Budapesti Hírlap, 1856. február (27-50. szám)

1856-02-01 / 27. szám

kosság minden rétegeiben a legjobb hangulatot idézte elő. Még az oly harczias kedvű­ ó-török párt is megunta ép úgy a háborút, mint a nyugatiak ál­tal gyakorolt protectoratust, és szivéből békét óhajt. KÜLFÖLD. Anglia, L o n d o n, jan. 28. Mint az „Adverti­ser“ hiteles kútfőből akarja tudni, a kormány mind- i.­járt az ülésszak kezdetén egy oly bilit szándéko­zik előterjeszteni, melynél fogva a j­ö­v­e­d­e­l­e­m­­adó évenkint 1,500.000—2,000.000 ft. sz.-el töb­bet fogna behozni. A becslő­ hivatalnokok kinevezése kizárólag a kormányra ruháztatnék át , s az állítólagos túl­becslés elleni felebbvitel iránt jelenleg fennálló jog eltöröltetnék, még­pedig azon kétségtelen tény alapján, mikép számos személyek hamis ki­mutatások által jövedelmüket igen kevésre vall­ják be. Dalhousie marquist, az előbbi keletindiai kormányzót, legközelebbre várják Londonba, hol megérkezése valódi politikai esemény. Mint mond­ják, Palmerston lord a Somerset­hg halála által rendelkezhetővé lett térdszalag-rendet szánta számára. Francziaország, P­á­r­i­s, jan. 28. A belviszo­­nyokkal a császár nincs megelégedve. Hírszerint az iránt panaszkodik, hogy nincsen eléggé jól ér­­tesíttetve, s egyszersmind azon szándékát fejezte volna ki, mikép a sajtónak tágasb tért enge­­dend. (?) Ma Granier de Cassagnac a „Constitu­­tionnel“ben a béke mellett lép föl. Szerinte örök békére lehet kilátás. A tetszés szerinti megtá­madás politikája többé nem létezik. Erre az aus­­triai javaslatokra térvén át kijelenti, hogy ezek tö­kéletesen elérik ama c­élt, mit a nyugatiak maguk f­elé tűztek. Szerinte, az Oroszország által felválla­landó kötelezettségek annak kezeit eléggé megkötik. Oroszországnak, még ha akarná is, lehetetlen lenne köteleztetéseit megszegni. A fekete-tengeren nem bírván hajóhaddal s erősségekkel, s ennélfogva nem halmozhatván össze hadi anyagszereket, nem gondolhat Törökország meghódítására, mit most kedvezőbb viszonyok közt sem létesíthetett. Ni­­kolajeff ugyan talán fennmaradha­­ta­no, de Oroszország ott nem építtethet új hajó­hadat, kötelezettségeinek megszegése nélkül. S ha mégis ezt tenné, egy hajóhad gyorsan bemenne a fekete-tengerre, s a Dniepert zárolná. Újólag híre szárnyal a polytechnicum szét­­oszlatásának. Hozzá­teszik, mikép a saint c­y­r-i iskola legközelebb V­i­n­c­e­n­n­e­s-be fog át­helyeztetni. Laroche Jaquelein röpirata még erélye­sebben működik, mint a Duveyrier-é, egy orosz­­franczia szövetség érdekében. Tegnap Jeromos herczegnél igen fényes táncz­­vigalom adatott, melyen a császári pár is jelen volt. Mint mondják, a császár sokat beszélt a békéről. A jelenleg Valon­ciennes-ben tartózkodó M o s k o w a herczeget (Ne­y tábornagy fiát) guta­ütés érte, úgy hogy életben maradása iránt aggo­dalomban vannak. Bizonyosnak látszik, hogy a törvényhozó testület ülésszaka febr. 25-n fog megnyittatni. Tegnapelőtt ment végbe az O­p é­r­a-szinházban a keleti sereg számára a 3-ik előadás, melyen maga a császár is jelen volt számos unokoki­­s tisztekkel együtt. Egy Adam által sajátlag ezen előadásra készített cantale, melyben a békére tétetik e célzás, s talán kissé elsietettnek tekintetett, s azért nem adatott elő. A s­u­e­z­i bizottmány visszaérkezett Marseil­­lebe, azonban L­e­s­s­e­p­s-et Egyiptomban hagyta, a nagy terv létesítésével összeköttetésben levő köz­igazgatási kérdések szabályozása végett. A bizott­mány egyedül a technicai kérdéssel foglalkozván, legközelebb közzétenni szándékozik a munkálatait kifejtő emlékiratot. Dervis pasa, a párisi haditanácsba kinevezett török képviselő, a földközi tengeri viharok által késleltetvén, csak legközelebb érkezhetett meg Marseill­e-be, honnan Parisba indult. Své­zia és Norvégia, Stockholm, jan. 21. A kormány 12-n elhatározta az u. n. kisebb kölcsönből 550,000 tallért felvenni, mely kölcsön az ország védelmére vagy más fölöttébb fontos és sürgető czélokra van szánva. („Börsen-H.“) Törökország. Az „Ind. beige“ konstantiná­polyi jan. 17-diki közlései közt legfontosb napi eseményül említi a szardíniai követ tiltakozását azon értekezlet ellen, mely a szultán ministereivel a mart. 12-diki szerződvény 4 pontja értelmében a ráják sorsának javítását tárgyazó reformokróli ta­nácskozással van megbízva. E demonstratio, mely úgy látszik kissé heves formában létetett s ind­okául a szárd követnek az értekezletekre nem bo­­csáttatása szolgált, a tanácskozást nem akasztá meg. Az egyesült hatalmak követeinek második tanácskozása a török ministerekkel jan. 16 a tar­tatott s az elsőbbek mindinkább megelégedvék mindazzal, mit a porta tesz és javasol a keresztény lakosok szabadalmai s kiváltságainak biztosítására. Az „Alig. Zsg.“ közli szószerinti fordítmányát azon előleges (franczia nyelven irt) jelentésnek, melyet a suezi bizottmány az egyiptomi al­­király elé terjesztett s mely igy hangzik : „Magasságod Egyiptomba hitt bennünket, hogy itt a suezi földszoros átmetszésének kérdését ta­nulmányozva arról véleményt adjunk. Miután Ön kezünkbe adta az eszközöket, a földviszonyok te­kintetében javaslatba hozott különböző megoldások érdeme fölött ítéletet hozni — egyszersmind föl­­h­írt bennünket, hogy ezen javaslatok közöl azt, a­melyik legkönnyebb, legbiztosb s az európai keres­kedésre nézve leghasznosabb, előterjeszszük.— Nyomozásaink, a jó időjárás által elősegítve s a rendelkezésünk alá adott anyagi eszközök vá­lasztékossága által megkönnyítve és megrövi­dítve, be vannak végezve. — Míg Ön egyrész­ről megismertetett minket azon számtalan aka­dályokkal, vagy jobban mondva lehetetlenségek­kel, melyek a csatorna Alexandria irány­á­­bani vezetésének útjában állanak, másrészről egészen váratlanul megmutatta azon nagy könnyűséget, melylyel a pelusiumi tengeröbölben kikötőt lehet építeni. A csatornának Sueztól a pelusiumi tenger­öbölig egyenes iránybani vezetése tehát az egye­düli megoldása a vörös-tengernek a közép-ten­­gerreli összeköttetés problémájának. A kivitel könnyű, a siker biztos, a haszon a világkereske­désre nézve megmérhetetlen. E tekintetbeni meggyőződésünk közös: az eziránti okokat egy terjedelmesebb emlékiratban fogjuk kifejteni, mely a suezi és pelusiumi öblök vízépítészeti terveire, a föld magaslati viszonyaira s a csatorna által átmet­szett tájrészek minőségét megismertető fúrásokra van alapítva. Ezen emlékirat fogalmazása, valamint a tervek, profilok és fúrásoké, melyeknek ahhoz csatoltatniok kell, időrabló munka, melyet Euró­pában szorgalommal elkészítendünk, hogy azt né­hány hónap alatt Magasságod elé terjeszthessük. Sietünk azonban következtetéseinket Önnel már most megismertetni: 1) Az Alexandria irányábani vonal se technikai se gazdasági szempontból nem javasolható. 2) Az egyenes vonal minden kívánható könnyebbséget nyújt a tulajdonképen úgynevezett tengeri csatorna létesítésére, melynek egy ága a Nílusba vezet s a két kikötő építésére nézve csak közönséges nehézségekkel jár. 2) A suezi kikötő tágas és biztos, minden időben hozzáférhető révet nyit, hol 1600 métrenyire a parttól 8 métre mély víz van. 4) A pelusiumi tengeröbölben létreho­zandó kikötő, melyet az előleges terv a tengerö­böl hátterébe tett, 18 kilométrenyire nyugatra, azon tájékon fog építtetni, hol 2300 métrenyire a parttól 8 métre mély víz lévén, a horgonyvetés valamint az elvitorlázás könnyű. 5) A csatorná­nak egyik tengertől a másikig vezetése, valamint az ahhoz megkivántató munkák költségei nem fog­nak többre rúgni 200 millió fr.-nál, mint ez az al­­király mérnökei előleges tervében kiszámítva van. — Alexandria, január 2-n 1856. A tagok: Con­rad, elnök; N­e­gr­e 11­­, Mac­Lean, Renau, L­­­e­s­s­o­n, tollvezető.“ Amerika. Újabb tudósítások megerősítik azon hirt, mikop a jezsuita atyák Mexicoból kiutasíttat­ták, s a mexicoi követ Romából visszahivatott. A tárgyalások Chili és a sz. szék közt, egy concor­­datum­ kötése iránt, sikeretlenül húzódnak mind hosszabbra. A két pont, mi az ügyességet nehezíti, a könyvek és hírlapok fölötti püspöki törvényható­ság s a püspökök és papi rendeknek a sz. székkel s római főnökeikkeli közlekedése. Távirati tudósítások. Turin, jan. 28. Tegnapelőtt a békealkudozá­sokat illető fontos sürgönyök következtében minis­­teri tanács tartatott, melyen a kabinethez nem tar­tozó némely államférfiak is jelen voltak. Veron­a, jan. 19. A „Gaz. uff.“ egy levele­zése szerint a toborzások az angol-olasz légió szá­mára Piemontban még folyvást tartanak. Roma, jan. 26. Parancs adatott egy távirdavo­­nalnak Romából Civitavecchiába és Folignoból Pe­­rugiába építése iránt. Civitavecchia és Perugia köz­ségek maguk ajánlkoztak az illető költségek fede­zésére. Nápoly, jan. 26. A vasútvonal Nolától Pálmán át Sarnoig a közhasználat számára átadatott. Napihírek és események. Budapest, febr. 1. * Ma (febr. 1-jén) déltájban leend gróf Lein­in­gen Szeresztély altábornagy és kormányzói helyettes ur ő főméltóságánál a cs. k. helytartósági osztálynak, valamint más főhivataloknak búcsuaudientiája, miután ő főméltósága, mint a második hadtestnek közelebbről kinevezett parancsnoka uj rendeltetése helyére Kra­­kóba innen elutazandik. Mindazoknak, kik szerencsé­sek voltak e főméltóságát előbbi magas állásában is­merni, őszinte tisztelete fogja közölünk eltávozásával kisérni, kitűnő magas tulajdonai, a dolgokba élesen belátása, igazságszeretete s leereszkedő nyájassága következtében. * Gróf H­a 11 e­s Ferencz altábornagy ur ő exeja kormányzó Urunk e császári Fenségének adlatása Budára szerencsésen megérkezett, kinél a cs. k. hely­tartósági osztály s más főhivatalok ma délben teendik üdvözlő tisztelgésüket. * A német színházban f. hó 29-kén Witte szín­­igazgató és S­u­p­p­é bécsi karmester ur által rende­zett nagy hangverseny, mely Mozart születésnapja száz éves emlékére adatott, azt látszott tanúsítani, hogy a halhatatlan zeneköltő igen roszkor született. A farsang divatkorunkban igen rosz alkalom a classi­­cus zenére. Ilyenkor, mint mondani szokás, az ég te­­lisded tele függ ugyan hegedűkkel, de e hegedűk nem Mozart remekei számára teremtvék. A „P. O. Zig“ ezen előadás eredményét következő rövid sza­vakkal jelenti: „Pest a legnagyobb német zeneköltő emlékünnepélyén a német színházban csaknem semmi részt sem vett.“ Mily okok folyhattak be e részvét­lenségre — a nevezett lap nem tudja. De annyit nyil­vánít , hogy az Pestnek s kiváltképen a német elem­nek nem nagy becsületére válik; újabb bizonysága, hogy Pestváros műértelme s műképzettsége nem emelkedett fölül a divat színvonalán s az előítéletek lenyűgöző korlátain. E keserű nyilatkozat ellenében mindamellett a pesti közönség némi mentségéül föl­hozható, hogy Mozart emléke s remekművei iránt a nemzeti muzeum teremében adott philharmoniai hang­verseny alkalmával dicséretes kegyeletet tanúsított, mert azon alkalommal a terem zsúfolva volt s a clas­­sicus műélemény a legméltóbb fogadtatásban része­sült. — A fennebb említett hangverseny részleteiből leginkább kiemelhető a „Varázs-síp“ nyitánya; a gyönyörű dallam „Titus“-ból, melyet Gundyné asszonyság mesterileg énekelt, s a második szakasz nyitánya S­u­p­p­é­tól, melyet a gyér közönség zajosan ismételtetett. * A magyar nemzeti muzeum számára 1855. júl. 1 -től dec. 31-éig részint megvett tárgyaknak igazgatóságilag összeirt jegyzékében a könyvtár szá­mára beérkezett küldemények 41 számot foglalnak el, különböző hivatalok-, iskolák-, nyomdatulajdonosok-, szerkesztők- és magánosoktól. A régiség-osztály ér­meit és pecséteit 19-el gyarapították; egyéb ritkasá­gokat és régiségeket küldtek 17-en. A természet- osz­tály állatországa 20 érdekes számmal, a növényország 4-, az ásványország­­ 7- s a műtani osztály 1 számmal, nagyobbrészt hazafias adományokkal, gyarapodott. * A másik , vagyis inkább második jogászbál január 31-kén ment végbe (a bálok tartására nézve ez új időjegyet találtuk fel, mert egyik napról a má­sikra tartanak); másodiknak nevezzük azért, mert bár egy másik rész adta a joghallgató urak közöl, de jel­lemben, kifejezésben, az ifjúsági kedv vidám, fris nyi­latkozásában ugyanaz volt: testben kettő, lélekben egy. És így bár tudjuk, hogy sokan bíbelődnek e kérdéssel: melyik volt szebb ? de mi e párhuzamosí­tást nagyon feszes dolognak tartjuk a kedv országá­ban. Mindkettő igen sok szépséggel bírt a hölgyeiben; öszhangzással — zenéjében; lelkes kedvvel — tán­­czosaiban; kellemmel — ifjúságában; s ha a joghall­gató urak ártatlan versenyzése növelte jó kedvünk kutforrását, itélgetés által minek rontanék mi az ő kedvüket: ez jut kölcsön volna. Részletekül csak annyit említünk meg, hogy a tánczzenéket itt is M­o­­r­e 11 y úr zenekara, a lassú és fris csárdásokat pe­dig ezúttal S­á­r­k­ö­z­y társasága játszotta. Ez alka­lomra egy új csárdást is húztak, mely valamint a többi, akárhány „hogy vót hogy“-ot vont maga után; a francziák, keringő- és polkák nagyrészt részvényes joghallgatók szerzeményei voltak, s azok közöl Ta­bán Gyuláét és Salamonét emeljük ki. A vigalomban megjelent hölgyek különbféle szinű bársonyba kötött díszes emlékkönyvecskékkel lepettek meg, melyek a tánczrendet tartalmazták. A fü­zértáncz egyik figurá­jában pedig a választott hölgyek egy-egy hervadás ellen biztosított csinált rózsát kaptak, miután igazi rózsákkal a választottak a nélkül is el voltak látva keblükön, kezükben vagy arczukon. Már öreg hajnal volt, midőn a fiatal kedv végre búcsút vett e bálos örömeitől. * Mint kitűnő tánczvigalmi ünnepélyt kell kiemel­nünk azt, melyet Budán, jan 29-n az országház te­remében az itteni várnoktest (Genie-Truppen) dan­dárénak altisztjei és hadfiai rendeztek. Méltó nemes biederem s megnyerő kedélyesség jellemezték azt. A szép idomzatban épített termet számos csillár fénye világította, s felső részén hadi vértezetekből emelt két oszlop közt, egy transparent volt alkalmazva Császár 0 Felsége nevének vörös fény iratban ragyogó kezdő­betűivel. A zenekari emelvényt 0 F e l s é g­e olajba festett arczképe diszíté. Az álta­lános vidám kedvet nem kevéssé emelte a belga ki­rály nevét viselő csá­k gyalogsorezred jeles zeneka­rának játéka. E szép tánczvigalmi ünnepélyt Albert főherczeg kormányzó Ur ő császári Fensége közö­römet gerjesztő magas megjelenésével kitüntetni mel­tohta volt. * A Duna különböző tájairól érkezett tudósítások szerint a nagy Duna január 27-ke óta már egész ki­terjedésében jégmentes. A zajlás 28- és 29-én foly­vást tartott az alsó dunai vidékeken. Galacz és Szu­­lina közt a jég 27-kén indult meg. * Egy levelező szerint a Körös vízállása nem felette magas ugyan, mindazáltal Gyulán már­is árvíz fenyegeti a lakosokat. * A múlt évi nagy Tisza-vízáradás terjedelmének táblázatos kimutatásából látható, hogy a budai, kassai és nagyváradi közigazgatási területen az árvíz által okozott összes kár lakházak-, gazdasági épületek-, föl­dek- és háziállatokban a budai közigazgatási területen 2,068,832 frt,a kassaiban 736,692 frt,a nagyváradi-­­­ban 2,237,894 frt, összesen 5,043,418 frt. * A győri közelebb megnyitott vaspálya for­galma igen élénk. Naponként mintegy 4—5000 má­zsa terhet szállít Bécsbe; a szállítmány legnagyobb része nyerstermény. A mi kívülről jó, az e pályára csekélyebb jelentőségű s főképen gyarmati s kézmű­­iparczikkekre szorítkozik, melyek az itteni fogyasz­tásra számítvak. Eddig elő 8 vonat közlekedik a bécs­­győri vaspályán.­­ Az idei farsang folytában Győ­rött két jelentékenyebb tánczvigalom tartatott, egyik az olvasó-egyleté jan. 22-én; az eredmény szép ki­látásokkal kecsegtet az olvasó-egylet könyvtárának gyarapítására; a másik az itteni izraeliták társas tánczvigalma volt jan. 23-kan a győr-szigeti iskola­alap javára. A tiszta bevétel 250 frt. — A porosz követek házában D­i­e­r g­a­r­d­t követ által tett, s a dohánynak magasabb adó alá vetését tárgyazó ismeretes indítvány folytán érdekesnek tart­juk statisti­ai adatként megemlítni, mikép Poroszor­szágban a dohánymonopolium Nagy Fridrik ki­rály idejében fennállott, de január 6-n 1787-ben kelt kir. rendelet által eltöröltetett, II. F­r­i­d­r­i­k - V­i­l­­mos alatt jun. 18 a kelt kir. nyiltparancs által újra helyreállíttatott, azonban már fia III. Fridrik—Vil­mos azon év dec. 25- n kelt nyiltparancsában e mo­nopólium megszüntetését ígérte, s június 1-n 1798b. kelt hirdetvény által a dohánytermesztést némi, de ké­sőbben eltörlött megszorításokkal szabaddá tette. E század elején Poroszországban 21,167 hold földön volt dohány termesztve , s annak mennyiségét 107,755% mázsára számították, mi következőleg még nagyobb kiterjedést nyert. A febr. 8-a 1819-ben kelt törvény a belföldi dohányra a szárasztott levelek mázsájától egy tallér fogyasztási adót tett, mely adó későbben a mártius 29-kén 1828-ban kelt kabineti rendelet által oda módosíttatott, hogy az a dohány­­termő földre vettetett ki, mely czélból a földek kü­lönböző osztályokba valának sorozva s a szerint meg­adóztatva. A beviteli vám a külföldi dohányra a né­met vámegylet alakulása előtt (mázsájától) levelekért 4 tallér, gyártmányokért 10 tallér volt, mit félig aranyban kellett fizetni — a mondott vámegylet ta­rifája szerint — levelekért 5% tallér, gyártmányo­kért 11 tallér. — Hogy a­­belföldi dohánytermeszt tetemesen volt védve és gyámolítva, ez adatok eléggé mutatják. A dohánymonopólium eszméje egyébiránt nem­régiben a német vámegylet kebelében is meg­­pendíttetett. Legelőbb Kurhessen tett 1854 feb­ruárjában a vámegylet berlini közgyűlésén ez iránt indítványt, s bár némely délnémetországi államok azt pártolták, a többség mégis az ellen nyilatkozott. Ez a sorsa volt a vámegylet darmstadti gyűlésén 1854 decemberében Württemberg által tett indítvány­nak is, mikor különösen Poroszország, Han­novers, Oldenburg és Braunschweig azt erélyesen ellenzették.­­ Követ Diergardt is előbb a dohánymonopólium helyreállítására czélzó kérvényt adott be a kamarához, de miután azt annyi követ nem pártolá, mint a törvény kívánja az ily indítványokra nézve, a dohánytermesztésnek nagyobb adó alá vetése alakjában téve az indítványt, mi törvényszerű gyámo­­lításban részesült. — A dohánymonopólium je­lenleg fennáll Austriában, még pedig 1850-től fogva az egész közbirodalom területén, s az államjövedelmek egyik gazdagabb kútfeje, továbbá Francziaor­szág­b­a­n, hová azt 1811-ben I. Napoleon vitte be, s azóta ez intézmény a restauratio, júliusi kor­mány, köztársaság és második császárság alatt is foly­vást fennállt végre Spanyolors­zágban. Nagybritannia, hol egyébiránt a do­hánytermesztés nem monopólium , nevezetes pél­dát ad arra, hogy annak magasabb adóztatását mennyire lehet, mint államjövedelem­ bő forrását hasz­nálni; itt ugyanis a dohánybeli jövedelem 32,301,055 tallérra, vagy fejenkint 34% szász garasra,­­a mi pénzünk szerint 2 frt 15 kr) tehető, míg a német vámegylet területén e jövedelem fejenként 2% szász garast (a mi pénzünk szerint 10—12 krt) nem ha­ladja meg. — Londonban január 18-n tartatott Peel Robert a nagy minister fiának Hay ladyvel Tweedale mar­quis leányával és Wellington Kyné nővérével egybe­kelése. Palmerston lord, ki maga is jelen volt a lakodalmon, az épen akkor érkezett békehírt a társa­ságnak tudtul adván, ezért a nászoló leányok által azok lovagjává lön rögtön választva, miért magára vállalá azon kötelezettséget, hogy e leányokat üdvözlő pohárköszöntést viszonozni fogja. Ezt a következő beszédben teljesíti: „Köszönöm a nászoló leányok nevében, kiknek lovagja vagyok. A­nélkül, hogy önök bájait távolról is kisebbítni akarnám, szerencsé­jükre nem bírok azon tulajdonokkal, mikkel jelen lo­vagi helyzetemben mindenkinek bírnia kellene. Mind­azáltal biztosíthatom önöket, hogy e fiatal delnek kellemeit nem kevésbbé bámulom, mint mindazon fiatal urak, kik közös magas állásomért annyian irigyelnek. (Tetszés.) Az alkudozások e korában divat, az inter­veniáló felek közbenjárásában erősen bízni. Én azon­ban e fiatal uraknak, kik gyöngéd diplomatiai össze­köttetések után vágyódnak, azt javaslom , hogy köz­benjáró felekhez sohase folyamodjanak, hanem köz­vetlenül alkudozzanak; bizonyára ez legbiztosabb mód önökre nézve, habár a politikában nem mindig az. Ha ez indítványomat követik, akkor egy csepet sem kétkedem, hogy mához esztendőre, a jelenlevő fiatal urak és kisasszonyok közt, kiket képviselni sze­rencsém van, több ily sikerkoronázott alkudozások boldog tanúja lehetek. Van egy régi nóta : „She is a charming woman — and he is a fortunate man (Ő kedves nő­, és ő szerencsés ember) s én nem kétel­kedem, hogy ez esetekben, melyeket itt magam előtt látok, erény és szerencse egyformán van kiosztva, s az egymással alkudozó feleknek tartós szerelmet és boldogságot fognak biztosítani.“ Színházi előadások. A nemzeti sz­inpadon: „Antony.“ Szo­­morujáték 5 felv. Dumas Sándortól.­­ A pesti német színpadon: „Mozart.“ Künstlerbild in 4 Aufz. von Leonhart Wohlmuth. Gazdászat, ipar, kereskedés. Kassa jan. 24. Tegnap volt országos vásárunk, mely azonban a nagy sár miatt vevőkben igen népte­­len s így az árusokra nézve jövedelmetlen volt. Más­részről pedig a közes helyeken még mindig dühöngő marhavész miatt nem tartathatnak marhavásárok. A baj enyhítésére minden szükséges felsőbb intézkedés megtétetik. Legközelebb is egy bécsi állatorvos ér­kezett ide, ki az egész kerületet beutazván, az illető orvosokat a baj tökéletes megismerésére oktatandja, miszerint az elöljáróság azonnal megtehesse az elha­­rapódzást meggátló rendszabályokat, mi eddig is történt ugyan, de sokszor csak azután jön a marha­vész conslatkrozva, midőn érintkezés által már az egész gulya megfertőztetett; legtöbbször pedig a nép együgyüsége által hiúsult meg, mely nem hiszi a baj ragályosságát, s az elzáratás rövid terhe miatt inkább feláldozza valamennyi marháját. * Sziszekről írják, hogy a Száván a gőzhajózás ismét megnyílt. 22-kén érkezett ide az első hajó. Bécsi börze, január 31-kéről: (Távirati közlés.) Bankrészvény . ..............................1038 Államkötelezvény 5%.............................85 % dto 4% %......................76% Nemzeti kölcsön .................................. 86% 1835—diki sorsjegy . . . . . 242 1839—diki —........................... 138 1854-diki — .............................. . 105 Földtehermentesítési köt...................................78% Álla­mvasutr­észvény....................... — Éjszaki vaspálya............................. 2400 Dunagőzhajózás ........ 670 Augsburg.................................. .107% Hamburg............................................................ /4 London ...........................................................10.26 Cs. kir. arany .................................................IIV4 Dunavizállás, jan. 31: 12' 2" 0"' 0 fölött. Felelős.szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő-társ NÁDASKAY i tme

Next