Budapesti Hírlap, 1855. november (860-884. szám)

1855-11-16 / 872. szám

bornnál mutatkozott, a nagy tömegben egybegyűlt nép élénk hurrahkiáltással fogadta. A kikötőben levő hajók legnagyobb része feltűrte lobogóit. Déli 1 óra Canrobertnok látogatást tett b. Sterned külügyministernél, hol félóráig mulatott. A palotából elmenetelekor ismét élénk hurrahkiáltások kisérék. Holnap délután fogja a franczia rendkívüli nagykövetet a király ő ilge ünnepélyes audientián fogadni, melyre egy 8 lovas királyi kocsi fogja a tnokot elvinni; azután nagy ebéd lesz. Nov. 7. Ma déli 1 ór. Canrobert tnok ünnepélyes audientián volt a királynál. A tnok a főszertartásmester által nyolcz fogatú kocsiban vitetett el, a kocsi mellett két oldalt 8 udvarias ment, s minden lónál egy csatlós. Egy másik kocsiban ült a tnok hadisegéde Corne l y ezredes, s az ittléte idejére mellé rendelt kir. hadisegéd Björnstjerna ezredes. A palotában a tnokot a kir. udv. marsall fogadta; a trabantok, apródok, testőrség, kir. hadisegédek, testőrség és flotta parancsnokai stb. az elfogadó terem előtt voltak felállítva. A tnok elfogadásakor a király által, Oszkár és Auguszt hgek s a külügyminister voltak jelen. Erre a nagykövet a királynak átadá császárja levelét a becsületrend nagy keresztjének jelvényeivel. Egy órával ezután az elfogadóterem ajtai ismét megnyíltak s Cornely ezredes mutattatott be a királynak. Ezután a nagykövet látogatást tett a kir. család tagjainál, s a koronahgnek is ugyanazon rendjelt adá át, mint a királynak. 3 órakor a nagykövet hasonló ünnepélyességgel visszatért lakára. Legalább is 8 napig mulatand itt. Útjában jövet és menet 10—15,000 ember kisérte, folyvást éltetve őt és Francziaországot. Dánia, Kopenhága. A dán k. kormány hír szerint az úgynevezett sundvám-értekezletek megnyitását nov. 20-ikra tűzte ki. A „United States Gaz.“ hivatalos kútfőből következő nyilatkozatot közöl: „Washington, oct. 11. Nem igaz, hogy egy kormányt nagykövet küldetett Dániába, ottani képviselőnkhöz szóló sürgönyökkel, melyekben azon utasítás foglaltatnék, hogy a sundvámot illetőleg uj alkudozásokba ereszkedjék. Az igazgatás eredeti állását megtartja.“ Dunai fejedelemségek Bukarest, nov. 3. A „Buk. D. Z.“ jelenti : Egy Türr István nevű magyar, ki korábban austriai cs. kir. szolgálatban volt s az olasz-piemonti háborúban az ellenséghez szökött, a piemonti seregben szolgált s Austria ellen harczolt, azután az angol seregbe lépett, hol most ezredesi ranggal a biztosságnál működött, elfogatott. Főnökei t. i. ide küldtek lószerszámot vásárolni, s mivel a Ferencz Károly ezred, melyben legelőbb szolgált, itt állomásoz, megismertetett, elfogatott s a határig kisértetett. Megjegyzendő, hogy már előbb a nevezett egyén az austriai haditörvényszék által mint felségáruló in contumaciam elitéltetett s neve a bitóra kiszegeztetett. 2701 gadtatott. Kaszszimkhan követs. tanácsos elutazott Muraview főhadisegédhez. Északamerikai Egyesült államok. A Bostonból October 24-ről f. nov. 5. Liverpoolba érkezett tudósítások szerint, a toborzás ügyében államügyész dr. Cushingtól Anglia ellen felköltött zaj és vita a köztársaságban igen csekély figyelemre méltatott. A „New York Herald“ szerint azon hír, mintha a washingtoni kabinet angol követ Crampton visszahívását kívánná, merőben alaptalan, mint szintén azon állítólagos szándéka is az Egyesült államok kormányának, hogy az visszatolásul a toborzások irányában tengeri rablólevelek kiocsátását megengedte volna. Az sem való, hogy Amerikába rendkívüli orosz követet várnának lobbi életünkre, de maga e mű írójának költészi szelleme nincs annyira áthatva népünk szellemétől, mint Petőfi és Arany. Kemény híven ecsetel történetünk életéből, de tán nyelve ellen tehetünk kifogást. Jókai népünk szellemébe mélyebben van avatva, s leginkább volna tán hivatása prózában követni az irányt, melyet az elbeszélő verses nemben Arany képvisel ; de egyfelől phantasticus rajzai, másfelől, midőn történeti tárgyainkhoz nyúl, a könnyelmű velebánás által elhibázott, eltévesztett műveket ad. Ha híven és igazán rajzolná jelen és múlt életünket, művei több belbecscsel s világot odaírni érdekkel fognának bírni. Ez egész fölötte rövid rajzzal senkinek hízelegni, senkinek érdemeire árnyat vetni nem akartam, hanem, mint előre kijelentettem, csak a szempontot akartam kijelölni, melyből a jelenkor irodalmainak fejlése tekinthető. Látni való, hogy szempontunkból az, mi Ampéro szempontjából alsóbb fokon állt, legfölül került. Minden ma élő nemzet irodalmának főtörekvése, annak szűkebb körébe vonulván, életét érzelmekben, tettekben és alakokban állítni elénk. Mi népünk érzületének visszatükrözésére népdalainkon és népregéinken kívül, több költő műveit mutathatjuk föl, melyek azt kisebb nagyobb terjedelemben és hűséggel rajzolják a jelenben, vagy teljesen igazat szólva, a közelmúltban. A mi történetünket és őskori mondáinkat illeti, amaz a regénytől, ezek verses költeményeinktől várják földolgoztatásukat, s miután hajdankorunk még balladákat sem hagyott fenn, a verses költészet e részben sok nehézségeket küzd. Mind ballada- és költői beszély, mind regényíróink, ha múltunkból veszik tárgyaikat, nemcsak egy történetíró fáradhatlanságával kell önerejükön, csaknem minden kalauz nélkül, felkutatni krónikáinkat, hanem mi több, nekik kell a színezetet, a megfelelő hangot is költői ösztönszerűséggel feltalálniok, mely által annak jellemet és költői életet adhatnak. Arany e részben már több mesterművet mutathat föl, s remélhetőleg többet is fog fölmutatni. Regényt illetőleg, Kemény nagy krónika-ismeretes művészi földolgozása több becses történeti regénynyel gazdagíthatja irodalmunkat. A népek jelen és múltjának hű rajza, a művészi feldolgozás leendőtárgya irodalmi vázlatainknak. Természetes, hogy az egyes költői erőket is számba veendjük, de a világnézetek, melyeket a költők mint egyének képviselnek, nem fog a főszempontok közé tartozni. Egész Európa irodalma a görögök és rómaiak utánzásával született újjá. Később egyik újkori irodalom a másikat utánozta. E kölcsönös és többszörös összetett hatásokat vizsgálni óriási feladat volna. A kölcsönös hatásoknak, mint első pillanatra hajlandók volnánk hinni, mindig többszöröződniük kellene, miután egyfelől az európai irodalmak mindig számosabban kezdenek fölmerülni, másfelől mindegyik közelebbről kezdi ismerni egymást. E számtalan különböző elem vegyülete valódi csinost állítna elénk. De ha közelebbről nézzük a tárgyat, úgy látjuk, mikép a kölcsönös egymásba vegyülés tüneményei helyett az egész mindig nagyobb tisztaságban áll előttünk. Mert minden nép költőinél általánossá vált a törekvés saját egyéni kül- és beléletét testesítni meg, s a világirodalmi műbíróság előtt a nagyobb költőknek is azon művei becsültetnek leginkább, melyek egyes népek érzületét, gondolkodásmódját legjobban tükrözik elő, így a világbecs Gothét a francziák nem a philosophiával teljes és tízszerte nagyobb gonddal irt „Meister Wilhelm“, hanem Werther szerzőjének nevezik; Faustot Grechenért és azért, ami benne híven festi a német életet, becsülik; Egmontot, mely hű történeti kép, nagyobb értékűnek tartják, mint classicus Iphigeniája vagy „Torquato Tasso“ját. A francziáknál Béranger jóval nagyobb, mint Lamartine, habár ez utóbbi nagyobb világszellemnek látszik. Mindezen példákban nem egyesekről akartam szólni, hanem inkább az általános irányt kijelölni. A nagyobb költők nem csupán nemzeti tárgyat is remekül állíthatnak elő, de egészben véve azon irány lett túlnyomóvá, mely a költészetben az ideál helyett valót követel tartalmuk Nem kellenek nekünk egyik vagy másik bölcselő költő tényleges maximái, nem kellenek ez vagy amaz érzelemre buzdításai, mi minél több eredeti alakokat, a különböző égaljak,viszonyok és népeknél oly nagy változatosságban mutatkozó érzület, gondolkodásmódokat akarunk látni, s minél inkább saját népére és érzületére szorítkozik a költő, minél jobban állítja elő népét, annál több világirodalmi becscsel bírnak munkái. Nem kívánjuk, hogy a költő az egész világhoz szóló próféta legyen, hogy nézleteit papolja, állítson elő egyéneket, mutassa fel híven egy nép életét és az egyéni maximáknál, vagy érzelmeknél sokkal becsesebb dolgot ad kezébe mind saját népének, mind pedig a philosophnak, ki, mint említettük, kilépett az elvontság kopár négy fala közöl s a világon ezer meg ezer alakban mutatkozó nemzeti és faji eszmeköröket és világnézeteket kezdi vizsgálni. Az irodalmakból többé nem csak egy Dante, Milton csúcsát akarjuk megbámulni, hanem a népek bel és küléletét akarjuk tanulmányozni. Így a világnézetet nem várjuk készen megadva tőlük, hanem csak anyagokat várunk, melyek összefoglalva magas rendű világnézetekre vezetnek , mint melyek egy költő vagy elvontan gondolkodó agyban születhetnek. Mi, ha képekben akarnánk beszélni, nem hegyekhez hasonlítják az irodalmakat, hanem a növényzethez. Minden vidéken nem azon növényeket keresi a vizsgáló, melyek idegen égaljról ültettettek át, hanem melyek ott a föld, az égalj s más viszonyokhoz képest nőnek, a vidék valódi bennszülöttei. Legszebb része e növénytannak is, mely a növényekből a föld minőségére, a környező légre következtet vissza. Mint részletes leírásaink folytán kitűnik, minden újkori irodalom, mintegy közös megegyezésre ez irányt látszik kivétel nélkül, s napról napra mind jobban követni. Ez irányt tényekben mutatjuk ki — s a bíráskodó észtán csak majd a jövő században mondhat jogos és alapos ítéletet fölötte. Salamon F. E. Oroszország. Oct. 11-n érkezett meg Tifiszbe a rendkívüli követség, mely az orosz császárnak trónra léptéhez a sah szerencsekivonatát kiejezendi. Annak tagjai a következők : Szeiful Maik rendkívüli követ; Abbasz Kulikhán, fiával, Aman-Ulla-khánnal; Kassziáikban követs. tanácsos (volt tifliszi főconsul) fiával Ali-khánnal; Nahriman - khan első követs. titkár. Kíséretükben van Khadzsi- Seikh-Musszin tolmács, Mirza-Szadikh orvos, Mirza-Khabuhullah szerkesztő (munsi) és Mirza-Mekhti írnok (mukherrir). A követség Tifliszben rendkívüli pompával fő Napi hírek és események. Pest, november 111. — „Stuart Mária“ Schiller remek tragoediája s nov. 13-a a nemzeti, s másnap mindjárt a pesti német színpadon adatott. E kettős előadásról közelebbről tárczánkban párhuzamos bírálatot adandunk, addig csak azt jegyezvén meg, hogy a hírlapi t. ez. olvasó közönség meggyőződhetik, mikép nem csak a politika, mint a spanyol minister „Don Caesar de Bazan“ban mondja, hanem a színházi kritika is „furcsa dolog.“ Már bírálatunk készen volt, s csak hírlapi rendezés következtében nem adhatjuk a jövő hét elejéig, midőn a ,,P. N.“ közelebbi számában olvastuk a mondott tragoediának a nemzeti színpadon előadása felől tett bírálatot, mely egy pontot kivéve, a mienkkel tökéletes ellentétben áll, s megdicséri és kitünteti kivált a czimszerep adóját, ki pedig teljes meggyőződésünk szerint azon estve a tapsonezok lármája daczára is babért épen nem aratott. * A ma megnyitott állandó műtárlat e havi tárgyai, hallomás szerint mind sokaság, mind műbecsre nézve az előbbi haviakat fölülmulandják. Nem fogjuk elmulasztani ezzel kapcsolatban a múlt havival részletesebb ismertetést adni. A bombatér jövő tavaszon egész bizonyossággal parkká fog átalakíttatni. A nemzeti múzeum udvarán tegnap nagy mennyiségű ültetni való fát és cserjét láttunk fölállítva. Az ültetések is ma holnap megkezdetnek. — Egressy úr nemcsak a már említett 200 párttal járult e park építésének elősegítésére, hanem 200 csemetét is ajánlott, melyet a földbirtokán lakó kunok ingyen és önkényt szállítottak fel. n. A Derra-családnak józsef és ferenczvárosi telkei, az itteni telekkönyv-hivatalban jövő hó folytán el fognak adatni, s ugyanazon hó 1 - jétől 15 héig mindennap e fekvő birtokok egyike fog sorban árvereztetni. A Bécsben tegnap , mint minden év nov. 15-n a cs. k. udvari színházban tartott jótékony vakintézeti akadémiába közreműködni a Dopper testvérek is meg voltak hívan. Midőn múlt hétfőn a Pest és Ó-Buda közt járó helybeli gőzös az utóbbi állomásról indulóban volt, egy egyén a Dunába esett, de a matrózok szerencsésen kifogták. A hajón levő két orvos (ezek közt Weitzenbreier úr, kinek fáradozása kiemelendő) azonnal az életrehozásra szükséges rendszabályokhoz nyúlt, s a vízbeesett Rókusba vitetvén , már jobban van. A több rendbeli német-magyar szótárak közöl a legteljesebb, a 11 a g Mór legújabb szótárának második t. magyar-német részéből is megjelent az első füzet. Ez oly szükséges segédkönyv, teljesség, helyes elrendezés, s főként a szójárások tekintetében, gazdagságra nézve minden eddigieket felülmúl, s nemcsak a mindennapi használatot illetőleg a tudomány és iparágak műszavait tartalmazza, hanem egyszersmind azoknak is, kik a két nyelv szellemével szorosabban akarnak megismerkedni, igen tanulmányos és használható mű. — Hecken a s nyomdájában jelent meg. — A budapesti kir. orvosegylet fé. hó 15-én Prof. Dr. Wagner elnöklete alatt rendes gyűlést tartván, ez alkalommal számos tagok jelenlétében a p. Rókus kórház igazgatója dr. Brunner igen érdekes szívbeteget mutatott be, s a betegség kórisméjét s gyógyítását taglalta. Továbbá ugyanazon kórház osztályos főorvosa dr. Kovács S. E. több sebészi esetet adott elő, egyik a bemutatott betegek közöl egy nagyon ritka szörnyeteg lévén, később tanulságos élettani tárgyalásoknak szolgáland alapul. Azon hely, melyet a lánczhíd budai végénél eddig a hídtársulat birtoklott , a jelen vagy jövő hóban fog eladatni. A számos venni akaró arra mutat, miképp házhelyek drágán fognak elkelni. .. A vásárnak e második hete mégis valamivel élénkebb forgalmat mutat, semmint előre gondolni lehetett. Meglehetős számú vevő érkezett, kiket a rosz időjárás eddig eltartóztatott, s a nagykereskedők heverő áruhalmazai tetemes apadásoknak örvendenek. A pénzforgalom is élénkebbé lett. .. Két itt tartózkodó franczia ügynöknek megbízóitól azon utasítás küldetett, miszerint nagybani borvásárlásaikat egy időre függeszszék föl és legfennebb a finomabb minőségüekre szorítkozzanak, mivel Francziaországban a közönségesebb bor jól sikerült, és Pfalz-ban az különben is nem csakhogy olcsóbb, hanem jobb is. .. Mint halljuk, az itteni építészhatóság egy bizottmányt nevezett ki, melynek feladata volna a hajó vonó lovak útját innen elkezdve egész Földvárig megvizsgálni, s a netán szükséges javításokra nézve tervet nyújtani be. .. Azon egykor Steiner-féle birtokok , melyek a gyár-utczában feküsznek, még e hó folytán elárvereztetvén, a nevezett utcza egészen ki lesz építhető. Nem kevesebb 40 házhelynél lesz megszerezhető. Gyászhír: Balogi Baloghy Imre ur hevesmegyei cs. k. törvényszék elnöke, hosszas betegeskedés után Versegen (Pest megyében) élte 55-ik évében f. nov. 14-én meghalt. — Béke a jó ember porainak ! A h 1 fel d ur, állítólag a müncheni udv. színház bassistája, az itteni német színházban már szerződtetve van, és csütörtökön nov. 10-én egy operai egyvelegben legelőbb lépett föl, de igen csekély sikerrel. n. A „Krönst. Z.”‘ írja nov. 8 -áról: Az erdőégések igen gyakoriakká lettek. Tegnapelőtt az u. n. Kápolna-hegy mögötti erdőben tísz ütött ki, mely rövid idő alatt 40 holdnyi terjedelmen harapódzott el, s már félni lehetett, mikép a Krukuron is áthaladva, az ottani fenyvesbe kap. A polgármester a főerdészszel azonnal a helyszínre sietett, s mindent elkövettek a tűz tovább terjedését erélyes és czélszerű rendszabályok által meggátolni. A szomszéd helység egész lakossága tömegesen sietett előoltani. Mint ma értesültünk, a tüzet gyermekek támasztották, kik a száraz lombokat gyufákkal gyújtották föl s abban gyönyörködtek, mily szépen harapódzik a láng tovább-tovább, a nélkül, hogy eszükbe jutott volna, mily kárt okozhatnak szülővárosuknak. — Néhány héttel ezelőtt a pojanai erdőkben volt égés, anélkül, hogy valaki csak lábát is mozdította volna az oltásra. · Az „Indep.“ írja f. hó 11-ről, mikép Antwerpenben két orvost fogtak be, mivel ott törvényes fölhatalmazás nélkül gyógyítottak. Ez orvosok magyarok gyanánt adták ki magukat. | Míg nálunk a nov. 2-án az oct. 30-ai villamos vihar után őszi esők kezdettek esni, a Duna eredeténél a fekete erdőben ugyanazon nap esett le az első hó. | (Suez.) Most midőn a suezi csatorna terve nemcsak a mérnököket, hanem a franczia és angol diplomatiát és napisajtót is foglalkoztatja, nem lesz érdektelen a csatorna egyik végpontját képező városról rövid ismertetést adni. Ilik Ptolemaeus végzi be a Necho által épített csatornát, s az annak vöröstengeri torkolatánál levő kikötőt szeretett nővére, Arsinoéról nevezé. (E testvéri szeretetről neveztetik ez egyiptomi császár ,,Philadelphos“-nak). Arsinoe némely tudósok állítása szerint később K h os u innak neveztetett el, mi annyit tesz mint vörös város, kétségkívül mivel a vöröstenger mellett feküdt; mások szerint ellenben (s korábbi közlésünkben, Talabot mérnök nyomán, ugyane véleményt írtak) Kholsum romjai Sueztől távolabb esnek, egy e várostól északra fekvő dombon. Az újkori elnevezés etymologiáját nem tudják határozottan. Némelyek e szót pasisból akarják leszármaztatni, holott Suez vidékénél alig van Egyiptomnak kopárabb és égettebb kinézésű része. Egy syriai tudós e szót hasonnevű italból akarja származtatni, melyet egy növény gyökéből készítettek. E növény bőven termett volna Suez vidékén A homokban elveszett csatorna e vidéket igen termékenynyé tette. — Alig lehet szomorúbb kinézést képzelni is, mint minő e fából épített és agyaggal tapasztott házakból és hajdani romokból álló városé, mely oly tömötten egymás mellett álló házak által van körülvéve, mikép csak két bejáratot enged az utazónak. Egyik egészen nyílt s a tengerre szolgál, másik az ellenkező oldalon nyomorult kapu által van elzárva. Körötte nem lehet egyebet látni a tengernél és sivatagnál. Suezben magában egyetlen édesvizű kút sincs, a házi állatokat mintegy fél mértföldnyire hajtják itatni, s a lakók és utasoknak az öböl túlsó partjára kell vízért menniök. Áthozataláért 9—10 soust kell fizetni, pedig alig iható. Halászat majd mi sincs, a kereskedést görögök űzik kicsiben, s tárgyai: európai vas, réz, és szövetek, egyiptomi rizs, len, sáfrány, szalmiák só, indiai selyemszövetek és fűszerek, arábiai illatáruk, és jemeni kávé. Da e czikkek nagyobb mennyiségben ott csak átvitetnek s a helybeli forgalom csekély. „A lakosok fő foglalkozása“ mond Niebuhr, „hajókészítés. Ez iparág ott virágzó állapotban van, a fa, va s más szükséges anyagok drágasága daczára is, melyeket Kairóból teveháton szállítnak oda.“ Niebuhr ott járta óta Suez keveset változott; mindazáltal mai európai kiállítású vendéglői vannak, s némely consulságok fáradozásainak köszönhetni, kik állomásonkint nyughelyeket állítanak föl, hogy ma már a pusztáni utazás is kevesebb veszélylyel és nélkülözéssel jár, mint régebben. Kereskedelmi, gazdás iparhírek. Gabonaárak a pesti piaczon nov. 13-n Búza: bánsági .• 6 írt.-----6 írt. 45 kr. — — tiszamelléki 5 33 20 -6 3 330 33 — — bácskai .5 3» 30-6 33— »3 — — fehérmegyei 5 3 136-6 3» 40 3 3 Kétszeres:3 V-----3 33 12 3» Rozs:4 12-4 3»40 Árpa: .2 *3 24-3 33 —33 Zab: 13’20—13’233) Kukoricza: régi 23340-338 33 -----------------uj —5»— — 3)— 33 Köles:.2 33 24-2 »130 3» Repcze:8 33 15-8 »3 303» Színházi előadások. Nemzeti színpadon: „Női havez.“ Vígjáték 3 felv. Jánosiné assz. utolsó felléptéül. Ezzel: Roskosciny József ur zongoraművész zeneelőadása. Pesti német színpadon: „Das Urbild des Tartüffe.“ Lustspiel in 5 Ausz. — Harting ur szász kir. udv. színész mint vendég. Dunavízállás. Novemb. 16. (reggeli 7 óra) 5‘ 7'0‘“ fölött.