Budapesti Hírlap, 1856. január (1-26. szám)
1856-01-04 / 3. szám
tette magát, s gyors tüzelés által az ott 40 emberfia álló őrsöt felriasztá, úgy hogy ez lélekszakadtában futásnak eredt.“ A „Constitutionnel“hez Konstantinápolyból dec. 48-ról érkezett levelek szerint az időjárás ismét megjavult. A fekete-tengeren mintegy 20 hajó, ezek közt többen az egész legénységgel, elsülyedt. Ezen járműveknek nagyobb része nem volt biztosítva. Berdianszkból (azovi tenger) m. hó 26-ról érkezett tudósítások szerint Gopcevich triesti kereskedőnek minden ott levő hajói a tengerre mentek. Williams bnok, ki Karszban parancsnokolt s orosz fogságba erett, születésére nézve angol ugyan, de egész családja Amerikába vándorolt ki; ő maga sok évig szolgált az angol tüzérségnél. A „Nord“ közlése szerint ő hihetőleg Sz. Pétervárra fog vitetni. Utolsó időbeli helyzete a várban semmi esetre sem lehetett irigylésre méltó, minthogy két párt által halállal fenyegettetett; az egyik állal azért, mivel a várt fel akarta adni, a másik által pedig azért, mivel azt nem akarta már korábban feladni. Marseille-ből kelt távirdai sürgöny szerint a keleti postahajó az ottani kikötőbe megérkezett , december 20-ig terjedő konstantinápolyi hírekkel. E szerint Lyons al-admirál admiráli rangra léptettetvén elő, a hajóraj ideiglenes parancsnokságát Freemantle ellen-admirálra hagyja s Francziaországba indul, hol jelen leend a Párisban tartandó nagy haditanácson. — Stewart ellen-admirál hajója dec.46-n elhagyandja Smyrnát, s Athénébe megy.— A ,,Journ de Constantinople"* szerint, Omer pasa serege dec. 5-n a Szíva folyamon innen táborozott, s a folyamok kiáradása miatt lehetetlen volt előnyomulnia. Ugyanezen lap szerint az erzerumi sereg 35,000 főre emeltetett föl. A város élelemszerekkel elláttatott, úgy hogy a megtámadásnak ellenállhasson. Anglia, London, dec. 31. A Disránsi-féle Press hetenkint békésebb szelleművé lesz. Legutóbbi számában a büszke Angolországnak azon tanácsot adja, mikép saját állása s az ellenség ereje iránt ne adja át magát kellemes csalódásoknak s igényeit kissé szerényebb mértékre szállítsa le. „Mi“ — úgymond — „megkezdtük az alkudozást, s azt folytatnunk kell, ha szinte Oroszország kissé alkudnék is. — Helytelennek látszik azon fogalom, mintha Eszterházy gróf ultimátumot vitt volna magával; a gróf küldetése hihetőleg az alkudozásnak inkább kezdetét, mint bevégzését képezi ; Oroszország nem fog makacsul visszautasítni békülékeny szellemben tett javaslatokat, de szintoly kevéssé fogja magát föltétlenül megkötni akarni, hanem oly módosításokat javaslani, melyek megvitatást szükségesnek. Három hónap előtt gúnynevetéssel fogadták a Palmerston lord alatti jelen alkudozás iránti javaslatot, s az most mégis ténynyé vált. Miután az első lépés megtörtént, a másodikat sokkal könnyebben lehetene megtenni. Le kell mondanunk azon eszméről, mikép egy oly állam elé, mint Oroszország, föltételeket akarnak szabni. Ennek csak akkor lehetne helye, ha diadalmasan vonultunk volna be Sz.Pétervárra. Amint a dolgok most állanak,az alkudozás folytában Oroszországhoz, mint egy oly nagyhatalmassághoz kell közeledni, melynek velünk együtt egyenlően érdekében áll a török kérdés végképi megoldása. A főelveket kell szem előtt tartani, nem a részleteket. A háború czélja Oroszországnak nem legyőzésében, hanem annak csupán fékezésében állott, s egy oly béke, melyre Oroszország önkényt közreműködik, nagyobb tartósságot igér, mint egy Oroszország meghódítása által kicsikart szerződés.“ — A semlegesek általi közbenjárásban a „Press“ nem sok bizalmat helyez. A Párisból eredt, congressus iránti javaslatot nem tartja a jelen ügyállásra alkalmazhatónak. Azonban ha Oroszország s a szövetségesek valamely szerződés iránt megegyeznek, szerinte kívánatos lenne, hogy mindegyik európai állam felszólíttassék, annak álalánosan kötelező érvényének formaszerinti csatlakozás általi elismerésére. A közigazgatási reform ügye, melynek eleinte oly nagy sikere volt,jelenleg szunnyadozik. Egy a társulat által múlt pénteken tartatott meetingen csak kevesen jelentek meg. Az ülés folytában, melyben Morley elnökölt, egyetlen kitűnő szónok sem emelt szót. Egy oly kérvény fogadtatott el, mit a társulat oly czélból szándékozik az alsóházhoz intézni, hogy annak kijelölje a közhivatalok jelenlegi osztogatásában létező számos visszaéléseket. Ezenkívül a meeting elhatározó, mikép a londoni követek fel fognak szólíttatni a társulat által az iránt készített törvényjavaslat támogatására, mikép a polgári kinevezésekbe a vizsgálatok rendszere hozassák be; azonban a társulat természetesen még ezen bili elfogadtatása után sem tekintené saját feladatát bevégzettnek. A „London-Gazette“ legközelebb azon hivatalos értesítést közlé, mikep a keleti-tengeri összes orosz kikötők zárlata dec. 10-n teljesen megszüntetett. Továbbá a kir. titkos tanácsnak egy olyan intézkedését téve közzé, melynél fogva a salétromnak a britt észak-amerikai s nyugat-indiai gyarmatokba kivitele ezentúl megirtatik. Jövő csütörtökre oly ministeri tanácsülés van hirdetve, melynek lehetőleg teljes számúnak kell lennie. Abban hihetőleg a trónbeszéd fog tárgyaltatni, hogy így aztán szokás szerint, helybenhagyás végett a titkos tanács elé terjesztessék. Az „Advertiser“ szerint, a kincstár kancellárja hadi- s más közigazgatási czélokra ápr. 5-ig 20—25 millió ftst.-et fog kívánni, s a miniszerek még nem értenek egyet egymással az iránt, hogy ezen pénzösszeget miként kelljen előszerezni. Sir Ch. Wood egész komolysággal azt ajánlja, hogy a jövedelemadó 10 pc.-re azaz 1 ftst.-nyi jövedelemtől 2 sh -re emeltessék föl; azonban ezen javaslat arra van irányozva, hogy a néptől elvegye a háborurai kedvet s ezért remélhető, hogy a kormány inkább kölcsönfölvételre határozandja el magát. A „Times“-nak Bécsből távirják: „Tegnapelőtt Bou gróf közlé Gorcsakoff hgyel a béke-föltételeket, melyek a „Times“ dec. 12-ei számában említtettek. Az átadás napjától fogva, három hét engedtetett megfontolásra. Ezen közlés hiteles.“ A „M. Post“ magát felhatalmazottnak nyilvánítja azon közlésre, mikép Eszterházy gróf f. hó 27-n az austriai ultimátumot közlé Nesselrode gróffal. TÁRGZA. Adatok a malt évi találmányok s javítások történetéhez. I. Talán emlékszik az olvasó Steel búvár mozdonyára ? Nagy zajt ütöttek vele , a képzelődés még nagyobb reményeket kötött hozzá! Az eszme nem volt új, már Fultonnal, s utána többször fölmerült. Csak a remény lett több és újabb , melyet isméti megjelenésével ébresztett, mert megszoktatott korunk Herculese az ipar, hogy egy legyőzött lehetlenség után rögtön újabb lehetlenséggel lássuk küzdeni. Midőn az első búvárgőzhajó víz alá merült, s kormányosa tetszése szerint evezett minden irányban, majd ismét felbukkant, nem jogosan hittük-e, hogy az ember a szárazföld után most a tengert hódítja hatalma alá? A fellobbant képzelet nem szárnyalhatott-e az idő elé, midőn az ember biztosan fogja átkalandozhatni a tengerfenék roppant síkjait, messze nyúló hegysorait, s végtelen korall erdőit; az utas eddig nem ismert kagylók, halak, emlősök milliói közt fog haladni, fölötte szédítő magasságban ézetek, delphinek úszkálnak, a természettudós a mélységből uj kísérletekkel, a füvész nem látott növényekkel, a geolog tengeralatti szíkekkel fogja ismereteinket gazdagítani, s midőn végtére ott meghonosul, épen mint a lovat, tevét, elefántot, szolgálatára kényszerítendi a czetet s a tenger egyéb szörnyeit, mig másfelől rendszeres hal-, csiga- s kagylótenyésztést kezd, tervszerüleg metszi korall erdejét s keresi föl drága gyöngyeit. Álmok ! Gyermekálmok 1 De így álmodhatott kolostora falai közt Roger Baco 600 év előtt, midőn kimondta, „hogy lehetséges volna az üveget úgy metszeni s úgy helyezni egymás mellé, hogy nagy távolságból is lehetne általa olvasni; lehetséges oly mozgató gépet készítni, mely a legnagyobb hajót is sebesebben hajtaná mint minden evezőt, s mely a szekérrel állat nélkül is hihetetlen gyorsasággal szaladna.“ És álma teljesült ! Miért ne teljesülne a miénk? Még a rómaiak azt hitték, hogy istenkísérlés a tenger veszélyeinek kitenni magát, mert az óceán határ, melyet isteni kéz vont a földrészek közé.Később az elátkozott hely lett a legegyenesebb, legbiztosabb közlekedési út. Most felületén gőzösök uralkodnak, mélyébe búvárharang száll le, s partjait távírdákkal s nem sokára alagutakkal kapcsolják össze. És midőn minden tanúsítja, hogy az ember hivatva van a földön uralkodni, van-e okunk hinni, hogy a meghódított száraz után hatalma alá nem fogja hajtani a légkört, a tengert ? Régen a buvárharang s léggömb ép oly képtelenség lehetett,mint korunkban a buvár- és léghajó azoknak, kik nincsenek meggyőződve, hogy az ember hatalma a lehetetlenség határáig terjed. De én a múlt év történetét akarom elmondani, s íme a múlt helyett a jövendő, ha hétköznapivá tett valóság helyett a képzelet ábrándos képeivel mulattatom olvasóimat. Azonban bocsánatot remélek, hisz ezzel az emberi szellemnek mutattam be hódolatomat, szeretek az emberiség nagysága, jövendője, hatalma iránt bizalmat kelteni a csüggedezőkben, szeretem az emberi szellemet isteni eredetéhez méltó magasságban tekinteni. És még volt egyéb okom is, miért e képet olvasóim elé hozom, e képben akarom elmondani, hogy ilyféle találmányokat hasztalan keresünk a múlt év történetében. Ez évben sem hanyatlott le a nap egyszer is úgy, hogy az emberiség valamely uj találmánynyal meglepve, valamely uj javítással megáldva ne lett volna. Volt köztük nagyszerű, mely a tömeget bámulásra ragadja, s oly parányi, melynek létezéséről csak szakembernek, vagy közel érdeklettnek van tudomása. De nem volt köztük olyan, mely a sejtelemnek nyitna messze láthatárt, hasznos s szükséges volt mindenik, hiányát éreztük míg nem létezett, s születésével rögtön talált helyet s alkalmazást. Azonban hétezer év története megtanított, hogy közöny és kicsinylés legkevesbbé van helyén ott, hol jelenségekről, felfedezésekről szólunk; megtanított , hogy a természeti erők munkakörét nagyobbnak tartsuk mint a láthatárt, melyet szemeinkkel be tudunk látni. Hány századon át szállt ki jövő edényekből a vízgőz, míg felfedezték hogy e gőzben gépeknek mozgató szelleme, hajóknak szárnya rejtezik. Kétezer évig tudták már, hogy a megdörzsölt borostyánkő apró testeket magához vonz, mig a természettudós vette kezébe s felfedezte benne azt, mi a távolságot elenyészteli , fel a mozgató erőt, mely versenyezni fog a gőzzel, s a fényt, mely tündököl mint a nap. Midőn a pamutot Európába hozták, azt hitték, hogy csupán lámpabélnek alkalmas, utóbb a legnagyobbszerű gyáriparnak ez adott anyagot, s ez változtatta Anglia legszegényebb zugát a föld egyik leggazdagabb vidékévé. Meglehet, hogy a múlt évi találmányok közt is van olyan, melynek jövendője váratlanul is nagyszerű lesz, mint azon erőé, mely a vízgőzben s borostyánkőben rejtezett. Szemeink elöl most is elrejtőzhet valami épen mint régen, csak nem oly soká, az eszme, mely hajdan századokat igényelt, most alig kíván ugyanannyi hónapot kifejtésére. Most nem szakadozottan dolgoznak, ma itt az ismeretek ezen ágában, holnap meg amott, hanem egyszerre és sokan mindenütt. A földgömb be van hintve munkás, tevékeny s beható szellemekkel; midőn a föld egyik felén a fáradt munkás nyugalomra hajlik, a gömb túlsó felének munkásai kezdenek hozzá, mint őrök váltják fel egymást a két félgömb lakói. Örök éberségük s tevékenységük alatt fejük a szellem, halad a tudomány észrevétlen mint földünk, de ép oly szakadatlan. Ezen általános s szakadatlan munka mellett, miért lenne túlzás, miért volna hihetetlen, hogy a múlt évnek minden napja egy felfedezéssel lepett meg, egy egy javítással gazdagított. Nem szándékom mind elősorolni, mert az olvasót sem érdekelné valamennyi, s én is a tudós szobák homálya helyett örömesebb mulatok a szabad természet, az élet fris légkörében. Becsülöm én a szellemet, mely elveket, szabályokat alkot, melyek kezdet és vég után kutat, de azért nem veszem rész névén az olvasónak, hogy miután a jelenben él, ebben akar élvezni, s azért a szellemnek főleg azon munkáira kiváncsi , melyek a villanyt hírnökké, a gőzt igavonóvá, a fényt képíróvá tették, az után kérdezősködik, a mi lakása több kényelmet hoz, a mi jobb táplálékért, olcsóbb öltözetért újabb adók alá veti a növény- és állatországot, a mi gyógyulást ad a betegnek, s a szülés fájdalmaitól megóvja az anyát — a mocskos agyagból fényes érczet készít, s az ásványokat drága kövekké olvasztja, stb. stb. — Más szókkal, az olvasó közönség közönyös lehet s talán közönyös is a tudománynak egy újonnan felfedezett igazsága iránt, de nem közönyös az iránt, mi hasznára van. Ő a gépészettől, vegy-, természet- s gazdaságtantól nem eszméket vár, hanem egy uj gépet, mely munkáját könnyítse, uj anyagot, melylyel gazdagabb legyen; a természettantól, hogy újabb erőket állítson szolgálatára, a gazdászattól, hogy virágzóbbakká tegye a mezőket, s szaporítsa a táplálkozási növények lajstromát. Ezen tudvány, ezen kíváncsiság kielégítését tűztem czélomul e múlt évről gyűjtött adatok közlésével. A sort kezdhetem-e meg szebbel, nagyobb szervvel, mint a gépek és mozdonyok? van-e egy is, mely a világ arczán oly változást, és az egész emberiség életében oly mélyre ható eredményt idézett volna elő ? Volt idő s nem nagyon régen, midőn ha Pestről Bécsbe akartunk utazni, egy pár héti halasztgatás, készülődés után a leggyorsabb alkalomra vetve magunkat, ha a kerék el nem tört, az út fel nem ázott,"* a kocsi fel nem dőlt, az állomásokon kész fogatot kaptunk, a ló kínein dőlt, a hám nem szakadt, negyed-ötöd napra roncsolt testtel bizonyosan czélhoz értünk. Ma már ez utat néhány óra alatt biztosan s pontosan átszaladjuk. A vitorlás hajók helyett, melyek hajdan évenkint csak egyszer fordultak meg az atlanti tenger két partja közt, ma már tíz-tizenkét nap alatt átrepülő gőzösök tartják fenn a közlekedést. Ki ne látná e gyors közlekedés eredményét? Leomlik a korlát, melyet a természet a népek közé emelt. A könnyűség, melylyel a legtávolabb földrészek lakói érintkezhetnek, közös eszmék, közös érzések testvéri kötelékével fűzi egybe a népeket. Naponkint olcsóbb, naponkint könnyebb a termények szállítása. Amerika, Afrika, Australia őserdeik s végtelen síkjaik terményével s számtalan gulyáik állataival más földrészeknek állanak szolgálatára. Mind könnyebben s gyorsabban szóródnak el a növények, naponkint fog gazdászatunk egy más égalji gazdasági növénynyel, fával,virággal, veteménynyel gazdagodni. Az erő, mely a hajót s kocsik hosszú sorát ragadja, pontos munkája lett a gyámoknak, s hű napszámosa a gazdának. Angliában nincs jól rendezett gazdaság, melynek szelleme ne a gőz legyen, ez csépel, ez vágja a szecskát s répát, köpüli a vajat s öntözi meg a réteket. Angolországnak 24 millió lakosa van, s gépei 400 millió ember munkáját végzik. A gép növeli a termelést, szaporítja a gazdagságot s felmenti az embert a nehéz munka alól, melyet karmával társaságban végzett el. Hol van itt a határ? hol szűnik meg e termelés,hol nem fog többé növekedni e gazdagság, midőn a szél, a folyamok, gőz, villany, összenyomott s melegített lég szünetlen, örök időkön át s részint ingyen állanak szolgálatunkra. Valóban a világ arczán semmi sem, idézett oly változást elő, mint a gépek és mozdonyok ! (Folytattatok.) Francziaország. Páris, dec. 31. Mint mondják, fensőbb helyen nagyon meg vannak elégedve a tegnapelőtti ünnepély fényes sikerével. Csupán azt lehet fájlalni, hogy a vitéz Bosquet mok betegsége által folyvást Pau-ban tartóztatván vissza, nem jelenhetett meg az ünnepélyen. Különösen föltűnt, mikép a Y e n d 6 m e tér egyik hotelének tulajdonosa, az eseményeket kissé megelőzve, Svédország zászlaját a hadfolytató hatalmasságokéi mellé helyezé. Este szinte mindegyik színházban hazafias alkalmi művek adattak, vagy költemények szavaltattak; különösen a Théatre-français-ban Belmontet-nek ez alkalomra készített strophái zajos tetszéssel fogadtattak. Tegnap este a párisi helyőrségben katonák megvendéglék Krímből érkezett bajtársaikat; ezen czélra mindegyik katona 2 fr.-nyi pótlékzsoldot kapott. Mint lehet gondolni, Canrobertnok az ünnepély folytában igen élénk rokonszenv jeleivel fogadtatott. Folyvást hírlik, mikép ez utóbbi legközelebb , talán már jan. 1-jén bnagggyá fog előléptettetni. Mint a „Moniteur“ jelenti, Walewski gróf tegnap a belgiumi, spanyol, szardiniai, és schweizi távírdák főigazgatóival távirdai szerződést irt alá. Ezen intézkedés újabb szabályokat s oly egyforma tarifát szentesít, melynél fogva tetemesen beleb szállíttatnék a Belgium, Franczia, Spanyolország, Szardinia és Schweiz közt váltott levelek eddigi díja. Az „Advertiser“ itt tegnap lefoglaltatok egy oly czikk miatt, melyben az állíttatik, hogy a császár az ismeretes röpirat szerzője. Fensőbb helyen nagyon kellemetlen hatást tesz azon körülmény, mikép folyvást a császárnak tulajdonítják e röpiratot. Úgy látszik, nem hitték, hogy a kérdéses irat Angolországban oly nagy vihart fog előidézni. Ezért azon minister, ki annak közzétételében leginkább hibás, könnyen áldozatul is eshetnek. A legújabban osztály-unokokká előléptetett dandár-tnokok közt van Montebello Gusztáv, a híres Lannestnagy fia is. A cs. testőrségnek egy 2-dik gyalogsági hadosztálya fog alakíttatni a krimi harcztéren azon katonákból, kik a harezban leginkább kitüntették magukat. Ezen hadosztály kiegészíttetése után visszatérend Francziaországba, kétségkívül azért, hogy részt vegyen ama nagy vállalatokban , mikre a császár legutóbbi beszédében ezélzást tett. Ezen ezélzások alatt hihetőleg nem rajnai háborút, mint némelyek vélik, hanem a balti-tengeren létesítendő nagyobb megtámadást kell érteni. Ezen tárgyban úgy látszik, hogy a franczia tengerészet csak igen csekély arányban veend részt a tengeri expeditióban, ellenben az összes óceáni kikötőkben folyvást lázas tevékenységgel készítik elő a roppant kiszállítási anyagszereket. Krisztina királynő s Rianzarés herczeg második leánya legközelebb egy fiatal római herczeggel fog összekelni. A párisi legutolsó levelezések igen harcziasan hangzanak, s a császárnak a testőrökhöz tartott beszédét, mint legcsattanóbb bizonyságát mutatják fel annak, miszerint a békeröpiratnak oly jelentősséget tulajdonítottak, melylyel nem bír. Kivált a „Times“ levelezője egész baljóslatokba bocsátkozik. Ha Oroszország nem engedne, Francziaország egy hadsereget fogna a Rajnánál felállítani, hogy Poroszországot tettleges hadfolytatásra bírja. Az angol szövetség, mond, szükséges a franczia császárságra nézve, ha mindjárt az nem volna is franczia előszeretet tárgya. Gr. Eszterházy elküldésével igen sokáig késtek, ha az austriai javaslatok nov. 1-n mehettek volna el, bomba gyanánt estek volna le sz. Pétervárott stb. Németország. Berlin, dec. 30. A Sz.Pétervárról ide érkezendő tudósítások semmi esetre sem fognak azon reménynek helyt adni, hogy az ottani kabinet a legújabb időben tett békejavaslatokat elfogadandja. Még csak kevéssel ezelőtt is úgy látszott, mintha Oroszország nem idegenkednek az engedékenységtől , most azonban e hangulatot egy másik váltotta fel. Itt nem titkolhatják el, hogy a sz.-pétervári kabinet e makacssága a jövő évben nagy bajt fog okozhatni Poroszországnak, minthogy az orosz keleti tengerpartok igen fontos események színhelyévé fognak változhatni. A „Chronicle“ Berlinből kapott távirati sürgönye gr. Eszterházynak Sz. Pétervárra megérkeztét jelentvén hozzáteszi, miszerint a békekilátást az orosz főváros népessége nagy örömmel fogadta. A császár és Konstantin nagyság közt a jó egyetértés ismét helyreállt. Poroszország Sz. Pétervárt előterjesztést teend a béke érdekében, de az austriai javaslatokat nem teszi magáéivá. Frankfurt, dec. 23. Montessuy grófnak mint Francziaország rendkívüli követének s teljhatalmú ministerének a német szövetségnél, formaszerinti meghitelesíttetése a szövetséggyűlés tegnapi ülésében történt meg. A cs. k. elnök-követ átadta de Tallenay marquis hivatalos visszahívá- s Montessay grófnak meghitelesítő-levelét. Kasselből dec. 22-től írják a „Fr. Postz.“nak: „A külügyek és a vál. fejedelmi ház előbbi ministere Baumbach úr rendkívüli követté s teljhatalmú ministerré a franczia udvarnál, az eddigi ministerresidens Párisban. Dörnberg pedig hesseni teljhatalmazottá neveztetett ki a német szövetséggyűlésnél. “ Sondershausen, dec. 28. Az országgyűlés az Eisner államminiszer megnyitó beszédében kimondott óhajtáshoz képest az államkormánynyal kezet fogva haladott s 41 szavazati többséggel 5 ellen az új választási törvényt f. hó 19-n tartott ülésében elfogadta. Ami ezen választási törvény fő határozmányait illeti, azok következők: A követek jövőben élethosszig választatnak; a herczeg ötöt nevezhet ki, öt közvetve az ország általános választói által, öt pedig az egész országnak 300 legtöbb adót fizetője által választatik. Egyébiránt a választási törvény, mely a követek számát 19-ről 15-re szállította le, az eddigi élethosszig választott követek jogait meghagyja. F. hó 21-n záratott be az országgyűlés Elsner államminiszer által. A legutólján elintézett tárgy a rendkívüli költségvetés volt 1856—1859-re. Megemlítésre méltó egy az utolsó ülésben tett indítvány, egy a vasárnap szigorúbb megünneplése iránti törvényjavaslat előterjesztésére nézve. Nevezetesen dr. M a g e r s t e d t követ a választmány által is ajánlott indítvány mellett szólott. Drezda, dec. 28. Mint a „Dresd. Journ.“ irja, a király tegnap a lipcsei egyetem küldöttségét audientián fogadta s annak egy helge által az orsz. egyetemnek rendelt ajándékot, egy hivatali