Budapesti Hírlap, 1855. március (657-684. szám)

1855-03-29 / 682. szám

Pest, Csütörtök, E lap t. ez. előfizetőihez és olvasóihoz! Mid­őn e lap t. ez. előfizetőit és olvasóit a közeledő­ második évnegyedre előfizetni tisztelettel felhívjuk, kedves kötelességünk­nek ismerjük arról értesíteni, miszerint szerencsések voltunk Tározónk számára közkedvességben álló jeles regényírónk b. Kemény Zsig­­m­o­n­d urat megnyerni, kinek is egy eredeti történeti novelláját fogjuk a beálló évnegyedben adni és azt április 5-ki számunkban megkezdendjük. T. ez. olvasóink ebből láthatják, hogy Ígéretünket, miszerint a T­árczát kitünőbb és jelesnevü íróink műveivel d­i­s­z­e­s­í­t­e­n­d­j­ü­k, — tettel beváltjuk. Az előfizetés az april-juniusi évnegyedre: helyben 4 pft., vidékre 5 pft. 20 kr. — Az előfizetés Pesten e lap kiadó hivatalában (Országút, Krnewalderház földszint) Herz János könyvnyomdájában, vidéken minden cs. k. postahivatalnál bérmen­­t­es 1­év él által történik. Pest, mart. 22. 1855.. Szerkesztőség. HIVATALOS RÉSZ. A belü­gyminister, egyetértőleg az igazság - ügyministerrel, Győrffy Imre, Seidl Henrik és Baumann Lajos szolgabiróhivatali segédeket szolgabirákká, továbbá Krutsay Ignácz volt ideigl. államügyészt, W­o­k­á­r­n Ferencz volt ide­­igl. járásbiztost, Nespor József, Szvoboda Ignácz, Hoffmann Ferencz, Schubert Antal és Barker József tervszéki segédeket; végre Usz Szilárdot, Balogh Sándort és Karsnie­­v­i­c­z Lipótot szolgabiróhi­vatali segédekké a kas­sai közigazgatási területre kinevezte. F. hó 17 és­­ 19-n 3541 és 3672. sz. a. kelt igazságügyminiszeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására kineveztettek: a pesti ors­z. fótörvszéki kerületben, hivatalhelylyel Eger­ben R­ó­z­s­a Károly volt megyei törvsz. ülnök E­­gerben, továbbá Hangyás Imre volt ideigl. já­­rásbiró.­­ Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a Sop­ron­i orsz­­gtörvsz. kerületben kinevezett B­é­k­e­ff­y Györgynek hivatalhelyül Veszprém jelölte­tett ki. F. hó 14-n ,5078 és 5079. sz. a. kelt igazság­­ügyminiszeri bocsátvány által az ügyvédség ideig­lenes gyakorlására kineveztettek : az eperjesi orsz. fótörvszéki kerületben Boczkon Jura Lajos Klázmaros-Szigetben ; a soproni orsz. fötörv­­­széki kerületben Hi­már János Győrött. T­rangosa József apátsági lelkész és járási iskolafelügyelő Kun-Szent-Mártonban, az ottani iskolának 400 pftot ajándékozott azon czélra, hogy az öszvegnek kamatai évenkint a vasárnapi iskolá­ban­ ismétlő oktatásért az illető tanítóknak juta­­lom­díjat osztassanak ki- Ezen utánzásra méltó tett a legteljesb elismerés kifejezésével ezennel köztudo­másra ju­ttatik. Buda, mart. 16. 1855. A cs. k. helytart. osztály. NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. Levelezések. Pária, mart. 24. az IS—A közelgő iparműkiállítás, mely idegenekkel oly roppant mennyiségű guinee,doub­ton, tallér is­ minden nemű és országbeli bankje­gyeket hozand Pária városába, számos pénzügyi társulatokat léptetett életbe, melyeknek czéljuk a kiállító és néző vendégeknek ittlétük alatt fő­leg élelmezés és elszállásolás tekintetében minden kigondolható kényelmet s élvet szerezni. Ezen különbféle társulatok igazgatói jelenleg arany ál­mokban ringatják magukat, s tarka jelentések és hirdetések által­­— melyekkel a hírlapok negye­dik oldalát eltöltik — valamint roppant falraga­szók által­­- melyekkel az utczák falait bevonják — igyekeznek csalképeiket a­ közönséggel kö­zölni. Adja Isten, hogy felébredésükkor csalódá­saikat s a részvényesek pénzüket meg ne siras­sák! Ez pedig, fájdalom, nekünk sokkal valószí­nűbbnek látszik mint ama roppant jutalék­fizeté­sek, melyeket az illetők remélnek. E társulatok élén a „Société générale de gastronomie“ áll; ez a nagy Opera­színház átellenében egy fényesen felszerelt helyiséget rendezett el, hol table d’ho­­te-nál 5 francért ehetni. Egy másik haszonkém­­lés a „Buffet américainmely azért neveztetik igy , mivel ott amerikai szokás szerint menés közben állva eszik és iszik az ember, hogy ekkér mintegy megerősödve ismét dolga után mehessen. — Hasonló vállalat a „Buffet de Paris“ is. — Mindezt alkalmilag bővebben le fogjuk írni , most egyelőre csak ízlésgerjesz­­tés végett akarván megemlíteni. — A nagy iparműtárlati palotát hasonlókép pontosan meg fogjuk az olvasóval ismertetni, ha az egyszer egészen elkészül. Az idén még annak belső ren­dezésén s feldíszítésén dolgoznak. Meg kell azon­ban említenünk, hogy míg ma Páris egy nagyszerű épülettel gazdagabb lett, addig egy szép sétatért elvesztett, s azt hiszszük, miszerint e veszteség nagyobb mint ama nyereség. Az elysée-i mezők elvesztették legszebb díszüket, egy nagy része azon fasornak, mely a Concorde-tértől a sorom­póig vezetett, elenyészett, a közlekedés félbesza­kadt, szóval a természet és költészet fel lőnek az ipar­ és haszonnak áldozva. Mi őszintén sajnál­juk, s a párisiak csak akkor fogják ezt igazán érezni, ha­ az­­ iparműkiállításnak vége lesz s az idegenek serege, kiknek a jelen perezben csak kizsákmányolására gondolnak, elköltöztek. — Daczára az iparműtárlati palota roppant mérvei­nek mégis részül történt a számítás, mert szükség volt utólagosan még több más kisebb épületet felállítani. Egy tárlat helyett majd egy féltuezet tárlatunk lesz. Jövő alkalommal erről többet. Ideje már, hogy a kiállítással foglalkozjunk, noha még mindig nem tudunk azon gondo­lattal megbarátkozni, hogy e békemű a harczi­ zaj közepett tenyészhessék. Vagy tán a Bécs­­ben levő diplomaták egy szép reggelen a béké­vel fognak meglepni ? Nálunk legalább nincse­nek minden remény nélkül, mivel az angol lapok, különösen a „Times“ Szebasztopolt illetőleg sze­­lídebb hangon beszélnek, s mivel ama hír is meg­erősödik, hogy a császár Krímbe utazásáról vég­kép lemondott. Ellenben igen sokat beszélnek a császárnak Londonba teendő útjáról, s a kor­mánykörökben ama hízelgő örömet táplálják, miszerint III. Napóleon a térdszalag renddel fog megtiszteltetni. Mindez csak kívánság és hír,­ azért legtanácsosbinak tartjuk bevárni az ese­ményeket. M a­z­z i­n­i proclamatiója a piemonti hadse­reghez, itt számos másolatban kering. Hogy e pro­­clamatió Austria és Francziaország irányában tele van boszantó kitételekkel, magától értetik, úgy nemkülönben az is, hogy a­ piemonti csapa­tok abban szökésre és lázadásra ingereltetnek. Mazzini elmondta, miszerint a szardíniai kormány­nak azon választás létetett volna , hogy vagy szállítsa le hadserege létszámát, vagy engedjen Alessandriába austriai helyőrséget bevonulni, vagy pedig küldjön a Krimbe egy hadtestet. Ezen ál­lítás a valóságtalanságot homlokán hordozza, mert egy okos ember sem fogja hinni, hogy Austria fél a piemonti hadseregtől. Mint már közöltük, tegnapelőtt állott a pá­risi jegyrendőrségi­ bíróság előtt , a 11 e­­­uró volt tagja az alkotmánykészítő és törvényhozó kamarának. Ő nem volt száműzve, hanem a de­cemberi események után önkénytesen hagyta el Francziaországot s Brüsselbe ment, hol néhány röpiratot adott ki , melyek akkori időben­ bizo­nyos benyomást tettek, ily czimek alatt: ,,La Veille du Sacre ,“ „La voix mysterieuse ,“ „La magistrature frangaise“ stb. Miután ő a franczia kormány kivonatára Belgiumból kiutasíttatott, Angolországba ment, honnan néhány hét előtt visszatért Párisba. Itt saját lakásán befogatott, nem mint az említett röpiratok szerzője — minthogy azok külföldön valának írva,­­a fran­­czia törvények szerint azokért nem lehet bün­tetni — hanem mint azoknak terjesztője Franczia­­­országban. Az ítélet tegnap olvastatott fel, s egy évi fogságot és 1000 franc bírságot szab Callotta. Az „Indép. belge“-ből lehetett olvasni, mi­kép Changarnier­­nok Morny és Vér­on urakat meghazudtolta. Azonban a levél nem volt híven lenyomtatva, mert a következő szavak ki voltak belőle hagyva: ..... Én a két előbb említett személyt tökéletesen meghazudtolom a kik megegyeztek egymással abban, hogy soha sem fognak egyiknek is maguk közös oszloptalap­zatul szolgálni s az erőszakosság áldozatait nejk becsmérlendik.“ — Nehéz kitalálni, hogy­­ kinek van igaza, mert mind Changarnier­­nek mind Morny ur tiszteletreméltó emberek; tán kö­zépen van az igazság, t. i. van valami igaz a dologban, mi azonban a titkot tartani nem tudó Véron ur által kiczifráztatott. Mondják, hogy Lamoric­ére­tnek is igen heves levelet irt Morny urnak. 682. Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve,­­ mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj : Vidékre : félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben, félévre : 5 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap ki­ad a ruvalaiabak Herz János könyvnyomdájában (Országút Junnevalder­­ház)» vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesít­­v­e egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Országút, 6. sz* a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben* Austriai birodalom, B­é­c 8. Azon több lapok által közlött S biztos forrásból merített hírt, miszerint Napoleon császár tiz napi felmondás melletti fegyvernyug­vásba beleegyezett­ volna, az „österr. Zig“ alap­­­talannak nyilvánítja. Mert míg­ jelentékeny győ­zelem nem vívatik ki Szebasztopol előtt, addig nem fog fegyvernyugvás köttetni. Ócs. k. Apostoli Felséges.é. febr. 25-kén kelt legfelsőbb kéziratával, valóságos belső titk. tan. T­h­u­n-H­o­h­e­n­s­t­e­i­n Fridrik grófot, a kü­lönös küldetéssel megbízott Rechberg-Ro­­­thenlöwen Bernhard gróf helyébe a lombard­­velenczei kormányzóság polgári osztályába főnökül kinevezni méltóztatott. Krajovában Kisoláhország hasonnevű ke­rületében, Pitesti s Ploiestiben II.-Oláhország ha­sonnevű kerületeiben, s Foksánban Alsó Moldova hasonnevű kerületében, cs. k. tábori postahivatalok állíttattak, melyek polgári egyének küldeményeit is elfogadják. Tehát ezentúl mind polgári mind katonai levelezések a n vezett helyekre bérmente­sen vagy bérmentetlenül elfogadtatnak. KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. Délkeleti csatatér. A krimi tudósí­tások márt. 20-ig terjednek, s Sz. Péterváron át érkeztek. Azok kiemelik azon előnyöket, miket az oroszok 14-n Eupatoriánál s 17-n Szebaszto­pol előtt az egyesültek fölött kivívtak volna. Egy a kamiesöbölből 14-ről érkezett levél legköze­lebbi időben nagyobb hadiesemény bekövetkezé­sére semmi kilátást nem nyit, addig sem­mi jelentősb eseményt nem vár, míg Napó­leon császár a sereg élére nem áll. Ez közhit a táborban. A csapatok boszankodva látják, mikép az oroszoknak ide engedtetik magukat tetszésük szerint megerősíteni, s a béketörekvéseket illető­­­leg egy franczia tiszt megjegyzi: „az ellenséggeli béke, békétlenséget hozand saját táborunkba.“ A „N. P. Z.“ írja Szebasztopolból mart. 10- ről: Az Ostromlósereg állapota egészben véve nem sokkal jobb mint eddig. Erősítések napon­ként érkeznek , élelemszerekben nincs hiány, de lótáp és fa nincs elég, s a favágás végett kikül­dött csapatok rendszerint a kozákok kezébe es­­­nek. De az eddig érkezett erősítések csak a ko­rábbi hiány kitöltésére elegendők, s újabban az enyhébb időjárás óta beállott égalji viszonyok nem kis nyugtalanságot támasztottak, a betegségek száma ismét szaporodván, s a veszélyes apai, má­jus, junius havak ajtó előtt állván. Csodálatosan hangzik, ha halljuk,hogy ez s ez napon Szebasz­topolt megrohanni akarják, hogy N­­­e­­­tnok ki­jelölte a pontot, melyen Szebasztopolba benyomul­hatni stb. szóval a bevételt fait accompli gyanánt tekintik..— Ha az ellenség új ostromműveket ál­lít , mi azok hatását mindig kétannyi számú el­­lentüztelepekkel hiúsítjuk meg. A mieink erődi­ Martius 29-n 1856 tési teremtőképessége oly találékony és oly hord­­­erejű, mikép bizton kérdhetjük: a két fél közöl melyik az ostromlott ? Egy orosz tudósítás táviratilag következőről értesít: A török lovasság mart. 2. (14-n) Eupa­­toriából kirohanást tett, de visszavezetett. 5-n (17) 3 zászlóalj zuár, kiket erős tartalék követett, a „Kamcsatka“ nevű váracs előtti sánczainkat megrohanta, a váracsot elfoglalni akarván, két­szer vissza­verettek, miután tetemes veszteséget szenvedtek. Azóta az ellenség kevesebb vakme­rőséget mutat. Hg. Gorcsakoff Szebasztopol­ba 8-n (20) estve érkezett meg. Odesszai mart. 13-ki tudósítások megerősí­tik egy új orosz hadsereg alakulását, melynek hír szerint rendeltetése Omer pasa netaláni Sze­basztopol elleni mozdulatait meghiúsítani. E had­sereg élére vett kaukázusi parancsnok Read took volna kiszemelve A járhatatlan utak eddig a gyalogság előnyomulását lehetlenné tették. Vasszil Mehemed pasa, az anatóliai hadsereg új osztály­noka febr. 19-kén Erzerum­­ba megérkezett. Ő 30 mill piasztert visz Karsz­­ba, a csapatok hátralevő zsoldjának kifizetésére. Anglia, London,mart.24-A felsőház tegnapi ü­­lésében a­l.kanczellár a királynőnek egy oly tartal­mú üzenetét olvasá fel, miszerint Szardiniával egy angol-franczia katonai szerződés köttetett. 15.000 főnyi piemontiaknak mint Oroszország elleni se­­gélycsapatoknak kiszolgáltatása iránt, s miszerint ő felsége ezen szerződés létesítésének könnyítése végett a szardíniai királylyal oly utólagos szer­ződést kötött, melyben arra kötelezte magát, mi­kép a parliamenttől eszközöket kérend arra nézve, hogy a szardiniai királyt 1 millió fi­st. -nyi köl­csönnel segíthesse, mely öszvegnek egyik fele a parl­ament helyeslése után mielőbb, másik fele pedig az első részfizetés után 6 hónap múlva fog kifizettetni. Azon esetre, ha a háború az első 500,000 ft st. kifizetése után egy év alatt nem fogna bevégeztetni, ő felsége további 1 millió ft st.-nyi kölcsönt ígért meg. A szardiniai kormány arra kötelezé magát, mikop ezen kölcsönért éven­kint 4 pc.-es kamatokat fizetend, miből 1 p­c. törlesztési tőkéül fog használtatni. Ő felsége ezen szerződéseket másolatban a felsőház elé terjeszteté, s a lordok buzgalmától megvárja a szükséges tá­mogatást, hogy a szövetségese irányában vállalt köteleztetéseket teljesíthesse. Panmure lord, Malmesbury lord által interpel­áltatva kijelenté, mikép minden néphadi katonát az országbani ál­landó szolgálatra lehet kényszeritni, az 1854-ki törvény értelmében, akár 1652., akár 1853., akár 1854-ben Boroztatott legyen íri az be. Az a­l­sóház tegnapi ülésében Sir G. Grey ugyanoly tartalmú nyilatkozatot tett, mint Pan­mure lord a felsőházban, az 1854-ki néphadtör­­vény érvénye iránt. Bowyer tudni akarta, ha váljon a kormány, mielőtt a Szardiniával kötött utólagos szerződést a parliament elé terjesztené, akar-e valamely okiratokat előmutatni Szardínia pénzügyi helyzete iránt? Palmerston lord erre azt válaszold, mikép Szardínia kétségen kí­vül képes, az előlegezendő összegnek kikötött kamatjait fizetni. Az említett állam pénzügyi helyzetéről ő nem terjeszthet elő többet, mint a­mi általánosan tudva van. A királynő üzenete hétfőn fog tárgyalás alá vétetni. Erre a lord advocate egy bilit terjesztett elő a skótor­szági népoktatás emelése iránt, mely bili hosz­­szasabb vita után első ízben felolvastatott.­­ Ezután Lindsay a szállítási szolgálatban elkövetett állítólagos rész gazdálkodást hozá szóba, a kiszámító, mikép 8*1 millió font st.-­­ ből, melybe az­­került, legalább 2 millió ft st.

Next