Budapesti Hírlap, 1855. október (833-859. szám)
1855-10-01 / 833. szám
Pest,Hétfő 833 Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre: félévre : 10 írt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben, élévre: 8 írt., évnegyedre 4 írt.A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 20 pkr. BUDAPESTI Szerkesztői iroda van: Országút, 6. az. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában Here János könyvnyomdájában (Országút, Kunevralderház),vidéken minden cs. k. postahivatalnál.A előfizetést tartalmazó levelek a crím, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. A „BUDAPESTI HÍRLAP, szerkesztőségéhez ma hétfőn déli 12 óra 25 perckor következő távirati magántudósítás érkezett: Bécs, octob. 1. Az északi erőd bombázása sept. 29-i elkezdődött. Az orosz hadsereg teljes visszavonulásban van. A szövetséges hajóhadak csapatokkal elindultak, de hogy hová? nem tudni. Lord Stratford Rede If I'c Konstantinápolyból állítólag visszahivatott. HIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. September 22-n kelt legfelsőbb határozata által Gryermann Juon 23 sz. vadász-zászlóaljbeli közlegényt, egy gyermeknek egy égő ház lángjai közöl saját élete veszélyeztetésével lett kiragadása elismeréséül, az ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben feldíszíteni méltóztatott , Öcsök Apostoli Felsége i. é. September 23-a kelt legfelsőbb határozata által Bird Pál tiszti szolgát és Schubelt Sándor 5. sz. Miklós császár vértes-ezredbeli közlegényt, három női személynek a lángok közös önfeláldozással lett kiszabadítása elismeréséül, az ezüst érdemkereszttel, és pedig az elsőt koronással, legkegyelmesebben feldíszítem méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége m. hd 21-n kelt legfelsőbb határozata által Szepessy Mihály ideiglenes ülnököt és törvényszéki előadót cs. k. valóságos bányatanácsossá s igazgatósági ülnökké Selmeczre legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az egyház- és oktatásügyi miniszer a bécsi akadémiai gymnasiumhoz áttett Meister Jakab helyébe nagy-szebeni kath. gymnasiumi rendes tanárrá Achner Mihály prágai gymnasiumi helyettes tanárt kinevezte. A nagyváradi cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Fritz Manó, Ribbing Máté, Maximovis János és Szalonnai János adóhivatali napdíjnokokat, továbbá Weber Ferencz Károly számviteli oszt. napdíjnokot II. osztályú adóhivatali segédekké a szathmári, tenkei, nagykállói, székelyhídi és belényesi adóhivatalokhoz; Grac Ilman Mihály megyei napdijnokot és Mesko Károly pénzügykerületi napdijnokot II. osztályú segédekké a nagykállói és nagyváradi megyehatósági adóügyi hivatalhoz ideiglenesen kinevezte. A soproni cs. k. országos főtörvényszék az ügyvédség ideiglenes gyakorlására kinevezett Vajda Pongrácznak hivatalhelyül Marczalit jelölte ki. A pénzügyministerium 1855. aug. 11-kén keltki bocsátványa, *) kiható minden koronaországokra, melylyel az uj tiz forintos bankjegyek kibocsátását tárgyazó határozatok tétetnek közhírré. Öcs. kir. Apostoli Felsége 1855. aug. 7-n kelt legfelsőbb határozványával, uj tiz forintos bankjegyek kibocsátását, a jelenleg forgalomban levő ezen osztálybeli bankjegyeknek, a nemzeti bank 1855. aug. 1-jén kelt alábbi hirdetvényében foglalt módoni behúzása mellett oly hozzáadással méltóztatott jóváhagyni, hogy a szabadalmas austriai nemzeti bankjegyeire nézve általában fönnálló törvényes határozatok az uj bankjegyekre is alkalmazandók. A közpénztárakra nézve a bankjegyek behúzásánál szokásos azon elv áll, hogy a régi bankjegyek a pénztáraknak egymás közötti pénz-beszolgáltatásainál és fizetéseinél, a magán-forgalomra nézve megállapított behúzási határidőn túl még további . *) Bir. törvl. 1855. aug. 21. XXXI. db. 141. sz. három hónapig, azaz 1856. September utolsójáig használhatók. Báró Bruck s. k. Hirdetvény. Az austriai nemzeti bank igazgatósága, a magas pénzügyi ministerium beleegyezésével, a jelenleg forgalomban levő V. formájú 10 frtos bankjegyek behúzását, s ezek helyett VI. formájú hasonló osztálybeli uj bankjegyek kibocsátását elhatározta. Ezen uj bankjegyek leirása a mellékletben közhírré tétetik. Az említett V. formájú bankjegyek becserélésére nézve következendő határozatok érvényesek: 1. Az V. formájú 10 frtos bankjegyek 1855. October elsejétől 1856. junius utolsójáig még minden bankpénztáraknál, mind Bécsben, mind pedig a koronaországokban, úgy a fölváltás, mint a fizetés utján, elfogadtatnak. 2. A laibachi, klagenfurti, görzi, salzburgi, czernovitzi és krakói bankjegyváltó-pénztáraknál a jelenleg forgalomban levő V. formájú 10 frtos bankjegyeknek, VI. formájú hasonló osztálybeli bankjegyekkel fölcserélése 1855. October első felében fog kezdődni, s valamint a koronaországokbeli többi bankpénztáraknál 1856. jun. utolsójáig fog tartani. 3. 1856. julius 1-jétől 1856. September utolsójáig az V. formájú 10 frtos bankjegyek csak a bécsi bankpénztáraknál fognak mind a fölváltás mind pedig fizetések utján elfogadtatni. 4 Ezen határidők eltelte után a fönnkijelölt bankjegyek beváltása végett közvetlenül a bécsi bankigazgatósághoz kell fordulni. Bécs, 1855. augustus 1-én. Pipitz, bank-kormányzó. Sina, bank-kormányzói helyettes. Miller, bank-igazgató. Leirása a szabadalmas austriai nemzeti bankuj „tíz forintos 11 jegyeinek. Papírja fejér, finom s mégis oly fölötte tartós, sajátlagos szövetű, mely minden más papírnemektől lényegesen különbözik. Minden jegy papírja különböző helyeken sötét vízjeleket tartalmaz, jelesen: Fenn, középen az Austria képét környező dicsfényt. A szövegirat közepette a X. római számot-Lenn egy nyolczszögű mezőt, melyre a cs. k. sast tartalmazó diszkép van nyomva. Mindkét oldalról középen egy tojásdad mezőt, melyre Minerva képe van nyomva; végre mindkét oldalról, alant a guillochirozott bélyeg belsejében a 10. arab számot. Ezen bankjegy papírjánál egészen sajátságos, a sok szabályszerű világos és sötét pontokból képezett hálóalakú vízjel, melyek a bankjegy mindazon helyein, melyeken a fenn leírt sötét vízjelek nem léteznek, tisztán észrevehetők A nyomat színe fekete. A legfelső bélyeg közepén falkoronával és babérkoszorúval ékesített mellkép, Austria létezik, babérágakkal s illetőleg repkénynyel körülvett kard és uralkodó pálczától körítve. Közvetlenül az alatt létezik a szövegirat sötét téren, mely angol latin betűkkel 138-szor ismételt ezen szavak által: „Zehn Gulden*‘(Tíz forint) képeztetik. A betűk egyformasága és a szavak szabályszerű elosztása által egészen sajátságos alap áll elő, melyre a szövegirat van nyomva. Maga a szövegirat áll ezen szavakból: „Zehn Gulden“ (Tíz forint) törtírással. Következő szavakból: ,,Die privilegirte österreichische Nationalbank bezahlt dem üeberbringer gegen diese Anweisung Zehn Gulden Silber münze nach dem Conv. Füssie“ (A szabadalmas austriai nemzeti bank fizet a bemutatónak ezen utalványért tiz forintot ezüst pénzben a conventios pénzláb szerint) fekvő nyomtatási törzírással. Végre ezen szavakból: „Für die priv. österreichische Nationalbank“ (A szab. austriai nemzeti bank helyett) góth törtirással. Ez után következik az egyik oldalon a kelet : ,,Wien, den 1. Juli 1854“ (Bécs, jul. 1-jén 1854), a másik oldalon pedig az aláírás : „J. E. v. Weittenhiller, Dassen-Director.“ (Weittenhiller J. E. pénztárigazgató.) A szövegirás alatt kettős sás látható a művészetek s tudományok, a kereskedés, műipar, földművelés és hajózás jelképeivel körítve. Ezen jelképes ábrázolatlombczifrával van körülvéve , melyen Ő cs. k. Apostoli Felségének„Viribusanitis“ jeligéjével ellátott szalag van keresztülvonva. A bankjegy mindkét oldalán ékítvényi ábrázolatok által összekötött három különböző bélyeg látszik. A középső tojásdad bélyeg jobbról, pénztani metszésben, Minerva mellképével ellátott pajzst tüntet elő. Ugyanazon mellkép létezik a baloldalon is, de megfordított irányban. A Minerva mellképe fölött létező guillochirozott bélyegek a 10. arab számot tartalmazzák fehéren oldalárnynyal Ezen bélyegek szélfoglalványnyal látvák el, melyben a kőirati betűkből álló ezen szó „Zehn“ (Tiz) látható nyolczszor fehéren, fekete térre nyomva. Minerva feje alatt közvetlenül, ékítvényeken nyugvó, fehér, négyszögű mezők léteznek, melyek közöl az egyikben a sorzat, a másikban a szám látható. Ezen világos mezők alatt lombczifráktól körített, guillochirozott foglalványok léteznek. A baloldali apró, de mégis világos és szabályszerű góth írásban a bankszabályok 48. §-át foglalja magában, melynek tartalma következő : „Auf die Verfälschung und Nachahmung der Noten der Bank sind dieselben Strafen verhängt, welche auf die Verfälschung und Nachahmung des vom Staate ausgegebenen Papiergeldes gesetzt ‘sind. Die Behörden sind verpflichtet die diesfälligen Verbrecher auf zusueben, anzu halten und zu bestrafen.“ (A bankjegyeinek hamisítására és utánzására ugyanazon büntetések szabták, melyek az álladalom által kibocsátott papírpénz hamisítására és utánzására vannak rendelve. A hatóságok kötelesek az ilyen gonosztevőket fölkeresni, letartóztatni és megbüntetni. A jobboldali foglalvány a jegy névbecsét : „Zehn Gulden“ (Tíz forint) az austriai császárság koronaországaiban divatozó tiz nyelven a megfelelő irásnemekben tartalmazza. Végre a már említett szövegirat fölött balról egy szám, jobbról pedig egy betű létezik. A bécsi cs. k. udvari- és államnyomdában 1855. évi September 26-n megjelent és szétküldetett a birodalmi törvénylap XXXV. darabja. — Tartalma: 161. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumoknak 1855. September 3-n kelt rendelete, — kiható Alsó- és Felső-Austria, Cseh- és Morvaország, Szilézia, Galiczia és Lodomeria, Krakó, Stiria, Karantén, Krain, Salzburg, Bukovina, Tirol és Vorarlberg, Istria, Görz és Gradiska koronaországokra, Triest városára és területére, — a földtehermegváltási és rendezési országos bizottmányok, s oly peres ügyek tárgyalása és eldöntése végetti bíróságok illetősége iránt, melyeknek tárgya az 1853. julius 5-ki nyiltparancs (bírod. törv.lap 130. sz.) határozraányai alá tartozik. 162. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. September 10-n kelt bocsátványa, — Galiczia, Krakó és Bukovina koronaországokban a bányai királyi haszonvételrel felügyelést illető első birósági hatóságok felállítása iránt. 163. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. September 10-n kelt bocsátványa, — kiható a közös vámkapcsolat összes koronaországaira, — e szó „kétszeres“ fogalmának a vámtariffa értelmébeni magyarázatát illetőleg. 164. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. September 13-n kelt bocsátványa, — kiható az összes koronaországokra, — azon mód iránt, mely szerint a hirdetvényekért járó adó megtérítendő. 165. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. September 13-n kelt bocsátványa, valamennyi országos pénzügyi hatóságokhoz, — azon okmányokért járó dijak megtérítése iránt, melyek használtatásukkor a törvény értelmében magasabb bélyegdíj alá esnek. 166. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. September 17-n kelt bocsátványa, mely által a kuttenbergi, pribrami és pilseni bányakapitányságok alá rendelt hivatalterületek, tekintettel Csehország uj politikai-törvénykezési szervezetére, újabban határoltatnak. 167. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriu moknak 1855. September 22-n kelt rendelete, — Krakó és nyugati Galiczia számára egy saját jövedéki főtörvényszék felállítása iránt. A birodalmi törvénylap 1850-ki évfolyamának román-német kettős kiadásban még tökéletesen meg nem jelent darabjaiból 1855. September 15-n megjelent és szétküldetett a XXXIX., 1855. September 19-n a LXXX., 1855. September 26-n pedig az LI. darab. A távirdai vonal Debreczenbe ezentúl külön levelezések szállítására használtathatik. Pest, sept. 29. 1855. Cs. k. postaigazgatóság. October 1-n.1855 NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Paris, sept. 26. — .— Minden arra mutat, hogy Szebasztopol romjaiból a béke nem fog fölvirágzani; ezt mutatja a minden diplomatiai működés hiánya, valamint a folytonos hadikészületek s a csapatoknak szakadatlan hajóra ültetése. Ez utóbbiak oly nagyszerű mérvben eszközöltetnek, miszerint teljes joggal el lehet mondani, hogy egy új hadsereg ültettetik hajóra. Lassankint csaknem két egész hadosztály indult útnak az északi táborból dél felé. A kormány részéről mind e dolgok a legnagyobb titokban történnek. Ugyanez az eset áll a kormánynak jelenlegi szándékaira nézve is. Hogy ez előkészületek nyílt téren harczra tétetnek, nem szorul további fejtegetésre, de hogy hová a mely pontra lesz intézve a csapás , azt természetesen csak a kormányok s vezérek tudhatják. Katonákon kívül számos ló és szekerészét is ültettetik hajóra, valamint ruházati, táborozási s egyéb a zordon évszaki időjárás ellen oltalmazó tárgyak. A hadsereg mind e tárgyakban legkisebb szükséget sem fog szenvedni, az igaz, de annál előbb ki lesz ismét ürítve a kincstár. Ezenfelül a kormány külpiacokon, nevezetesen Amerikában vásároltatja be a hadsereg számára megkívántató liszt-készletet, s e szerint kénytelen a bevásárlásban magányosokkal versenyezni, kik a Francziaországra nézve hiányzó gabonát, illetőleg lisztet szintén ott kénytelenek keresni. Általában az élelmiszerek kérdése igen égető , mert Francziaországban az államhatalmi rendszerrel oda jutottak, hogy a munkások a kormányt a kenyérdrágaságért felelőssé teszik. Mint a „Moniteur“-ből látható, a belügyministernek 10 millió ft. adatott középítésekre rendelkezése alá. Egyszersmind remélhető, miszerint a községek a kormánynak ebbeli példáját utánozni fogják. Kétséget sem szenved, hogy ez meg fog történni, de ez által a községek, melyek már úgyis nyakig úsznak adósságban, kényszerítve lesznek a községi adókat szaporítani. A császár erősen el van határozva nem engedni meg, hogy a kenyér Párisban drágább legyen, mint a jelen perezben. A ministerium által ez a városi hatóságoknak már tudtukra is adatott; ezek tehát a sütőknek jövőben is kárpótlást lesznek kénytelenek fizetni. Egyszersmind azt is megparancsolta a császár, hogy a húsárnak bizonyos maximuma határoztassék meg; a hús e szerint három nemre lesz osztandó : az első minőségűt úgy adhatják a mészárosok ezután is mint eddig, t. i. a vételár arányához képest, de a második és harmadik minőségűre nézve szükség bizonyos maximumot megállapítani. S mindez igen helyesen van a jelen perez bajainak orvoslása végett, de nem természetes, s kellemetlen következéseket fog maga után vonni. Egyébiránt a helyzet nehézségét mindenki érzi s felfogja , miszerint csak egy alapos szer van a bajon gyökeresen segíteni: ez a béke helyreállítása Erre azonban, mint már említettük, semmi kilátás sincs, mivel azt se Orosz-, se Angolország nem akarja. Napóleon császár az országnak belállapota tekintetéből hajlandó volna ugyan a békére, de minthogy el van tökélve az angol szövetséget minden áron fenntartani s ápolni, azért ő is Palmerston lordot fogja követni, bárhogy forduljon is a dolog. A „Moniteur“-nek pár nap előtt megjelent czikke, mely az Angolország által tett áldozatokat sorolja elő, nem bírt más czéllal, mint megcáfolni azon mindinkább elterjedő véleményt , mintha Francziaország csak maga ál-