Budapesti Hírlap, 1855. január (609-633. szám)

1855-01-03 / 610. szám

Görögország. A görög kamrákat dec. 16-kán a király kö­vetkező trópbeszéddel nyitotta meg : „Uraim! Nehéz próbáltatások után, melyek korábbra kitűzött egybehivatástokat elnapolni kényszerítettek, most mondjunk hálát a Mindenha­tónak a pusztító pestis eltűnéséért. Az általános szerencsétlenségen kívül, mely szívünkön oly mély sebeket ejte, még egy más súlyos veszteséget is kelle elviselnünk, tisztelt s bensőleg szeretett a­­nyánk idő előtti elvesztését. Az ez alkalommal mindazok által önök közöl, kik itt jelen voltak, ki­fejezett részvétérzelmek, fájdalmunkat vigasztaló bizonyságai voltak a nemzet rokonszenvének. Tud­valevő körülmények, sajnos cselekményektől kí­sérve, nem igen régen egy szomszéd állammal, ba­rátságos viszonyaink félbeszakítását vonák maguk­ után,miből nem csekély hátrány keletkezett mindkét részről a kereskedelmi érdekekre. Kormányom egész hatálylyal ráfordító munkásságát, hogy e viszonyok újra megkötését létesítse; fáradozásait még foly­tatja, s reméljük, hogy a szomszéd állammal egye­sült nagyhatalmak őszinte és jótékony köz­rehatása által, melyek nemes és nagylelkű érzel­mei ez alkalommal is nyilatkoztak, óhajtásaink szerencsés teljesedésnek mennek eléje. Az óriási harc­c­al szemben, mely keleten kitört, nem csak a nemzeti érdekek, hanem a védhatalmak iránt tartozó hálaérzetnek is ellenállhatlan okai arra határoztak, hogy szigorú semlegességet nyilvánít­sunk. Mi­­ragaszkodunk ehhez és a nemzet valódi érdeke és becsületével ellenkező semmi cselekvényt nem fogunk megengedni, sem tűrni. — Barátságos viszonyokban állunk minden hatalmakkal, mert nem tévesztjük szem elől, hogy a feléledő Görög­ország legnagyobb érdeke abban áll, az európai civilisatio forrásaiból a társasélet számára minden jót meríteni, s valóban mindaz,mi tőlünk kívántatik s nemzeti jóllétünket fölöttébb előmozdítja: az ál­lamközség belső szervezete, az ifjúság vallási és erkölcsi nevelése, a czélszerű törvényhozás és kor­mányzási rendszabályok által elérendő előmozdítása a földmivelés, ipar és kereskedésnek, s becsületes­ség a köz és magán mulatságokban.“­Ezután a király figyelmükbe ajánlá a kam­ráknak az előkészített törvényjavaslatokat, azok közt különösen az 1855-ki budgetet, az újon e­­lőterj­esztendő választási reformokat, községi tör­vényeket stb. s beszédét így végző : ,,A végrehajtó és a törvényhozó hatalom e­­gyetértése, valamint őszinte kölcsönös segítés által az államügyek jó­­vezetése minden körülmények közt biztosíttatik, de oly körülmények közt, mint a mostaniak, egy ily összehatás kétszeresen kívána­tos, mert a nélkül az államhajó a legnagyobb ve­szélybe jutna. Számolok önök őszinte hazafiságára, s meg vagyok győződve, hogy az ezennel kezdődő ülésszak munkálatai szerencsés véget érendenek, és óhajtásaimnak, leghőbb reményeimnek meg fog­nak felelni. A negyedik törvényhozási időszak má­sodik ülését ezennel megnyitottnak nyilvánítom.“ Azonban a kamramegnyitás daczára is a mi­­nisterkrcsis még sincs bevégezve. Úgy látszik, hogy a franczia követ Páriából utasítást kapott, miszerint a görög kabinetben a franczia s angol képviselők megkérdeztetése nélkül változás ne eszközöltethessék. Pal­a­mid­es belügyminis­­ter letétetett, a­nélkül, hogy Forth Rouen arról előre értesíttetett volna. Ezt a franczia kö­vet rész néven vette annyival inkább, mert Pa­­lamidest Maurokordatos még Páriában a­­jánlotta belügyministernek, s a franczia kabinet őt elfogadta.Most Maurokordatos megkérte ugyan a franczia követet, hogy ajánljon új jelöltet a belügyministerségre, de Forth Rouen erről hallani sem akar, mig Páriából új utasítást nem kap, addig tehát, mig M­e­r­c­­­e­r onnét megérke­zik, a kérdés megoldatlan marad. Maurokor­datos most a közigazgatási személyzetben szán­dékolt számos változtatásokról is kénytelen lesz lemondani. szeraszkiei pasa maga lovasságát épen a Souches gyalog hadteste mellett lévő Sauran lovas osz­­tálylyal szemben öszvehozta. A márkgróf mindjárt belátta az új veszélyt, s a Caprara és Sauran­ ezre­­dekkel az ellenséggel szembe ment, de annak sok­kal erősebb támadását fel nem tartóztatható. A Sauran-osztály a török ágyútelepek oldaltüzelése által megingatva, egyszersmind élülről dühösen megtámadva áttöretett, a közbe állított zászlóalja­kat körülkerítették s leaprították, a nélkül hogy lőhettek volna. A török lovasok már a második csatarendig előnyomultak, a győzelem már az el­lenség részére hajlott, midőn Barfus tábornok, a központon, álló brandenburgiakkal jobbra kanya­rodott, s a törököket oldalban oly vitézül megtá­madó, mikép a Sauran-osztály időt nyert magát összeszedni, és a brandenburgiakkal az ütközetet megint helyreállítni. A szeraszkiei pasa, ki a császári hadsereg bal­szárnya előnyomulását észrevette, nagy erővel az­zal szembe ment és ismételt megtámadások által feltartóztatá. Márk gróf Lajos ekkor már a balszárnyhoz elért, ott átvette a parancsnokságot, a gyalogságot hátra­­hagyá, és lovassága tömegével sebesen ügetve egy jobbra kanyarodást tett. E mozdulat által a három­szor erősebb, két mélyen benyúló csapattá csopor­tosult ellenséges lovasságot oldalba fogta, egyszers­­mind Corbelli tábornok a könnyű lovassággal a törö­köket hátulról megtámadta, kik sokkal élhetetleneb­­bek valának, hogysem a megtámadásoknak ellenáll­hassanak. Az ellenséges lovasság jobb szárnya szin­te minden viadal nélkül szétveretett, s a balszárny is e zavarba belé bonyolódott. Kevés perczek alatt a csatatért szaladok boríték, kik a tábor bejárásá­hoz akartak menekülni. Míg a márkgróf őket a sán­­czolatok árkáig üldöző, a 6000 vasasból álló egész tartaléksereg hátulról sebes nyargalással a táborba berohant, s mindenütt pusztítás és szaladást ter­jesztett. Midőn tábornok Barfus a balszárny sze­rencséjét látta, rohamlépésekkel előnyomult a köz­ponttal az ellenséges sánczolatok homlokzata el­len, jobbról a Sauran-osztálytól és a jobbszárnyi gyalogság maradékától kergettetvén. A törökök nagyvezír Köpriki példájától buzdíttatva a tábor­ban magukat minden oldalról oroszláni bátorsággal védték. A spahik indultak legelőbb szaladásnak , a jancsárok, a lovasságtól cserben hagyatva, a Duna és sánczolataik közé beszorítva a kétségbeesés dü­­hösségével védték magukat az éj beállásáig, mi­dőn végre rajtuk erőt vettek, és az utolsó emberig mind felkonczolták. Nagyvezir Köprik­, büszke­sége és bálványa a törököknek, a jancsár-aga, a tá­bori biró, 18 pasa, 36 alaibeg , a jancsárok 15 tor­­basi­ja, 35 odabasi, 10 bajrakdár, és számtalan más vezér, valamint 20,000 közlegény holtteste borítá a csatatért, a lovasokat és málhacsapathoz tartozókat, kiknek számtalan szétszórt holttestei­ket a csatatérről a Száva folyóig lehetett találni, valamint azokat, kik a Dunába túladtak, vagy később sebeikben meghaltak, ide nem értve. Az elfoglalt tárgyak közt voltak a nagyvezír­­nek lófarkai s zöldszinü és aranyos nagy zászlója, a szeraszkiei pasáé veres és aranyos, a jancsárok agájáé, az egyiptomiaké, valamint az önkéntesek zászlója,­minden pasák főzászlói,azonkívül 45 ágyú, 10,000 sátor, 500010S, 2000 teve és öszvér, 10,000 bival, s a nagyvezír egész tábori pénztára. E nagy és fényes győzelem azonban a császá­riak részéről is igen drágán volt megvásárolva. A márkgróf az ütközetet legmérgesebb és véresebb­nek nyilvánító, mi e században történt, mivel a törökök mint kétségbe esettek úgy vívtak, s egy óránál tovább a győzelmet kezükben tartották. Vesztesük 7300 emberre ment, kik közel 1000 a brandenburgiakra esik. Márk gróf Lajos III. Fridrik választófejede­lemhez intézett tudósításában*) segéd­hadteste ma­*.) E terjedelmes tudósítás — bár csonkán, Barfus tá­bornoknak tőlünk ismertetett bio­­franchiájában a­gaviseletéről így fejezi ki magát: „Nem vagyok képes választófejedelmi fenségednek eléggé dicsérni tábornok Barfus, valamint fenséged derék serge rendkívüli vitéz voltát és bátorságát, s csak egye­dül nekik köszönheti a császár a győzelmet és a tö­rökök semmivétételét.“ E fényes és tökéletes győzelem legközelebbi következése volt, hogy Austria és Bécs a törökök­nek egy második beütésétől megmenekedtek. De Brandenburg és Poroszország jövő sorsára nézve is kiszámíthatlan következései valónak, mert az ké­szíti el az utat a választó­fejedelemnek a királyi méltóság elnyerésére, mivel a császár e terv iránt sokkal hajlandóbbá lett, bár­ az csak 1701-ben va­lósult. A csata után Barfus a brandenburgiakkal és tá­bornok gr. Starhemberg Guido öt császári zászló­aljjal Nagy-Váradnak körülkerítésére indult, mely várad­. 16. 1691-ben a két tábornok személyes ve­zérlete alatt rohammal megvétetett. Ezután a ser­­gek téli szállásra mentek, és a brandenburgiak az 1692-d. év tavaszán hazájokba visszatértek. Még csak két adatot közlünk, mint czélunkra tartozót a fennebbi biographiából, mit a szerző a Magyarországon jelen volt gr. Dohna Kristóf tá­bornoknak I Fridrik porosz király uralkodásáról írt emlékiratából vett által.­­ „Az 1686—ik évben a Buda ostromára meg­érkezvén, midőn a brandenburgiaknak állásuk ki­mutatva jön, 1200 ember parancsolatot kapott, a császáriakkal egy ostromárok által magukat össze­köttetésbe tenni. A törökök, hogy ezt megaka­dályozzák, egy tűzaknát felvettettek, és kiütöttek. Én t. i. gr. Dohna a kiállott seregnél valók, és egy osztálylyal kiküldettem, midőn egy számosabb tö­rök csapattól megtámadtattam s hátrálnom kellett, mely alkalommal egy hadnagy engem odahagyott, ki egyszermind magával sok embert elvitt, úgy, hogy az ellenségtől körülkerítés veszélyébe estem. E tisztnek gyávasága ellen Barfus tábornoknak panasz­kodtam. „Hallja gróf úr! Az embernek maga fe­lebarátját szánni kell,s nem kell neki roszszul fizetni, a mit igazságosan is elvégezni lehetne. Vannak az életben rész negyedórák, tán e tiszt is más alka­lommal jobban forgatja magát. Beszélni fogok vele.“ Valóban beszéltett is vele, és e tiszt egy más meg­támadásra rendeltetve,magát, hogy hibáját helyre­hozza, annyira kitette, hogy megöletett.“ „Az 1686-dik évben, Buda megvétele után, Schöning tábornoknak ítéltetett a zsákmány igen jelentékeny része, mi számos gazdag zsi­dókból és ezeknek vagyonából állott. Midőn ezeket a tábornokhoz akarták kísérni, egy csá­szári tiszt erővel elvette, s gr. Dohna tábornok Schöningtől parancsolatot kapott, azokat azon tiszt­től ismét elvenni. Magát egy csapat vasastól kí­sértette, elérte a szállítmányt és a zsidókat visz­­szavive az erősen megörvendett Schöninghez, ki é­­pen zsákmánya rendbeszedésével foglalkozott. A helyett hogy gr. Dohnának ezen fáradságát meg­köszönje, Schöning rá egyebet is akart bizni, mit a parancsnok fővezér­ a lotharingiai herczegnek kel­lett volna megvívni, mi rá t. i. Dohnára nézve több kedvetlen megjegyzést vont maga után, jele­sen Barfus tábornok ezt mondá : „Fontolja meg gróf! hogy az elvállalt megbízás csak egy portyá­­zóhoz illik, de nem őrnagyhoz s ön tulajdonaival biró emberhez.“­­, ki toldalékok közt — 48 — 57 1. — olvasható. Annak tartalma a fennebbiekben közölve van, miért, kü­lönben is inkább csak stratégiai becse lévén, ki­adását mellőzendőnek tartjuk.Az ütközetet a márk­­jg gr. e szavakkal jellemzi:,,Gewisz ist aber,dasz viele schöne Actiones, sowohl von Unsrigen als Feindes I Seiten diesmal vorbeigegangen, und in etlichen I Saeculis vielleicht kein so grausames und scharfes I Treffen wird gesehen sein worden.“ Legojabb posta. Bécs jan.­­. Öcs.k. Apostoli Felsége m. é. dec. 25-ki legmagasb határozatával koksó­­mindszenti lelkész L­o­v­a­s­s­y Imrét, loyális ma­gaviselete elismeréséül a koronás arany érdem­kereszttel legkegyelmesebben feldíszíteni mél­­tóztatott. A diplomatiai mozgalmakról a „Fremdbl.“ ezt közli: Az alapvonalak, melyek az ismeretes négy pontból huzattak, s alkudozási alapul szolgálnak egyfelől a bécsi szerződvényt kötött hatalmak, másfelől hg Grorcsakoff közt, dec. 30-kan Szt. Pétervárra, további politikai utasítás nyeré­se végett elküldettek. Onnét jan. 16-ig sem „igen“ sem „nem“ből álló, nem is az értekezlet által kitűzött feltételeket elfogadó vagy eluta­sító választ várnak, melyek alatt további béke­alkudozások történnének , miután ily puncta­­tiók dictatorilag jegyzőkönybe nem igtattattak. Egyelőre az ismeretes pontok szélesítéséről van szó, melyek világosabban szerkesztve hg Gor­­csakoffal közöltettek, s az utóbbi által Szt. Pétervárra­ elküldettek. A válasz elérkezésére 18 napi időhatárban egyeztek meg. Manteuffel ezredes Berlinből azon uta­sítást kapta, hogy további utasításokat várjon be Bécsben. A „Fremdbl.“ „biztos kútfőből“ azt állítja, hogy a vasutszerződvény a párisi tár­sasággal december utolsó napján, mely a peremptorius időhatár utol­só napja volt, nem íratott alá. Távirati sürgönyök. P­ár­is, dec. 31. A „Moniteur“ egy császári rendeletet hoz a nemzeti kölcsön tárgyában. Az részint 3%-tes rente-okban 65, 25-re, részint 4,­a%-tesekben 92-re fog kiadatni, s az első septemberben, az utolsó decemberben kezdend kamatozni. Az aláírások csak akkor fognak le­szállíttatni, ha 500 millió frankot meghaladnak. Biztosítékul az aláírt öszveg 10 petre tétetik le, a befizetés mart. 7-kén kezdődik és 18 havon­­kinti részletekben történik. — A testőrdandár Krímbe küldetik. Egy zuártestőrezred állíttatik. Madrid, dec. 29. Collado pénzügymi­­­nister megkapta elbocsáttatását és helyét Le­­villanó, egy gazdag bankár foglalta el. Szebasztopol dec. 22. Hószakadás, és fagy. Mindkét részről csatárai előkészületek. Odessza, dec.28. A katonai szállítmányok nagy tömegekben érkeznek. Hósuvatag, s fagy. Két század katonaság s 40 hadi sebesültek a szállitás közben megfagytak. A hévmérő 42 fokú a 0 alatt. Napi hírek és események. Pest, jan. 3. * Alkalmunk lévén megtekinteni azon át­adási jegyzőkönyvet, mely mellett a nemzeti szín­ház volt intendánsa gr. Festetics Leo, Si­­montsits János gazdászati igazgató úr közben­­járultával a színház összes leltáros felsz­erelvényeit az ideigl. igazgatóságnak átadá, abból az érdem­lett méltány tekintetéből kiemelendőnek tartjuk azon czélszerü újításokat, melyek a gróf ur inten­­dánskodása korszakában a gazdászati igazgató ur közreműködésével létettek . Egyéb czélszerű ja­vításokon kivül, a közönség kényelmére ruhatár nyittatott; a szinház homlokzatán új veranda é­pült; benn a nézőhely egy első­ emeleti erkélylyel láttaték el, melynek jövedelme képviseli azon 50,000 pft hatos kamatjait, melyek a Kormány­zó ur ő cs. Fensége külön engedelmével az orsz. pénztárból kölcsönöztetvén, a gróf ur intendánsi korszakában a színházra fordíttattak. A régi zongo­rák­­közöl kettő újakkal cseréltetett ki; a bútorzat nagy része kijavíttatott és uj darabokkal pótolta­tott. Diszítménytárul egy alkalmas­ helyiség nye­­retett. A szinházi melléképület egy intendánsi szo­­­bával, az iroda jobb rendezésével s egy nagy pró­baszobával, s a néma személyzet számára egy öl­tözővel bővíttetett. A küldöttség mindezen he­lyiségeket rendben találta. A ruhatár kor és nem­zetiség szerint osztályoztatott folyó számok­kal; az egyes előadásokhoz szükséges jelmezek­ről könyvek vezettetnek.­­ A ruha- és fegyver­tár több részint új, részint kiújított tárgyak­kal növekedett. A rendezőség működésének köny­­nyítésére egy díszítmény-album készítése ren­deltetett el, s azt a színházi festész már megkez­dette, s a függönyök nagy részének vázolásával már készen van. Megtekintetett a könyv-,kézirat- és zenetár, s ezek leltári és mutató könyveikkel e­­gyütt, valamint a csekély olvasó­könyvtár, úgy­szintén az intendánsi és titkári iroda kü­lönféle szakmányú jegyzőkönyvei is, mindezek, va­lamint a történt újítások az átvevő küldöttség által a kiállított jegyzőkönyv elismerése szerint helyesek­nek és kellő rendben találtattak. Ezt részint tarto­zó megnyugtatás, részint méltányos igazolás végett a nyilvánosság szempontjából a közönséggel tudat­ni kötelességünknek tartottuk. * Azon kérdésre : melyik hatósághoz tartozik a földtehermentesítési járadékok és földtehermen­­tesítési kötelezvények kamatai után járó jövedelmi­adók meghatározása? — az 1852 ik márczius 19- én 1853-ik jul. 29-ki cs. k. pénzügyministeri ren­deletekre vonatkozólag elvégezteték, hogy ez adók meghatározása a jövedelmi adó-törvényhez képest azon adóvetési hatóság kötelessége, melynek terü­letén az adóköteles lakása van. * 1855-ik jan. 1 -jétől kezdve a lovasposta­­pénz egy ló és egyszerű posta után a következő koronaországokban és kerületekben a cs. k. pénz­­ügyministerium és keresk. ministerium megegyezése folytán ekkép van meghatározva: Alsó-Austriában lft. 14kr. Felső-Austriában lft. l0kr. Salzburgban 1 ft. l2kr.Stiriában lft.l0kr. Kar­an­tán lft. 12kr. a partvidéken 1 ft. 18 kr., Krajnában 1 ft. 12 kr., Csehországban 1 ft. 12 kr., Morva és Sziléziában 1 ft. 12 kr., Tirolban 1 ft. 20 kr. a pesti és sopro­ni postakerületben 1 ft. 10 kr., a posoni, kassai és nagyváradi postakerületben 1 ft. 8 kr., a szerb vaj­daságban és temesi bánságban 1 ft. 10 kr.­, Er­délyben 1 ft. 8 kr., a horvát partvidéki bányaker. 1 ft. 14 kr., az ottoc­ani ezred és zengi községker. 1 ft 20 kr., a likkai ezredker. 1 ft 14 kr . Oguli­­niben 1 ft 18 kr., végre a horvát-szlavon­ pos­tákén 1 ft 10 kr. Fedett állomáskocsikérti járan­dóság fele, és egy fedetlen kocsiért negyedrésze az egy ló és egy posta után járó nyargapénznek (Rittgeld). * A természettudomány s vegytan barátait fi­gyelmeztetjük Bertheim tanár úr előadásaira, melyeket az orvosi egyetem épületében i. e. 10 ó­­rakor szombatot kivéve naponkint szokott tartani. A szakmányában kitűnően ügyes tanár az minap hallgatóit fris­kóval lepte meg, mit pár percz alatt készített. * T­ó­t­h Kálmán Szerelmi vadrózsái­­nak második kötetét, melyre igen számos előfizető gyűlt, Számvald Gyulának adta el. * Mint halljuk, a „Hölgyfutár“ mellett egy díszes albumban megjelenő 24 író arczképét Sza­­mosy fiatal festészünk veszi le. * Naudmann lovartársaságának mutatvá­nyai a Beleznay-kert circusában , kivált az első napokban igen látogatottak voltak. A nőtagok közt Schwarz k. a. a legérdekesebb. *] A „kerepesi emlék“ szerzőjétől L­ö­ff­­­e­r János úrtól Rózsavölgyi és társa műkereskedésében napokban ismét két uj zenemű jelent meg, u. m. „Ne szomorkodj légy víg“ csárdás zon­gorára t. Sárkány Lujza és „Anna négyes“ t. B­a­r­t­a­­ Anna asszonyságoknak ajánlva. Különösen az utóbbi sikerült s megérdemli a divatozó táncz­­rendek darabjai közé fölvétetni. A bécs-győri vaspályaigazgatóság a fu­­varkert mindennemű gabna, liszt és gyümölcs—nö­vényektől sporcomáz­s­áj­ától mértföldenkint 1855. mártius végéig s­árban állapította meg. — A szaktudományi munkák száma közelebb­­ről egy ujjal fog szaporodni. Báró N­y­á­r­y Gyula, volt pesti. törvényszéki ülnök „A büntetőtör­­vény­köny­v magyarázata“ czimű­ manteát végzett be,s azt napokban sajtó alá bocsátja. Szak­értő ítészek nyilatkozata után e munkára előre is méltán figyelmeztethetni hiszszük a közönséget. * K­o­v­á­c­s Endre orvostudor úr egy rég rebesgetett telenorház ügyében tervet nyújtott be. Mint halljuk, ez ügy jelenleg komoly tárgyalás a­­latt van. * Az újév napján Bécsben oly nagymértékben dühöngött szélvész bennünket is meglátogatott, de tán szelídebb alakban, az ablakok sok helyütt csö­römpöltek ugyan, de falak nem omlottak be, és így csak az üvegeseknek volt jó ujesztendejök. * Romából írják: prágai bibornok-érsek hg. Schwarzenberg a német-magyar collegium magyar növendékeit m. hó 16-ikán e szavakkal mutatta be bibornok prímás ő eminencziájának: „Filii tui hungari“ (magyar fia id.) Kézcsók után a hg. érsek a legközelebb álló növendéket kézen fog­va e szavakkal „veníte, dabo vobis locum bonum, ad videndum omnia“ (jertek, jertek, jó helyet mutatok nektek, hogy mindent láthassatok) a ca­mera d’ udienzába vezette őket, hol a kalapátadás szertartásában részt vettek. *] A párisi „társulat a nemzeti ipar serkenté­sére“ 1855. 1856. 1860, és 1865 évekre jelenté­keny jutalmakat tűzött ki, részint a vegytani, részint a gazdászati szakban., Amabba tar­toznak , jutányos készítése a savanyagnak össze­kötetés állapotában, eszközül nagyobb hőfok elő­idézésére bizonyos iparágak számára; a tengervíz be­hatásának ellenálló hydraulikai anyagok megismer­tetésére vezető eljárás feltalálása a tengerben) építé­seknél eddig használt vakolatfalak vizsgálata, a tenger hatásának legalább 10-éig ellenálló, s mes­terségesen előállított anyagokból olcsón készítendő hydraulikai vakolat feltalálása; mivelést érdemlő pókistelepek felfedezése Francziaországban s annak birtokain stb. A gazdászat köréből: meghatározása a különböző víz hatásának a fák növésére s azok minőségére; megállapítása az erdészet befolyásának ugyanazon nemű fa termelésére hasonló földben ; a szőlőrész leghatályosb ér- vagy gyógyszerének feltalálásáért 10.000 frank stb. Ez a legnagyobb pályadíj, s ilyen kettő van kitűzve mind a két rend­beli jutalomnál, továbbá egy díj 6000, négy 3000, ugyanannyi 2000, egy 1500 frank stb. Rendkí­vüli jutalom, (mely minden hatodik évben oszta­­tik ki) 12000 fr. a franczia ipar tökéletes­ítésére vezető leghasznosabb találmányra, és ezenkívül több alsóbb fokú rendkívüli jutalmak vannak kitűzve. A külföldi lapokat tegnap nem kapták meg. Bécs, dec. 30. Agio: arany 31, ezüst 27x/%.

Next