Budapesti Hírlap, 1856. március (51-75. szám)

1856-03-01 / 51. szám

Az austriai cs. teljhatalmazottak tegnapelőtt több más magas vendégekkel együtt a császárnál ebé­­deltek. Később esti társaság és hangverseny volt, melyen az összes teljhatalmazottak jelen voltak. Gr. C­r­­­o­f­f, Al­­­pasa és K. M­a­n­d­e­r­s­t­r­ö­m ez al­kalommal a császárnénak bemutattattak. A császár hosszasabban beszélgetett Clarendon lorddal, tegnap pedig­ O­r­­­o­f­f gróffal tartott hosszabb érte­kezést, mi, mint állítják, igen kielégítőleg ütött ki. Jeromos hg tegnap elfogadá­s­­­i pasa nagy­­vezírt, O­r­­­o­ff grófot és b. M­a­n­d­er­s­t­r­ö­m svéd követet, ki már azelőtti napon jön a császár által elfogadtatva. Előde Lövenhjelm gróf a csá­szártól a becsületrend nagykeresztjét kapta. Az „Indép­ beige“ egyik levelezője bizonyos­sággal állítja, mikép a p­á­p­a Francziaországba jö­vend a születendő császári gyermek megkereszte­­lése végett, ha ez fiú lenne. A legközelebb Rómá­ból visszatért a­v­i­g­n­o­n­i érsek a szent­atyának ez iránti biztosítását,hozá magával, ki ezenkívül az említett főpapnak megígérte, hogy egyházmegyéje főhelyén két napig fog megállapodni. A „Pays“ alaptalannak nyilvánítja egy rajnai lapnak azon közlését, mintha Brunnow báró egy oly távirdai sürgönyt kapott volna, melyben az je­lentetik neki, hogy Oroszország kész Nikola­­j­e­f­f­e t lerontani. Szerinte, az orosz kabinet legá­­lisan elfogadván a harmadik biztosíték­pont követ­kezményeit, nem szándékozik fenntartani a nikola­­jeffi katonai tengerészeti intézeteket s arsenálokat. De a­mi ezen, Oroszországra nézve, már csak ke­reskedelmi szempontból is hasznos kikötőnek, mely egyébiránt bizonyos fontosságú stratégiai pont is, lerontását illeti, puszta nagyításon alapul. Németország, Berlin, febr. 24. A követek háza febr. 23 -i ülésében névfelhivással 207 szó­val 96 ellenében a hat keleti tartomány falusi községi szerkezete iránti törvényt elfo­gadta. Az 1850 évi jan. 31-ki alkotmányokmány 42 §-ának változtatását és 114. §-ának (a földbir­tok­k­a­­­i szabad rendelkeztetés jogára vonatkozó) megszüntetését illető törvényjavaslat feletti második szavazásnál a névfelhívás hasonlag elhatároztatott. Eredménye jen, hogy az eltörlés mellett 179 és ellene 105 követ szavazott. Frankfurt. A német szövetséggyűlés, mint említve volt, a keleti ügybeni határozatakor a vá­lasztmány által szintén elfogadásra ajánlott in­dokolást csak szavazattöbbséggel fogadta el. Újabb tudósítás szerint a szavazatarány követ­kező volt: a motivatio mellett 12, ellene 5 szó nyilatkozott. Stuttgart, február 22. A követek kamrá­jának első ülésében azon kérdés került szőnyegre, várjon viszonzásul a megnyitóbeszédre a királyhoz felirat intéztessék-e. Egy szónok sem emelt szót, s a kamra azon határozatot hozta, mikép nem in­­tézend feliratot. Spanyolország, Madrid, febr. 18. A sa­ra­g­o­s s a­­ nemzetőrség lefegyvereztetett, mivel egy nemrég ott támadt zavar alkalmával, a­helyett hogy a hatóságok felhívásának engedne, a zavargók mellé állott. A spanyol bank s a kormány közt egy 50 milliónyi előlegezés kamatjai iránt komoly viszály támadt, mit igen hihetőleg a törvényszékeknek kel­lene elintézniök. Dánia, Kopenhága, Raasleffnek a schleswigi ministerségből elbocsáttatása, s Bang­­nak a belügyi tárczáról lemondása után (kiket ideig­ I­lenesen Hall és Simony pótoltak) a ministerium jelenleg következő alakulatot nyer: B­a­n­g tanács­elnök, Scheele külügy és Holstein; Hall cultus és ideigl. Schleswig; Simony igazságügy és ideigl. belügy; A­n­d­r­ä, pénzügy; L­ü­tf­i­c­h­a­u hadügy; M­i­c­h­e­l­s­e­n tengerészeti miniszerek. Oroszország. Varsóból, febr. 24-étől je­lentik, mikép a már Paskievits­ky elnöklete alatt megkezdett tanácskozások Lengyelország szerve­zetének ujonczozás és requisitio tekintetébeni áta­lakítása iránt Gorcsakofsky elnöklete alatt hetenkint két ülésben folytattatnak, melyekben Kra­­sinski gróf és Lubomirski ág is részt vesznek. A lengyelországi katholikus püs­pökségek kérdésének elintézéséről a hír mindig újra fölmerül, annélkül hogy eddig valósult volna. léstelenség állhatnak csak szemben egymással. Csak oly vita ez, melyben egyik fél a Schubert da­lai, a másik „Edvárd és Kunigunda, Kunigunda és Edvárd“ mellett állana. Mint két fél volna, melyek egyike Talmát, másika a kötéltánczost, Gautier-t vallaná hőséül. Bizony, bizony nem nehezebb a vá­lasztás, mint két párt közt, melyik egyikének b. Eötvös J., másikának Vas Gereben volna az élén. Már mi, akár nevetségessé teszszük magunkat, akár nem, határzottan az első mellett nyilatkozunk s óhajtjuk, hogy az érdeklett ügy, melyet philharmo­­niai hangversenyeink oly hőn karalznak fel, melyet Singer „classicus“ (soit disant) zenélyei nem bírtak megbuktatni, melynek Schumanné oly hatalmas előbbrelökést adott, minél tovább éljen, gyarapodjék és virágozzék. CANUS: Az austriai irodalom statistikája. D. C. 111. A könyvészeti statistikai áttekintés első osztályában az austriai birodalom időszaki saj­tója 1854-ről általában s a politikai különösen kö­zelebbről tárgyaltatik. A nem-politikai, mint napi s hetilapok, havi, évnegyedi vagy évenként megjelenő iratok következetesen a munka II. részébe soroz­­zák , mely Austria irodalmát tudományszakok sze­rint tárgyalja. A birodalmi időszaki sajtó ismerte­tésénél szerző összehasonlításokat tesz annak 1846, 1853 és 1854-beni állásával Austriában és statisti­­kai adatokat is közöl a journalistika állásáról Angol-, Francziaországban, Schweizban s Németország egyes államaiban. Mindenkinek, ki a népek szellemi álla­potát figyelemmel kiséri, vizsgáló tekintete sok tám­pontot találand ez összeállításban érdekes összeha­sonlításra. Ezen rész többi tartalma a birodalom politikai lapjai jellemzésének van szánva, melyek a különböző koronaországok szerint fölsorolvák. Abban minden egyes hírlapnál minden figyelembe van véve, mi a birodalom és egyes koronaországai történelméhez, geo-, topo- ethnographiája és sta­­tistikájához többé kevésbbé érdekes adalékul szol­gálhat, s az által nem egy becses dolgozat, mely a lapnak az olvasó­ asztalról eltűnésével feledésbe merül, a jövőnek meg van mentve, s a tudósnak és tudomány barátjának nem egy oly kimutatás szol­gáltatva, mely különben vagy épen nem, vagy csak nagy idővesztéssel volna megszerezhető. Mi a lapok jellemzetét illeti, mi minden egyes lap gondos meg­vizsgálásán alapul, mint már a lap azon érdekes czikkeinek kimutatásából kitűnik, melyeknek több mint múlékony becsük van, különösen azon hely ér­demel figyelmet a jelentésben,­ hol azon óhajtás nyilváníttatik, vajha a hivatalos „Wiener Zig“-gal egybeköttetésben álló, hétfőn (1856-­ szombaton) kiadott „Oesterreichische Blätter für Literatur und Kunst“ oly kiterjedést nyerne, hogy jövőre a biro­dalom polyglott irodalmának ítészeti központi köz­lönyéül tekintethessék. Oly hatalmas életerővel biró birodalomnak, mint a polyglott austriai, csak hátrá­nyára szolgál oly regulativum nélkülözése, mely azt egy derék szakférfiak által szerkesztett kritikai köz­lönyben támogathatná. Tényleg az ítészet hiánya, különösen ha kellem­trislikánk állapotait, mely egy részben példátlan el­­satnyulásnak megy eléje, szemügyre vesszük, igen sajnosan tűnik ki s mind világosabbá lesz, miszerint a szakiratoknak szaklapokbani kritikája nem ele­gendő, s egy központi kritikai közlönynek, mely a birodalom minden nyelvű irodalmait s minden tudo­mányszakot egybefoglal , alapítása elutasíthatlan szükségesség. Hogy az erre megkivántató erők a birodalomban nem hiányzanak, arról egy pillanat épen e könyvészeti-statistikai áttekintésbe meggyőz bennünket, mely nem egy helyen oly férfiak nevei­vel ismertet meg, kik a tudomány terén működnek, és egy jeles tudományi ítészet vezetésére képesek volnának. A birodalmi időszaki sajtó összeállítását nyolcz átnézeti táblázat zárja be, és pedig két általános, melyek elseje az összes politikai évi-, havi-,heti­ iratokat s napilapokat koronaorszá­gok és tudományok szerint állítja össze, s melyből kitűnik, miszerint 1854-ben Austriában 73 politikai, 11 irodalmi lap és tudós egyletek időszaki iratai, 19 hittudományi, 14 oktatás- és iskolaügyi­, 11 jogtudományi és statistikai, 37 közigazgatási és törvénylap, 11 történelmi s földrajzi időszaki irat, 10 természettudományi, 12 orvosi, 3 tengerészet- és hadtudományi, 29 erdészeti s mezőgazdászati lap, 69 kereskedelmi s ipari útmutató és fürdő­jegyzék, 3 technikai, 70 mulattató és néplap, 3 időszaki irat a szépművészetek előmozdítására, tehát mindössze 375 hírlap és időszaki irat jelent meg. A második főtáblázat az időszaki sajtót sza­kok és nyelvek szerint csoportosítja, s a sze­rint a birodalom 375 lapja 206 német, 89 olasz, 17 magyar, 5 román, 2 örmény, 1 héber, 45 cseh, 15 lengyel, 5 szerb-illír, 8 horvát-illyr és 6 rub­enre oszlik. ________ A harmadik és negyedik táblázatok csu­pán a politikai lapokat tárgyalják, s a 3. sz. azokat koronaországok és nyelvek szerint adja. A szerint megjelent Austriában 1854-ben 40 német, 18 olasz, 2 magyar, 2 román, 1 örmény, 1 zsidó, 3 cseh, 2 lengyel, 1 szerb-illyr, 1 ruthén, 2 horvát-illyr, politikai lap ; ezekből 4-d. tábla sze­rint 4 hétszer, 40 hatszor, 2 négyszer, 8 három­szor, 15 kétszer és 4 egyszer jelent meg heten­­kint. A többi négy tábla a nem politikai lapoknak koronaországok és szakok, nyelvek és megjelenés­m­ó­d­­­o­k szerinti áttekintését tartal­mazza; azok szerint Alsó-Austriában 68, Felső- Austriában 10, Salzburgban 4, Sziriában 6, Krajná­­ban 5, Horvátországban 4, Partvidék és Triestben 12, Tirol és Vorarlbergben 12, Csehországban 33, Morvában 12, Sziléziában 7, Galiczia és Krakóban 15, Bukovinában 2, Lombardiában 40, Velenczében 19, Magyarországban 33, Vojvodinában 8, Horvát- és Tótországban 6, Erdélyben 4, Dalmátiában 1, a katonai őrvidékben­­, tehát mindössze 302 szaklap jelent meg, és pedig 5 mint évi h­at, 1 félévenkint, 36 havonkint, 15 félhavonkint egyszer, 93 időhöz nem kötve, 99 hetenkint egyszer, 22 kétszer, 8 háromszor, 3 négyszer, 13 hatszor, 2 hétszer; nyelvek szerint : 166 német, 71 olasz, 15 magyar, 3 román, 1 örmény, 12 cseh, 13 lengyel, 4 szerb­­illyr, 6 horvát-illyr, 6 szlovén, 5 ruthén nyelven jelent meg, mind 1854-ben. Az „Ind.belge“, mely a lengyelországi négy kath. püspöki szék betöltésének hírét első hozta, több oldalróli czáfolat daczára, azt állítja, hogy közlése nem egészen alaptalan. De a hit valót valótlannal összekever, midőn az egésségi üdülés végett Olasz­országban utazó orosz cs. hadisegéd Mansuroffnak Sándor császár e concessiójával s az austriai ja­vaslatok elfogadása által tanúsított békehajlammal összefüggő politikai missiót tulajdonított. Az való, hogy a pápai széknek azon engedmények már fél évvel ezelőtt létettek, s a nagy napi kérdést távol­ról sem érintik. Az ügyre nézve a két kormány közt teljes egyetértés uralkodik, s végelintézését csak canoni és hagyományos formalitások hátrál­tatják. Ez „Oest. Zig“ azonban ragaszkodik azon állításához, mikép e püspökségek betöltéséről ed­dig Lengyelországban semmit sem tudnak. Törökország. Az „Oss. Triest.“-nak jelentik Caneábelf. hó 9-ról, hogy az ottani török kor­mányzó az európai társaságoknak megnyitotta te­remeit s a hölgyeket báljaira hívja meg, melyeken az összes török hivatalnokok a női vendégek iránt igen megelőzőleg viselik magukat. Stockholm, febr. 27. Az „Aftonbladet“ közli: A koronaherczeg elnöklete alatt egy választ­mány ült össze, mely Stockholm és a Malarvölgy megerősítése iránt javaslatokat fog kidolgozni. London, febr. 27. Az angol hajóraj előhada Kielbe elvitorlázott. A belgák királya ő­élye hallo­más szerint 14 nap múlva hat napra Londonba utazand. Kopenhága, febr. 27-n este . Az orsz. tör­vényszék 11 órai tanácskozása után a be­vádolt összes ministerek fölmentettek s a perköltségek és dijak az állampénztárra rovattak. Az összes legfelsőbb tör­vényszéki tagok nembűnösre, az összes landsthing­­tagok bűnösre szavaztak. Konstantinápoly, febr. 21. A nagyúri­zat a keresztények helyzetének javítására irányzott reformokat illetőleg, a miniszerek, az államtanács, a magas török papság, a hadi parancsnokok s a keresztény nemzetek főnökei gyűlésében felolvas­tatott. Alexandria, február 21. Az egyiptomi kor­mány a „Bank of Aegypt“ czimet nem ism­ri el s annak sem pártfogást sem szabadalmat nyújtani nem akar. Triest, febrár 28. Lesse­ps Alexandriából ide érkezett. Egy Egyiptomban kitört lázadásról itt elterjedt hír alaptalannak bizonyult be. Legújabb tengertúli posta. Macao vá­rosának legnagyobb része egy nagy tűzvész által elpusztíttatott. I­apihírek és események. Budapest, mart. 1­. " * Minap egy jó eszmét pendített meg valaki a gazdasági gépek hasznának és kezelésének gyakor­lati tanulmányozására. És íme a jónak talált tanács viszhangra talált, s a jó példa nem marad követők nélkül. Ez idén mártiusban már 12 ifjú lesz C­z­e­n­­­ken gyakorlaton. Köztük gr. Széchényi Pálnak egy jeles fiatal embere, s gr. Károlyi István ré­széről 5 egyén, t.i. két fiatal gazda, két béres és egy kovácslegény. E kis karaván már útban van kiképezés s a használatban levő gazdasági gépek és eszközök körüli eljárás tanulmányozása végett a mezei ipar terén oly kitűnőleg előrehaladott s H­a­j­n­i­k igaz­gatása alatt álló nagy­czenki uradalomba. * Az úrbéri szolgálmányok­ hátralékait illetőleg az igazságügyministérium, fölmerült kétségek eltávo­lítására elhatározta, hogy a végrehajtás e hátralékok behajtására, melyek a kármentesítés mellett meg­szüntetett úrbéri szolgálmányokból csak 1848 máj.l -je óta eredtek, meg nem engedhető. Az ide vonatkozó 1853. márt. 2-ki legfelsőbb nyiltparancs csak oly hátralékoknál alkalmaztathatik, melyek 1848 máj. 1-je előtt keletkeztek, de 1853 jan. 1-n még le nem rovattak. Ellenben a volt földesuraságok 1848 má­jus 1-él kezdve a megszüntetett szolgálmányokat előbbi kötelezetteiktől nem követelhetik; azért, ha efféle fizetések iránt ítéletek hozattak, vagy kiegyez­kedések történtek volna, ezek végrehajtás tárgyai nem lehetnek. * Pár évvel ezelőtt lapjainkban többször említve volt egy uj találmány a hajógép mintája, melylyel fel­találója a nemzeti múzeumban kicsiben kísérletet is tett, s mely gőzhajókra alkalmazva, ezek önkényü kormányzását s legsebesebb haladásukban­ könnyű megállítását czélozta. E gép feltalálója G­y­ü­r­g­y ha­zánkfia közelebb Lyonban meghalálozott. * Than Móricz ifjú festész hazánkfia, ki pár hó óta további kiképzése végett Párisban tartózkodik, ott — mint egy párisi levelező írja — egy nagyszerű történeti képet fejezett be, mely a „Mohácsi vérnap“ot ábrázolja. * A csodagyermekek nem csak a zeneművészetben és drámajátszásban, hanem már a drámaírásban is jelentkeznek, így közelebb egy 18 éves győri kőfa­ragó mesterinas az ottani színház igazgatóságának: „A szerelem győzni fog“ czímü népszínművet nyúj­tott be. S a faragó inas műve talán nem lesz oly fa­ragatlan , mint némely nem-faragó népszínműíróké, kik jól tennék, ha darabjaikon faragnának. * S­c­h­u­m­a­n­n-W­i­e­c­k Klára assz. nemcsak kitűnő művészetével érdemesítő magát körünkben, hanem azon nemes tette által is, miszerint hangver­senyei jövedelmének egy részét (100 ftot) alapít­ványképen a pestbudai hangászegyesületi zenedének ajándékozta. * Minap szóba hoztuk egy színészképező intézet­i conservatorium szükségességét. A „Budapesti Visz­­hang“ e rég pengetett eszmét közelebbi számában következő alakban kívánná valósíttatni. Kapcsoltassák a pesti és a kolozsvári nemzeti színházakhoz oly színész-képezde, mely a kezdő színészt ne csak szel­lemileg, de anyagilag is segítse és gyámolítsa. A ké­­pezdébe fölvett növendék, kinél megkivántatik, hogy ép külsővel, hanggal, általános színészi képességgel s legalább elemi ismeretekkel bírjon, az intézet e czélra alapított tőkéjéből szállás, ruházat és táplával láttas­sák el. A tanterv következő lenne: 1) A magyar nyelvtan és helyesírás ismerete. 2) Szép előadás, jó felolvasás, szavalás és hanghordozás. 3) Német, franczia és angol nyelv. 4) Történelem és földrajz, különös tekintettel minden kor, ország és nép erkölcsi szokásai, viseletei és szertartásaira. 5) Táncz, test­gyakorlat, bajvívás. Ez volna az első évi tanfolyam; a második: színészet története, dramaturgia, szerepta­nulmány, begyakorlás, játék. És csak ezen tanulmá­nyok teljes bevégzése után engedtetnék meg színpa­don a kezdőnek föllépése. Ez intézet pénzalapját ado­mányok, e czélra évnegyedenkint rendezett előadások, tánczvigalmak stb. által lehetne előteremteni. A­mely igazgató vezérlete alatt e színészi képezde terve életbe lépene, az legméltóbban elmondhatja, hogy ő vetette meg a magyar színészet szebb jövőjének alapját. * A bécsi udvari színház kitűnő színművésznője Seebach k. a. közelebb körünkbe érkezik . f. hó 5-én az itteni német színpadon egy a szegények kór­háza javára adandó előadásban részt fog venni. Ez­úttal ugyan csak egyetlen szerepben lépend föl (Heil­­bronn Katinkában), de megígérte, hogy e nyár folytá­ban egy hosszabb vendégjátéki cyclusra is lelő. * A győri vasút bécsi pályafejének egyik őre szerencsétlenül két mozdony közé jutván, összezuza­­tott. Csakhamar aztán meghalt s hullája vizsgálat végett a cs. k. közkórházba vitetett. * A pozson-nagyszombati vasúttársaság mart. 17- kén közgyűlést tart Bécsben. Az ott levő részvénye­sek 4-n d. u. 4 órakor előtanácskozmányra gyűlnek össze. 4 G a 11 e­r Rudolf bécsi vegyész egy új módszert talált fel, a csatornákban elszaporodó patkányok ki­pusztítására ; e természettani s vegyészeti irtó­ eljá­­rás a közbátorság kívánalmainak egészen megfelel, és közelebb feltalálója cs. kir. szabadalommal láttat­ték el. * A szivar árának följebb emeléséről forgalomba jött hírek teljesen alaptalanok, akár a kincstári, akár a külföldi gyártmányokra vonatkozzanak. * Az illető ministériumokban egy uj ujonczozási törvényjavaslaton dolgoznak, mely jövő évre fog életbe léptetni. E törvény szerkesztésénél az összes koronaországokbani eljárás egyformaságára fog fő­­kép figyelem fordíttatni. * Auber legújabb dalműve „Manon Lescaut“ melyhez a kifogyhatatlan Seribe írta a szöveget, ki még alkalmasint soká fog késni „Utolsó vígjáté­ Távirati tudósítások. kom“ megírásával, mint írják, jóformán nagy tetszést aratott Párisban. * A Theatre franqais egyik legjelesb színésznőjét veszté el A 11 a­z asszonyban, ki febr. 22-kén rövid betegeskedés után gyomorrákban halt meg. — Hogy a németországi kathol. egyletek milyen virágzó állapotban vannak, azt a következő kimuta­tásból lehet látni. A múlt évben t. i. a Xaverius egylet bevétele volt: 4,486,854 frank, kiadása 4,141,382 frank. A Bonifacius-egylet be­vétele volt 32,247 tallér,­ az Adalbert-egyl­­­eté 56,125 tallér, végre, a B­orrom­eus-egy- I­e­t­é 32,903 tallér. (Az austriai kathol. egyletek e kimutatásba nincsenek befoglalva.) — Münchenből febr. 23-ról írják, hogy P­e­­pita de Oliva assz. másnap u. m. 24 volt az udv. színházban mint F­e­n­e 11 a fellépendő a „Portici-i néma“ ismeretes nagy operában. Már az előadást megelőző napon még a zártszékjegyek is mind el­keltek, a miből meg lehet ítélni a közönség rendki­­vül nagy számát a mondott .Jelladáson. Értesítvény­. A váczi süket-némák cs. kir. intézetében e folyó évi mart. 8-a d. e. 10 órától 12 ig az intézeti növendékekkel tartandó első félévi nyilvános próbatételre, a t. ez. pártfogók és ügybarátok a helyettes igazgatóság által meghivatnak. Színházi előadások. A nemzeti színpadon: Aranyvári E­m­i­l­i­a k. a. és C­a­m­p i 11 i ur föllépteül: „Sze­relmes Ördög.“ Ballet 5 felv. A pesti német színpadon: Benefite der Schauspielerin, Albertine Kläger Jolanthe, König René’s Tochter. Lyrisches Dráma. — Ezután má­sodszor: Gänschen von Buchenau, Lustspiel in­­ Aufz. Gazdászat, ipar, kereskedés. * Pest, febr. 29. Az itteni gabnapiaczi viszonyok teljesen öszhangzanak a külföldi piaczok viszonyaival; a szemes gabnábani forgalom folyvást jelentéktelen, s ennélfogva az áraknak csak úgyszólván nevük van. Mindössze egypár száz mérő rozs, mely mostani árán — 3 frt 30 — 4 frt 12 kr — elkelt. * Pozsonban mint febr. 27-ről írják, hason­lón áll a dolog. A gabnaügylet folyvást pang. Csak a kukoricza és a rozs részesül némi kelendőségben. Az előbbit sziléziai kereskedők vették. A gabnaárak kö­vetkezők : Búza, jó minőségű, 6 frt. 36­­ — könyebb 4 ft 48—5 ft 30 kr. Rozs nehezebb 4 ft 18 — kö­nyebb 4 ft; Árpa — lefelé megy — 2 ft 56 kr; csekélyebb 2 ft 50 kr; sőt 2 ft 42 krért is kapható. Zabnak egyátalában nincs vevője — 1 ft 33 kr. 1 ft 24 kr. A kukoriczát jól keresik — 2 frt 40 kr mé­rője, mázsája 3 ft 18 kr., — régi oláh termés 3 ft 45 kr. mázsája. Köles hüvelyezve, a legjobb fajta 5 ft 24 kr. * Sziszek, febr. 24. Becsei búza 5—51/5 frt; becskereki 4%—5 frt; temesvári 5—5% frt; pan­­csovai 43/1—5 frt; kétszeres 3%—% frt; régi ku­koricza : 2%—% frt; uj 2 frt 6 kr; árpa 2—2% 1 frt; köles 1%—2 frt; zab 1 frt 18—24 kr. * B­é­c­s, febr. 28. Az ügylet ma értékpapírok­ban általánosan csekélyebb volt, csupán a hitel­részvények iránt nyilatkozott nagyobb részvét, me­lyek 323-ról 326-ra emelkedtek. Ezüst 3%. Duna vízállás, febr. 29. 6' 60 0'' 0 fölött. Bécsi börze, február 29. (Távirati közlés.) Bankrészvény ............................. . . 1026 Nemzeti kölcsön 5% ........................ . 84% 1835—diki sorsjegy.......................­ 1839—diki — ........ . . 135 1854-diki — ...... . . 107% Földtehermentesítési köt. . . . .■ • 76% Államvasutrészvény............................ Éjszaki vaspálya.................................. Dunagőzhajózás . ... . . . •.. . 675 Augsburg.............................................. . 103 Hamburg.............................................. . 76 London ............................................... . 10—11 Cs. kir. arany................................... 61/, Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS.

Next