Budapesti Hírlap, 1855. június (734-758. szám)

1855-06-01 / 734. szám

Pest, Péntek. Előfizetési felhívás. az előfizetés évnegy­edre . Helybe­n : 4 pft. Vidékre :5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Pesten e lap kiadó .­hivatalában (Országút Kunewal­derház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. HIVATALOS RÉSZ. A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály a saját keblében megürült irodasegédi állo­másra Kulcsár Károly segéd­dolgozót nevezte ki. Bécs, máj. 31. Mint évenkint szokás , má­jus végével az idén is készületeket tesz a nemes­ség és diplomatia a székvárosból falura költözése iránt. A legközelebbi héten, mindjárt Úrnapja u­­tán, mely ünnepélyben Ő Felségeik részt fognak venni, a legmagasb udvar is Schönbrunn­ és Luxenburgba megy. — A franczia követ b. Bourqueney tegnap már elfoglalta hietzingi falusi lakát. Ugyanitt vett nyári szállást herczeg Gorcsakoff is, kinek egéssége már egészen helyreállt. — Ő és. fensége Hildegard főher­­czegasszony ma a Baden melletti weilburgi palo­­­tába költözött. Bécsben nem sokára egy uj népies folyóirat fog megjelenni hetenkinti füzetekben e czím a­­latt: „Hans Jörger in Frack“ Varrytól. Az austriai államvaspálya-társaság igazga­tója A­n­d­r­é úr tegnap Parisba utazott. A ma megjelent bankkimutatás szerint máj. 31-ről a bankszerűleg veretett érez- és ezüst­pénz 47,923,736 ft 33/4 krra megy (a múlt havi 47,887,613 ft 44­­/4 kr ellenében); a bankjegyfor­galom 391,112,380 ft (a múlt évi 388,838,678 fo­rint ellenében). A beszámítolási hitelpapírok 78,297,008 ftra mentek. Előlegezés állampapírokra 82,770,500 forint. Beváltott állampapírpénzért a kezességi tartozás 58,172,230 ft (a múlt havi 61,978,126 ft ellenében). Az ideigl. előlegezés 80 millióval van kimutatva. KÜLFÖLD. Tudósítások a harertérekről. Délkeleti csatatér. A „Moniteur“ május 29-kén reggel közli admirál B r­u a­­ távirati sürgönyét május 25-től az azovi tenger­ről, mely Keres és Jenikaié elfoglalását megerő­síti.*) A tűztelepek és raktárak lerontottak, három *) Keres város a tauriai félsziget keleti csú­csának hátterében s egy mély öböl északi ol­dalánál nem igen magas dombon fekszik. A felett egy a tenger felé meredek s kissé magas hegy uralkodik, az úgynevezett Mithrida­­tes-hegy. E föld classicus emlékű, itt volt a régi Panticapaeum fellegvára, s annak tetején van egy, magas színdaraboktól fedett sírdomb, M­ithridates sírja. E hegytetőről nézte kevélyen az említett pontusi híres király ma­ga számos és a rómaiakat rémítő flottáját. Ide szaladott utolsó megveretése után , melyet Pompejustól és őt eláruló fiától szenvedett, itt végezte önkéntes halállal Kr. e. 63-ik évben dicsőségteljes pályáját, és itt emelé Róma ellen fel az említett áruló királyfia Pharnaces maga zászlóját, ki Julius Caesartól meg­­­győzve, e római nagy vezér akkor irta maga hiressé lett bulletinjét: „V­e n i, v i d i, v i ci.“ Keres uj stylben és kőből épült város, utczái egyenesek, lakosai számát 10,000-re lehet tenni. Az azovi tengeren s a fekete-tenger ke­leti részén űzött kereskedésnek élénk központ­ja. Az azovi tengerbe vivő keresi tengerszo­ros felett, hol az legkeskenyebb, J e n i k a­­­é falu uralkodik. Ez egészen görög helységnek fél keleti, fél genuai jelleme van. Északi részén egy szabálytalan és törököktől épített erődje, valamint még a genuaiaktól származó négy­szögű tornya van.­ ­ Junius 1-n 1855. BUDAPESTI HÍRLAP. * • Szerkesztői iroda van s Országút, 0. sza. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre : félévre : 10 frt, é­v­n­e­g­y­e­d­r­e:1 5 ft. 20 kr. Helyben: félévre : 8 frt., évnegyedre 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában H­erz János könyvnyomdájában (Országút,Kunewalder­­ház), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. —Az előfizetést tartalmazó levelek a czím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesít­­v­e egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. (­ NEMHIVATALOS RÉSZ. Austria) birodalom, gőzös és 30 szállítóhajó maguk az oroszok által elégettetett. A „Moniteur“ hozzáteszi: „Ramies mostantól fogva már franczia kikötő, melynek fontossága a krimi hadiműködésekkel növekedni fog. E birtokunk biztosítva van oly védelmi műk által, melyek az ellenségnek egyáltalában lehe­tetlenné teszik, hogy azt tőlünk visszafoglalhas­sa. “ Lord R­a­g­­­a­n fővezérnek lord Pa­nmu­­r­f hadügyministerhez május 27-ről intézett sür­gönye írja: „Mi legkisebb baleset nélkül­­elfog­laltuk az azovi tengert. A szövetséges sergek, Victoria királynő születése napján május 24-én Kercsben kiszállottak. Az ellenség futásnak eredt, miután a tengerszoros két partján lévő erődítéseket a levegőbe repíttető és maga gőzöseit összerom­­bolta. Mi néhány 50 ágyús hajót elfoglaltunk.“ Egybehasonlítva a szebasztopoli elővédmű­vet illető és május 23-án történt véres csata felől mindkét rész, t. i. a szövetségesek és oroszok, tu­dósításait, miután mind a két fél a győzelmét ab­ban magának tulajdonítja, úgy látszik, kitűnő si­kerrel egyiknek sincs oka dicsekedni. A szövet­ségesek vesztése hiteles körökben 5.000 hált és sebesültre tétetik.­­ Ha e szám­ nagyítva len­­ne, a „Moniteur“-nek azt helyreigazítni kellene, de a­mely a szövetségesek által szenvedett vesz­tésről mélyen hallgat, midőn a szövetségeseket kiszámítni tudja. E körülmény kapcsolatban azzal, hogy a fennebbi s május 29-ki „Moniteur“ szerinti újabb tudósításokban is úgy szólva semmi újabb mondva és közölve nincs, mutatja, mikép a szö­vetségeseknek a május 22-i 24-ki véres viadalok­ban állítólag nyert győzelmüket és nyereségüket még tisztán érteni nem lehet, s e részben a ké­sőbbi bővebb tudósítások adhatnak csak teljes felvilágosítást. Marseille - ből május 28-ról írják : „Simoi's“ gőzös, mely Konstantinápolyból má­jus 21-n indult el, megérkezett, magával hoz­ván Monnet tábornokot, kit Francziaország­­ba visszaviszen, mint szintén III. Napóleon császár palotatisztjeit is. Vivian tábornok az unkiar-szaelesszi-i téren egy 25.000 em­berből álló tartalék­tábort szervez, mely a jelen­leg alakulásban lévő angol-török ezredből és tö­rök rendes katonaságból álland. A Krímbről ér­kezett hírek május 19-ig terjednek. E napon a negyedik táborlatvonal —paralléle— teljesen el­készülve volt, a segélycsapatok folyvást érkeztek. A francziák Kamiesnél és Kazacsnál táboroztak, s a szardiniai csapat Balaklavánál kiszállt. Omer pasát oda várták 25,000 emberrel. Készületek tétettek Szebasztopoltól északi irányban indítan­dó hadjáratra, hogy az orosz seregnek a várrali közlekedését ketté vágják. A szövetséges flották minden gőzöset május 19-n számos sereggel az újra Keres ellen indítandó hadjáratra fordíttat­­tak. — Az idő meleg. Buvat tábornok sebéből meggyógyulván, Krímbe visszament ottani pa­rancsnoksága átvételére. A „Milit. Ztg.“ május 30-ról írja : „A mely napon a szövetséges flotta a kercs­jenikaléi tengerszorosba bement, a szövetséges sereg főrésze a Csernaja balpartja felé előre nyomult, még pedig azon irányban, a melyben Omer pasa három héttel azelőtt a kamarai kémszemlét tette. Valamint akkor, úgy most is az oroszok a Cser­naja balpartján lévő dombokra visszavonultak. Liprandi főhadiszállása Csorgunában van, és az ellenséget ott várja.“ Ugyane lapS­z­eb­as­z­t­op­o­lból írja máj. 13- ról: „A város déli része borzasztólag szenvedett, és alig lehet rá ismerni. Mintegy 500 ház töké­letesen összevontatott, melyeknek romjain már fű nő. Ezekhez tartozik a szép színházépület is. A város többi részét kevesebb csapás érte, bár itt sincs egy ház is, melyen az ágyúzás nyomai ne látszanának. Az utczák a golyók által feltárattak, a kövezet elvontatott s ellenséges ágyúgolyók­ból s bomba­darabokból egész pyramisok van­nak összehalmozva. Némely utczában öt hat ilyen 8 — 10 láb magas pyramis van. A városban mind­amellett csendesség és némi élénkség is van, a boltok nyitvák,de roppant drágaság uralkodik,egy font czukor ára 90 kopek, sőt egy rubel is. (Egy rubel 100 kopek és egy ezüst tallér értékű.) Hús bőven, de a kenyér szűkében van.“ A „Russ. Invalid.“ hg Gorcsakoffnak május 6-tól 12-ig terjedő hadiműködéseit tár­­gyazó naplójából a következő adatokat közli: „Az ostromló maga előfutóárkai védelme alatt tüzte­- ippateet állít a­ 4. és 5. számú bástyák, a Schwarz­­­vártkce és a kamcsatkai holdalakú sáncz homlok­­zatja ellen. Részünkön a támadók munkálataihoz legközelebb fekvő művek kijavíttatnak, megerő­­síttetnek-­ itt-ott új tűztelepek emeltetnek, hogy az ellenséges közeledési sánczvonalt egész hosz­­szában lődözhessük. A veszteség, melyet a sze­basztopoli helyőrség legénysége az ellenséges lö­vészek által szenvedett, az utóbbi napokban ha­­sonlít­atlanul csekélyebb volt, mint az előb­biekben ; május 10-kén összesen 7 halottunk és 52 sebesültünk volt, 11-kén 9 halott és 34 sebe­sült. A nevezett idő alatti egyes hadműködések­­­ből hg Gorcsakoff főhadisegéd következőket em­lít: máj. 9-kén a Schwarz vára­sból szerencsével tettünk egy kis kirontást, mely alkalommal a leg­közelebbi ellenséges közeledési sánczvonal egy része elpusztíttaték és egy elrejtett őrség számá­ra alkalmas véd­töltés emeltetett.­­ Nem ke­­vésbbé más. 11-ről 12-re éjjel Chruleff tábornok rendeletére az ochotzki­ vadászezredből 165 ön­­kéntess küldetett ki, hogy az ostromlók munká­latait a „zöld hegy“ lejtőjén elpusztítsák; az ön­­kényt­esek gyámolítására ugyanez ezred négy szá­zada rendeltetett. E kiküldött szakasz egy része Rytofin alhadnagy vezetése mellett az angol futó­­árkokat élülről, egy másik Gawenski zászlótartó parancsnoksága alatt hátban támadta meg. Az el­lenség a legnagyobb sietséggel vonult vissza, lö­­veg­ei hátrahagyásával, melyek közöl néhány be volt szegezve. Északi csatatér. A „Times“ a követ­kező távirati sürgönyt közli Berlinből május 25-től: A „Vulture“ tegnap este megérkezett Danzigba a postamálhával. Lovenborgban a kikö­tőben néhány nagy orosz hadihajó volt — de lesze­relve. A Rigába vezető út a tengerbe sülyesztett szirtdarabokkal elzárva volt, az angol flotta főosztálya Nargen mellett állott. A hajólegénység egésségi állapota jó volt. „Wellington“ és „Ar­rogant“ hajókon többé semmi himlőzési esetek sem fordultak elő. —Május 26-ról, Nargenből május 22-ről jött hírek szerint az angolok az el­lenségeskedést még nem kezdték el. Egy fran­czia hajó sem csatlakozott hozzájuk — néhány gőzös a kronstadti öbölbe benyomult, a nélkül hogy jeget találjon. A,­e­v­a­­­ból május 15-ről korábbi tudósítá­sok írják, hogy az ott horgonyzó angol flotta még négy sorhajó által megerősíttetett, melyek most hasonlag Nargen keleti oldalánál hor­gonyt vetettek. E flotta jelenleg 13 csavar-sor­­hajóból áll (2 háromemeletű és 11­2 emeletű). Abo, május 18. Tegnapelőtt táviratilag je­lentetett, hogy Korponál három ellenséges hajó mutatta magát, minek következtében a városban lévő sérgeket összevonták, de azok estve szét­­parancsoltattak, miután azon kószáló hajókat többé nem látták. Anglia, London, máj. 26. A 25-ei alsóházi ülésből még utólagosan a következőket közöljük, Whiteside, ki a Disraeli-féle indítvány fölötti elhalasztott vitát újra föl­véve, kimutatá a Glad­stone s Russell lord nézetei közti széles hézagot. Az előbbi most bevallja, hogy v­eleitől fogva be­ke, valamint ez utóbbi háború mellett volt. És mégis ezen két államférfi szinte 18 hónapi had­folytatás alatt ugyanazon kabinetben ült! Most elismerik azt, mit előbb makacsul tagadtak, t. i. a kabinet keblébeni vészteljes szakadást, mint minden eddigi kiábrándulások fekátfejét. Más­részről Russell lord meggyónja, mikép­p igen csekély reményekkel ment Bécsbe, s azon meg­győződéssel tért vissza, hogy Oroszország a leg­merészebb terveket koholja. A nemes lord elis­meri, hogy inkább mint valaha megerősíttetett azon nézetben, mikép Oroszország uralkodás­vágya elfordíthatlanul Konstantinápolyra van irányozva, s mit javasol mentő eszközül s Európa oltalmazása végett ? Egy az orosz hadihajók szá­mára vonatkozó törpe záradékot. Ez annyi, mint fogvájóval harczolni buzogány ellen. Ez utoljára szintoly nevetséges, mint Gladstone-nak azon jó tanácsa, mikép érjük be általános orosz ígére­tekkel. Eddig elé a bécsi értekezlet szolgált ü­­­rügyül arra nézve, hogy a ház szája betömessék, de még most is, miután a nyílt vita kegyesen megengedtetett, nem lehet tisztába jőni a kor­mány határozatai iránt. Hogy mit teend, s mit nem teend a kormány, ez titok marad; csupán annyit lehet tudni, hogy a parliament vak bizal­mát veszi igényb­e. Miután szónok élénken kimu­tatá a háború jogosságát, azzal végző beszédét, hogy a nemzet egyetértését, eltökéltségét s áldo­zat­készségét a kormány ingatagsága­, erkölcsi gyávasága­ s gyámoltalanságával helyezé ellen­tétbe. (Zajos tetszés). — L­o­w­e Russell lordot védelm­ező, az ellenzék pártszerű felfogásai ellen. Szerinte, Russell lord Bécsben szintúgy mint­ Westmoreland lord a kormánynak puszta kül­döttje volt. Szónok ellenzé­k israeli indítványát, mely a kabinetet meg akarja buktatni, a nélkül hogy a következő ministérium politikáját meg­határozná. Baring módosítványát nagyon homá­lyosnak s kétértelműnek tartó; saját módosít­­­ványát (melynek tartalmát már közlöttük) az ős­­­szes javaslatok s ellenjavaslatok febüntetésével indokolá; s azon következtetésre jutott, mikép Angolországnak méltósága alatt lenne még most is további alkudozásokba bocsátkozni. Cayley hatályosan támogatá ezen módosítványt. Roun­­dell Falmer magától értető dolog gyanánt teszi föl, mikép senki sem akar gyalázatos békét, csak az a kérdés, hogy mi gyalázatos, és mi be­csületes ? Ő keresztény álláspontra helyezi ma­gát, s azt állítja, hogy minden háború jogtalanná s bűnössé lesz azon perekben, midőn szigorúan védelmi jellemét elveszti. Már­pedig a jelen há­ború ezen stádiumhoz ért. Angolországnak czélja volt Törökország épségét megmenteni. Ez csupán a török birodalom intézményeinek reformja, s a keresztény lakosok emancipatiója által történhetik alaposan. A­mi Törökországnak a külföld elleni oltalmát illeti, az Oroszországtól fenyegető veszélyt nagyították. 50 év óta uralkodik Oroszország a fekete-tenger északi s nyugati pontjai fölött, s ezen birtokát sohasem használta fel a Török­ország elleni megtámadásra Ha szinte akarná is ezt, hihetőleg nincs arra ereje. A­mi a 3-dik pont létesítését illeti, ő a javaslott módsze­rek közöl a másodiknak ad elsőséget. — Stan­ley lord (béke mellett, s a kormány ellen) Dis­raeli indítványát nem annyira azért támogatá, mivel az a ministérium ellen megrovást fejez ki, mint azért, mivel a háznak először adott alkal­mat ezen fontos kérdés tárgyalására. Ő a diplo­­­matiai kontárkodást tekinti a háború főokának. A házat számos okokból óvá az ellen, hogy Orosz­országot minden áron ne igyekezzék lealázni. Szerinte, a legőrültebb eszme, valamely ellensé­get lealázni, hacsak az egyszersmind meg nem fosztatik a sérelem megboszulásáról erőtől. Ily sértés, a keleti-tengeri orosz hajóhad kevesbítése iránti kísérlet. A mellett, hogy e megszorítás kivi­­hetlen lenne, kiemeli, mikép Oroszország lényege­sen szárazi hatalom, s mikép még ha sikerülne is, annak tengeri erejét megtörni, ez igen keveset ten­ne Törökország oltalmára. Arra kérte a házat,hogy képzelje magát egy perezre Oroszország helyzeté­be. Tegyük föl — úgymond — hogy mi angolok becsapást tennénk, s visszaüzettünk volna, kikö­tőink zároltatnának, s hajóink minden tengerről elsepertetve lennének, vájjon sokat kérkednénk-e azzal, hogy az ellenség egyik várunkat ostrom­­lotta? Oroszország ama helyzetben van, s ezen­kívül két nyílt csatában megveretett. Ezért An­golország tekintélye legkevésbbé sem szenvedet, s még csak veszélyeztetve sincs. — A viták többi folyamát s eredményét már közlöttük. A félhivatalos „Observer“ szerint még eddig nincs kitüzetve ama látogatás időpontja, mit Victoria királynős Albert herczeg Napó­leon császárnál teendnek; elindulásuk a közügyek általános helyzetétől függene. Ezzel ellenkezőleg Párisból azt írják, hogy az angol királynőt augus­­tusra várják oda. A „Daily News“ szerint a londoni község­tanács Hum­phr­ey s Salomons aldermano­­kat, Muggeridge s Crosbey sheriffeket, s még néhány tanácsost jelölt ki oly czélból, hogy mint a londoni City-t képviselő küldöttség láto­gatást tegyenek a Szajna­ megyei főnöknél. P­e­r­s­i­g­n­y gróf az angol udvarnál levő új franczia követ,ma estre Párisból Albertsgate­­h­o­u­s­e­b­a megérkezett. A grófné csak néhány nap múlva fog megérkezhetni. B­a­u­d­i­n , ki Walewski gróf eltávozta óta ügy­viselői minőség­ben működik, megtartja első követség-titkári állomását. A 98-ik ezrednek egy 166 főnyi csapatja tegnap Indiából a Blenheim hajón, Grave­­l­a­n­d­b­e érkezett, 89 napi szerencsés út után.

Next