Budapesti Hírlap, 1855. május (709-733. szám)

1855-05-01 / 709. szám

Pest, Kedd. Előfizetési felhívás. Az előfizetés évnegyedre: Helyben : 4 pft. Vidékre : 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten e lap kiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A magas cs. k. pénzügyministerium az eperjesi és munkácsi után felállítandó pénzügykerületi igazgatóságoknál a helyek betöltésére Trpharz János I. oszt. pénzügykerületi biztost a lugosi cs. k. pénzügykerületi igazgatóságnál, és Hrubant Ignácz III. oszt. pénzügykerületi biztost Erdélyben, mindkettőt ugyanazon minőségben, saját kivonatukra a kassai közigazg. területbe áthelyezte, s egyszersmind Hrubant János adófelügyelőt a pest-zsoltmegyei hatóságnál, I.oszt. pénzügykerületi biztossá az említett közigazgatási területbe kinevezte. F. hó 16-án 6903. sz. a. kelt igazságügyministeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti orsz. főtörvényszéki kerületben Polereczky Alajos volt tiszt az egri megyei törvényszéknél, kineveztetett. Szombaton ápril 28-kán 1855. a budai cs. k. államnyomdában megjelent és szétküldetett a magyarországi orsz. kormánylap I. osztályának VII. darabja egyelőre csupán német nyelven. E darab tartalma : 54. sz. A bel- és igazságügyministerium 1855. febr. 8-ki bocsátványa, melylyel az 1855. febr. 4-ki legf. határzat következtében megállapított határozványok, az uj szervezés alkalmából kinevezett hivatalnokok szolgálati rangjának kipuhatolása iránt, tétetnek közzé. 55. sz. A vallás - és közoktatásügyi ministerium 1855 márt. 5-ki bocsátványa, érvényes minden koronaországra, a lombardvelenczei királyság és a katonai határvidék kivételével, melylyel a fő- és ezekkel kapcsolatban álló al-reáliskolák szünetei határoztatnak meg. 56. sz. Az igazságügyministerium 1855. márt. 15-ki bocsátványa,érvényes Magyar-, Horvát-,Tótország, a Szerb-vajdaság és Temesi bánság részére, a törvényszékek illetékessége iránt a czégek bejegyzése és törlése, a kereskedők, gyárosok s ipartársaságok procurája és társulati szerződése, aztán a beigtatás és törlés közhirrétételének módját illetőleg. 57. sz. A bel- és igazságügyminister 1855. márt. 17. rendelete, érvényes minden koronaországra, Lombard-Velencze és a kat. határvidék kivételével, melylyel a tisztán politikai és a vegyes járás- és szolgabíróságokra nézve a hivatalos utasítás kiadatik. 58. sz. A bel- és pénzügyminister 1855. mart. 20-ki rendelete, érvényes minden koronaországra, melyben az 1854. május 23-ki általános bányatörvény (Bir. törvénylap Lili. darabja, 146 sz.) hatályba lépett, ideiglenes bányakapitányságok és fő-bányahatóságok felállítását illetőleg az általános bányatörvény kezelésére. Ugyane napon adatott ki és küldetett szét a magyarországi orsz. kormánylap második osztályának IV- és V. darabja, német egyedüli és összes kettős kiadásban. A IV-ik darab 5. sz. a. tartalmazza a magyarországi Cs. kir. kat. és polg. kormányzóság 1855. márt. 16-ki hirdetményét, a pénzügyőröknek hivatalos útban a magánvámok fizetésétőli fölmentését illetőleg. Az V-ik darab tartalmazza 6. sz. a. a magyarom. cs. kir. kat. és polg. kormányzóság 1855. márt. 15-ki rendeletét, mely Horgostól a szerbbánsági országhatárig terjedő útnak az országutak osztályába fölvételét illeti. NEMHIVatalos rész. Levelezések. Bécs, april 30. A Az „Oester. Corr.“ minapi békebiztatásai azon hivatalos tudomáson alapultak, hogy Drouyn de Lhuys rögtön el nem utazandik, s még egy ülésben részt veend. Még egy kísérlet történt tehát, mely az oroszok makacsságán szintén hajótörést szenvedett. A conferentia előbbeni személyzete folytatja azonban a tanácskozást, s a harmadik pont átugrásával a negyedik tágyaltatik, mitől ugyan egyelőre békét nem várhatni, hanem egy későbbi valódi békeértekezlet alapjául szolgálandó anyagot nyújt. Hess tsznagy Le't a ng franczia s Crawford angol ezredesek,s számos törzstiszt kíséretében a hadsereghez utazik, mi elég világosan mutatja a tavalyi dec. 28-ai jegyzőkönyv logikai fonalának tettleges fejlődését. Mint egy magasállásu úrtól hallom, Császár Ő Felsége a legújabb orosz utasítások megérkeztéig teljes bizalommal a béke lehetősége mellett nyilatkozott környezetében , de ezeknek megérkezte által úgy hiszik épen nem örvendetes meglepetést tanúsító fordulatot vett a különben is eléggé bonyolódott ügy. Ma utazott innen Pestre, ott állandóan letelepülendő. Barna Ignácz orvostudor, a kitűnő ősz híres fogorvos hitemének több évekig volt jeles segédes jobbkeze, hazájában árasztandó el jótékonyságát azon tudománynak, melynek legújabb fejlődési fokán oly otthonos, mint az egész birodalomban csak kevesen, s hazánkban alig egy. Az itteni műveit magyar társaskör derék fogorvosában egyúttal legkedveltebb tagját veszti el benne. London, ápril 25. Míg a „Morning Post“ közelebbről a bécsi értekezleteknek határozatlan idővel elnapoltatását jelenté, egyszersmind Austriának a nyugati hatalmasságokkali tettleges közreműködése iránt reményét fejezé ki, s czikkét következő szavakkal végzi : „Angol- s Francziaország részükről semmi erőfeszítést, semmi áldozatot sem kimélendnek; mi elszántan küzdendünk, mivel győzni akarunk“, míg a„M. Herald“Napoleon császárnak oly régóta emlegetett krimi útját már végkép elhatároztatott, s legközelebb bizonyosan létesülendő tény gyanánt hirdeti; s a „Press“ még tovább menvén, a császár elindulását máj. 3-ra tűzi ki: a „Times“ az értekezletek félbeszakadásáról, s Napóleon Krímbe utazásáról semmit sem látszik tudni. E lap észrevételei tegnapelőtt csupán Szebasztopol bombáztatása, s a budget körül forognak. Reméli, hogy május elejéig a nyugati hatalmasságoknak Krímben levő seregei tekintélyes erőre fognak emeltetni, s nem vár eldöntő sikert mindaddig, míg az ázsiai erősségnek északi oldalát is körül nem lehetene kerítni. Ez más szavakkal oda megy ki, hogy a bombázás, noha sokkal nagyobb arányban létesíttetett, mint a múlt évi oktoberben, czélját eltévesztő. A budgetről észrevételei nem igen alkalmasak arra, hogy John Bull-al a háborút megkedveltessék. „A brit közönség“, — úgymond a többek közt — „most átláthatja, hogy a háború nem tartozik a legolcsóbb dolgokhoz. Ez épen nem is kívánatos, hogy ilynemű áru létezzék. Az olcsó háborút ugyanazon osztályba kellene sorozni az olcsó perek, olcsó bűn- s olcsó bukással..........Még a legnemesblelkű hazafi is komolyabban megfontolja a dolgot, ha egyszerű összeadás utján azon fölfedezésre jut, mikép az állam egyetlen katonának a harcztérem fizetése, egyetlen lónak eltartása, vagy egy Lancasterágyának félóráig töltéssel ellátása végett, annyi pénzt költ el, mennyi szükséges lenne arra nézve, egy 4 család kényelmesen tápláltassék, egy községi iskola jó karban tartassák, vagy más valamely oly jótett eszközöltessék, mi lehet, hogy soha sem fog eszközöltetni. Azonban mégis miért zúgolódnánk mi ezen áldozatok miatt. — Mik ezek a harczolók szenvedései s áldozataihoz képest? Ha nagy nemzet akarunk lenni, s választott birói szerepet játszani, ennek árát meg kell fizetnünk. Adná Isten, hogy csupán pénzt, házakat, kényelmet s gyönyört kellene áldoznunk! De erkölcsi s szellemi áldozatokra is van szükség... Hogy helyzetünket jól felfoghassuk, csak arra kell gondolnunk, mikép ugyanazon helyen, hol most golyózápor hull (Szebasztopolnál), egykor Angolország első szentjeinek egyike, a nagy philanthrop Howard missionariusi minőségben az emberiség szolgálatában fáradott, s meglátogatá a fogházakat, enyhítést nyújtván ezek szerencsétlen lakóinak... A jövő évben — ezt bizonyosnak tarthatjuk — a jövedelemadó 10 pc.-re fog emelkedni. S ez nem az egyedüli új adó leend, az 1850—ki budgetben; minden oldalról újabb adók fenyegetnek. Ama sajátszerű hajó, mely a baltitengereni háborúra alkalmas, kétségkívül még nincs fölépítve, sőt még csak fel sincs találva. Még nincs elkészítve ama trójai faló, mely 1 évi ostrom után Szebasztopol falaira felhágand. Még addig szinte ugyanannyi nemzeteket látandunk háborúban, mint ahány nemzet Trója körül volt összegyűlve. Nekünk pénzünkkel kellene harczolnunk. Egyetlen állam sincs Európában, melynek nem lenne szüksége pénzre, s mely kölcsönért örömest ne adna nekünk sereget stb.“ Egyébiránt magát a legközelebb előterjesztett budgetet illetőleg, a „Times“ abban semmi meglepőt sem talál; azt ugyan nem várták, hogy a kölcsön mellett még különböző adófelemelések is fognak eszközöltetni, azonban szerinte nem kell feledni, mikép az előszámított öszvegből 4,400,000 ft st. tartalékul marad további eventualitások esetére, s mikép 1 millió ft st. a szardiniai kölcsön számára fűzetik ki, mely sajátkép nem tartozik a kiadásokhoz. Ami a bankári utalványokra vetett új penny -bélyeget illeti, ennek jövedelmét igen különbözőleg számítják. A kincstár kanczellárja ezen új kútfőből 200,000 ft st.-nyi bevételt vár, ellenben Christie, ki ezen rendszabályt már 4 év előtt ajánlá, annak jövedelmét 730,000 ft st.-re számítá.. A czukor-, bea-, kávé- s szesz - italvámok fölebb emelése a jelen körülmények közt semmi elégületlenséget sem gerjeszt, azonban mégis némelyek azon ellenvetést teszik, mikép a kincstár kancellárja e részben nem eléggé gyakorlatiasan járt el. Egyébiránt a vámfölemelés már folyó hó 21-kén hatályba lépett. Ugyancsak a „Times“ ma egy a situatiót jellemző czikkében hevesen kikér a kormány, jelesen az annak élén álló államférfi ellen. „Minden esemény“gy szól, „mely tudomásunkra jó, csak arra szolgál, hogy magasabbra emelje a boszankodás érzését, melylyel a politikai vélemények bármi árnyéklatához tartozó gondolkodó fők ügyeink jelen helyzetét tekintik. Nincs legkisebb remény, hogy bármi után, kivéve a legvégső megaláztatásét, kikerülhessük tovább folytatását azon háborúnak, melynek költségeit mi fizetjük meg, de amelynek működéseit miniszereink tervezni, amint látszik, épen úgy nem képesek, mint tábornokaink nem, azokat végrehajtani. Főminiszerünk barátjai várakozását megcsalta és ellenségei jóslatait híven betöltötte. Mi semmi győzelmeket sem vívunk ki, „de azokat mi fizetjük meg, kölcsönöket teszünk, mint Pitt, de ennek ereje és politikája nélkül, s véres táborozásokat folytatunk , mint Wellington, de ennek előrenézése, vigyázása és sikere nélkül.“ Azon hit, mintha Napoleon császár itt létekor a diplomatiai testület udvarlása alkalmával, a porosz követ nem lett volna jelen, alaptalan. Mind ő maga, mind neje jelen valának. Püspök-Ladány, ápril 25. Folyó hó 24-dik napja Albert főherczeg Magyarország polgári és katonai főkormányzó ő és. fenségének e vidéket szerencséltetett magas megjelenése által ünnepi fényre derűlt. A fenséges kormányzó ur ugyanis — a Karczag és Püspök-Ladány közti úgynevezett Kunlaposon elterülő s az ott keresztülvezetett vasúti töltést szétromboló árvízről magának személyesen tudomást szerzendő — fennőtt nap délelőtti 11 — 12 óra között Karczagról egy lábon (hajó neme) indulva, a dühöngő szél miatt nem kevés veszélyek között Püspök-Ladány mezőváros határán a járási hivatali tisztikar, mindkét hitvallású lelkész, városi elöljáróság s számos lakosok tisztelgő üdvözléseinek közepette fényes kíséretével együtt szerencsésen partra szállt, hol is a fenséges vendégre készen váró előfogatokon Püspök Ladányba érkezvén, miután ott a járási szolgabiróság hivatali ügykezelése s működése fölött rövid de mély tapintatu szemlét tartott — rövid ebédkezés után útját, az árvíz által szintén nagy mértékben sújtott Nádudvar, majd a több helyeken elterült viz által tetemesen megrongált, itt-amott szintén járhatlanná lett országutakon nem minden veszély nélkül, Szoboszló város felé irányozta, s mindkét helyen az elöljárók hivatali működését magas figyelmére méltatá, ahonnan aztán az útnak sok nemű fáradalmai, a hűvös szél és por miatt felette kellemetlenné vált szakadatlan utazás daczára is jó egésségben még az nap estvérér Debreczenbe indulni méltóztatott. Kisérje a Gondviselés ápoló keze ő fensége, áldást hintő utazásában 1 709. Május 1-n 1855 Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési dij: Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. számittatik — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Herz János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalderházi, vidéken minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a crím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Országút, 6. *0%- a. (Kriewalderház) 2-ik emeletben. Zabolcsmegye, april 22. Hasznosban és jóban nevelni az emberiséget , — műveit és erényes polgárokat adni az államnak, békés alatvalókat a kormánynak, hű fiúkat a hazának — a legmagasztosabb , legnemesebb , és legszentebb kötelesség. — A vallásos és munkás nemzedék egyedüli és biztos alapja az egyes családok nyugalmának, az országok békéjének, felvirágzásának és boldogságának. Jó földbe vetett jó mag az olyan pénztőke, mely ily czélokra felajánltatott, vagy gyűjtetett. — Felséges Császárnénk szerencsés szülésének emlékét ily magasztosan, ily nemesen örökíték Nyíregyház városának összes lakosai, 200,000 pártot ajánlván fel egy szívvel és egy lélekkel egy reál-iskola alapítására. E lelkesen végrehajtott magasztos eszme által a józan gondolkodású loyális polgárok, a hit alattvalók a sarjadzó fiatalságot az erény és műveltség minden földi viszontagságokkal biztosan daczoló szép pályájára vezetendik, s midőn egyrészről megnyitották előttük az egyedüli boldogulhatás és lelki nyugalom országát , másrészről oly maradandó emléket alkottak maguknak, melyet az idő le nem rombol, sőt nemesít, s melyet ezrek és százezrek áldása leng körül. Legyen minden növendéke az erény és tudomány ezen iskolájának igaz ember, jó polgár, hit alattvaló; élvezze a hasznos fák gyümölcseit , melyeket mások ültetének , nyugalomban és boldogságban gyönyörködjék a nagy birodalom és a habsburgi dicső Uralkodó ház fényében és virágzásában. — Nagyszerűen akarta ez alföldi városka megünnepelni a nagy napot, tisztelve szeretett Felséges Császárnénknak szerencsés szülését, — s az ünnep méltó az ünnepekhez , az emlék méltó a közbirodalom anyjához. És e nagyszerű eszme, egy mindig hű, egy mindig munkás , a császári házat és hazáját örömben, bánatban egyaránt szerető hivatalnok lelkében foganzott, —ki azonnal mihelyest az ágyuk megdördültek hirdetni az emlékezetes napot, azonnal felkereste azon polgárokat , kikben — valahányszor nemes és magasztos eszme kivitele volt czélba véve— sohasem csalakozott; előadta azt komolyan és lelkesen, s midőn az elfogadtatott, igy kiáltott fel: Éljen a Felséges Uralkodóház! Éljenek Nyíregyház városa polgárai! Rózsahegyi István,zabolcsmegyei első biztos e férfiú! az Isten éltesse őt is. r. 1. Austria! birodalom. Bécs april 30. Cs. k. osztálytanácsos Debrauz, ki tegnap 29-én estve Parsba elindult , egy szerencsekivánati iratnak átvivője, melyet Ő Felsége az ausriai Császár a legújabb merény alkalmából III. Napóleonhoz intéz, s melyet a francziák császárjának sajátkezüleg átnyújtania. Hübner van megbízva. FőherczegFerdinánd Miksaő cs. fensége közelebbi Bécsben tartózkodása alkalmával Császár Ő Felségétől engedélyt eszközölt ki, hogy személyes parancsnoksága alatt császári hadihajókból egy hajórajt egyesítsen, s azzal hoszszasabb utakat tegyen a középtengeren. E hajóraj négy fregát, négy korvett, két kisebb gőzösből és két briggből, egészben 12 hadihajóból álland, ezek közöl a felerész vitorlás. Az e czélra rendelt járműveknek Salamisban máj 15-én kell összejöniök. Az út aztán Salamisból Málta, Nápoly, Toulon, a spanyol part hosszában Gibraltár és Cadizba, és a tengerpart hosszában Marokkóból Algírba menend. Az őszi viharok elérkeztéig az austriai hajóraj az adriai-tengerre visszatérend. Ezentúl minden évben fognak történni efféle gyakorlati hajózások.