Budapesti Hírlap, 1855. január (609-633. szám)

1855-01-02 / 609. szám

3405 Dunavízállás. Január 2. (reggeli 7 óra) 9‘ 100 00­0 fölött. 1 folytatja útját déli Oroszországba. A többi patak mind megállási parancsot kaptak. Anglia, London, dec. 28. A „New York Herald” ” egy Mexicoból kelt levele szerint V­ic­­k­­a királynő nem fogadta el a Guad­elón- 3-rend nagykeresztjét, mit Sant­a-A­n­n­a az ő imára szánt. Napoleon császár trónbeszéde itt álta­­tosan kedvező benyomást idézett elő, s minden nézetű lapok által rendkívül dicsértetik. A ministerek szinte mindnyájan már ismét a rosban vannak, s tegnap kabineti tanácsülést tettak. Most már nyomtatásban megjelent ama par­­menti határozat, mely a külföldi­ legto­borzását megengedi. E határozat 6 pontból áll: a k­ormány felhatalmaztatik külföldiek toborzás­á­t; ezek külön hadtesteket képeznek , az or­­i­gban csupán begyakorlás végett tartózkod­ónak; számuk akkor is csak 10,000 főre van o­utva (azaz ennél többen, egyszerre nem le­sz­nek Angolországban); s nem szabad őket agánegyénekhez beszállásolni; minden felso­­rolandó egyénnek bizonyítványt (útlevelet?)­­1l hoznia, s a hűségi esküt letennie; ők a hadi­­tvények alatt állanak; tisztjeik szolgálati idő­­k bevégeztével nem formálhatnak igényt félh­dldra; de a királynő gondoskodhatik a sebe­itekről stb. — A törvény a háború alatt s a be­szerződés megerősítése után egy évig ez­övben marad. Francziaország, Paris, dec. 20. Mint a ,,Moniteurt nem­­hatalos részében közli, a senatus tegnap roplong elnöklete alatt, első ülést tartván, iször is keblébe fölvevé azon uj senatorokat, s legközelebb a császár kezébe letették az es­­at. Erre kiegészíté saját bureauját, Beau­­ont grófot s C é­s i 11 e gróf aladmirált titku­kká, Goulhot de­­ Sain­t-Ger­main -­ s adoucett­e-et pedig altitkárokká választván ,­. Végre sorshúzás utján az osztályok tagjai vá­­sztattak meg. A senatus 29-én osztály­üléseket rtand, az osztályok szervezése, s a kérvényzési számadási bizottmányok kinevezése végett, a törvényhozó-testület Morny­ós elnöklete alatt szintén tegnap tarta első n­­ét. Miután M­urat gróf, Chaumont-Quit­­y marquis, D­a 11­o é­s T­a­r­e­n­t­e herczeg, tit­­áni minőségben, a bureau-ba beigtattattak, Mor­­y gróf az elnökszéket következő beszéddel fog­­ta el : „Uraim! A császár engem kívánt megbízni a­rvényhozói­ testület elnökségével. Ha én féltem én megtiszteltetéstől, ez saját erőm iránti bizal­­atlanság érzetéből, nem pedig attól a félelemből edz, hogy ezen állomáson az avval hajdan össze­­pcsolt nehézségeket fogom feltalálni. Önök ud­­iriassága s hazafiassága azokat ezen állomástól h­­iszen eltávolítá. Heves harczok helyébe, önök vugott s müveit vitatkozást hoztak be. Ha bátor­­ágot veszek magamnak, önök vitáit ekkép mél­­nyelni, ezt azért teszem, mivel azoknak általá­­osabb s emelkedettebb politikai horderejök van. Valóban uraim, az ország, az általa kiállott súlyos zóbáltatások közepett, nem csak az önmaga által rlasztott fejedelembeni föltétlen bizalma miatt ta­­­sított türelmet s nyugottságot, hanem azért is m­ivel látja, hogy a közhatalmak szorosan csatlo­­znak a trónhoz, s ennek számára mindig szilár­­­bb s határozottabb közreműködést nyújtanak, közhatalmaknak az államfőnökkel­ ezen egyez­­ése termékenyíti a jóllét napjait, enyhíti s el­­írja a nehéz idők veszélyeit, a kormányt ama ftűködési szabadsággal, s amaz erővel ajándékozza el, mely a nagy dolgok végbevitelét lehetővé szi. Ezért mindnyájan melegen helyeseltük a ma iséges s oly ékesszóló szavakat, melyek tegnap rajzolók előttünk a legutóbbi két év alatt nyert­­edményeket; igen, a béke áldásai s nagy munkái is beférhettek a háború áldozatai s szenvedéseivel, s oly régóta elszigetelt Francziaország jelenleg a cigárisult világ két legnagyobb hatalmasságát s­­zinte szövetségeseinek tekintheti, seregünk meg­­újító dicsőségét, loyális és önzetlen eljárásunk meg­szerző számunkra az európai kormányok bizalmát, épeik rokonszenvét, s végre saját becsülésünket. Ezekből állanak e politika­i öszhangzás gyümölcsei, végre nem elégíthetik-e ki ezek méltán nemzeti üszkeségünket ? Uraim ! ezen politikára közremű­­jdni, ezt óhajtásainkkal segítni, s szavazatainkkal­ámogatni, valódi s jó hazafiakhoz illik. — Nem­oglalhatom el ezen széket a nélkül, hogy meg ne e­mlékezzem arról, ki abban előttem ült, s kinek­zámára a legszeretetreméltóbb tulajdonok, s a­egkitűnőbb tehetség könnyűvé tevék az elnöki működések gyakorlatát; nem igénylem magamnak, hogy az ő képességével mérkőzhetem, de ezen hi­ány betöltése végett, arra kérem önöket, hogy foly­vást részesítsenek engem ama jóindulatban, mely­hez szoktattak, s hogy vegyék tekintetbe az iránti őszinte óhajtásomat, mikép önök munkálatait a leg­­ökéletesebb részrehajlatlansággal kormányozhas­­am­.­­ Ezen beszéd után, mely élénk tetszéssel fo­gadtatott, az osztályok sorshúzás útján szervez­ettek, az osztályok elnökeivé Lemaire, Gouin, Jeveil, Brune­t-D­e­n­o­n tábornok, Vast- T­i­m­e­u­x báró tábornok, Morny gróf s L­a­m­­­etin, azok titkáraivá pedig O’Quin, Gou g­róf, Abbatucci, Noubel, Veauce báró, Murat Joachim gróf, s Eschassériaux bá­­n választatván meg. Később a kormány nevé­in, P­a­r­­­e­u államtanácsi osztályelnök, egy oly­örvényjavaslatot terjesztett elő, minélfogva a pénzügyminiszer felhatalmaztatik arra, hogy 500 millió ft.-nyi kölcsönt vehessen föl. Az ezen ja­vaslathoz csatolt indok-előadás így hangzik : „Uraim! Midőn ezen év kezdetén Francziaor­­szágnak egy oly háborúba kelle bonyolódnia, mit egy barátságos hatalmasság védelme, s az európai sulyegyen fenntartása kivántak, a kormány önök­höz fordult, e nagy harcz folytatására szükséges anyagi támaszt, s egyszersmind amaz erkölcsi köz­reműködést kérvén, melynek számára az országnak önök közlönye által kifejezett csatlakozásából kelle erednie. Önök nemesen feleltek felhívására, egy­hangúlag megszavazván egy, a perez szükséges s számításaihoz mért kölcsönt. Az ezen eszköz által nyert segélyforrások ama czélra fordíttattak, mely­re önök szánták azokat. Az önök mart. 7-ki hatá­rozata által megengedett rente-kibocsátás jöve­delme egészen fölemésztetett szárazi s tengeri had­erőnk nevelése, s egy távol vidékeken folytatott háború költségei által. Katonáink , s szövetségeseik bátorsága újabb lapokat csatolt győzelmeink év­könyveihez. Egy oly ellenség ellen, mely régóta el volt készülve a harczra, s hatalmának szivében , a fekete-tengeren támadtatott meg, a legdicsőbb ha­ditettek még nem végezték be a háborút. Állhata­tos erőfeszítések vannak szabva a két nyugati nagyhatalmasságra, ha ki akarják vívni azon dia­dalt, mely czéljuk elérésére, az európai békének szilárd s végleges helyreállítására szükséges. A császár kormánya bizton várja önök hazafiasságától ezen nemes erőfeszítéseket, egy nagy ügy sikeré­ért.­­ Tekintetbe vévén a már eddig tett kiadá­sokat, s az 1855-ik év katonai eventualitásait, arra kéri önöket, hogy 500 millióra emeljék az új köl­csön által létesítendő jövedelmeket. Nem kevesebb segélyforrások kívántatnak arra, hogy keleten egy számos sereg fenntartassék, s hogy a harcz minden­zükségei födöztessenek. Önök kétségkívül velünk jütt azt vélendik, hogy a keleti háború kiadásait főleg kölcsön által kell födözni. Bárminek lehesse­nek is a körülmények által szabatott jelen áldoza­tok, a császár kormánya, midőn megállít egy oly nagyravágyást, melynek naponkint erősbödnie s növekednie kelle, egy közel jövőt oly áldozatoktól kímél meg, melyek, erről meg vagyunk győződve, még nagyobbak lettek volna. A császár, noha az új törvényben végrehajtásra oly széles tért kért önök­től, min­t az előbbi munkálatban adtak meg számára, tétovázás nélkül előre megmondá önöknek saját eszméjét, ama mód iránt, mit ő legkorszerűbbnek tart, s mely legújabban sokkal nagyobb sikerrel vétetett gyakorlatba, semhogy újra meg ne kísér­tessék. A nemzeti aláírás ut­áni kölcsön fölvétel­módja a legutóbbi ülésszak korában ismeretlen volt, vagy feledésbe ment. E mód Francziaországban fé­nyes tapasztalás által igazoltatott, s már külföldön is utánoztatott.­­ A kormány a­nélkül, hogy bár­mely más módot kizárna, előre nyilvánítni akarta önök előtt, hogy minő értelemben szándékozik fel­használni ama teljhatalmat, melylyel önök őt két­ségkívül ellátandják, a legutóbbi ülésekben önök által elfogadott javaslat kifejezéseit ismételvén.­­ Önök uraim, hazafiasan megszavazván a kormány által kért segélyforrásokat, ez által mind ellensé­geink, mind szövetségeseink előtt bebizonyítand­­ják, mikép a franczia kormány s nép szilárdul el­­tökélvén erélyesen folytatni a megkezdett háborút. S türelmes és hősies seregünk, mely már büszke egy barátságos nemzet hálájának bizonyítvá­nyaira, s a császár dicsérései által gazdagon meg van jutalmazva, a franczia törvényhozó­ testülettől szintén oly felbátorításokat fog nyerni , melyek magukkal hordják a győzelem folytatásas gyümöl­csözővé tételének eszközeit.“ Erre a kamra, Boulleaux-Dugage in­dítványára , tüstént osztályaiba vonult, a tör­vényjavaslat tárgyalása végett. Az azon javaslat tárgyalása végett kinevezett bizottmány Morny grófot választa meg elnökévé s előadójává. A bi­zottmány többi tagjai: L'equien­, Gouin, Schneider, Taillefer, Chasseloup aubat gróf, s Montreuil báró. Ma 9 órakor­a törvényhozó­ testület elnöke s bureauja a Tuileriákba mentek, hogy a császár­nak átnyújtsák a mai ülésben megszavazott köl­csön iránti törvényt. Az összes követek a bureau­­hoz csatlakoztak. M­orny gróf, a törvényt át­nyújtván a császárnak, következő szavakat inté­zett hozzá : „Síre ! Van szerencsém felségednek átnyúj­tani ama kölcsön iránti törvényjavaslatot, mit a törvényhozó-testület ma egyhangúlag megszava­zott. Az egész törvényhozó-testület csatlakozni kí­vánt bureaujához, hogy így Francziaország s Eu­rópa előtt fényesen bebizonyítsa felséged szemé­lyéhezi hűségét, s azon utógondolat nélküli közre­működést, mit el van tökélve felséged számára nyújtani. Azt is óhajtá, mikép elnöke ön kezeibe tegye le az angol sereg s hajóhad, s ezek dicső fő­nökei iránti érzelmeinek kifejezését, valamint vi­téz szárazi s tengeri seregeink iránti gondossága s bámulatának kifejezését is.“ Erre a császár igy válaszolt : ,,A törvényhozó­ testület már hazafiasságának oly számos bizonyítványait adá nekem, mikép nem bámulhatok ama készség fölött, melylyel megsza­vazó ama törvényt, melynek számomra biztosítnia kell a háború erélyes folytatásának eszközeit. Köszönöm önöknek azon érzelmeket, miket önök legközelebb elnökük útján kifejeztek. Külügy­miniszeremnek meghagyandom, hogy az angol ki­rálynő kormányának szolgáltassa át a törvényhozó testület rokonszenve­­s hálájának bizonyítványait az angol sereg s hajóhad, valamint ezek méltó fő­nökéi iránt. Francziaország szövetségeseinek leyális és erélyes közreműködésével nyugtalanság nélkül várhatja be a jelenleg folyamatban levő háború ki­menetelét , és saját vitéz szárazi s tengeri seregeire támaszkodva fenn tudandja tartani az Európába őt illető rangot.“ Ezen szavak lelkesült ,,vive l’Empereur !‘­ váltásokkal fogadtattak. Erre a követek a csá­szárnénál tisztelkedtek. Ma a „Moniteur“ hivatalos részében jelenti, mikép Karolina hesseni herczegnő, a hes­­­seni választó­fejedelem testvére halálának al­kalmából az udvar dec. 29, 30 és 31-kén gyászt veend föl . Ugyane lap­ szerint ..O’Qui­n, tör­vényhozó-testületi tag, a becsület-légió lovagjává neveztetett ki. A törvényhozó-testület mai ülésében a köl­csön iránti törvényjavaslatnak egyhangúlag elfo­gadtatásán kívül azon törvényjavaslat is a kamra elé terjesztetett, melynélfogva Saint-Arnaud tábornagy özvegye számára 20,000 ft.-nyi nyug­­díj ajánltatik meg, s Bugeaud tábornagy öz­vegyének nyugdíja ugyanazon összegre emeltetik föl. Különösen föltűnt Montalembertnek az ülésbeni jelenléte. Németország, Berlin, dec. 28. Az itteni kabinet és a hes­­sendarmstadti kormány közt fennállott differen­­­tiákat, a hessen­darmstadti négnek porosz király ő­sigéhez intézett irata következtében elintézett­­nek lehet tekinteni, úgy hogy a két udvar közti diplomatiai összeköttetés újra megnyitásának többé semmi akadály nem áll útjában. A porosz népiskolaügy új szervezése követ­keztében, mely szerint a jövőbeni tanítók csak oly képzettséget lesznek nyerendők, min­t eddig valamirevaló polgári iskolában 12—14 éves gyermekek is nyertek, s az eddig annyira ápolt önálló gondolkodási gyakorlatok az elemi isko­­ákbeli oktatás köréből egészen kiszoríttatnak, a vagyonos­ családok gyermekeiket általában magánnevelés útján hittudományi jelöltek által kezdik oktattatni. — A. D.A.Z.“ írja : Egy a porosz követhez London és Páriában dec. 19-kén intézett sürgöny constatirozza Poroszország egyetérté­sét a nyugati felfogással, hivatkozva a diplomatiailag közös okmányokra, és a bizo­nyos határok közt megígért katonai együttmű­ködésre. Kijelölhetik egy külön egyezkedésre­ készség, mely Poroszország különállásával job­­ban összeférne. A sürgöny tehát megerősíti Use­dom küldetésének főczélját. Az alkalmasint a többi porosz követekkel is másolatban közöltetett. Freiburg (Baden) dec. 24. A „Frankf. P ostz.“-nak írják . E lapba a „Schwab. Merkur“ után azon hir vétetett föl , miszerint az érsek a badeni kormány megkeresését, hogy a némely állam szolgákra kimondott excommunicatiót ve­gye visszal azon válaszszal utasította volna el, hogy ezt csak a pápa teheti.­­ A leg­­pontosb tudakozódás után biztosíthatom Önt, hogy e hit valótlan. Az érsek mindig, valahány­szor a kormány részéről az egyházi büntetések megszüntetése megpendíttetett, azt válaszoló mi­­k­ép e tekintetben a kánoni törvényekhez kell magát szabnia, s s az egyházbeli kirekesztést a­­zonnal megszünteti, mihelyt az illetők az egyházi törvényeknek eleget tesznek, de egyszersmind ismételve kijelenté, hogy a legszelídebb eljárási formát követendi. Drezda, dec. 29. Miután tegnap est­e mindkét kamra utolsó ülését tartotta, ma déli 12 órakor a rendkívüli országgyűlés ünnepélyes be­rekesztése, a király ő felsége által személyesen tartott zárbeszéddel megtörtént. Bréma, dec. 21 A zsidókat illető tör­vényjavaslat a tegnapi polgártestületi gyűlésben elfogadtatott. Annak 2. §-a szerint az idegen zsidóknak a brémai község- s állampolgársogba felvétele a senatus világos helybenhagyásától függ. Ez az eddigi szokáson tényleg nem sokat változtat, mert a rendőrigazgatóság a polgárjog­ért folyamodott zsidókat eddig is a senatushoz utasította, mely azonban a kérvényeket többször vetette vissza mint nem. Darmstadt, dec. 25. Az itteni hirlap je­lenti : A­nhgné ő k.­fens, a leghűbb, legszeretet­­teljebb leány, csaknem szakadatlanul királyi aty­ja betegágyánál van. Már tegnap d. u. elfogadá Lajos király ő­slge királyi fiát Maximilián királyt, s nejét Mária királyné őfigeiket. A vi­­szonlátás mélyen megható volt, de a gyógyulás beállott jó kilátásai által öröm illetődött. Ugyane lap következő orvosi jelentést hoz : L­aj­o­s ki­rály ő­sige a tegnapi napon többször és sokáig jól nyugodott,s a nhg és lgná­r kir. fenségeikkel s az itt levő legmagasb uraságokkal, Max király és M­á­r­i­a királyné ő figeik, s Adalbert hge k. fenségével mulatott. Spanyolország, M­a­d­r­i­d. A cortes - gyűlés dec. 22-ki ülé­sében a hadügyministerhez interpellatio intéz­­tetvén, a nemzetőrség fölfegyverzésébeni állító­lagos lassúság iránt, O’D­onnel tábornok azt vá­laszola, mikép aug. 1-től fogva nov. 1-ig 92,330 puska adatott át a nemzetőrségnek, továbbá né­hány ezer a gyarmatok számára szánt puska is adatott át, a rövid időn külföldről ugyanazon czélra 10,000 puskának kellene érkeznie. Erre azon törvényjavaslat tárgyaltatván,melynél fogva a hadsereg létszáma 70,900 főre határoztatik, Labrador módosítványt terjesztett elő, a lét­számnak 20,000 fővel a b­elebszállítása iránt. — O’ D­o­n­n­e­­ tábornok válaszában kimutatá, mi­kép a sereg kér­dését nem lehet gazdászati s bud­get-kérdésnek tekinteni, szerinte, ez magas poli­tika, bel-­s külbiztonság kérdése. Végül kije­lenté, mikép ő azt személyére nézve, kabineti kérdésnek tekinti. A belügy-m­inister az összes ministérium nevében kijelenté, mikép e kérdést ők mindnyájan kabineti kérdésnek tekin­­­tik. Erre Labrador módosítványa 150 szava­zattal 49 ellen elvettetett. A 23-ki ülésben a törvényjavaslat tárgyalása folytattatván, Orense ellenzé a javaslatot, s módosítványt tett, a sereg létszámának 40.000 főre leszállítása iránt. Szó­nok kijelentvén, mikép ő republikánus, az el­nök megjegyzé, mikép a nov. 30-ai szavazat óta senkinek sem szabad magát republikánusnak ne­vezni. (­Felszólalások a szélső­baloldalról.) San­ M­i­g­u­e­l tábornok támogató a kormány javas­latát. Serrano tábornok módosítványt terjesz­tett elő az iránt, hogy a javaslat egyetlen czik­­kéhez ezen szavak csatoltassanak : ,,A budget kérdésének előrei elitélése nélkül.“ Azonban ké­sőbb a tábornok visszavonta e módosítványt, s végre a törvényjavaslat egyeteme nagy többség­gel elfogadtatott, a nélkül, hogy valaki névsze­rinti szavazást kívánt volna. A 21. s 22-ke közti éjjel igen fontos érte­kezlet tartatott a cortes-gyűlés termében, a bel­­ügy­minister összehívása következtében. Mint­egy 200 követ jelent meg, azonban az ülés meg­nyitása után néhány perc­c­el, azon nyilatkozat következtében, mikép az értekezletnek czélja, a jelen kabinet támogatására eltökélt compact többséget alakítni, a radikálok mintegy 30-an eltávoztak. Azonban mindemellett is igen heves vita támadt, az úgynevezett szabadelvű egylet­nek progressista s conservativ töredékei közt. De végre 14 tag elfogadott egy ekkép hangzó javaslatot : ,,A gyűlés kijelenti, mikép helyesli a ministeri programm szellemét s irányát, s mikép el van tökélve azt támogatni, mindaddig, mig annak czélja az egész szabadelvű párt egyessége leend, a vita folytában adatott felvilágosítások szerint.1* A budget-bizottmány, mely már két ülést tartott, még eddig semmi határozatot sem hozott. Az alkotmányi bizottmány bajosan tud meg­egyezni több pontok iránt, tagjai nagyon megha­sonlóak egymással, különösen a törvényhozó­­testületekre vonatkozólag. Távirati sürgönyök. Turin, dec. 28. Tegnap a vallási testüle­tek megszüntetését tárgyazó törvényjavaslatról a jelentés a kamráknak átadatott. A vita január 4-ig elnapoltatott.­­ Annecyben rendetlenségek történtek , a kenyérdrágaság miatt. A tizenegyedik franczia dragonyos-ezred, 800 ember, négy szakaszban 20, 22, 24 és 26-kan indul Rómából szárazi utón Francziaországba. Málta, dec. 22. Folyvást lőnek új érkezmé­­nyek Krim számára. A „Himalaya“ kijavítás vé­gett útban van Angliába rokkantak, nők és gyer­mekekkel. Napi hírek és események. Pest, jan. 2. * Az uj év ránk viradt. Millió szív és ajak óhajtja, hogy az boldog legyen. A boldogság az ég ajándéka az igaz, de sok tekintetben mi magunk­tól függ annak valósítása. Legyen szívünk tiszta, fogékony a jóra és nemesre, tűzzük ki akaratunk és munkásságunk czéljául boldogulásunkat, ültessünk szívünkbe helyes fogalmakat a boldogságról, és az elégültség szelíd angyalának karjain könnyen el­jutunk azon kevesektől járt ösvényre, melyen az feltalálható. — Egyesek mint nemzetek sorsában egyaránt tényező az, hogy ne csak óhajtsuk, ha­nem tiszta, határzott és üdvös fogalmak után a­­­k­a­r­j­u­k is boldogságunkat. Mint a példaszó tartja: Segíts magadon és segít rajtad az Isten. Óhajtsuk, hogy irodalmunk, melynek már oly szép, oly mesz­­sze elgyökeredző történeti alapja van, valódi nem­zeti állásponton tovább fejlődjék és virágozzék ! ez óhajtást intézzük Istenhez, ki gondviselésével nem­zeteket, hazákat és világeseményeket kormányoz, de az óhajtás imájához csatoljuk akaratunkat s az akarathoz a tetterőt is. Óhajtsuk, hogy ne oszoljék meg az eszközök s az eszmék útja közjóllétünk s a közműveltség felvirágoztatásában, de az óhajtás ez imájához csatoljuk akaratunkat is. Kívánjuk, hogy Istentől áldott és derék legyen nemzetünk, hogy a közbirodalom kapcsában jelentékeny helyét meg­óvja, megérdemelje, vész és viharban hatalmas pajzs legyen és a szerencse napsugarában életrevaló új magvakat hajtson, de az óhajtás ez imájához csa­toljuk akaratunkat is, s igy ez uj évre, egy másik küszöbén, mint kívánt boldog évre fogunk vissza­pillanthatni ! * Bíbor nők és hg-primás­ eminen­­cziájaf. hó 29-én indult el Romából. Útját Ancona felé veendi, f. hó 1-jén hajóra szállva, azt Triestig tengeren folytatandja. * Az utóbbi szt. Karácsony-ünnep estvéjén a gyermek-kórházban Ürményi Ferencz ur­s B­o­­h­u­s Antonia , P­r­ó­n­a­y bárónő, S­t­á­r­o­k és Thurn Eliza asszonyságok jelenlétében két gaz­dagon fölszerelt karácsonyfa volt fölállítva, mely­hez több nemeskeblű­ urak és delnők járultak ado­mányaikkal. * A nemzeti színpadon csütörtökön egy új fran­­czia dráma fog adatni: a „navarrai királynő regéi“ Kom­lóssy Ida javára. * Székely Imre zongoraművész hazánkfia jövő pénteken Schmidt zongorateremében egy ki­tűnő műsorozatú hangversenyt fog adni. * Jeles festészünk Ligeti közelebb Olasz­országba utazik, előbb Siciliát látogatva meg. A gyönyörű tájak e gazdag panorámájából jeles e­­csetje bizonyosan többször fogja megajándékozn műtárlatunkat.

Next