Budapesti Hírlap, 1855. december (885-907. szám)

1855-12-01 / 885. szám

Csődök. (2538) (3—3) A cs. kir. pestmegyei törvényszék által közhírré tétetik , hogy Auspitz Simon hely­beli rőfos-kereskedő minden ingó és azon ko­ronaországokban, melyekben az 1853-ki julius 28-ikról kelt ideiglenes csődrendtartás hatá­lyos, fekvő ingatlan vagyonára a csőd meg­nyittatott , és pelügyelőül Lippert József ügyvéd úr, ennek helyetteséül pedig Mészá­ros Károly kineveztetett Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények il­letnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írás­ban vagy szóval legfeljebb 1856. évi január 31-ig ezen cs. k. megyetörvényszéknél beje­lentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálog­jogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi min­den igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a hitelezők felszólíttatnak, hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősí­tése, vagy más gondnok, nemkülönben a hi­telező válasz­mány és ennek helyettesének megválasztása végett 1856-ik é. február 13-a reggeli 9 órakor annál bizonyosabban jelen­jenek meg, mivel különben ezeknek kineve­zése a csődrendtartás 44 §. rendeletéhez ké­pest az ő veszélyükre hivatalból fog történni Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a felnevezett perügyelőnél, vagy e­zen cs. kir. megyetörvényszéknél megtekint­hető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett 1856-dik évi február 13. reggeli 9 órára azon hozzáadással hivat­nak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a köz­adós ellen indított büntető-bírósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. Pesten, nov. 21-én 1855. A cs. k. pestm. tszék elnöksége. Eötvös József. (2555) (263­ (2486) Hirdetmény. 3) A magas cs. k. hadseregi f­őparancsnokság a ruházati bizottmányoknál a jövő évrel ,al ruházati- és fölszerelési szükségletnek ajánlati tárgyalás útj­áni biztosítását elrendelte,­­­ ő Császári Királyi Apostoli Felségének i. e. October 23-kán kelt legmagasabb pa­­­­rancsa következtében, mely szerint azon czélból, hogy a kisebb vállalkozóknak is alka­­tis­lem adassák ezen szállítási üzletben részt vehetni, a megajánlandó mennyiségnek minimu­­­­­ma az eddigi eredményekhez képest kijelölendő ; — ezennel az alább megnevezett szük­­­­­ségleti czikkeknél a megajánlandó mennyiség minimuma azon megjegyzéssel állapítatik felmeg, hogy lehet ugyan többet, mint az itt kiszabott minimum megajánlani, de keve­­­­­sebbet nem. ,,(­ A szükségleti­ tárgyak az 1856-ik évre e következők : 5000 font könnyűl r * 5000 I, nehéz­­ fejb­őr () 10,000 11 fontos talpbőr. 1 ii 1000 11 talpbőr. 10,000 rős fekete fénymázas calicot (pamut-szövet). 500 darab nehéz ) ,, , , , J 500 I, könnyűl lóP°krÓCZ0k' 1 i Az ajánlati mennyiség minimuma: «' ?m­o rof J V4 SZéleS fehér ) - 5000 » l'/,6 n ) I 2000 i) iyi6 ti fekete J • 5000 i! 17/1 6 ” világoskék | r_ 5000 i! 17/,n i! söttítk k f-r p f.000 i! ly,6 ti sőt tzöld f ® 5000 a 1 V10 ti sötétbarna S“ 200 ii % ii mórszürke ( ^ k 400 „ iy,e „ mórszürke i 9, • j 1000 11 % 11 vegyesszürke i­j. 5000 11 1%­ 11 vegyesszürke p 400 11 % 11 csukaszürke ij ' 5000 11 17/16 11 csukaszürke ' 5000 11 sötélkék-gyapjú-szövet matróz- (hajós-legény) ingekre. 1000 11 Hallina.­­ 2000 darab kész matróz (hajócz-) ingek, j 100 rőf % széles kum­atz-posztó (guba-posztó­) a 10,000 11 ing-vászon. , a 10,000 I­ gatya-és lepedő-vászon. 2000 „ béllés-vászon. I . 5000 „ szalmazsák-vászon. 5000 11 foszlány- (kittli) sávoly. 1000 11 sátor-sávoly. 2500 „ béllés-sávoly. I, 500 „ fénymázas-sávoly. 500 „ % széles k­almna. 1­­­500 darab egyszerű ágypokróczok. 1 5268. 1­855. A gyönygyösi cs. k. szkirói hivatal előtt Brukner Jakab gyöngyösi rő­­fös kereskedő folyamodására a csőd 1855. évi nov. 13-án 5268. polg. sz. a. elrendeltetvén perügyelőül Dely Jósef, helyetteséül Györky Imre ügyvéd, ideigl. tömeggondnokul pedig. Hirschl Lipót gyönygyösi kereskedő urak neveztettek ki, mindazon személyek pedig kiket a csőd alá került vagyonhoz bármine­mű igények illetnek, ezennel biróilag felszó­littatnak , hogy azokat jövő 1856-ik évi ja­nuár hó 3-ik napjáig ezen gs. kir. szolgabirói hivatal előtt írásban vagy szóval annál bizo­nyosabban bejelentsék, minthogy ők ellenke­zőleg a netalán őket illető tulajdoni , elsőbb­ségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csőd­tárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csőd­tömeghezi minden igényeiket elveszteni fog­ják; az ideigl. tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány megválasztására pedig ugyana­zon jan. 4-ik napjának d. e. 9 órája határ­időül kitüzetvén az összes hitelezők, akorra ezen alulirt cs. k. szki­ói hivatal ek­be oly ki­jelentéssel meghivatnak, hogy ha közülök senki nem jelennek meg vagy a megjelentek a választás iránt határozottan nem nyilatkoz­nának, a tömeggondnok s hitelezői választ­mány bíróságilag kineveztetni­ fog. Miután végre a közadós Brukk­ner Jakab, a vagyon­átengedés jogkedvezményeit kérvényileg bíróság előtt igénybe vette kijelentetik, mi­ként a fentebb kitűzött jan. 4-iki határnapon, a tárgyalás e tekintetben is eszközöltetni fog­ván a nevezett közadósnak e jogkedvezmé­­nyekhezi igénye iránt azon hitelezőket ille­tőleg, kik azokat önként neki nem engedik meg. a közadós elen indított büntető bírósági vizsgálat befejezése után fog határozat ho­zatai ; a közadós által e részben benyújtott kérvény akár itt a bíróságnál, akár pedig a perügyelőnél mindenki által megtekinthető lévén. A gyöngyösi cs. k. szbirói hivatal. Cs. k. szbiró hivatalos távollétében Rudnyánszky, cs. k. segédszbiró. Felszólítás. (2559) 2957. sz. Az ungvári cs. k. mtszék­ről báró Gyu­lányi Sándor csődválasztmánya kérelmére minden a csődben jelentkezett M Jelezők felszólittatnak 1856. évi jan. 25-én Ungváron megjelenni, hogy a csődválaszt­mánnyal a csődtömeg ellen a bezdédi részjó­szág kiváltása felől tanácskozzanak. — Az vélelmeztetik, hogy a meg nem jelent hite­lezők, a megjelentek által hozott határozat­ba beleegyeztek. Az ungvári cs. k. megyetörvényszék nov. 12-én 1855-ik évben tartatott tanácsüléséből. Dienes István: Az est (3-3) része­(2458) ~ (3—3) A Zala megyébe kebelezett kapornoki apátsághoz tartozó, Vöczkönd község mellett fekvő malom és molnáriakon, a m. cs. k. pénzügyi ministerium f. é. sept. 23-án 43419. sz. a. kelt rendeletével helyben hagyott ja­vítások, s ugyanott egy a malomhoz tartozó uj istáló és fészer felépítése, nem különben a kapornoki erdész lakbeli szarufaállás s ház­­fedél, a soproni cs. k. országos pénzügy­igazgatósági osztálynak f. é. oct. 18. 18527 — 1299. sz. rendeletével helybenhagyott újí­tása : j. 1856-ik évi január 7-én d. e. 9 órakor­ Zala-Egerszegen a cs. k. megyei építészeti hivatalnál, árlejtés utján kiadatni fognak.­­ A kikiáltási ár : a malom és molnáriak kija­vítására 511 ft 31 kr., az istáló­s fészer úton felépítésére 4188 for. 47% kr., a háztető újí­tására pedig 780 for. 18 kr., összesen 5480 for. 35% kr. pp. lészen. Az árlejtési feltételek, úgy a terv és költségvetések a zala­egerszegi cs. k. megyei építészeti hivatalnál megtekinthetők. A Zala megyei cs. k. építészeti hivatal. 2992 Bil­fa|M*8ff lllrSap £85. hz. Hilf ITALOS ÉRTESÍTŐ. December 1 jén 1855. 2000 ,1 középtalpbőr. 1 •­ 100 kötet irha. 1 1, 1000 darab barna- ) , . , » j 1000 11 fénymázás-j ortu­r‘ 1­­, 100 kötet báránybőr menteprémnek. *■ k 100 „ 11 fehér, mentebérlésnek. j j 100 „ 1 i nyeregbőrnek. 4 100 darab gyalogsági tarisznya-zsák. 200 pár kész német- j 100 „ kész magyar-s­topánka. £ i 20 11 matróz- i 1000 !i csupán kiszabott német topánka 1­­ r . , 1 minden hozzátartózóval. 1 1000 n „ 11 magyar topanka) 100­0 matróz-topánk­a * 1000 darab kalap-nemez 5000 a csákó-nemezlapok. “ 4060 ” altiszti ) lovassági sisakok g , ( » közlegényig 5 f 5 8000 11 gyalogsági csákófedél. k 8000 „ „ csákóernyő (napellenző. ._ n 8000 b 11 csákószijj. 1 200 rőf zöld rása (Rasch), a 100 lap lótakaró a ménesek számára. k c 500 darab kész nyergek könnyű lovasságnakjegy darabban levő természetesen nőtt k . 500 „ 11 „ nehéz lovasságnak­­ kétágú faágazatból (czvizli). J( A szállítási feltételek e következendők : 1-szer. Általánosan az összes tárgyak a magas cs. k. hadseregi főparancsnokság P­ 1 által jóváhagyott, s minden ruházati biz­ottmányoknál megtekinthető mustrák szerint, P1 ■ melyek minőségi szempontból a legcsekélyebbek gyanánt szolgálnak, szálítandók , külön­­zs­­­nösen pedig azokra nézve e következő határozványok állanak : h­ a) Ruhaposztókul lehet fehér, fekete, vegyes-szürke, mór- és csuka-szürke, vilá­­­­goskék, sötétkék, sötétzöld és sötétbarna szinnektí­v darabját általam véve 20 (húsz) bé­csi rőffel számitva, ajánlani. A szállitni kívánóknak szabadságukban áll, egy, több, v­­agy valamennyi itt emlí­tett posztónemek szállítására ajánlkozni. A fehér, vegyesszürke, mór- és csuka-szürke ruhaposztók vagy beirtatlanul e­refnyi szélességben, vagy beavatva 17/16 fős szélességben szállitandók; — a fekete, világ­os goskek és sötétkék, sötétzöld és sötétbarna ruhaposztók pedig hasonlóképen sz/lg­refnyi szé­lességben beavatva szolgáltatandók, —s e posztónemeknek gyapjúban festetteknek, és , mint ily­esek ismerteőjeléü­l a beleszőtt s­­étekkel (szegélyl­el el­látva kell lenniök.­­ Az ártatlanul beszolgáltatandó p­artéknál , hideg vizbe eáztatásuk után rőtönkint hosszában legföljebb V24 (egy huszonnegyedrész) — szélességben pedig legföljebb y,6 (egy tizenhatodrész) rétnek szabad összemenni, — s minden nagyobb összemenésért tarto­zik a szállító pótlást adni és Az 17­,6 rőfnyi szélességű posztoknál azon meggyőződés elérése végett, hogy azok­ra mentesítvék az összemenéstől, m­inden szállítás alkalmával beáztatási próbák fognak térbe tenni, é­s a beszolgáltató tartozik minden összemenésből eredt hiányt pótolni. né Mindennemű posztókat simitatlanul kell beszállít­ani ; s azoknak egészen tisztáknak, eg­y vegyesszinü és színes posztóknak pedig igazszinüek kell lenniök, s ha fehér vászon- sz­­zinnal dörzsöltetnek, nem szabad nekik sem szint sem piszkot hagyniok, s ki kell nekik itt az előirt vegytani próbát állani. A beszolgáltatáskor minden posztok súlya darabonkint megméretik, — mely rende­­pe­sen 20 főföt tartozik magában foglalni, — ha félhü­velyknyi széles oldal- és vég­szélei vannak, 18%— és 21% font közti nehézséggel kell birni, ha pedig egy hüvelyknyi oldal­­ár és végszélei vannak, akkor 19% és 22% font közti sulyival birni, miközben a félhüvelyknyi mi széles posztószélekre %—17/g font, a egy hüvelyknyiekre pedig l*/4 2% font számíttatik­ el. Az itt meghatározott legkisebb sulymértéken alóli darabok egyátaljában nem, — a legna- le­­gyobb súly mértéket túlhaladók pedig csak akkor fogadtatnak el és pedig minden ráfizetés na nélkül, ha túlsúlyok mellett is tökéletes minőségűek és nem igen durva gyapjúból készitvek. A halinának­­ (hat negyed) bécsi rőf szélesnek, simitatlannak és beáztatlannak ez kell lennie, — rőfönkint 1% egész 1% bécsi fontot nyomni*, s minden darabnak legalább ki­ is 16 bécsi rőföt magában foglalni b) Az újabb nemű lótakaróknak való pokróczokat darab­számra kell szállítani, mi Ezen pokróczoknak, (lótakaróknak) fehér, tiszta és jó zigara gyapjúból, egyforma s nem 18, csomós fonattal, keresztbe szőve, — egyformán s jól nemezelve és csak kurtán felbojtoz- föl­va kell lenniök. A nehéz lovasság számára való pokrócznak 3%—3% bécsi rőf hosszúnak 18 és 2%—3%/82 rőf szélesnek, — és 8%—9 font nehéznek kell lennie. A könnyű lovasság szá­­ba mára való pokrócznak pedig csak 213/je — 214/16 rőf hosszúnak, s 21/16 22/16 rőf szélesnek, és és 6%—7 font nehéznek kell lenni. na A legkisebb mértéken és súlyon aluli lovassági pokróczok épen nem, a legnagyobb súlyt túlhaladok pedig — természetesen a túlsúly megtérítése nélkül — csak akkor fogad- lot­tatnak el, ha a legnagyobb mértéket felül nem haladják. na A ménesdék számára való pokróczok és lótakarók épen olyanok, mint a milyenek siti ezelőtt a nehéz lovasság számára valók voltak ; — azokat lapokban, négy darabjával, — rá minden lapot 8% rőf hosszan, és 1% rőf szélesen, legalább is 15 fontnyi, de 16 fontot túl bár nem haladó sulyival, mosott gyapjubóll készítve, kell beszolgáltatni. Az egyszerű kétlapos ágypokróczoknak *V16, bécsi rőf széleseknek és 56/16 rőf hosz­a­­­szuknak kell lenniök, s 9—10 bécsi fontot nyomulok. _ is Valamint a halinak, úgy az ágypokróczok is, ha azok a legkisebb sulymértékkel v­a nem birnak, egyátaljában el nem fogadtatnak, azon daraboknál pedig, mellyek kellő minőségüeknek találtatnak, de a legnagyobb sulymértéket túl haladják, a túlsúly nem té­ríttetik meg. A halinák és ágypokróczok megmérése, mint szintén a lótakaróknak való pokró­­czoké is, darabonkint történik. A két első gyapj­u-készítményhez tisztára mosott fehér bogas­­gyapju (Zackelwolle) kívántatik, s azok lehetnek akár gép- akár kéz-fonatból­ készítve. c) Ing-, gatya- és lepedő vásznakul lehet 20%-ig béllésvásznat,­­ valamint sátor- és foszlány-sávolyul 50%-ig béllés-sá­­lyt is ajánlani. A gatya- és lepedő-vásznak egy közös mustra szerint vézetnek át, miért is mind­kettőre nézve ugyanazon egy minőség kívántatik. Szalmazsákvásznat lehet magánosan, vagy a többi vászonnemekkel együtt is ajánlani (2—3) Minden vászonnemeknek egy bécsi rőf széleseknek kell lenniök, s nevezv darn hm* általánosan 30 rőfet magában foglalnia. A fent említett fonál vásznakon kívül még elfogadtatnak belföldön készített pa­­mutszövetek is (callicot) csákóbéllésül, feketére fénymázolva. Ezen gyártmánynak azon­­ban a kellő minőségen kívül még 1 bécsi rőf szétesnek, é­s minden darabnak leg­alább a 30 bécsi rőf hosszúnak kell lenni.­­ s A kész matróz-ingekre vagy az ahhoz megkivántató juhgyapjuszövetre nézve sz­­jánlkozók a ruhabizottmányoknál létező mustráknak megtekintésére utasittatnak. d) A bőrnemüekből a fejbőr, középtalp-, fontostalp- és talpbőr, súly szerint fogat­tatnak el, és pedig : 6 a nehéz nemű fejbőr, szijjaknak, — a könnyű nemű pedig topánkáknak és csiz­máknak. A talpbőr fáczolva és fáczolatlanul is ajánltathatik. Ezen bőröknek megmérése darab­számra történik, s az, a mit egy egy bőr egyne­gyed fonton alul nyom, nem téríttetik meg ; ha tehát egy fejbőr 8 fontot és 30 latot nyom akkor csak 8% fontért jár a fizetés. f ’ E bőröknél a jó minőségen kívül fődolog az is, hogy mennyi telik ki belőlük minthogy a tartalommennyiségnek minden bőrnél arányban kell lenni­ a sulylyal , ellenben meghatározott suly a bőröknél nem kívántatik. Ezen tartalommennyiség vagy sikeres­ség azáltal határoztatik meg, hogy a fejbőrökből, fontos és középtalpbőrökből a topánok­nak és csizmáknak,­­ a nehéz fejbőrökből szijjaknak, a talpbőrökből csákó­ernyőknek és tölténytáskáknak kell a fennálló mérték szerint kitelniök. A fejbőrnek, talpbőrnek és középtalpbőrnek, valamint a borjúbőrnek is csupán csak cserben minden timsó- vagy só­páoz nélkül készítve, a fontos talpbőrnek pedig gubacsban kidolgozva kell lennie. Olyan könnyű és nehéz nemű fejbőrök, a­melyeken ártalmatlan, és a bőr minősé­gét, valamint az azokból készült lábbeliek­ és szijjaknak tartósságát nem kárositó hiányok vannak, például némely kevés helyeken barkátlanság, jól benőtt csekélyebb forradások, egyes vágások vagy beh­asitások, égésfoltok sat. nem záratnak ki az e fogadástól ha kü­lönben a kellő minőséggel birnak ; — de azonban a bevágások és égésfoltok helyett egy megfelelő súly-leszámítás eszközöltetik. A fehéren készített birkabőrök a szerint vézetnek át java darabként, a­mint azokból gyalogsági tölténytáskák, gyalogsági tarisznyatartó-szijjak , továbbá kard- és szurony­tokok telnek ki­­ —* a barna cserzett borjúbőrök pedig háromféle nemben, úgymint: % rész az 1-ső nembeliből % 1! a 2-ik „ és % „ a 3-ik 11 továbbá e) a báránybőrök olykép vétetnek meg, hogy azokból a fenálló próbamustrák sze­rint 4 fekete darab egy nyeregbőrre, két fekete darab egy menteprémre, három fehér da­rab egy mentebérlésre elég legyen Egy készülethez nem fogadtatik el sem több sem kevesebb darab, — egyáltalában minden báránybőrnek téli bőrnek kell lennie, mely darában van kidolgozva, de nincs bőrré kikészítve. A nyereghez való bőrök közöl csak egy darabnak szabad, m­íg t. i. az ülés közepére esik, kissé vereses hegyesnek lenni, — a többi bőröknek pedig, valamint e menteprémnek való bőröknek is egyátaljában természeti feketéknek kell lenniök. f) Lábbeliekből német topánok, magyar bakkancsok az uj minta szerint kívántai­nak, — azért tehát ószerü darabok semmi ürügy alatt sem fogadtatnak el. Matróz-jopá­nok az eddigi minta szerint megajánltathatnak. Minden lábbelit az eziránti szerződés kötésekor meghatározott osztályok szerint kell beszolgáltatni; mindazáltal a szállító nincs e viszonyhoz kötve mindjárt a szállítás kezde­tén,­­ hanem csak az kívántatik meg, hogy egyik osztályból se történjék kelleténél na­gyobb szállítás, és hogy a mennyivel kevesebb szolgáltatott előbb egyik vagy másik osz­tályból, annyi a határidő lefolytáig kipótoltassék A­ki német topánok szolgáltatására ajánlkozik, annak kell magát arra kötelezni, hogy minden 11­0 párra, ha kívántatik, 60 párig terjedhető magyar bukkancsokat is szol­­gáltatana. A benső minőség kitudása végett kész daraboknál, a szállítóknak alája kell vetni magukat a megállapított szétfejtési próbának, s beleegyezniük, hogy a felfejtett darabokat, ha közöttük csak egy szabálytalan vagy alkalmatlan találtatik is, a történt felfejtési kár­térítés igénye nélkül a lobbi fel nem fejtett darabokkal együtt mint roszokat visszaveszik. g) A lábbelieknek használandó fejbőrnek és középtalpbőrnek timsó- és só­pácz nél­kül készítettnek kell, — a fontos talpbőrnek pedig gubacsban kidolgozottnak lenni. Azon hiányok, melyek, mint fent emlittetett, a fejbőr visszavetését nem­ teszik szükségesssé, — a kiszabva szállított lábbelieket is nem zárják ki az elfogadástól, ha a kérdéses csekély hiányok olyan helyen vannak, a­hol azok a lábbeliek tartósságát, jó­minőségét és azoknak kinézését nem hátrányozzák. 2- szor. A megajánlott és helybenhagyott tárgyaknak fele 1856-diki április végéig, a második fele pedig 1856-diki december végéig szolgáltathatik be ;­­ azonban az ajánl­kozónak szabadságára hagyatik, erre nézve mindjárt eleinte más beszolgáltatási határidő­ket tűzni ki, csakhogy azoknak nem szabad az 1856-diki december utolsó napján túl ter­jedni, 3- szor. Az ajánlkozó tartozik azon mennyiségeket, melyeket szállítani akar,___és pedig a posztók-, halm­a-, vásznak- és sávolyoknál bécsi rőfönkint, — a lótakaró- és ágy­­pokróczoknál darabonkint, — a fejbőr-, fontostalp- középtalp- és talpbőröknél bécsi má­zsa és fontonkint, — a borjúbőröknél fajta szerint nyers-, és illetőleg készített­ bőr számra, irhabőröknél javadarabokat nehéz készül­etenki­nt, mihez 17 darab újszerű tölténytáska- szijj­ vagy 38 tarisznyatartó-szijj , 2 darab ^hrízi­j vagy 8 tarisznyatartó-szijj 15­0 tarisznyatartó-szijj , 2 kard- és 1 szurony­ tok, öszvesen kard- és szuronytok nélkül 61 db hosszú újszerű tarisznyatartó-szijj számittatik; — könnnyű készületenként, mihez 7 darab vállszij­ ) . . . ,, 7 a puskaszijji vagy 28 tarisznyatartó-szijj, 33 11 tarisznyatartó-szijj, 3 11 kardtok, 7 „ szurony tok, öszvesen a kard-és szurony tokon kívül hasonlókép öt darab hosszú ujjszerű tarisznya­­tartó-szijjak tartoznak ; báránybőröknél, készületenkint, mely áll 4 darabból egy nyereg­bőrhöz, 2 darabból egy menteprémhez, és 3 darabból egy mentebérléshez ; — a lábbeliek­nél páronkint, a­hol is világosan kell mind számmal mind betűvel kijelölni szintúgy az egyes részekben kiszabott, mint az egészen kész topánoknak vagy bakkancsoknak pár­számát, valamint azon ruházati bizottmányt is meg kell nevezni, a­hová a szállítás ajánlta­­tik, kitűzve egyszersmind a szállítási határidőt is. A hasonlóképen számokkal és betűkkel, e­rős, darab, pár­lat. szerint kiírandó árak pengő pénzben bankérték szerint kiteendők. Az ajánlat megtartásának biztosítása végett tartozik az ajánlkozó , az általa kívánt árak után eső szállítási értékösszegnek 5%-ját bánatpénzül akár valamely ruházati bizott­mánynál akár valamely hadi pénztárnál letenni, s az erről kapott letételi bizonyítványt, elkülönözve az ajánlati levéltől, saját boríték alatt beküldeni, minthogy az ajánlati leve­lek bizonyos napon leendő bizottmány­ felbontásig lepecsételve maradnak, ellenben a bá­natpénzek azonnal előleges tárgyalás alá vétetnek, 4- szer. A bánatpénzek letétele történhetik ausztriai állampapírokban a börze-érték szerint, továbbá biztos érték­ zálogok vagy pedig kezességek által, ha azoknak, mint árva­­biztosságunknak elfogadhatása a pénzügyi procuratúra által elismertetik és bizonnyittatik. 5- ször. Az ajánlat­­nak lepecsételve egy időben kell a bánatpénzekkel — hanem, mint már emlittetett — külön külön, akár a magas cs k. hadseregi főparancsnoksághoz 1856 diki január 8-dikáig, akár pedig a hadseregi-, vagy hadtesti parancsnokságokhoz folyó évi december utolsó napjáig beküldeni ; s az ajánlkozók, ajánlataiknak megtartására 1856-ik február 15-kéig olykép maradnak lekötelezve, hogy a katonai kincstárnak sza­badságában állandó ezen ajánlatokat egészen, vagy részletesen el-, vagy el nem fogadni, és azon esetre, ha egyik vagy másik ajánlkozó nem akarná magát a szállítási jóváhagy­ás­nak alája vetni, annak bánatpénzét mint a kincstárra átszállogat, lefoglalni. Azon ajánlkozók bánatpénzei, kiknek valamely szállitás ajánlataik jóvá­hagyatnak, letéve maradnak biztosítékul az általuk kötendő szerződés teljesítéséig, — azonban e bá­natpénzek kicseréltethetnek más biztos, szabályszerüleg megvizsgált és megerősített bizto­­sítéki oklevelekkel ; — azon ajánlkozók pedig, kiknek ajánlataik nem fogadtatnak el, a klasszal együtt visszakapják egyszersmind a letételi bizonyítványaikat is, melyekre letett bánatpénzeiket ismét felvehetik. 6. A fent említett legfelsőbb rendelet által továbbá az is parancsoltatik , hogy az ajánlkozók, az ajánlati levelek mellé egy oly bizonyítványt is csatoljanak, melyben ők a kereskedelmi- és ipa­r-k­a­m­r­á­k, "­agy a hol ezek nem léteznek, — a ezéhek elöljárói által képe­seknek a nyilváníttatnak szállításra megajánlott mennyiség­nek a kitűzött határidő alatti pontos beszolgáltatására, — s hogy végre ezen bizonyítványok megszerzése a válla­l­k­o­z­ó­k­r­a nézve semmi költséggel ne járjon. E szerint tehát minden ajánlkozó tartó­­k, az előbb érintett legfelsőbb rendelet ér­­­telmében, egy ily bélyegmentes képességű bizonyítványt az ajánlathoz csatolni. Minden ilynemű bizonyítvánnyal el nem látott ajánlat még akkor sem fog tekin­tetbe vétetni, ha a megajánlott árak és feltételek a kincstárra nézve kedvezők volnának is­­. A forma, mely szerint az ajánlatok szerkesztendők, a mellékletben látható , — azokat egyébiránt 15 kros bélyegjellel ellátott papírra kell írni, — s mint már mondatott, külön boríték alatt kell — minthogy bizottmányilag bontatnak fel, — szi­ntén külön borí­tékba zárt letételi­ bizonyitványnyal együtt, benyújtani. A tt*al siáwhol egy egész iv melléklet van csatolva.

Next