Budapesti Hírlap, 1855. május (709-733. szám)

1855-05-01 / 709. szám

lemondás tegnap este elfogadtatott. Ez a kül­­ügyek kezelésére nézve nagy veszteség lenne. D­ou de­­ kisasszony, kinek pere a közfi­gyelmet oly nagy mértékben magára vonta, leg­közelebb B­erryer jeles védbeszéde daczára a fölebbviteli törvényszék által 5 évi fogságra ítél­tetett. A „Moniteur de l’armée“ szerint Reibell tábornoka toursi, Grouchy unokastrass­­burgi, Mac-Mahon­­nok az északi sereg 1-ső hadtestének 1- ső gyalogsági­, s M­a­­­s­s­­­a­­­tnok a constantinei hadosztályok parancs­nokaivá neveztettek ki. A „Moniteur“nek Hess báró elindulásáróli közlése igen kedvező hatást tett a börzére. Tegnap est­e a Tuileriákban nagy lakoma adatott, melyen többek közt James Fary, a genevai köztársaság hajdani dictatora is jelen volt. A Párisból érkezett tudósítások szerint az iparműkiállítás megnyitása visszavonhattam i­­s bármily körülmények közt f. é. május 15-én fog megtörténni. A megnyitási ünnepélyen magán az udvaron s az ország méltóságain kívül csak az idegen biztosok, s a kiállítók családjaikkal fog­nak részt venni. A közönség, sőt a saison-jegyek birtokosai is kizárvák ez ünnepélyről. A megnyi­tás a főépületre szorítkozand, mely a megnyitási naptól naponkint néhány óráig, és pedig az első 14 napon 5 frank belépti díjért lesz nyitva a kö­zönségnek. A bizottmány ez intézkedés által a látogatók nagy tódulásának akarja elejét venni, mely a további kiállítási munkálatokat fogná aka­dályozni. A zoldépület a „Quai de la conférence“­­on csak akkor — remélhetőleg május végén — fog megnyittatni, midőn már minden el lesz benne rendezve. A multiallitás máj. 15-ével tökéletesen rendben lesz, s e naptól a látogatóknak rendesen nyitva álland. Tekintve e tényállást , azon látogatókra nézve, kik nem­ csak gyönyörűség, hanem tanulság kedvéért is akarják a párisi ki­állítást látogatni, s e czélra sok időt nem fordít­hatnak, legtanácsosabb lesz május vége es­­­ő 11 útnak nem indulni, mivel a kiállítás alig foghat előbb egész érdekű átnézetet nyújthatni. Belgium, Brüssel, ápril 28. A képviselő­kamra teg­nap folytatá a súlyo­­­s mértékekre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. Az ülés kezdetén, a pénzügyminiszer egy oly törvényjavaslatot ter­jesztett elő, melynél fogva 9,400,000 ft.­nyi hitel nyittatnék meg, Antwerp s a Schelde-pártok védrendszerének kiegészítése végett. Spanyolország, Madrid. Egy ápril 26-tól kelt távirdai sürgöny szerint, a cortes-gyűlés ezen napi ülésében folytatá az egyházi javak eladatására unatkozó törvényjavaslat tárgyalását. A vita­olytában Madoz pénzügy­minister kijelente, mikor a kabinet, melynek keblében teljes egyet­értés létezik, ellenzi a tárgyalás felfüggeszteté­­sét. Egyik előbbi ülésben a kormánynyal egyet­értőig, Masadasnak egy eléggé fontos mó­­dosítványa fogadtatott el a 4-dik czikkhez. Ezen módosítvány értelmében, az eladási árból 5 pc. el fog engedtetni azon vevők számára, kik 5 év alatt a megvásárolt javak árát egészen lefizetendik. April 26-án azon hír szárnyalt, mikép Mad­ridb­an a cholera kiütött. Dánia. Mintáz „Indep­ berge“-nek Hamburgból írják, az angol kormány kopenhágai követét uta­sította, hogy a dán kormánynál bizonyos adóknak az igol hadihajóktól a dán kikötőkben szedetése ellen tiltakozzék; e példát a franczia kormány is követendi, ha Anglia felszólalásának sikere lesz. D i n d a s admirál Kopenhágába utazása ez ügy­gyel összeköttetésben áll. A „H. C.“ távirdai közlése szerint Dundas admirál,ápril 25-n d. u. 1 órakor a „Dragon“ gőz­­korvetten Kielből Kopenhágába megérkezett, s a tűztelepek a szokott üdvlövésekkel fogadták. Az­dmirál, kisérve zászlóhadnagya s Buchanan 3» De a nép folytatá a zajt, kiabálva: halljuk hát! azonban legkevésbbé sem tartva magát saját figyelm­­eztetéseihez. Végre a góliát torkának erejében bízva olvasni kezd: „Értésünkre esvén , hogy a szombatosok — kik az igaz evangélikus hittől elszakadva, zsidó lakásokat, szertartásokat vettek be , a szentírás helyes magyarázatát maguknak arrogálják , és a vasárnap helyett a szombatot ünnepük , törvé­ny­eink és felsőbb rendeleteink daczára még mindig régi tévedéseikhez ragaszkodnak, s nemcsak titkos összejöveteleket és isteni tiszteletet tartanak , de még maguk közös papot is választanak, s az evan­gélikus lelkészek helyett, annak oktatásait hallgat­ok , sőt hihetlen vakmerőségüket azon pontig vit­ák már , hogy különösen Udvarhelyszék némely egységeiben halottaikat külön temetőhelyre ássák, germekeiket más néven szólítják , mint a melv­­angelikus naptárainkban előfordul, és házaikban gonát is tartanak , mely mellett általuk készített érseket énekelnek a Sión dicséretére . —­ennél­­yva rendeljük és parancsoljuk , hogy a megyei és­ékelyföldi fő- és illetőleg altisztek, valamint a sza­­d királyi városok magistratusai is , törvénynata­­inkban a szombatosokat meg ne tűrjék , s azokat k ezen veszélyes sectának tagjai vagy titkos átfogói, tüstént jelentsék nekünk fel, hogy fiska­­directorunk által honárulási perbe idéztetvén , .rvénytelen és Istent káromló merényleteikért fő­­jószágvesztéssel büntettessük. Kelt Gyulafehérvárott dec. 21-én 1638-ban. A fejdelem parancsolatából kiadta Kassai Ist­ván tanácsos és itélőmester.“ — úgy látszik az itélőmester uram joga Pécsi Simon birtokaira vásik, s nem is csoda, mert kivált Radnót és Balázsfalva gyönyörű uradalom , szólt Serédi Kemény Jánoshoz, midőn „a harmadik ud­var“ kapujából a hírnök szentori hangját meghalták. — Lehet, hogy Orbán Ferencz udvarhelyszéki jószágrészére is hunyorít : válaszolá ez. — Hát Orbán is szombatos ? — Azzal gyanúsítják. — Hm! tehát Kassai érettük melegítette a „honesta custodiát“ föl ? No! az nem volna nagy szerencsétlenség. Ki kérte a szombatos uraimékat, hogy újítgassanak a vallás dolgában ? Miért nem tudnak úgy imádkozni mint mi, s mint mindig szo­kás volt? — Én sem akarom a hitvány rajongókat men­teni , de végre is, ha Kassai uram elnyel egy da­rabot a szombatosok birtokából, utóbb étvágya tá­madhat valamelyik igazhitű jószágára is, például az urambátyáméra , szólt mosolygva Kemény János. — A lánczhordtát­­ azt nem tanácsolnám neki. Azonban nem ártana a vén róka czéljairól előre ér­­tesitnünk az úribb rendű szombatosokat , sugá némi megütődéssel Serédi. — Én még ma gyorspostát indítok Orbán Fe­­renczhez. — Én pedig tüstént látogatást teszek Pécsi Simonnál, bár szememet rég sérti ezen szücsmester fiából faragott mágnás szertelen fényűzése. Bethlen Gábor fejdelem alatt oly büszke házat tartott, mintha a Báthoriak vagy Garák véréből származott volna, s most is kertjében káposzta helyett ananászt termeszt, s ón tányér helyett ezüst tálakban hor­­datja föl a mar -­zipánt. Nincs boszantóbb, mint egy pazér sehonnal. Ha a koldusfaj pénzre tesz szert, legalább koplaljon aranyládái mellett, mint a fukar Kassai. Ezen szerénységgel tartozik nekünk, kik becsületes ősöktől kapták vagyonunkat. — Ha bátyám a vén Pécsi felől ily nézetben van, akkor jobb lesz védelmezését Kassai uram u­­nokaöcscsére Elemérre bízni, monda Kemény János. — S mi köze Elemérnek Pécsi házához ? — Csak az, hogy szereti Deboráht, Pécsi e­­gyetlen leányát, a gyönyörű teremtést, kit a szom­batos atyafiak S á­r­o­s rózsájának neveznek, s tán azt is hiszik, hogy számára készítette Salamon király az énekek énekét. — Az átkozott istentagadók! Ej i­de szeretnék legalább hat létre kenyéren és vizen tartani minden ily bálványimádót. — Pedig, bátyám ! a­ki Deboraht csak egyszer­­ is látja, könnyen szerezhet kedvet a bálványzásra. — S valóban szép ? — A legragyogóbb álomkép halvány mellette. — Tehát szép, s mégis szücsmester unokája! Nagy lábai lehetnek, vagy hegyes könyöke van. Nézd csak jól, meg ! — Az irigység sem fedezhetne benne hiányt fel, ha ninics oly éles szeme, hogy a napban foltokat számolgasson. — S én őt nem ismerem ! sohajtá Serédi. — Csak most tért Fehérvárra vissza. — S hol lakott eddig ? — Három év óta nagynénjénél Eperjesen , mert atyja nem, akarta Kassai iránti gyülölségből Elemérnek nőül adni, s eltávolítá, hogy feledje sze­relmét. —­ De, ugy­e, Deborah kisasszony hű maradt, mint a szép lányok szokása? kérdi tréfálva Serédi. — Csak annyit tudok, hogy Elemér most is ábrándosan szereti. — S az atyával a leány iránti hajlamból még saját kedves nagybátyjának meggyilkolására is szö­vetkezni fog, nemde ? — Elemér nemes indulatu ifjú. — Az kár, fölötte kár ! sohajtá Serédi. Mily derék lenne, téve hozzá, ha a vén ravasz rókát a rókakölyök játszaná ki ! A „harmadik udvarból“ csendesen kezéig egy festetlen deszkáju szán. A lovak alig ügetve men­nek, mintha beteget vinnének, s a szán üléséből a lábzsákon, farkasbőr bundán s prémes süvegen kí­vül, csak még egy hosszú rézszín orr látszik ki. (E VI. szakasz vége követk.) Kemény Zsigmond: Napi hírek és események. Pest, május 1. * A pesti kikötőügy, hallomás szerint, végső elintézéséhez közel van: a tervek mind megvizs­­gálvák s a költségvetések kiszámítvák, ugyannyi­­ra, hogy az ügy egészen megért volna a határozat­ra. Fő indok a dolog e gyors elintézésére az, hogy a dunai flottillának biztos téli állomásra szüksége van. 3917 angol k. követ, továbbá Stewart hajókapitány által, látogatást tett a hadügyminiszernél. Holnap (26-a) Dundas admirál audientiát nyerend a királynál Frederiksborgban. A ,,Cuckoo“ gőz­­ágyu-naszád még az itteni öbölben van. Schweiz. A szabad közlekedés Tessin kanton és Lom­bardia közt ápril 21-kén újra megnyittatott. A comasgi területre menőknek többé útlevelüket láttamoztatni nem kell. Munkások, kik beljebb mennek az országba, 24 buszas készpénzt tar­toznak előmutatni. Olaszország. Rómából írják , miszerint ha Schwar­zenberg bibornok-érsek ő emin. elutazása ápr. 21-re volt kitűzve, s igy ő emin. nem sokára vár­ható Bécsbe. Mint az ,,Allg.i Z.“-nak írják, a bi­bornok austriai Császár C Fige előtt személye­sen akarja előadni a concordatum fölötti értekez­letekben fölmerült különféle ellenvetéseket, s az alkudozások egész állását. Rauscher érsek Rómában marad, az egészben véve kívánt sike­rű alkudozások bevégzése végett. Oroszország: Bécsi lapok egy ukrajnai lázadásról beszél­nek, mely állítólag a sóhiány miatt a parasztok közt ütött volna ki a földbirtokosok ellen. E hír más közlések szerint semmi valószínűséggel nem látszik bírni. Távirati sürgönyök. L­o­n d­o n, april 29. Az „Observer“ jelenti, miszerint Panmure nem fog kilépni. Russell lordot holnapra várják.Hírszerint lord Palmer­ston a holnapi parlamenti ülésben jelentendi, hogy a katonai reform tárgyában rendszabályok vannak előkészítve. Páris, ápr. 29. (A „Wanderer“ távirdat sürgönye). A gyilkos egy piemonti menekült, ki a császárra magánboszúból lőtt, mert ez a római expeditio által Olaszország megszabadulását meg­­hiusítá. A császár estve az Opera comique-ban volt s mindenütt legnagyobb örömviadallal fogad­tatott. Azonban a Krimi utazásról hatá­rozottan lemondtak. April 30. (Az ,,Oest. Zig“ távirdai sürgö­nye.) A senatus ma szerencsét kívánt a császár­nak. A császár válaszolá, hogy addig míg külde­tését nem teljesítette, ő az orgyilkosoktól nem fél s nincs veszélyben. Genua, apr. 28. Az expeditiócsapatok ha­­jóraültetése jó rendben történik. Odessza, april 14. (26) Szebasztopoli ap­ril 12. (24) Ki igen hitelreméltó magánlevelek megerősítik nem csak hogy a bo­mb­ázás, mely 11 napig tartott, megszűnt, hanem azt is megjegyzik, hogy annak még csak e­­­gyetlenegy orosz tűztelepet sem si­került leszerelni. A várt 50,000 főnyi orosz erősítő­ csapatok legnagyobb része megérkezett. A „Wiener Z.“ pedig Varsóból következő távirati sürgönyöket közöl : I. Hy Gorcsakoff Szebasztopolból ápril 1().­­22)-ről jelenti, hogy nyolcz napi óriási (gigantesque) ágyúzás és bom­bázás után, mi semmi eredményre nem vezetett, az ellenség tüzelését lassan kint leszállította, s az most a szokott arányra sülyedt le. Az ostrom­­munkálatok, mint eddig, úgy most is lassan ha­ladnak előre. II. Hy Gorcsakoff jelenti ápril 12. (24)-ről, miszerint az ellenség tüzelése foly­vást mérséklett, a megerősített műveken okozott rongálások s a helyőrség veszteségei aránylag kevesbednek. * Megjelentek „R­aj­zok a haj­dánkor­ból“ két kötetben, írta Paulikovics Lajos, a „Hét vár“ czímű regény szerzője, mely mű írója iránti részvétből is olvasó közönségünknél szépen elter­jedt, s így ez utóbbi is méltán számolható résztvevő figyelemre. * A pestiek előtt jó emlékezetben álló L­­­e­­­zák mű! Ro­vartársasága afrikai circusában (hanem ez is mint az előbbi cirque frangais, cirque olympique stb. folyvást a kerepesi utón van) ápril­i 9-én meg­kezdte előadásait. ".­ Közelebb a nemzeti színpadon „Mártha“ érdekes kiosztással kerül színre. A czímszerepet L­o­n­o­v­i­c­h-H­o­ll­ó­s­y­n­é, Lyonéit mint vendég J­ekelfalussy (legjobb szerepei egyike), Nan­cy­­ Kai­ser-Ernstn­é éneklendik. * A nemz. színpadon tegnap ápril 30-kán lé­pett föl először :Pepita de Oliva assz. a pes­tiek előtt még mindig emlékezetes „Madrilenna“ és „El Olé“ tánczaival. Pepita megc­áfolta azon példabeszédet, hogy a­hol szívesen láttak , oda ne térj vissza egyhamar ismét. Ő ezúttal is rendkívüli vonzerőt gyakorolt. Zártszékek és páholyok már több nappal föllépte előtt kerestettek. A színház úgy megtelt, hogy a szorongás zaja miatt az egész első vígjáték elveszett. A szó teljes értelmében zsú­folva volt minden, a 8 perczig tartó látványért, a „Madrilemna“ és „El­ire“-ért. Ismételt látások u­­tán sem lehet tagadni, hogy van Pepita megjele­nésében, tánczában valami eredeti varázs, valami megragadó, mi tánczának egyformasága, egyszerű mesterkéltetlensége mellett is gyújt; ez bizonyára nem más,­ mint a lélek, a lelkesedés, mely e táncz­­ban a természetet csalódásig utánzó művészettel nyilatkozik, ő a táncznak úgyszólván bensősé­­g­e­t ad, nem drámait, mint a ballettánczosnők, ha­nem azon bensőséget, melynek a táncz közvetlen kifolyása : a tetszvágy, a kedv, a vér fölhevülése, a mámor, ezek azon belső izgatok , melyek a táncz­­nak értelmet adnak. Pepita ez egyszerű alapra é­­pítette tánczát, minden más idegen művészeti mo­tívumokat mellőzve; ez alapon aztán kitanulmá­nyozta a test, a termet hajtásainak kecseit, a lábak ■tetszelgését, az arezon kifejezhető lelkét — és igy született a Pepita-táncz, a természet teljes művészi kifejezésével és spanyol vérrel! — A közönség igen lelkesen fogadta, első és második táncza után zajosan tapsolta, és addig kevés moz­dult helyéről,míg az ,,Előre“-t nem ismételte. Mi­után máj­us elseje csak ma van, Pepita még tegnap nem kapott virágokat, pedig a mesék tündérpari­páját az arany zab nem serkentette úgy, mint a­mennyire: ő szereti dicsőségéhez a virágokat— és pe­dig, mi minden telivér táncza mellett egyszerű szende magánéletére igen jellemző — ,,a kaméliákat“ legkevésbbé szereti. A tánczokat a „Párisi adós“ és „Legjobb az egyenes út“­­ felv. vígjátékok e­­lőzték meg, melyekben Egressy jelesül játszott, ki­­vévén az elsőben néhány nem színpadra való kife­jezést „Jézus Krisztus“ stb. — Az igazgatóság ez előadás alkalmával tökéletesen meggyőződhetett két dologról. Az egyik, hogy a zártszékbe járáson segíteni kell, különben tele ház alkalmával mindig oly botrányoknak lesz kitéve a közönség mint ma. A második , hogy a súgólyuk ki-és behordása való­ban sérti a szemet, és minden illuziót tönkre tesz. Egy si­dyesztő gépecske legfeljebb 30pft. Gyönyö­rű színházunk e ráadást még megérdemli. *Seidner József zenészeti-szavalati aka­­­­démiája az Europa szállodában m. hó 28-án igen jól sikerült. Énekeltek: Ernst-Kaiser assz, Weiser k. a., Füredi és Ellinger urak. A zenét képviselték : a jeles Raczek-testvérek. Szavaltak: Grill assz., Witte és Schönau urak. Humoristikus felolvasást tartott: a hangverseny-rendező. A zongorakiséretet Binder­­­ur vette át. A szép Streicher-zongora Péter úr­­ zongoratereméből való volt. A szépszámú közön­­­­ség sokat tapsolt, sokat nevetett; e kettő bizonyság arra, hogy Seidner czélt ért. * Einrich Gusztáv könyvboltját az uri-utcza­i alsó szögletéről, a „Fehér hajó“val szemközt he­lyezte át, mit számos összeköttetéseire nézve a közönséggel s főkép a vidékkel tudatni czélszerű­­­nek tartjuk. * A nevelés mezején egy igen érdemdús e­­gyént vesztettünk. V­a­r­g­a Péter lipótvárosi kis­­dedóvó-intézeti igazgató s elemi osztály­ tanító ápril 29-kén élete 44-ik évében, tüdősorvadásban meg­halt. Sok gonddal és buzgósággal teljesített köte­lességei a nevelési, a gyermekirodalom pályáján, elméleti és gyakorlati téren egyszerre, gyorsabban kifejtették betegségének halálmagvát. Ügyessége és gyakorlata azon pályán, melynek életét szíves feláldozással szentelte, annyira egyedülállók voltak sok tekintetben, hogy kora elhunyta méltán nagy veszteséggé lett, s egyedül az vigasztaló, hogy szor­galma és buzgóságánál fogva igen számos nyomait hagyá hátra a kisdedóvás és gyermeknevelés kö­rüli jeles rendszerének. Özvegyet és öt árvát ha­gyott hátra, kik valóban szomorú árva sorsban nél­külözik a tevékeny családatyát. Enyhíti némileg a keseredett özvegy veszteségét az elhunytnak gondoskodása, miszerint már több évekkel ezelőtt egy, a nevelési és kisdedóvói pályára szükségelt ismeretekkel ellátott egyént kiszemelvén , azt ál­talános elismerésben részesült sajátlagos tanrend­szerébe tökéletesen beavatta. — E körülményre az illető szülőket, kiknek gyermekei t. i. Varga inté­zetében nyertek oktatást, megnyugtatásuk végett figyelmeztetni kívánjuk. Béke poraira! * Az ,,Ö. Z.“ - ban gr. Széchenyi Istvánról ezen hazaszerte örvendetes hírt olvassuk : ,,E nagy érdemű férfiúnak, kire egy szerencsétlen végzet komor árnyékát borította, számos barátait azon ör­vendetes hírről értesíthetjük, miként egésségi álla­pota egy idő óta napról napra javul és alapos re­mény lehet, hogy Döbling­et mielőbb elha­­gyandja s Czenkre családja körébe visszatérhetend.“ Deézsről írják ápril 23-ról, hogy e város polgármestere Pataki Dániel, ki négy év óta rit­ka buzgóság és erélylyel folytatta e hivatalt és ne­héz körülmények között állott e város kormányának élén, miután különböző közhivatali pályán 40 évet szolgált, s a hajdani Belső-Szolnok megyének több ideig közbecsülésben állott alispánja volt, általában mint munkás, a közjónak élő , a fejedelemhez tánto­­ríthatlanul hű, a mellett hazáját is szerető állampol­gár úgy ismertette magát, él­es kora, valamint e­­gésségi és családi viszonyai következtében említett hivataláról lemondott. A város szépítése érdekében tett intézkedései,„u. m. a piacz kitágítása, kitisztí­tása, az utczai kövezések bevégzése, az éji világítás létesítése, tevékenysége és közhasznú munkásságá­nak maradandó emlékei. Ki pótolandja helyét, még nem lehet tudni — s köz­hajtás,mikép hozzá méltó derék kormányzót nyerjen a város. Színházi előadások. Nemzeti színpadon: Pepita de Oli­va asszonynak második tánczelőadása. — Első víg­játék 1 felv. „Három egyszerre“ írta Kisfaludy Károly. Ezt követi Madrilenna spanyol nemz. táncz. Második vígjáték 1 felv. „Egy nő, kinek két férje van.“ Ezt követi: „El-Ole“ spanyol nemz. táncz. Pesti német színpadon: „Der geheime Agent.“ Lustspiel in 4 Ausz. Bécsi börze april 30ról. Státuskötelezvény..................... . 799/ts 4 l/a°/o dto.............................. . 1834-ki sorjegyek 100 ftos . . . — 1839-ki „ 100 ... . n­ov. Bankrészvény ...... . 974 Északi vaspálya 1000 . . . . - -­Dunagőzhajózás.....................— Augsburg 100..................... . 126% Hamburg . .......................... London .................................... . 12­24 Államvasutrészvény 500 ft. . . . 314 Nemzeti kölcsön .................... • 83%­ B­é­c­s, april 29. Agio arany: 30%ezüst 27%/a-Dunavízállás: Május 1. (reggeli 7 óra) 9' 5"' 0 fölött.

Next