Budapesti Hírlap, 1855. március (657-684. szám)

1855-03-01 / 657. szám

Pest, Csütörtök, HIVATALOS RÉSZ. 657. Szerkesztői iroda van : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2 -ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalder­­ház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesít­­v­e egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítan­dók. Megjelenik a lap, hétfőt s a több ünnepek utáni napodat ki­véve,­­mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félév­re : 10 írt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben, fél­évre : 8 tfrt., évnegyedre 4 írt. — A hirdetések ötször k­alálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pe­dig 4 kr. számíttatik — Egyes szám­­20 pkr. Előfizetés m­artius-junius négy hóra. Helyben : 5—öt pft 20 kr. Vidékre : 7—hét pft. Az előfizetés Pesten e lap kiadó hivatalában (Országút, Kunewalderház, földszint) Herz János könyvnyomdá­jában, vidéken minden cs. k. postánál történik. SZERK. A cs. k. Apostoli Felsége legkegyelme­sebben megengedni méltóztatott, hogy gr. For­gács Auguszt apát és esztergomi kanonok, a szá­mára küldött johannitarend tiszteleti kis keresztjét viselhesse. A belü­gy­minister gamsendorfi J­e­n­­­k Imre lovag járásbiztost szolgabiróvá, és Kovács Kál­mán szolgab. hivatali­­tollnokot szolgab. hiv. segéd­dé a politikai szolgab. hivataloknál a soproni köz­­igazgatási területben, kinevezte. F. hó 19-én 2745 sz. a. kelt igazságügymi­­niszeri bocsátvány által az ügyvédség gyakorlására ideiglenesen kinevezett Vavrovích Antalnak ideiglenes hivatalhelyül Nyitra jelöltetett ki. Az egyesülve fennállott magyar cs. k. országos pénzügyigazgatóság a sz­ endrei vonalon Ó-Budán levő m. k. fogyasztási adóhivatalnáli ideiglenes ellenőrállomásra Ohm Vilmos cs. k. szám­vivőse­gédet Budán, kinevezte. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály a kassai orsz. fiókpénztárnál tisztté kine­vezett volt tisztet a létezett budai kincstári főfize­­tőhivatalnál, Szibenliszt Zsigmondot, a budai cs. k. orsz. főpénztárhoz tiszti állomásra kinevezte. Ezennel köztudomásra juttatik, miszerint a cs. k. uradalmi ügyésznek Budán, a cs. k. koronaura­­dalmi ügyésznek­­­Budán, a cs. k. uradalmi ü­­gyésznek Sopronban és a cs. k. alapítványi ügyész­nek Kassán hivatali működése 1855 márt­. 1-jén megszüntetett, s hogy azoknak ügyletei e naptól fogva a cs. k. finánezügyészség idevágó osztályai­ban fognak tárgyaltatni. Pest, feb. 14. 1855. A­ magyarországi cs. k.fináezügyész­­ség elöljáróságától. F. é. febr. 26-­kán a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar­­országi törvlet­ 1. osztályának III. dija egyelőre német nyelven. Tartalma: 14. sz. a. a cultus- és oktatásügyi minister 1855- jan. 1. kelt rendelete, mely által a nyelvvi­szonyok a gymnasium­oknál Magyar-, Erdélyország, Temesi-bánság és Szerb-vajdaságban szabályoz­talak. , 15. sz. a. a pénzügyi és kereskedelmi minisz­tériumok 1855. jan. 4-ki ren­delete, érvényes a vámterületbe foglalt minden koronaországokra, a vámkedvezménynek a vámegyletteli közbenső for­galomban a nem köszörült, nem fenyített, nem laokirozott vasárukra kiterjesztése tárgyában, az 1853. febr. 19-ki keresked. és vámszerződésben (Bírod, törvénylap 1853. 207 sz.) megengedett fel­tételek szerint. 16. sz. a. a keresk. ministerium 1855. jan. 4-ki rendelete, mely által az 1854. oct. 20 és dec. 23-ki legf. határozatoknál fogva, uj határozmányok sza­­batnak ki a gőzhajózási üzletre a tavakon, folya­mok és folyóvizeken, befoglalva az austriai cs. állam minden közbenső határvizeit. 17. sz. a. az igazságügyministerium 1855. jan. 7-ki bocsátványa, hatályos a lombardvelenczei ki­rályságra, melylyel az 1855. jan. 2-ki legf. hatá­­rozm­ány következtében, rendeltetik, mikép a lom­­­bardvelenczei királyságban 1855. febr. 15-n az ál­lamügyészségek hivatali működésüket elkezdjék, s hogy ugyanazon napon e királyságban az uj bűn­­perrend is és a büntetőtörvényszékek és állam­­ügyészségek belszerkezete és ügyrendére nézve azzal összeköttetésben álló szabályok hatályba lép­jenek. 18. sz. a. a kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministerium 1855. jan. 15 - ki rendelete, hatál­y­os minden koronaországra, kivéve a katonai határszélt, melylyel, a belügyministeriummal egyetértve, az időszaki személyszállító-vállalatokhozi sza­b­ad­alom adásánáli eljárás szabályoztatik. 19. sz. alatt a pénzügyministerium 1855. jan. 16-ki bocsátványa, a confluentei cs. k. és a costa carolinai szárd. k. vámhivataloknak a transitójavak kölcsönös átutasítására felhatalmaztatása tárgyában. 20. sz. a. a bel- és igazságügyi ministeriumok 1855. jan. 18-ki rendelete, hatályos minden koro­naországokra, kivéve a katonai határszélt, mely­lyel az 1852. máj. 27-ki általános büntetőtörvény 478 §-ban kijelölt áthágási esetek két elsőbbikének megvizsgálása és büntetésérel hatósági illetékesség iránt támadt kétségek eloszlattatnak. 21. sz. a. a bel- és igazságügyi ministeriumok 1855. jan. 18-ki rendelete, hatályos minden koro­naországokra, kivéve a katonai határszélt, melylyel az 1852. máj. 27-ki általános büntetőtörvény 4­8 § - nak magyarázata bocsáttatik ki. 22. sz. a. a pénzügyministeriumnak, az igaz­­ságügyministeriummal egyetértőleg 1855. jan. 18- kán kelt rendelete, hatályos minden koronaorszá­gokra, az 1853. mart. 19-ki császári rendeletnek (Bir. u­. 53 sz.) alkalmazása iránt. 23. sz­. a. az igazságügyministérium 1865 jan. 20-ki rendelete, hatályos Erdély nagyfejedelem­ségre, a kereskedelmi jegyzőkönyvek vezetéke tár­gyában. 24. sz. a. az igazságügyministerium 1855. jan. 24-ki rendelete, hatályos a birodalom egész terü­letére, kivéve a katonai határszélt, mely által a cs. k. csendőrség által behozott és büntetés végett el­itélt gonosztevők fölötti, a visszatérítés kiszabására szükséges hav­i kimutatások szerkesztése a tervszé­­kekre bizatik. 25. se. a. a belügyministerium 1855. jan. 25. kelt rendelete, érvényes minden koronaországokra, kivéve a katonai határszélt, a birodalom többi ko­ronaországaiból Magyarországba és volt mellékor­­szágaiba átköltözést illetőleg. 26. sz. a. a bel-, igazság- és pénzügyminisze­­rek 1855. jan. 26. kelt rendelete, a tisztviselők nap- és mértfölddiját, a napdijnokok és s­zolgák fogyasz­tási pénzét, és a szolgaszemélyzet járás- és kézbe­sítési diját a kerületi (megyei) hatóságoknál, az el­ső folyamodási törvényszékeknél, a járási és szol­­­gabirói hivataloknál illetőleg kibocsátott 1854. jul. 3-ai ministeri rendeletnek (Birod. u­. LXI. db 169 szám) Dalmatia királyságra kiterjesztése tárgyában. 27. sz. a. a bel- és igazságügy ministeriumok 1855. jan. 27-kén kelt rendelete, a Hallein város­ban fekvő házak eldiribálásának tilalmát illetőleg. F. é. feb. 28-án a bécsi cs. k. udv. és állam­nyomdában megjelent és szétküldetett hivata­los tizenhatodrét­k­é­z­i k­i­a­d­á­s­a az aust­­­riai birodalmi 1850. máj.­­-i általános váltó­­rendszabálynak, a váltóügyekbe­ni el­jár­á­s­t szabályzó, és a későbbi, 1854. év végéig megjelent, a váltórendszabályra vagy a váltóügyek­beni eljárásra vonatkozó, és 1854. év végén még jogérvényben állott törvények és rendeletekkel e­­gyütt. E hivatalos tizenhatodrét kézi kiadás a­­zonban nema hatóság­ok közti hivatalos k­i­o­s­z­t­a­t­á­s­r­a, hanem csak eladásra van szánva. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Paris, feb. 22. —L.— Miután az idén a „baeuf gr.vs­ -ról beszéltünk, illő, hogy a hajdani farsang másik* maradványáról is szóljunk, értjük a hamvazó­szerdán reggel végbemenő „descente de la Cour­­tille“-t, mi nem jelent egyebet, mint a népnek a Páris határában fekvő belvillei sör-és kávéhá­zakból való visszaérkezését. „Courtille“nak ne­vezik, de csak hamvazószerdán, azon hosszú utat, mely a barrière du temple-tól a belvillei hegy­dombra vezet föl s melynek számtalan sör- és kávéházaiban tölti a külvárosi pórnép a húshagyó­­keddi éjjelt. Napviradtakor elhagyja a nép emu­­látóhelyeket s az után lefelé a városba vonul, hol aztán elszólad. A,,descente de la Courtille“ egyike a legocsnaányabb látványoknak, miket a civilisatio fővárosa fölmutathat, mert ekkor a pórnép egész állatiságában tör ki. Hogy valakinek fogalma le­hessen azon állati helyzetről, melyben az ittas pórnép ilyenkor van, szükség, hogy előbb bátor­ságot vett legyen magának egy vagy két órát vele a korcsmában tölteni, hol az a legutolsó pénzdarabjának is nyakára szokott hágni, s eszét tökéletesen leiszsza. Minthogy pedig e korcsmák történeti hírességgel bírnak, nem lesz helyén ki­­vül azokat röviden megismertetni. A bemenetnél­ legelőbb is egy díszteremben találja magát az ember. A díszítmény egy nagy czin-táblából áll, melyen nagyszámú palac­kok és poharak állanak. E táblára mindig a legnagyobb gond van fordít­va, úgy fénylik mintha csak ezüstből volna,­­ oly nagy, hogy húsz sőt több egyén is elfér mellette sorban s ihatik kényelmesen. Középen egy emel­vényen ül a korcsmáros vagy korcsmárosné, kik­nek nem szabad félénkeknek vagy gyenge ter­­mészetüeknek lenniök, hogy zabolátlan vendégei­ket rendben tarthassák. A korcsmáros háta mögött a fal van, mely tele van aggatva konyhaszerekkel föl egész a fellétig. Ebben áll a korcsmáros büsz­kesége, mert minél számosbak konyhaeszközei, ő is annál büszkébb.­Egy mindig nyitva álló ajtón a konyhába látni, hol egy roppant tűzhelyen s valódi máglyatűznél hosszú, hússal terhelt pe­csenyesütő nyársak forognak szüntelen tengelyük körül A borjúpecsenye játsza a főszerepet, mert ezt a párisi „nép“ leginkább kedveli. A ház há­­tulsó része egy nagy­­termet képez, hol tánczolnak és isznak. Kis asztalkák hosszú sorokban állanak egymás mellett,­­6 ülésekül fa­padok szolgálnak. Hogy több tér legyen nyerve, fa-karzat van ké­szítve, mely a termet körülfolyja s egy lépcsőre megy ki. A terem közepe egy fa-karzattal van elzárva s az kiválólag a tánczosok tulajdona. E termekben, melyeknek mindegyikében rendesen 4—500 ember elfér, a farsang három utolsó nap­ján a nép légy­ottot rendez, miután előbb, hogy magának pénzt teremthessen, majdnem mindenét a zálogházba vitte. Hogy mikép megy itt a dolog, azt illendően leírni szinte lehetetlen. Földig le­­részegedett emberek tántorognak hamvazószer­dán reggeli 5 órakor az utón, s így kezdődik a ,,descente de la Courtille.“ Férfiak, asszonyok s gyermekek farsangi „díszöltönyben“ és rongyban vánszorognak ide s tova a sárban, énekelve, uj­­jongatva, zsémbelődve s egész pokoli jelenetet idézve elő. 16 óra tájban a rendőrség már min­denkit eltávolított az útból, s elkezdődött­­ a böjt. Ezelőtti években az előbbkelők kocsin szok­ták e rémjelenetet szemlélni, sőt néha kivétel­képen még abban részt is venni, azonban hála a korszellemnek, ez ma már nincs többé divatban. A „descente de la Courtille“ az idén a szó leg­­teljesb értelmében már csak közönséges pórlás volt. A császárnak Krímbe Utazását illető hír, mi­szerint t.i. ő már a közelebbi napokban útra kel­ne, elsietett volt annyiban, a­mennyiben igen Va­­lószínűleg még három négy hét is beletelik, mnig az utazás megtörténik,­­ ha csakugyan megtörté­­­nik. Minden oldalról igyekeznek a császárt e ter­véről lebeszélni, sőt még azt is beszélik, hogy ma­ga az angol királynő is kérte volna őt egy levél­ben , melyet Russel­lord hozott, hogy mond­jon le ezen útról. S minthogy ha idő van nyerve, minden meg van nyerve, a bizonyos oldalról in­spirált hivatalos tollak oda lesznek irányozva kimutatni, miszerint a császár helye nem Krím­ben hanem a balti -tengeren van. Ezt hozta föl neki a külügyminiszer is. Míg azonban a hadjárat északon újra megkezdődik, addig sok más is tör­ténhetik. Egy l­agas rangú tisztnél volt katonai társaságban mint bizonyost hallám állíttatni, mi­szerint a császárnak sohasem volt szándéka Sze­­basztopol bevétele előtt menni Krímbe, hanem csak annak megtörténte után, hogy aztán a hadsereg parancsnokságát átvegye s azt az oro­szok ellen vezesse. Már pedig hogy a jelen pilla­natban minden előkészíttetik egy Szebasztopol elleni főtámadásra, az kitűnik a keletről érkezett­­tudósításokból, s e szerint mi — ha igaz a fen­­nebbi adat — igen természetesnek találjuk, hogy L. Napóleon elutazására minden a roham sikerének esetére­ készíttetik elő. Poroszországgal még mostanáig sem jött Semmi egyezkedés is létre. Poroszország a 3-ik pontnak határozottabb magyarázatát litvánja s pontosan kijelöli mindazon eseteket, melyekben Oroszország ellen támadólag kötelezhetnek föllép­­­ni. A nyugati hatalmak egy ellenjavaslatot küld­tek Berlinbe, honnan tegn­ap még nem érkezett válasz. Párig, febr. 23. —S.— Berry­ez urnak academiai taggá lett felvétetése tegnap történt meg. Beszédének első része a tegnap esti „Presserben megjelent. Vájjon megjelenik-e a második rész is, azt még nem tudom, minthogy következő esemény adta elő magát. A mai reggeli lapokban t. i. nyomát sem találhatni e beszédnek, noha azt — mint ezt személyes meggyőződésből tudom — az „Union“ és „Assemblée nationale“ mára már ki is nyo­matták Hihetőleg a szerkesztőségek estve későn még parancsot kaptak a beszédet közzé nem ten­ni. Különös azonban, hogy a jelen perezben (3 óra) a „Presse“ még nem kapott parancsot a be­széd közzétételének félbeszakasztása iránt. Hogy mily összefüggésben áll a dolog, még eddig nem tudtam meg. De azt igen jól föl tudnók fogni, ha­­ a kormány elégedetlen volna. Mert valóban Berryer beszédében nem hiányoznak ezérzások, melyeket a hallgatóság roppantul meg is tapsolt. A benyomást, mit Berry­er és Salvandy urak beszédei tettek, csak az ítélheti meg igazán, ki jelen volt. Csaknem sajnálnunk kellett M­a­­­thild­ignet, Nieuwerkerke­t, Magne­­ tábornagyot s a császári családnak több más hozzátartozóit vagy szolgáit. Fenntartjuk ma­gunknak e nevezetes ülésre még­ visszatérni, ma csak Berryernek az első császárság fölötti íté­­lete közlésére szorítkozván: „E nemzet (Fran­­cziaország) mintegy elbágyadva saját tehetetlen­ségétől,­ gyermekeit, vagyonát, jövendőjét egy győzelmes harczos lábaihoz veti, ki vállalatainak sikerétől megittasodván s a harcz szellemétől el­ragadtatván, megrendíti a világot s azt meg akarja hódítani, de nem hagy maga után egyebet a despotismus végzetezerü példájánál s gyü­mölcslétén hódításainak vészteljes emlékénél!“­­ T h­i­e r s ur nem volt jelen;­ő kertjében el­esvén, karját két helyen eltörte. A halandóság a boulognei táborban igen nagy. Martins 1­n 1855, Austria­ birodalom, B­é­c­s, feb. 26. Biztos hír szerint a fele. ud­varnál bekövetkező örömdús eseményre egy uj keresztelési szertartás terve készült el. Prágából értesülünk, hogy Ferdinand császár ő felsége még e hét folytán ismét beköl­tözik hrádzsíni palotájába, miután a császári lakosztály kevés kárt szenvedett s ennélfogva megkettőztetett tevékenység által­ néhány nap múlva ismét helyre lesz állítva. Hallomás szerint még a tulajdonképeni ér­tekezletek kezdete előtt több előkészítő tanács­kozások fognak a bécsi értekezlet eddigi tagjai által tartatni, melyekben Gorcsakoff hgis részt veend. Az utóbbi Szt Pétervárról utasítást kapott volna, hogy az értekezletek összeillésének lehető gyorsítására munkáljon. További­­rendelkezésig az áruszállítás a krakói vaspályán felfüggesztetett. * Lord John Russel részére a Munsch­­szállodában 15 szobát rendeltek meg. Miután a la­káshoz tartozó néhány szobát jelenleg ideiglenesen L. he­r­cz­eg bír, M u­n Se­h úr azon kérelemmel járult a hghez, hogy e szobákat másokért kicserél­tetni engedje, mibe a herczeg a bécsiek előtt isme­­­retes szeretetreméltóságával azonnal beleegyezett. Sokkal nehezebb állása van a vendéglősnek egy an­gol b­ányában, ki a lord számára rendelt emeleten szintén két szobával bir, s kit nem , lehet rábírni, hogy hazája békekövete kedvéért lakást változtas­son. Még eddigelő nem lehet tudni, hogy a szálloda­­birtokos diplomatiai talentoma meddig fog terjedni Albion e kérlelhetlen fia irányában. * Nagy-Szeben feb. 18. A cs. k. 45-ik gyalog-sorezred itt állomásozó gránátos­ zászlóalja ma d. e. 19 órakor teljes díszben a plébánia előtti nagy piac­ra vonult ki. Az alkalom erre igen ün­nepélyes volt, ő fensége az ezredtulajdonos Hes­sen és bei Rhein Emil by táborszernagy, a zászlóalj lobogója számára egy pompás veres és fehér, aranyba hímzett szalagot ajándékozott, e jel­mondattal : „Si Deus nobiscum, quis contra nos“, mely­ek a zászlóalj már fölszentelt lobogóját még nem digressték .Miután a sorban fölállított zászlóalj a zászlót zeneszó mellett átvette, négyszöget képe­zett s ezredparancsnok Meal Tódor ezredes.

Next