Budapesti Hírlap, 1855. március (657-684. szám)

1855-03-13 / 668. szám

nélkül az összes thing előtt nem adathatnak , s azért azt kívánják, hogy a közlés kisebb választ­mány előtt történjék.­­Hosszú vita után a nagy választmány 48 szóval 41 ellen egy 25 tagú albi­­zottmányt választott, mely a volt ministerek nyi­latkozatait kihallgatandja. "Azon pótlék-hitelnél, mely a volksthing e fellépését okozta, kettő forog fenn: a hadikészületek, miket a keletitengeri há­ború okozott, és az I-ső dragonyos ezred felállí­tása, mely azon hadikészületekkel semmi össze­­függésben nem áll. Az alaptörvény megszorítását illető törvény febr. 28 -kan a landsthing által harmadik tárgya­lásban elfogadtatott, s így az összes országgyű­lés által végleg elintéztetett. Schweiz, Bern, márt. 2. ,A nagytanács Tessinben, melynek igen rövid tanácskozm­ányában csak igen kevés ellenzéki tag vett részt, 68 szóval következő reformjavaslatokat fogadott el : „Az államtanács hét tagból áll, négynél kevesebb nem tanácskozhatik, fennálló rendeleteket csak öt szóval lehet megváltoztatni, visszavonni vagy felfüggeszteni. A nagytanács évenként két ren­des ülést tart, melyeket berekeszteni nem lehet, míg minden ügy elintézve nincs. A törvények kezdeményzése a nagytanácsot illeti, de azokat két rendes ülésben kell tárgyalni és elfogadni. Egy kilenc­tagú felebbviteli törvényszék polgári és büntető perügyi osztályra oszlik el. A bűnöket esküttszékek ítélik el. Papok alkotmányos ható­ságokba se nem választhatnak, se nem választat­hatnak. A polgári jogok gyakorlása a 20-ik év betöltésével kezdődik. Ez átvizsgálási czikkek a nép elé terjesztendők , s mihelyt az azokat elfogadta, a nagytanács tagjainak választása el­rendelendő, mely aztán az állam­tan­ács és tör­vényszékek megválasztását haladéktalanul esz­­közlendi.“ E czikkek fölötti népszavazás 4-re van kitűzve. Azonkívül a nagytanács a nemzeti­­tanács-választási törvényt is megváltoztatta, e választás mart. II-kén történik. Az államtaná­csot megbízta, hogy a fegyveres polgárokat azon­nal elbocsássa, s gondoskodjék, hogy az alkot­mány fölötti szavazásnál fegyveresen senki meg ne jelenjék. Végül intézkedett,hogy a foglyok ille­tő törvényszékeiknek adassanak át, vagy bocsát­tassanak szabadon. A tessini népfölkelés mélyebb okairól a felvilágosítást még mind híjába vár­juk. Hogy az ellenzék a kormány ellen valamit forralt, az kitűnik Cattaneo egy megtalált leveléből, melyben egy új kormánynévsor foglal­tatik. De a szabadelvűek megelőzték ellenfelei­ket, s a helyzet uraivá tették magukat. Gr­­­u­­d­i­c­i, tessini nagytanácsi tag Bernbe megérkez­­­vén, a szövetségtanácsnál a tessini ellenzék ne­vében erélyes közbenjárást sürgetett. A szöv. ta­nács azonban, mely 3-bán hivatalos jelentést ka­pott a szövi biztostól a tessini eseményekről, semmi rendszabály tételét nem látta szükséges­nek , hanem csak Bourgeois ezredest ismé­­­telve megbízta, egész befolyását felhasználni, hogy a törvények tekintélye mielőbb hatályba lépjen. Mint a berni „Vaterland*­ czímű lap írja, Beroldingen a tessini államtanácscsal tar­tott h­osszú értekezlet után Milanóba visszatért. Olaszország, Turin, mart. 6. G u i c­h e hg franczia követ a turini udvarnál sietve Párisba utazott, mint mondják, atyja Grammont hy halála kö­vetkeztében. Távolléte alatt a követségi ügyeket gr. Belcastel első­ köv. titkár viszi. A senatus mart. 3-ki ülésében a szöv. szer­­ződvény 63 szóval 24 ellen elfogadtatott. A „Gaz. Piem.“ feb. 27-ki száma közli a genuai hg ő k. fenségének nekrológját és vég­rendeleteit. Általános örökös a fia hg Tamás Albert Viktor. A gyámságot viszi az el­hunytnak özvegye , k. fens.; protutorrá Carig­­n­a­n hg neveztetett ki; az atyai örökség haszon­­élvezetét a herczeg szintén az özvegynek hagyta. Határozott akarata, hogy gyermekei Szardinia királyságban neveltessenek. A végrendelet jan. 18-tól kelt. Rómából febr. 2 -ról írják, miszerint a franczia megszálló sereg újabb le­szállítás alá vétetik,­­minek következté­ben az nem sokára már cs­ak két gyalog ezred­ből, három zászlóalj tüzérségből s néhány szakasz külön csapatból álland. Előrenéző tudósítások szomorúan rajzol­ják azon roppant vízáradásokat, melyek múlt hó végén az Arnovölgyet meglátogaták. A pisai sí­kon, melyen át az Arno a tengerbe ömlik, a viz­­inség sokkal nagyobb kiterjedést nyert, mint e­­leinte hitték. Cascinában,Pontedera és Pisa közt, hol az Arno gátjait az ár ereje egészen elszakítot­ta, a folyó vizének legnagyobb részét azon síkra öntötte, mely ott egy jó darabon fölöttébb termé­keny és gyönyörűen van mivelve, odább azonban mocsáros kezd lenni, és számos árkok és csator­nák metszik keresztül. E síkot kétfelől a livor­­noi és luccai halmok zárják be, nyugatról pedig a tenger határozza. A jelen tudósítás elindulásáig ott a víz még folyvást növekedőben van. A pisai helyhatóság a vízkárvallottaknak, egyéb támoga­táson kívül, 22000 font kenyeret küldött napon­kint. Pisából a stagnoi kis kikötőig, hova kocsiút visz, e napokban csak vízen lehetett jutni. A flo­­renczi síkon a vízár az Arno balpartján, egy órá­nyira a város alatt kezdődött és a legterméke­nyebb vidékeket elöntötte. Florencztől fölfelé az Arnovölgyben a szerencsétlenség csekélyebb volt, mivel ott a folyó partjai magasabbak. Florencznél február végén az Arno már medrébe visszatért. Spanyolország, Madrid. Acortes-gyülés mart. 3—ki ülésében a Miklós császár haláláróli tudósítás igen nagy sensatiót gerjesztett. (Ezen tudósítás a börzén az árfolyam felebbszöktét eszközlé.) — Egyébiránt ezen egész ülés kérvények felolvasá­sára szenteltetett Különösen Jgen­ védelmezett s pártolt némely a kamrához oly czélból intézett kérvényeket, hogy a vallás­szabadságra vonat­kozó második alkotmány­­alap újabb tárgyalás alá vétessék. Azonban a hitelesítés alkalmával kitűnt, mikép az ezen kérvények alatt olvasható számos aláírások hamisak, s II Fülöp heves vé­dője sikeretlenül pazarló szónoki tehetségét. — Ennek következtében fogadtatott el tetemes többséggel Escosurán­ak azon módosítvá­­nya, miszerint a kamra nem veendi át többé a már megszavazott alkotmány­alapok elleni kér­vényeket — mint ezt már távirdai után tudjuk. — A 4-ei ülésben — mint ezt a távírda már szintén jelenté - a cortes-gyűlés 103 szavazattal, 75 el­len megerősíté az egyik előbbi kormány azon tet­tét, miszerint az aranjuez-a­l m­a­n­z­ai vasút építését Salamancának engedményezte. — Föltűnt, mikép­p r­e­n­s­e, a republicánus párt főnöke, a javaslat mellett, ellenben Rios-Rosas az ellen szavazott. Mart. 9. (Távird. sürg.): Tegnap este nagy ministeri tanácsülés tartatott, a külügyek tár­gyalása végett, azonban a tanácskozás eredmé­nyéről semmit sem lehet tudni. A cortes-gyű­lés tegnapi ülésében, Luzuriaga,külügy­­minister felvilágosításokat adott azon összeeskü­vésről, melynek C­u­b­á­b­a­n kell­ kiütnie, s mely Concha tábornok erélye által megelőztetett. Erre a minister kifejté azon eljárást, mit a kor­mány a rabszolgakereskedést tiltó szerződések tárgyában követend, mely kereskedés, a minister szerint, káros a cubai földbirtokosok nagy­ érde­keire nézve. Olozaga indítványára, a cortes­­gyűlés öszhangúlag kijelenté, mikép a minister nyilatkozatait igen nagy megelégedéssel hallá. Ezután az alkotmány­alapok tárgyalása újra föl­vétetvén, La sala­s Valero azon indítványa, mikép az új alkotmány egyetlen kamrát állapít­son meg, 115 szavazattal 101 ellen elvettetett. Ti szerint úgy látszik, a senatus helyre fog állít­tatni , s csak az a kérdés, hogy az miként fog megalakíttatni. Oroszország. Sz. Pétervár, mart. 3. A császár náthaláz — Grippe — következtében már febr. 18-án oly szenvedő állapotban volt, hogy udv. orvos dr. Mandt engedelmet kért más orvosokat is meg­kérdezni. A császár ezt könnyen s tréfálva vette, és megengedte udv. orvos dr. Karellnek is meg­hallgatását. Febr. 22-én már az orvosok kényte­lenek voltak a császárt kérni, hogy szobáját ne hagyja el. A császár erről semmit sem akart tudni, mire egyik orvos azt mondá : ,, Az egész hadse­regben egy katonaorvos sem engedné meg egy katonának, ki oly beteg volna, mint Felséged, a kórházat elhagyni, mivel az bizonyosan abba be­tegebben térne vissza.“ A császár azt felelé : „Uraim! Önök teljesítették azt, mi kötelességük, köszönöm önöknek, most én is teljesítendem a magamét.“ Erre a kemény hideg daczára szánjába beült, s a Litvániába indulni akaró testőrgyalog­ság kaszárnyájába ment azt megtekinteni. A csá­szár, ki ez alkalommal utólszor jelent meg nyil­vános helyen, már igen szenvedő állapotban volt, erősen köhögött.­­ Visszamenvén a téli palotába, dolgozó­ kabinetjét többé nem hagyta el. Állapota febr. 28-án változott aggodalmassá. Márt. 1-jét követő éjjel adta dr. Mandt a császárnak tudtára, hogy veszélyesen beteg, mit a császár nyugodtan hallott. Reggeli 4 óra tájban az ágya mellett ülő császárnét kérte, hogy fekülnék le, de a ki nem akart­a mondá : Engedd, hogy maradjak itt, sze­retnék veled innen a jobb hazába elköltözni, ha lehető volna. „Nem“ — felelt a császár, „neked itt kell maradnod, vigyázz egésségedre, hogy a­z egész család központja lehess, kérlek menj el, hivatni foglak, ha a perez közeledik.“ — A császár halála d­é­l­i 12 óra 10 perczkor történt, s végszavai valának : „Dites á Fritz de rester toujours le mêm­e pour la Russie, et de ne pas oublier les paroles de Papa.“ (Mondd meg Fritznek — ez a porosz király — hogy maradjon mindig ugyanaz Oroszország iránt, és atyja szavait ne felejtse.) A „Russ. Inval.“ 3—ki száma két udvari je­lentést hoz, egyik hirdeti, miszerint a császár ha­lála alkalmából tart. 3 okától fogva rendes mély gyász fog viseltetni; másik, hogy az államhölgyek, udvarlovagok és mindazon mindkét nembeli sze­mélyek, kiknek az udvarhoz belépti joguk van, valamint a testőrség, hadsereg és flotta törzs- és főtisztjei délután 1­­2 órakor a császári téli palotá­ban gyűljenek össze, hol­y felségeik trónraléptük alkalmából a hódolati esküt elfogadandják. Sz. pétervári mart. 1 -i hírlapok még semmit sem tartalmaznak a császár betegségéről. De a legfelsőbb napiparancsok, melyek a „Russ. Inv.“ hasábjait megtöltik, mutatják bs ezen u­­tolsó napokban azon rendkívüli tevékenységet, melyet a boldogult császár csaknem halála pil­­­lanatáig szakadatlanul kifejtett. Nápolyi királyné ő fels. febr. 28-kán be­tegágya szerencsés kitöltése után, ünnepélyes templomi körmenetet tartott Casertában. vi­llge a szintén igen jó egésségben levő hgnet karjain vivé. A király és egész kir. család jelen volt a templomi szertartáson. Törökország. A „Journ. de Const.1* b. Tecco szardiniai követnek rendkívüli követ és teljhatalmú minis­ter rangjára emeltetését a portánál jelentvén, kiemeli, mikép ezen rangbeli előléptetés azon pil­lanatban történik, midőn a piemonti sereg egye­sülve a török, angol és franczia seregekkel a kö­zös ellenség ellen Krímben harczolni készül. Báró Tecco már a külügyministernek kézbe­sítő új megbizólevele­­ másolatát, és az értesít­­vényt a két királyné haláláról s a király legki­sebb fia születéséről, legközelebb szerencséje lesz szultán ő felségének az eredeti megbízólevelet átnyújthatni. E szerint a differentiák — ha voltak — ki vannak egyenlítve Szardiniával. Egyébiránt a „C. B.-t leghatározottabban meghazudtolja azon hírt, mintha a porta a piemonti segédhad elkül­désének ellenmondott, vagy azt kívánta volna, hogy L­amarmora­tnak a pontusi rémnoknak alárendeltessék. Ez csak orosz orgánumok által terjesztett hír volt. A porta a vele közlött pie­monti szöv.­szerződvényt legnagyobb meg­elégedéssel fogadta. Egyiptomi B r a b a n t­i hg. és hgné ő­k. fenségeik feb. 5-kén Alexandriából Kairóba utaztak, a belga consul és alconsul kíséretében. A casser-el­ aiszi átmetszésnél, meddig vasúton mentek, az alki­­rály külön szolgálatára épült gőzösök egyike várta őket. E gőzösök rendkívül izlésteljesen di­­szi­vék s hosszú utakra igen czélszerüek. Másnap reggel a Nilgáthoz értek, hol az alkirály által pompásan fogadtattak. A kiszállóhelytől az al­király palotájáig 5—6000 főnyi csapat volt fel­állítva s számlálhatlan néptömeg egybegyűlve. Érkezésükkor ágyusalvék süttettek el, a legfőbb polgári és katonai főméltóságoktól környezett alkirály maga fogadá­t­ta­ fenségeiket a kiszál­­­lóhelyen, s figyelmeztette őket a két gáton ré­szint már végrehajtott részint folyamatban levő óriási munkákra. Kairóban ő­k, fenségeik hason­ló tisztelet­nyilvánítással fogadtattak s másnap az alkirály által a Casser-el-Nil palotában, hol dús diszítményü termek voltak készen számukra, meglátogattattak. Mivel török szokás szerint a családi hárembe csak az alkirálynak van joga belépni, azért annak nővére és neje csak a hgné ők. fens, látogatását fogadhatták el. Herczeg ő k. fens, az ebédre meghívást fogadá el; mind­két kir. fenség másnap egy igen eredeti török hangversenyen volt jelen. Kairóból 5 napi mu­tatás után ő k. fenségeik Felső-Egyiptomba ha­­­józtak el. Amerika, B­u­e­n­o­s - A­y­r­e­s, jan. 3. A legújabb dél­amerikai posta azon fontos hírt hozza, miszerint dec. 28-kan a Buenos-Ayres és az argentini köz­társaság többi tartományai közt kötött békeszer­­ződvény ratificatiói kicseréltettek. E szerződ­­vényben Buenos-Ayres állam függetlensége vég­legesen elismertetik. Havannahban nagy izgatottság ural­kodik. Uj néphad­ századok alakíttatnak, az e­­gész sziget ostromállapotba helyeztetett, minden fegyerképes önkénytesek 18 — 50 év közt beso­­roztatnak; a sziget keleti vonala számára külön katonai bizottmány neveztetett ki, s C­o néha­i­ok parancsot adott ki, hogy Porto-Ricoból oda csapatok küldessenek. A „Boscaven“ brit sorhajó és „Medea“ gőzös használtatnak szállításra. A fegyver-és lőszereladás eltiltatott, számos elfoga­­tás történt, többi közt a matrnzas-, puerto-prin­­cipe- és trinidad­ i kormányzók is elfogattak. Távirati sürgönyök. Pár­is, mart. 11. A „Moniteur“ jelenti, miszerint Konstantinápolyban tartalék-hadsereg alakíttatik, mely több hadosztályokból álland. A boulevardon a börzeüzérek egy Poroszországgal kötött szerződésről akartak tudni. Napi hírek és események. Pest, mart. 13. Gyászhír. Igen sajnos részvéttel jelentjük, hogy a közelebbről született főherczeg, ő cs. Fensége Károly Ferdinánd főherczeg fia, a múlt éjjel meghalálozott. A fenséges főherczegi csa­lád e magas gyászában Budapest lakossága ép oly bánatos részvéttel osztozand,­ mint a mily elterjedt volt közelebb őszinte közöröme, melyet az elhunyt főherczeg Születése felett tanulhott. * Bibornok hű prímás­­ eminentiája ittléte alatt a többi közt egy a lipótvárosi templom épí­tése érdekében hozzájárult küldöttséget is elfogad­ni kegyeskedett. Mily buzgósággal karolja fel ő eminentiája ez ügyet, az általánosan tudatik­* Császár­né Ő Felsége szerencsésen bekö­vetkezett szülése alkalmából egy nevét elhallgató pesti terménykereskedő M. L. P névjegy alatt a buda­pesti rendőrigazgatóságnak szegények közti kiosztás végett t­i­z pengő frtot adott át, mely öszveg azonnal rendeltetésére fordíttatott. — Közelebbről megjelent: ,,A magyar nép könyve.“ Szerkesztik Csengery Antal és Ke­­m­é­n­y Zsigmond. Második kötet I. és II. füzet. — Kiadó Számvald Gyula. (Emich Gusztáv bizomá­­nya.) E derék és önmagát ajánló népkönyvből ta­valy az első kötet hat füzetben jött ki, s e második kötet is annyiból álland. E két füzet tartalmát te­szik: „A hazajáró lélek.“ Egy elbeszélés Jókai­tól; három költemény Pető­fi­től , egy , E­r­­délyi Jánostól; — két népszerű, érdekes érteke­zés a vizről és földről, egyik szerkesztő Csengery Antaltól­ — három gazdasági rovat; „egy anya története”* mese Andersen után Csengery Ro* z­á t­ó­l, mi az anyai szeretetet igen szépen , érde­kesen példázolja. — Végre ! „Hogy áll­ a világ?A másik szerkesztő Kemény Zsigmondtól — a keleti kicsis és háború történeti leirása, az almai csa­tától a legújabb időpontig Miklós császár halaidig, az eddigiekhez méltó remek históriai rajzolat. De van egy nagy hiánya, a derék szerző kihagyd abból a szebásztöpöli híressé lett tatárt, pedig­ bizony ez úri­ember — históriai névvel bir. A tisztelt szerző csakugyan magának tulajdonítja, ha e mulasztásért a „Pesti Napló“­-ban orosz érzelemmel fog vá­‘­­doltatni. * A buda­pesti orvosegylet f. hó 15-én dr. Wagner János tanár elnöklete alatt rendes gyűl­­­let fog tartatni, mely alkalommal dr. Ele­­n­éry a keserű vízforrásokról dr. Wagner Dániel gyógy­szerész pedig a gyógyszerek új alakjairól előadásokat fognak tartani, az utóbbi még az u. n. Simon-féle gyógyszerek formáit mutatandja elő. * Kezdődő vásárunkról kereskedelmi körökben azt ítélik,hogy az a nagykereskedésben új és nagyobb élénkséget gerjesztett , habár az ilyenkor már ösz­­szegy­ülekező vevők száma máskor jóval na­­­­gyobb szokott lenni, mint jelenleg. E hosszabb ki­maradás okát főkép a rosz utakban s azon körülmény­ben találják ,­ hogy a Dunán a hajójáratok még meg nem indultak s a tolnai, baranyai és bácskai vevők közöl sokan gázoltatnak a vásárra­ jönni. Egyébiránt középszerű vásárt remélnek. * A pesti Lloyd-társulat teremében tegnap­­­előtt f. hó 11 -én déli 12 órakor b. Jósika Kálmán naturalista zongorász hangversenyt adott. A díszes­­ nagy terem ezúttal oly zsúfolva volt, hogy hely szűke miatt számosan visszatérni kénytelenittettek, a főúri rend különösen rendkívül nagy számmal volt jelen. A programm érdekesen volt szerkesztve s ab­ban csak az a változás történt, hogy Leszniewszka k. a. helyett, ki állítólag hirtelen roszul lett, ámbár előtte és utána való nap a színpadon énekelt, B­o­­­gya Róza k. a. volt szives két dalt előadni, mely­nek utóbbikát a „Kesergő leány“­ Kovácstól ismé­telni kéretett. A hangversenyző, ki soha zenét nem tanult s a hangjegyek legkisebb ismeretével sem bír, két saját szerzeményét adta elő, egy rögtönzött ,ábrándot és magyar változatokat, s némi elfogult­sága daczára tetszéssel tüntettetett ki.Az ő feltűnése és Bo­lnaié (gr. Bethlen) közt annyi hasonlat van, hogy Jósikát igen találóan lehet zongora-Bol­­nainak nevezni: a n­aturalista czímre is készí­tettünk egy szójátékot — natura­list; közöljük, valent quantum valere potest. Az előadott két szám közt az „ábránd** minden esetre kitünőbb volt az utóbbinál s a hangversenyző természeti zenetehet­ségének s technikájának igen szép­ fokát tanusítá. A fennebbieken kívül a műsorozat többi részei vol­tak: dalok Schubert és Mendelssohn -Bartholdytól énekelte J­e­kel f­a­lu­sy; „hang­verseny kettős Rigo­­letto dallamaiból“ szerzék és előadták D­o­p­p­­­e­r, Károly és Ferencz; szavalat Bulyovszkiné­tól. Mint halljuk, a­ hangverseny jövedelme a hangver­­senyző további műkiképzésére fordittatik. * Bolnai, húsvéttól fogva nemz. színházunk rendes tagja, Kolozsvárott bevégezvén nagy mű­vészi és anyagi sikerrel folytatott vendégjátékait, a napokban megérkezett. — A kolozsvári színház számára újra készült egy új népszinmű : ,,Darius kincse*1 czim alatt. Igazán „kincs** lesz- e vagy csak mulékony „lidércz-fényt*, majd elmondják a bírálatok. * D­ó­r­­­a Lászlóné assz. a német színház igaz­gatóságától vendégjátékokra megnyeretvén, f. hó II -én először Normát fogja énekelni.­­ Időjárásunk rendkívül változó. Meleg nap­fény és hó egymást váltogatják, mi az egésségi ál­lapotra nem a legjobb befolyással van. A bűvész Robin nem változtatta gyorsabban tavaszi táj­képeit téliekre, mint időjárásunk. Egyik nap tava­szi melege a városligetbe csalogat bennünket, s mindjárt utána a másik már jól befűtött kandal­lónál talál. * Rachel k. a. legközelebb ítéletet kapott, hogy Legouvé-nak, a „Lecouvreur Adrienne** szer­zőjének , kinek „Medea“ czímű tragoediájában föl­lépni nem akart, 5000 frank kárpótlást fizessen. Színházak. A nemz. színpadon délután 4 órakor: E­n­g­e­l Jakab ur óriási képtárának első előadása, és „Fürdőre kell mennie“ vígj. Estve 7 órakor, először: „A makrauczos hölgy*1 vigj. 4 felv. Sh­akespearetől: Tóth javára. — A német színpadon: „Adam u. Eva“ Posse és „Briefträger u. Laternanzünder. Posse. Kereskedelmi, gazd. s iparhírek. Pest, mart. 12. Gab­na. A rozs legmagasb és legolcsóbb árai közt jelenleg a különbség igen te­­­temes, mérőjénél t. i. csaknem 1 pft. Ez abból magyarázható ki, hogy a készlet piaczunkon jófor­mán kevés s leginkább csekély, tisztátlan áru, me­lyet se a molnárok, se az élesztő-gyárosok nem használhatnak, míg a szép és tiszta fajtából csak kevés található. Ennélfogva az előbbi az oláh búza versenye mellett, egészen elhanyagoltatik, az utób­bi pedig az oláh búza által sem szenved hátrányt, mert abból csak kevés piaczi készlet van. Ugyane viszony mutatkozik a t. búzánál is: a szépnek igen jó és tartós ára van, míg a csekélyebb minőségűek többé vagy kevésbbé alant állanak. Gyapjúból a jelenleg folyamatban levő Józsefvásáron mintegy 1000 mázsa posztót és fésügyapju adatott el, az árak valamivel magasabbak, mint a múlt újévi vá­sárkor. A tiszai kétnyíretű és téligyapjuból is több részlet 107—100 foton kelt. B­écs,mart. 12. Agio: arany 30%, ezüst 26% Dunavizállás. Mart. 13. (reggeli 7 óra) 12* 60­0,­ 0 fölö

Next