : a kerti tavakban tartottakat kivéve, ez a­­ múzeumnak küldött púp-orrú hattyú az első ily­­emü példány, mely itt szabad, vadállapotban találtatott, minélfogva igen becses és hálás köszö­nettel fogadott hazafiui ajándék. — Vajda Takács ur példája a magyarországi lövészek közt., kiknek oly gyakran van alkalmuk a természet országában legnagyobb ritkaságokat láthatni és kézre keríthetni, számos követőre találna, kik aztán szívesek volnának az efféle állatokat lehetőleg fris és ép állapotban, a­élkül, hogy felnyittatnának, a múzeumi állatgyűj­­­temény gazdagítására s a hazai természetrajz gya­rapodására az ahhoz tartozó,jegyzetekkel beküldeni. A „Budapesti Hírlap“ szerkesztősé­géhez tegnap csütörtökön esti 9 óra­­tól következő távirati magán­­tudósít­ás érkezett: B­éc.8., nov. 30. A bécsi „Lloyd“ által közlött s azután több hírlapokba átment azon hírt, mintha a legfelsőbb államható­ságok körében változtatások volnának szándékban, a „Wiener Zeitung“ alapta­lannak nyilvánítja. A „Times”* úgy véli, hogy a Szaebaszto­­pol elleni hadiműködések tavaszig meg fog­nak szüntettetni- Bécsi börze november 30-tól. Státus kötelezvény 5%. . . . . 82‘/a dto 4a/1 '. . . . . 72V* 1834-ki sorsjegyek 500 ftos' f . . 129 1839- „ 350 frtos . . $ 230«/» Bankrészvény darabja . .. . "f — ' Északi i vaspálya • • . . . 1790 Dunagőzhajóz . ... . . . . 532 Ausburg 100 tallért bco. . . . . 128 a/s Hamburg................................ . . 94 London 1 ft sterlingért. . . . . 12,20 B é o­s, nov. 29. Agio: arany 313/1 ezüst 26 s/4. Dunavízállás: 31­3’‘0 fölött November 30. (reggeli 7 óra) 5‘

Next