Budapesti Hírlap, 1855. március (657-684. szám)
1855-03-01 / 657. szám
fegyver tisztelgés mellett 6 fenségének az ezredtulajdonosnak ajándék-szalagát egy alkalomszerű rövid beszéddel átadta. Ezután a zászlóalj újra sorakozott, s megjelentek vezérőrnagy és dandárnok, a herczeg és ő cs. k.,fensége félig Zsigmond, szemlét tartottak a díszelgő zászlóalj felett, mire isteni tisztelet tartalék, mely alatt a szalaggal díszített zászló fölszenteltetett. Az ünnepély végét az ezred elléptetése fejezte be cs. fensége előtt. * Brassó, feb. 10. Főherczeg Albertő cs. fenségé tegnap délelőtt 10 óra tájban mise után a várhegyi lövegek dörgése alatt elhagyá városunkat, és szemleútját tovább folytatta. KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. Délkeleti csatatér. Az eup a toriai összecsapásra nézve, mi távirdailag jelentetett, a „Milit. Z.” megjegyzi:..közelebbi részleteket kell •bevárnunk, mig e harczról ítéletet képezhetünk magunknak; mindenekelőtt az oroszok veszteségét igen nagyra találjuk tétetve, mert az egész nem igen volt combinált támadás az eupatoriai sánczokra, hanem csak erős kémszemlézés. A combi- nált támadás véresebben végződött volna. Mi L i p r a n di jelenlétét illeti, azt gyaníthatni, hogy ő csak személyesen volt ott , hogy állomását a Tsernajánál egész a Baidarvölgyig, elhagyta volna, azt alig lehet föltenni. Egyébiránt halljuk , hogy a török csapatokat Eupatoriában ezen Omer pasa által személyesen vezényelt harczban az egyesült hajóhadak igen hatályosan támogatták. A török hadvezérek s név szerint Omer pasa egyébiránt koránsem ámítják magukat az orosz haderők számának kicsinylésével , s a fővezér folyvást ujj erősítések küldését kéri Izmail pasa dobrudzsai parancsnoktól, hogy képes legyen mind Eupatoriát elég erővel fedezni, mind a tábori működéseket is 60,000 emberrel megkezdhetni Már most az egész török sereg, mely korábban a Dobrudzsa és Bulgáriában volt, Krímben van, s utóbbi héten a Sumlában állt tartalékok is Várnába húzódtak, a hajóraülésre készen lévén. Bulgáriában és a dunai várakban a helyőrségek igen szerény számra szállíttattak le, s a szállítás minden kitelhető erővel gyorsíttatik. Török lovasságból, kivéve Iskenderbeyt és csapatát , még igen kis rész van tauriai földön , s a többiek hajóraszállítása azért halad, mert az ily szállításra alkalmas török hajók hiányoztak, másfelől pedig Ahmed pasa ,ki a hajóraszállítást Omer pasa megelégedésére intézte. Konstantinápolyból rögtön parancsot kapott, hajóhadosztályával az ázsiai, partokra utazni. A Várnából Krímbe átszállításra idegen hajók szedettek föl. *—A francziák 18-án már ostromműveikkel 40 métrenyire álltak a Malakoff-erőd fősánczaitól, s igy a főbástya glacis-jára értek.. Az ostromlók most gyakran találnak munkáik közben lőaknákra, mi igazolni látszik szökevények azon állítását, miszerint az erődök mind aláásvák. A nagyhgeki Szebasztopolt úgy látszik újra elhagyták, mert a nagy császári zászló két nap óta levétetett. — Azon tisztek, kiket lord Raglan Konstantinápolyba küldött , s kik lord Redcliffnek a krimi dolgok helyzetéről tiszta borral voltak szolgálandók, 11-én visszatértek Krímbe. Stratford lordnak nem sok vigasztalót jelentettek, s ő nem sok vigaszszal bocsátó útnak őket. Az expedlitiót mind Krímben mind Konstantinápolyban már megbukottnak tekintik , s ha közelebb valami történik , az csak a becsületért s azért lesz ,hogy Európa lássa, mikép más sikert elérni lehetetlen. Tauriai földön jelenleg három orosz had test áll, melyek mindenike kerek számban 40— 145s 000 emberre megy ; nem sokkal gyengébb a mindig fris szebasztopoli helyőrség, és bizonyosan erősebb a Perekopnál álló hadtest. Semmi remény nincs hozzá, hogy az egyesültek gyengült seregei ezen haderőkön keresztülverekedhessenek. Balaklavánál a hajóraülés csak 20,000 ember s az egész lövegzet veszteségével volna lehetséges. Nem marad egyéb hátra , mint a roham , mely szintén belekerül 20 -30,000 emberbe, s melylyel semmi sem lesz nyerve , mint az ellenséges várnak egy kis része. Amit e fennebbiekben közlünk, szóról szóra egy egyesült seregbeli mok ajkáról van irva; látni ebből, mi kevés a remény jövőre. Canrobert tok már át kezdi látni , hogy az ő részéről a csapatok szaporításától a dolog nem függ, s a 9. hadosztály még Konstantinápolyban levő részének ellenparancsot adott. Ellenben Omer pasa , mint fennebb említők , nem győz elég csapatot összegyűjteni—Mi a hadikészületeket egy közelgő csatához illeti, azokat újabb részletek közlései erősítik. A francziák és angolok nagy új kórházakat rendeznek. Skutariban téves faházakat építenek , s Peruban a volt orvosi iskolát , a leégett Galata-szerailt elfoglalták, s romaiban faházak és kunyhókat állítanak. Omer pasa, szerdár, már feb. 6-án elhajózott Eupatoriába ,■ s 19-én Várnában az utolsó ember is hajóra tétetett. A szállítás nagy nehézséggel járt, mert a viharok a ladikokat, melyeken a csapatok a fedezetre szállítandók voltak, a parthoz verték s igen megrongálták ; azonban A Ilined pasa személyes vezetése mellett a károk gyorsan kijavíttattak , s ezenkívül az egyesült hajóhad minden rendelkezhető gőzöseit és szállítóhajóit legnagyobb készséggel átengedőhasználat végett. Széfer bey, (gr. Koscilszky) ki a hajóraszállítást intézte , a császári helybenhagyás fenntartása mellett, s hallomás szerint az egyesültek főparancsnokának különös kivonatára, kiknek alkalmuk volt talentumát és tevékenységét méltányolni , a lovasság I. dandárának parancsnokságát nyerte Omer pasától. — 10-ről 11 -re menő éjjel Konstantinápolyban oly dühös orkán dúlt, mikép aggódva várják a feketetengeri híreket. Szerencsére az egyesült hajóhadak nagyobb része biztos helyen van a Beikosz-öbölben. A . Journ. de Const.■* jelenti Krímből, feb. 8-tól. A francziák a város alatt egy lőaknát ástak, mely a roham alatt volt fellobbanandó; néhány nap alatt megtudták, hogy az oroszok előakna létezéséről tudomást szereztek, s azt elvágni iparkodtak. Az orosz ellenakna ásását siker követte; a franczia fellobbanásnál két francia munkás lelte halálát. A „London Gaz.“ Raglan lordtól következő sürgönyt hoz : „Szebasztopol alatt febr. 10. Mylord! Semmi fontos jelentenivalóm nincs oki levelem óta. Tegnap és tegnapelőtt eső, s múlt éjjel sok hó esett, mely a napon el nem olvadt. De nem fagy, s a vidék újra tele van nedvességgel. Az előőrsök jelentik, hogy Szebasztopol város és a kikötőben nagy élénkség uralkodik. Nagyszámú emberekből, úgy látszik, betegekből álló kíséretet láttak a városból kimenni, ellenben számos egylovas taligákat bevonulni. Az ellenség úgy látszik hogy a leszerelt hajóhadaknak az arzenálöbölben elrontásával foglalkodik, hogy azokból az árboczbástyánál emelvényeket és spanyoltövit készítsen. — Mi a jobboldali védművek felfegyverzését folytatjuk. A csapatok egéssége lassan kirt javul. Azok bőven el vannak látva meleg ruha és élelemmel. Csak a lótáp hiányzik, s ez onnan ered, mert a főbiztos nem kapja Angliából azon szénaszállítmányt, mire számított. Ragan.“ Ahmed pasa török admirál a krimi fegyverhelyet elhagyta s hajórajával Szinopéba elvitorlázott, legközelebb újra nagyobb utat teendő a tengeren. Az egyesült hajóhad néhány hét óta figyelemreméltó tevékenységet fejt ki. Az egyesültek beteglétszáma még folyvást tetemes, és nem egyszállítóhajó több beteget szállít Konstantinápolyba, mint onnan egésségest Krímbe. De az oroszok egésségi állapotáról sem kedvezőbbek a tudósítások. Egy kijenevi levélben ez áll: Hy Gorcsakov a főhadiszállása egésségi tekintetekből onnét Odesszába tétetik át. Szimferopol és Bakcsiszavaiban a kórházak ép úgy tele vannak, mint a lézengőházak Balaklavában. Az ,,Advertiser“ párisi levelezője szerint a franczia hadseregbeli szökések Krímben gyakoriabbak mint hinni lehetne, s a legtöbb szökevények tüzérek és mérnökök. Néhány nappal előbb, mintsem azon franczia főaknának fel kellett volna lobbanni, mely a veszteglőerőd ellen volt ásva, egy szállásmester átszökött az ellenséghez és a titkot Mencsikoff hgnek nagy öszvegpénzért eladta. (?) Katonák magánlevelei Krímből utóbbi időben csodálatraméltó vonásokat beszélnek egy tízéves fiúról, ki, nem tudni miképen, a brit hadsereggel Krímbe ment, az almai, inkermani és balaklavai csatákban jelen volt, a sebesülteket a legnagyobb golyózáporban ápolta és a futóárkokban jó szolgálatot tesz. E kis hőst eddig golyó és kór egyforma izgalommal kímélte. Teherán bójan 3-ról írja a „Moniteur“, miszerint azon hír, hogy franczia missio küldetik Persiába, ott igen kitűnő hatást tett, s a császár képviselőjének legjobb elfogadására készülnek. A legutolsó orosz császári manifestum következtében a sz.pétervári kormánykerület nemességének marsallja e nemességet febr. 21-re általános rendkívüli gyűlésre hívta össze, a manifestum meghallgatása és a birodalmi védhad alakítását illető intézkedések megtétele végett. TÁRCZA. Szépirodalmi szemle, i. Epikai költemények. Toldi estéje. Költői beszély hat énekben. Irta Arany János. Pest,1854. Béla királyfi.. Költői beszély hat énekben. Irta Vajda János. Pest 1854. A kiovi csata. Hősköltemény tizenhat énekben. Irta Debreczeni Márton, kiadta gr. Mikó Imre. Pest 1854. Utazás a másvilágon. Költői elbeszélés tiz énekben. Irta Balkányi Szabó Lajos. Debreczen 1854. (Vége.) Talán igen is hosszadalmas , igen is unalmas vagyok. Nálunk széptani fejtegetésekben könnyen unalassá válik az ember, ha nem épen hajhászsza a felületet és oly műről ir, melyhez ezekben egyszerű van szerencséje, s e mellett még az ítészeket is birálja. Hibámat a lehető rövidséggel kárpótlom. Vajda,Debreczeni és Szabó eposzairól, általában az éposz „Toldi esté jéről kifejtett nézeteim után, kevés mondanivalóm lehet. Egyébiránt e művek ketteje méltán igényli a figyelmet : egyik gy ifjú tehetség első erősebb nyilatkozása, a másik egy igen tiszteletre méltó emlék, oly férfiú emléke, kinek a tudományos téren kifejtett nagy talentuma csak jelleme szilárdságával vetekedik. Vajda nem mondát dolgozott föl, hanem oly történeti tényt, melyet csaknem mondailag lehet kiszínezni. Hőse T. Béla király, midőn ez ifjú korában mint száműzött Lengyelországba bujdosik, párbajban legyőzi a fellázadt pomerán vezért, megmenti az országot és jutalmul nőül veszi Richezát, Mieszko lengyel király leányát. E tárgyat többször feldolgozták már költőink balladának, s úgy felfogva mint a krónika adja, alig is egyébre való. Vajda sem tudott belőle eposzi cselekményt szőni. Csak érdekes eseményeket nyújt, de alig valamit a valódi cselekvényből s igen téved a „Nefelejcs“ ítésre, ki azt mondja, hogy e mű cselekvénye, mint minden époszé, egyszerű. A cselekvény egyszerűsége, s a cselekvény hiánya nem egy. Talán az epikus eldobhatja a szorosan vett cselekvényt, ha Byron-féle hajlamai vannak, de ekkor költészetének súlypontja változván, egyebek, mindenekelőtt pedig genialitása által kell kárpótlást nyújtania. Vajda tulajdonkép gyermeteg azaz népies eposzt akart írni s művének mint ilyennek legnagyobb hibája az alkotás, a cselekvény gyöngesége. Az első ének Béla bujdosásán kezdődik. A cselekvény ez első mozzanatán kivül még csak hármat tud felmutatni az egész éposz : először, midőn Béla Berezinával találkozik, mi útja czélját megváltoztatja; másodszor, midőn meglátja Rhezát s iránta szerelemre gyűl; harmadszor, midőn legyőzi a pomeran vezért. A többi esemény vagy csak történeti hátterűl szolgál, mint Szent István és Endre eseményei, vagy nem foly be a hős sorsára s általában a cselekvény fejlődésére, milyenek : találkozása Hadonárral, Gunda megmentése, párbaja Berezinával. E három épen nem erős mozzanatból, melyeknek ketteje esetleges, nem telhetik ki bármily kisded éposz cselekvénye, s épen ezért jellemkifejlesztésről szó sem lehet. A „Pesti Napló“ azzal menti a hiányt, hogy a jellemek készen vannak előállítva s nyilatkozásaik, összeütközéseik a sorssal egészben véve művésziek. A készen előállított jellemnek nincs értelme; jellem csak cselekvényi fejlődésből merülhet ki, s nem egyéb, mint azon hatások eredménye, mit a viszonyok kényszerűsége, a mások tettei keltenek föl az egyénben, cselekvő vagy szenvedőleges színezettel, szövevényes vagy egyszerű cselekvényt alkotva. E nélkül az alakok nem emelkedhetnek ki, ködbe kell veszniök, s e köd nem lehet osztani, mely a félhomályban is sejtet. Példa rá épen ez éposz. Béla tulajdonkép maga a költő lyrai hangulataival. Meg kell vallani, hogy e hangulatok költőiek,, például Béla elválása szülőföldjétől (I. ének), álmodozása (II. ének), ébredő szerelme (III. ének), a párbaj előtti ingadozás (IV. ének). Azonban mindez nem elég, sőt akadály arra, hogy a hős mint körvonalazott jellem, határzott egyéniség emelkedjék ki. Aztán viseltethetünk-e iránta érdekkel, midőn nem félthetjük, nem aggódhatunk érte és se szivünket, se képzelődésünket nem lepheti meg? Vájjon dicsekvő természete a magyar büszkeség és önérzetből folyó, s nem sujtásos üresség-e inkább, mely még jobb érzéseinket is sérti, midőn a helyzet és hangulat ellenére azzal vigasztalja a cseh bajnokot, hogy szép és könnyű lesz halála, mert magyar kéztől esik el? Várjon Richeza van-e annyira is rajzolva, mennyire a lyrikus is rajzolja kedvesét, kihez dalait intézi? Mieszkó többe, mint egy pohos öreg? A pomerán vezér nem csak pusztán athleta, állatias ,bajnok -e? Berezinára még legtöbb gondot fordított a költő, legalább két költői mozzanatban igyekszik feltüntetni : egyik, midőn Béla ellen haragra gyűl; másik, midőn a vele vívott párbaj után Gundáról és Riochezáról álmodik, s a kelő napsugárnál visszatér szivébe az életvágy és régi szerelme. Azonban viszonya sem Gundához, sem Richezához nincs úgy rajzolva, hogy érthessük jellemét s érdekkel lehessünk iránta. Mi pedig Hadonárt, a vén szolgát illeti , ő csak, ráadás, se a Béla alakja emelésére, se komikai ellentétesül nem szolgál, • a cselekvényt sem mozdítja elő, s legfölebb csak azért bocsáthatunk meg neki, hogy Béla e szép sorokat intézheti hozzá: - -,,Bátya — igy beszéle Béla Hadonárhoz, Ügetés közben —: mit szólsz e tartományhoz ? úgy ,hiszem vitéznek jók a pomeranok, " Mert vitéz nép szokta lakni a síkságot.“ A cselekvény , gyöngeségét ahelyett, hogy kárpótolja, még inkább kiemeli a felfogás határozatlansága s a hangulatok zavartsága. Vajda népies eposzt akart írni, és Szent Istvánt,ki iránt a magyar nép vallásos és nemzeti kegyelettel viseltetik, kiről határzott véleménye van , különczködő történetbölcsészkép, mondhatni csaknem cynismussal fogja fel. Ez másnemű költeményben talán lehető, de népies époszban nem, minthogy ez mindent hagyományilag, hívőn igyekszik adni. E miatt hiányzik e műből az Ódon színezet is, mely a népies felfogással rokon, s mely nem egyéb, mint azon emlékek, fogalmak összege, mely a múltról a nép öntudatában él, s melyet a történeti tanulmány bizonyos határok közt élénkebb határozottsággal tartozik kiszínezni. A hangulatok is egymást zavarva váltakoznak. A mű alapeszméjét a hit és szerelemért égő lelkesedés képezi, s a költő mégis sok helyt belevegyíti a kételyt. Kérdi : vájjon nem veszt-e az, ki a jelen örömeit a halhatlanság álmaival cseréli be? s midőn a IV. ének 6 — II a múlt időkön lelkesül, vajjoni merengő elegiai hangulat-e az s nem izgatott blasirozottság ? A költő mindezt teheti vala, ha nem népies époszt szándékszik irni; azonban az ironikus hangulatokból át—átcsapa gyermetegbe, s itt néha gyermekes vagy triviális is lesz, például midőn Berezina cseh nevével, s a gombaképü tótokkal elménezkedik, midiin azt jegyzi meg Mieszkó hasáról : 3626 Anglia. .London, február 24. A felsőház tegnapi ülésében Palmere -lord helyreigazító azon fogalmat, mintha Burgoyne valamelyelkövetett hiba miatt hivatott volna vissza, az ős Palmerston lord közlését félreértették. Szerinte, Burgoyne azért tér haza, mivel az erődítési rendszernek az ő felügyeletére van szüksége, s mivel fiatalabb utóda Jones tábornek inkább képes a Krimbeni téli hadjárat fáradalmait eltűrni. Ugyanő, Lyndhurst lord kérdésére válaszolva azt állító, mikép a nyári ruhák a sereg számára már készíttetnek, a téli ruhákról is az előbbi kormány jókor gondoskodott. A.S Lyndhurst lord visszatért ama nyilatkozatokra, melyek az alsóházban a fekete-tengereni hatálytalan zárlat iránt létettek. Szerinte, az admirálok a kormány bevallása szerint, a Bosborus elzárásával kezdték a dolgot, minek körülbelül ugyanazon értelme volt, mintha a gibraltári tengerszorulat záratnék el, az összes földközi-tengeri kikötők zárlása végett.. . nem fogható fel, hogy miként vitatkozhattak 3 hónapig , ezen rendszabály törvénytelensége iránt. Granville lord ezt abból fejté ki, mikép Stratford lord a korona-ügyész s a franczia kormány közt értekezletnek kelle tartatnia, s azt hívé, hogy ezen kérdés eldöntésében nem jött közbe igen hosszas késedelem. Az alsóház tegnapi ülésében Reed őrnagy jelenté, mikép ő mart. 8-kán, hacsak addig újabb ministeri krcsis nem jönne közbe (nevetés), külön bizottmányt indítványozana a seregnéli előléptetési rendszer tárgyában.,Palmerston lord indítványt tett az iránt, mikép „a Szebasztopol előtti sereg tárgyábani bizottmány“ kineveztetése tekintetbe vétessék. Graham a bizottmányi kérdést arra használtafel, hogy ehhez nyilatkozatot csatoljon, a kabinetbeli kilépésénekindokai iránt. Ő a Roebuck-féle indítvány fölötti ,első tárgyalásban gyöngélkedése miatt nem vehetett részt. Noha most azt hallja, hogy a bizottmányi személyzetnek méltányos módosítása javasoltatok, ő általában a vizsgálat elvével nem barátkozhatik meg. Mindenesetre a korona egyik miniszerét is a névsorra kellett volna írni, hogy így a vizsgálatot netalán a veszélyes kicsapongásoktól vissza lehessen tartóztatni. A bizottmány többséget illeti, határozatot hozni üléseinek nyilvánosan vagy titokban tartása iránt. Ez utóbbi esetben a közvéleménynek semmi befolyása sincs a vizsgálat menetes eredményére, s a vádlottaknak nincs alkalmuk magukat igazolni. Az előbbi esetben a vallomások napról-napra a közönség elé jönnének, részrehajló elferdítések terjesztetnének el, s a vádlottak nem lennének képesek magukat védni. Továbbá ő veszélyesnek tartja a ház teljhatalmát 11 tagra ruházni át. Miért nem eszközöltetik a vizsgálat inkább némely előesetek értelmében, a ház sorompja előtt? Ő nem vonja kétségbe a háznak vizsgálati jogát, az alsóház hatalmának alig van határa, hacsak az a végrehajtó hatalom működésébe nem akarna avatkozni. Erre a kormányhozi személyes viszonyára térvén át,kijelenté,mikép az ő, valamint mindenki szemében a vizsgálati indítvány elfogadtatása csupán úgy tűnt föl, mint az összes Aberdeenkormány irányábani megrovási szavazat. A kinevezési indítványnak bizonyosan ugyanezen értelme van. Azt kérdhetnék, hogy ily felfogás mellett, miként léphetett ő be az úgynevezett új kormányba ? Mindenek előtt őt betegsége képtelenné téve hosszas alkudozásokra, ő csak azon egyetlen főkérdésre gondolt, hogy vájjon fog-e változás történni Angolország külpolitikájában ? Ama nemes lordnak, ki a kabinet megalakítását felvállaló ez iránt adatott megnyugtató biztosítására, ő minden alárendelt tekintetet mellőzött, remélvén, hogy miután legjobb barátjai közül ketten a népboszúnak feláldoztattak, s a közigazgatásban némely lényeges változtatások létettek, a közönség nem fog tovább is ragaszkodni a vizsgálathoz. Azonban lehetetlen ily vizsgálatok elve ellen nem tiltakoznia. Először is szerinte, kiáltó igaztalanságra ministerek által választott tengeri s szárazi parancsnokokat, távollétükben ama ház előtt feleletre vonni, mely őket nem választá, s fölöttük nem ellenőrködik. Föltéve, hogy azon okokat akarnák kinyomozni, miért nem kezeltetett teljes szigorral a fekete-tengereni zárlat, a bizottmánytagtól függend, hogy várjon a vizsgálatnak mindvégig folytatnia kellend-e ezen veszélyes pályát. Ebből szövetségesünk Francziaországgal a legveszélyesebb viszályok támadhatnának Ezen kényes pontot nem akarja bővebben tárgyalni, a világ legértelmesebb gyűlése őt megértendi. Ő mostanra kellemetlen helyzetben van, mikép kénytelen politikai barátjait ily nehéz perezben elhagyni, azonban magát büntelennek érzi. A kormány oly állást foglalt el, mit ő részéről állhatatosan megtart, nem ő szökött meg, hanem nemes barátjai azok, kik az ágyukat beszegzik, s futásnak erednek. Ő nem ismer becstelenebb eljárást, mint egy többség rendszabályait saját lelkiismerete ellenére helyeselni, s azon meggyőződéssel, mikép a jelen kormány a ház bizalmát nem bírja nagyobb mértékben,mint az előbbi,sajnálattal válik meg barátjaitól; azonban szent kötelességének tartandja, a kormányt teljes erejéből támogatni. Bright ama béke-alkudozásokat hozá szóba, melyek — mint hallja — Aberdeen lord által helyeseltették, s Palmerston lord által megerősíttettek. A kormánynak hihetőleg nem jutand eszébe, előbbi engedményeket visszavonni, s Russel lord fel van hatalmazva oly fegyverszünet kötésére, mely rövid időn békére vezetend. S. Herbert elismeri a háznak vizsgálati jogát, s kész minden tette iránt felvilágosítást adni.. Szerinte, a bizottmány alapos vizsgálat czéljából puszta bohózat, különben annak Angolország szövetségeit veszélyeztetnie kell. Drummond az érdemes gentlemannak megígérte, hogy a vizsgálat nem leend bohózat, azonban egyszersmind azt javasló, hogy az csupán a sereg polgári igazgatására szoríttassék, s tisztán katonai kérdéseket kizár-