Budapesti Hírlap, 1856. január (1-26. szám)

1856-01-15 / 12. szám

Január 15.1856 Pest. Kedd Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) £-ik eni. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem­­ utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Megjelenik • lep, vasárnap ia ünnep utáni napokat kiérre, mindennap regg«l.E18fiz»tí»i díj : Vidékre : f • 1­6 t r­e : 10 írt, évnegyedre: 5 írt. Helyben: f­é­l évr­e: 8 írt, évnegyedre: 4 írt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri be­iktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számittatik.— Egyes szám 80 pkr. Előfizethetni h­e­l­y­b­e­n : a­lap, kiadó hivataliban.; Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden es. kir. postahivatalnál. _ Előfize­tést tartalmazó levelek a czim. lakhely a utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandók. Távirati (magán)­sürgöny. (Érkezett a Budapesti Hírlap szerkesztőségé­hez tegnap jan. 14-n esti 7 óra 12 perczkor.) Bécs, jan. 14. Egybehangzó tudósítások szerint az orosz kabinet az austriai-nyugati javaslatokat részben elfogadta, de a Bessza­­rábiábani területengedést elvetette. — A bör­ze ma igen izgatott volt. HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyministeriumnak múlt hó 30­ és 31- én 26625. és 27214 sz. a kelt bocsátványa által az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a pesti orsz. fö­törvényszéki kerületben hivatalhelylyel Szegeden Veszelinovics Vazul volt járás-társasbirósági ülnöknek, — a soproni orsz. fötörvényszéki ke­rületben Győrött Fekete Kálmán sz­mártoni szol­­gabiróhivatali tollnoknak megengedtetett. Az igazságügyministeriumnak m. évi december 31-n 26491 és 27093 sz. a. kelt bocsátványa által az ügyvédség ideiglenes gyakorlása az eperjesi orsz. fötörvényszéki kerületben Szabó Jánosnak, — a nagyváradi orsz. főtörvényszéki kerületben Nyíregy­házán Kralovánszky Móricznak megengedtetett. A magas cs. k. pénzügyministerium Hayden­­h­o­­­f Pál nagyváradi cs. k pénzügyi fogalmazót és Kratochwill Károly szent-mártoni cs. k. ideig]. adófelügyelet III. osztályú ideigl. adófelügyelőkké a nagyváradi közigazgatási területre kinevezte. A nagyváradi cs. kir. orsz. pénzügyigazgatósági osztály H­e­n­s­e­­ Ágoston ungvári cs. k. ideigl. ke­rületi gyüjtöpénztári segédet a debreczeni cs. kir. kerületi gyüjtöpénztárhoz ideigl. tisztté kinevezte. A nagyváradi orsz. pénzügyigazgatósági osztály A­n­d­e­r­­­e Vincze aradi gyüjtőpénztári ellenőrt II. oszt. adószedővé Pankotára ideiglenesen kinevezte. A kassai cs. k. orsz. pénzügyigazgatósági osztály II. osztályú ideigl. adóhivatali segédekké H­a­b­i­n­a­y Kálmán adóhivatali gyakornokot és Garlathy Gusztáv, R­á­d­y Ernő, H­r­e­n­c­s­i­k Eduárd és Pf­a­tt­­ner Vilmos adóhivatali napdíjnokokat, — továbbá ideigl. adófelügyelői segéddé Laurenz Ferencz adófelügyelői napdíjnokot kinevezte. Az igazságügyi ministernek 1855. dssamber 15-n Isti rende­­lete, kiható Magyar-, Horvát- ás Tótországra,a Szerb-vajda­­ság-a Temesi-bánaágra, melylyel az uj talakjagyzó­­könyvek közzététala s azoknak telek­­könyvekkápeni vetít­ésit tárgyaló szabályok bocsáttatnak ki. (Folytatás.) V. Különös határozatok a 3. §. 1. és 2. pontjában kijelölt bejelentések és igazolások körüli eljárás tárgyában. 22. §. A 3. §. 1. és 2. pontjában kijelölt bejelen­tések és igazolások írásban vagy szóval terjeszten­­dők elő, s azon esetben, ha általuk valamelyik a te­lek-jegyzőkönyvekbe bejegyzett birtokviszony vagy jog támadtatik meg, tüstént kereset alakjában érvé­­nyesítendők. 23. §. Azon feleknek, kik távolabb fekvő járá­sokban laknak, s kik az ott létező fekvőségek tekin­tetében bejelentéseket és igazolásokat akarnak előter­jeszteni, megengedtetik, miszerint azokat azon szol­­gabírói vagy járási hivatalnál, melynek kerületében azon fekvőségek léteznek, a hirdetvényt határidő alatt írásban vagy szóval terjeszthessék elő. A bíróság a szóbeli előterjesztésnek haladék nél­küli jegyzőkönyvbe igtatásáért s annak vagy a fél által benyújtott írásbeli beadványnak a telekkönyvi hatósághozi gyors átküldetéséért felelős. 24. §■ Minden bejelentésnél legelőbb is a telek­könyvi hatóság illetékenysége vizsgálandó meg. Ha a bejelentés nyilván oly jogokra és tárgyakra vonatkozik, melyek a 4. §. szerint az ezen rendelet által kiszabott eljárásból kizárvák, úgy az indokolt végzéssel visszautasítandó. Azon bejelentések, melyekre nézve az illetékte­­lenség nyilván nem tűnik ki, a telek-jegyzőkönyvek­be tüstént följegyzendők. E végre azon telek-jegyzőkönyvhöz, mely a be­jelentés által érintetik, egy iv fűzendő, melyre ezen fölülirás alatt: „Tulajdoni igények föl­jegyzése“ minden ilyes bejelentések, folyó sor­számok alatt, azon nap és szám előadásával, mely alatt a beadvány az igtatókönyvben előfordul, föl­­jegyzendők. 12. A bejelentéseken a telek-jegyzőkönyvekre , me­lyekben a följegyzés történt, hivatkozni kell. Oly telekkönyvi jószágtesteknél, melyek több köz­ségekben feküsznek, a följegyzés a fő-telek-jegyző­­könyvekben teljesítendő. Hasonló módon kell eljárni a 3. §. 2. pontjában elősorolt följegyzésekre nézve is. 25. §. A további eljárás tekintetében következő határozatok szolgáljanak zsinórmértékül: a) A felek előadásai és igényei a helyszínelési munkálatokkal s különösen a telek-jegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekkel összehasonlítandók. Ha a tárgyalás megindítása végett még utólagos felvilá­­gosítások és igazolások látszanak szükségeseknek, vagy ha a kérelem nyilván alaptalannak látszik, a kérvényező az elsőbb esetben kellő határidő ki­tűzése mellett a szükséges kiegészítésre utasítandó; a második esetben pedig a kérelem alaptalansága az at­­tóli elállás végett eléje terjesztendő. Ezen eseteken kívül tüstént a felek kihallgatása s az azokkali tárgyalás, és pedig legközelebb az ön­kéntes ráállás vagy egyezség létesítése végett, esz­­közlendő. b) A tárgyalásban nem csupán azon személyeknek kell részt venniök, kik ellen a bejelentés világosan intéztetett, hanem arra azon felek is meghívandók, kik az által­a telek-jegyzőkönyvek tartalma szerint jogosan érdekelteknek látszanak. c) A szóbeli kihallgatás szabályul tekintendő, azon­ban írásbeli nyilatkozatok is követeltethetnek, ha az áltas idő nyerődik, vagy a feleknek költségek kiméh­­­etnek meg. d) Ha a bejelentés oly birtokváltozásra vonatkozik, mely csak az illető telekjegyzőkönyv hitelesítése után, de a hirdetvény hatályossága kezdetének napja előtt történt, az új tulajdonos a végett, hogy mint olyan, a telekjegyzőkönyvbe bejegyeztessék, a jogc­ímen kí­vül azon körülményt is tartozik igazolni, hogy ő a ki­jelölt időközben lépett a fekvőség birtokába. Ezen körülmény azon községnek, hol a fekvőség létezik, elöljárója által hivatalból kiadandó és a köz­ség pecsétével ellátandó bizonyítványnyal is igazoltat­­hatik. e) Ha valamely bejelentett tulajdoni igény tárgya-­ lásánál oly vita-pontok keletkeznek, melyek barátsá­gos uton ki nem egyenlíthetők, azon esetben, ha az iránt ezen vagy más bíróságnál különben is per nincs folyamatban, ezek fölött szóbeli peres eljárás indí­tandó, s azon esetben, ha már a bejelentés nem kere­set alakjában terjesztetett elő, vagy ezen alakban tüs­tént jegyzőkönyvbe nem adathatott, a végre, vagy az írásbeli kereset benyújtása végett, a bejelentés kü­lönbeni visszautasítása mellett, megfelelő határidő szabandó. f) Ha valamely a 3. §. 2. pontja szerint bejelentett igénynek a telek-jegyzőkönyvben föl- vagy bejegyez­­hetése ellen kifogások téteznek, ez iránt, de forma­­szerű per megengedése nélkül, tárgyalás tartandó és végzéssel döntendő el. g) Ha azonban bármiféle bejelentett igény iránt oly egyezség jö létre, mely által a folyamatban levő per megszűnik, e felöl azon bíróság, melynél ezen per foly, értesítendő. Ha az egyezség megkísérlése nem sikerül, a felek­nek tudtára adandó, hogy ezen per följegyezve marad mindaddig, míg annak jogerejű­ eldöntése alapján az egyik vagy másik fél föllépése folytán a följegyzés kitörlése a 27. §-hoz képest ki nem eszközöltetik. 26. §: Ha a felek előadásai és igényei, a létező helyszínelési munkálatok alapján, helybeli nyomozások nélkül még utólagos nyilatkozatok segélyével sem ho­zathatnak tisztába: a községbe egy bírói bizottmány küldendő ki oly czélból, hogy a vitát a hely­színen ba­rátságos úton intézze el, s ha ez nem sikerül, a tár­gyalást a polgári perrendtartás szabályai szerint esz­közölje. Bizottmány azon esetben is küldethetik ki, ha egy vagy több bejelentések folytán a községben lakó sok személyek hallgatandók ki, s ha ennélfogva világos, hogy a helyszinéni tárgyalás czélszerűbben s idő és költségkíméléssel történhetik. 27. §. Ha valamely fél a) keresetétől elállott vagy jogérvényesen elmoz­­díttatott; vagy ha b) az érdeklett felek meg-vagy kiegyezése, avvagy jogérvényes határozat alapján, a telek-jegyzőköny­vekben valamely igazításnak, kiegészítésnek, lejegy­zésnek, hozzájegyzésnek vagy átjegyzésnek kell történnie; — a telekköny-irodának hivatalból meg­hagyandó, hogy az a) alatti esetben a bejelentés följegyzésének kitörlését (24 §.), a b) alatti esetben pedig az ott kijelölt cselekvényeket a telek-jegyző­könyvekben s egyszersmind az az által elintézett be­jelentés följegyzésének kitörlését a bírói megha­gyásra hivatkozva teljesítse, s a foganatosításról a feleket értesítse. (Folytattatik.) SZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, jan. 13. (Ered. lev.) □ Tegnap valódi tavaszi napunk volt, nem a ter­mészetben ugyan, hanem a politikában; a légben csak úgy hemzsegett a sok békefecske s a remény­nek már is fonnyadásnak indult virágai újra nyila­dozni kezdtek. Pedig — ellenkezésben minden ed­digi tapasztalattal s a természet rendes törvényei­vel — e buja virágzást északról fúvó szál idézte elő. Oroszország válasza a legújabb indít­ványokra megérkezett s ámbár erre nézve egyebet nem tudunk eddig, mint hogy e válasz igen udva­rias és­­ kitérő, még a börze is, mely e napokban oly óvatosan lépdegélt mintha csupa tojáson járna, egyszerre vígan ugrándozni kezdett s jó kedvében az angol, franczia és orosz követeknek külügymi­­nisterünkkel tegnap délelőtt tartott conferentiáira nézve mindent kifecsegett, a mit — maga sem tu­dott. Egyik azt mondta, hogy Oroszország további alkudozásra késznek nyilatkozott, de nem az Esz­­terházy gróf által átvitt, hanem a maga — Orosz­ország — részéről előterjesztett ellenindítványok alapján; a másik azt tette hozzá, miszerint Austria ezen elleninditványokat szante pede a nyugati ha­talmakkal közölte; a harmadik máris egész határo­zottsággal állította, miszerint a franczia követ ezen elleninditványokat elfogadhatóknak nyilvánította s azokat az angol kormánynak is melegen ajánlotta. Mind e hírre hatalmasan felszökött az árkelet­i estig; akkor pedig egyszerre úgy hallatszott, mintha mindezen közlemény puszta koholmány lenne; a va­lódi tényállás még folyvást a legmagasabb körök titka ; a követek semmi határozott nyilatkozatba nem bocsátkoztak s a papírok értéke szintoly csen­desen alább sülyedt ismét, a mily zajosan felszállt vala. — Komolyan szólva,az ide érkezett tudósítá­sokra nézve csak annyi hallatszik, miszerint Orosz­ország az osztrák-nyugati ajánlatot saját (dec. H/23-ai körsürgönyében kifejtett) indítványával kom­binálván, ez alapon új tervet terjesztett elő, mely — a nyugatinak is néhány elemét magában foglalván — mindenesetre érett megfontolásra ér­demesnek látszik. Az ebbeli értekezések azon­ban mindeddig csak előlegesek lehettek , mi­vel a közlekedés eddig csak a lakonikus távirati sodrony útján történt, s a részletes közlemények, utasítások stb. csak néhány nap múlva lehetnek az illető államférfiak kezében. Ezen komoly ügy mellett nagy derültséget oko­zott itt azon tegnap elterjedt hír, hogy Dánia a nyugati szövetséghez csatlakozásának díjául se többet se kevesebbet nem kivánt, mint­­ Ham­burgot és Lübecket, és csak miután ezen szerény kívánsága visszautasíttatott, csak akkor bocsátotta ki a „Nord“ által említett körözvényt, melylyel a svéd-nyugati szövetség ellen nyilatkozik. Éleznek megjárja a dolog,­­ komolyan még akkor sem lehetne azt venni, ha ama követelés Dánia részéről csakugyan komolyan létetett volna. Nagyobb figyelmet érdemel a svéd körözvény,a­­mely e hatalomnak Oroszország irányábani indula­tára csakugyan egészen új világosságot áraszt; e körözvény hangja olyan,minővel kisebb állam hatal­mas szomszéd ellenében nem szokott élni, hacsak a legvégsőre nincs készülve, vagy — helyesebben — ha ezen legvégsőt nem kívánja. Ha Svédország azt ígéri, hogy ezentúl is semleges fog maradni, ez mindenesetre csak szólásmód s Oroszországra nézve már az is erkölcsi megveretés, ha ezen kö­rözvény hangját ellenmondás vagy felszólalás nél­kül tűrni kénytelen. Belügyeink közöl az e napokban megnyíló „pénz­érték- tanácskozmány“ különös figyelmet érdemel, minthogy a tárgy, mihelyt a zöld asztal mellől a gyakorlati térre fog átvitetni, a mindennapi életvi­szonyokat s a közforgalmat igen közelről érin­tendő Hallomás szerint Bruck báró­­ exc., elődje nézetétől eltérve, nem az aranypénzt akarja a létre­hozandó egyesség alapjául venni, hanem a 20 ftos pénzláb helyébe a 21 ftost léptetni, úgy hogy mos­tani húszasunk 21 krt érne. A német szövetségi pénznem-egység alapjául képzelt pénz fogna elfogadtatni, talán kettős tallér neve alatt, mely 2 porosz tallérral vagy 3 austriai pengőforinttal egy­­értékű; a mi 21 forintunk tehát 14 porosz tallér­nak fogna megfelelni. Ez ügyre részletesebben visszatérünk. Legjelesebb journalistáink egyike Warrens úr, ki nem csak jeles elmével, éles tollal, finom tapin­tattal s egyéb tulajdonokkal bir, mik más írónál is találhatók, hanem kinek egyszersmind igen sok pénze is van, mi más írónál rendesen nem található, az „Österr. Zeitung“ szerkesztésétől visszalépett, s m­íg e lap számára eddig igen jeles czikkeket szolgáltatott, ezentúl egyebet nem fog szolgáltatni *) E körözvényt röviden már múlt számunkban megismertettük, annak egész szövegét térhiány miatt holnapra kelle hagynunk. S z e r k. mint­­ a papirost, melyet Sziriában a Sem­mering alján épülő nagyszerű papírgyárában fog készíttetni. Ezenkívül Magyarországban néhány pusztát is vásárolt, miknek miveltetését feladatul tűzte ki magának, így tehát nem ugyan „procul negotiis“, hanem „procul journalistica“folytatandja működését, melyre ugyanannyi sikert kívánunk neki, mint a mennyit a napisajtó terén aratott. D. C. A telekkönyvügy szervezése Magyarországban erélyesen halad előre, s nincs messze az időpont, midőn ezen az anyagi ér­dekek kifejlődésére nézve oly jelentékeny intézet itt tökéletes bevégződésre jutana. Az e részbeni 1855 September végéig menő kimutatásokból lát­juk, miszerint a budapesti közigazgatási terü­letben a nevezett időpontig 86 község jön igazolva és hitelesítve , 81 még be nem vég­zett községre nézve már csak a hitelesítés hiány­zott, mi October hóban volt bevégzendő. A hely­színelés 853 községben volt bevégezve, 17-ben bevégzetlen, e tekintetben is October hóban kelle a munkának bevégeztetni, s az illető helyszínelő bizottmányok legközelebb Esztergom megyébe fognak átköltözni. A p­o­z­s­o­n­i közigazgatási területen 1855 har­madik negyedében 11 ,községben vette a telek­­könyvezés kezdetét és 34-ben végeztetett be; a te­lek száma 15,890 volt, mi­által 59,627 zsellér és 7443 nagyobb realitás számára alakíttatott telek­­könyvtest; a III-ik évnegyedig kizárólag az elkez­dett községek száma 420, a bevégzetteké 387 volt, 686,210 fél, 141,452 zsellér és 46165 nagyobb realitás számára a telekkönyvtestekkel. A soproni közigazgatási területben m. é. jun. végéig 53 község volt 14369 telekkönyvtárgy­­gyal szabályozva, a III-ik évnegyedben 91 község 19,698 tárgygyal. A kassai közigazgatási területen, m.é.jun.végér­e foglalkodó bizottmányok száma 33 volt, a Ill-ik évnegyedben 3 szaporodással, a bevégzetlen köz­ségek száma 337, 33 szaporodással, a bevégzetteké 312, 36 szaporodással,az illető felek száma 374,317 és 91475-re menvén. A nagyváradi közigazgatási területen 1855 sept. utoljáig 45 bevégzetlen községben 31317, és 130 bevégzettben 368,796 fél volt helyszínelve. AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs.A püspöki értekezletek a concordatun foganatosítása tárgyában Bécsben húsvét után fog­­nak tartatni. Az addig tett idevágó intézkedései csak ideigleneseknek tekinthetők. * Brass­óból, jan. 8-ról írja a „Kronstädter Z.‘ „Ma tartja a keresk. és iparkamra zárülését az új ipartörvény-javaslat tárgyában. A kamra előmun­kálataiban e tárgyra nézve a haladás szelleménél hódol, a nélkül azonban, hogy az iparos ifjúság további képeztetésére nézve az üdvös eszközöké el akarná magától dobni. Egyhangúlag és határo­zottan a széhek mint testületek fenn­tartása mellett nyilatkozott.“ (A kamrában meg­oszlott vélemény csak annyiban van,hogy a tagok egy része kívánja a képesség kimutatását, a másik pedig nem.) KÜLFÖLD. Békemozgalmak. A „Oest. Corr.“ jan. 13-iki száma a békealku­dozásokra vonatkozó következő jelentést hoz : „Az orosz császári kabinet válasza az ismerete javaslatokra, melyeket Austria, Angol- és Fran­cziaországgal egyetértőleg, Sz.-Pétervárott mint békekötés alapföltételeit kézbesíttetett, a cs. k. kül­ügyministerrel hg Gorcsakoff orosz cs. köre által közöltetetett. Az orosz válasz, mint értesülünk, béküléken szellemben van írva, s békés érzületet nyilvánít de nem tartalmazza a javaslatok tel­jes és tartalék nélküli elfogadását mi egyedül biztosítja a békét. De mi­vel a tett kifogások legnagyobb rész for­mai j­ell­e­mű­ek, to­váb­b is ragasz­kodunk azon reményhez, miszerint kitűzött czél még elérhető. Ha Ger csak ott a tegnapi nap folytában udvarának mir távírda útján, mind rendkívüli futár által az ügy állásról jelentést tett­ e . Oroszország e válasza táviratilag érkezett Bécs­be, a végleges választ — mint már említve vol egy Császár Ő Felségéhez intézett orosz császá sajátkezű irat alakjában — a jan. 8-a Sz.Pétervárt elindult s 15-kén Bécsbe várt gr. Stackelber hozza. Azonban Mint a „Chronicle“- nek B­e­r­l­i­n­b­ől 10-ről tár írják,S­tackelberg gróf beteg s Sz.­Pétervárt mt

Next