Budapesti Hírlap, 1855. november (860-884. szám)

1855-11-02 / 860. szám

Pest, Péntek Megjelenik e lap, vasárnapot és az ünnepnapokat kivéve, mindennap délután 4 órakor. Előfizetési díj: Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre: 5 ft. 20 kr. Helyben, élévre : 8 frt., é­v­n­e­gy­e­d­re 4 frt.—A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik — Egyes szám 90 pkr. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van) Országút, 6. sz. a. (Konewalderház) 3-ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap ki­ad­ó hivatalában Here János könyvnyomdájában (Országút,Konevralder­­ház),vidéken minden cs. k. postahivatalnál.— előfizetést tartalmazó levelek a czím. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b­é­r­m­e­n­t­e­s­í­t­­­v­e egyenesen a kiadó hivat­al­hoz utasítandó!: Előfizetési feltételek A „BUDAPESTI HIRLAP“-ra Helyben* Félévre 8 pft. Évne­gyedre 4 pft. Vidékre : Félévre 10 pft. Év­­negyedre 5 pft 20 kr. Előfizetni lehet Festenc lap kiadó hivatalában (Országút Kunewal­­derház földszint Herz János nyomdai irodájában), vidéken minden cs. k. postahivatalnál. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. pénzügyminiszeriura Janisch József pénzügyi titkárt a budai orsz. pénzügyigazgatósági osztálynál, magyarországi pénzügyigazgatósági ta­nácsossá a budai országos pénzügyigazgatósági osz­tályhoz kinevezte. Az igazságügyminiszer a mármaros-sziget­i megyetörvényszéknél megürült megyetörvényszéki tanácsosi állomásra Mayer János eperjesi megye­törvényszéki tanácstitkárt nevezte ki. Az igazságügyministeriumnak i. é. October 10 és 22-n 20849 és 19150 sz. a. kelt kibocsátványa által Beregszászi Jenő ügyvédnek hivatalhelyét Rozsnyóra áttenni; továbbá Hadzsi György volt szegvári ideigl. társasbirósági ülnöknek az ügyvéd­ség gyakorlása a pesti orsz. főtörvényszéki kerület­ben hivatalhelylyel Szentesen megengedtetett. Hogy oly földtehermentesítési kötelezvények birtokosainak, melyek a nemzeti banknál Bécsben vagy ennek fiók-kölcsönintézeteinél a koronaorszá­gokban bizonyos előlegezésért elzálogosítvák, vagy a bécsi banknál csupán őrizet végett vannak letéve, lehetővé tétessék e földtehermentesítési kötelezvé­nyeket kisorsolásra bejelenteni, a­nélkül hogy szük­ség volna előbb azokat kiváltani , a bel- és pénz­ügyi ministeriumoknak egyetértése folytán azon in­tézkedés létetett, miszerint az ily földtehermentesí­tési kötelezvények birtokosai akkor, midőn azokat kisorsolásra bejelentik, az 1855. évi julius 31-n kelt, hírod. törv. lap 136. sz. a. ministeri bocsát­­­vány által elrendelt s a földtehermentesítési pénzalap igazgatóságánál benyújtandó kérvényhez, maguk a bejelentendő kötelezvények helyett, csak a bank ál­tal azokról kiadott zálog- vagy letétnyugtát tartoz­nak hozzá csatolni. A történt bejelentés, a kötelezvény kiváltása előtt, az illető bankpénztár által egy bélyegjegygyel, mely e szavakat tartalmazza : „visszafizetés végett bejelentetett“, a kötelezvényre rá fog nyomatni.­­ Az e tárgyban követendő eljárás iránti többi határozatok a földtehermentesítési pénzalap- és bankpénztáraknak tudomásul fognak adatni. Kelt Bécsben October 29-n 155. A cs. k. pénzügyministeriumtól. A belügyminister Mittels Hermann varannói vegyes szolgabíróhivatali tollnokot hasonló minő­ségben a selmeczi járásbírósághoz áttette. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály Wais­er­ Gyula cs. k. alhadnagyot ideigl. III. oszt. hivataltisztté kinevezte­ A budai közigazgatási terület vegyes szolga­bíróhivatalainak személyzeti ügyeire nézve fennálló cs. k. országos bizottmány Lukics Vincze sze­gedi cs. k. figyelőt tollnokká a kócsi cs. k. szolga­bírói hivatalhoz kinevezte. A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak 1855. ok­tóber 2-n kelt kibocsátványa,­­ kiható a birodalom egész területére, melylyel az austriai egyetemeken s jogakadémiákon, jog- és ál­lamtudományi tanulmányok szabályozása tárgyában 1855. September 25-n kelt legfelsőbb határoz­vány *) Bírod, törvl. 1855. oct. 4-ki XXXVI. db. 172. sz. rendeletei közhírré tétetnek,­ s néhány azokból leg­közelebb keletkező végrehajtási szabályok hozatnak. Ő cs. k. Apostoli­ Felsége Ischlben 1855. September 25-n kelt legfelsőbb határozványával kö­­­vetkezendőket méltóztatott rendelni. Az austriai egyetemeken a jog- és államtudo­mányi tanulmányokra nézve következő határozatok érvényesek: 1. Ezen tanulmányok nyolcz félévnél rövidebb idő alatt be nem fejeztethetnek , s a téli félévvel kezdődnek. A tanulmányévnek october elején kell kezdőd­nie, s július végéig kell tartania. A két félév közötti­­ félbenszakadás akkop intézendő, hogy mindegyik félév legalább is 40 hónapig tartson, s hogy a fél­benszakadás, a farsangi napokra, vagy a nagy heti és húsvéti ünnepnapokra szükségkép eső szünna­pokkal együtt, 4 hétnél többet ne tegyen.­­ 2. Következő tárgyak szükségkép, és pedig a kijelölt sorrendben előadandók : Első év. Német birodalmi és jogtörténet az egész éven keresztül, római jog, annak történetével együtt, szintén az egész éven keresztül. Második év. A téli félévben: Közönséges német ma­gánjog. A nyári félévben: Jogbölcsészet, s attól külön egyidejűleg a jogtudományok encyclopaediája. Ezenkívül a téli vagy nyári félévben, vagy mind a két féléven keresztül egyházi jog. Harmadik év. Az egész éven keresztül: Austriai polgári jog. Ezenkívül a téli félévben: Austriai bün­tetőjog. A nyári f­é­l­é­v­b­e­n: Büntető perrendtartás; s mind a két félévben: politikai tudományok. Negyedik év. Az egész éven keresztül: Austriai polgári perrendtartás, a peres ügyeken kívüli eljá­rással együtt. Ezenkívül a téli félévben: Austriai ke­reskedelmi és váltójog­i politikai tudományok. A nyári félévben: Austria statistikája. A politikai tudományokból­ három leczkének arra kell kiterjednie, a­mi ezen nevezet alatt eddig­­elő­értetett, jelesen: A nemzetgazdászatra, a pénzügyi tudományra, s azon közigazgatási feladatokat tárgyazó tanra, melyek se az igazság- se a pénzügyi igazgatás körébe nem tartoznak, még­pedig az austriai viszo­nyok , intézmények és törvények lehető tekintetbe vételével. 3. A jog- és államtudományi osztályokban a kijelölt szakokon kívül előadások kellő időszakok­ban a jog- és államtudományok más részeiből is tar­tandók, különösen: a) a népjogból és a német szövetségi jogból; b) a bányajogból; c) az austriai közigazgatási és pénzügyi tör­vényisméből ; d) Practica és Relatoria az austriai polgári és büntető­jogból; e) az au­­riai hűbérjogból s egyes austriai or­szágok különös jogaiból vagy azoknak történetéből; f) az európai államok statistikájából; g) a törvényszéki orvostanból; h) az állala­ számtudom­ányból. Az utoljára említett két tárgy tanítói, a­mennyi­ben oktatási és fegyelmi tekintetek kívánják, a jog- és államtudományi tanár-társulat gyűléseiben ülési és szavazati joggal veenének ugyan részt, de egyéb­iránt ha tanárokkép alkalmazvák is, rangjuk és czi­­mük sérelme nélkül, nem tagjai a társulatnak, ha csak nem jogtudorok. 4. A tanulók a fennebb 2. alatt kijelölt előadá­sokat rendszerint a kiszabott sorrendben kötelesek hallgatni. A jogbölcsészetből és a jogtudományok encyclopaediájából a második év második felében tartandó lec­kékre nézve őket szabad választás illeti. Ők a közönséges német magánjogbeli előadások hallgatására egyelőre nem szorítandók ugyan, de ezen előadások, az austriai jog tanulmányáral elő­­készületkép, nekiek sürgetőleg ajánlandók. A tanulók ezenkívül kötelesek a bölcsészeti tanszakban: a) három első félév alatt a bölcsészetből, és pedig a gyakorlati bölcsészetből legalább is egy leczkét; b) a harmadik félévben Austria történetét; c) a nyolcz félév alatt még egy történettani leczkét hallgatni. Általában azonban a tanulók ne szorítkozzanak az eléjök világosan kiszabott leczkékre , hanem saját választásuk szerint az egyetem bármely tan­szakában még más, és­pedig oly óraszámú leczké­­ket hallgassanak, hogy az általuk tanulmányidejök alatt szükségkép hallgatott leczkék óraszáma mind­össze legalább is annyit tegyen, a­mennyi azon eset­ben keletkezik, ha ők mindenik félévben, a negye­diket és nyolc­adikat kivéve, hetenkint 20 órát, ezen két utóbbi félévben pedig hetenkint 12 órát hallgatnak. 5. A tanulók mindnyájan a negyedik félév vé­gén vagy annak eltelte után vizsgálatot tartoznak tenni következő tárgyakból: a római jogból, az egy­házi jogból, a német birodalom és jogtörténetből az austriai történettel­ kapcsolatban. A­ki ezen vizsgálatot az ötödik félév kezdete előtt vagy annak folytában jó sikerrel le nem tette, annak azon további félévek, melyekben ő a vizsgá­lat letétele előtt netalán még be van írva, a tör­vényes négy évbe be nem számítandók-e. Az, a­ki jog- és államtudományi tanulmányai alapján államszolgálatba akar lépni, a­nélkül hogy a tudori rangot elnyerte volna, ezen első vizsgálaton kívül még egy második és harmadik vizsgálatot kö­teles tenni, még pedig következő szakokból: A másodikat az austriai polgári jogból, a ke­reskedelmi és váltójogból, a polgári perrendtartás­ból s a peres ügyeken kívüli eljárásból, továbbá az austriai büntetőjog s a perrendtartásból. A harmadikat Austria statistikájából, a nemzet­­gazdászatból s pénzügyi tudományból. A második vizsgálat már a nyolczadik félév utolsó hat hetében, a harmadik pedig csak a négy év teljes befejezése után tétethetik le. Austria statistikájából oly részletek, melyeknek könyv nélkül tudása állandó becseset nem bir, s melyeket ennélfogva csak a vizsgálatra kellene em­­lélni, nem követelendők; ellenben ezen vizsgálatok mindegyikénél az austriai történettanból a jog- és államtörténetre nézve legfontosabb tények, továbbá az austriai szerkezet és közigazgatás szervezetének általános ismerete, a­mennyiben arra alkalom nyílik, szintén megkivánandók. (Folyt. követk.) 860. NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. Levelezések, Bécs, oct. 31. A A békeangyalok látatlanul de légi gyen­géd érintéseikkel érezhetőn röpködnek a légben, s hiesszük, hogy ámbár eddig csak papirszárnya­­kon mutatkoznak az Olymptól távol álló halan­dóknak, még­is tán nem egyedül színpadi angyalok. A „Constitutionnel“ ismert bécsi (?) levelezője, egy modern nyargoncz diplomata (fah­render Diplomat) tekintélyes körökkel van ugyan érintkezésben, de azért legújabb tudósítása nem vehető egész őszinteséggel oly fontosnak , mint látszani akar. Francziaországnak üdvös lenne a béke, nem lehet kétségbe vonni, de nincs oka, s nem volna tapintatos tőle békevágyait oly zajos sietséggel mutogatni, mint most híreszte­­lik, mert ez ugyan rész módja lenne. Oroszorszá­got minél keményebb békeföltételek elfogadására bírni. Ha tehát e zajos kürtölése Francziaország békeszándékának hivatalos körökből ered, ön­kénytelenül egy a diplomatia szellemével épen nem ellentétes számításnak kell mögötte rejleni, s valóban nem messze kell az indokokat keresni, miért hogy N­ap­o­l­e­o­n császár nem szün meg békevágyát s mérsékletét tüntetni elő azalatt, mig meg nem szün egész erélylyel vinni a hábo­rút? Ezen indok az Austriára és Angliárai tekin­tet. Austriának szolgálattétel ,Oroszország meggyengítése, de nem megtörése. És Angliá­ban — a nép, a nagy közönség harczias szelle­mű ugyan, de a műveltebb és magasabb, az aris­­tokratiai és a pénz­körök naponkint kihűlnek és kiábrándulnak a „szövetség“ fölött. Austria erkölcsi s Anglia anyagi támasza csak addig tart, mig Oroszországban magában van a háború oka, s megszűnik, mihelyt Oroszország egy ezeket kielégítő békét elfogadni késznek mutatkozandik. Hogy ez várható-e? még az eddig egymásnak el­lenmondó adatok nyomán nem lehet jósolni, de lehetlennek tartani sem.­­ Azonban a gyúanya­gok, mik az európai békét környezik, nem hogy szűnnének, sőt tömegesülnek. Mint egy avult szövet, alig foltozzák be egyfelől, új szakadék üt ki másfelől. — Olaszországnak mindennap más zu­gában történik olyasmi, mi az eddig öszhangban levő nagyhatalmak ellentétességére vet világot. Alig szűnt meg a Piemont és Austria közti feszültség, N­á­p­o­l­y és a nyugati hatalmak közt, mely utóbbiaknak szintén különbözők e téren ér­dekeik, majd To­scana és Piemont közt üt ki a viszály, mely Olaszország fekvése fontossá­gánál fogva mindenkor tulhat a kis országok ha­tárán, s magasabb hatalmakat érint. Tudjuk, hogy a diplomatia feladata épen a kisebb érde­keknek nagyobbak alá­rendelése , slmúlás és si­mítás által kikerülni az összeütközéseket, a mi Olaszországban sikerülene is. — Sokkal bonyo­lultabb, ámbár minket ép oly közvetve érdeklő, mint a szulinai torkolat Poroszországot csak köz­vetve érdeklő — a Sundvám ügye, mely any­­nyiból, hogy Oroszország érdekeit s vágyait itt e pillanatban érvényre nem emelheti, egyszerűbbé válik ugyan, mivel Amerika határozottan meg­tagadja a vámot, de tán nem fog vonakodni az­­egyszer mindenkorra megváltás elvétől. — A­n­g­­lia szintén csak megszűntét óhajtja; — a po­rosz kamrák már két év előtt a Sundvám teljes eltörlése mellett nyilatkoztak, még pedig az első kamara szótöbbséggel, a második szóegységgel, a miniszerek, mint követek szintén az elv mellett szavaztak, s magukat hivatalosan s személyesen kötelezék, hogy ,,az első alkalmat annak meg­szüntetésére fölhasználandják_lehet hogy ez alkalmat nem vélték oly közelnek, de most Ame­rika initiativája által itt van. De a Sundvom Dá­niára nézve életkérdés, s Dánia európai élet­kérdés ! — Ha keletre nézve létrejö a béke, — ezen kérdést „az európai concert“ megoldandja, de a háború folyama alatt itt egy uj csomó uj bonyodalmat szülne. (A Sundvámról kimerítőleg szól Hübner Otto statistikai évkönyvének 4-ik t. i. 1855-diki kötetében Krause úr egy jeles czikke.) Paris, oct. 28. — Minél mélyebben jövünk a télbe, an­nál inkább előtérbe nyomul az élelmiszerek kér­dése. A kormány és helytartóságok megtesznek ugyan az ínség enyhítése végett mindent, a­mi erejöktől telik, ámde a tett rendszabályok a nyomornak csak egy igen kis részén segíthetnek, s ki a megyék helyzetét ismeri, azt nem lephette meg azon hír, miszerint az anyagi rend s a sze­mély- és vagyonbiztonság fenyegetve s veszé­lyeztetve van. Számos egyénekből álló csapatok barangolnak a tartományokban, különösen déli Francziaországban, s a magánosan fekvő házak lakóitól kenyeret, gabnát, sőt pénzt is zsarolnak ki. Mindez nem sok jót ígér a télre, különösen miután nem igen sok remény van ahhoz, hogy Oroszország a béke helyreállítására elfogadható javaslatok által utat készítsen, s másrészről a nyugati hatalmak sem akarnak semmit is tenni a békealkudozások előidézésére. Az angol lapok a keleti háborúval nem látszanak megelégedve len­ni, hanem még többet kívánnak , mert noha a Ná­poly és Angolország közti viszályok kiegyenlítvék, folyvást lázító czikkeket mint megannyi röppen­tyűket és tüzes golyókat szórnak az olasz félszi­get felé. Mint mindig, úgy most is a „Times“ tünteti ki ebben magát legjobban, Austriát sem kímélvén. Görögországot illetőleg a múlt alkalom­mal közlöttekhez még azt tehetjük hozzá, hogy a nyugati hatalmasságok bíznak ugyan az új mi­­nistérium jó szándékában, de nem abbeli hatal­mában, miszerint képes legyen a görögországi belső rendetlenségeknek véget vetni; továbbá hogy a franczia kormány igen fel van ingerülve azon erőszakosságok miatt, melyeket a rablók több franczia tiszten elkövettek Ha jól vagyunk értesítve, akkor el kell készülve lennünk azon tudósításra, hogy a nyugati hatalmasságok Gö­rögország irányában katonai rendszabályhoz n­yúl­­tak. Egy franczia államférfi, kit kérdezünk, hogy miben állhatna ily katonai rendszabály, kitérőleg ezt felelte : „Az nem fog politikai, hanem csak rendőrségi tény lenni.“ Egyszer már említettük, miszerint Poroszország ellen némi rosz hangulat uralkodik , különösen mióta a porosz király a Rajnánál volt. Ez idő óta úgy látszik, mint­ha egy újabb elégedetlenségi indok járult volna a November 2-n 1855

Next