Budapesti Hírlap, 1856. április (76-101. szám)
1856-04-01 / 76. szám
menne keresztül, hát a belmunkaerő a pályának évtiizedek alatti fölépítésére is elégtelen lenne, hogy az idegen munkás,erő nagy áldozatokba kerülne, s a Balkánon átvezetés költségei a semmeringi pályáénál nem lesznek kisebbek, a pálya költségei száz millióval nincsenek túlságosan számítva. Oly tőke, melynek kamatjait az első évtizedben bevenni annál kevesbbé lenne lehetséges , mert e pálya áruszállítása csak akkor jövedeknezné,midőn az egész hosszában ki lesz építve, személyforgalom pedig, bármily élénk, a pályát nem jövedelnesíti. Lássuk már a fennebbiek után a brassói iparkamra által ajánlott vonal előnyeit. AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs , martius 30. D. C. A mai „Wiener Zeitung“ az austriai monarchia összes bevételei és kiadásairól az 1855-diki közigazgatási évben , átnézetet közöl. Ezen világosan szerkesztett összeállításból kiveszszük, mikép a rendes állambevételek folyvást a legörvendetesb módon gyarapodnak, egészben azok 258,508,915 s a megelőzött évhez képest 13,185,191 pfttal többet tettek ki. A rendes bevételek és kiadások közti különzék 42,366,754 pfttal, a megelőzött évhez képest 6,829,203 pfttal csekélyebbnek tűnik ki. A rendes és rendkívüli bevételek és kiadásokat egybevéve a súlyos politikai viszonyokon alapuló 138,889,297 forintnyi hiány mutatkozott ugyan, de a megelőzött évhez képest ez is 1,813,625 fttal csekélyebb, mégpedig úgy, hogy a közviszonyok bekövetkező , békés és rendezett alakulása mellett csak a legjobbat remélhetni. Ö. C. A cs. k. szab. államvaspályatársulat utóbb megjelent Üzletkirautatásából kitűnik, hogy a bevételek jan. 1-jétől kezdve mart. 24-éig 2,742,780 pftot és pedig 561,922 frral többet tettek, mint a múlt évben. Mint hallatszik, Gorcsakoff herczeget itt le. Budberg fogja helyettesítni, mig Fonton a bíród. kanczellárral és S e n i a w in e úrral azon programmot dolgozza ki, mely az orosz diplomaták sz.pétervári congressusa elé Oroszország új állása és politikáját illetőleg terjesztetni fog. KÜLFÖLD. Anglia, London, mart. 28. A „Times“ szerint Angolországnak semmi oka sincs a békével elégületlennek lennie; a nyugati hatalmasságok befolyása Konstantinápoly és Stockholmban számos évekre tökéletesen túlnyomó leend. A „Times“ párisi levelezőjének közlésére támaszkodva, a békéről többek közt így ír: „A Párisból érkezett legutóbbi tudósítások akkép hangzanak - hoffY a_ TiaViWk, „diplomatiai nehézség tUrkép néhány r,s »Kauai? » ivacholes késleltetésével fenyegetőzött. Hir szerint ezen nehézség Poroszországnak azon igényéből eredt, miszerint ő a szerződést ugyanazon módon írhassa alá, mint a többi hatalmasságok, s a harcrtéren levő tábornokokhoz parancs fog küldetni, vagy már el is küldetett az iránt, hogy az ellenségeskedéseket ne nyissák meg újra, ha szinte a béketudósítás mart. 31-ig nem érkeznék is meg hozzájuk. Clarendon lord, mint hallatszik, igen komolyan ellenszegült a porosz igénynek, s azt sürgeti, hogy ezen állam csak oly módon csatlakozzék a szerződéshez, mint Franciaország 1840-ben csatlakozott a részvétele nélkül aláírt szerződéshez. Az ügy úgy látszik, most el van intézve. E szerint most rövid késedelemnél komolyabb dologra nem kell készen lennünk, s reméljük, hogy a meghatalmazottak rövid időn egy új párisi szerződést fognak aláírni.“ Ugyane lap a „Moniteur“nek e reá vonatkozó czikke ellen így védi magát : „A britt közönség mindig kész volt minden nemzeti hiúságból eredt fölgerjedést feláldozni ama szövetség szilárd megalapításának, mely által oly sokat lehetett végbevinni. Az angol sajtó ezen érzületnek egyeneslelkű közlönye gyanánt viselé magát. Nem lehet mondani, hogy az ezen két hadév folytában valaha csak egyetlen oly szót is tett volna közzé, mely által a legérzékenyebb nemzet is fölingereltetve érezhette volna magát. Ellenkezőleg a britt sajtó óvatosan került minden oly közlést, leírást vagy észrevételt, mely a franczia nemzeti érzetet csak legkevésbbé is megsérthette volna; annyira, hogy seregünk igazgatási hivatalnokai ezt a lapoknak szemükre is vetették. Míg az angol bírálat — mondók — a nemzeti rendszer gyönge oldalait kíméletlenül leleplezi, más nemzeteknek kikerülhetlen hiányai óvatosan elhallgattatnák. Mi sokkal gyakrabban védelmeztük a britt rendszerhez tartozó nyilvánosságot, semhogy most szükséges lenne vedveinket ismételni. Azonban akár előnyös legyen ezen nyilvánosság, akár nem, amiatt a francziáknak semmi esetre sem kell szenvedniük. Azt vélték, mikép egyedül szövetségeseinket illeti saját ügyeikről szólni, s azért az összes angol sajtó észrevételeiben csak saját hadügyi rendszerünkre szorítkozott. A „Moniteur“, párisi tudósítónk levelére tett kommentárjaiban elfeledt igazságot szolgáltatni az angol sajtó magatartásának. Ami a franczia sereg jelen helyzetét jelenti, csak annyit mondhatunk, mikép ama sorok, mik iránt panaszt emel, semmi nagyítást sem tartalmaznak. Mi általában csak akkor tettünk említést vitéz szövetségeseink betegségi szenvedéseiről , midőn azok már köztudomásuakká lettek, s akkor is csak igen fájdalmas érzettel tettük azt. Ezért a „Moniteur“-nek kevés oka van arra, hogy a „Times“ modorát elsietett s kíméletlen gyanánt jellemezze. Valóban a franczia nép semmi külföldi bírálattól sem félhet ezen háborubani magaviselete iránt. Vitéz seregének áldozatai s hőstettei a jelenkor históriájához tartoznak. Érdemeik mindenrendü angolok által teljesen elismertelvek. Lapunkban mindaz , mit a britt sereg szövetségeseitől tanulhat, sokkal inkább méltányoltatott, semhogy azzal lehetne bennünket vádolni, mintha ideiglenes és talán kikerülhetlen hiányoknak szerfölötti kiemelése által, szándékosan gyöngítni óhajtanók ama példa hatalmát. Remélhetőleg rövid időn meghallandjuk, hogy a legutóbbi pár hét nyomorai megszűntek, s hogy a vitéz franczia sereg tökéletesen legyőzé ama bajokat, mik azt fájdalom legutóbbi fényes diadalai után érték.“ A f o r d-m a y o r tegnap tisztelkedett a franczia követnél, hogy átnyújtsa neki a londoni községtanács által legújabban hozatott szerencsekivánati határozatokat. Hír szerint a párisi értekezleteken elhatároztatott volna, mikép a török hadjutalék a béke kihirdetése után a dunai fejedelemségekbe fog áthelyeztetni. A belgák királya tegnap reggeli 9 órakor Doveren át haza indult. A „Herald“ kijelenti, mikép oka van hinnie, hogy a Persiávali viszály kiegyenlíttetett, vagy rövedes, miután bocsánatot kért, haladéktalanul viszszatérend Teheránba. Francziaország, Paris,mart. 28. A „Moniteur“ ma jelenti, mikép a császár jövő kedden, a Mars-mezőn nagy szemlét tartana a párisi helyőrség fölött. Továbbá jelenti, mikép Marseilleből egy gyalogsági hadosztály indíttatik Algrba, az onnan visszatérő csapatok felváltása végett. Marseilleből tegnapról jelentik, miképpen akkor érkezett oda egy ministeri parancs, 6—7000 főnyi csapatoknak tüstént Krimbe küldetése iránt. Ezen rendszabály ott számos commentárokra adott alkalmat. A „Moniteur“ jelenti, mikép a cs. hg születése alkalmából a császár a Szajna-megyei orvosok segélypénztára részére, 10,000 fr.-ot utalványozott a civiliste-re, s mikép a császárné kívánatéra a lyceumok s collegiumok növendékeinek húsvéti szünete ápr. 3-ig meghosszabbíttatott. A congressus tegnap tarta 15-ik ülését. Ez kedd óta már a harmadik ülés, mi mutatja, hogy a meghatalmazottak őszintén igyekeznek munkájukat mielőbb bevégezni. Mint hallatszik, a béke legkésőbb 30-a alá lesz írva. 600 ágyulövés értesítendi egyszerre az egész Szajna-megyét a szerencsés eseményről. A béke aláíratása nem fogna mindjárt közzététetni, mivel be akarják várni a megerősítést, azonban a „Mostugur“ egy jegyzékben értesítne a tényről a közönséget. A rendőrbiztosok tegnap az illető városrészek lakosait arra szóbták fel, hogy készen tartsák magukat a kivilágításra. A színházak szintén parancsot kaptak, hogy ingyen, előadásokat készítsenek. Tegnap mindazon külügyministériumi hivatalnokok, kiknek jó írásuk van, összehívattak azon intés mellett, hogy társaikkal semmit se közöljenek. Mint mondják a békeszerződés másolatainak elkészítéséről van szó. A „Constitutionnel “ bécsi levelezője kifejti a tanácskozások bizonyos részleteit. E szerint az ülések titokbantartásának biztosítása végett a congressus jegyzőkönyvek helyett, melyek több titkárok közreműködését szükségelték volna, oly jelentések summásabb formáját használja , mik csupán a viták főpontjait jelölik ki. Szerinte, mihelyt a békeszerződés aláíratott, annak egyegy példánya megerősítés végett meg fog küldetni a szerződő felek mindegyikéhez. A párisi congressus minden esetre addig együtt maradand, míg csak távirdai tudósítás nem érkezendett az iránt, hogy Sándor császár a meghatalmazottjai által aláírt szerződést megerősítő. Erre Clarendon lord, Budis Cavour grófok, s Manteuivel tüstént hazatérendnek, s az állandóan Párisban tartózkodó többi meghatalmazottakra bizondják a megerősítések kicserélését. Azonban ez utóbbi meghatalmazottaknak épen nincs teljhatalmuk arra, hogy az államtitkárok által elutazásuk előtt aláirt kikötésekhez bármit is hozzátehessenek. A ,,Times“ jól volt értesülve, midőn jelenté, hogy a porta a hatihumajumnak a békeokmányba igratását ellenzi. A török teljhatalmazották állítólag ez ellenszegülést azon észrevétellel indokolák, miszerint a nyugati hatalmasságok a szultán belfüggetlenségéért fogtak fegyvert, tehát következetlenség volna tőlük, ha a szultán souverainitását akkor compromittálnák. A kérdéses halihumaján egyébiránt se a görögök se a muzulmánoknak nem tetszik, sőt egy marseillei lap konstantinápolyi levelezője már egyes mozgalomról tesz említést, mely Anatóliában a reformrendelet ellen ütött volna ki. Ellenben az „O. Z.“ párisi levelezője határozottan rágalomnak nyilvánítja azon hírt, mintha a porosz teljhatalmazottak belépte a békeértekezletek folyamát megakasztotta volna. Mondott levelező a legbiztosb kútfőből erősíti, miképp. Manteuffel és gr. Hatzfeldt magatartásával a congressus kebelében fölöttébb meg vannak elégedve, s hogy eszélyes eljárásuk a többi teljhatalmazottakra a legkedvezőbb benyomást téve. A béke aláíratása után különfutárok indulnak London, Bécs, Berlin, sz. Pétervár, Turin és Konstantinápolyba, a békeszerződvény ratificatióit mindenik szerződő hatalmasság részéről elhozni. Mivel azonban a fegyvernyugvás mart. 31-n lejár, az tizenöt nappal meghosszabbíttatik, mely idő alatt nem a‘ nehézségek’ mégyezi "azon "hump okot, mikép a béke talán csak a végperezben fog aláíratni, elháríttattak, úgyhogy a „Moniteur“ vasárnap hihetőleg jegyzéket teend’ közzé a béke megkötéséről. Azonban a béke-okirat csak az illető kormányok részéröli megerősíttetés után fog közzététetni A pápai legatiók iránti indítvány, hihetőleg ma fogott tárgyalás alá kerülni. A congressus ma tarta 16-ik ülését. A congressus összes tagjai, Napóleon császár kívánatéra photographicoztatták magukat. Touonból kelt levelek szerint, a hajóhad egy része keletre indult, s egy másik rész szintén készületeket tesz az elindulásra , hogy csapatokat szállítson vissza keletről. A béke helyreállítása után, csak 30,000 ember fog Konstantinápolyban hagyatni. A jelen keleti seregből 38,000 ember Algirba fog vitetni, hol a kabiok ellen nagy hadjáratot akarnak kezdeni. A krimi seregnek csak igen kis része jövend Francziaországba. Cherbourgi tudósítások szerint, ott 4 ágyunaszád szereltetett fel, s készen áll az elindulásra. A „Tonne“ szállító corvette 6 hónapra való élelemszereket vett föl s elkisérendi a 4 ágyunaszádot, miknek rendeltetése még eddig titok. Németország. Berlin, mart. 28. Az urak TARCZA. A suezi csatorna kérdése. (Víge.) Másik körülmény, mi nem engedi, hogy a suezi csatorna ügyét teljesen megalapítódnak tekintsük, az, miszerint maga a csatornavonal helye máig sincs teljesen megállapítva. Múlt augustusi közleményeinkben két tervről emlékeztünk, melyek közül egyik elfogadhatlannak, a másik elfogadhatónak tűnt fel. T az a bi t mérnök, kit előadásunkban követtünk, bebizonyította, miszerint a suezi csatorna egyenes átvágása nem, vagy csak nagy és kétes eredményű áldozatokkal vezetne czélhoz. A suezi szoros legszűkebb részét választani a csatorna helyéül igen természetesnek, s legkevésbbé költségesnek látszik mindenki előtt, ki a helyet csak a földképen vizsgálja, de e terv ellen szól az, hogy a legrövidebb csatorna északi végpontján a hajdani Pelusium körül a földközi tenger oly sekélyes, mikét alkalmas kikötő azon egész tengerterületen a Nílus torkolatáig nem található. A nagy hajók csak két mértföldnyi távolban horgonyozhatnak a parttól s ha roppant költséggel a tenger színére egy Velenczeszerű tengeri kikötő építtetnék is, az a Nílus homokja által folytonos éliszapolásnak volna kitéve. E terv ellen újabban még azon igen egyszerű, de épen természetessége által helyes észrevétel is fölhozalik, mikép Alexandriától, melyet minden európai hajósnak okvetlenül útjába kell ejtenie,Suezig nem volna rövidebb az út Pelusium felé kerülve a tengerpart hosszában, mint egy Egyiptom földén át vezető csatornán. Mindezen nézetekhez hozzájárul még az, miszerint ha a suezi földszoros metszetik át, Egyiptom érdekei sehogy sincsenek előmozdítva. Először a csatorna kívül esnek Egyiptom termékeny határán. Másodszor a csatorna két tenger vizéből, s csak mellékesen a Nílusból táplált falván, a csatorna vize nem volna alkalmas a föld termékenyítésére; már pedig Egyiptomra nézve, a csatorna egyik főhaszna volna , ha a hajdan virágzó, most szomorú sivataggá változott egész nagy területek az öntözés által visszanyernék termékenységüket. Végre nagy vesztes volna Egyiptomra nézve, s nagy oktalanság a vállalkozók részéről, ha a virágzó kereskedelmü s a legszebb kikötővel bíró Alexandria nem tétetnék a csatorna kiindulási pontjává. A legrövidebb csatorna terve tehát a több tekintetben czélszerűtlen, s I. Napóleon mérnökei hiányos fölmérések és Egyiptom régibb politikai viszonyai által vezettettek e tervre. Ma Egyiptom nem ellenség, mint volt I. Napoleon hadjárata alkalmával, s a csatornatervben annak érdekei is szem előtt tartatnak. Azonban még közelebbi időkben is megmaradtak a legrövidebb átmetszés terve mellett, melyet L i n ant franczia mérnök bővített s jobban részletezett. Ta 1ab 01 mérnök kétségtelen érdeme az, hogy ő ajánlott először egy az előbbinél célszerűbb tervet, melynek részleteivel már olvasóink ismeretesek, mely abban állt, hogy Alexandria és Suez legyen a csatorna két végpontja. A csatornavonal Kairó felett a Nílus kétfelé ágazása fölött, azaz a Delta csúcsán vágja át e folyamot. Itt a Nílus felszíne tíz öllel áll magasabban mint a vörös és földközi tenger felszíne. A Talabot terve szerint e helyen a csatornát néhány mértföldnyi hídon kellene elvezetni, s a Nílusból óriási gőzgépek segedelmével kellene a tápláló vizet felszivattyúztatni. Az egész csatorna fölemelése óriási mű fogna lenni, melynek sikerülése nem bizonyos — mivel a hídnak több mérföld hosszúnak, a hídon levő csatornának 50 öl széles, 4 öl mélységűnek kellene lennie. E fölemelés miatt továbbá se Kairó, se azon vidékek, melyeken a csatorna átvezektetnék , nem használhatnák azt teljesen a hajózásra. E fölött a csatorna táplálására, a Nílusból óriási gőzgépekkel tetemes mennyiségű víz szivattyúztatnék föl, mi e folyam különben is gyakran vízszükségben levő alsóbb folyására, s így a Delta alsóbb részének termékenyítésére kártékony volna. Barrault nevű két franczia mérnök egy új tervet készített, mely szerint a csatorna Alexandrából kiindulván, a Nílus legalsó folyásánál a földközi tenger partjaival párhuzamban fogna haladni. A csatorna egész mentében a Nílus két ágából édes vízzel tápláltatnék,ami által az öntözésre alkalmassá tétetnék. Nem kevesebb mint 500,000 hektárnyi földet remélnek az öntözések által megtermékenyítni. A csatornának ily menetet adva, az eddigi egyiptomi csatornarendszer könnyen öszszeköttetésbe volna hozható a főcsatornával, miután az legfennebb két melrenyivel állana magasabban, mint a tenger színe. A csatorna az egyiptomi nagyobb parti tavakon fogna keresztül vezettetni, s parthosszant haladna a hajdani iPelusium tájékáig, honnan egyenesen délre Sueznek fogna vezettetni. Úgy látszik a Barraultok terve könnyebben létesíthető , s előnyösebb, mint Talaivot é, de ezé az érdem, hogy a suezi földszoros egyenes átmetszése tervénél egy jobbra fordította a közfigyelmet. Barraulték tervében Egyiptom érdekei is szem előtt vannak tartva, s hihető, hogy ha tervük egészben még nem áll is, e fő elv maradandó lesz a csatorna tervének végleges elkészítésében. Barrault mérnökök azt írják, miképpalából tervének kivitelére mintegy 50 ezer ügyes munkásnak kellene éjjelnappal dolgozni, míg a maguk tervében az ásó gépek előnynyel lévén, főként a tavakban használhatók, legfeljebb 18 ezer munkásra volna szükség, s hamarabb elkészülne a csatorna. Az egyenes átvágás a kikötőépítéssel együtt 12—15 év alatt, vagy tán soha sem volna kielégítőleg befejezhető. A nem egyenesen vitt csatornák építése 5—6 évet venne igénybe, házának mai ülésében azrelitek jelentést tön a harmadik hadtest főparancsnokságának egy iratáról, melyben ez a háztól engedélyt kér. Rochow- Plessow és Marwitz ellen az országgyűlés jelen időszaka alatt haditörvényszéki vizsgálatot kezdhetni. Az ipar és kérelmi indítvány a ház összes elöljáróságának lehető gyors elintézés végett át,adaték. A követek házának kérvény nyujtatott be, mely az uzsoratörvény eltöröltetését, valamint egy törvény kibocsátását indítványozza, melynél fogva az adóssági fogság csak a hitelezők gonosz vagy csalási szándékú ki nem elégíttetése mellett legyen megengedhető; e kérvény az igazságügyi bizottmánynak alkalmul szolgált az uzsoratörvényekre nézve bővebb fejtegetésbe ereszkedni, s a kérvényt a kir. államkormánynak megfontolás végett ajánlani. Távirdai után jelentik, mikép a követek házának mai ülésében a boroszlói kereskedelmi kamra elnöke, M o I i n a r i követ és baloldali tagnál tartott házmotozás az ismeretes sürgönyorzás ügyében illető röpirat folytán is szóba jött. Molinari kinyilatkoztatá, mikép a nála történt motozásnak mind jogszerűségét fejtegetten hagyni, és se panaszt emelni se arra vonatkozó indítványt tenni nem akar, mert joga érzetében a vizsgálat megkezdéssel óhajtja, hogy annak oka vagy alaptalansága, miért rendeltetett el nála a házkutatás, világosan kitűnhessek. A „Pr. Corr.“ egy hosszabb czikkben indokolja, miért utasíttattak vissza, mint a távírda jelenté , a Poroszországban tervezett nagyobb hitelintézetek engedélyezése iránti kérvények. Annak czélja , az ingó-hiitelintézetek nélkülözhetőségét Poroszországban kirsulatni, hol az ipar, vaspályák és összes forgalmi eszközök fejlése a tervezett intézetek hozzájárulta nélkül is ,a közönség egyenes részvétele mellett akadálytalanul előhalad. E czikk vége ezt tartalék nélkül fejezi ki a következőkben: „Azon föltevés, hogy a szilárd, közhasznú vállalatokra irányzott törekvések Poroszországban egy nagyobb öszpontosított tőkeerő segélye nélkül általában örvendetes kifejtést nem nyerhetnek, ez az utolsó évtizedek tapasztalatával homlokegyenest ellenkezik. Habár el kell ismerni, hogy a rendelkezhető tőkék hiánya nem egy kívánatos törekvés létesítésénél jegyezhetően akadályul szolgál, mégis semmikép sem szabad félreismerni, hogy az ország minden részeiben és az ipar minden, ágaiban a legélénkebb előhaladás tapasztalható s hogy a társulati szellem, egy kizárólag e czélra határozott nagyobb hitelintézet közrejárulta nélkül is képes volt az összegyűlt tőkéket oly csatornákba vezetni, melyekben gyümölcstermő alkalmaztatást nyernek. Erre könnyű bizonyítványokat felhozni. Maga a vaspályákba fektetett tőke 1840-től 1850-ig 19 millióról 154 millióig és 1855-ig 215 millióig szaporodott, egyéb, mintegy 54 milliónyi értékű pályák épülőben vannak, másokat, melyek költségei 51 millióra számítvák, hasonlag biztosi-4 »-l.nl n f/vl»*to ocrilatll ojálllatok Stilli hiányoznak, még további pályák építésére. Más irányú vasúttársaságnak 1849. évtől kezdve nem kevesebb mint 87 vállalat engedtetett át mintegy 83 milliónyi értékben, ezek közt 27 bányavállalat 40 milliónyi tökével. Biztosítótársulat csupán az utolsó 9 év alatt 22 jött létre 22 milliónyi tökével, s fovóintézet ugyanazon idő alatt létesült 102 millióval. A vállalkozási szellem újabb könnyítéseket nyerene, ha a porosz banknak keletkezőben levő, a fokozott szükségleteknek megfelelő bővítései, valamint a már jóváhagyatott vagy még alakulóban levő kisebb magánbankok életbe léptek. Ily viszonyok közt az ország anyagi érdeke nem fog abban szenvedni, ha a nagyobb ipari hitelintézetek iránti tervek most el nem fogadtatnak , sőt azon kérdésnek megvizsgálása, vájjon az ilyféle intézetek állítása az országnak valódi és tartós hasznára válnék-e, és vájjon miként kerülhetők ki a fölemlített veszélyek, oly időpontra tartatnak föl, midőn a pénzvásár állapota kevesebb gondot adand, s midőn a más országban teendő tapasztalatokat is föl lehetem használni. A Francziaország és Poroszország közti viszony legújabb stádiumára nézve itt jellemzőnek tartják. Nemzeti színház. Martius 29-n Feeki Miklós javára először : „Negyedik Laszlo.“ Eredeti tragoedia a felvonásban. Irta Dobsa Lajos Vannak vállalatok, melyeknek bukása is nagyobb tapsot érdemel, mint némely kis pénzek árán vásárolt siker. Vannak emberek, kik csak a nehéz feladatokban találnak ingert a munkára, kik nem érdeklődnek oly tárgyak iránt, melyekben egész erejöket megfeszítniök nem szükséges — és minél veszélyesebbek az ilyenek a vetélytársakra nézve, annál több reményt adnak azoknak, kik az ügyet