Budapesti Hírlap, 1856. április (76-101. szám)

1856-04-01 / 76. szám

mikép Heydt minister egy a franczia trónörökös születése alkalmából adott lakomán a francziák csá­szárjáért toasztot mondhatott, kivált miután még nemrég,a párisi iparműkiállításban részt vett iparosok lakomájára az itteni franczia követ nem is volt hi­vatalos. Spanyolország, Madrid. Egy mart. 27-től kelt sürgöny szerint a c­o­r­t­e­s-g­y­űl­é­s bevégzi a törvényszékek iránti organikus törvény alapjának általános tárgyalását. Előkészületeket tesznek a v­a­ll­a­d­o­l­i­d-b­u­r­g­o­s­i vasúti munkálatok meg­nyitásának ünnepélyére. E­spar­térő jelen leend ez ünnepélyen. Olaszország, Turin, mart. 22. Legújabb p­á­r­­m­a­i tudósítások szerint B­o­r­d­i Gaetano hadbíró megsebesülése folytán meghalt. Özvegyén kívül hét gyermeket hagy hátra. Gyilkosának még semmi nyomára sem akadtak, s a lakosságot borzadály fogja el e titokteljes vértettek folytán. Bordi előre kapott intést, s azt meg sem is vetette, mert 17-n estve is egy szolgálati katona ment utána, őt kí­sérve ; azonban a gyilkosság oly villámsebességgel jön végrehajtva, hogy ez utóbbi csak akkor véve észre a történtet, midőn Bordi már a földre rogyott. Oroszország: A k­r­i­m­i­a­i tudósítások feljó hó 13-dikáig terjednek. Minthogy az an­golok a fegyvernyugvás megköttetése után is folytatók rombolási művüket, azért az oroszok nem engedék meg, hogy az angolok a gyár­öbölben az ostromágyúkat hajókra rakják s a Bos­­porusba szállítsák. ilyféléről már a „Times“ leve­lezője is értesített, de nem arról, hogy ez az oro­szok részéről csak visszatorlás. A csapatok egés­­ségi állapota javult. De a Feketetengeren erős vi­harok jártak, melyek folytán több hadszerekkel ra­kott hajó elveszett. A „Montezuma“ és „Christoph Colomb“ hajók is, melyek a Kinburnban fogságba esett oroszokat Odesszába akarák szállítani, kény­szerültek Konstantinápolyba visszatérni? Eupa­­toriai mart. 9-iki hajók is értesítnek ott előfor­dult szerencsétlenségekről. — K­eresben nagy hideg uralkodott s a jenikaiéi tengerszoros még mindig jéggel volt borítva. — K a m i e s i 9-iki tu­dósítások szerint a kórodák még mindig tele voltak betegekkel. Pelissier tbgy Lüders Ilknak jelenté, hogy a franczia fogságban volt összes orosz kato­nák Odesszába fognak szállíttatni — A franczia és angol katonák közt némi hidegség kezd helyet fog­lalni; ehhez járul a francziák közt uralkodó ellen­szenv Pelissier ellen. A tábornagy, miután a Mala­­koff bevételét voltakép Bosquet fágynak tulajdonít­ják érdemül, Francziaországban alig fog valami különös fogadtatásra találni. Törökország, Konstantinipol­y hól mart. 20-ról a „lithogr. Corr.“nek ezen felette feltűnő és nagyon is kétségbe vonható jelentést teszik: „Sietek Önnel a következő fontos tudósítást közöl­ni : A porta már legközelebb minden baráti hata­lomhoz emlékiratot szándékozik intézni M­o­n­t­e­­negro eddigi magatartását Törökország ellenében illetőleg, melyben Montenegrónak 1852-kihez ha­sonló körülzárolásával fenyegetőzik. Ez Omer pasa kedvencz terve lenne.“ S miután már emlékiratról van szó, megemlítjük, mikép a­zultánnak is benyujtatott egy emlékirat,mely a kabinet tagjait azzal vádolja, hogy a szövetsége­seknek adott reform-hat által épen ama szenedet adták meg, melynek megtagadása az Oroszország­gal­ háborút előidézte. Ez emlékiratot ízzel bey első kamarás nyújtotta át ; annak hatását azon­ban eléggé jelöli az, hogy ízzel azonnal elbo­­csáttatott s helyébe Mached bey másodkamarás neveztetett ki. Mind a cselszövények a palota hel­­jéből származnak, s a nagyvezír kajmakamra hosszú értekezletet tartott a szultánnal a felett, mint le­hetne azoknak véget vetni. Trapezun­ti tudósítás szerint Omer pasa csa­patjai Izmail parancsnoksága alatt valószínűleg Er­­zerumba fognak menni. A fegyvernyugvás-kö­­tési teljhatalommal gőzösön Trapezuntba ment; a fegyvernyugvás közte és Murawheff közt valószínű­leg ápril 10-étől máj. 9-éig fog aláíratni. Egy más levél szerint S­z­e­l­i­m pasa 1. Redcliffe kívánatéra visszahivatik; V e­­­y pasa már után lenne Trapezuntba s parancs adatott, hogy az egyiptomi Távirati tudósítások, is, mart 29. Tegnap este 3 é­vente 73. 35. — Határozottan állítják, hogy a béke bizonyos és közel bekövetkező, a szerződés valószínűleg vasár­nap fog aláirattatni, az erősítvények kicserélése végett azonban a fegyvernyugvás mintegy hat hétre meghosszabbíttatott, s a szerződés csak ezután fog küzzelélezni. A szerződési okmány aláírására készen áll egy sastoll, melyet a korona-ékszerész keze mesterségesen kidiszítend, s melynek birto­kába a császárné szeretne jutni, úgy vélik, hogy az erősítvények kicserélése május hó első felében fog végbe menni. (E sürgönyt rövidebb szerkezet­ben magán távirati sürgöny alakjában már vasárnapi számunk hozta.) Pár is, mart 30. A „Moniteur“kihordói ma d.u.l órára hivattak egybe. A békekötést ma teljes bizo­nyossággal várják. — Pelissier tbk jelenti,mikép a cs. herczeg születésének eseménye Krimiában f. hó 23-án jön tudva s a szövetségesek részéről ágyúzással ünnepeltetett, mi mellett az oroszok, kétségenkivül azon szándékkal, hogy e nyilatko­zathoz csatlakozzanak, örömtüzeket gyújtottak meg. . Drezda, mart. 28. estve. A mai „Dresd. J.“ azon hirt, mintha Szászország a drezda-hodenbachi vaspályarészt az austriai államvaspályatársulatnak engedte volna át, teljesen alaptalannak nyilvánítja. Tur­i­n , márt. 27. Gr. Ca­v­o­ur, mint itt gya­nítják, körülbelül még egy hónapig marad Párisban; úgy látszik kölcsönt akar ott létrehozni, mire nézve a kilátások kedvezőkké alakultak. Fl­o­r­e­n­c­z, mart. 29. A loskanai és pápai kor­mány közt a határforgalomra nézve a csempészet elnyomása és a kereskedelem és ipar könnyítése végett kölcsönösségi szerződés köttetett Alexandria, mart. 29. Hírlik, mikép a porta megparancsold, hogy néhány erőd Alexandriában mert az csak kereskedelmi kikötő, eltöröltessék. A hadsereg ismét török egyenruhát kapna, egyszers­mind­két gárdahadtest mint alkirályi testőrség fogna felállíttatni. Bombay, mart. 5. Az Aude birodalomnak be­­keblezése nehézség és ellen­állás nélkül ment végbe. Herat bevételéről még mi bizonyost sem tudnak. Eső hiánya komoly aggályokat gerjeszt termésre nézve Kelet-Indiában. A chinai fölkelők nem tesznek előhaladásokat, sőt inkább hátrányban látszanak lenni. Singapore, mart. 21. A victoriai kormányzó Australiában, sir Charles H­o­t­h­a­m meghalt, a hadjutálok téli állomásán maradjon s csak később fog a Bosporusba szállíttatni. A k­a­rs­z­i h­a­d­i­fog­­­y­o­kat naponkint várják Sz. Pétervárra; mint mondják, azok négy osztálya, ebben Williams Ilk segédei, Leake és Thompson, már Penzába érkezett, hol nagyon feltűnt. Mindenütt a'legnagyobb figyelmet tanúsítják'irántuk s napon-­­kint magán körökbe hívják őket, melyekben ez urak közelről megismerkednek az orosz jellemmel és élet­tel; ez által valószínűleg nem egy előítéletet fognak levetkőzni. Kern sokára Moszkvába s onnan Sz. Pé­tervárra vitetnek. Ázsia: Japánból Californián át jelentik, mikép J­ed­do városa nov. 12-kén földrengés által levontatott, 100,000 ház fekszik romokban, s 30,000 ember veszett el, tartják szem előtt, ha mindjárt egyszer-kétszer si­kertelen kísérleteket tesznek is. Szerző nehéz tárgyat választott magának, a kő, melyből művet faragott, igen durva és darabos volt. A közönség és a felülegesen vizsgáló ítész csak a benyomásra, a meglett mű idomaira gondol — s nem törődik az anyaggal. Mi azonban az anyagot is számba veszszük — s ismételjük, mikép még nem­­sikerülés esetében sem törnénk könnyelműen pál­­czát a tehetség és­­igyekezet fölött. De ki kell hamarjában mondanunk, mikép „IV. László“ a tárgy nehézségének számbavétele nélkül is előnyösen versenyez közelebbről színre került történeti drámáinkkal. Szerző drámája hősévé krónikáink leggyengébb emberét választotta. Kun László kicsapongásai, er­kölcsi süllyedése által ínségbe juttatá az országot, s alatta kapott lábra, mint Byron mondatja „Sarda­­napalus“ban, „a despolismus legroszabbika, a bűnök s elfajulás despolismusa.“ Uralkodásának szomorú emlékpénze a „Kán László szekere".“ Ez ingatag, a kán hölgyek, a serleg és koczkajáték mellett min­dent feledő királyt, e magyar Sardanapalt mint drá­­mai hőst támasztani föl a krónikáknak csak cson­tokat mutató sírboltjából: ez az, mit igen nehéz föladatnak mondunk. Byron S­a­r­d­a­n­a­p a­lyja is nehéz tárgy volt egy tragoediára. Az elpuhult, egészen elasszonyo­­sodott király iránt bukásakor tragikai, mély rész­vétet ébreszteni, s nehéznek látszik, Byronnak azonban teljesen sikerült a tragikum. Sardanapal életeivel alakított magának, s személye és alattva­­ira nézve epicureus volt, ő iszonyodik minden vérontástól s esztelenségnek tartja everek vérével szerezni borostyánt a csata mezején. Már magában mint elv embere felül áll a megvetésen. Ezenkívül engedékeny szelídsége, s ámbár Bált vallotta iste­nének, mondhatni keresztényi türelmének oly tanú­­jeleit adja, hogy részvétünket még elevenebben kelti föl. Női tulajdonuk igaz, de mindezeknek a következetesség bizonyos férfiasságot kölcsönöz. Az élete ellen öszveesküdött nagyoknak megbocsát s jósággal i­gyekszik őket lefegyverezni. Később, midőn ezen, az országlati bölcseséget megvető engedékenység miatt élete veszélyben forog, e veszély férfiúvá, valódi királylyá, valódi hőssé te­szi ; — midőn már egészen átalakulva áll előttünk, midőn bámulnunk kell — akkor következik be bukása. Negyedik Lászlóban nem csak azért nem lehet­ ugyane menetet követni, mivel sz­erze utánzás vád­ját vonta volna magára, hanem azért sem, mert ma­guk a történeti adatok sem engedték meg. Lászl­ó­­nem volt a történet szerint oly következetesen élv­­hajhász mint Sardanapal. IV-ik László több ízben vitézül harczol a kunok, és a cseh Ottokár ellen — és pedig ifjabb korában. Elvtelen, változékony, ingatag ember — a körülmények bábja. A történet azt mondja felőle, hogy a kun nők közt töltő idejét — s végre,— nem tudni mi o­k­b­ó­l,­ a kunok által öletett meg. A kunokon, nádorrá kinevezett kegyencze, Mire áll koszul, ki megkeresztelkedett saraczén volt. Szerző először is,­ épen úgy mint Byron Sarda­napalt, szebb színben tünteti föl, mint a történet­írók. Kicsapongásai életének korábbi korszakára létetnek a darab kezdeténél. A darab kezdetén Lászlónak még kisded korában elvett neje, Izabella él ugyan, de tőle külön válva s a darabban csak neve fordul elő. A darab folytán holt hírét halljuk. László az első felvonásban egy kun höl­gyet szeret, kinek szerelméről még nincs meggyő­ződve. A kun E d­u­a a király szenvedélyes szerel­mét csak magas­ czélokra akarja fölhasználni. Ő a kori nemzet érdekében űzi a királylyal kaczér játé­kát. A király szivét csak azért tartja fogságban, hogy tőle kunjai számára s a magyar nemzet rová­sára újabb szabadalmakat csikarjon ki, s ha majd egykor Izabella meghal, mint királynő emelje föl rokonait országos hivatalokra. László nincs női ruhába öltözve, mint Sardanapalról írva van, de lenti öltönyt visel, mely a magyarok szemében min­denesetre a nőuralkodás jelképe. László a darab elején úgy tűnik föl hát, mint­ egy szerencsétlen, kínzó szenvedély rabja. E szenvedély drámai tekin­­tetben nemes, mert az egyetlen nő iránt táplált sze­relem. Edua meg van már nyugodva a­­felöl, mikép a király teljesen­ hatalmában van, s nagyravá­­gyása terveiben egészen biztos."— E diploma­­tiai szerelemnek fű ellenséggé a király hű ta­nácsnoka, a történet által említett saraczén Mi­ss­e, ki belátván Edua terveit,­« király szerelmé­nek eloszlatásában látja a király és magyar nemzet megszabadulását. Miután az észre hiában igyeke­­zett hatni, a király szivén gyakorolja diplomatiai ügyességét. Mizének egy szép, fiatal nőtestvére ér­­­kezik a pyram­isok, pálmafák és elefántok hártjá­­ból. A király figyelmét, első látásra megragadja e keletiesen öltözött szépség. Mire igen merészen saját nővére által akarja elvonni Eduától. A király és a gyermekes leány között támadott szerelmét nagy óvatossággal mozdítja elő. A királyban valódi magasztos és ábrándos szerelem támad a mahome­­dán hölgy iránt, s azon buzgalom, melylyel ez a szeretet tanát, a keresztény vallást öleli, benne is nemesebb vallásos érzelmeket támaszt, melyek ed­dig ismeretlenek voltak előtte. Ez uj szerelmes előtt a király nem egyszer kénytelen megszégye­nülve , megsemmisülve állam­ korábbi rendetlen élete miatt, s mindezen teljes megtérési jeleken kí­vül a király harczossá , férfiúvá és ismét hőssé lesz, s a mily vitéz a harczban, épen oly nagylelkű győzelmében. Látjuk ezekből, minő eszközökkel igyekezett szerző a királyt drámai hőssé tenni. A valódi sze­relem vonta el a kun hölgytől, s egyszersmind a kunoktól, és ugyanaz adja vissza őt a magyar nem­zetnek! Lássuk m­ár bukását, László is, mint Sardanapal, akkor bukik meg, midőn a teljes javulás tetőpont­ján áll, be a bukás okai, a dolog természetéből fo­­lyólag különbözők. Itt a korábbi jóindulatból elkö­­vetett hiba, ott egy korábbi szenvedély okozza a hős bukását. Sardanapalban a végfejlemény egyszerűbb, mert Assyria királya bukásának eszközei nyílt, fegyveres ellenségek. IV. Lászlóban a vég­fejle­mény bonyolultabb, mert egy eltaszított, s a csel­­szövényekben gyakorlott nő ármánya által kell ] hősnek buknia. (Vége küv­etk.) Napih­írek és események. Budapest, mart. 31. * Ki hitte volna, midőn a keleti kérdés oly nagyszerű felkiáltójellé vált a hadüzenetek által, a feketetenger zárjel közé tétetett, a kettős pontból négy is lett, egész Európa diplomatája gon­dolat­jelekből ki nem fogytak, és a háború vesz­­s­z­e­i oly súlyos csapásokat ejtettek jobbra balra, hogy mind a szerencsétlenségeket az értekezletek nóta médiái oly üdvös eredményre vezetendik, és a fegyverszünet pauzája után az egészet oly hamar be fogják a békepontjával fejezni. Ily helyesírást csak az isteni gondviselés­­keze vi­hetett végbe, s a bonyolódott európai ügyek ily szép construálását csak s a s­­­o­rr­a­­ lehet eszközölni, mely a fejedelmi erőt, a hatalmat, az ész merész röp­tét, s a közérdekek magasabb régióit képviseli. Ki hitte volna, hogy az 1856-ik év husvétja a harcz ádáz oroszlána helyett a béke bárányával, s piros vér helyett, a béke piros tojásával ajándékozandja meg "Európát"és mégis úgy van. A béke itt van sastollal aláírva, s bizton remélhető, hogy mint a sas sziklára építi fészkét, e ténynyel a béke szentegyháza is sziklára lesz építve és tartósan bol­­dogítandja a világot ! . . . E szép béke honol jelen­leg irodalmunkban is; lapjaink új évnegyedet kezde­nek , s felebaráti szeretettel hirdetik egymást: a „Pesti Napló“ karonfogva a „Budapesti Hirlap“pal s a „Magyar Sajtó“val; a „Budapesti Viszhang“ a „Va­sárnapi Újság“gal; szeretettel véve föl körükbe, hogy „három testvér“ legyen a népből, az új „Magyar Néplapot“; a „Hölgyfutár“ a „Délibábbal ■ a „Di­vatcsarnok“ is, máskép nem tehetvén, fölkereste az örök béke honát. .... A magyar színésznők s a Ristori- párttusa is elnyugodott, s az egész természe­ten békenapjával mosolyg a­­ tavasz! * A múlt vasárnapi utolsó philharmoniai hangver­seny, melyet háromszoros jótékony czélja tekinteté­ből oly melegen ajánlottunk a közönség figyelmébe, minden szép igyekezet daczára csak gyéren volt látogatva. A rendezőség, az előadó művészek és a la­pok megtették a magukét, csak a főtényező, a közön­ség maradt ismét hátra. Úgy látszik az utóbbi időben jótékony hangversenyeink mind balcsillagzat alatt születtek, s a részvét melege egészen ellenkező arányban áll a léggel, midőn ez fölmelegszik, am­az kihűl. Valaki tréfásan így definiálta a classicus előa­dásokat : classicus előadás az, midőn több ember van színpadon, mint a földszinten; ez a csípős értelme­zés ezúttal ezen philharmoniai hangverseny classikai zeneelőadásán is teljesedett. Valóban sajnálnunk kell, hogy a közönség érdeke és részvéte ily­enes Tohá­t kertészkedett a múzeumi sétány körül, s hogy oly kevés megnyugtatást hozott a másik kitűzött két jóté­kony czélnak, a zenedének s a nehéz­ színház nyug­díjalapjának. Hogy virágozzanak így ki a fák, hogy virágozzanak fel az intézetek, ha ehető sugarukat, r öszvét napját megvonjuk tőlük? —Nap nélkül nincs árnyék, s igy bizony csak közönségünk közérzületé­nek árnyékoldalait fedezzük fel , a nélkül, hogy egy­hamar a múzeumi sétány árny­ékában pihenhes­sünk. Azonban e hangverseny még­sem volt minden fényoldal nélkül; a sötétség csak a pénztárra borult, az előadás művészeti oldalában voltak jeles fénypon­tok is. Itt mint reánk nézve kiváló érdekül kell fölem­lítenünk azon körülményt, hogy ez alkalommal elő­ször történt, miszerint a philharmoniai zeneművek nagymesterei Mendelsohn, Cherubini, Beethoven és Haydn társaságában egy „an­­ch­io sono pillore“ Brand Mihály pesti hazánkfia is be jön vezetve. E derék zeneszeretőtőt, kinek már több jelesül irt m­isezenéjét hallottuk,­­egy nagy sym­­phonia vétetett fel a mai műsorozatba­, és a mű­értők részéről általános elismeréssel és tetszéssel fogadta­tott ; a harmadik rész ismételtetett, s végül a szerzőt zajosan előtapsolták, mi ha magában véve nem sok, de mégis legalább egy kis pillanatnyi ösztön és buz­dítás erejével bír, hogy hazai zeneszerzőinket komo­lyabb művek írására lelkesítsük. Az egészben csak azt lehetett sajnálnunk, hogy e symphonia előadásán a rögtönzött betanulás nyomait igen érezhetőleg le­hetett észrevenni. B .Többször figyelmeztettük a nemz. színház igaz­gatóságát, hogy gyönge lábon álló lánczkarunkat s hallétünkét,mely az ismeretes élet szerint a hal-lét nevet már régen kiérdemelte magának, egy ügyes lánczos által megerősíteni s jobb létbe helyezni igyekezzék, s e czélból a színpadunkról ismert s Ko­lozsvárott nagy haladást tett Tóth Soma szerződte­tését ajánlottuk. E fiatal tánc­művész közelebb kö­rünkbe érkezett, s még e héten megkezdi vendégjá­tékait, melyek az intézet érdekében valószínűleg ál­landó szerződtetésre vezetendnek, miután Tóth Soma nemcsak mint tánczos, hanem mint komikus színész is ügyesen tölti be szakmáját és így színpadunknak több oldalulag is haszonvehető tagja lehet. * A dunagőzhajózási társaság igazgatója Erich­­son úr szemleutat leend Galaczra, s e czélra Bécs­­ből közelebb ide megérkezett. Üdvözlésére a part­jainkon állomásozó gőzösök felvonták társasági lobo­góikat. * Ha Othellót egy német aesthetikus „zsebkendő­­tragoediá“-nak nevezhette, úgy közelebb Budán egy wikler-tragoedia játszatott le. Amott a szerelmi fél­tékenység azon l­agyszerű­ drámájában egy zsebkendő, emitt pedig egy közükséges női wikler szerepelt. A dráma meséje következő. Egy az alsóbb osztályhoz tartozó nő gyanaskodott vejére, hogy az nejét elha­nyagolja s bizonyos nőszemélylyel tilos viszonyban él. Boszut akar tehát állani. Egy estve az említett nőt köpönyegéről megismerni vélte ;­ mindjárt minden további kérdés nélkül neki rohan, agyba-főbe veri, a földre sújtja és arczát megvérezi. A szegény megrohant nő bármennyire akarta, szóhoz nem juthatott, s csak midőn már a bántalom végrehajtatok, akkor tűnt ki, hogy a wikler ugyan hasonlíthat, de ő egészen más személy és a kérdéses dologban tökéletesen ártatlan. A bántalmazó nő hatalmaskodásáért természetesen méltósag lakói. Az egész dologból azonban az­ a ta­nulság, hogy az ember ne csak a wiklert nézze, hanem azt is a­ki benne van. * A hazai juhászat elhaladására, nézve érdekes­nek véljük megemlíteni, hogy a jeles gutori juhászat Pozson megyében C­z­i­­­c­h­e­r­­ Róbert magas­ gaz­­dászati előretörekvése által, ismét új jelentősé­get nyert, a tenyésztés említett ágának t. i. gyakor­lati iskolájává lön az által, hogy ez évben már három fiatal gazda s két juhászlegény nyeri benne a kiké­­peztetést. E szó a régi pásztori időkben sok birkás gazda előtt nevetséges lett volna hazánkban, midőn a birkanyájak mellett csak az Isten volt a jó pásztor, s a fajnemesítés és gyapjuterm­elés javításá­nak titkát csupán a „Könyves gazdák“-nak csúfolt egyének ismerték; most már e tudomány is népsze­rűvé kezd válni s üdvös hatása bizonyosan a juhászat országos gyarapodásában fog nyilatkozni. Az említett gyakorlati iskolában tanuló gazdák egyike bécsi, ketteje feh­érmegyei, névszerint lánghi, ide való a két­iatal juhászlegény is; az utóbbi négy egyént a lánghi gr. Z­i­c­h­y­e­k küldöttek oda. színházi előadások, apádon: „Hunyadi A nemzeti­szi László.“ Opera 3 szakaszban A p e s ti német színpadon: Hr. und .Frau G r o b e c k e r, vom Königstädter Theater in Bériin als Gäste. „Die Zwillinge.“ Lustspiel in 5 Äüfz. von Trautmann. Értesítvény. Ki­m­u­t­a­tás­a a budapesti­ láncz­­h­id jövedelmének 1856.,január 1 -től február 29-kéig.­­ Áttett összeg az előbbi kimutatásból 1856. január 1—töl 31-kéig 18,828 frt 16 kr. 1856 február 4 —töl 29-éig 493,500 frt, a hídon átkelt gyalogszemélytől 1 párjával 8225 frt. Járművektől, mint talicska, ta­liga, különféle kocsi, szekér stb. továbbá teherhordó gyalogoktól, kik szintén a kocsiuton járnak, szabadon hajtott vonatk­amn­ától stb. 6859 frt 17 kr. 1034 darab szarvasmarhától 5 pkrval 86 frt 10 kr. 956 db. apró baromtól 2 pkrjával 31 ft 52 kr. 2594*/2 akó bor, pálinka, sör, s egyéb ilyes a kereskedésben előfor­duló folyadéktól: akója 4 pkrjá­val 1729 frt 26 kr. Különféle vámilletéki megtérítésekből 914 frt 52 kr. Összesen 17,846 frt 37 kr. E kimutatásba különféle a cs. kir. kincstár részéről még pótlólag megtérítendő vámilletékek nincsenek befoglalva. - - Budapesti Lánczhid-társaság igazgatósága. Bécsi börze, martius 31. Dunavizállás, mart. 31. 4' 2" 9"' 0 fölött. (Távirati közlés.) Bankrészvény .1 . . . • . . . 1092 Államkötelezvény 5°/0 . . .• . — dto 4Vo ! . . .­­• 1­. — Nemzeti kölcsön 5% • • •.. . . 86% 1835-diki sorsjegy .... . . . — 1839—diki ..................... ... 137 1854-diki — ..... . . . 110 köt. 77­4 Földtehermentesítési Államvasutrészvény .­­..................... ■— Éjszaki vaspálya.................................... 3000 Dunagőzhajózás . .........................650 Augsburg. Hamburg . ■ London . . Cs. kir. arany 1013/* 74% 10. 4 Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő­társ NÁDASKAY LAJOS.­­ *

Next