Budapesti Hírlap, 1856. február (27-50. szám)
1856-02-02 / 28. szám
Pest. Szombat, Szerkesztői iroda : Országút, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik em. Kiadó hivatal van : Egyetem utczában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP. Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj : Vidékre : fél évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4kr számittatik.— Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben : a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza,2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazd levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandék. Távirati (magán-)sürgöny. (Érkezett a „Budapesti Hírlap" szerkesztőségéhez tegnap pénteken délutáni 3 óra 15 perckor.) London, jan. 31. A trónbeszéd a parlament megnyitásakor a béke iránti reményt fejezi ki, de egyszersmind azon szándékot, miszerint a háború-készületek erélyesen folytattatni fognak, míg egy tökéletesen kielégítő előzményes szerződvény nem köttetik. Az értekezletek helyéül Páris van kijelölve. HIVATALOS RÉSZ. A bécsi eg. k. udv. és államnyomdában f. évi jan. 10-n megjelent és szétküldetett a birodalmi törvénylap I. darabja. — Tartalma: 1. sz. A belügyministeriumnak 1855. nov. 2-kán kelt rendelete, kiható Krakó nagyherczegségre, mely által a Galicziára nézve hatályos, a parasztjavakbani örökösödést illető rendszabályok Krakó nagyherczegségre is kiterjesztetnek. 2. sz. 1855. dec. 21-n kelt császári nyiltparancs, a bécsi és triesti kereskedelmi törvényszékek illetékességének peres ügyeken kívüli jogügyekre való kiterjesztését illetőleg. 3. sz. Az igazságügyministeriumnak 1855. dec. 24-n kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát-és Tótországra, a Szerb-vajdaságra és Temesi-bánságra Erdélyországra, —■ a bírói hivatal gyakorlására képes személyeknek azon jogát illetőleg, melynél fogva saját jogügyeikben maguk magukat képviselhetik. 4. sz. A belügyministeriumnak 1855. dec. 26-án kelt rendelete, az 1819. aug. 20-án kelt legfelsőbb rendszabály alkalmazása iránt, azon hivatalnokok , ezek özvegyei és árvái nyug- és segélydíjainak kiszámítását mézőleg.'Kik’különféle pénzalaphivataloknál szolgálnak. 5. sz. A kereskedelmi ministeriumnak 1855. dec 31-n kelt kibocsátványa, kiható mindazon koronaországokra, melyekben az 1852. sept. 4-iki házalási törvény hatálylyal bir, a mely által az 1852. sept 4-n kelt legfelsőbb házalási törvény 17. §-ban foglalt kedvezmények a fiumei bányakerület lakosaira s s Severin és Basiljero községekre, a flitschi kerület lakosaira, továbbá Andrichov, Kenty, Przevorsk, Dembovice és Gorlice lakosaira Galicziában, a hajdani varasdi alispánság lakosaira s végre a mijavai szitaszövőkre Magyarországban, bizonyos árukkali házaló kereskedést illetőleg, kiterjesztetnek. 6. sz. Az igazságügyministeriumnak 1856. jan. 3-i kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra a katonai határőrvidéket kivéve, — a cs. k. udv. és államnyomdának a bélyegjegyek valódisága megitélésére, hivatását illetőleg. E darabbal egyszersmind a birodalmi törvénylap 1855. évi december hóban kiadott darabjainak tartalommutatója, továbbá a birodalmi törvénylap lefolyt 4855-ki évfolyamának czímlapjára együtt annak kettős tárgymutatója is megjelent és szétküldetett, melyek közöl az első azon törvényeknek és rendeleteknek, melyek a lefolyt 4855-ki évfolyamban kiadott XLIX darabban megjelentek korrendi, a második pedig betürendi lajstromát foglalja magában. A budai cs. k. egyetemi könyvnyomdában megjelent és szétküldetett a Magyarországot illető kormánylap első osztályának XXVII-ik, s második osztályának XXIII-ik darabja, mind német egyes, mind összes kettős kiadásokban. A XXVII. darab tartalma: 217. sz. Az austriai császári kormány és schweizi szövetség között 1855. julius 17-n kelt államszerződvény, melyre nézve a mindkét részrőli jóváhagyások kicseréltettek Bernben 1855. nov. 20- a gonosztevők kölcsönös kiszolgáltatása iránt. 218. sz. A pénzügyi ministeriumnak s a hadsereg főparancsnokságának 1855 oct. 17-n kelt kibocsátványa; kiható a katonai határőrségre, melylyel az 1853- julius 20-n kelt lotto-törvény a katonai határőrségbe behozatik. 219. sz. 1855. oct.21-n kelt császári nyilt parancs kiható az egész birodalomra, melylyel azon jövedéki kihágások megbüntetése szabályoztatik, a melyek az austriai birodalom alattvalói által külföldön, a belföldön törvényesen behozott közvetett adók vagy jövedéki intézmények ellen követtetnek el vagy kísértetnek meg. 220. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1855 dec. 3-n kelt kibocsátványa, kiható minden korona országokra, a katonai határőrséget kivéve, a vizsgálati foglyok számárai lepedők beszerzése iránt. 221. sz. A pénzügyministernek 1855. dec. 6-án kelt kibocsátványa, melylyel a Bécs székvárosba bevitt fris marhahústól fizetendő fogyasztási adó és községi adópótlék leszállíttatik. 222. sz. A bel-, igazságügyi és kereskedelmi ministeriumoknak 1855. dec. 8-n kelt rendelete, kiható Tirol és Vorarlbergre, az álladalmi vaspályaépítményekre szolgáló telkek beváltásánál követendő eljárás tárgyában. 223. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. dec. 12-n kelt kibocsátványa, kiható az egész birodalomra,melylyel az 1855. oct. 21-n kelt császári rendelet (bírod. törv. lap 215 sz.) hatályosságának kezdetpontja állapíttatik meg a különböző koronaországokra nézve. 224. sz. A kül-. igazság- és pénzügyi ministeriumoknak 1855. dec. 12-n kelt rendelete, kiható az egész birodalomra, melylyel, az 1855. oct. 21-én kelt császári rendelet (bírod. törv. lap 215 sz.) foganatosítása iránt, jelesen az austriai birodalom alattvalói által az austriai vámjövedék ellen a német vámegylethez tartozó országokban elkövetett vagy megkisérlett károsítások megbüntetése tekintetében, néhány különös határozatok tétetnek közhírré. 225. sz. A pénzügyministeriumnak 1855. decemb. 2-n kelt rendelete, kiható a birodalom minden koronaországaira, melylyel a járási pénzügyi hatóságok szervezetében egyformaság helyreállítását tárgyazó határozatok tétetnek közhírré. 226. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. dec. 13- n kelt kibocsátványa, melylyel a dohánygyárak igazgatóságának nevezetében tett változás, továbbá dohánylevelek beváltása végett Pesten létező főigazgatás megszüntetése tétetik közhírré. 227. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. decemb. 13 . kelt kibocsátványa, kiható mindazon koronaországokra, melyekben a vám- és államegyedárussági rendtartás hatályban áll, a határszéli járásbeli oly partizök vagy kereskedők ellenőrzése iránt, kik parüzletük vagy kereskedésük tárgyát képező árukkali csempészet vagy súlyos jövedéki kihágás miatt elítéltettek , továbbá azon vidékekbeni ellenőrség iránt, hol a csempészet különös tevékenységgel űzetik. 228. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1855. dec. 14- n kelt kibocsátványa, kiható az általános vámkapcsolatban foglalt koronaoszágokra, a duinoi, monfalconei és cervignanoi I. osztályú mellékvámhivataloknak a dalmátországi igazolt olajak és borok megvámozására s fölhatalmaztatása iránt. A II. osztály XXIII. darabjának tartalma : 39. sz. Hirdetés a vegyes szolgabirói hivatalokra nézve fönnálló soproni országos személyzeti bizottmánytól 1855—ki nov. 14-ről, az eddig Pinkafelden ideiglenesen fölállítva volt vegyes szolgabirói hivatalnak végleges állomáshelyére Felső-Eörze áttétele iránt. 40. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság kassai osztályától 1855. nov. 22-ről, melylyel a bányakutatási és külmértéki jegyek alakja a kassai közigazgatási területre nézve meghatároztatik. 41. sz. Hirdetés a cs. k. pénzügyigazgatóság nagyváradi osztályától 1855-ki dec. 6-ról, az aradi és nagyváradi pénzügyi járásoknak legfelsőbbseg jóváhagyott uj elkerítése iránt. NEMHIVATALOS RÉSZ. „Tanulmányok az 1855 aug. 18-iki austriai concordatum fölött álí V. A concordatum elleneinek egyik fő támadása annak az oktatás ügybeni határozmányai ellen van irányozva. Azonban épen itt találjuk a valódi viszony felfogásábani legvastagabb tévedéseket. — Itt látni meg igazán, mily igazságtalan s visszássá tehet valamit egy elfogultan megtartott egyoldalú álláspont. Ha a „National-Zeitung“-ot (dec. 1.) az ő hoszszú és bő tirádáival, az austriai oktatásügy elleni keserű és szenvedélyes kitöréseit összehasonlítjuk a valósággal, akkor csodálkozva kérdjük, várjon hogyan lehetséges, hogy a szenvedély a lélek látását oly mértékben elhomályosítsa; hogyanlehetséges, hogy ily vastag tudatlanság az oktatásügy kérdésében szót meremelni? Mivel a concordatumban el van határozva, miszerint a katholikus ifjúság egész oktatása minden iskolában a katholika vallás tanával egybehangzó legyen,s a püspökök a fölött őrködnek, hogy ez valósággal úgy is történjék, szintigy fogják a püspökök az ifjúság vallási nevelését minden tanintézetben vezetni s a katholikus gymnasiumok és középtanodákban a vallási tankönyveket kijelölni, úgyszintén a katholikus gymnasiumok és középtanodákban csak katholikus tanárok és tanítók fognak alkalmaztatni, — a „National-Zeitung“ mindezekben „egy nemzetnek méltatlan jármát" látja. Sőt annyira megy a „National-Zeitung“, hogy „minden tudománynak papi tanítás alá rendeltetése“ folytán oly állapot bekövetkezését festi elénk, midőn az iskolákban a Kopernikféle naprendszerről az fog mondatni, miszerint ez „némely tudósok véleménye szerint“ nem alapul igazságon. Nagy köszönettel tartozunk a „National-Zeitung“-nak, hogy nem jövendöl mindenkinek, ki az iskolákban a Kopernik féle naprendszerről beszélni merészel, égő máglyát vagy legalább örökös börtönt. Ez által alig tette volna magát nevetségesebbé, mint azon valóban kimondott félelme által, mit épen most említettünk. Azonban ő nem csak egyedül van, kit ily nehéz álmok kínoznak. A lipcsei „Deutsche alig, Zeitung“ (nov. 29.) is hasonló igódon nyilatkozik : „Austria katholikus érzelmű ugyan, mindamellett épen nem kedvelője azon papi, csaknem korlátlan hatalomnak,mely most minden iskolát is kezeibe kap.“ Az igazságnak ily elferdítései ellenében, melyek megérdemlik, hogy általános szerkezetükben egyenesen a concordatum hamisításának neveztessenek, az előttünk fekvő irat minden egyes oda tartozó határozmányoknak pontos megfejtése által megmutatja, „hogy az egyháznak és államnak e széles területein kölcsönös hatásköre a legnagyobb gondossággal kijelölve, s mindegyiknek a magáé megőrizve van.“ Ez világossá tétetik a concordatum legfőbb határozványainak következő áttekinthető összefoglalása által : „A katholikus ifjúságnak „vallási nevelése“ az egyházat illeti.* „Azért a katholikus népiskolára, melynél a vallási nevelés oly túlnyomó mozzanatot képez, a katholika egyháznak túlnyomó befolyással is kell bírnia.“ „A katholika vallási oktatás az egyházat illeti, azért a vallástanítók előleges megvizsgálása s a vallás tanítására szükséges teljhatalom adása, valamint a vallási tankönyvnek kijelölése is ugyanazt illeti.“ „A katholikus ifjúság számára kijelölt iskolákbani összes oktatásnak úgy kell rendezve lenni, hogy a katholika vallás tanával ellenkezésbe ne jöjön s ez által az utóbbi meg ne rendüljön vagy alá ne ásassék, mivel Austriában elhatározott szándék a katholika vallást épségben fenntartani (I. czikk).“ „A hittani tanulmányok akképeni rendezése, hogy a jövendő papoknak magas hivatásukra a katholika vallás értelme és szellemébeni képeztetése háborítlanul történjék, a püspökök dolga.“ „Az egyház, ha szükségesnek látja, maga is léptethet életbe saját tan- és nevelőintézeteket, s ezeket aztán önállólag vezetheti.“ „Ezen a concordatumban felállított alapelveket nyugodt vizsgálat mellett épen oly következeteseknek (az I. czikkre vonatkozólag), mint a katholika vallás irányában méltányosaknak s a birodalom nem katholikusaira nézve nem aggasztóknak találandjuk. Az állam az által, hogy az egyházat saját területén szabadon engedi mozogni, legkevesebbet sem vesztett. Az állam rendezi és vezeti a közoktatás egész roppant területét a tudomány minden ágában, a hit- és vallástannak egyetlen kivételével. Az állam nevezi ki minden nyilvános tanintézetben a tanítókat és tanárokat, még a vallástanítókat és hittani tanárokat is, csak hogy e két utóbbi osztálynál az előleges vizsgálatot és ajánlási jogot e két állomásra nézve a püspököknek tartotta fenn. A népiskolát illetőleg a vezetést az egyház és állam közösen vállalták el, kölcsönös hatáskörüknek bölcs, a tapasztalás által rég igazolt kijelölésével; erre nézve a Császár nevezi ki minden püspökségben az iskolai főfelügyelőket azon egyénekből, kiket az illető püspök ajánlott, és ebben nyilatkozik épen a belharmónia, mind a két hatalomnak örvendetes összeműködése.“ „Ennélfogva az államnak igen kiterjedt mezeje van, s ha a vallási nevelés és a katholika vallási oktatás terét, mint méltányos és igazságos, az egyháznak engedte át, s valóban nehéz felfogni, hogyan lehet valakinek oka ezen megütközni. Ezt csak a hitetlenség és felforgatás azon pártja tehetné, mely a vallási és erkölcsi alapoknak az országokban és népeknek minden megerősítése miatt jajveszékel, mivel abban czéljához jutásának akadályát látja. S csakugyan ezen párt orgánumaiban tapasztaljuk a concordatumnak az oktatásügyet illető határozványai miatt a legnagyobb zajt ültetni. Hogy azonban mily rész alapon állanak e panaszok, legvilágosabban kitűnik azon körülményből, miszerint e panaszkodók nem merték az igazságot olvasóikkal közölni, hanem a helyett legvastagabb hazugságokkal és elferdítésekkel állottak elő.“ Már ezen rövid áttekintés is jóformán elég lenne, a némely nyilvános lapokban kimondott aggodalmak nevetséges voltát kimutatni. Azonban ki kell még különösen és pedig erős hangnyomattal emelnünk, miszerint a concordatumnak minden az oktatásügyet illető határozványai csak azon iskolákra vonatkoznak, melyek a katholikus ifjuság számára rendeltetvék, így nevezetesen azon határozvány, hogy „a katho Február 2.1856. fikus ifjúság számára rendelt gymnasiumok és középtanodákban általában csak katholikusok neveztessenek ki tanárokká és tanítókká.“Természetesnek látszik, hogy a katholikus ifjúságnak iskoláiban katholikus tanítói, valamint megfordítva, hogy a protestáns ifjúságnak iskoláiban protestáns tanítói legyenek. S valamint a kormány semmikép sem szándékozik a protestáns iskolákban kath. tanítókat alkalmazni, nehogy,a protestánsoknak panaszra szolgáltasson okot, épen oly kevéssé alkalmazhat a katholikus iskolákban is nem katholikus tanítókat,nehogy a katholikusoknak adjon okot panaszra. — Ez mondatik ki a concordatumban, a mennyire annak itt helye volt; mert miután a concordatum csak a katholika egyház viszonyait Austriára nézve hozza rendbe, annálfogva általában sehol sem beszél a nemkatholikusokról. (Az V. czikk vége köv.) Deézs, jan. 24. (Eredeti levél.) Az itteni ev. reformált egyházközség kebelében fölmerült sajnos viszongások eligazítására főtiszt, superintendensi helyettes Bodoa Sámuel úr a múlt nyáron közöttünk megjelenvén, sajnálkozását fejezi ki a fölött, hogy a deézsi egykor virágzó egyház hanyatlásnak indult, és egyházunk fejének valóban igaza van, mert ez egyház ügyeinek vezetésébe ahelyett, hogy tisztán annak közjava és üdvös virágzása tűzetett volna czélul, ügyavatatlanság és önzés vegyült, minek következtében az egyházközségi tagok értelmesebb része a közügyekbeni részvéttől visszavonult, mi által a másik fél hatásköre s befolyásának csak szélesbednie lehete. — Legelőbb a lelkészekkel kezdetett meg az egyenetlenség, azon méltatlan tény által, hogy a különben is kevés fizetéssel ellátott papoktól a negyed megtagadtatott, s csak szigorú felsőbb rendelet folytán adatott vissza, mi által az egyháznak quarta megtérítése fejében több mint 1000 forintot kelle fizetni, mely megtérítéssel nem az egyház, hanem az eltörlést felsőbb jóváhagyás nélkül teljesedésbe vett egyházközségi hivatalnokok lettek volna kötelesek. Az egyház vagyona roszul kezeltetett, tőkéi az egyház némely tagjainál körlevél nélkül hevertek. A templom falait pókháló, folyosóit szemét lepte, környezetében egésségtelen bódék, ronda színek és más ólak építtettek, melyek nagy része a felsőbb hatóság szigorú rendeletei daczára ma is fennáll. Az iskola a papi befolyás alól elvonatott, vagyona roszul kezeltetett, s a szakrendszer hiányos alkalmazása által az egykor virágzó iskola rész elemi tanodává sülyedt alá. Ezen, a vallás méltóságát sértő szűkkeblű gazdálkodás annyira ment, hogy a megürült segédpapi állomás betöltése napról napra halasztatván, midőn köztiszteletű papunk M. L. megszaporodott teendői miatt, ezen állomás betöltését sürgetné, okul testi gyengeségét hozván föl, tiszteletlenül megtámadtatva orvosi megvizsgáltatással lön fenyegetve, mire kinyilatkoztatá, hogy a legelső megürülendő papi állomásra eltávozik közölünk, s elhagyja azon helyet, hol az egyházi szolgák iránt oly tiszteletlenséggel viseltetnek, így csaknem azon helyzetbe jövünk, hogy nem lett volna papunk, kinek imája mellett könyörgést bocsássunk a mindenek Urához, hogy távoztassa tőlünk a visszavonás szellemét. Mindezen bajok főleg onnan eredvén, mivel eddigi főgondnokunk távolléte miatt az egyház ügyeit nem vezethető, ez utóbbi felszólíttatotta köztünk megjelenésre, minek meg is felelt, de csak azért, hogy hivataláról lemondjon. A kebeli egyháztanács e lemondást az egyházi főtanácsnak följelentette, minek következtében P. D. egyházvidéki gondnok lön a derzsi egyház felügyelő főgondnokává kinevezve. Ezen kinevezést azonban a fennerőlített tagokból álló egyházi gyűlés el nem fogadta, állítólag, mivel az ajánlási jogot illeti s mivel ezelőtt 15 évvel az egyház pert indított volt a kinevezett gondnok ellen, de a valódi ok az, miszerint félnek,hogy az új gondnok az eddigi sáfárokat kérdőre vonandja. Indítványoztatott a sérelem fölterjesztése, azt egy 6 tagból álló gyűlésben formulázták is, és az indítványozó s egy 2 tagból álló küldöttség Kolozsvárra vitte az egyházi főtanács elé, honnan a következő tartalmú válasz érkezett: „Az egyházi főtanács a főgondnokot a maga képviselőjének tartja , s azt nevezi ki, kiben bizodalmát helyezi, ezen jogában az ajánlás meg nem kötheti; ezt a kebeli egyház is elismerte, midőn ezen állomásra senkit nem ajánlott, ily bizalom és tekintet eredményéül jön P. D. ez állomásra kinevezve, ki — mint a statusnak hasznos szolgálatot tett férfi, vidéki gondnok s állandó deézsi lakos, ezen egyház bonyolódott ügye rendbeszedésére képes. Ezen bizalom és tekintet meggyengítésére a felhozott, i6évig nem folytatott s csak P. D. kinevezésével előrántott per ürügyül nem szolgálhat." Ezen leirat az ejen év első vasárnapján tartott egyházi